2

Típus	Tartalom, szinonima	Meghatározás	Részletes leírás	Besorolás
Gömb és hengeres alakú tűzijáték bombák	Gömb-bombák: csillagos bombák, nappali bombák, több effektes bombák, vízre ugró bombák, ejtőernyős bombák, füst bombák; durranós/villanós bombák: jelző-, durranó-, fütyülő-, villanóbombák durranós/villanós	Csőből való kilövésre tervezett eszköz lökőtöltettel vagy anélkül, késleltetővel és bontó töltettel, pirotechnikai töltetegységekkel vagy laza pirotechnikai anyaggal	Mindenféle durranós bomba	1.1G
Csillagos bomba: ≥ 180 mm	1.1G
Csillagos bombák: < 180 mm, > 25% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel	1.1G
Csillagos bombák: < 180 mm, ≤ 25% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel	1.3G
Csillagos bombák: ≤ 50 mm vagy ≤ 60 g pirotechnikai anyaggal, ≤ 2% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel	1.4G
Etázs bombák	Két vagy több gömb-bombából egybe rögzített, azonos lökőtöltettel, de elválasztott külső késleltetővel rendelkező eszköz	A besorolást a legveszélyesebb gömb-bomba határozza meg.
Előre töltött csövek, csőben lévő bombák	Kilövésre tervezett, a csőbe előre telepített gömb- vagy hengeres bomba	Mindenféle durranós bomba	1.1G
Csillagos bombák: ≥ 180 mm	1.1G
Csillagos bombák: > 25% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel	1.1.G
Csillagos bombák: > 50 mm és < 180 mm	1.2G
Csillagos bombák: ≤ 50 mm vagy ≤ 60 g pirotechnikai anyaggal, ≤ 25% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel	1.3G
Bombák a bombában (gömb) (a „bombák a bombában” esetén a százalékra történő hivatkozás a tűzijáték test teljes tömegére vonatkozik)	Csőből való kilövésre tervezett eszköz lökőtöltet nélkül, késleltetővel és bontó töltettel, amely durranós bombákat és inert anyagokat tartalmaz	> 120 mm	1.1G
Csőből való kilövésre tervezett eszköz lökőtöltet nélkül, késleltetővel és bontó töltettel, amely töltetegységenként ≤ 25 g villanó elegyet tartalmazó durranós bombákat tartalmaz, valamint ≤ 33% villanó elegyet és ≥ 60% inert anyagot	≤ 120 mm	1.3G
Csőből való kilövésre tervezett eszköz lökőtöltet nélkül, késleltetővel és bontó töltettel, amely csillagos bombákat és/vagy pirotechnikai töltetegységeket tartalmaz	> 300 mm	1.1G
Csőből való kilövésre tervezett eszköz lökőtöltet nélkül, késleltetővel és bontó töltettel, amely ≤ 70 mm csillagos bombákat és/vagy pirotechnikai töltetegységeket tartalmaz, valamint ≤ 25% villanó elegyet és ≤ 60% pirotechnikai anyagot	> 200 mm és ≤ 300 mm	1.3G
Csőből való kilövésre tervezett eszköz lökőtöltettel, késleltetővel és bontó töltettel, amely ≤ 70 mm csillagos bombákat és/vagy pirotechnikai töltetegységeket tartalmaz, valamint ≤ 25% villanó elegyet és ≤ 60% pirotechnikai anyagot	≤ 200 mm	1.3G
Telepek/ Kombinációk	Telepek, finálé telepek, bombetta telepek	Több, megszerelt elem, amely egyforma vagy különböző, de az ebben a táblázatban felsorolt valamely tűzijáték testnek megfelelő típusú tűzijáték testet tartalmaz, egy vagy két indítási ponttal	A besorolást a legveszélyesebb tűzijáték test típus határozza meg.
Római gyertyák	Római gyertyák	Olyan pirotechnikai töltetegységek sorozatát tartalmazó cső, amelyek változó pirotechnikai anyagot, lökőtölteteket és késleltetőket tartalmaznak	≥ 50 mm belső átmérővel, villanó eleggyel, vagy < 50 mm belső átmérővel és > 25% villanó eleggyel	1.1G
≥ 50 mm belső átmérővel, villanó elegy nélkül	1.2G
< 50 mm belső átmérővel és ≤ 25% villanó eleggyel	1.3G
≤ 30 mm belső átmérővel, minden pirotechnikai töltetegység ≤ 25 g és ≤ 5% villanó eleggyel	1.4G
Egylövéses római gyertyák	Egylövéses római gyertyák, kis, előre töltött csövek	Olyan pirotechnikai töltetegységet tartalmazó cső, amely pirotechnikai anyagot, lökőtöltetet tartalmaz, késleltetővel vagy anélkül	≤ 30 mm belső átmérővel és > 25 g pirotechnikai töltetegységgel vagy > 5% és ≤ 25% villanó eleggyel	1.3G
≤ 30 mm belső átmérővel, ≤ 25 g pirotechnikai töltetegységgel és ≤ 5% villanó eleggyel	1.4G
Rakéták	Jelző rakéták, fütyülő rakéták, nem pálcás rakéták	Levegőben való repülésre tervezett, pirotechnikai anyagot és/vagy pirotechnikai töltetegységet tartalmazó cső, vezető pálcával/pálcákkal vagy más, repülés stabilizáló eszközzel felszerelve	Csak villanó elegy tartalommal	1.1G
A pirotechnikai anyag tartalomból a villanó elegy tartalom > 25%	1.1G
> 20 g pirotechnikai anyag tartalommal és ≤ 25% villanó elegy tartalommal	1.3G
≤ 20 g pirotechnikai anyag tartalommal, fekete lőpor bontó töltettel és durranó betétenként ≤ 0,13 g, de összesen ≤ 1 g villanó eleggyel	1.4G
Tűzijáték mozsár	Tűzijáték mozsár, cső nélküli mozsár	Földre való állításra vagy földbe való rögzítésre tervezett, lökőtöltetet és pirotechnikai töltetegységet tartalmazó cső. A fő effekt az összes pirotechnikai töltetegység egy kifújásban való kilövése által a levegőben nagymértékben szétterjedő vizuális és/vagy hang effekt létrehozása; vagy: Vetőcsőben való elhelyezésre és mozsárként való működésre tervezett, szövet vagy papír zacskó, ill. szövet vagy papír henger, ami lökőtöltetet és pirotechnikai töltetegységeket tartalmaz.	> 25% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel	1.1G
≥ 180 mm, ≤ 25% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel	1.1G
< 180 mm, ≤ 25% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel	1.3G
≤ 150 g pirotechnikai anyag ≤ 5% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel. Minden töltetegység ≤ 25 g, minden durranó effekt < 2 g; minden fütyülő, ha van ≤ 3 g	1.4G
Szikraszökőkút	Vulkánok, szikraszóró petárdák, bengálégők, bengáli tüzek, hengeres szikraszökőkutak, világító/színes fáklyák	Nem fém burkolatú, préselt vagy szilárd, szikrát vagy lángot produkáló pirotechnikai anyagot tartalmazó eszköz *Megjegyzés:* az olyan szikraszökőkút, amely függőleges vízesést vagy szikraesőt képez, vízesésnek tekintendő (lásd a következő sort)	≥ 1 kg pirotechnikai anyaggal	1.3G
< 1 kg pirotechnikai anyaggal	1.4G
Vízesés	Kaszkád, zápor	Pirotechnikai szikraszökőkút, amely függőleges vízesést vagy szikraesőt képez	Villanó elegyet tartalmaz, a 6. vizsgálati sorozat eredményétől függetlenül [lásd a 2.2.1.1.7.1 a) pontot]	1.1G
Nem tartalmaz villanó elegyet	1.3G
Csillagszóró	Kézi csillagszóró, nem kézi csillagszóró	Merev drót részlegesen (az egyik végén) bevonva lassan égő pirotechnikai anyaggal, gyújtó véggel vagy anélkül	Perklorát alapú csillagszóró: darabonként > 5 g vagy csomagonként > 10 darab	1.3G
Perklorát alapú csillagszóró: darabonként ≤ 5 g és csomagonként ≤ 10 darab; Nitrát alapú csillagszóró: darabonként ≤ 30 g	1.4G
Bengálgyufa	Bengálfáklya, vihargyufa	Kézben való tartásra tervezett, nem fém rúd részlegesen (az egyik végén) bevonva lassan égő pirotechnikai anyaggal	Perklorát alapú eszköz: darabonként > 5 g vagy csomagonként > 10 darab	1.3G
Perklorát alapú eszköz: darabonként ≤ 5 g és csomagonként ≤ 10 darab; Nitrát alapú eszköz: darabonként ≤ 30 g	1.4G
Kis veszélyességű tűzijáték testek és újdonságok	Asztali bombák, recsegő szemcsék, füstök, ködök, pirotechnikai szerpentinek (angolul: party poppers), durranó egérkék (angolul: throwdowns, snaps)	Nagyon korlátozott látvány és hang kibocsátásra tervezett eszközök, amelyek kis mennyiségben tartalmaznak pirotechnikai anyagot és/vagy robbanó összetevőt	A „throwdowns” és a „snaps” tartalmazhat legfeljebb 1,6 mg ezüst fulminátot; A „snaps” és a „party poppers” tartalmazhat legfeljebb 16 mg kálium-klorát és vörös foszfor keveréket; A többi eszköz tartalmazhat legfeljebb 5 g pirotechnikai anyagot, de villanóelegyet nem.	1.4G
Forgók	Légi forgók, lepkék, földi forgók	Szikrát vagy gázt termelő pirotechnikai anyagot tartalmazó nem fém cső vagy csövek zajkeltő (fütyülő) eleggyel vagy a nélkül, szárnyakkal vagy szárnyak nélkül	Eszközönként > 20 g pirotechnikai anyaggal, amely ≤ 3% villanó elegyet, mint durranó effektet tartalmaz, vagy ≤ 5 g fütyülő elegyet tartalmaz	1.3G
Eszközönként ≤ 20 g pirotechnikai anyaggal, amely ≤ 3% villanó elegyet, mint durranó effektet tartalmaz, vagy ≤ 5 g fütyülő elegyet tartalmaz	1.4G
Forgók	Katalin-kerék, szász-kerék	Pirotechnikai anyagot tartalmazó, megszerelt hajtóművek csatlakozó eszközzel úgy felszerelve, hogy el tudjon forogni	≥ 1 kg összes pirotechnikai anyaggal, durranó effekt nélkül, minden fütyülő (ha van) ≤ 25 g és a fütyülő elegy kerekenként ≤ 50 g	1.3G
< 1 kg összes pirotechnikai anyaggal, durranó effekt nélkül, minden fütyülő (ha van) ≤ 5 g és a fütyülő elegy kerekenként ≤ 10 g	1.4G
Légi forgók	Repülő szász-kerék, UFO-k, korona	Hajtótöltetet és szikrát, lángot termelő és/vagy zajtkeltő pirotechnikai anyagokat tartalmazó csövek. A csövek tartó-gyűrűre vannak rögzítve.	Az összes pirotechnikai anyag > 200 g vagy a pirotechnikai anyag hajtóművenként > 60 g, ≤ 3% villanó elegyet, mint durranó effektet tartalmaz, minden fütyülő (ha van) ≤ 25 g és a fütyülő elegy forgónként ≤ 50 g	1.3G
Az összes pirotechnikai anyag ≤ 200 g és a pirotechnikai anyag hajtóművenként ≤ 60 g, ≤ 3% villanó elegyet, mint durranó effektet tartalmaz minden fütyülő (ha van) ≤ 5 g és a fütyülő elegy forgónként ≤ 10 g	1.4G
Vegyes csomag	Vegyes tűzijátékok	Az ebben a táblázatban felsorolt tűzijáték testeknek megfelelő típusú, többféle tűzijáték testek egy csomagban	A besorolást a legveszélyesebb tűzijáték test típus határozza meg.
Petárda füzér	Petárda füzér	Megszerelt (papírból vagy kartonpapírból készült) csövek gyújtószállal összekötve, minden cső hangeffekt keltésére szolgál	Minden cső ≤ 140 mg villanó eleggyel vagy ≤ 1 g fekete lőporral	1.4G
Petárda	Petárda	Nem fém csőben elhelyezett villanó elegy, amely hangeffekt keltésére szolgál	eszközönként > 2 g villanó eleggyel	1.1G
eszközönként ≤ 2 g és belső csomagolásonként ≤ 10 g villanó eleggyel	1.3G
eszközönként ≤ 1 g és belső csomagolásonként ≤ 10 g villanó eleggyel, vagy eszközönként ≤ 10 g fekete lőporral	1.4G

2.2.1.1.8 Kizárás az 1 osztályból

2.2.1.1.8.1 Valamely anyag vagy tárgy a vizsgálati eredmények és az 1 osztály meghatározása alapján bármely ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának jóváhagyásával kizárható az 1 osztályból. Ez a hatóság elismerheti olyan ország illetékes hatóságának a jóváhagyását is, amely nem szerződő fele az ADR-nek, feltéve, hogy a jóváhagyást a RID, az ADR, az ADN, az IMDG-kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások által előírt eljárás szerint adták ki.

2.2.1.1.8.2 Az illetékes hatóság 2.2.1.1.8.1 pont szerinti jóváhagyásával akkor zárható ki egy tárgy az 1 osztályból, ha három tárgy csomagolás nélkül vizsgálva, mindegyik a saját indító- vagy gyújtószerkezetével, vagy külső eszközzel a rendeletetésének megfelelően aktiválva, megfelel a következő kritériumoknak:

a) egyetlen külső felületen sem lehet a hőmérséklet 65°C-nál magasabb, de legfeljebb 200°C-os pillanatnyi hőmérséklet csúcs elfogadható;

b) sem a külső ház nem repedhet fel vagy nem robbanhat szét, sem pedig a tárgy, ill. leváló darabjai semelyik irányban nem mozdulhatnak el 1 m-nél nagyobb távolságra;

Megjegyzés: Amennyiben külső tűz befolyásolhatja a tárgy épségét, akkor ezeket az ismérveket tűzállósági vizsgálattal kell vizsgálni. Ilyen módszer található az ISO 14451-2 szabványban 80 K/min hevítési sebességre alkalmazva.

c) 1 m távolságban 135 dB(C)-nél nagyobb pillanatnyi hangnyomás csúcs nem érzékelhető;

d) nem keletkezik semmiféle felvillanó fény vagy láng, ami a tárggyal érintkező, 80 ± 10 g/m²–es papírlapot meg tudná gyújtani;

e) nem képződik olyan mennyiségű füst, gőz vagy köd, ami egy megfelelően méretezett elszívóval ellátott, egy köbméteres kamrában a szemközti falak középpontjában elhelyezett, állandó fényforrástól egy méter távolságban, hitelesített fénymérővel (lux mérővel) vagy radiométerrel mérve a láthatóságot 50%-nál nagyobb mértékben csökkentené. Az ISO 5659-1 szabvány szerinti optikai sűrűség mérésre vonatkozó általános útmutató és az ISO 5659-2 szabvány 7.5 pontja szerinti fotometrikus rendszerre vonatkozó általános útmutató használható, vagy hasonló, ugyanezen célra szolgáló optikai sűrűség mérési eljárások is alkalmazhatók. A fénymérő hátát és oldalait alkalmas burkolattal kell körülvenni, hogy a nem közvetlenül a fényforrásból származó, szórt vagy kiszűrődő fény hatását minimumra csökkentse;

Megjegyzés: 1. Ha az a), b), c) és d) pontok szerinti vizsgálatnál egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés füst figyelhető meg, az e) pontban leírt vizsgálattól el lehet tekinteni.

2. A 2.2.1.1.8.1 pont szerinti illetékes hatóság előírhatja, hogy a tárgyat a csomagolásában vizsgálják, ha megállapítást nyert, hogy a szállításra kész csomagolásban nagyobb veszélyt jelenthet.

2.2.1.1.9 A besorolási dokumentáció

2.2.1.1.9.1 Amikor az illetékes hatóság egy anyagot vagy tárgyat besorol az 1 osztályba, a besorolást írásban vissza kell igazolnia a kérelmező számára.

2.2.1.1.9.2 Az illetékes hatóság besorolási dokumentumának formája kötetlen, több oldalas is lehet, de az oldalakat folytatólagosan számozni kell. A dokumentumot egyedi hivatkozási számmal kell ellátni.

2.2.1.1.9.3 A dokumentumban rendelkezésre bocsátott információnak könnyen azonosíthatónak, olvashatónak és tartósnak kell lennie.

2.2.1.1.9.4 A besorolási dokumentumban például a következő információk szerepelhetnek:

a) az illetékes hatóság neve, és a nemzeti jogszabály előírása, amely alapján a hatóság föl van hatalmazva;

b) a közlekedési alágazati vagy nemzeti szabályozás, amelyre a besorolási dokumentum érvényes;

c) annak igazolása, hogy a besorolás, vagy annak jóváhagyása vagy elimerése az ENSZ Minta Szabályzat vagy a vonatkozó közlekedési alágazati szabályozás szerint történt;

d) annak a jogi személynek, akinek a besorolást adják, a neve és címe, ill. egyéb azonosítója, ami alapján a nemzeti jogszabályok szerint egyértelműen azonosítható a vállalkozás vagy társaság;

e) a robbanóanyag vagy tárgy neve, amelyen forgalomba hozzák, vagy másképpen szállításra feladják;

f) a robbanóanyag helyes szállítási megnevezése, UN száma, osztálya, alosztálya és összeférhetőségi csoportja;

g) ahol szükséges, az egy küldeménydarabban vagy egy tárgyban lévő legnagyobb nettó robbanóanyag tömeg;

h) az illetékes hatóság által a besorolási dokumentum kiadására felhatalmazott személy neve, aláírása, pecsétje, bélyegzője vagy egyéb azonosító jele, amiknek világosan láthatónak kell lenniük;

i) ha az értékelés alapján a szállítás biztonsága vagy az alosztály függ a csomagolástól, akkor a csomagolóeszköz jele vagy az engedélyezett belső, köztes és külső csomagolóeszköz leírása;

j) a robbanóanyag vagy tárgy cikkszáma, sorozatszáma, amellyel forgalomba hozzák, vagy másképpen szállításra feladják;

k) a robbanóanyagot vagy tárgyat gyártó jogi személy neve és címe, ill. egyéb azonosítója, ami alapján a nemzeti jogszabályok szerint egyértelműen azonosítható a vállalkozás vagy társaság;

l) kiegészítő információ az alkalmazandó csomagolási utasításra és – ahol szükséges – a különleges csomagolás előírásra;

m) a besorolás alapja, azaz vizsgálati eredmények, tűzijáték testek vizsgálat hiányában történő besorolásának táblázata, besorolt robbanóanyagokkal való hasonlóság, a 3.2 fejezet „A” táblázat meghatározása, stb.;

n) minden különleges feltétel vagy korlátozás, amely az illetékes hatóság megállapítása szerint a robbanóanyag vagy tárgy szállításának biztonsága, a veszélyre vonatkozó információ vagy a nemzetközi szállítás szempontjából lényeges;

o) a besorolási dokumentum érvényességi idejének lejárata, ha az illetékes hatóság szerint szükséges.

