6.12 FEJEZET
A MEMU-k TARTÁNYAINAK, ÖMLESZTETTÁRU-KONTÉNEREINEK ÉS ROBBANÓANYAG SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ, KÜLÖNLEGES RAKTEREINEK TERVEZÉSÉRE, GYÁRTÁSÁRA, SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
Megjegyzés: 1. A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet; a fémből gyártott, rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tank-konténerekre és tartányos cserefelépítményekre lásd a 6.8 fejezetet; a szálvázas műanyag tartányokra lásd a 6.9 fejezetet, a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet; az ömleszetttáru-konténerekre lásd a 6.11 fejezetet.
. 2. Ez a fejezet az 1. megjegyzésben említett fejezetek követelményeinek nem mindenben megfelelő rögzített tartányokra, leszerelhető tartányokra, tank-konténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint az ömleszettáru-konténerekre és a robbanóanyag szállításásra szolgáló, különleges rakterekre vonatkozik.
6.12.1 Alkalmazási terület
E fejezet követelményeit a MEMU-val történő veszélyes áru szállításra használt tartányokra, ömlesztettáru-konténerekre és különleges rakterekre kell alkalmazni.
6.12.2 Általános előírások
6.12.2.1 A tartányokra a 6.8 fejezet követelményeit az e fejezet különleges előírásai által módosított formában kell betartani, az 1.2.1 szakaszban rögzített tartányok minimális befogadó-képességére vonatkozó meghatározás nem érvényes e tartányokra.
6.12.2.2 A MEMU-val történő veszélyes áru szállításra használt ömlesztettáru-konténereknek a BK2 típusra vonatkozó követelményeknek kell megfelelniük.
6.12.2.3 Ha egy tartány vagy egy ömlesztettáru-konténer többféle anyagot tartalmaz, az anyagokat legalább egy kettős fallal kell elválasztani, melyek egyben a páralecsapódás elvezetésére alkalmas üres légteret határolnak.
6.12.3 Tartányok
6.12.3.1 1000 liter vagy annál nagyobb befogadóképességű tartányok
6.12.3.1.1 A tartányokra a 6.8.2 szakasz követelményeit kell betartani.
6.12.3.1.2 Az UN 1942 és az UN 3375 tételhez használt tartánynál be kell tartani a 4.3 és a 6.8 fejezet légző-berendezésre vonatkozó előírásait, ezen kívül a tartányon hasadótárcsának is kell lenni, vagy egyéb, a használat szerinti ország illetékes hatósága által jóváhagyott nyomáscsökkentő eszköznek.
6.12.3.1.3 Azoknál a nem kör keresztmetszetű tartányoknál (pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál), amelyeket nem lehet a 6.8.2.1.4 pont, ill. az ott említett szabványok vagy műszaki szabályzat szerint méretezni, az illetékes hatóság által meghatározott nyomáspróbával is lehet bizonyítani, hogy a megengedett igénybebevételt képes elviselni.
Ezekre a tartányokra a 6.8.2.1 bekezdés követelményeit kell betartani, a 6.8.2.1.3, a 6.8.2.1.4 és a 6.8.2.1.13 – 6.8.2.1.22 pontok kivételével.
A tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő tábláztaban megadott értékeknél:
| Anyag | Legkisebb falvastagság |
| Ausztenites rozsdamentes acél | 2,5 mm |
| Egyéb acél | 3 mm |
| Alumíniumötvözet | 4 mm |
| 99,80%-os tisztaságú alumínium | 6 mm |
A tartányt az oldalirányú ütközésekből vagy felborulásból eredő sérülések ellen védelemmel kell ellátni. Ez lehet a 6.8.2.1.20 pont szerinti védelem, vagy az illetékes hatóság jóváhagyhat egyéb megoldást is.
6.12.3.1.4 A 6.8.2.5.2 pont követelményeitől eltérően a tartányon nem kell feltüntetni sem a tartánykódot, sem a különleges előírásokat.
