9

		Járművek				Megjegyzés
Műszaki előírások		EX/II	EX/III	AT	FL
9.2.2	Villamos berendezések
9.2.2.1	általános előírások	X	X	X	X
9.2.2.2.1	vezetékek	X	X	X	X
9.2.2.2.2	kiegészítő védelem	X ^a)	X	X^b)	X	a) Az először 2018. március 31-e után forgalomba helyezett (vagy használatba vett, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező), 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű járművekre kell alkalmazni. b) Az először 2018. március 31-e után forgalomba helyezett (vagy használatba vett, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező) járművekre kell alkalmazni.

9.2.2.3	olvadó biztosítók és megszakítók	X^b)	X	X	X	b) Az először 2018. március 31-e után forgalomba helyezett (vagy használatba vett, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező) járművekre kell alkalmazni
9.2.2.4	akkumulátortelep	X	X	X	X
9.2.2.5	világítás	X	X	X	X
9.2.2.6	villamos csatlakozás a gépjármű és a pótkocsi között	X^c)	X	X^b)	X	b) Az először 2018. március 31-e után forgalomba helyezett (vagy használatba vett, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező) járművekre kell alkalmazni c) Az először 2018. március 31-e után forgalomba helyezett (vagy használatba vett, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező), 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi vontatására engedélyezett gépjárművekre, és a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsikra kell alkalmazni.
9.2.2.7	feszültség	X	X
9.2.2.8	akkumulátortelep-főkapcsoló		X		X
9.2.2.9	tartósan feszültség alatt lévő áramkörök
9.2.2.9.1					X
9.2.2.9.2			X

9.2.3	Fékberendezés
9.2.3.1	általános előírások	X	X	X	X
	blokkolásgátló fékrendszer	X ^e)	X^{d), e)}	X^{d), e)}	X^{d), e)}	d) A 16 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre (vontatóra és tehergépkocsira), ill. a 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (pótkocsi, félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi) vontatására engedélyezett gépjárművekre kell alkalmazni. A gépjárműveket 1. kategóriájú blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. A 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsikra (pótkocsira, félpótkocsira és középtengelyes pótkocsira) kell alkalmazni. A pótkocsikat A kategóriájú blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. e) Minden gépjárműre és a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsikra kell alkalmazni, amelyeket 2018. március 31-e után helyeztek először forgalomba (vagy vettek használatba, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező)
	visszatartó fékrendszer	X ^f)	X ^g)	X^g)	X^g)	f) Az először 2018. március 31-e után forgalomba helyezett (vagy használatba vett, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező), 16 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre, ill. a 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi vontatására engedélyezett gépjárművekre kell alkalmazni. A visszatartó fékrendszernek IIA típusúnak kell lennie. g) A 16 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre, ill. a 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi vontatására engedélyezett gépjárművekre kell alkalmazni. A visszatartó fékrendszernek IIA típusúnak kell lennie.
9.2.4	Tűzveszély kiküszöbölése
9.2.4.3	tüzelőanyag-tartály és tüzelőanyag–palack	X	X		X
9.2.4.4	motor	X	X		X
9.2.4.5	kipufogórendszer	X	X		X
9.2.4.6	a jármű visszatartó fékrendszere	X ^f)	X	X	X	f) Az először 2018. március 31-e után forgalomba helyezett (vagy használatba vett, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező), 16 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre, ill. a 10 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi vontatására engedélyezett gépjárművekre kell alkalmazni. A visszatartó fékrendszernek IIA típusúnak kell lennie.
9.2.4.7	égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés
9.2.4.7.1 9.2.4.7.2 9.2.4.7.5		X ^h)	X ^h)	X ^h)	X ^h)	h) Az 1999. június 30-a után felszerelt gépjárművekre vonatkozik. Az 1999. július 1-je előtt felszerelt gépjárművekre 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Ha a felszerelés ideje nem ismert, a jármű első forgalomba helyezésének időpontját kell helyette figyelembe venni.
9.2.4.7.3 9.2.4.7.4					X ^h)	h) Az 1999. június 30-a után felszerelt gépjárművekre vonatkozik. Az 1999. július 1-je előtt felszerelt gépjárművekre 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Ha a felszerelés ideje nem ismert, a jármű első forgalomba helyezésének időpontját kell helyette figyelembe venni.
9.2.4.7.6		X	X
9.2.5	Sebességkorlátozó készülék	X ⁱ⁾	X ⁱ⁾	X ⁱ⁾	X ⁱ⁾	i) Az először 1987. december 31-e után forgalomba helyezett, 12 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre, valamint az először 2007. december 31-e után forgalomba helyezett, 3,5 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 12 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművekre vonatkozik.
9.2.6	A gépjárművek és a pótkocsik kapcsolószerkezete	X	X	X ^j)	X ^j)	j) Az először 2018. március 31-e után forgalomba helyezett (vagy használatba vett, ahol a forgalomba helyezés nem kötelező) gépjárművek és pótkocsik kapcsolószerkezetére kell alkalmazni.
9.2.7	A tüzelőanyagból származó tűzveszély kiküszöbölése			X	X

