7. RÉSZ

A SZÁLLÍTÁS FELTÉTELEIRE, A BERAKÁSRA,
A KIRAKÁSRA ÉS AZ ÁRUKEZELÉSRE
VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

7.1 FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ÉS A HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

7.1 Általános előírá

sok

7.1.1                A veszélyes áruk szállításához e fejezet előírásai szerint és ezenkívül küldeménydarabos szállításnál a 7.2 fejezet, ömlesztett áru szállításnál a 7.3 fejezet, illetve tartányos szállításnál a 7.4 fejezet előírásai szerint meghatározott szállítóeszköz alkalmazása kötelező. Ezen kívül a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre a 7.5 fejezet előírásait is be kell tartani.

Az egyes veszélyes árukra a 3.2 fejezet „A” táblázat 16, 17 és 18 oszlopa mutatja, hogy e rész mely előírásait kell betartani.

7.1.2                E rész előírásain kívül a veszélyes áruk szállítására használt járműveknek tervezésük, szerkezetük, és amennyiben szükséges, jóváhagyásuk tekintetében meg kell felelniük a 9. rész vonatkozó előírásainak.

7.1.3                Ha egy nagykonténer, mobil tartány, MEG-konténer, ill. tankkonténer „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” (CSC) módosított kiadása, ill. az UIC által kiadott IRS 50591 (Görgős felépítmények a vízszintes irányú átrakáshoz - A nemzetközi forgalomban való használatukat szabályozó műszaki előírások)[1]⁾ és az IRS 50592 (Kombinált forgalom szállítóegységei (kivéve a félpótkocsikat) függőleges irányú átrakásra teherkocsikon történő szállításhoz - Minimális követelmények)[2]⁾ előírásoknak megfelelő  konténer, csak akkor használható veszélyes áru szállítására, ha a nagykonténer, vagy a mobil tartány, a MEG-konténer, ill. a tankkonténer teherhordó váza megfelel a CSC vagy az UIC  IRS 50591 és 50592 előírásnak.

7.1.4                A nagykonténer csak akkor adható fel szállításra, ha szerkezetileg megfelelő állapotú.

A „szerkezetileg megfelelő” azt jelenti, hogy a konténer szerkezeti részei, így az alsó és felső hossztartók, az alsó és felső kereszttartók (küszöbök és homlokgerendák), a padló kereszt­tartók, a sarokoszlopok és a sarokelemek mentesek a nagyobb hibáktól. „Nagyobb hibának” számít a szerkezeti elemek 19 mm-nél nagyobb mélységű görbülete vagy horpadása, a hosszúságtól függetlenül; a szerkezeti elemek repedése vagy törése; egynél több vagy helytelen toldás (pl. átlapolt illesztés) az alsó vagy felső kereszttartókon vagy homlokgerendákon; kettőnél több toldás bármelyik alsó és felső hossztartón; bármilyen toldás az alsó kereszttartón (küszöbön) vagy a sarokoszlopon; beszorult, elcsavarodott, törött, hiányzó vagy más okból használhatatlan ajtópántok és egyéb szerelvények; nem záró tömítések; általában a szerkezet olyan torzulása, ami a kezelőberendezés pontos csatla­koztatását, illetve a járművön vagy az alvázon való elhelyezést és rögzítést akadályozza.

Ezen kívül, függetlenül a szerkezet anyagától, elfogadhatatlan a konténer bármely elemének károsodása, pl. az oldalfal lemezelésének rozsdásodása, az üvegszövet szétválása. Megengedett viszont a normális mértékű elhasználódás, beleértve a rozsdásodást, enyhe ferdüléseket és a karcolásokat és olyan egyéb sérüléseket, amelyek nem befolyásolják a konténer használhatóságát és időjárásállóságát.

A megrakás előtt a konténert ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy mentes legyen az előző rakomány maradványaitól, és hogy a belső padlón és falakon ne legyenek kiálló részek.

7.1.5                A nagykonténereknek meg kell felelniük azoknak az előírásoknak, amelyeket ez a rész – és esetleg a 9. rész – az adott rakomány esetén a jármű felépítményére tartalmaz; ilyenkor a jármű felépítményének nem kell ezeket az előírásokat teljesítenie.

Ha azonban a nagykonténert szállító jármű rakfelületének szigetelése és hőállósága megfelel az előírásoknak, akkor a nagykonténer mentesül ezek alól.

