5.5 FEJEZET

KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

5.5.1                (törölve)

5.5.2                A gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységekre (UN 3359) vonatkozó különleges előírások

5.5.2.1             Általános előírások

5.5.2.1.1          A gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységre (UN 3359), ha nem tartalmaz más veszélyes árut, csak az ADR e szakaszának előírásait kell alkalmazni.

5.5.2.1.2          Ha egy gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységbe a gázosítószeren kívül más veszélyes árut is raknak, az erre az árura vonatkozó minden ADR előírást (beleértve a nagybárcák használatára, a jelölésre és az okmányokra vonatkozókat is) be kell tartani e szakasz előírásain kívül.

5.5.2.1.3          Gázosítószer hatása alatt álló áru szállítására csak olyan áruszállító egység használható, amelyet úgy lehet lezárni, hogy a gáz kiszabadulása minimálisra csökken.

5.5.2.2             Oktatás

                        A gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységek kezelésével foglalkozó személyeket felelősségükkel arányban álló oktatásban kell részesíteni.

5.5.2.3             Jelölés és nagybárcák alkalmazása

5.5.2.3.1          A gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egység minden hozzáférési pontjánál az 5.5.2.3.2 pontban meghatározott figyelmeztető jelölést kell elhelyezni, olyan helyzetben, hogy azt az áruszállító egységet kinyitó vagy a belsejébe belépő személy jól láthatja. A jelölésnek mind­addig rajta kell maradnia az áruszállító egységen, amíg a következő előírások nem telje­sülnek:

a)      gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységet addig szellőztették, hogy már nincs benne gázosítószer ártalmas koncentrációban; és

b)      a gázosítószerrel kezelt árut, ill. anyagot kirakodták.

5.5.2.3.2          A gázosítószeres fertőtlenítésre figyelmeztető jelölésnek az 5.5.2.3.2 ábra szerintinek kell lennie.


            5.5.2.3.2 ábra

                                              

                                                     Gázosítószeres fertőtlenítésre figyelmeztető jelölés

                        A jelölésnek téglalap alakúnak kell lennie. Szélessége 400 mm-nél, magassága 300 mm-nél nem lehet kisebb, a külső vonal vastagsága legalább 2 mm. A jelölést fehér háttérre feketével kell felvinni, a betűk magassága nem lehet 25 mm-nél kisebb. Ahol a méretek nincsenek pontosan meghatározva, az egyes elemek arányának az ábrázolttal közel azonosnak kell lennie.

5.5.2.3.3          Ha a gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységet a gázosítószeres kezelés után teljesen kiszellőztették akár az ajtók kinyitásával, akár gépi szellőztetéssel, a szellőztetés dátumát fel kell tüntetni a gázosítószeres fertőtlenítésre figyelmeztető jelölésen.

5.5.2.3.4          Ha a gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységet kiszellőztették és kirakták, a gázosító­szeres fertőtlenítésre figyelmeztető jelölést el kell távolítani.

5.5.2.3.5          A gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységre csak akkor szabad 9 számú nagybárcát (lásd az 5.2.2.2.2 pontot) helyezni, ha az a benne lévő, valamely más, 9 osztályba tartozó anyag vagy tárgy miatt szükséges.

5.5.2.4             Okmányok

5.5.2.4.1          A szállítás előtt nem teljesen kiszellőztetett, gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egység szállítására vonatkozó okmánynak a következőket kell tartalmaznia.

       „UN 3359 gázosítószerrel kezelt egység, 9” vagy „UN 3359 gázosítószerrel kezelt egység, 9 osztály”;

       a gázosítószeres kezelés dátumát és időpontját;

       a használt gázosítószer típusát és mennyiségét.

                        Ezeket az adatokat a feladási ország valamelyik hivatalos nyelvén és ha ez a nyelv nem az angol, a német vagy a francia, akkor angol, német vagy francia nyelven is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállítás által érintett országok közötti megállapodások, ha ilyenek vannak, másként rendelkeznek.

5.5.2.4.2          Az okmány bármilyen formájú lehet, feltéve, hogy könnyen azonosítható, jól olvasható és tartós módon tartalmazza az 5.5.2.4.1 pont szerinti adatokat.