vek szerkezete

9.2.1.2 A MEMU-knak az e fejezet EX/III járművekre vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük.

9.2.2 Villamos berendezés

9.2.2.1 Általános előírások

A villamos berendezéseket úgy kell méretezni, kialakítani és védeni, hogy a jármű normál üzemi feltételei mellett ne idézhessenek elő sem véletlenszerű meggyulladást, sem rövidzárlatot.

A villamos berendezéseknek teljes egészében ki kell elégítenie a 9.2.2.2 – 9.2.2.9 bekezdés előírásait a 9.2.1 szakasz táblázatával összhangban.

9.2.2.2 Kábelezés

9.2.2.2.1 Vezetékek

Az áramkörben lévő vezetékek nem lehetnek nagyobb áram alatt, mint amelyre méretezték. A vezetékeket megfelelően szigetelni kell.

A vezetékeknek azon körülményekhez (mint a hőmérséklet-tartomány és a közeggel való összeférhetőség) kell alkalmasnak lenniük, amelyek között használni kívánják.

A vezetékeknek az ISO 6722-1:2011 + Cor 01:2012 vagy az ISO 6722-2:2013 szabványnak kell megfelelniük.

A vezetékeket biztonságosan rögzíteni kell, és oly módon kell fektetni, hogy a mechanikai és a hőhatásoktól védve legyenek.

9.2.2.2.2 Kiegészítő védelem

A vezetőfülke mögötti és a pótkocsin lévő kábeleket kiegészítő védelemmel kell ellátni, hogy a legkisebb mértékűre csökkenjen a véletlenszerű meggyulladás és rövidzárlat lehetősége ütődések vagy alakváltozások esetén.

A kiegészítő védelemnek alkalmasnak kell lennie a jármű normál üzemi feltételeihez.

A kiegészítő védelem megfelelő, ha az ISO 14572:2011 szabványnak megfelelő sokerű kábelt alkalmaznak, vagy a 9.2.2.2.2.1 – 9.2.2.2.2.4 ábrákon szereplő példák szerinti vagy más, azonos biztonságot nyújtó kialakítást alkalmaznak.

A keréksebesség érzékelő kábele azonban nem igényel kiegészítő védelmet.

Azoknál az EX/II járműveknél, amelyek egy gyártási lépcsőben készült tehergépkocsik, ahol a vezetőfülke mögötti kábeleket a járműszekrény védi, ez a követelmény teljesítettnek tekinthető.

9.2.2.3 Olvadó biztosítók és megszakítók

Minden áramkört olvadó biztosítóval vagy önműködő megszakítóval kell védeni a következők kivételével:

– az indítóakkumulátortól a hidegindító rendszerig;

– az indítóakkumulátortól a generátorig;

– a generátortól a biztosító vagy megszakító dobozáig;

– az indítóakkumulátortól az indítómotorig;

– az indítóakkumulátortól a visszatartó fékrendszer vezérlő dobozig (lásd a 9.2.3.1.2 pontot), ha ez a rendszer villamos vagy elektromágneses működtetésű;

– az indítóakkumulátortól a felemelhető tengely villamos emelőszerkezetéig.

Ezeket a védelem nélküli áramköröket a lehető legrövidebbre kell kialakítani.

9.2.2.4 Akkumulátortelep

Az akkumulátortelep sorkapcsait elektromosan szigetelni kell, vagy az akkumulátortelepet szigetelő fedéllel kell lefedni. Ha az akkumulátortelep gyúlékony gázokat fejleszthet és nem a motorháztető alatt van elhelyezve, akkor szellőztetett tartóban kell rögzíteni.

9.2.2.5 Világítás

Menetes foglalatú lámpák nem használhatók.