2.2.1.2 A szállításból kizárt anyagok és tárgyak

2.2.1.2.1 Azok a robbanóanyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, I. Rész kritériumai szerint nagymértékben robbanásérzékenyek, vagy amelyeknél spontán reakció léphet fel, valamint azok a robbanóanyagok és -tárgyak, amelyek nem sorolhatók a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely megnevezése vagy m.n.n. tétele alá, a szállításból ki vannak zárva.

2.2.1.2.2 A K összeférhetőségi csoport tárgyai a szállításból ki vannak zárva (1.2K – UN 0020 és 1.3K – UN 0021).

2.2.1.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Osztályozási kód (lásd 2.2.1.1.4)	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
1.1A	0473	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1B	0461	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.1C	0474	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0497	FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
	0498	SZILÁRD HAJTÓANYAG
	0462	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1D	0475	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0463	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1E	0464	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1F	0465	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1G	0476	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1L	0357	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0354	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2B	0382	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.2C	0466	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2D	0467	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2E	0468	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2F	0469	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2L	0358	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0248	VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel
	0355	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3C	0132	AROMÁS NITROVEGYÜLETEK DEFLAGRÁLÓ FÉMSÓI, M.N.N.
	0477	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0495	FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
	0499	SZILÁRD HAJTÓANYAG
	0470	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3G	0478	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.3L	0359	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0249	VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel
	0356	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4B	0350	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
	0383	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.4C	0479	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0501	SZILÁRD HAJTÓANYAG
	0351	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4D	0480	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0352	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4E	0471	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4F	0472	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4G	0485	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0353	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4S	0481	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0349	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
	0384	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.5D	0482	NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK (EVI^a) ANYAGOK), M.N.N.
1.6N	0486	RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK (EEI^b) TÁRGYAK)
	0190	ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító robbanóanyagok kivételével
		Megjegyzés: Az alosztályt és az összeférhetőségi csoportot a 2.2.1.1.4 pont elvei alapján és az illetékes hatóság utasításai szerint kell meghatározni.

a) EVI = explosive, very insensitive (angol rövidítés)

b) EEI = explosive, extremely insensitive (angol rövidítés)

2.2.1.4 A megnevezések szójegyzéke

Megjegyzés: 1. A szójegyzékben található meghatározások nem helyettesíthetik sem a vizsgálati eljárásokat, sem az 1 osztályba tartozó valamely anyag vagy tárgy veszélyesség szempontjából való osztályozását. A termékeknek a megfelelő alosztályhoz való hozzárendelését és annak eldöntését, hogy az S összeférhetőségi csoporthoz kell-e sorolni, a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” I. Része szerint végzett vizsgálat, vagy már megvizsgált és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” eljárása alapján besorolt, hasonló termékek analógiája alapján kell elvégezni.

2. A nevek után álló számok a megfelelő UN számra utalnak (3.2 fejezet „A” táblázat 1 oszlop). Az osztályozási kódra lásd a 2.2.1.1.4 pontot.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0136, 0294

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak ún. „Bangalori torpedók” is.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0137, 0138

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak, gyújtószerkezet nélkül vagy olyan gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak ún. „Bangalori torpedók” is.

A TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0081

Ezek az anyagok folyékony szerves nitrátokat, pl. nitroglicerint vagy ilyen anyagokból álló olyan keveréket tartalmaznak, melyekben a következő alkotórészek közül egy vagy több található: nitrocellulóz; ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrátok; aromás nitrovegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt vagy alumíniumpor. Ezenkívül tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet vagy kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is. A robbantóanyagok porszerű, zselatinszerű vagy elasztikus konzisztenciájúak legyenek. Ide tartoznak a dinamitok, a robbanó zselatinok és a plasztikus dinamitok.

BOMBÁK GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALOMMAL, robbanótöltettel: UN 0399, 0400

Ezek olyan tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, és gyúlékony folyadékot tartalmazó tartályból és robbanóanyag-töltetből állnak.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0033, 0291

Robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0034; 0035

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetük van, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0037

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0038

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak gyújtószerkezet nélkül, vagy gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0039, 0299

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Villanóanyag-töltetet tartalmaznak.

B TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0082, 0331

Ezek az anyagok, amelyek vagy

a) ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrát robbanóanyagokkal, pl. trinitro-toluollal (TNT-vel), alkotott keverékéből állnak, amelyek más anyagokat is, pl. falisztet és alumíniumport is tartalmazhatnak; vagy

b) ammónium-nitrátból vagy más szervetlen nitrátból és más éghető, nem robbanó anyagok keverékéből állnak.

Mindkét esetben a robbantóanyagok tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem pedig klorátokat.

C TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0083

Ezek az anyagok kálium- vagy nátrium-klorát vagy kálium-, nátrium- vagy ammónium-perklorát és szerves nitrovegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt, alumíniumpor vagy szénhidrogén keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat, is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat.

DETONÁTORSZERKEZETEK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0360, 0361, 0500

Nemvillamos indítók, amelyek gyújtózsinórral, ütőgyújtóval, robbanózsinórral vagy gyújtócsővel vannak összekötve, és amelyeket ezekkel hoznak működésbe, késleltetővel ellátva, vagy anélkül. Ide értendők a relével szerelt robbanózsinórok is.

D TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0084

Ezek az anyagok szerves nitrovegyületek és éghető anyagok, pl. faliszt, szénhidrogének és alumíniumpor keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem klorátokat, sem pedig ammónium-nitrátot. Ide tartoznak általában a plasztik robbantóanyagok.

E TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0241, 0332

Ezek az anyagok vízből mint fő alkotórészből és nagy mennyiségű olyan ammónium-nitrátból vagy más oxidálószerből állnak, amelyek teljes egészében vagy részben oldott állapotban vannak. A további alkotórészek lehetnek nitrovegyületek, pl. trinitro-toluol, szénhidrogének vagy alumíniumpor. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ide tartoznak az emulziós robbantóanyagok, a robbantószuszpenziók és a „vízgél”.

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), szemcsés vagy por alakú: UN 0027

Ez az anyag faszénből vagy más szénfajtából és kálium-nitrátból vagy nátrium-nitrátból, kénnel vagy anélkül alkotott belsőséges keverék.

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), SAJTOLT vagy
FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), PELLET: UN 0028

Ez a termék formázott fekete lőporból áll.

FORMÁZOTT TÖLTETEK detonátor nélkül: UN 0059, 0439, 0440, 0441

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagból álló töltetet tartalmaznak. A robbanóanyag-töltet üreges kialakítású, ami szilárd anyaggal van kitöltve. A tárgyak arra szolgálnak, hogy erős romboló hatást fejtsenek ki.

FÜSTJELZŐK: UN 0196, 0197, 0313, 0487, 0507

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely füstöt fejleszt. Ezenkívül tartalmazhatnak hallható hang keltésére szolgáló szerkezetet is.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0245, 0246

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0015, 0016, 0303

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagokat, pl. klór-szulfonsav keveréket vagy titán-tetrakloridot, vagy hexaklór-etán vagy vörösfoszfor alapú füstképző pirotechnikai keveréket tartalmaznak. Amennyiben a füstképző anyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és gyújtótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

Megjegyzés: A FÜSTJELZŐK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

FÜST NÉLKÜLI LŐPOR: UN 0160, 0161, 0509

Nitrocellulóz alapon felépített anyag, amelyet lőporként használnak. A fogalom alá tartozik az egybázisú, füst nélküli lőpor [nitrocellulóz (NC) önállóan], a kétbázisú, füst nélküli lőpor [pl. az NC nitroglicerinnel (NG-vel)] és a hárombázisú, füst nélküli lőpor (pl. az NC/NG/nitroguanidin).

Megjegyzés: Az öntött, sajtolt és töltetzacskóban levő, füst nélküli lőpor a HAJTÓTÖLTETEK vagy a KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ címszó alá tartozik.

GOLYÓS PERFORÁTORTÖLTÉNY OLAJKUTAK FÚRÁSÁHOZ: UN 0277, 0278

Ezek a tárgyak vékony papírlemezből, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és füst nélküli lőport tartalmaznak. Arra valók, hogy edzett lövedéket lőjenek ki és ezzel az olaj-fúrólyuk béléscsövét átlyukasszák.

Megjegyzés: A FORMÁZOTT TÖLTETEK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GRÁNÁTOK, kézi-, vagy fegyvergránátok robbanótöltettel: UN 0284, 0285

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

GRÁNÁTOK, kézi-, vagy fegyvergránátok robbanótöltettel: UN 0292, 0293

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

GYAKORLÓGRÁNÁTOK, kézi- vagy fegyvergránátok: UN 0110, 0318, 0372, 0452

Ezek a tárgyak nem tartalmaznak fő robbanótöltetet. Kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Tartalmaznak gyújtószerkezetet és tartalmazhatnak jelzőtöltetet.

GYAKORLÓLŐSZER: UN 0362, 0488

Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz.

Megjegyzés: A GYAKORLÓGRÁNÁTOK nem tartoznak ezen fogalom alá. Ezek a jelen szójegyzékben önállóan szerepelnek.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK DETONÁTORRAL: UN 0225, 0268

A tárgyak detonáló robbanóanyagot és gyújtószert tartalmaznak, és a detonátor vagy robbanózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK detonátor nélkül: UN 0042, 0283

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmaznak és a detonátor vagy robbanózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÓK: UN 0121, 0314, 0315, 0325, 0454

Ezek a tárgyak egy vagy több robbanóanyagot tartalmaznak. Rendeltetésük a robbantó- vagy gyújtóláncban a deflagráció kiváltása. A tárgyak vegyi, villamos vagy mechanikus úton hozhatók működésbe.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalom alá: GYÚJTÓZSINÓR; GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK; GYUTACS-CSÖVEK, GYUTACSSZELENCÉK; GYUTACSKAPSZULÁK; INDÍTÓGYÚJTÓK; PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ; ROBBANÓZSINÓR. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GYÚJTÓZSINÓR: UN 0066

Ez a tárgy vagy fekete lőporral vagy más, gyorsan égő pirotechnikai keverékkel bevont textilszálakból készül, amely szálak hajlékony tömlőben vannak, vagy fekete lőpor bélből áll, amely hajlékony szövött textilburkolattal van körülvéve. A gyújtózsinór teljes hosszúsága mentén előrehaladó nyílt lánggal ég, és a gyújtás átvitelére használatos valamely gyújtókészüléktől töltetre vagy gyújtószerkezetre.

GYÚJTÓZSINÓR, BIZTONSÁGI: UN 0105

Ez a tárgy finom szemcsés fekete lőpor belet tartalmaz, amely hajlékony textilszövetből álló egy- vagy többrétegű külső burkolattal van ellátva. A zsinór meggyújtás után mindenféle robbanó hatás nélkül meghatározott sebességgel végigég.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK, cső formájú fémköpennyel: UN 0103

Ez a tárgy deflagráló robbanóanyag-béllel ellátott fémcső.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK: UN 0131

Különböző felépítésű tárgyak, amelyek a biztonsági gyújtózsinór begyújtására szolgálnak. Dörzsöléssel, ütéssel vagy villamos úton lépnek működésbe.

GYUTACSCSÖVEK, GYUTACSSZELENCÉK: UN 0319, 0320, 0376

Primer robbanóanyagból és deflagráló robbanóanyagból, pl. fekete lőporból, álló kiegészítő töltetet tartalmazó tárgyak. A lövegekhez való lövedék hüvelyében levő töltet indításához használják.

GYUTACSKAPSZULÁK: UN 0044, 0377, 0378

Ütésre könnyen robbanó, kis mennyiségű primer robbanóanyag keveréket tartalmazó fém- vagy műanyag gyutacskapszula. Ezek a tárgyak kézifegyver töltényekben indítóelemként és lövegeknél ütőgyutacsként használatosak.

GYUTACSOK LŐSZEREKHEZ: UN 0073, 0364, 0365, 0366

Ezek a tárgyak kis fém- vagy műanyagcsőből állnak, és robbanóanyagot, pl. ólom-azidot, PETN-t vagy robbanóanyagok kombinációját tartalmazzák. A gyújtólánc indítására valók.

GYUTACSOK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0029, 0267, 0455

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására valók késleltető szerkezettel vagy anélkül. A nemvillamos gyutacsokat ütőgyújtóval, gyújtócsővel, gyújtózsinórral, egyéb robbantóeszközzel, vagy hajlékony robanózsinórral hozzák működésbe. Ide tartoznak a robbanózsinór nélküli kapcsolók is.

GYUTACSOK, VILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0030, 0255, 0456

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására szolgálnak, késleltető szerkezettel vagy anélkül. A villamos gyutacsokat villamos árammal hozzák működésbe.

GYUTACSOK, ELEKTRONIKUSAK, robbantáshoz, programozhatók: UN 0511, 0512, 0513

Ezek a gyutacsok fejlett biztonsági és védelmi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyekben elektronikus alkatrészeket használnak az érvényes indítási jel biztonságos kommunikációval történő továbbítására. Az ilyen gyutacsok más módon nem indíthatóak el.

HAJTÓANYAG, FOLYÉKONY: UN 0495, 0497

Deflagráló, folyékony robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓANYAG, SZILÁRD: UN 0498, 0499, 0501

Deflagráló, szilárd robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓTÖLTETEK: UN 0271, 0272, 0415, 0491

Ezek a tárgyak tetszőleges fizikai formájú hajtótöltetből állnak burkolattal vagy anélkül és mint rakétamotorok alkotórészeként vagy a lövedék lassulásának csökkentésére szolgálnak.

HEXOTONAL: UN 0393

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belsőséges keverékéből áll.

HEXOLIT (HEXOTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0118

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll. Ide tartozik a „Composition B” is.

INDÍTÓGYÚJTÓK: UN 0316, 0317, 0368

Ezek a tárgyak primer robbanóanyagot tartalmaznak, és lőszerekben a deflagráció kiváltására valók. A deflagráció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezettel rendelkeznek.

JELZŐPATRONOK: UN 0054, 0312, 0405

Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból vagy egyéb eszközből kilőve.

JELZŐTESTEK, KÉZI: UN 0191, 0373

Ezek hordozható tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és látható jelző vagy figyelmeztető hatást keltenek. Ide tartoznak a kisméretű földi világítótestek, pl. autópálya fáklyák, vasúti fáklyák vagy kis vízi fáklyák.

KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL: UN 0070

Ez a tárgy egy késszerű szerkezetből áll, amelyet deflagráló robbanóanyagból álló kis töltet egy ellendarabhoz sajtol.

KÉZIFEGYVER TÖLTÉNYEK: UN 0012, 0339, 0417

Olyan lőszerek, amelyek központi vagy peremgyújtású töltényhüvelyből állnak, valamint kidobótöltetet és szilárd lövedéket tartalmaznak. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók. Ide tartoznak a tetszőleges kaliberű sörétpatronok.

Megjegyzés: Nem tartoznak ide a VAKTÖLTÉNYEK KÉZI-FEGYVEREKHEZ, amelyek külön vannak feltüntetve, és egyes katonai kézifegyvertöltények, amelyek a TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL fogalomba tartoznak.

KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ: UN 0242, 0279, 0414

Löveglőszerekhez külön betöltendő kidobótöltetek bármilyen fizikai formában.

KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK: UN 0173

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetből, gyújtószerkezetből és rudazatból vagy összekötő darabból állnak. Arra valók, hogy a rudazat vagy összekötő darab átszakításával a szerkezeteket gyorsan szétkapcsolják.

KÖTÉLVETŐ RAKÉTÁK: UN 0238, 0240, 0453

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből állnak, és arra valók, hogy kötelet húzzanak magukkal.

KŐZETREPESZTŐ TORPEDÓK, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0099

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmazó házból állnak. A fúrólyuk környezetében a kőzet repesztésére használják, hogy a kőolaj kilépését a kőzetből megkönnyítsék.

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 17 tömeg% alkohollal NEDVESÍTETT: UN 0433

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 25 tömeg% vízzel NEDVESÍTETT: UN 0159

Nitrocellulózból álló anyag, amely legfeljebb 60 tömeg% nitroglicerinnel, más folyékony szerves nitráttal vagy ezek keverékével van impregnálva.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, gyúlékony folyadék vagy gél tartalommal, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0247

Olyan lőszerek, amelyek folyékony vagy gélszerű gyújtóanyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0009, 0010, 0300

Olyan lőszerek, amelyek gyújtó hatású anyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0243, 0244

Olyan lőszerek, amelyek gyújtóanyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, KÖNNYEZTETŐ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0018, 0019, 0301

Olyan lőszerek, amelyek könnyeztető anyagot tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: pirotechnikai anyag; hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, VILÁGÍTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0171, 0254, 0297

Olyan lőszerek, amelyek intenzív fényforrásként szolgálhatnak valamely terület megvilágítására. A fogalom tartalmazza a világítógránátokat és világítólövedékeket, valamint a világítóbombákat és a célmegjelölő bombákat is.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

LÖVEDÉKEK, inert, nyomjelzőszerrel: UN 0345, 0424, 0425

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0346, 0347

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak vagy nem tartalmaznak gyújtószert vagy olyan gyújtószert tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0426, 0427

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0434, 0435

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskából vagy más kézifegyverből lőnek ki. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0167, 0324

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0168, 0169, 0344

MUNKAVÉGZŐ TÖLTETEK: UN 0275, 0276, 0323, 0381

Ezek a tárgyak arra valók, hogy mechanikai hatásokat váltsanak ki. Deflagráló robbanóanyagból álló töltetet és gyújtót tartalmazó házból állnak. A deflagrációs termékek robbanási gázai tárgyakat fújnak fel, egyenes vonalú vagy forgó mozgást hoznak létre, vagy megszakítókat, szelepeket vagy kapcsolókat működtetnek, rögzítőelemeket löknek ki, vagy oltószerkezeteket aktiválnak.

NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK (EVI ANYAGOK), M.N.N.:
UN 0482

Olyan anyagok, amelyek tömegrobbanási veszélyt képviselnek ugyan, de annyira érzéketlenek, hogy igen csekély az iniciálás vagy az égésből a detonálásba való átmenet veszélye a normális szállítási feltételek között, és amelyek kiállták az 5. vizsgálati sorozatot.

NYOMJELZŐK LŐSZEREKHEZ: UN 0212, 0306

Ezek olyan zárt tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra szolgálnak, hogy a lövedékek röppályáját láthatóvá tegyék.

OKTOLIT (OKTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0266

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

OKTONAL: UN 0496

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belsőséges keverékéből áll.

PENTOLIT, száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0151

Ez az anyag pentaeritrit-tetranitrát (PETN) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

PERFORÁTOR PUSKÁK, TÖLTETTEL, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0124, 0494

Ezek a tárgyak acélcsőből vagy fémszalagból állnak, amelyben formázott töltetek vannak. A tölteteket robbanózsinórok kötik össze. Nem tartalmaznak indítószerkezetet.

PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ: UN 0101

Ezek a tárgyak pamutszálakból állnak, amelyek fekete lőporral vannak impregnálva (gyújtószál). Nyílt lánggal égnek és tűzijáték testek stb. gyújtóláncaiban kerülnek alkalmazásra.

PIROFOROS TÁRGYAK: UN 0380

Ezek a tárgyak piroforos (levegő hatására öngyulladásra hajlamos) anyagot és valamilyen robbanóanyagot vagy robbanó alkotórészt tartalmaznak. Nem tartoznak e fogalom alá a fehérfoszfor tartalmú tárgyak.

PIROTECHNIKAI BIZTONSÁGI ESZKÖZÖK: UN 0503

Pirotechnikai anyagot vagy más osztályba tartozó veszélyes árut tartalmazó tárgyak, amelyeket közúti járműben, hajón vagy repülőgépen alkalmaznak személyek biztonságának fokozása céljából. Ilyen például a légzsák gázgenerátor, a légzsák modul, a biztonsági öv előfeszítő és a piromechanikai eszközök. A piromechanikai eszközök például – de nem kizárólag – elkülönítés, elzárás vagy utas biztonsági célból összeszerelt alkatrészekből áll.

PIROTECHNIKAI TÁRGYAK műszaki célokra: UN 0428, 0429, 0430, 0431, 0432

Olyan tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és műszaki célokra használatosak, pl. hőfejlesztésre, gázfejlesztésre vagy színházi hatások elérésére.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: FÜSTJELZŐK; JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL; KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK; mindenféle lőszer; ROBBANÓSZEGECSEK; TŰZIJÁTÉK TESTEK; VASÚTI DURRANTYÚK; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

PRÓBALŐSZER: UN 0363

Olyan lőszer, amely pirotechnikai anyagot tartalmaz, és új lőszer, fegyverrész vagy fegyverrendszer működőképességének és hatásosságának vizsgálatára való.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK: UN 0186, 0280, 0281, 0510

Ezek a tárgyak toló hatású töltetből (rendszerint szilárd hajtóanyagból) állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL: UN 0395, 0396

Ezek a tárgyak egy vagy több fúvókát tartalmazó hengerből állnak, amely folyékony hajtóanyagot tartalmaz. A tárgyak rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK HIPERGOL FOLYADÉKOKKAL, kidobótöltettel vagy anélkül: UN 0250, 0322

Ezek a tárgyak hipergol hajtóanyagból állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTÁK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel: UN 0397, 0398

Ezek a tárgyak folyékony hajtóanyaggal töltött, egy vagy több fúvókával ellátott hengerből és támadófejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK inert fejjel: UN 0183, 0502

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és inert fejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK kidobótöltettel: UN 0436, 0437, 0438

A tárgyak rakétahajtóműből és kidobótöltetből állnak, a hasznos teher rakétafejből való kidobására szolgálnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0180, 0295

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak az irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0181, 0182

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK (EEI TÁRGYAK): UN 0486

Olyan tárgyak, amelyek túlnyomórészt rendkívül érzéketlen anyagokat tartalmaznak és véletlen beindulási vagy detonálás továbbviteli-hajlamuk normális szállítási feltételek között elhanyagolható és kiállták a 7 vizsgálati sorozatot.

ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító robbanóanyagok kivételével: UN 0190

Új vagy régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak, amelyek nincsenek besorolva a 3.2 fejezet „A” táblázatának egyetlen megnevezése alá sem, és az illetékes hatóság előírásai szerint általában kis mennyiségben kerülnek szállításra, többek között kísérleti, besorolási, kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi minták.

Megjegyzés: Azok a robbanóanyagok és robbanótárgyak, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely más megnevezése alá vannak besorolva, nem esnek ezen fogalom alá.

ROBBANÓGYÚJTÓK: UN 0106, 0107, 0257, 0367

Ezek a tárgyak robbanóelemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezet is be van építve.

ROBBANÓGYÚJTÓK biztonsági szerkezettel: UN 0408, 0409, 0410

Ezek a tárgyak robbanó elemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. A robbanógyújtókban legalább két hatékony biztonsági szerkezetnek is kell lennie.

ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.: UN 0382, 0383, 0384, 0461

Tárgyak, amelyek a detonáció vagy deflagráció továbbvitelére szolgálnak a robbanólánc mentén.

ROBBANÓSZEGECSEK: UN 0174

Ezek a tárgyak fémszegecsek, belül levő kis robbanóanyag-töltettel.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0204, 0296

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0374, 0375

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓTÖLTETEK: UN 0048

Ezek a tárgyak papírlemezből, műanyagból, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: AKNÁK; BOMBÁK; LÖVEDÉKEK. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

ROBBANÓTÖLTETEK, IPARIAK, detonátor nélkül: UN 0442, 0443, 0444, 0445

Ezek a tárgyak gyújtószerkezet nélküli detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Robbantásos hegesztéshez, robbantásos illesztéshez, robbantásos sajtoláshoz vagy más fémmegmunkálási eljáráshoz használatosak.

ROBBANÓTÖLTETEK, KIEGÉSZÍTŐK: UN 0060

Ezek a tárgyak kisméretű, eltávolítható erősítőtöltetek, amelyet a lövedékek üregébe az indítógyújtó és a fő robbanótöltet közé helyeznek el.

ROBBANÓTÖLTETEK, MŰANYAG KÖTÉSŰEK: UN 0457, 0458, 0459, 0460

Ezek a tárgyak műanyag kötésű detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Burkolat nélküli speciális alakúak, és nem tartalmaznak gyújtószerkezetet. Lőszerek, pl. támadófejek alkotórészeként használatosak.

ROBBANÓZSINÓR, fémköpenyes: UN 0102, 0290

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül.

ROBBANÓZSINÓR, hajlékony: UN 0065, 0289

Ez a tárgy detonáló robbanóanyag-bélből áll, textilszállal körbefonva, műanyagból vagy más anyagból álló burkolattal ellátva. A burkolat nem szükséges, ha a textilfonat portömör.

ROBBANÓZSINÓR, KISHATÁSÚ, fémköpennyel: UN 0104

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül. A robbanóanyag mennyisége olyan csekély, hogy kifelé csak kis hatás lép fel.

ROBBANTÓTÖLTETEK, PROFILOZOTT, HAJLÉKONY, VONAL ALAKÚ:
UN 0237, 0288

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból készült V alakú bélből állnak hajlékony köpenybe burkolva.

SZÉTVETŐK, robbanótöltettel: UN 0043

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetek. Lövedékek vagy más lőszerek szétrobbantására valók, hogy azok tartalma szétszóródjon.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0370

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0371

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0286, 0287

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0369

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, ami nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK TORPEDÓKHOZ robbanótöltettel: UN 0221

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Torpedókba vannak beszerelve.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, inert fejjel: UN 0450

Ezek a tárgyak folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből, amely a torpedót a víz alatt mozgatja, és inert fejből állnak.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel vagy anélkül: UN 0449

Ezek a tárgyak vagy folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott vagy anélküli torpedót a víz alatt mozgatja, vagy folyékony nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott torpedót a víz alatt mozgatja.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0329

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0330

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot vagy nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0451

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony, nem robbanó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL: UN 0012, 0328, 0339, 0417

Olyan lőszer, amely robbanótöltet nélküli lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lőszer nyomjelzőszert tartalmazhat, feltéve, hogy a fő veszélyt a kidobótöltet képezi.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0005, 0007, 0348

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0006, 0321, 0412

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, ÉGHETŐK, GYUTACS NÉLKÜL: UN 0446, 0447

Ezek a tárgyak részben vagy teljes egészében nitrocellulózból gyártott töltényhüvelyek.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, GYUTACCSAL: UN 0055; 0379

Ezek a tárgyak fémből, műanyagból vagy más, nem éghető anyagból készülnek. Egyetlen robbanó alkotórészük a gyutacs.

TRITONAL: UN 0390

Ez az anyag trinitro-toluol (TNT) és alumínium keverékéből áll.

TŰZIJÁTÉK TESTEK: UN 0333, 0334, 0335, 0336, 0337

Olyan pirotechnikai tárgyak, amelyek szórakoztatási célokra használatosak.

VAKTÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0326, 0327, 0338, 0413

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Erős durranás keltésére valók, valamint gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak. Ide tartoznak a gyakorló lőszerek is.

VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0327, 0338

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók és erős durranás keltésére szolgálnak és gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak.

VAKTÖLTÉNYEK SZERSZÁMOKHOZ: UN 0014

Szerszámokban használt olyan tárgy, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással, feketelőpor- vagy füst nélküli lőpor töltettel vagy anélkül, de lövedék nélkül.

VASÚTI DURRANTYÚK: UN 0192, 0193, 0492, 0493

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely a tárgy összetörésekor erős hanghatással felrobban. Vasúti sínre helyezik.

VÉSZJELZŐK, tengeri: UN 0194, 0195, 0505, 0506

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra valók, hogy durranás, láng, füst vagy ezek kombinációja formájában jelzést adjanak.

VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI: UN 0092, 0418, 0419

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és a földön megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre használatosak.

VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI: UN 0093, 0403, 0404, 0420, 0421

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és légi járműről ledobva megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre szolgálnak.

VILLANÓFÉNY-PATRONOK: UN 0049, 0050

Ezek a tárgyak házból, gyújtóelemből és villanópor-készletből állnak. Minden alkotórész egyetlen, kilövésre kész tárggyá van egyesítve.

VILLANÓFÉNYPOR: UN 0094, 0305

Olyan pirotechnikai anyag, amely meggyújtáskor intenzív fényt kelt.

VÍZIBOMBÁK: UN 0056

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagot tartalmazó hordóból, dobból vagy lövedékből állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Víz alatti robbanás előidézésére valók.

VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0248, 0249

Olyan tárgyak, amelyek működése tartalmuk vízzel való fizikai-kémiai reakciójától függ.

2.2.2 2 osztály Gázok

2.2.2.1 Kritériumok

2.2.2.1.1 A 2 osztály fogalma a tiszta gázokra, a gázkeverékekre, egy vagy több gáz keverékére egy vagy több más anyaggal, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki.

A gázok olyan anyagok, amelyek

a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakúak.

Megjegyzés: 1. Az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid azonban a 8 osztály anyaga.

2. Valamely tiszta gáz tartalmazhat egyéb alkotórészeket is a gyártási folyamatból adódóan vagy hozzáadott anyagokat a termék stabilitásának megőrzésére, amennyiben ezen alkotórészek koncentrációja nem módosítja a gáz besorolását vagy a szállítási feltételeket, mint pl. a töltési fokot, a töltőnyomást, a próbanyomást.

3. A 2.2.2.3 bekezdés m.n.n. tételei tiszta gázokra és gázkeverékekre egyaránt vonatkoznak.

2.2.2.1.2 A 2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

1. Sűrített gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt 50 °C-on teljesen gáz halmazállapotú; ebbe a kategóriába tartozik minden gáz, amelynek kritikus hőmérséklete -50 °C vagy annál alacsonyabb

2. Cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt -50 °C felett részben folyékony állapotban van. Meg kell különböztetni a következőket:

– nagy nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete
-50 °C-nál magasabb, de legfeljebb +65 °C;

– kis nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete +65 °C-nál magasabb

3. Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban alacsony hőmérséklete folytán részben folyékony állapotban van

4. Oldott gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt folyadék fázisú oldószerben van oldva

5. Aeroszol csomagolások és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok)

6. Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak

7. Túlnyomás nélküli gázok, amelyekre különleges előírások érvényesek (gázminták)

8. Nyomás alatti vegyszerek: folyadék, paszta vagy por nyomás alatt, olyan hajtóanyaggal, amely megfelel a sűrített vagy cseppfolyósított gáz definíciójának, vagy ilyen gázok keveréke

9. Adszorbeált gáz: olyan gáz, amely szállításra becsomagolt állapotban szilárd porózus anyagon van adszorbeálva, úgy, hogy a tartály belső nyomása 20°C-on kisebb mint 101,3 kPa és 50°C-on kisebb mint 300 kPa.

2.2.2.1.3 A 2 osztály anyagai és tárgyai (az aeroszolok és a nyomás alatti vegyszerek kivételével) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó

O gyújtó hatású

F gyúlékony

T mérgező

TF mérgező, gyúlékony

TC mérgező, maró

TO mérgező, gyújtó hatású

TFC mérgező, gyúlékony, maró

TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.

Ha a gázok vagy gázkeverékek veszélyes tulajdonságai a kritériumok alapján egynél több csoporthoz tartoznak, a T betűvel jelölt csoportok minden más csoportot megelőznek. Az F betűvel jelölt csoportok megelőzik az A vagy O betűvel jelölteket.

Megjegyzés: 1. Az ENSZ Minta Szabályzatban, az IMDG kódexben és az ICAO Műszaki Utasításokban a gázokat az általuk képviselt fő veszély alapján a következő három alosztály egyikébe sorolják:

– 2.1 alosztály: gyúlékony gázok (megfelel az F betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

– 2.2 alosztály: nem gyúlékony, nem mérgező gázok (megfelel az A vagy az O betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

– 2.3 alosztály: mérgező gázok (megfelel a T betűvel jelölt, azaz T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportba tartozó gázoknak).

2. A gázzal töltött kisméretű tartályokat (UN 2037) a tartalom veszélyessége alapján az A - TOC csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni. Az aeroszolokra (UN 1950) lásd a 2.2.2.1.6 pontot. A nyomás alatti vegyszerekre (UN 3500 – 3505) lásd a 2.2.2.1.7 pontot.

3. A maró hatású gázok mérgezőnek is tekintendők és ezért a TC, a TFC vagy a TOC csoportba vannak sorolva.

2.2.2.1.4 Ha a 2 osztálynak a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett valamely keveréke a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.5 pontban felsorolt kritériumoktól eltérőeket elégít ki, akkor ezt a keveréket ezen kritériumok szerint kell besorolni és a megfelelő m.n.n. tételhez hozzárendelni.

2.2.2.1.5 A 2 osztály azon anyagait és tárgyait (az aeroszolok és a nyomás alatti vegyszerek kivételével), amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.3 pont szerint a 2.2.2.3 bekezdésben felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni. A kritériumok a következők:

Fojtó gázok

Olyan nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gázok, amelyek a légkörben rendes körülmények között jelen levő oxigént hígítják vagy kiszorítják.

Gyúlékony gázok

Olyan gázok, amelyek 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson

a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 térf.% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékonyak (alsó robbanási határuk legfeljebb 13%); vagy

b) az alsó robbanási határuktól függetlenül a levegővel legalább 12 százalékpont terjedelmű robbanási tartománnyal bírnak.

A gyúlékonyságot vizsgálatokkal vagy számítással kell meghatározni az ISO által elfogadott módszerek (lásd az ISO 10156:2017 szabványt) szerint.

Ha nem áll elegendő adat rendelkezésre ezen módszerek használatához, a származási ország illetékes hatósága által elismert más, azonos értékű vizsgálati eljárások is alkalmazhatók.

Ha a származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, akkor ezeket a módszereket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

Gyújtó hatású (oxidáló) gázok

Olyan gázok, amelyek általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegíthetik. Ezek olyan tiszta gázok vagy gázkeverékek, amelyek oxidáló képessége az ISO 10156:2017 szabvány szerinti módszerrel meghatározva nagyobb, mint 23,5%.

Mérgező gázok

Megjegyzés: Azokat a gázokat, amelyek részben vagy teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mérgező gázokként kell besorolni. A maró hatás, mint lehetséges járulékos veszély kritériumait lásd a „maró gázok” címszó alatt is.

Olyan gázok,

a) amelyekről ismert, hogy az emberi egészséget veszélyeztető mértékben mérgezők vagy marók; vagy

b) amelyekről feltételezhető, hogy az emberre nézve mérgezők vagy marók, mivel a 2.2.61.1 bekezdés szerint vizsgálva az akut mérgezési LC₅₀ értékük legfeljebb 5000 ml/m³ (ppm).

A gázkeverékek (beleértve a más osztályba tartozó anyagok gőzeit) esetében a következő képlet használható:

ahol

f_i= a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

T_i = a keverék i-edik alkotórészének toxicitási mutatója. A T_i-érték egyenlő a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC₅₀ értékkel. Amennyiben az LC₅₀ érték nem szerepel a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a szakirodalomban található LC₅₀ értéket kell használni. Ha az LC₅₀ érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC₅₀ értéke alapján kell meghatározni, vagy – ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség – kísérleteket kell végezni.

Maró gázok

Azokat a gázokat és gázkeverékeket, amelyek teljes egészében a maró hatásuk követ-keztében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mint maró járulékos veszéllyel bíró mérgező gázokat kell besorolni.

Egy olyan gázkeveréknek, amely a maró és mérgező hatás kombinálódása folytán mérgezőnek tekintendő, akkor van maró járulékos veszélye, ha emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát, vagy ha a keverék maró alkotórészeinek LC₅₀ értéke a következő képlettel számítva legfeljebb 5000 ml/m³ (ppm):

ahol

fc_i = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

Tc_i = a keverék i-edik maró alkotórészének toxicitási mutatója. A Tc_i-érték egyenlő a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC₅₀ értékkel. Amennyiben az LC₅₀ érték nem szerepel a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a szakirodalomban található LC₅₀ értéket kell használni. Ha az LC₅₀ érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC₅₀ értéke alapján kell meghatározni, vagy – ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség – kísérleteket kell végezni.