6.12.3.2 1000 liternél kisebb befogadóképességű tartányok
6.12.3.2.1 A tartányok gyártására a 6.8.2.1 bekezdés követelményeit kell betartani, a 6.8.2.1.3, a 6.8.2.1.4, a 6.8.2.1.6, a 6.8.2.1.10 – 6.8.2.1.23 és a 6.8.2.1.28 pontok kivételével.
6.12.3.2.2 A tartányok szerelvényeire a 6.8.2.2.1 pont követelményeit kell betartani. Az UN 1942 és az UN 3375 tételhez használt tartánynál be kell tartani a 4.3 és a 6.8 fejezet légző-berendezésre vonatkozó előírásait, ezen kívül a tartányon hasadótárcsának is kell lenni, vagy egyéb, a használat szerinti ország illetékes hatósága által jóváhagyott nyomáscsökkentő eszköznek.
6.12.3.2.3 A tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél:
| Anyag | Legkisebb falvastagság |
| Ausztenites rozsdamentes acél | 2,5 mm |
| Egyéb acél | 3 mm |
| Alumínium ötvözet | 4 mm |
| 99,80%-os tisztaságú alumínium | 6 mm |
6.12.3.2.4 A tartányoknak lehetnek nem domború szerkezeti részei. Megerősítésként (merevítésként) alkalmazhatók ívelt vagy hullámos falak, ill. merevítő bordák is. A tartány minden oldalán – legalább az egyik irányban – a párhuzamos merevítések közötti távolság ne legyen nagyobb, mint a falvastagság százszorosa.
6.12.3.2.5 A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljes biztonságot kell nyújtaniuk. A hegesztést vizsgázott hegesztőnek olyan hegesztési eljárással kell végeznie, amelynek alkalmasságát (beleértve a szükséges hőkezelést is) vizsgálattal igazolták.
6.12.3.2.6 A 6.8.2.4 bekezdés követelményeit nem kell betartani. A MEMU tulajdonosának vagy használójának felelősségére azonban üzembehelyezés előtti és időszakos vizsgálatokat kell végezni. A tartány és a szerelvények külső és belső állapotát szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, és legalább három évenként az illetékes hatóság által megfelelőnek tartott módon tömörségi vizsgálatot kell végezni.
6.12.3.2.7 A 6.8.2.3 bekezdés típusjóváhagyásra és a 6.8.2.5 bekezdés jelölésre vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.
6.12.4 Szerelvények
6.12.4.1 Az UN 1942 és az UN 3375 tételhez használt, alsó ürítésű tartányokat legalább két zárószerkezettel kell ellátni. Az egyik zárószerkezet lehet a tartányhoz tartozó keverő vagy a betöltésre szolgáló szivattyú is.
6.12.4.2 Az első zárószerkezet után elhelyezkedő csővezeték csak könnyen olvadó anyagból lehet (pl.gumitömlő) vagy könnyen olvadó részeinek kell lennie.
6.12.4.3 A külső szivattyú vagy ürítőszerelvény (csővezeték) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében az első zárószerkezetet és fészkét (ülékét) a külső erőhatásra történő leszakadás veszélye ellen védeni kell, vagy úgy kell kialakítani, hogy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.
6.12.4.4 Az UN 3375 tételhez használt tartányokon a 6.8.2.2.6 pont szerinti légző-berendezés „hattyúnyakkal” helyettesíthető. Az ilyen szerelvényt védeni kell a külső erőhatásra történő leszakadás veszélye ellen, vagy úgy kell kialakítani, hogy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni.
6.12.5 Robbanóanyag szállítására szolgáló, különleges raktér
A gyutacsokat és/vagy detonátorszerkezeteket, valamint a D összeférhetőségi csoport anyagait és tárgyait tartalmazó küldeménydarabok szállítására szolgáló raktereket úgy kell kialakítani, hogy hatékony elkülönítést biztosítson, hogy ne álljon fenn a detonáció átvitelének a veszélye a gyutacsoktól és/vagy detonátorszerkezetektől a D összeférhetőségi csoport anyagaira, ill. tárgyaira.Az elkülönítést elválasztott rekeszek használatával vagy a két fajta robbanóanyag (robbanótárgy) egyikének különleges védőburkolat-rendszerbe történő helyezésével kell megvalósítani. Az illetékes hatóságnak az elkülönítés mindkét módját jóvá kell hagyni. Ha a raktérhez használt anyag fém, a teljes belső felületét megfelelő tűzállóságú anyaggal kell bevonni. A robbanóanyag szállítására szolgáló rakteret úgy kell elhelyezni, hogy védve legyen a nehéz terepen való rázkódástól, sérüléstől, a szállított többi veszélyes anyaggal való veszélyes kölcsönhatástól, valamint a járműtől származó gyújtóforrások (pl. kipufogó, stb.) ellen.