9.2.2.6 A gépjármű és a pótkocsi közötti villamos csatlakozás

9.2.2.6.1 A villamos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy megakadályozza:

– a nedvesség vagy szennyeződés behatolását; a csatlakozó részeket az IEC 60529 szabvány szerinti legalább IP54 védelemmel kell ellátni;

– a véletlen szétkapcsolódást; a csatlakozóknak a ISO 4091:2003 szabvány 5.6 cikk követelményeinek kell megfelelniük.

9.2.2.6.2 A 9.2.2.6.1 pont követelményei teljesítettnek tekinthetők:

– az ISO 12098:2004[5]⁾, az ISO 7638:2003⁵⁾, az EN 15207:2014 vagy ISO 25981:2008⁵⁾ szabvány szerinti különleges célú szabványos csatlakozók esetén;

– ahol a villamos csatlakozás az automata kapcsoló rendszer részét képezi (lásd az ENSZ 55. sz. előírást[6]⁾).

9.2.2.6.3 A jármű vagy felszerelései megfelelő működésével kapcsolatos, egyéb célú villamos csatlakozások akkor alkalmazhatók, ha megfelelnek a 9.2.2.6.1 pont követelményeinek.

9.2.2.7 Feszültség

A villamos berendezések névleges feszültsége nem haladhatja meg a 25 V-ot váltóáram esetén és a 60 V-ot egyenáram esetén.

Nagyobb feszültség csak a villamos berendezések galvanikusan szigetelt részeiben megengedett, feltéve, hogy ezek a részek a tartány, ill. a raktér külsejétől számítva legalább 0,5 m-re vannak.

Ezen kívül váltóáram esetén 1000 V-ot, ill. egyenáram esetén 1500 V-ot meghaladó feszültségű berendezéseket zárt házban kell elhelyezni.

Xenon lámpa csak akkor alkalmazható, ha integrált indítóval rendelkezik.

9.2.2.8 Akkumulátortelep-főkapcsoló

9.2.2.8.1 Az akkumulátortelephez a lehető legközelebb villamos áramköröket megszakító főkapcsolót kell elhelyezni. Egypólusú kapcsoló használata esetén azt a tápvezetékbe, nem pedig a testvezetékbe kell elhelyezni.

9.2.2.8.2 A gépkocsi vezetőfülkéjében olyan eszközt kell elhelyezni, amely lehetővé teszi az akkumulátortelep főkapcsoló kikapcsolását és újra bekapcsolását. Ezt a járművezető számára könnyen hozzáférhető helyre kell szerelni, jól megkülönböztethető jelöléssel kell ellátni, és védőburkolattal, kettős kapcsolómozgású kialakítással vagy más alkalmas módon védeni kell a nem szándékos működésbe hozás ellen. További kapcsolóeszközök is elhelyezhetők, ha megkülönböztethető jelöléssel vannak ellátva, illetve a nem szándékos működésbe hozás ellen védve vannak. Ha a kapcsolóeszköz(ök) villamos működtetésű(ek), az áramkörökre a 9.2.2.9 bekezdés előírásait be kell tartani.

9.2.2.8.3 Az akkumulátortelep főkapcsoló működtetése után 10 másodpercen belül meg kell szakadnia az áramkörnek.

9.2.2.8.4 Az akkumulátortelep főkapcsolót az IEC 60529 szabvány szerinti IP65 védelmi fokozatú tokozással kell ellátni.

9.2.2.8.5 Az akkumulátortelep főkapcsoló csatlakozásainak az IEC 60529 szabvány szerinti IP54 védelmi fokozatúnak kell lenniük. Erre azonban nincs szükség, ha a csatlakozások burkolatban vannak, ami lehet maga az akkumulátordoboz is. Ebben az esetben elegendő a csatlakozásokat rövidzárlat ellen szigetelni, például gumisapkával.