2.2.2.1.6 Aeroszolok

Az aeroszolok (UN 1950) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó

O gyújtó hatású

F gyúlékony

T mérgező

C maró

CO maró, gyújtó hatású

FC gyúlékony, maró

TF mérgező, gyúlékony

TC mérgező, maró

TO mérgező, gyújtó hatású

TFC mérgező, gyúlékony, maró

TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.

A csoporthoz rendelés az aeroszol csomagolás tartalmának tulajdonságaitól függ.

Megjegyzés: Aeroszol csomagolások hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgező gázok, ill. a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 2. táblázat c) lábjegyzete által „piroforosnak tekintendő” gázok. Azok az aeroszolok, amelyek tartalma mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében a I csomagolási csoportnak felel meg, a szállításból ki vannak zárva (lásd még a 2.2.2.2.2 pontot is).

A kritériumok a következők:

a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következő b) – f) pont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg;

b) az O csoporthoz kell hozzárendelni, ha az aeroszol a 2.2.2.1.5 pont szerint gyújtó hatású (oxidáló) gázt tartalmaz;

c) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom 85 tömeg% vagy annál több gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 30 kJ/g vagy annál nagyobb;

nem kell az F csoporthoz hozzárendelni, ha a tartalom 1 tömeg% vagy annál kevesebb gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 20 kJ/g-nál kisebb;

egyéb esetekben az aeroszol gyúlékonyságát a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, III. rész 31. fejezetében leírt vizsgálatokkal kell meghatározni. A vizsgálat szerint „rendkívül gyúlékony”, ill. „gyúlékony” aeroszolokat az F csoporthoz kell hozzárendelni.

Megjegyzés: A gyúlékony alkotórészek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, III. rész 31.1.3 pontjához fűzött 1 – 3. megjegyzésben meghatározott gyúlékony folyékony anyagok, gyúlékony szilárd anyagok, ill. gyúlékony gázok és gázkeverékek. Ez a meghatározás nem terjed ki a piroforos, az önmelegedő és a vízzel reaktív anyagokra. A kémiai égéshőt a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: ASTM D 240, ISO/FDIS 13943: 1999 (E/F) 86.1 – 86.3, ill. NFPA 30B.

d) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;

e) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, kielégíti a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjának kritériumait;

f) ha az O, F, T és C csoport közül egynél több kritériuma teljesül, akkor az esettől függően a CO, FC, TF, TC TO, TFC vagy TOC csoporthoz kell hozzárendelni.

2.2.2.1.7 Nyomás alatti vegyszerek

A nyomás alatti vegyszerek (UN 3500 - 3505) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó

F gyúlékony

T mérgező

C maró

FC gyúlékony, maró

TF mérgező, gyúlékony

A csoporthoz rendelés a különböző halmazállapotú összetevők:

a hajtóanyag;

a folyadék; ill.

a szilárd anyag

veszélyes tulajdonságaitól függ.

Megjegyzés: 1. Nyomás alatti vegyszerek hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgező vagy gyújtó hatású gázok, ill. a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 2. táblázat c) lábjegyzete által „piroforosnak tekintendő” gázok.

2. Azok a nyomás alatti vegyszerek, amelyek tartalma mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében a I csomagolási csoportnak felel meg, vagy amelyek tartalma mérgezőképesség és maró hatás tekintetében is a II vagy a III csomagolási csoportnak felel meg, ezen UN tétel alatt a szállításból ki vannak zárva.

3. Azok a nyomás alatti vegyszerek, amelyek tartalma kielégíti az 1 osztály, a 3 osztályba tartozó folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, a 4.1 osztályba tartozó önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, a 4.2, a 4.3, az 5.1, az 5.2, a 6.2 vagy a 7 osztály kritériumait ezen UN tételek alatt nem szállíthatók

4. Az aeroszol csomagolásban lévő nyomás alatti vegyszereket az UN 1950 tétel alatt kell szállítani.

A kritériumok a következők:

a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következő b) – e) pont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg;

b) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha valamelyik összetevőt, ami lehet tiszta anyag vagy keverék is, gyúlékonynak kell besorolni. Gyúlékony összetevők azok a gyúlékony folyadékok vagy folyékony keverékek, gyúlékony szilárd anyagok vagy szilárd keverékek, gyúlékony gázok vagy gázkeverékek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:

i) gyúlékony folyadék az, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 93 °C;

ii) gyúlékony szilárd anyag az, amely megfelel a 2.2.41.1 bekezdés kritériumainak;

iii) gyúlékony gáz az, amely megfelel a 2.2.2.1.5 pont kritériumainak;

c) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, a hajtóanyagot kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;

d) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, a hajtóanyagot kivéve, kielégíti a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;

e) ha a tartalom az F, a T és a C csoport közül kettőnek a kritériumának is megfelel, akkor – értelemszerűen – az FC, ill. a TF csoporthoz kell hozzárendelni.

2.2.2.2 A szállításból kizárt gázok

2.2.2.2.1 A 2 osztály vegyileg nem állandó gázai csak akkor fogadhatók el szállításra, ha megtették a szükséges óvintézkedéseket, hogy kizárják a veszélyes bomlás, ill. polimerizálódás lehetőségét normális szállítási körülmények között; vagy ha a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 10) bekezdésének „r” különleges csomagolási előírása szerint szállítják. A polimerizálódás kizárásához szükséges óvintézkedésekre lásd a 3.3 fejezet 386 különleges előírását. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.2.2.2 A következő anyagok és keverékek a szállításból ki vannak zárva:

– UN 2186 hidrogén-klorid, mélyhűtött, cseppfolyósított;

– UN 2421 nitrogén-trioxid;

– UN 2455 metil-nitrit;

– azok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok, amelyek nem sorolhatók a 3A, 3O vagy 3F osztályozási kód alá;

– azok az oldott gázok, amelyek nem sorolhatók az UN 1001, 2073 vagy 3318 alá;

– azok az aeroszolok, amelyek hajtógázként olyan gázt tartalmaznak, amely a 2.2.2.1.5 pont kritériuma szerint mérgező, vagy a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos;

– azok az aeroszolok, amelyek tartalma a mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében az I csomagolási csoportnak felel meg (lásd a 2.2.61 és a 2.2.8 szakaszt);

– azok a nagyon mérgező gázzal (LC₅₀ 200 ppm-nél kisebb) vagy olyan gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok), amely gáz a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos.

2.2.2.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Osztályo-zási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Sűrített gázok
1A	1956	SŰRÍTETT GÁZ, M.N.N.
1O	3156	SŰRÍTETT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
1F	1964	SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, SŰRÍTETT, M.N.N.
	1954	SŰRÍTETT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1T	1955	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
1TF	1953	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1TC	3304	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
1TO	3303	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
1TFC	3305	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ, M.N.N.
1TOC	3306	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ, M.N.N.
Cseppfolyósított gázok
2A	1058	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, nem gyúlékony, nitrogén, szén-dioxid vagy levegő alatt
	1078	HŰTŐGÁZ, M.N.N.
		mint pl. az R ... jelű gázok keveréke, azaz:
		F1 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,3 MPa-nál (13 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-fluor-metánénál (1,30 kg/l) nem kisebb;
		F2 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,9 MPa-nál (19 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-difluor-metánénál (1,21 kg/l) nem kisebb;
		F3 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 3 MPa-nál (30 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a klór-difluor-metánénál (1,09 kg/l) nem kisebb.
		Megjegyzés: A triklór-monofluor-metán (R 11 hűtőgáz), az 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluor-etán (R 113 hűtőgáz), az 1,1,1-triklór-2,2,2-trifluor-etán (R 113a hűtőgáz), az 1-klór-1,2,2-trifluor-etán (R 133 hűtőgáz) és az 1-klór-1,1,2-trifluor-etán (R 133b hűtőgáz) nem a 2 osztály anyaga, az F1, F2, F3 keverékben azonban előfordulhatnak.
	1968	ROVARIRTÓ GÁZ, M.N.N.
	3163	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
2O	3157	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
2F	1010	BUTADIÉNEK, STABILIZÁLT vagy BUTADIÉNEK ÉS SZÉNHIDROGÉN KEVERÉKE, STABILIZÁLT, 40%-nál több butadién tartalommal

	1060	METIL-ACETILÉN ÉS PROPADIÉN KEVERÉK, STABILIZÁLT
		mint a metil-acetilén és propadién keveréke szénhidrogénekkel, azaz:
		P1 keverék legfeljebb 63 térf.% metil-acetilén és propadién, és legfeljebb 24 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C₄-szénhidrogén részarányának legalább 14 térf.%-nak kell lennie; és
		P2 keverék legfeljebb 48 térf.% metil-acetilén és propadién, és legfeljebb 50 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C₄-szénhidrogén részarányának legalább 5 térf.%-nak kell lennie; valamint
		propadién keverékei 1…4% metil-acetilénnel.
	1965	SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓSÍTOTT, M.N.N. keverékek, mint:
		A gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,1 MPa-t (11 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,525 kg/l-nél nem kisebb
		A01 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,516 kg/l-nél nem kisebb
2F (folyt.)		A02 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,505 kg/l-nél nem kisebb
		A0 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,495 kg/l-nél nem kisebb
		A1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,1 MPa-t (21 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,485 kg/l-nél nem kisebb
		B1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,474 kg/l-nél nem kisebb
		B2 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,463 kg/l-nél nem kisebb
		B gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,450 kg/l-nél nem kisebb
		C gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 3,1 MPa-t (31 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,440 kg/l-nél nem kisebb.
		Megjegyzés: 1. Az előbbi gázkeverékek megnevezésére a kereskedelemben szokásos következő elnevezések is használhatók: A, A01, A02 és A0 keverék estén BUTÁN, C gázkeverék esetén PROPÁN.
		2. A tengeri vagy légi szállítást megelőző és követő szállításnál az UN 1965 SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓSÍTOTT, M.N.N. helyett választható az UN 1075 PETRÓLEUMGÁZ, CSEPPFOLYÓSÍTOTT tétel is.
	3354	ROVARIRTÓ GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
	3161	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2T	1967	ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
	3162	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
2TF	3355	ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
	3160	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2TC	3308	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
2TO	3307	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
2TFC	3309	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ, M.N.N.
2TOC	3310	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ, M.N.N.
Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok
3A	3158	MÉLYHŰTÖTT , CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
3O	3311	MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
3F	3312	MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
Oldott gázok
4	Csak a 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt anyagok fogadhatók el szállításra.
Aeroszolok és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok)
5	1950	AEROSZOLOK
	2037	GÁZZAL TÖLTÖTT KISMÉRETŰ TARTÁLYOK (GÁZPATRONOK) adagolószerkezet nélkül, nem utántölthetők
Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak
6A	2857	HŰTŐGÉPEK, nem gyúlékony, nem mérgező gáz vagy ammónia oldat (UN 2672) tartalommal
	3164	PNEUMATIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal); vagy
	3164	HIDRAULIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal)
	3538	NEM GYÚLÉKONY, NEM MÉRGEZŐ GÁZT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.
6F	3150	KISMÉRETŰ ESZKÖZÖK SZÉNHIDROGÉN-GÁZ TÖLTETTEL, adagolószerkezettel; vagy
	3150	SZÉNHIDROGÉN-GÁZ UTÁNTÖLTŐ PATRONOK KISMÉRETŰ ESZKÖZÖKHÖZ, adagolószerkezettel
	3358	HŰTŐGÉPEK, gyúlékony, nem mérgező, cseppfolyósított gáz tartalommal
	3478	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA, gyúlékony, cseppfolyósított gáz tartalommal; vagy
	3478	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKBEN, gyúlékony, cseppfolyósított gáz tartalommal; vagy
	3478	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKKEL EGYBECSOMAGOLVA, gyúlékony, cseppfolyósított gáz tartalommal;
	3479	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA, fémhidridben lévő hidrogén tartalommal; vagy
	3479	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKBEN, fémhidridben lévő hidrogén tartalommal; vagy
	3479	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKKEL EGYBECSOMAGOLVA, fémhidridben lévő hidrogén tartalommal
	3529	GYÚLÉKONY GÁZ ÜZEMŰ BELSŐÉGÉSŰ MOTOR vagy
	3529	GYÚLÉKONY GÁZ ÜZEMŰ ÜZEMANYAGCELLÁS MOTOR vagy
	3529	GYÚLÉKONY GÁZ ÜZEMŰ BELSŐÉGÉSŰ GÉP vagy
	3529	GYÚLÉKONY GÁZ ÜZEMŰ ÜZEMANYAGCELLÁS GÉP
	3537	GYÚLÉKONY GÁZT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.
6T	3539	MÉRGEZŐ GÁZT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.
Gázminták
7F	3167	TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, GYÚLÉKONY GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7T	3169	TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7TF	3168	TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
Nyomás alatti vegyszerek
8A	3500	NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, M.N.N.
8F	3501	NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, GYÚLÉKONY, M.N.N.
8T	3502	NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, MÉRGEZŐ, M.N.N.
8C	3503	NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, MARÓ, M.N.N.
8TF	3504	NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
8FC	3505	NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, GYÚLÉKONY, MARÓ, M.N.N.
Adszorbeált gázok
9A	3511	ADSZORBEÁLT GÁZ, M.N.N
9O	3513	ADSZORBEÁLT GYÚJTÓ HATÁSÚ GÁZ, M.N.N
9F	3510	ADSZORBEÁLT GYÚLÉKONY GÁZ, M.N.N
9T	3512	ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ GÁZ, M.N.N
9TF	3514	ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY GÁZ, M.N.N
9TC	3516	ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, MARÓ, GÁZ, M.N.N
9TO	3515	ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ GÁZ, M.N.N
9TFC	3517	ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ GÁZ, M.N.N
9TOC	3518	ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ GÁZ, M.N.N

2.2.3 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok

2.2.3.1 Kritériumok

2.2.3.1.1 A 3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és ezen osztály anyagait tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek

– az 1.2.1 szakaszban a „folyékony anyag” meghatározás a) bekezdése szerint folyékonyak;

– gőznyomásuk 50 °C hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 20 °C hőmérsékleten, 101,3 kPa normál nyomáson nem teljesen gáz alakúak;

– lobbanáspontjuk legfeljebb 60 °C (a vizsgálatra lásd a 2.3.3.1 bekezdést).

A 3 osztály fogalomköre kiterjed az olyan gyúlékony folyékony anyagokra és olvasztott szilárd anyagokra is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 60 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra. Ezek az anyagok az UN 3256 tétel alá vannak besorolva.

A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagokra is. A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet „A” táblázatában ilyen tétel az UN 1204, 2059, 3064, 3343, 3357 és 3379.

Megjegyzés: 1. Nem tartoznak a 3 osztályba azok a 35 °C feletti lobbanáspontú anyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.2.5 pont kritériumai alapján nem tartják fenn az égést; ha azonban az ilyen anyagokat lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítják vagy adják át szállításra, akkor a 3 osztály anyagai.

2. Az előző 2.2.3.1.1 ponttól eltérően a dízelolajat, a gázolajat és a könnyű fűtőolajat, beleértve a szintetikusan előállított termékeket is, 60 °C feletti, de legfeljebb 100 °C lobbanásponttal a 3 osztály UN 1202 számú anyagának kell tekinteni.

3. Azok a gyúlékony folyékony anyagok, amelyek a 2.2.61.1.4 – 2.2.61.1.9 pontok meghatározása szerint belélegzés esetén nagyon mérgezőek, valamint azok a mérgező anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést). Azok a folyékony anyagok, amelyek belélegzés esetén nagyon mérgezőek, a 3.2 „A” táblázat (2) oszlopban feltüntetett helyes szállítási megnevezésükben vagy a (6) oszlopban szereplő 354 különleges előírásban „belélegezve mérgező”-ként vannak jelölve.

4. Azok a peszticidként használt gyúlékony folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon mérgezők, mérgezők vagy enyhén mérgezők és lobbanáspontjuk 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).

2.2.3.1.2 A 3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony folyékony anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

F1 Gyúlékony folyékony anyagok 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanásponttal

F2 60 °C feletti lobbanáspontú folyékony anyagok, amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak fel szállításra (magas hőmérsékletű anyagok)

F3 Gyúlékony folyékony anyagot tartalmazó tárgyak

FT Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők:

FT1 Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők

FT2 Peszticidek

FC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók

FTC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók

D Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.

2.2.3.1.3 A 3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagokat a 2.2.3.3 bekezdés megfelelő tételéhez és a megfelelő csomagolási csoportba kell sorolni, ezen bekezdés előírásai szerint. A gyúlékony folyékony anyagokat a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke alapján a következő csomagolási csoportok egyikéhez kell hozzárendelni:

	Lobbanáspont (zárttéri)	Forráskezdet
I	–	£ 35 °C
II^a)	< 23 °C	> 35 °C
III^a)	³ 23 °C és £ 60 °C	> 35 °C

a) Lásd a 2.2.3.1.4 pontot is.

Járulékos veszéllyel (veszélyekkel) rendelkező folyékony anyagok esetében az előző táblázat alapján meghatározott csomagolási csoportot és a járulékos veszély(ek) fokozata alapján adódó csomagolási csoportot is tekintetbe kell venni, ezek alapján az osztályt és a csomagolási csoportot a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata szerint kell meghatározni.

2.2.3.1.4 A viszkózus gyúlékony folyékony anyagokat (például festékek, zománcok, lakkok, kencék, ragasztók, polírozók), amelyek lobbanáspontja 23 °C-nál alacsonyabb, a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 32.3 bekezdésszerinti eljárásoknak megfelelően a III csomagolási csoportba lehet sorolni, feltéve hogy:

a) a viszkozitás[3]⁾ és a lobbanáspont megfelel a következő táblázatnak:

Extrapolált kinematikai viszkozitás, n (0-hoz közelítő nyírósebességnél, 23 °C-on), mm²/s	A kifolyási idő, t ISO 2431:1993 szerint		Lobbanáspont, °C
	s	A kifolyónyílás átmérője, mm	Lobbanáspont, °C
20 < n £ 80	20 < t £ 60	4	17 felett
80 < n £135	60 < t £ 100	4	10 felett
135 < n £ 220	20 < t £ 32	6	5 felett
220 < n £ 300	32 < t £ 44	6	–1 felett
300 < n £ 700	44 < t £ 100	6	–5 felett
700 < n	100 < t	6	nincs korlát

b) az oldószer-szétválási próba során 3%-nál kisebb tiszta oldószer réteg válik ki;

c) a keverék, ill. a kivált oldószer nem rendelkezik a 6.1 vagy 8 osztály kritériumaival;

d) az anyag legfeljebb 450 l űrtartalmú tartályokba van csomagolva.