5.5.2.4.3          Az esetleges visszamaradó gázosítószer és a gázosítóeszköz (ha ilyen van) ártalmatlanítására vonatkozóan utasításokat kell adni.

5.5.2.4.4          Nem szükséges okmány, ha a gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységet teljesen ki­szellőztették és a szellőztetés dátumát a gázosítószeres fertőtlenítésre figyelmeztető jelölésen feltüntették. (Lásd az 5.5.2.3.3 és az 5.5.2.3.4 pontot.)

5.5.3               Különleges előírások a szárazjég (UN 1845) szállítására és az olyan küldeménydarabokra, járművekre és konténerekre, amelyekben hűtés vagy kondicionálás céljára használva fojtó hatású anyagok vannak (pl. szárazjég – UN 1845; mélyhűtött, cseppfolyósított nitrogén – UN 1977; mélyhűtött, cseppfolyósított argon – UN 1951 vagy nitrogén)

Megjegyzés:  Ennek a fejezetnek a szövegkörnyezetében a „kondicionálás” kifejezés tágabb értelemben van használva és magába foglalja a védelmet is.

5.5.3.1             Alkalmazási terület

5.5.3.1.1          Nem vonatkozik ez a szakasz arra az esetre, ha a hűtésre vagy kondicionálásra használható anyagokat (az UN 1845 szárazjég kivételével), mint veszélyes áru küldeményt szállítják, amikor is az anyagot a 3.2 fejezet „A” táblázat megfelelő tétele alatt, a hozzá tartozó szállítási feltételekkel kell szállítani.

                        Az ezen szakaszban meghatározott szállítási feltételeket (az 5.5.3.3.1 pont kivételével) az UN 1845 szárazjég mindenféle szállítására alkalmazni kell, akár hűtés vagy kondicionálás céljára, akár rakományként szállítják. Az UN 1845 szárazjég szállítására az ADR többi előírása nem vonatkozik.

5.5.3.1.2          Nem vonatkozik ez a szakasz a hűtőkörökben lévő gázokra.

5.5.3.1.3          A tartányok és MEG-konténerek hűtésére vagy kondicionálására használt veszélyes áruk nem tartoznak e szakasz előírásainak hatálya alá.

5.5.3.1.4          Hűtés vagy kondicionálás céljára szolgáló anyagokat tartalmazó járművek, ill. konténerek azok, amelyekben a hűtés vagy kondicionálás céljára szolgáló anyagok a küldemény­darabokon belül vannak, és azok a járművek, ill. konténerek is amelyekben a hűtés vagy kondicionálás céljára szolgáló anyagok csomagolás nélkül vannak.

5.5.3.1.5          Az 5.5.3.6 és az 5.5.3.7 bekezdés előírásait csak akkor kell alkalmazni, ha a fulladásveszély a járműben vagy a konténerben ténylegesen fennáll. A tényleges veszélyt az érintett részt­vevőknek kell megállapítaniuk, a hűtésre vagy kondicionálásra használt anyag veszélyének, a szállított anyag mennyiségének, a szállítás időtartamának, az anyagot tartalmazó eszköz fajtájának és az 5.5.3.3.3 pont megjegyzésében megadott gáz koncentráció határoknak a figyelembevételével.

5.5.3.2             Általános előírások

5.5.3.2.1          szárazjeget (UN 1845) vagy a szállítás közbeni hűtésre vagy kondicionálásra szolgáló anyagokat (kivéve a gázosító­szereket) tartalmazó járművek és konténerek e szakasz előírásain kívül nem tartoznak az ADR más előírásainak hatálya alá.

5.5.3.2.2          Ha hűtésre vagy kondicionálásra szolgáló anyagokat tartalmazó járműbe vagy konténerbe veszélyes árut raknak, e szakasz előírásain kívül a berakott anyagra vonatkozó ADR elő­írásokat is be kell tartani.

5.5.3.2.3          (fenntartva)

5.5.3.2.4          A szárazjeget (UN 1845) vagy hűtésre vagy kondicionálásra szolgáló anyagokat tartalmazó járművek vagy konténerek kezelésével vagy szállításával foglalkozó személyeket felelősségükkel arányban álló oktatásban kell részesíteni.