9.2.2.9 Tartósan feszültség alatt lévő áramkörök

9.2.2.9.1 a) A villamos berendezések azon részeinek (beleértve a vezetékeket is), melyeknek az akkumulátortelep-főkapcsoló nyitott állásában is feszültség alatt kell maradniuk, alkalmasnak kell lenniük a veszélyes környezetben történő üzemeltetésre és ki kell elégíteniük az IEC 60079 szabvány 0 és 14[7]⁾ részének általános követelményeit, valamint az IEC 60079 szabvány 1, 2, 5, 6, 7, 11, 15, 18, 26 vagy 28 részének vonatkozó kiegészítő követelményeit.

b) Az IEC 60079 szabvány 14⁷⁾ részének alkalmazása szempontjából a következő osztályozást kell használni:

A 9.2.2.4, ill. a 9.2.2.8 bekezdésbe nem tartozó, tartósan feszültség alatt lévő villamos berendezésekre (beleértve a vezetékeket is) általában az 1 zóna, illetve a vezetőfülke mögött elhelyezett villamos berendezésekre a 2 zóna követelményeit kell teljesíteni. A IIC robbanási csoport és a T6 hőmérsékleti osztály követelményeit kell teljesíteni.

A T4 hőmérsékleti osztályba kell viszont sorolni azokat a tartósan feszültség alatt lévő villamos berendezéseket, amelyek olyan környezetben vannak, ahol az ott elhelyezett nemvillamos berendezések által okozott hőmérséklet magasabb, mint a T6 hőmérsékleti osztály határa.

c) A tartósan feszültség alatt lévő berendezések tápvezetékeinek vagy az IEC 60079 szabvány 7 rész („Fokozott biztonság”) előírásainak kell megfelelniük és az áramforráshoz a lehető legközelebb elhelyezett olvadó biztosítóval, ill. önműködő megszakítóval kell védeni, vagy „gyújtószikra mentes berendezés” esetén az áramforráshoz a lehető legközelebb elhelyezett biztonsági retesszel kell védeni.

9.2.2.9.2 Azoknak a villamos berendezéseknek, amelyeknek az akkumulátortelep-főkapcsoló nyitott állásában is feszültség alatt kell maradniuk, a telepfőkapcsolót megkerülő vezetékeit a túlmelegedés ellen megfelelő eszközzel védeni , pl. olvadó biztosítóval, megszakítóval vagy biztonsági retesszel (áramkorlátozóval).

9.2.3 Fékberendezés

9.2.3.1 Általános előírások

9.2.3.1.1 A veszélyes áru szállításához szállítóegységként használt gépjárműveknek és pótkocsiknak ki kell elégíteniük az ENSZ 13. sz. előírás[8]⁾ vonatkozó műszaki követelményeit (a bennük szereplő alkalmazási időpontok szerinti változatban).

9.2.3.1.2 Az EX/II, az EX/III, az FL és az AT járműveknek az ENSZ 13. sz. előírás⁸⁾ 5. Mellékletének követelményeit kell teljesíteni.

9.2.3.2 (törölve)

9.2.4 Tűzveszély kiküszöbölése

9.2.4.1 Általános előírások

A következő műszaki előírásokat a 9.2.1 szakaszban lévő táblázattal összhangban kell alkalmazni.

9.2.4.2 (törölve)

9.2.4.3 Tüzelőanyag-tartályok és tüzelőanyag-palackok

A gépjármű motorját ellátó tüzelőanyag-tartályoknak és –palackoknak a következő követelményeket kell kielégíteniük:

a) Normális szállítási körülmények között szivárgás esetén a folyékony tüzelőanyag, ill. a gáznemű tüzelőanyag folyékony fázisa a talajra folyjon, anélkül, hogy érintkezésbe kerülne a rakománnyal vagy a jármű forró részeivel.

b) A folyékony tüzelőanyagok tartályainak az ENSZ 34. sz. előírás[9]⁾ követelményeinek kell megfelelniük, a benzint tartalmazó tüzelőanyag-tartályok töltőnyílását hatékony lángzáró szerkezettel vagy légmentesen zárva tartható zárószerkezettel kell ellátni. Az LNG, ill. CNG tüzelőanyag-tartályoknak és -palackoknak az ENSZ 110. sz. előírás[10]⁾ vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük. Az LPG tüzelőanyag-tartályoknak az ENSZ 67. sz. előírás[11]⁾ vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük.

c) A gáznemű üzemanyagot tartalmazó tüzelőanyag-tartályok nyomáscsökkentő szerkezeteinek és/vagy a nyomáscsökkentő szelepeinek kivezető nyílását a levegő beömlőnyílástól, a tüzelőanyag-tartálytól, a rakománytól és a jármű forró részeitől el kell terelni, valamint nem gyakorolhatnak hatást zárt terekre, más járművekre, levegő beömlőnyílással rendelkező kívülre felszerelt eszközökre (pl. légkondicionáló berendezésekre), motor szívó vagy kipufogó nyílására. A tüzelőanyag rendszer csővezetékeit nem szabad a rakományt tartalmazó tartányra erősíteni.