Megjegyzés: Ezek az előírások vonatkoznak a legfeljebb 20% nitrocellulózt tartalmazó keverékekre is, amelyeknek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve). A 20%-nál több, de legfeljebb 55% nitrocellulózt tartalmazó keverékek, amelyeknek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve), az UN 2059 szám alá tartoznak.

A 23 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú keverékek

– több mint 55% nitrocellulóz-tartalommal, bármilyen nitrogéntartalom esetén, vagy

– legfeljebb 55% nitrocellulóz-tartalommal és 12,6%-nál nagyobb nitrogéntartalom esetén (száraz anyagra vetítve)

az 1 osztály (UN 0340 vagy 0342) vagy a 4.1 osztály (UN 2555, 2556 vagy 2557) anyagai.

2.2.3.1.5 Viszkózus folyékony anyagok

2.2.3.1.5.1 Hacsak a 2.2.3.1.5.2 pontban másként nincs előírva, az olyan viszkózus folyékony anyag, amely

– lobbanáspontja legalább 23 °C és legfeljebb 60 °C;

– nem mérgező, nem maró és környezetre nem veszélyes;

– legfeljebb 20% nitrocellulózt tartalmaz, feltéve, hogy a nitrocellulóz nitrogéntartalma legfeljebb 12,6% (száraz anyagra vetítve); és

– legfeljebb 450 l űrtartalmú tartályokba van csomagolva

nem tartozik az ADR hatálya alá, ha

a) az oldószer-szétválási próba során (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.5.1 pontját) a kivált oldószer réteg magassága kisebb, mint a teljes mintamagasság 3%-a; és

b) a viszkozitás vizsgálat során (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.4.3 pontját) 6 mm átmérőjű kifolyónyílásnál a kifolyás időtartama:

i) legalább 60 s; vagy

ii) legalább 40 s, és a viszkózus folyékony anyag nem tartalmaz a 3 osztályba tartozó anyagokból 60%-nál többet.

2.2.3.1.5.2 Az olyan viszkózus folyékony anyag, amely a környezetre is veszélyes, de a 2.2.3.1.5.1 pont minden más kritériumának megfelel, nem tartozik az ADR többi előírásának a hatálya alá, amennyiben önálló csomagolóeszközben vagy kombinált csomagolásban szállítják, és az önálló csomagolóeszköz, ill. a kombinált csomagolás minden belső csomagolóeszköze legfeljebb 5 liter folyékony anyagot tartalmaz, valamint a csomagolóeszköz megfelel a 4.1.1.1, a 4.1.1.2 és a 4.1.1.4 – 4.1.1.8 bekezdés általános előírásainak.

2.2.3.1.6 Ha a 3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) osztályozására lásd a 2.1.3 szakaszt is.

2.2.3.1.7 A 2.3.3.1 bekezdés és a 2.3.4 szakasz szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.3.1.1 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett (vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó) oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá (lásd a 2.1.3 szakaszt is).

2.2.3.2 A szállításból kizárt anyagok

2.2.3.2.1 A 3 osztályba tartozó olyan anyagok, amelyek könnyen peroxidálódnak (mint az éter vagy bizonyos heterociklikus, oxigéntartalmú anyagok), nem fogadhatók el szállításra, ha peroxid-tartalmuk – hidrogén-peroxidra (H₂O₂-re) számítva – meghaladja a 0,3%-ot. A peroxid-tartalmat a 2.3.3.3 bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

2.2.3.2.2 A 3 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor fogadhatók el szállításra, ha megtették a szükséges óvintézkedéseket, hogy kizárják a veszélyes bomlás, ill. polimerizálódás lehetőségét normális szállítási körülmények között. A polimerizálódás kizárásához szükséges óvintézkedésekre lásd a 3.3 fejezet 386 különleges előírását. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.3.2.3 Azok a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek feltüntetve, a 3 osztály anyagaiként nem fogadhatók el szállításra.

2.2.3.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos veszély	Osztályozá-si kód			UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése
Gyúlékony, folyékony anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak
				1133		RAGASZTÓK gyúlékony folyadék tartalommal
				1136		GYÚLÉKONY KŐSZÉNKÁTRÁNY PÁRLATOK
				1139		BEVONÓ OLDAT (beleértve az ipari vagy más célokra használt felületkezelő vagy bevonóanyagokat, pl. alapozó festékeket jármű karosszériához, hordóbélelő anyagokat)
				1169		FOLYÉKONY AROMÁS KIVONATOK
				1197		FOLYÉKONY ÍZANYAG KIVONATOK
				1210		NYOMDAFESTÉK, gyúlékony vagy
				1210		NYOMDAFESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a festékhígítókat és oldószereket), gyúlékony
				1263		FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy
				1263		FESTÉK SEGÉDANYAGOK (beleértve a festékhígítót vagy oldószert)
				1266		PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK gyúlékony oldószerekkel
	F1			1293		GYÓGYÁSZATI TINKTÚRÁK
				1306		FOLYÉKONY FAKONZERVÁLÓ ANYAGOK
				1866		GYANTA OLDAT, gyúlékony
Járulékos veszély nélküli anyagok				1999		FOLYÉKONY KÁTRÁNYOK, beleértve az útépítésnél használt kátrányolajokat és hígított bitumeneket
				3065		ALKOHOLOS ITALOK
				1224		FOLYÉKONY KETONOK, M.N.N.
F				1268		NYERSOLAJ PÁRLATOK, M.N.N. vagy
				1268		NYERSOLAJ TERMÉKEK, M.N.N.
				1987		ALKOHOLOK, M.N.N.
				1989		ALDEHIDEK, M.N.N.
				2319		TERPÉN SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N.
				3271		ÉTEREK, M.N.N.
				3272		ÉSZTEREK, M.N.N.
				3295		FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N.
				3336		GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy
				3336		GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N.
				1993		GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

		F2		3256	MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 60 °C feletti lobbanásponttal, a lobbanásponton vagy magasabb hőmérsékleten
		Magas hőmér-sékletű anyag		3256

				3269	POLIÉSZTER-GYANTA KÉSZLET, folyékony alapanyagú
				3473	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA, vagy
				3473	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKBEN, vagy
				3473	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKKEL EGYBECSOMAGOLVA
		F3
		Tárgyak		3528	GYÚLÉKONY FOLYADÉK ÜZEMŰ BELSŐÉGÉSŰ MOTOR vagy
				3528	GYÚLÉKONY FOLYADÉK ÜZEMŰ ÜZEMANYAGCELLÁS MOTOR vagy
				3528	GYÚLÉKONY FOLYADÉK ÜZEMŰ BELSŐÉGÉSŰ GÉP vagy
				3528	GYÚLÉKONY FOLYADÉK ÜZEMŰ ÜZEMANYAGCELLÁS GÉP
				3540	GYÚLÉKONY FOLYADÉKOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.

				1228	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy
				1228	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N.
				1986	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALKOHOLOK, M.N.N.
		FT1		1988	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALDEHIDEK, M.N.N.
				2478	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁTOK, M.N.N. vagy
				2478	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁT OLDAT, M.N.N.
Mérgező anyagok				3248	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY GYÓGYSZER, M.N.N.
				3273	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY NITRILEK, M.N.N.
				1992	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
FT
				2758	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY KARBAMÁT PESZTICID
				2760	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ARZÉN PESZTICID
				2762	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID
				2764	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY TRIAZIN PESZTICID
				2772	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY TIOKARBAMÁT PESZTICID
				2776	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY RÉZ ALAPÚ PESZTICID
				2778	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY HIGANY ALAPÚ PESZTICID
				2780	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY HELYETTESÍTETT NITROFENOL PESZTICID
		FT2		2782	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY BIPIRIDILIUM PESZTICID
		Peszticidek (l.p. <23 °C)		2784	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID
		Peszticidek (l.p. <23 °C)		2787	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY SZERVES ÓN PESZTICID
				3024	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID
				3346	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY FENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID
				3350	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY PIRETROID PESZTICID
				3021	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY PESZTICID, M.N.N.
				*Megjegyzés:* A peszticidek besorolását valamely tételhez a hatóanyag, a peszticid halmazállapota és a lehetséges járulékos veszélyek alapján kell végezni.

				3469				GYÚLÉKONY, MARÓ FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy
				3469				GYÚLÉKONY, MARÓ FESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a festékhígítót és oldószert
				2733				GYÚLÉKONY, MARÓ AMINOK, M.N.N. vagy
Maró		FC		2733				GYÚLÉKONY, MARÓ POLIAMINOK, M.N.N.
anyagok				2985				GYÚLÉKONY, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
				3274				ALKOHOLÁTOK OLDATA, M.N.N., alkoholban
				2924				GYÚLÉKONY, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Mérgező, maró
Mérgező, maró		FTC		3286			GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
anyagok


Folyékony, érzéketlenített				3343			NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal
Folyékony, érzéketlenített			D	3357			NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal
robbanó- anyagok				3379			FOLYÉKONY, ÉRZÉKETLENÍTETT ROBBANÓANYAG, M.N.N.

2.2.41 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, polimerizálódó anyagok
és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

2.2.41.1 Kritériumok

2.2.41.1.1 A 4.1 osztály fogalomköre a gyúlékony anyagokra és tárgyakra, az érzéketlenített robbanóanyagokra, amelyek az 1.2.1 szakaszban a „szilárd anyag” meghatározás a) bekezdése szerint szilárdak, a szilárd vagy folyékony önreaktív anyagokra, valamint a polimerizálódó anyagokra terjed ki.

A következők tartoznak a 4.1 osztályba:

– könnyen gyulladó szilárd anyagok és tárgyak (lásd a 2.2.41.1.3 – 2.2.41.1.8 pontot);

– szilárd és folyékony önreaktív anyagok (lásd a 2.2.41.1.9 – 2.2.41.1.17 pontot);

– szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok (lásd a 2.2.41.1.18 pontot);

– önreaktív anyagokkal rokon anyagok (lásd a 2.2.41.1.19 pontot);

– polimerizálódó anyagok (lásd a 2.2.41.1.20 és a 2.2.41.1.21 pontot).

2.2.41.1.2 A 4.1 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony szilárd anyagok járulékos veszély nélkül:

F1 Szerves anyagok

F2 Szerves anyagok olvasztott állapotban

F3 Szervetlen anyagok

F4 Tárgyak

FO Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek gyújtó hatásúak

FT Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek mérgezőek:

FT1 Szerves, mérgező anyagok

FT2 Szervetlen, mérgező anyagok

FC Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek maróak:

FC1 Szerves, maró anyagok

FC2 Szervetlen, maró anyagok

D Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, járulékos veszély nélkül

DT Szilárd, érzéketlentett robbanóanyagok, amelyek mérgezőek

SR Önreaktív anyagok:

SR1 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igény nélkül

SR2 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igénnyel

PM Polimerizálódó anyagok

PM1 polimerizálódó anyagok hőmérséklet-szabályozási igény nélkül

PM2 polimerizálódó anyagok hőmérséklet-szabályozási igénnyel.

Gyúlékony szilárd anyagok

Meghatározások és tulajdonságok

2.2.41.1.3 A gyúlékony szilárd anyagok a könnyen gyulladó szilárd anyagok és azok, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak.

A könnyen gyulladó szilárd anyagok porszerűek, szemcsések vagy pasztaszerűek, és csak akkor veszélyesek, ha a gyújtóforrással, pl. égő gyufával való rövid érintkezéssel könnyen meggyújthatók és a láng gyorsan terjed. A veszélyt nemcsak a tűz jelentheti, hanem a mérgező égéstermékek is. A fémporok különösen azért veszélyesek, mert nehéz a tüzet eloltani, mivel a szokásos oltószerek, mint a szén-dioxid vagy a víz növelhetik a veszélyt.

Besorolás

2.2.41.1.4 A 4.1 osztály gyúlékony szilárd anyagai közé sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett szerves anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.41.3 bekezdés megfelelő tétele alá tapasztalatok alapján vagy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett szervetlen anyagok besorolásának a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.

2.2.41.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.41.3 bekezdés valamely tétel alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) A fémporok és a fémötvözet-porok kivételével a porszerű, szemcsés vagy pasztaszerű anyagokat akkor kell a 4.1 osztályba könnyen gyulladó anyagnak besorolni, ha azok gyújtóforrással (pl. égő gyufával) való rövid érintkezés hatására könnyen meggyulladnak, vagy ha meggyulladás esetén a láng gyorsan terjed, az égési idő 100 mm mérési távolságon kevesebb 45 s-nál vagy az égési sebesség nagyobb mint 2,2 mm/s.

b) A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a 4.1 osztályba sorolni, ha lánggal meggyújthatók és a reakció 10 percen belül a minta teljes hosszára kiterjed.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez (pl. gyufához) való hasonlóság alapján, vagy valamely, ráillő különleges előírás alapján kell a 4.1 osztályba sorolni.

2.2.41.1.6 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások, valamint a 2.2.41.1.4 és a 2.2.41.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.41.1.7 Ha a 4.1 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.41.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyúlékony szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2 bekezdéseszerinti vizsgálati eljárások alapján a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) A könnyen gyulladó szilárd anyagokat, amelyeknél a vizsgálat során az égési idő 100 mm mérési távolságon 45 s-nál kevesebb:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a láng áthalad a nedvesített zónán;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a nedvesített zóna legalább négy percre megállítja a láng terjedését.

b) A fémporokat és fémötvözet-porokat:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció öt percen belül az egész mintára kiterjed;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció csak öt percen túl terjed ki az egész mintára.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez való hasonlóság, vagy valamely különleges előírás alapján kell valamely csomagolási csoporthoz hozzárendelni.

Önreaktív anyagok

Meghatározások

2.2.41.1.9 Az ADR alkalmazásában az önreaktív anyagok termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Nem tekinthetők a 4.1 osztály önreaktív anyagainak azok az anyagok, amelyek:

a) az 1 osztály kritériumai szerint robbanóanyagok;

b) az 5.1 osztály besorolási eljárása szerint gyújtó hatású anyagok (lásd a 2.2.51.1 bekezdést), kivéve a gyújtó hatású anyagok olyan keverékeit, amelyek 5% vagy annál több éghető szerves anyagot tartalmaznak, mivel ezeket a 2. megjegyzésben szereplő elv szerint kell besorolni;

c) az 5.2 osztály kritériumai szerint szerves peroxidok (lásd a 2.2.52.1 bekezdést);

d) bomláshője nem éri el a 300 J/g-ot; vagy

e) öngyorsuló bomlási hőmérséklete (ÖBH) (lásd a 3. megjegyzést) 50 kg-os küldeménydarab esetén meghaladja a 75 °C-ot.

Megjegyzés: 1. A bomláshő bármely nemzetközileg elfogadott módszerrel, pl. differenciál kaloriméteres (DSC) méréssel és adiabatikus kalorimetriával meghatározható.

2. Az 5.1 osztály kritériumainak megfelelő gyújtó hatású anyagok keverékeit, amelyek 5% vagy annál több éghető szerves anyagot tartalmaznak, és amelyek nem elégítik ki az előző a), c), d) vagy e) pont kritériumait, az önreaktív anyagok besorolási eljárása szerint meg kell vizsgálni.

Ha a keverék B – F típusú önreaktív anyag jellemzőivel rendelkezik, akkor a 4.1 osztályba kell sorolni.

Ha a keverék a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.3 g) pontja alapján G típusú anyag jellemzőivel rendelkezik, akkor az 5.1 osztály kritériumai szerint kell besorolni (lásd a 2.2.51.1 bekezdést).

3. Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél öngyorsuló bomlás mehet végbe az anyagban a szállításra használt csomagolásban. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 20. fejezete és a 28.4 bekezdése tartalmazza.

4. Bármely anyagot, ami az önreaktív anyag tulajdonságait mutatja, mint ilyent kell besorolni, még ha az anyag a 2.2.42.1.5 pont szerinti vizsgálatban a 4.2 osztályba történő besoroláshoz pozitív eredményt adott is.

Tulajdonságok

2.2.41.1.10 Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat. Egyes önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozást igényelnek. Egyes önreaktív anyagok, különösen zárt térben, robbanásszerűen elbomolhatnak. Ezek a jellemzők hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolások használatával módosíthatók. Némely önreaktív anyag élénken ég. Önreaktív anyagok például a következő típusú vegyületek:

alifás azovegyületek (–C–N=N–C–);
szerves azidok (–C–N₃);
diazónium sók (–CN₂⁺Z^–);
N-nitrózo vegyületek (–N–N=O); és
aromás szulfonil-hidrazidok (–SO₂–NH–NH₂).

Ez a felsorolás nem teljes, más reaktív csoportot tartalmazó anyagok és az anyagok egyes keverékei hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek.

Besorolás

2.2.41.1.11 Az önreaktív anyagok a veszély mértéke alapján hét típusba vannak sorolva. Az önreaktív anyagok típusai az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik a 4.1 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. Az anyagok besorolásához alkalmazandó elveket, besorolási eljárásokat, vizsgálati módszereket és kritériumokat, valamint a megfelelő vizsgálati jegyzőkönyvre példát a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész tartalmazza.

2.2.41.1.12 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra már engedélyezett önreaktív anyagokat a 2.2.41.4 bekezdés, az IBC-ben való szállításra már engedélyezett önreaktív anyagokat a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítása, és a 4.2 fejezet szerint tartányban szállítható önreaktív anyagokat a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítása sorolja fel. Ezekben a felsorolásokban minden engedélyezett anyag a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely generikus tételéhez (UN 3221 – 3240) hozzá van rendelve, és meg vannak adva a szállítás szempontjából fontos információt jelentő járulékos veszélyek, ill. megjegyzések.

A gyűjtőmegnevezések meghatározzák:

– az önreaktív anyag típusát (B – F), lásd az előző 2.2.41.1.11 pontot;

– a fizikai állapotot (folyékony/szilárd); és

– a hőmérséklet-szabályozást (ha szükséges), lásd a következő 2.2.41.1.17 pontot.

A 2.2.41.4 bekezdésben felsorolt önreaktív anyagok besorolása technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve ahol 100%-nál kisebb koncentráció van megadva).

