9.3 FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK AZ 1 OSZTÁLYBA TARTOZÓ ROBBANÓANYAGOK ÉS -TÁRGYAK KÜLDEMÉNYDARABOKBAN TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ, EX/II ÉS EX/III
 (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEKRE

9.3.1                A járműszekrény gyártásához használt anyagok

A járműszekrény gyártásához nem szabad olyan anyagot használni, amely a szállított anyaggal veszélyes vegyületet képezhet.

9.3.2                Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés

9.3.2.1             Az EX/II és az EX/III járműveken égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést csak a vezetőfülke fűtésére, ill. a motor melegítésére lehet használni.

9.3.2.2             Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie a 9.2.4.7.1, a 9.2.4.7.2, a 9.2.4.7.5 és a 9.2.4.7.6 pont követelményeinek.

9.3.2.3             Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés kapcsolója a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető.

Nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket.

9.3.2.4             Nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést, ill. a működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást.

9.3.3                EX/II jármű

A járműveket úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a robbanóanyagot megvédjék a külső veszélyektől és az időjárás hatásaitól, lehetnek fedettek vagy ponyvásak. A ponyvát nagy szakítószilárdságú, vízhatlan és lángmentesített anyagból[15]) kell készíteni. A ponyvát úgy kell kifeszíteni, hogy a rakfelületet minden oldalon fedje.

A fedett járművek rakterében minden nyílást hézag nélkül illeszkedő, zárható ajtóval vagy fedéllel kell ellátni. A vezetőfülkét a raktértől hézagmentes fallal kell elválasztani.

9.3.4                EX/III jármű

9.3.4.1             A járműveket úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a robbanóanyagot megvédjék a külső veszélyektől és az időjárás hatásaitól. A járműnek fedettnek kell lennie. A vezetőfülkét a raktértől hézagmentes fallal kell elválasztani. A rakfelületnek megszakítás nélkülinek kell lennie. Rakomány lehorgonyzó szerelvények elhelyezhetők. Minden illesztést tömíteni kell. Minden nyílást úgy kell kialakítani, hogy zárható legyen, és úgy kell elhelyezni, hogy a csuklópántok el legyenek fedve.

9.3.4.2             A járműszekrényt legalább 10 mm vastag, hő- és lángálló anyagból kell készíteni. E követel­mény az EN 13501-1:2007 + A1:2009 szabvány szerinti B-S3-d2 osztályba sorolt anyagok használata esetén teljesítettnek tekinthető.

Ha a járműszekrényhez használt anyag fém, annak teljes belső felületét ezen követelményt kielégítő anyaggal kell bevonni.

9.3.5                Motor és raktér

Az EX/II, ill. az EX/III járművet meghajtó motort a raktér elülső fala előtt kell elhelyezni; ha azonban a kialakítás olyan, hogy semmilyen hőhatás nem jár azzal a veszéllyel, hogy a raktér belső felületének hőmérséklete 80 °C fölé emelkedik, akkor a motor a raktér alatt is elhelyezhető.

9.3.6                Külső hőforrások és raktér

A (kész vagy befejezett) EX/II és az EX/III járművek kipufogó rendszerét, illetve minden más részét úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy semmilyen hőhatás ne járjon azzal a veszéllyel, hogy a raktér belső felületének hőmérséklete 80 °C fölé emelkedik.

9.3.7                Villamos berendezések

9.3.7.1             A villamos berendezéseknek a 9.2.2.1, a 9.2.2.2, a 9.2.2.3, a 9.2.2.4, a 9.2.2.5, a 9.2.2.6, 9.2.2.7, a 9.2.2.8 bekezdés és a 9.2.2.9.2 pont vonatkozó követelményeinek kell meg­felelniük.

9.3.7.2             A raktérben a villamos berendezésnek pormentesnek kell lennie, legalább az IEC 60529 szabvány szerinti IP54 típusúnak vagy azzal egyenértékűnek. A J összeférhetőségi csoportba tartozó tárgyak szállítása esetén legalább az IEC 60529 szabvány szerinti IP65 típusú vagy azzal egyenértékű védelmet kell biztosítani.

9.3.7.3             A raktérbe tilos vezetéket elhelyezni. A raktér belsejéből hozzáférhető villamos berende­zéseket megfelelő módon védeni kell a belülről fellépő mechanikai hatásokkal szemben.



[1])       Az ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.3 jelű ENSZ dokumentum. Magyarországon lásd még az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet.

[2])       ENSZ 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából)

[3])      ENSZ 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában)

[4])      A jóváhagyási igazolás kitöltéséhez útmutatás található az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság titkárságának honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm)

[5])      Az ebben a szabványban hivatkozott ISO 4009 szabványt nem kell alkalmazni.

[6])      ENSZ 55. sz. előírás (Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóvá­hagyására)

[7])      E rész előírásai elsőbbséget élveznek az IEC 60079 szabvány 14 részével szemben.

[8])       Az ENSZ 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában).

[9])      Az ENSZ 34. sz. előírás (Egységes előírások a járművek jóváhagyására a tűzveszély kiküszöbölésére figyelemmel)

[10])     Az ENSZ 110. sz. előírás (Egységes előírások

I. Sűrített földgázt (CNG) és/vagy folyékony földgázt (LNG) használó gépjárművek meghajtó rendszere külön­leges szerkezeti elemeinek jóváhagyásához

II. Sűrített földgázt (CNG) és/vagy folyékony földgázt (LNG) használó jóváhagyott különleges szerkezeti elem­típusok járművek meghajtó rendszerébe való beszerelésének jóváhagyásához)

[11])     Az ENSZ 67. sz. előírás (Egységes előírások

I. Meghajtó rendszerükben folyékony szénhidrogén gázt használó M és N kategóriás járművek különleges beren­dezéseinek jóváhagyására,

II. Meghajtó rendszerükben folyékony szénhidrogén gáz használatára szolgáló különleges berendezésekkel felszerelt M és N kategóriás jármű jóváhagyására tekintettel ilyen berendezések beépítésére)

 

[12])     ENSZ 122. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására fűtési rendszerük vonatkozásában).

[13])     Az ENSZ 89. sz. előírás: Egységes feltételek a járművek jóváhagyására:
 I. legnagyobb sebességük korlátozása vagy beállítható sebességhatároló funkciójuk szempontjából;
 II. a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó (SLD) vagy beállítható sebességhatároló (ASLD) beépítése pontjából;
 III. a sebességkorlátozó készülékek (SLD) és beállítható sebességhatároló (ASLD) jóváhagyására.

[14])     Az ENSZ 55. sz. előírás: (Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóváhagyására)

[15])     A gyúlékonyság tekintetében ez a követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a ponyva mintákat az ISO 3795:1989 „Közúti járművek, valamint mező- és erdőgazdasági vontatók és munkagépek – A belső anyagok égési viselkedésének meghatározása” c. szabványban meghatározott módszerrel vizsgálva az égési sebesség nem haladja meg a 100 mm/min értéket.

[16])     A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[17])     Az ENSZ 111. sz. előírás: Egységes feltételek az N és O kategóriájú tartányjárművek jóváhagyására a borulási stabilitás vonatkozásában.