Ez az előírás az 1 osztály robbanóanyagainak és tárgyainak szállítására használt kis­konténerekre is vonatkozik.

7.1.6                A szállított veszélyes áru természete vagy mennyisége miatt a járműre előírt feltételeket nem változtatja meg az a tény, hogy a veszélyes áru (egy vagy több) konténerben van, a 7.1.5 szakasz első mondatának második részében szereplő kivétellel.

7.1.7                A 4.1 osztályba tartozó önreaktív anyagok, az 5.2 osztályba tartozó szerves peroxidok és a hőmérséklet-szabályozással stabilizált anyagok szállítására vonatkozó különleges előírások (kivéve a hőmérséklet-szabályozással stabilizált önreaktív anyagokat és szerves peroxidokat)

7.1.7.1             Minden önreaktív anyagot, szerves peroxidot és polimerizálódó anyagot védeni kell a közvetlen napsugárzástól, mindenfajta hőforrástól és megfelelően szellőzött helyre kell elhelyezni.

7.1.7.2             Ha több küldeménydarabot tesznek egy konténerbe, fedett járműbe vagy egyesítő­csomagolásba, akkor a teljes anyag mennyiség, a küldeménydarabok típusa és száma és a halmazolás elrendezése olyan legyen, hogy ne okozzon robbanás veszélyt.

7.1.7.3             A hőmérséklet-szabályozási előírások

7.1.7.3.1          Ezek az előírások vonatkoznak azokra az egyes önreaktív anyagokra, amelyekre 2.2.41.1.17 pont, egyes szerves peroxidokra, amelyekre 2.2.52.1.15 pont és egyes polimerizálódó anyagokra, amelyekre a 2.2.41.1.21 pont vagy a 3.3 fejezet 386 különleges előírása vonatkozik, és a csak hőmérséklet-szabályozással szállíthatók.

7.1.7.3.2          Ugyancsak ezek az előírások vonatkoznak azokra az anyagokra:

a)     amelyeknek a helyes szállítási megnevezésben a 3.2 fejezet „A” táblázat 2 oszlopában feltüntetve vagy a 3.1.2.6 bekezdés alapján a „STABLIZÁLT” szó szerepel; és        

b)     az anyagnak a szállításra felajánlott állapotában meghatározott ÖBH és ÖPH értéke (akár kémiai stabilizálással adják fel szállításra, akár anélkül):

         i)  önálló csomagolóeszközben vagy IBC-ben legfeljebb 50 °C; vagy

         ii) tartányban legfeljebb 45 °C.

Ha egy olyan reaktív anyag stabilizálásához, amely normális szállítási körülmények között veszélyes mértékben fejleszthet hőt, gázt vagy gőzt, nem használnak kémiai inhibitort, akkor az anyagot hőmérséklet-szabályozással kell szállítani. Ezeket az előírásokat nem kell alkalmazni az olyan anyagokra, amelyek kémiai inhibitor hozzáadásával úgy vannak stabilizálva, hogy az ÖBH, ill. az ÖPH értékük nagyobb, mint az előző b) i), ill. ii) pontban előírtak.

7.1.7.3.3          Ezen kívül szükség lehet hőmérséklet-szabályozásra akkor is, ha egy normálisan hőmérséklet-szabályozást nem igénylő önreaktív anyagot, szerves peroxidot vagy olyan anyagot, amelynek helyes szállítási megnevezésében a „STABLIZÁLT” szó szerepel, olyan körülmények között szállítanak, ahol a hőmérséklet meghaladhatja az 55 °C-ot.

7.1.7.3.4          A „szabályozási hőmérséklet” az a maximális hőmérséklet, amelyen az anyag biztonságosan szállítható. Feltételezett, hogy a szállítás során a küldeménydarab közvetlen környezetében a hőmérséklet nem haladja meg az 55 °C-ot és ezt az értéket 24 óránként is csak rövid ideig éri el. A hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén szükség lehet vészhelyzeti eljárások alkalmazására. A „vészhőmérséklet” az a hőmérséklet, amelynél az ilyen eljárásokat meg kell indítani.