2.2.41.1.13 A 2.2.41.4 bekezdésben, a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasításában, ill. a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasításában fel nem sorolt önreaktív anyagok besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez való hozzárendelését a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a szállítási feltételeket. Ha a származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.41.1.14 Egyes önreaktív anyagokhoz aktivátorok, pl. cinkvegyületek adhatók reaktivitásuk megváltoztatására. Az aktivátor típusától és koncentrációjától függően ez a termikus stabilitás csökkenéséhez és a robbanó tulajdonságok változásához vezethet. Ha ezen tulajdonságok bármelyike is megváltozik, az új készítményt a besorolási eljárás szerint újra kell értékelni.

2.2.41.1.15 A 2.2.41.4 bekezdésben fel nem sorolt önreaktív anyag vagy önreaktív anyag készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok vagy értékelés céljából történik, a C típusú önreaktív anyagokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy a következő feltételeknek megfelelnek:

– a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú önreaktív anyag;

– a minta az OP2 csomagolási módszernek megfelelően van csomagolva és mennyisége szállítóegységenként nem haladja meg a 10 kg-ot;

– a rendelkezésre álló adatok jelzik, hogy a szabályozási hőmérséklet, ha ilyen van, elegendően alacsony minden veszélyes bomlás megakadályozására és elegendően magas minden veszélyes fázisszétválás megakadályozására.

Érzéketlenítés

2.2.41.1.16 A biztonságos szállítás céljából az önreaktív anyagokat számos esetben hígítók használatával érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez a tartalom tömegére vonatkozik, egész számra kerekítve. Hígító használata esetén az önreaktív anyagot a szállítás során használt koncentrációjú és formájú hígító jelenléte mellett kell vizsgálni. Olyan hígítók, amelyek a küldeménydarabból való kifolyás esetén lehetővé teszik, hogy az önreaktív anyag veszélyes mértékben koncentrálódhasson, nem használhatók. A használt hígítónak az önreaktív anyaggal összeférhetőnek kel lennie. Ebben a tekintetben összeférhető hígítók azok a szilárd vagy folyékony anyagok, amelyek nem befolyásolják hátrányosan az önreaktív anyag termikus stabilitását és veszélytípusát. A folyékony hígítók forráspontja a hőmérséklet-szabályozást igénylő készítményekben lásd a 2.2.41.1.17 pontot) legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C legyen. A folyékony hígító forráspontjának legalább 50 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint az önreaktív anyag szabályozási hőmérséklete.

Hőmérséklet szabályozási előírások

2.2.41.1.17 Azokat az önreaktív anyagokat, amelyek ÖBH értéke 55 °C-nál nem nagyobb, a szállítás alatt hőmérséklet-szabályozásnak kell alávetni. Lásd a 7.1.7 szakaszt.

Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

2.2.41.1.18 A szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok olyan anyagok, amelyeket vízzel vagy alkohollal nedvesítenek vagy más anyagokkal hígítanak azért, hogy robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet „A” táblázatában ilyen tétel az UN 1310, 1320, 1321, 1322, 1336, 1337, 1344, 1347, 1348, 1349, 1354, 1355, 1356, 1357, 1517, 1571, 2555, 2556, 2557, 2852, 2907, 3317, 3319, 3344, 3364, 3365, 3366, 3367, 3368, 3369, 3370, 3376, 3380 és 3474.

Önreaktív anyagokkal rokon anyagok

2.2.41.1.19 Azok az anyagok,

a) amelyeket az 1 és 2 vizsgálati sorozat eredményei alapján ideiglenesen az 1 osztályba soroltak, de a 6. vizsgálati sorozat alapján mentesülnek az 1 osztály alól;

b) amelyek nem a 4.1 osztály önreaktív anyagai; és

c) amelyek nem az 5.1 vagy az 5.2 osztály anyagai;

szintén a 4.1 osztályba tartoznak. Ilyen tételek az UN 2956, 3241, 3242 és 3251.

Polimerizálódó anyagok

Meghatározások és tulajdonságok

2.2.41.1.20 A polimerizálódó anyagok olyan anyagok, amelyek stabilizálás nélkül hajlamosak az erősen exoterm reakcióra, ami nagyobb molekulák vagy polimerek képződését eredményezi normális szállítási körülmények között. Az ilyen anyagok akkor tekintendők a 4.1 osztály polimerizálódó anyagának, ha

a) az öngyorsuló polimerizálódási hőmérsékletük (ÖPH) legfeljebb 75 °C olyan körülmények között (akár kémiai stabilizálással adják fel szállításra, akár anélkül) és olyan csomagolóeszközben, IBC-ben vagy tartányban, amelyben az anyagot vagy keveréket szállítani fogják;

b) reakcióhőjük nagyobb, mint 300 J/g; és

c) nem felelnek meg az 1 – 8 osztályba való sorolás egyetlen más kritériumának.

A polimerizálódó anyag kritériumának megfelelő keveréket a 4.1 osztályba tartozó polimerizálódó anyagnak kell besorolni.

Hőmérséklet szabályozási előírások

2.2.41.1.21 A polimerizálódó anyagokat szállítás során hőmérséklet szabályozásnak kell alávetni, ha az öngyorsuló polimerizálódási hőmérsékletük (ÖPH):

a) csomagolóeszközben vagy IBC-ben való szállítás esetén legfeljebb 50 °C abban a csomagolóeszközben, ill. IBC-ben, amelyben az anyagot szállítani fogják;

b) tartányban való szállítás esetén legfeljebb 45 °C abban a tartányban, amelyben az anyagot szállítani fogják.

Lásd a 7.1.7 szakaszt.

Megjegyzés: Azokra az anyagokra, amelyek kielégítik a polimerizálódó anyag kritériumát és kielégítik az 1 – 8 osztályba való sorolás kritériumát is, lásd a 3.3 fejezet 386 különleges előírását.

2.2.41.2 A szállításból kizárt anyagok

2.2.41.2.1 A 4.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor fogadhatók el szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat, polimerizációjukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.41.2.2 Az UN 3097 számú gyújtó hatású, gyúlékony, szilárd anyagok a szállításból ki vannak zárva, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is).

2.2.41.2.3 A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

– az A típusú önreaktív anyagok [lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész, 20.4.2 a) pontját];

– a fehér- vagy sárgafoszfortól nem mentes foszfor-szulfidok;

– a 3.2 fejezet „A” táblázatában fel nem sorolt szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok;

– a szervetlen, gyúlékony anyagok olvasztott formában, kivéve az UN 2448 olvasztott ként.

2.2.41.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

	Járulékos veszély	Osztályozási kód				UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése

					3175		GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAGOK, M.N.N.
		szerves		F1	1353		GYENGÉN NITRÁLT NITROCELLULÓZZAL IMPREGNÁLT SZÁLAK, M.N.N. vagy
	járulékos	anyagok			1353		GYENGÉN NITRÁLT NITROCELLULÓZZAL IMPREGNÁLT SZÖVETEK, M.N.N.
	veszély nélkül				1325		GYÚLÉKONY, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		szerves anyagok
		szerves anyagok		F2	3176		SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG OLVASZTOTT ÁLLAPOTBAN, M.N.N.
		olvasztott állapotban			3176

					3089		GYÚLÉKONY FÉMPOR, M.N.N.^{a, b)}
		szervetlen		F3	3181		SZERVES VEGYÜLETEK GYÚLÉKONY FÉMSÓI, M.N.N.
		anyagok			3182		GYÚLÉKONY FÉMHIDRIDEK, M.N.N.^c)
Gyúlékony szilárd anyagok					3178		SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

		tárgyak		F4	3257		POLIÉSZTER-GYANTA KÉSZLET, szilárd alapanyagú
F					3541		GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAGOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.


	gyújtó hatású			FO	3097		GYÚJTÓ HATÁSÚ, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.2 pontot)
	anyagok				3097

	mérgező anyagok	szerves		FT1	2926		MÉRGEZŐ, SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok			2926		MÉRGEZŐ, SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

	FT	szervetlen		FT2	3179		MÉRGEZŐ, SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok

	maró anyagok	szerves		FC1	2925		MARÓ, SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok

	FC	szervetlen		FC2	3180		MARÓ, SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok

	járulékos			D	3319		NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, M.N.N., 2 tömeg%-nál több, de legfeljebb 10 tömeg% nitroglicerin-tartalommal
Szilárd érzéketlenített robbanóanyagok	veszély nélkül				3344		PENTAERITRIT-TETRANITRÁT (PENTRIT, PETN) KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, SZILÁRD, M.N.N., 10 tömeg%-nál több, de legfeljebb 20 tömeg % PETN tartalommal
Szilárd érzéketlenített robbanóanyagok					3380		SZILÁRD, ÉRZÉKETLENÍTETT ROBBANÓANYAG, M.N.N.

	mérgező anyagok			DT	Csak a 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt anyagok fogadhatók el szállításra a 4.1 osztály anyagaként.


							A TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG		}	(a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3 pontot)
							A TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
					3221		B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
					3222		B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
					3223		C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
					3224		C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
					3225		D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
	hőmérséklet-			SR1	3226		D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
	szabályozási igény nélkül				3227		E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
					3228		E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
					3229		F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
Önreaktív anyagok					3230		F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
Önreaktív anyagok							G TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG		}	(nem tartozik a 4.1 osz- tály előírásainak hatálya alá, ld a 2.2.41.1.11 p. )
SR							G TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG		}

					3231		B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
					3232		B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
					3233		C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
	hőmérséklet- szabályozási			SR2	3234		C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
	igénnyel				3235		D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
					3236		D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
					3237		E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
					3238		E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
					3239		F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
					3240		F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL


	hőmérséklet-szabályozási		PM1		3531		POLIMERIZÁLÓDÓ SZILÁRD ANYAG, STABILIZÁLT, M.N.N
Polimerizálódó	igény nélkül				3532		POLIMERIZÁLÓDÓ FOLYÉKONY ANYAG, STABILIZÁLT, M.N.N
anyagok
PM	hőmérséklet-szabályozási		PM2		3533		POLIMERIZÁLÓDÓ SZILÁRD ANYAG, HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL, M.N.N
	igénnyel				3534		POLIMERIZÁLÓDÓ FOLYÉKONY ANYAG, HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL, M.N.N

a) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha öngyulladásra hajlamosak, a 4.2 osztály anyagai.

b) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

c) Azok a fém-hidridek, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai. Az alumínium-bórhidrid vagy alumínium-bórhidrid készülékekben a 4.2 osztály UN 2870 alá tartozó anyag.

2.2.41.4 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra engedélyezett önreaktív anyagok felsorolása

A „csomagolási módszer” oszlopban az „OP1” – „OP8” kód a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítás csomagolási módszereire utal (lásd még a 4.1.7.1 bekezdést). A szállítandó önreaktív anyagnak meg kell felelnie a felsorolás szerinti besorolásnak és (az ÖBH-ból levezetett) szabályozási, ill. vészhőmérsékletnek. Az IBC-ben engedélyezett anyagokra lásd a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítását, a 4.2 fejezet szerint tartányban engedélyezettekre lásd a 4.2.5.2.6 bekezdés T23 mobil tartány utasítását. A 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasításában, ill. a 4.2.5.2.6 bekezdés T23 mobil tartány utasításában felsorolt készítmények a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasításának OP8 csomagolási módszere szerint csomagolva is szállíthatók, ugyanazokkal a szabályozási, ill. vészhőmérsékletekkel, ha szükséges.

Megjegyzés: Az ebben a táblázatban levő besorolás a technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve, ha a megadott koncentráció 100%-nál kisebb). Más koncentrációk esetében az anyag a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Részében és a 2.2.41.1.17 pontban található eljárást követve ettől eltérően is besorolható.

ÖNREAKTÍV ANYAG	Koncentráció (%)	Csomagolási módszer	Szabályozási hőmérséklet (°C)	Vészhőmérséklet (°C)	Generikus UN tétel	Megjegyzés
ACETON-PIROGALLOL- KOPOLIMER- 2-DIAZO-1-NAFTOL-5-SZULFONÁT	100	OP8			3228
AZO-DIKARBONAMID B TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL	< 100	OP5			3232	1), 2)
AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY	< 100	OP6			3224	3)
AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL	< 100	OP6			3234	4)
AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY	< 100	OP7			3226	5)
AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL	< 100	OP7			3236	6)
2,2’-AZO-DI(2,4-DIMETIL-4-METOXI-VALERONITRIL)	100	OP7	-5	+5	3236
2,2’-AZO-DI(2,4-DIMETIL- -VALERONITRIL)	100	OP7	+10	+15	3236
2,2’-AZO-DI(ETIL-2-METIL- -PROPIONÁT)	100	OP7	+20	+25	3235
1,1-AZO-DI(HEXAHIDRO- -BENZONITRIL)	100	OP7			3226
2,2’-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL)	100	OP6	+40	+45	3234
2,2’-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL) vizes paszta	£ 50	OP6			3224
2,2’-AZO-DI(2-METIL- -BUTIRONITRIL)	100	OP7	+35	+40	3236
BENZOL-1,3-DISZULFONIL- -HIDRAZID, paszta	52	OP7			3226
BENZOL-SZULFONIL-HIDRAZID	100	OP7			3226
4-(BENZIL(ETIL)AMINO)-3- -ETOXI-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7			3226
4-(BENZIL(METIL)AMINO)-3- ETOXI-BENZOL-DIAZÓNIUM- CINK-KLORID	100	OP7	+40	+45	3236
3-KLÓR-4-DIETIL-AMINO-BENZOL- -DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7			3226
2-DIAZO-1-NAFTOL-4-SZULFONIL- -KLORID	100	OP5			3222	2)
2-DIAZO-1-NAFTOL-5-SZULFONIL- -KLORID	100	0P5			3222	2)
2-DIAZO-1-NAFTOL-SZULFONSAV ÉSZTER KEVERÉK, D TÍPUSÚ	< 100	OP7			3226	9)
2,5-DIBUTOXI-4-(4-MORFOLINIL)- BENZOL-DIAZÓNIUM, TETRAKLORO-CINKÁT (2:1)	100	OP8			3228
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO- -BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK- KLORID	67…100	OP7	+35	+40	3236
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO- -BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK- -KLORID	66	OP7	+40	+45	3236
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO- -BENZOL-DIAZÓNIUM- -TETRAFLUORO-BORÁT	100	OP7	+30	+35	3236
2,5-DIETOXI-4-(4-MORFOLINIL)- -BENZOL-DIAZÓNIUM-SZULFÁT	100	OP7			3226
2,5-DIETOXI-4-(FENIL-SZULFONIL)- -BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK- -KLORID	67	OP7	+40	+45	3236
DIETILÉNGLIKOL-BISZ(ALLIL- -KARBONÁT) + DIIZOPROPIL- -PEROXI-DIKARBONÁT	³ 88 + £ 12	OP8	-10	0	3237
2,5-DIMETOXI-4-(4-METIL FENIL- SZULFONIL)-BENZOL-DIAZÓNIUM- CINK-KLORID	79	OP7	+40	+45	3236
4-(DIMETIL-AMINO)-BENZOL- DIAZÓNIUM-TRIKLORO-CINKÁT (-1)	100	OP8			3228
4-DIMETIL-AMINO-6-(2-DIMETIL- -AMINO-ETOXI)-TOLUOL- -2-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7	+40	+45	3236
N,N’-DINITROZO-N,N’-DIMETIL- TEREFTÁLAMID paszta	72	OP6			3224
N,N’-DINITRÓZÓ-PENTAMETILÉN- -TETRAMIN	82	OP6			3224	7)
DIFENIL-OXID-4,4’-DISZULFONIL- -HIDRAZID	100	OP7			3226
4-DIPROPIL-AMINO-BENZOL- -DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7			3226
2-(N,N-ETOXI-KARBONIL-FENIL- -AMINO)-3-METOXI-4-(N-METIL- -N-CIKLOHEXIL-AMINO)-BENZOL- -DIAZÓNIUM-CINK-KLOR ID	63…92	OP7	+40	+45	3236
2-(N,N-ETOXI-KARBONIL-FENIL- -AMINO)-3-METOXI-4-(N-METIL- -N-CIKLOHEXIL-AMINO)-BENZOL- -DIAZÓNIUM CINK-KLORID	62	OP7	+35	+40	3236
N-FORMIL-2-(NITRO-METILÉN)- -1,3-PERHIDRO-TIAZIN	100	OP7	+45	+50	3236
TIOFOSZFORSAV-O-[(FENIL-METIL-CIANID) AZANIL] O,O-DIETIL-ÉSZTER	82…91 (Z izomer)	OP8			3227	10)
2-(2-HIDROXI-ETOXI)- -1-(PIRROLIDIN-1-IL)BENZOL- -4-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7	+45	+50	3236
3-(2-HIDROXI-ETOXI)- -4-(PIRROLIDIN-1-IL)BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7	+40	+45	3236
2-(N,N-METIL-AMINO-ETIL- -KARBONIL)-4-(3,4-DIMETIL- -FENIL-SZULFONIL)-BENZOL-DIAZÓNIUM–HIDROGÉN-SZULFÁT	96	OP7	+45	+50	3236
4-METIL-BENZOL-SZULFONIL- -HIDRAZID	100	OP7			3226
3-METIL-4-(PIRROLIDIN-1-IL)- -BENZOL-DIAZÓNIUM-TETRAFLUORO-BORÁT	95	OP6	+45	+50	3234
NÁTRIUM-2-DIAZO-1-NAFTOL- -4-SZULFONÁT	100	OP7			3226
NÁTRIUM-2-DIAZO-1-NAFTOL- -5-SZULFONÁT	100	OP7			3226
4-NITROZO-FENOL	100	OP7	+35	+40	3236
ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG MINTA		OP2			3223	8)
ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG MINTA HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL		OP2			3233	8)
ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTA		OP2			3224	8)
ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTA HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL		OP2			3234	8)
PALLÁDIUM(II)- -TETRAMIN-NITRÁT	100	OP6	+30	+35	3234

Megjegyzések:

1) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.2.b) pontját kielégítő azo-dikarbonamid készítmények. A szabályozási és vészhőmérsékletet a 7.1.7.3.1 –7.1.7.3.6 pontban megadott eljárással kell meghatározni.

2) „ROBBANÁSVESZÉLY” járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

3) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 20.4.2.c) pontját kielégítő azo-dikarbonamid készítmények.

4) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.2.c) pontját kielégítő azo-dikarbonamid készítmények. A szabályozási és vészhőmérsékletet a 7.1.7.3.1 –7.1.7.3.6 pontban megadott eljárással kell meghatározni.

5) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 20.4.2.d) pontját kielégítő azo-dikarbonamid készítmények.

6) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.2.d) pontját kielégítő azo-dikarbonamid készítmények. A szabályozási és vészhőmérsékletet a 7.1.7.3.1 –7.1.7.3.6 pontban megadott eljárással kell meghatározni.

7) Legalább 150 °C forráspontú, összeférhető hígítóval.

8) Lásd a 2.2.41.1.15 pontot.

9) Ez a tétel a 2-diazo-1-naftol-4-szulfonsav észter és a 2-diazo-1-naftol-5-szulfonsav észter keverékeire vonatkozik, amelyek megfelelnek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.2 d) pontjának kritériumainak.

10) Ez a tétel az n-butanollal való technikai keverékre vonatkozik, a meghatározott Z izomer koncentráció határok között.

2.2.42 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok

2.2.42.1 Kritériumok

2.2.42.1.1 A 4.2 osztály fogalomköre a következőkre terjed ki:

– piroforos anyagokra, amelyek olyan anyagok (beleértve a folyékony vagy szilárd keverékeket és oldatokat), amelyek már kis mennyiségben is a levegővel érintkezve 5 percen belül meggyulladnak. A 4.2 osztály ezen anyagai a leginkább öngyulladásra hajlamosak; és

– önmelegedő anyagokra és tárgyakra, amelyek olyan anyagok és tárgyak (beleértve az oldatokat és keverékeket), amelyek a levegővel érintkezve energia közlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre. Ezek az anyagok csak nagy mennyiségben (több kilogrammban), hosszabb idő után (órák vagy napok) gyulladnak meg.

2.2.42.1.2 A 4.2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

S Öngyulladásra hajlamos anyagok járulékos veszély nélkül:

S1 Szerves, folyékony anyagok

S2 Szerves, szilárd anyagok

S3 Szervetlen, folyékony anyagok

S4 Szervetlen, szilárd anyagok

S5 Szerves fémvegyületek

S6 tárgyak

SW Öngyulladásra hajlamos anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek

SO Öngyulladásra hajlamos, gyújtó hatású anyagok

ST Öngyulladásra hajlamos, mérgező anyagok:

ST1 Mérgező, szerves, folyékony anyagok

ST2 Mérgező, szerves, szilárd anyagok

ST3 Mérgező, szervetlen, folyékony anyagok

ST4 Mérgező, szervetlen, szilárd anyagok

SC Öngyulladásra hajlamos, maró anyagok:

SC1 Maró, szerves, folyékony anyagok

SC2 Maró, szerves, szilárd anyagok

SC3 Maró, szervetlen, folyékony anyagok

SC4 Maró, szervetlen, szilárd anyagok.

Tulajdonságok

2.2.42.1.3 Egy anyag önmelegedése az a folyamat, amikor az anyag fokozatos reakciója oxigénnel (levegőn) hőfejlődéssel jár. Ha a hőfejlődés sebessége meghaladja a hőveszteség sebességét, az anyag hőmérséklete emelkedik, ami egy indukciós időtartam után öngyulladáshoz és égéshez vezethet.

Besorolás

2.2.42.1.4 A 4.2 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.42.3 bekezdés megfelelő speciális m.n.n. tétele alá, a tapasztalatok alapján vagy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 4.2 osztály valamely általános m.n.n. tétele alá történő besorolásnak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.

2.2.42.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak vagy tárgyaknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.42.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) szilárd anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha 1 m magasságból leejtve vagy öt percen belül meggyulladnak;

b) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) folyékony anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha:

i) inert hordozóra kiöntve öt percen belül meggyulladnak, vagy

ii) az i) szerinti próbánál negatív eredményt adnak, de száraz, redőzött szűrőpapírra kiöntve (Whatman No. 3 szűrőpapír) öt percen belül meggyulladnak vagy a szűrőpapírt elszenesítik;

c) azokat az anyagokat, amelyeknél egy 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a 4.2 osztályba kell sorolni. Ez a kritérium a faszén öngyulladási hőmérsékletén alapul, ami 27 m³-es kockánál 50 °C. Azokat az anyago-kat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 27 m³ térfogatú kocka formában 50 °C-nál magasabb, nem szabad a 4.2 osztályba sorolni.

Megjegyzés: 1. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 3 m³ térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 120 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 180 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.

2. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 450 liter térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 100 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 160 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.

3. Mivel a járulékos veszélyekkel rendelkező szerves fémvegyületek tulajdonságaiktól függően a 4.2 vagy a 4.3 osztályba sorolhatók, ezekhez az anyagokhoz a 2.3.5 szakaszban különleges besorolási folyamatábra található.

2.2.42.1.6 Ha a 4.2 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.42.1.7 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.42.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.42.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:

a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) anyagokat az I csomagolási csoportba kell sorolni;

b) azokat az önmelegedő anyagokat és tárgyakat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a II csomagolási csoportba kell sorolni.

Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 450 liter térfogatban meghaladja az 50 °C-ot, nem kell a II csomagolási csoportba sorolni;

c) azokat a gyengén önmelegedő anyagokat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában a b) pontban említett jelenségek nem figyelhetők meg az adott körülmények között, de amelyeknél 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a III csomagolási csoportba kell sorolni.

2.2.42.2 A szállításból kizárt anyagok

A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

– az UN 3255 terc-butil-hipoklorit; és

– az UN 3127 számú gyújtó hatású, önmelegedő, szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést).

2.2.42.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos veszély		Osztályozási kód		UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése
Öngyulladásra hajlamos anyagok
		folyékony	S1	2845	PIROFOROS, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
		anyagok		3183	ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

	szerves			3313	ÖNMELEGEDŐ, SZERVES PIGMENTEK
	anyagok			1373	ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÁLAK, M.N.N., olajjal vagy
Járulékos veszély nélküli anyagok		szilárd	S2	1373	ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÖVETEK, M.N.N., olajjal
Járulékos veszély nélküli anyagok		anyagok		2006	NITROCELLULÓZ ALAPÚ, ÖNMELEGEDŐ MŰANYAGOK, M.N.N.
S				2846	PIROFOROS, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
S				3088	ÖNMELEGEDŐ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

		folyékony	S3	3186	ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
		anyagok		3194	PIROFOROS, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

	szervetlen			1378	FÉM KATALIZÁTOR, látható folyadékfelesleggel NEDVESÍTETT
	anyagok			2881	SZÁRAZ FÉM KATALIZÁTOR
		szilárd	S4	1383	PIROFOROS FÉM, M.N.N. vagy
		anyagok		1383	PIROFOROS ÖTVÖZET, M.N.N.
				3189	ÖNMELEGEDŐ FÉMPOR, M.N.N.^a)
				3205	ALKÁLIFÖLDFÉM-ALKOHOLÁTOK, M.N.N.
				3190	ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
				3200	PIROFOROS, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

				3391	PIROFOROS, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET
	szerves		S5	3392	PIROFOROS, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET
	fémvegyületek			3400	ÖNMELEGEDŐ, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET

	tárgyak		S6	3542	ÖNGYULLADÁSRA HAJLAMOS ANYAGOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.
				3542	ÖNGYULLADÁSRA HAJLAMOS ANYAGOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.

Vízzel reaktív anyagok			SW	3393	PIROFOROS, VÍZZEL REAKTÍV, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET
				3394	PIROFOROS, VÍZZEL REAKTÍV, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET

Gyújtó hatású anyagok			SO	3127	ÖNMELEGEDŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.42.2 bekezdést)
				3127

		folyékony	ST1	3184	ÖNMELEGEDŐ, MÉRGEZŐ SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szerves	anyagok		3184	ÖNMELEGEDŐ, MÉRGEZŐ SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szerves
Mérgező anyagok	anyagok	szilárd	ST2	3128	ÖNMELEGEDŐ, MÉRGEZŐ SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok		3128	ÖNMELEGEDŐ, MÉRGEZŐ SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok
ST		folyékony anyagok	ST3	3187	ÖNMELEGEDŐ, MÉRGEZŐ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szervetlen
	anyagok	szilárd	ST4	3191	ÖNMELEGEDŐ, MÉRGEZŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok		3191	ÖNMELEGEDŐ, MÉRGEZŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		folyékony	SC1	3185	ÖNMELEGEDŐ, MARÓ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szerves	anyagok
	szerves
Maró anyagok	anyagok	szilárd	SC2	3126	ÖNMELEGEDŐ, MARÓ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok		3126	ÖNMELEGEDŐ, MARÓ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

SC		folyékony	SC3	3188	ÖNMELEGEDŐ, MARÓ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szervet-len	anyagok			ÖNMELEGEDŐ, MARÓ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szervet-len
	anyagok	szilárd	SC4	3206	ÖNMELEGEDŐ, MARÓ, ALKÁLIFÉM-ALKOHOLÁTOK, M.N.N.
		anyagok		3192	ÖNMELEGEDŐ, MARÓ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

a) Azok a nem mérgező fémporok és finom porok, amelyek öngyulladásra nem hajlamos formában vannak, de amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

2.2.43 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

2.2.43.1 Kritériumok

2.2.43.1.1 A 4.3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek vízzel reagálva a levegővel robbanó keverék alkotására hajlamos, gyúlékony gázokat fejlesztenek.

2.2.43.1.2 A 4.3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

W Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

W1 Folyékony anyagok

W2 Szilárd anyagok

W3 Tárgyak

WF1 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, folyékony, gyúlékony anyagok

WF2 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, szilárd, gyúlékony anyagok

WS Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, önmelegedő, szilárd anyagok

WO Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyújtó hatású, szilárd anyagok

WT Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, mérgező anyagok:

WT1 Folyékony anyagok

WT2 Szilárd anyagok

WC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, maró anyagok:

WC1 Folyékony anyagok

WC2 Szilárd anyagok

WFC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyúlékony, maró anyagok.

Tulajdonságok

2.2.43.1.3 Bizonyos anyagok a vízzel érintkezve olyan gyúlékony gázokat fejleszthetnek, amelyek a levegővel robbanó elegyet alkothatnak. Az ilyen keverékek bármilyen közönséges gyújtóforrástól, pl. nyílt lángtól, szikrát vető kéziszerszámtól vagy védelem nélküli lámpától könnyen meggyulladhatnak. A keletkező lökéshullám és a láng veszélyeztetheti az embereket és a környezetet. A 2.2.43.1.4 pontban leírt vizsgálati módszer használatos annak meghatározására, hogy az anyag reakciója a vízzel nem jár-e veszélyes mennyiségű, esetleg gyúlékony gázok fejlődésével. Ezt a módszert piroforos anyagokhoz nem szabad használni.

Besorolás

2.2.43.1.4 A 4.3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolásának a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.43.3 bekezdés megfelelő tétele alá a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.5 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb besoroláshoz vezetnének.

2.2.43.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.5 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.43.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy anyagot akkor kell a 4.3 osztályba sorolni, ha

a) a vizsgálatok bármely szakaszában a fejlődött gáz magától meggyullad; vagy

b) a gyúlékony gáz fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva meghaladja az 1 liter/óra értéket.

Megjegyzés: Mivel a járulékos veszélyekkel rendelkező szerves fémvegyületek tulajdonságaiktól függően a 4.2 vagy a 4.3 osztályba sorolhatók, ezekhez az anyagokhoz a 2.3.5 szakaszban különleges besorolási folyamatábra található.

2.2.43.1.6 Ha a 4.3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.43.1.7 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.5 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.43.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.43.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.5 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:

a) Az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten a vízzel erélyesen reagál és a fejlődő gáz általában hajlamot mutat arra, hogy önmagától meggyulladjon, vagy szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál a vízzel, hogy a gyúlékony gáz fejlődésének mértéke a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva bármely egy perces időtartam alatt legalább 10 liter;

b) A II csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 20 liter/óra és az I csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek;

c) A III csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan lassan reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva nagyobb, mint 1 liter/óra és sem az I csomagolási csoport, sem a II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek.

2.2.43.2 A szállításból kizárt anyagok

Az UN 3133 alá sorolt vízzel reaktív, gyújtó hatású, szilárd anyagok a szállításból ki vannak zárva, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is).

2.2.43.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos veszély		Osztályozási kód			UN szám			Az anyag vagy tárgy megnevezése
Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
						1389	FOLYÉKONY ALKÁLIFÉM AMALGÁM
						1391	ALKÁLIFÉM DISZPERZIÓ vagy
						1391	ALKÁLIFÖLDFÉM DISZPERZIÓ
						1392	FOLYÉKONY ALKÁLIFÖLDFÉM AMALGÁM
	folyékony			W1		1420	FOLYÉKONY KÁLIUMFÉM ÖTVÖZETEK
	anyagok					1422	FOLYÉKONY KÁLIUM-NÁTRIUM ÖTVÖZETEK
						3398	VÍZZEL REAKTÍV, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET
						1421	FOLYÉKONY ALKÁLIFÉM ÖTVÖZET, M.N.N.
						3148	VÍZZEL REAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.


Járulékos veszély nélkül						1390	ALKÁLIFÉM AMIDOK
Járulékos veszély nélkül						3170	ALUMÍNIUMFELDOLGOZÁSI MELLÉKTERMÉKEK vagy
W						3170	ALUMÍNIUM ÚJRAOLVASZTÁSI MELLÉKTERMÉKEK
						3395	VÍZZEL REAKTÍV, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET
	szilárd			W2^a)		3401	SZILÁRD ALKÁLIFÉM AMALGÁM
	anyagok					3402	SZILÁRD ALKÁLIFÖLDFÉM AMALGÁM
						3403	SZILÁRD KÁLIUMFÉM ÖTVÖZETEK
						3404	SZILÁRD KÁLIUM-NÁTRIUM ÖTVÖZETEK
						1393	ALKÁLIFÖLDFÉM ÖTVÖZET, M.N.N.
						1409	VÍZZEL REAKTÍV FÉM-HIRDIDEK, M.N.N.
						3208	VÍZZEL REAKTÍV FÉMES ANYAG, M.N.N.
						2813	VÍZZEL REAKTÍV SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

	tárgyak			W3		3292	NÁTRIUM AKKUMULÁTOROK, vagy
						3292	NÁTRIUM CELLÁK
						3543	VÍZZEL ÉRINTKEZVE GYÚLÉKONY GÁZOKAT FEJLESZTŐ ANYAGOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.

						3482	ALKÁLIFÉM DISZPERZIÓ, GYÚLÉKONY vagy
Gyúlékony, folyékony				WF1		3482	ALKÁLIFÖLDFÉM DISZPERZIÓ, GYÚLÉKONY
anyagok						3399	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET

Gyúlékony, szilárd				WF2		3396	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET
anyagok						3132	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
anyagok
Önmelegedő, szilárd				WS^b)		3397	VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET
anyagok						3135	VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
						3209	VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ FÉMES ANYAG, M.N.N.

Gyújtó hatású,				WO		3133	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.43.2 bekezdést)
szilárd anyagok						3133

	folyékony			WT1		3130	VÍZZEL REAKTÍV, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Mérgező anyagok	anyagok
Mérgező anyagok
WT	szilárd			WT2		3134	VÍZZEL REAKTÍV, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
	anyagok

Maró anyagok	folyékony			WC1		3129	VÍZZEL REAKTÍV, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	anyagok

WC	szilárd			WC2		3131	VÍZZEL REAKTÍV, MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
	anyagok

Gyúlékony, maró			WFC^c)			2988	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
anyagok						2988	(Ilyen osztályozási kóddal nincs más gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)

a) Azok a fémek és fémötvözetek, amelyek a vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat és nem piroforosak, vagy nem önmelegedők, de amelyek könnyen meggyulladnak, a 4.1 osztály anyagai. Az alkáliföldfémek és alkáliföldfém ötvözetek piroforos formában a 4.2 osztály anyagai. A fémporok és finom porok piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai. A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai. A foszfor vegyületei nehézfémekkel, pl. vassal, rézzel stb. nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá.

b) A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai.

c) Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatti, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 3 osztály anyagai. Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 8 osztály anyagai.

2.2.51 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

2.2.51.1 Kritériumok

2.2.51.1.1 Az 5.1 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak vagy más anyagok égését elősegíthetik.

2.2.51.1.2 Az 5.1 osztály anyagai és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak a következők szerint vannak csoportosítva:

O Gyújtó hatású anyagok járulékos veszély nélkül vagy ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

O1 Folyékony anyagok

O2 Szilárd anyagok

O3 Tárgyak

OF Gyújtó hatású szilárd, gyúlékony anyagok

OS Gyújtó hatású szilárd, önmelegedő anyagok

OW Gyújtó hatású szilárd anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek

OT Gyújtó hatású, mérgező anyagok:

OT1 Folyékony anyagok

OT2 Szilárd anyagok

OC Gyújtó hatású, maró anyagok:

OC1 Folyékony anyagok

OC2 Szilárd anyagok

OTC Gyújtó hatású, mérgező, maró anyagok.

2.2.51.1.3 Az 5.1 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet szerint a 2.2.51.3 bekezdés megfelelő tétele alá a következő 2.2.51.1.6 – 2.2.51.1.10 pontok és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 34.4 bekezdése, ill. a szilárd, ammónium-nitrát alapú műtrágyák esetén – a 2.2.51.2.2 pont tizenharmadik és tizennegyedik francia bekezdés szerinti korlátozás betartásával – a 39. fejezete szerinti kritériumok, módszerek és vizsgálati eljárások alapján történhet. Amennyiben a vizsgálati eredmények és az ismeretes tapasztalatok között eltérés van, a tapasztalat alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben.

2.2.51.1.4 Ha az 5.1 osztály anyagai valamilyen anyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket, ill. oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, amelyekbe tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.51.1.5 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 34.4 bekezdése, ill. a szilárd, ammónium-nitrát alapú műtrágyák esetén a 39. fejezete szerinti vizsgálati eljárások, és a 2.2.51.1.6 – 2.2.51.1.10 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Gyújtó hatású szilárd anyagok

Besorolás

2.2.51.1.6 A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, szilárd anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 34.4.1 pontja szerinti vizsgálati eljárás (O.1 vizsgálat) vagy alternatívaként a 34.4.3 bekezdése szerinti vizsgálat (O.3 vizsgálat) alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) O.1 vizsgálat esetén egy szilárd anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keveréke meggyullad vagy elég vagy az átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje; vagy

b) O.3 vizsgálat esetén egy szilárd anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a kalcium-peroxid/cellulóz 1:2 tömegarányú keverék átlagos égési sebessége.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.51.1.7 Kivételként a szilárd, ammónium-nitrát alapú műtrágyákat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 39. fejezete szerinti eljárások alapján kell besorolni.