5.5.3.3             Szárazjeget (UN 1845) vagy hűtő vagy kondicionáló közeget tartalmazó küldeménydarabok

5.5.3.3.1          Azokra a hűtést vagy kondicionálást igénylő anyagokra, amelyekhez a P203, P620, P650, P800, P901 és P904 csomagolási utasítás van rendelve, az adott csomagolási utasítás elő­írásait kell betartani.

5.5.3.3.2          Azoknál a hűtést vagy kondicionálást igénylő anyagoknál, amelyekhez más csomagolási utasítás van rendelve, a küldeménydarabnak alkalmasnak kell lennie a nagyon alacsony hő­mérsékletek elviselésére, és a hűtő, ill. kondicionáló közeg nem támadhatja meg, sem lényegesen nem gyengítheti. A küldeménydarabot úgy kell tervezni és kialakítani, hogy lehetőség legyen a gáz távozására, és így megakadályozza a nyomás növekedést, ami a csomagolóeszköz törését okozná. A veszélyes árut úgy kell becsomagolni, hogy a hűtő, ill. kondicionáló közeg átalakulása után se mozduljon el.

5.5.3.3.3          A szárazjeget (UN 1845) vagy hűtő, ill. kondicionáló közeget tartalmazó küldeménydarabokat jól szellőző járműben, ill. konténerben kell szállítani. Ebben az esetben az 5.5.3.6 bekezdés szerinti jelölés nem szükséges.

                        A szellőzés nem szükséges, viszont az 5.5.3.6 bekezdés szerinti jelölést alkalmazni kell, ha:

       a raktér és vezetőfülke között gázcsere nem lehetséges; vagy

       a raktér hőszigetelt, hűtött vagy hűtőgépes hűtéssel rendelkezik, például ahogy az „A gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló Európai Megállapodásban* (ATP)” meg van határozva, valamint a raktér el van választva a vezetőfülkétől.

Megjegyzés:   Ebben az összefüggésben a „jól szellőző” azt jelenti, hogy a szén-dioxid kon­centráció 0,5 térf.% alatt, az oxigén koncentráció 19,5 térf.% fölött van a légkörben.

5.5.3.4             Szárazjeget (UN 1845) vagy hűtő vagy kondicionáló közeget tartalmazó küldeménydarabok jelölése

5.5.3.4.1          Azokon a küldeménydarabokon, amelyek szállítmányként szárazjeget (UN 1845)  tartalmaznak, fel kell tüntetni a  „SZÉN-DIOXID, SZILÁRD” vagy „SZÁRAZJÉG feliratot, amelyek pedig hűtő, ill. kondicionáló közegként használt veszé­lyes árut tartalmaznak  e veszélyes áru 3.2 fejezet „A” táblázat (2) oszlopában szereplő meg­nevezését, valamint utána a „HŰTŐKÖZEGKÉNT”, ill. „KONDICIONÁLÓ KÖZEG­KÉNT” szavakat kell feltüntetni a feladási ország valamelyik hivatalos nyelvén, és ha ez nem angol, francia vagy német, akkor ezenkívül angolul, franciául vagy németül is, hacsak a szállításban érintett országok közötti megállapodások másként nem rendelkeznek.

5.5.3.4.2          A jelölésnek jól olvashatónak és tartósnak kell lennie, valamint úgy kell elhelyezni és a küldeménydarab méretéhez viszonyítva akkorának kell lennie, hogy jól látható legyen.

5.5.3.5             Csomagolás nélküli szárazjeget tartalmazó járművek és konténerek

5.5.3.5.1          Ha csomagolás nélküli szárazjeget használnak, nem érintkezhet közvetlenül a jármű, ill. a konténer fém szerkezeti elemeivel, hogy elkerüljék a fém ridegedését. A szárazjég és a jármű, ill. a konténer közötti megfelelő szigetelés céljából legalább 30 mm távolságot kell biztosítani (pl. rossz hővezető képességű anyag, deszka, raklap, stb. alkalmazásával).