Megjegyzés: Az EN 13501-1:2007 + A1:2009 szabvány szerinti B-S3-d2 osztályba sorolt anyagok megfelelnek a tűzállósági követelménynek.
[1]) A relatív sűrűség (d) kifejezés a „sűrűség” szinonimájának tekinthető, a szövegezés végig ilyen értelemben használja.
[2]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[3]) Lásd az ISO 2248 szabványt.
[4]) Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” ( Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) és az S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadványt.
[5]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[6]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
4) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[8]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[9]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[10]) WHO kiadvány: „Gyógyszerészeti minőségbiztosítás. Irányelvek és hasonló dokumentumok gyűjteménye, 2. kötet: Helyes gyártási gyakorlat és vizsgálat” („Quality assurance of pharmaceuticals. A compendium of guidelines and related materials. Volume 2: Good manufacturing practices and inspection”)
[11]) A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK Irányelve a tagállamok aeroszolokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 147 szám, 1975. 06.09.).
[12]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[13]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[14]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[15]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint
[16]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[17]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint
[18]) A mértékegységet fel kell tüntetni.
[19]) Lásd a 6.7.2.2.10 pontot.
[20]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[21]) Ez a képlet csak azon nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra alkalmazható, amelyek kritikus hőmérséklete jóval magasabb a lefúváskor fennálló hőmérsékletnél. Olyan gázokra, amelyek kritikus hőmérséklete a lefúváskor fennálló hőmérséklet közelében vagy az alatt van, a nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítményének számításához figyelembe kell venni a gáz további termodinamikai tulajdonságait (lásd pl. a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).
[22]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[23]) A mértékegységet fel kell tüntetni
[25]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[26]) Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt.
[27]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[28]) A mértékegységet fel kell tüntetni.
[29]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[30]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[31]) A mértékegységet fel kell tüntetni.
1) Lásd még a 7.1.3 szakaszt
[33]) Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az
[34]) A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. A 6.8.2.1.14 pont a) alpontja szerinti tartányok keresztmetszeti kialakítása azonban tartalmazhat bemélyedéseket ill. kiálló részeket, mint például zsompokat, kivágásokat vagy süllyesztett kialakítású búvónyílásokat. Ezek ehetek sík vagy alakos (konkáv vagy konvex) kialakítású fémlemezből. A horpadások és más nem szándékosan létrejött deformációk nem minősülnek süllyesztéseknek vagy kiálló részeknek. Lásd az „ ADR 6.8.2.1.18 pont 3. lábjegyzetének alkalmazására vonatkozó útmutatót” az UNECE titkárság honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.html).
[35]) A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.
[36]) Ez a képlet a következő általános képletből adódik:
e1 = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;
e0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;
Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2-ben);
A0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);
Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és
A1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.
[37]) Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.
[38]) A tartányfenéknek a köpeny falhoz való átlapoló egyesítései a radiográfiás és ultrahangos eljáráson kívül más módszerrel is vizsgálhatók.
[39]) Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vakkarimával helyettesíthető.
[41]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[42]) A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint.
[43]) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.
[44]) G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést).
[45]) Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.
[46]) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.
[48]) Fém-fém tömítés alkalmazása nem megengedett.
[49]) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.
[50]) A „helyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:
– az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;
– az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;
– az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók;
– az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.
[51]) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.
[52]) Az (x) helyére az esetnek megfelelően 1 vagy 2 írandó.
[54] ) Az IRS (International Railway Solution) 2020. december 1-től alkalmazandó 2. kiadása
[55]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.