9.2.4.4 Motor

A járművet meghajtó motort úgy kell felszerelni és elhelyezni, hogy elkerüljük a rakomány melegedésének vagy meggyulladásának veszélyét. Tüzelőanyagként CNG és LNG csak akkor alkalmazható, ha a CNG és az LNG tüzelőanyaghoz szükséges különleges szerkezeti elemek az ENSZ 110. sz. előírás¹⁰⁾ szerint jóvá vannak hagyva és megfelelnek a 9.2.2 szakasz követelményeinek. A járműbe való beszerelésnek a 9.2.2 szakasz műszaki követelményeinek és az ENSZ 110. sz. előírásnak¹⁰⁾ kell megfelelnie. LPG tüzelőanyagként csak akkor alkalmazható, ha az LPG tüzelőanyaghoz szükséges különleges szerkezeti elemek az ENSZ 67. sz. előírás¹¹⁾ szerint jóvá vannak hagyva és megfelelnek a 9.2.2 szakasz követelményeinek. A járműbe való beszerelésnek a 9.2.2 szakasz műszaki követelményeinek és az ENSZ 67. sz. előírásnak¹¹⁾ kell megfelelnie. Az EX/II és az EX/III járművek motorja csak kompressziógyújtású lehet, amely 55°C-nál magasabb lobbanáspontú folyékony tüzelőanyaggal működik, gáznemű tüzelőanyag nem alkalmazható.

9.2.4.5 Kipufogó rendszer

A kipufogórendszert, valamint a kipufogó csővezetékeket olyan irányban kell elhelyezni vagy úgy kell védeni, hogy elkerüljük a rakomány melegedésének vagy gyulladásának veszélyét. A kipufogórendszernek közvetlenül a tüzelőanyag-tartály (dízelolaj-tartály) alatt elhelyezett részeinek attól legalább 100 mm távolságban vagy hőszigetelő pajzzsal védettnek kell lenniük.

9.2.4.6 A jármű visszatartó fékrendszere

Ha a jármű visszatartó fékrendszere a vezetőfülke hátsó fala mögött van elhelyezve és forró hőt bocsát ki, akkor a fékrendszer és a tartány vagy rakomány közé biztonságosan rögzített hővédő pajzsot kell elhelyezni annak érdekében, hogy ne következhessék be a tartánynak vagy a rakománynak akár csak helyi felmelegedése se.

Ezenkívül ennek a hővédő pajzsnak védenie kell a fékrendszert a szállított anyag még véletlen kifolyásától vagy szivárgásától is, pl. kettős falú pajzsot tartalmazó védelem kielégítőnek tekinthető.

9.2.4.7 Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés

9.2.4.7.1 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie az ENSZ 122. sz. előírás[12]⁾ vonatkozó műszaki követelményeinek (a bennük szereplő alkalmazási időpontok szerinti változatban) és a 9.2.4.7.2 – 9.2.4.7.6 pont követelményeinek, a 9.2.1 szakasz táblázatával összhangban.

9.2.4.7.2 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezést, illetve az égéstermék elvezető rendszerét úgy kell kialakítani, elhelyezni, védeni vagy lefedni, hogy a rakomány meggyulladásának vagy megengedhetetlen felmelegedésének veszélyét elkerüljük. E követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a berendezés tüzelőanyagtartálya és az égéstermék elvezető rendszere hasonlóan van kialakítva ahhoz, ahogy a 9.2.4.3, ill. a 9.2.4.5 bekezdésben a jármű tüzelőanyag-tartályára és a kipufogó rendszerére elő van írva.

9.2.4.7.3 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek legalább a következő esetekben ki kell kapcsolnia:

a) a kézi kapcsoló vezetőfülkéből történő, szándékos működtetésekor;

b) a jármű motorjának leállásakor, ez esetben a fűtőberendezést a gépjárművezető kézzel visszakapcsolhatja;

c) a gépjárműnek a szállítandó anyag betöltéséhez használt szivattyúja beindításakor.