7.1.7.3.5          A szabályozási és a vészhőmérséklet meghatározása

A tartály típusa	ÖBHa)/ÖPHa)	Szabályozási hőmérséklet	Vészhőmérséklet
Önálló csoma­golóeszközök és IBC-k	20 °C vagy az alatt	20 °C-kal az ÖBH/ÖPH alatt	10 °C-kal az  ÖBH/ÖPH alatt
	20 °C felett, 35 °C-ig	15 °C-kal az ÖBHÖPH alatt	10 °C-kal az ÖBH/ÖPH alatt
	35 °C felett	10 °C-kal az ÖBHÖPH alatt	5 °C-kal az ÖBH/ÖPH alatt
Tartányok	legfeljebb 45 °C	10 °C-kal az ÖBH/ÖPH alatt	5 °C-kal az ÖBH/ÖPH alatt

                        a)         Az anyag ÖBH/ÖPH értéke a szállításra kész csomagolásban

7.1.7.3.6          A szabályozási és vészhőmérsékleteket a 7.1.7.3.5 pont táblázata felhasználásával, az ÖBH, ill. ÖPH értékből vezetik le, amely definíció szerint az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállításhoz használt csomagolóeszközben, IBC-ben vagy tartányban öngyorsuló bomlás, ill. öngyorsuló polimerizáció következhet be. Az ÖBH-t, ill. ÖPH-t azért kell meghatározni, hogy eldönthető legyen, vajon az anyagot alá kell-e vetni hőmérséklet-szabályozásnak a szállítás alatt. Az ÖBH, ill. ÖPH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 28. fejezete tartalmazza.

7.1.7.3.7          A szabályozási és vészhőmérsékletek a már besorolt önreaktív anyagokra a 2.2.41.4 bekezdésben, a már besorolt szerves peroxid készítményekre a 2.2.52.4 bekezdésben vannak feltüntetve.

7.1.7.3.8          A tényleges szállítási hőmérséklet lehet alacsonyabb, mint a szabályozási hőmérséklet, de úgy kell megválasztani, hogy veszélyes fázisszétválás ne következhessen be.

7.1.7.4             Hőmérséklet-szabályozással történő szállítás

7.1.7.4.1          Az előírt hőmérséklet fenntartása a hőmérséklet-szabályozással stabilizált anyagok biztonságos szállításának alapvető feltétele. Ehhez általában a következők szükségesek:

a)     berakodás előtt a szállítóegység alapos szemrevételezése;

b)     az útmutatások a fuvarozó számára a hűtőrendszer működésére vonatkozóan, beleértve a menet során a hűtőközeg beszerzésére rendelkezésre álló helyek felsorolását;

c)      a szabályozás megszűnése esetén követendő eljárások megadása;

d)     az üzemi hőmérsékletek rendszeres ellenőrzése; és

e)     tartalék hűtőrendszer vagy pótalkatrészek biztosítása.

 

7.1.7.4.2          A hűtőrendszer ellenőrző és hőmérséklet-érzékelő szerkezeteinek könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük és minden elektromos csatlakozásnak időjárásállónak kell lennie. A légtér hőmérsékletét az áruszállító egységen belül két egymástól független érzékelővel kell mérni és ezek adatait úgy kell rögzíteni, hogy minden hőmérséklet-változás könnyen észlelhető legyen. A hőmérsékletet négy-hat óránként kell ellenőrizni és feljegyezni. Ha a szállított anyag szabályozási hőmérséklete kisebb, mint +25 °C, akkor az áruszállító egységet el kell látni a hűtőrendszertől független energiaforrású fény és hang vészjelző készülékkel, amit úgy kell beállítani, hogy a szabályozási hőmér­sékleten vagy az alatt működésbe lépjen.

7.1.7.4.3          Amennyiben a szállítás alatt a hőmérséklet meghaladja a szabályozási hőmérsékletet, azonnal riasztási eljárást kell kezdeményezni, beleértve a hűtőberendezés esetleges javítását vagy a hűtőkapacitás növelését (pl. szilárd vagy folyékony hűtő­közeg hozzáadásával). Gyakran kell ellenőrizni a hőmérsékletet és a vészhelyzetben teendő intézkedésekre fel kell készülni. Amennyiben a vészhőmérsékletet elérték, a vészeljárásokat meg kell indítani.

7.1.7.4.4          Egy adott hőmérséklet-szabályozási mód alkalmassága a szállításhoz számos tényező, pl. a következők függvénye:

a)     a szállítandó anyag(ok) szabályozási hőmérséklete;

b)     a szabályozási hőmérséklet és a várható környezeti hőmérséklet közötti különbség;

c)      a hőszigetelés hatékonysága;

d)     a szállítás időtartama; és

e)     az út során a késésre beszámított biztonsági tartalék.