5.5.3.5.2          Ha a szárazjeget küldeménydarab köré rakják, biztosítani kell, hogy a szállítás során a küldeménydarab a szárazjég átalakulása után is az eredeti helyzetében maradjon.

5.5.3.6             A járművek és konténerek jelölése

5.5.3.6.1          Azokon a nem jól szellőző járműveken és konténereken, amelyek szárazjeget (UN 1845) vagy hűtésre vagy kondi­cionálásra szolgáló veszélyes árut tartalmaznak minden hozzáférési pontjuknál az 5.5.3.6.2 pontban meghatározott figyelmeztető jelölést kell elhelyezni, olyan helyzetben, hogy azt a járművet, ill. konténert kinyitó vagy a belsejébe belépő személy jól láthassa. A jelölésnek mindaddig rajta kell maradnia a járművön, ill. konténeren, amíg a következő előírások nem teljesülnek:

a)      a járművet, ill. konténert jól kiszellőztették, hogy már nincs benne szárazjég (UN 1845) vagy hűtő, ill. kondi­cionáló közeg ártalmas koncentrációban; és

b)      a szárazjeget (UN 1845) vagy a hűtött vagy kondicionált árut kirakodták.

Mindaddig amíg a járművön, ill. konténeren rajta van a jelölés, csak a szükséges óv­intézkedések megtétele után lehet belépni a járműbe, ill. konténerbe. A raktér ajtaján keresztül vagy egyéb módon (pl. kényszer szellőztetéssel) történő szellőztetés szüksé­gességét mérlegelni kell, erre az érintett személyeket ki kell oktatni.

5.5.3.6.2          A figyelmeztető jelölésnek az 5.5.3.6.2 ábra szerintinek kell lennie.

5.5.3.6.2 ábra

Fulladásveszélyre figyelmeztető jelölés járművekre és konténerekre

Ø Ide kell írni a  a 3.2 fejezet „A” táblázat (2) oszlopában szereplő megnevezést vagy a hűtő-, ill. kondicionáló közegkét használt fojtó hatású gáz megnevezését. A szöveget legalább 25 mm magasságú nagybetűkkel, egy sorban kell feltüntetni. Ha a helyes szállítási megnevezés túl hosszú ahhoz, hogy a rendelkezésre álló helyen kiférjen, a betűnagyság addig a legnagyobb méretig csökkenthető, ami kitölti a helyet. Például: SZÉN-DIOXID, SZILÁRD. Kiegészítésként a „HŰTŐKÖZEGKÉNT”, ill. „KONDICIONÁLÓ KÖZEGKÉNT” szavak is hozzáfűzhetők.

A figyelmeztető jelölésnek téglalap alakúnak kell lennie. Szélessége 150 mm-nél, magas­sága 250 mm-nél nem lehet kisebb. A „FIGYELEM” szót legalább 25 mm magasságú, vörös vagy fehér betűkkel kell feltüntetni. Ahol a méretek nincsenek pontosan meg­határozva, az egyes elemek arányának az ábrázolttal közel azonosnak kell lennie.

A „FIGYELEM” és a „HŰTŐKÖZEGKÉNT”, ill. a „KONDICIONÁLÓ KÖZEGKÉNT” szavaknak a feladási ország valamelyik hivatalos nyelvén, és ha ez nem angol, francia, német vagy olasz, akkor ezenkívül angolul, franciául, németül vagy olaszul is fel kell tüntetni, hacsak a szállításban érintett országok közötti megállapodások másként nem rendelkeznek.

5.5.3.7             Okmányok

5.5.3.7.1          Azoknak az okmányoknak (pl. hajóraklevél, rakományjegyzék, CMR vagy CIM fuvarlevél), amelyek olyan járművek vagy konténerek szállítására vonatkoznak, amelyekben szárazjég (UN 1845) vagy hűtésre vagy kondicionálásra szolgáló anyag van vagy volt, és amelyeket a szállítás előtt nem szellőztettek ki teljesen, a következőket kell tartalmazniuk:

a)     az UN számot, ami elé az „UN” betűket kell írni; és

b)     a 3.2 fejezet „A” táblázat (2) oszlopában szereplő megnevezést, ami után szükség esetén a „HŰTŐKÖZEGKÉNT”, ill. „KONDICIONÁLÓ KÖZEGKÉNT” szavakat a feladási or­szág valamelyik hivatalos nyelvén, és ha ez nem angol, francia vagy német, akkor ezen kívül angolul, franciául vagy németül is, hacsak a szállí­tásban érintett országok közötti megállapodások másként nem rendelkeznek.