9.2.4.7.4 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés kikapcsolása után utóégés megengedett. A 9.2.4.7.3 pont b) és c) alpontja esetén a porlasztólevegő ellátást legfeljebb 40 s-ig tartó utóégés után, alkalmas eszközzel meg kell szakítani. Csak olyan fűtőberendezések használhatók, amelyeknél bizonyított, hogy normális használati idejük alatt a hőcserélő elviseli a 40 s-ig tartó mérsékelt utóégéseket.

9.2.4.7.5 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek kézzel kapcsolhatónak kell lennie. Programozott kapcsoló nem alkalmazható.

9.2.4.7.6 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezéshez gáznemű tüzelőanyag nem használható.

9.2.5 Sebességkorlátozó készülék

A 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű gépjárműveket (tehergépkocsikat és nyerges vontatókat) az ENSZ 89. számú előírás[13]⁾ szerinti sebességkorlátozó készülékkel vagy sebességhatároló funkcióval kell ellátni. A készüléket, ill. funkciót úgy kell beállítani, hogy a sebesség ne léphesse túl a 90 km/h értéket.

9.2.6 A gépjárművek és a pótkocsik kapcsolószerkezete

A gépjárművek és a pótkocsik kapcsolószerkezetének meg kell felelnie az ENSZ 55. sz. előírás[14]⁾ műszaki követelményeinek (a bennük szereplő alkalmazási időpontok szerinti változatban).

9.2.7 A tüzelőanyagból származó tűzveszély kiküszöbölése

Az LNG tüzelőanyagú rendszereket úgy kell felszerelni és elhelyezni, hogy a mélyhűtött gáz semmilyen veszélyt ne jelenthessen a rakományra.

[1]) Az ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.3 jelű ENSZ dokumentum. Magyarországon lásd még az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet.

[2]) ENSZ 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából)

[3]) ENSZ 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában)

[4]) A jóváhagyási igazolás kitöltéséhez útmutatás található az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság titkárságának honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm)

[5]) Az ebben a szabványban hivatkozott ISO 4009 szabványt nem kell alkalmazni.

[6]) ENSZ 55. sz. előírás (Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóváhagyására)

[7]) E rész előírásai elsőbbséget élveznek az IEC 60079 szabvány 14 részével szemben.

[8]) Az ENSZ 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában).

[9]) Az ENSZ 34. sz. előírás (Egységes előírások a járművek jóváhagyására a tűzveszély kiküszöbölésére figyelemmel)

[10]) Az ENSZ 110. sz. előírás (Egységes előírások

I. Sűrített földgázt (CNG) és/vagy folyékony földgázt (LNG) használó gépjárművek meghajtó rendszere különleges szerkezeti elemeinek jóváhagyásához

II. Sűrített földgázt (CNG) és/vagy folyékony földgázt (LNG) használó jóváhagyott különleges szerkezeti elemtípusok járművek meghajtó rendszerébe való beszerelésének jóváhagyásához)

[11]) Az ENSZ 67. sz. előírás (Egységes előírások

I. Meghajtó rendszerükben folyékony szénhidrogén gázt használó M és N kategóriás járművek különleges berendezéseinek jóváhagyására,

II. Meghajtó rendszerükben folyékony szénhidrogén gáz használatára szolgáló különleges berendezésekkel felszerelt M és N kategóriás jármű jóváhagyására tekintettel ilyen berendezések beépítésére)

[12]) ENSZ 122. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására fűtési rendszerük vonatkozásában).

[13]) Az ENSZ 89. sz. előírás: Egységes feltételek a járművek jóváhagyására:
I. legnagyobb sebességük korlátozása vagy beállítható sebességhatároló funkciójuk szempontjából;
II. a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó (SLD) vagy beállítható sebességhatároló (ASLD) beépítése pontjából;
III. a sebességkorlátozó készülékek (SLD) és beállítható sebességhatároló (ASLD) jóváhagyására.

[14]) Az ENSZ 55. sz. előírás: (Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóváhagyására)

[15]) A gyúlékonyság tekintetében ez a követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a ponyva mintákat az ISO 3795:1989 „Közúti járművek, valamint mező- és erdőgazdasági vontatók és munkagépek – A belső anyagok égési viselkedésének meghatározása” c. szabványban meghatározott módszerrel vizsgálva az égési sebesség nem haladja meg a 100 mm/min értéket.

[16]) A számítások céljára g = 9,81 m/s².

[17]) Az ENSZ 111. sz. előírás: Egységes feltételek az N és O kategóriájú tartányjárművek jóváhagyására a borulási stabilitás vonatkozásában.