7.1.7.4.5          A szabályozási hőmérséklet túllépésének elkerülésére alkalmas módszerek növekvő hatékonysági sorrendben a következők:

a)     Hőszigetelés, feltéve, hogy az anyag(ok) kezdeti hőmérséklete elég alacsony a szabályozási hőmérséklethez viszonyítva.

b)     Hőszigetelés és hűtőközeges rendszer, feltéve, hogy:

i)        elfogadható mértékű késésre is számítva megfelelő mennyiségű, nem gyúlékony hűtőközeget (pl. cseppfolyósított nitrogént vagy szárazjeget) visznek, vagy a hűtőközeg utánpótlását biztosítják;

ii)       cseppfolyósított oxigént vagy levegőt nem használnak hűtőközegként;

iii)      a hűtőhatás még akkor is egyenletes, ha a hűtőközeg túlnyomó része felhasználásra került; és

iv)      a szállítóegységbe való belépés előtti szellőztetés szükségességére a szállító­egység ajtaján vagy ajtóin levő felirat egyértelműen figyelmeztet.

c)      Hőszigetelés és egyszerű gépi hűtőrendszer, feltéve, hogy azoknál az anyagoknál, amelyek lobbanáspontja alacsonyabb, mint a vészhőmér­séklet + 5 °C, az anyagok gyúlékony gőzei meggyulladásának megaka­dályozására robbanásbiztos (EEx IIB T3) elektromos szerelvényeket használnak a hűtőkamrában.

d)     Hőszigetelés és kombinált gépi hűtésű és hűtőközeges rendszer, feltéve, hogy:

i)        a két rendszer egymástól független; és

ii)       az előző b) és c) pont követelményei teljesülnek.

e)     Hőszigetelés és kettős gépi hűtőrendszer, feltéve, hogy:

i)        eltekintve az integrált tápegységtől, a két rendszer egymástól független;

ii)       mindegyik rendszer egyedül is képes a hőmérséklet megfelelő szabályozásának fenntartására; és

iii)      azoknál az anyagoknál, amelyek lobbanáspontja alacsonyabb, mint a vész­hőmérséklet + 5 °C, az anyagok gyúlékony gőzei meggyulla­dásának meg­akadályozására robbanásbiztos (EEx IIB T3) elektromos szerelvényeket hasz­nálnak a hűtőkamrában.

7.1.7.4.6          A 7.1.7.4.5 d) és e) pontban leírt módszer minden szerves peroxidhoz, önreaktív anyaghoz és polimerizálódó anyaghoz használható.

A 7.1.7.4.5 c) pontban leírt módszer a C, a D, az E és az F típusú szerves peroxidokhoz és önreaktív anyagokhoz használható, és ha a szállítás során a várható leg­nagyobb környezeti hőmérséklet 10 °C-nál nagyobb mértékben nem haladja meg a szabályozási hőmérsékletet, akkor a B típusú szerves peroxidokhoz és önreaktív anyagokhoz, valamint polimerizálódó anyagokhoz is.

A 7.1.7.4.5 b) pontban leírt módszer a C, a D, az E és az F típusú szerves peroxidokhoz és önreaktív anyagokhoz, valamint polimerizálódó anyagokhoz használható akkor, ha a szállítás során a várható legnagyobb környezeti hőmérséklet 30 °C-nál nagyobb mértékben nem haladja meg a szabályozási hőmérsékletet.

A 7.1.7.4.5 a) pontban leírt módszer a C, a D, az E és az F típusú szerves peroxidokhoz és önreaktív anyagokhoz, valamint polimerizálódó anyagokhoz használható akkor, ha a szállítás során a várható legnagyobb környezeti hőmérséklet legalább 10 °C-kal alacsonyabb, mint a szabályozási hőmérséklet.

7.1.7.4.7          Ha az anyagot hőszigetelt, hűtő vagy gépi hűtésű járműben vagy konténerben kell szállítani, a járműnek, ill. a konténernek ki kell elégítenie a 9.6 fejezet előírásait.

7.1.7.4.8          Ha az anyag hűtőközeggel megtöltött védőcsomagolásban van, akkor fedett vagy ponyvás járműbe, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni. A fedett járműveket, ill. a zárt konténereket megfelelően szellőztetni kell. A ponyvás járműveket és konténereket fel kell szerelni oldalfalakkal és hátsó fallal. A ponyvákat vízhatlan és lángmentesített anyagból kell készíteni.