                        Például: UN 1845, SZÉN-DIOXID, SZILÁRD, HŰTŐKÖZEGKÉNT

5.5.3.7.2          A fuvarokmány bármilyen formájú lehet, feltéve, hogy könnyen azonosítható, jól olvasható és tartós módon tartalmazza az 5.5.3.7.1 pont szerinti adatokat.

5.5.4                A küldeménydarabokra, egyesítőcsomagolásokra, konténerekre és rakterekre vagy ezekben elhelyezett, a szállítás során használt (vagy használni szándékozott) eszközökben lévő veszélyes áruk

5.5.4.1             A küldeménydarabokra, egyesítőcsomagolásokra, konténerekre vagy rakterekre vagy ezekben elhelyezett eszközökben, mint például az adatrögzítőkben és rakománykövetőkben lévő veszélyes árukra (például lítium akkumulátorok, üzemanyagcella kazettákra) az ADR előírásai közül csak a következők vonatkoznak:

a)      az eszközt a szállítás alatt használják vagy szándékozzák használni;

b)      az eszközben lévő veszélyes áruknak (például lítium akkumulátoroknak, üzemanyag-cella kazettáknak) az ADR-ben meghatározott minden vonatkozó gyártási és vizsgálati követelményeknek meg kell felelniük; és

c)      az eszköznek el kell viselnie azokat az igénybevételeket, ütődéseket, amelynek rendes körülmények között a szállítás során ki van téve.

5.5.4.2             Az ilyen veszélyes árut tartalmazó eszközt rakományként történő szállítása során a 3.2 fejezet A táblázat megfelelő tételét kell alkalmazni és az ADR minden vonatkozó előírását be kell tartani.

 

 



[1])       A műszaki megnevezés helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:

   az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;

   az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;

   az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék vagy bután, A01 keverék vagy bután, A02 keverék vagy bután, A0 keverék vagy bután, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék vagy propán;

   az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.

[2])       A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

*        Víz csak szakértő jóváhagyásával használható.

 

[3])        Az (x) helyébe a megfelelő „1” vagy „2”  számot kell beírni.

[4])       Tárgyak esetében a robbanóanyag-tartalom a tárgyban levő robbanóanyagot jelenti.

[5]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[6]) Amennyiben ezt használják, az ENSZ EGB-hez (UNECE) tartozó Elektronikus Kereskedelmi és Kereskedelem könnyítési Központ (UN/CEFACT) vonatkozó ajánlásai alkalmazhatók, különösen az 1. sz. Ajánlás (ENSZ ke­reskedelmi okmányok mintája) (ECE/TRADE/137, 81.3 kiadás), Az ENSZ kereskedelmi okmányok mintája – Alkalmazási útmutató (ECE/TRADE/270, 2002. évi kiadás) a 11. sz. Ajánlás (a veszélyes áruk nemzetközi szállítási okmányai) (ECE/TRADE/204, 96.1 kiadás – átdolgozás alatt) és a 22. sz Ajánlás (A standard külde­mény utasítások mintája) (ECE/TRADE/168, 1989. évi kiadás). Lásd még az UN/CEFACT A kereskedelem megkönnyítésére vonatkozó ajánlások összefoglalóját (ECE/TRADE/346, 2006. évi kiadás) és a ENSZ Kereskedelmi adat elemek jegyzékét (UNTDED) (ECE/TRADE/362, 2005. évi kiadás).

[7])      Az áruk szállítóegységbe történő rakodásához gyakorlati és oktatási irányelveket a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) is kialakított, amelyeket az IMO jelentetett meg – (IMO/ILO/UNECE Code of practice for packing of cargo transport units (CTUs)).

[8])      Az IMDG Kódex (Amendment 39-18) 5.4.2 szakasza a következőket írja elő:

5.4.2Konténer/jármű megrakási bizonyítvány

5.4.2.1 Ha a veszélyes árut bármilyen konténerbe vagy járműbe rakják, a konténer vagy a jármű berakásáért felelősnek „konténer/jármű megrakási bizonyítvány"-t kell kiállítania, amely tartalmazza a konténer/jármű azonosító számát (számait) és tanúsítja, hogy az eljárást a következő feltételek szerint hajtották végre:

.1       A konténer/jármű tiszta, száraz és az áru befogadására alkalmas volt;

.2       Az együvérakási szabályok szerint együvé nem rakható küldeménydarabokat nem rakták ugyanabba a konténerbe, járműbe, ill. járműre (kivéve, ha az érintett illetékes hatóság az (IMDG Kódex) 7.3.4.1 bekezdése alapján azt engedélyezte);

.3       Minden küldeménydarabot külsőleg megvizsgáltak sérülés szempontjából, és csak hibátlan küldeménydarabokat raktak be;

.4       A hordókat állítva rakták be, kivéve, ha az illetékes hatóság másként engedélyezte, és minden árut megfelelően raktak be, ill. szükség esetén a tervezett szállítás mód(ok)nak megfelelően rög­zítőeszközökkel rögzítettek;

.5       Ha a veszélyes árut ömlesztve szállítják, az ömlesztve berakott áru egyenletesen el van terítve a konténerben/járműben;

.6       Ha a küldemény az 1.4 alosztály kivételével 1 osztályba tartozó árut is tartalmaz, a konténer/jármű (az IMDG Kódex) 7.1.2 bekezdése értelmében szerkezetileg megfelelő;

.7       A konténer/jármű és a benne levő küldeménydarabok megfelelően vannak feliratozva, bárcázva és nagybárcával jelölve;

.8       Ha hűtés vagy kondicionálás céljára fojtó hatású anyagot használnak (pl. szárazjeget – UN 1845; vagy mélyhűtött, cseppfolyósított nitrogént – UN 1977; vagy mélyhűtött, cseppfolyósított argont – UN 1951), a konténer/jármű az IMDG Kódex 5.5.3.6 bekezdése szerint kívülről meg van jelölve; és

.9       Az (IMDG Kódex) 5.4.1 szakaszában előírt veszélyes áru fuvarokmányokat a konténerbe/ járműbe rakott minden egyes veszélyes áru küldeményre átadták.

Megjegyzés: A konténer/jármű megrakási bizonyítvány mobil tartányokhoz nem szükséges.

5.4.2.2 A fuvarokmányban és a konténer/jármű megrakási bizonyítványban feltüntetendő információkat egyetlen okmányban is fel lehet tüntetni; ellenkező esetben az okmányokat egymáshoz kell csatolni. Ha az információkat egyetlen okmány tartalmazza, akkor az okmányban aláírt nyilatkozatnak kell szerepelni, miszerint „Kijelentem, hogy az áruk berakása a konténerbe/járműbe az alkalmazandó előírások szerint történt”. A nyilatkozatot dátummal kell ellátni és az okmányban az aláíró személyét is fel kell tüntetni. Sokszorosított (facsimile) aláírás is elfogadható, ha a vonatkozó jogszabályok, illetve előírások jogilag érvényesnek ismerik el sokszorosított aláírást.

5.4.2.3 Ha a konténer/jármű megrakási bizonyítványt a fuvarozó részére EDP vagy EDI technikák használatával adják, az aláírás(ok) elektronikus(ak) is lehet(nek) vagy az aláírás helyett megfelelő az aláírásra jogosult személy(ek) neve, nagybetűkkel írva.

5.4.2.4   Ha a fuvarozónak a konténer/jármű megrakási bizonyítványt EDP vagy EDI technikák használatával adják és az árut később olyan fuvarozónak adják át, akinek a konténer/jármű megrakási bizonyítványra írásban (papíron) van szüksége, az (első) fuvarozónak gondoskodnia kell arról, hogy az okmányon feltüntessék az „eredetileg elektronikusan érkezett” bejegyzést és az aláíró nevét nagy­betűkkel írva.”

 

* Magyarországon kihirdette a 25/1989. (III. 17.) MT rendelet.