2.2.51.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 34.4.1 pontja szerinti vizsgálati eljárás (O.1 vizsgálat) vagy alternatívaként a 34.4.3 pontja szerinti vizsgálat (O.3 vizsgálat) alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) O.1 vizsgálat esetén:

i) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:2 tömegarányú keverék átlagos égési ideje;

ii) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 2:3 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

iii) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

b) O.3 vizsgálat esetén:

i) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége nagyobb, mint a kalcium-peroxid/cellulóz 3:1 tömegarányú keverék átlagos égési sebessége;

ii) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a kalcium-peroxid/cellulóz 1:1 tömegarányú keverék átlagos égési sebessége, és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

iii) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a kalcium-peroxid/cellulóz 1:2 tömegarányú keverék átlagos égési sebessége, és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.

Gyújtó hatású folyékony anyagok

Besorolás

2.2.51.1.9 A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, folyékony anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 34.4.2 pontja szerinti vizsgálati eljárások alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy folyékony anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke 2070 kPa vagy nagyobb nyomásnövekedést eredményez, és az átlagos nyomásnövekedési idő azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréke esetében.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.51.1.10 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, folyékony anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 34.4.2 pontja szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke önmagától meggyullad, vagy a nyomásnövekedési ideje rövidebb, mint az 50%-os perklórsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké;

b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 40%-os vizes nátrium-klorát oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.

2.2.51.2 A szállításból kizárt anyagok

2.2.51.2.1 Az 5.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor fogadhatók el szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat, polimerizációjukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.51.2.2 A következő anyagok és keverékek a szállításból ki vannak zárva:

– az UN 3100 számú önmelegedő, gyújtó hatású szilárd anyagok, az UN 3121 számú vízzel reaktív, gyújtó hatású szilárd anyagok és az UN 3137 számú gyúlékony, gyújtó hatású szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is);

– a nem stabilizált hidrogén-peroxid és a nem stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldatok 60%-nál több hidrogén-peroxid tartalommal;

– az éghető szennyeződésektől nem mentes tetranitro-metán;

– perklórsav oldatok 72 tömeg%-nál nagyobb savtartalommal és a perklórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;

– a klórsav oldatok 10% feletti klórsav-tartalommal és a klórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;

– az ebbe az osztályba tartozó UN 1745 bróm-pentafluorid, 1746 bróm-trifluorid és 2495 jód-pentafluorid, valamint a 2 osztályba tartozó UN 1749 klór-trifluorid és 2548 klór-pentafluorid kivételével minden más halogénezett fluorvegyület;

– az ammónium-klorát és vizes oldatai, valamint a klorátok keverékei ammóniumsóval;

– az ammónium-klorit és vizes oldatai, valamint a kloritok keverékei ammóniumsóval;

– a hipokloritok keverékei ammóniumsóval;

– az ammónium-bromát és vizes oldatai, valamint a bromátok keverékei ammóniumsóval;

– az ammónium-permanganát és vizes oldatai, valamint a permanganátok keverékei ammóniumsóval;

– az ammónium-nitrát 0,2%-nál több éghető anyag tartalommal (beleértve bármilyen szerves anyagot szénegyenértékre átszámítva), hacsak nem valamely 1 osztályba tartozó anyag vagy tárgy alkotórésze;

– az olyan összetételű ammónium-nitrát alapú műtrágyák, amelyeknek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 39. fejezet 39.5.1 pontjának folyamatábrája szerinti vizsgálata a 20, 23 vagy 39 kimeneti kockához vezet, kivéve, ha az 1 osztály valamely alkalmas UN tételéhez vannak besorolva, vagy ha az 5.1 osztály (kivéve az UN 2067 tételt) előírásai szerinti szállításra való alkalmasságát bebizonyították és az illetékes hatóság azt jóváhagyta;

Megjegyzés: Az „illetékes hatóság” a származási ország illetékes hatóságát jelenti. Ha a származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, akkor a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

– az ammónium-nitrit és vizes oldatai, valamint a szervetlen nitritek keverékei ammóniumsóval;

– a kálium-nitrát és nátrium-nitrit keverékei ammóniumsóval.

2.2.51.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos veszély		Osztályozási kód		UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése
Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak
				3210	SZERVETLEN KLORÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
				3211	SZERVETLEN PERKLORÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
				3213	SZERVETLEN BROMÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
	folyékony		O1	3214	SZERVETLEN PERMANGANÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
	anyagok			3216	SZERVETLEN PERSZULFÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
				3218	SZERVETLEN NITRÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N.
				3219	SZERVETLEN NITRITEK VIZES OLDATA, M.N.N.
				3139	FOLYÉKONY, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.

				1450	SZERVETLEN BROMÁTOK, M.N.N.
				1461	SZERVETLEN KLORÁTOK, M.N.N.
				1462	SZERVETLEN KLORITOK, M.N.N.
				1477	SZERVETLEN NITRÁTOK, M.N.N.
				1481	SZERVETLEN PERKLORÁTOK, M.N.N.
Járulékos veszély	szilárd		O2	1482	SZERVETLEN PERMANGANÁTOK, M.N.N.
nélkül	anyagok			1483	SZERVETLEN PEROXIDOK, M.N.N.
O				2627	SZERVETLEN NITRITEK, M.N.N.
				3212	SZERVETLEN HIPOKLORITOK, M.N.N.
				3215	SZERVETLEN PERSZULFÁTOK, M.N.N.
				1479	SZILÁRD, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.

	tárgyak		O3	3356	KÉMIAI OXIGÉNFEJLESZTŐ
				3544	GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAGOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.

Szilárd, gyúlékony			OF	3137	GYÚLÉKONY, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.51.2)
anyagok



Szilárd, önmelegedő			OS	3100	ÖNMELEGEDŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.51.2)
anyagok

Szilárd, vízzel			OW	3121	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva,lásd 2.2.51.2)
reaktív anyagok

	folyékony		OT1	3099	GYÚJTÓ HATÁSÚ, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	anyagok
Mérgező
OT	szilárd		OT2	3087	GYÚJTÓ HATÁSÚ, MÉRGEZŐ, SZILÁRD, ANYAG, M.N.N.
	anyagok

	folyékony		OC1	3098	GYÚJTÓ HATÁSÚ , MARÓ, FOLYÉKONY, ANYAG, M.N.N.
	anyagok
Maró
OC	szilárd		OC2	3085	GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
	anyagok

Mérgező, maró			OTC	(Ilyen osztályozási kóddal nincs gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)
anyagok

2.2.52 5.2 osztály Szerves peroxidok

2.2.52.1 Kritériumok

2.2.52.1.1 Az 5.2 osztály fogalomköre a szerves peroxidokra és a szerves peroxid készítményekre terjed ki.

2.2.52.1.2 Az 5.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

P1 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozás nélkül

P2 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozással.

Fogalommeghatározás

2.2.52.1.3 A szerves peroxidok olyan szerves anyagok, amelyek a kétértékű –O–O– szerkezeti elemet tartalmazzák és amelyek a hidrogén-peroxid olyan származékainak tekinthetők, ahol egyik vagy mindkét hidrogén atomot szerves gyökök helyettesítenek.

Tulajdonságok

2.2.52.1.4 A szerves peroxidok normál vagy magasabb hőmérsékleten hajlamosak az exoterm bomlásra. A bomlás hőhatásra, szennyező anyagokkal (pl. savak, nehézfém vegyületek, aminok) való érintkezésre, súrlódás vagy ütés hatására következhet be. A bomlási sebesség a hőmérséklettel növekszik és eltérő az egyes szerves peroxid készítményeknél. A bomlás során egészségre ártalmas vagy gyúlékony gázok vagy gőzök fejlődhetnek. Egyes szerves peroxidok esetében a hőmérsékletet a szállítás alatt szabályozni kell. Egyes szerves peroxidok robbanásszerű bomlást szenvedhetnek, különösen zárt térben. Ez a tulajdonság hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolás használatával megváltoztatható. Számos szerves peroxid erélyesen ég. El kell kerülni, hogy a szerves peroxid a szemmel érintkezésbe kerülhessen. Egyes szerves peroxidok már rövid érintkezés hatására a szaruhártya súlyos sérülését vagy a bőr felmaródását okozhatják.

Megjegyzés: A szerves peroxidok gyúlékonyságának meghatározására szolgáló vizsgálati módszereket a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 32.4 bekezdése tartalmazza. Mivel a szerves peroxidok hő hatására hevesen reagálhatnak, ajánlatos a lobbanáspont meghatározásához kis méretű mintát használni, pl. amilyen az ISO 3679:1983 szabványban szerepel.

Besorolás

2.2.52.1.5 Bármely szerves peroxidot az 5.2 osztályba sorolhatónak kell tekinteni, kivéve, ha:

a) legfeljebb 1,0%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és legfeljebb 1,0% hidrogén-peroxidot tartalmaz;

b) legfeljebb 0,5%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és 1,0%-nál több, de legfeljebb 7,0% hidrogén-peroxidot tartalmaznak.

Megjegyzés: Valamely szerves peroxidot tartalmazó készítmény aktív oxigéntartalma (%-ban) a 16 ´ å(n_i ´ c_i / m_i) képlettel határozható meg, ahol
n_i= az i-edik szerves peroxid molekulánkénti peroxid-csoportjainak száma;
c_i = az i-edik szerves peroxid koncentrációja (tömeg%); és
m_i = az i-edik szerves peroxid molekulatömege

2.2.52.1.6 A szerves peroxidok veszélyességük mértéke szerint hét típusba vannak sorolva. A típusok az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy küldeménydarabban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt anyagok besorolásának alapelveit a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész tartalmazza.

2.2.52.1.7 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra már engedélyezett szerves peroxidokat a 2.2.52.4 bekezdés, az IBC-ben való szállításra már engedélyezett szerves peroxidokat a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítása, és a 4.2, ill. a 4.3 fejezet szerint tartányban szállítható szerves peroxidokat a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítása sorolja fel. Ezekben a felsorolásokban minden engedélyezett anyag a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely generikus tételéhez (UN 3101 – 3120) hozzá van rendelve, és meg vannak adva a szállítás szempontjából fontos információt jelentő járulékos veszélyek, ill. megjegyzések.

A generikus tételek meghatározzák:

– a szerves peroxidok típusait (B – F) (lásd a 2.2.52.1.6 pontot);

– a fizikai állapotot (folyékony/szilárd); és

– a hőmérséklet-szabályozást (ha szükséges), (lásd a 2.2.52.1.15 és 2.2.52.1.16 pontot).

A szerves peroxid készítmények keverékei a legveszélyesebb alkotórésznek megfelelő típusú szerves peroxidként sorolhatók be és az arra a típusra megadott szállítási feltételek mellett kell szállítani. Azonban, ha két termikusan stabil alkotórész termikusan kevésbé stabil keveréket képezhet, a keverék öngyorsuló bomlási hőmérsékletét meg kell határozni és szükség esetén a szabályozási és vészhőmérsékletet az ÖBH értékéből le kell vezetni a 7.1.7.3.6 pont szerint.

2.2.52.1.8 A 2.2.52.4 bekezdésben, a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasításában, ill. a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasításában fel nem sorolt szerves peroxidok besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez történő hozzárendelését a származási ország illetékes hatóságának kell végeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a vonatkozó szállítási feltételeket. Ha a származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, akkor a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.52.1.9 A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid vagy szerves peroxid készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok és értékelés céljából történik, a C típusú szerves peroxidokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy megfelelnek a következő feltételeknek:

– a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú szerves peroxid;

– a minta az OP2 csomagolási módszer szerint van csomagolva és mennyisége szállítóegységenként nem haladja meg a 10 kg-ot;

A szerves peroxidok érzéketlenítése

2.2.52.1.10 A biztonságos szállítás céljából a szerves peroxidokat számos esetben szerves folyadékokkal vagy szilárd anyagokkal, szervetlen szilárd anyagokkal vagy vízzel érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez tömeg%-ot jelent, egész számra kerekítve. Általában az érzéketlenítést úgy kell végrehajtani, hogy kifolyás esetén a szerves peroxid veszélyes mértékű koncentrálódása ne következhessen be.

2.2.52.1.11 Hacsak az egyes szerves peroxid készítményekre nincs más előírva, az érzéketlenítésre használt hígítóra a következő meghatározások érvényesek:

– az A típusú hígítók olyan szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szóban forgó szerves peroxiddal és forráspontjuk legalább 150 °C. Az A típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítéséhez felhasználhatók;

– a B típusú hígítók szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szerves peroxiddal és amelyek forráspontja 150 °C-nál kisebb, de legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C.

A B típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítésére használhatók, amennyiben a hígító forráspontja legalább 60 °C-kal magasabb, mint a szerves peroxid ÖBH értéke 50 kg-os küldeménydarabban.

2.2.52.1.12 Az A vagy B típusú hígítóktól eltérő típusú hígítók is használhatók a 2.2.52.4 bekezdésben felsorolt szerves peroxid készítményekhez, amennyiben azokkal összeférhetők. Azonban az A vagy B típusú hígítók helyettesítése részben vagy teljes mértékben más, eltérő tulajdonságokkal bíró hígítókkal szükségessé teszi a készítmény ismételt minősítését az 5.2 osztályra vonatkozó normál besorolási eljárás szerint.

2.2.52.1.13 A víz csak olyan szerves peroxidokhoz használható érzéketlenítőszerként, amelyek a 2.2.52.4 bekezdésben fel vannak sorolva, vagy az illetékes hatóság 2.2.52.1.8 pont szerinti jóváhagyásában mint „víz hozzáadásával” vagy mint „stabil vizes diszperziók” vannak megemlítve. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid mintákat vagy szerves peroxid készítmény mintákat is lehet vízzel érzéketleníteni, amennyiben a 2.2.52.1.9 pont előírásainak megfelelnek.

2.2.52.1.14 Szerves és szervetlen szilárd anyagokat csak akkor szabad a szerves peroxidok érzéketlenítésére használni, ha ezekkel összeférhetőek. A folyékony és a szilárd anyagok akkor tekinthetők összeférhetőnek, ha nem befolyásolják hátrányosan a szerves peroxid készítménynek sem termikus stabilitását, sem veszélyességét.

Hőmérséklet-szabályozási előírások

2.2.52.1.15 A következő szerves peroxidokat kell a szállítás alatt hőmérséklet-szabályozásnak alávetni:

– a B és C típusú szerves peroxidokat ÖBH £ 50 °C értékkel;

– azokat a D típusú szerves peroxidokat, amelyek zárt térben hevítve közepes hatást mutatnak és ÖBH értékük £ 50 °C, vagy zárt térben hevítés során csekély vagy semmilyen hatást nem mutatnak és ÖBH értékük £ 45 °C; és

– az E és F típusú szerves peroxidokat ÖBH £ 45 °C értékkel.

Megjegyzés: A zárt térben való hevítés hatásának meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20. fejezet és a 25. fejezet E vizsgálati sorozat tartalmazza.

Lásd a 7.1.7 szakaszt.

2.2.52.1.16 A szabályozási és vészhőmérsékletet, ahol van, a 2.2.52.4 bekezdés sorolja fel. A tényleges szállítási hőmérséklet lehet alacsonyabb, mint a szabályozási hőmérséklet, de úgy kell beállítani, hogy veszélyes fázisszétválás ne következhessen be.

2.2.52.2 A szállításból kizárt anyagok

A következő szerves peroxidok az 5.2 osztály feltételei mellett a szállításból ki vannak zárva:

– A típusú szerves peroxidok [lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 20.4.3 a) pontját].

2.2.52.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

	Osztályozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Szerves peroxidok
			A TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID	}	(a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.52.2)
			A TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID	}	(a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.52.2)
		3101	B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
		3102	B TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
		3103	C TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
		3104	C TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
Hőmérséklet-	P1	3105	D TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
szabályozás nélkül		3106	D TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
		3107	E TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
		3108	E TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
		3109	F TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
		3110	F TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
			G TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID	}	(nem tartozik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá, lásd 2.2.52.1.6)
			G TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID	}
		3545	SZERVES PEROXIDOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.

		3111	B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
		3112	B TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
		3113	C TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
		3114	C TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
Hőmérséklet-	P2	3115	D TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
szabályozással		3116	D TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
		3117	E TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
		3118	E TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
		3119	F TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
		3120	F TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
		3545	SZERVES PEROXIDOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.

2.2.52.4 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra engedélyezett szerves peroxidok felsorolása

A „csomagolási módszer” oszlopban az „OP1” – „OP8” kód a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítás csomagolási módszereire utal (lásd még a 4.1.7.1 bekezdést). A szállítandó szerves peroxidnak meg kell felelnie a felsorolás szerinti besorolásnak és (az ÖBH-ból levezetett) szabályozási, ill. vészhőmérsékletnek. Az IBC-ben engedélyezett anyagokra lásd a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítását, a 4.2, ill. a 4.3 fejezet szerint tartányban engedélyezettekre lásd a 4.2.5.2.6 bekezdés T23 mobil tartány utasítását. A 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasításában, ill. a 4.2.5.2.6 bekezdés T23 mobil tartány utasításában felsorolt készítmények a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasításának OP8 csomagolási módszere szerint csomagolva is szállíthatók, ugyanazokkal a szabályozási, ill. vészhőmérsékletekkel, ha szükséges.

SZERVES PEROXID	Koncentráció (%)	A típusú hígító (%)	B típusú hígító (%) ¹⁾	Inert szilárd anyag (%)	Víz (%)	Csomagolási módszer	Szabályo-zási hőmérséklet (°C)	Vészhőmérséklet (°C)	UN szám (generikus tétel)	Járulékos veszélyek és megjegyzések
ACETIL-ACETON- PEROXID	£ 42	³ 48			³ 8	OP7			3105	2)
“ (paszta)	£ 32					OP7			3106	20)
ACETIL-CIKLOHEXÁN-SZULFONIL-PEROXID	£ 82				³ 12	OP4	-10	0	3112	3)
“	£ 32		³ 68			OP7	-10	0	3115
terc-AMIL-HIDROPEROXID	£ 88	³ 6			³ 6	OP8			3107
terc-AMIL-PEROXI-ACETÁT	£ 62	³ 38				OP7			3105
terc-AMIL-PEROXI-BENZOÁT	£ 100					OP5			3103
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT	£ 100					OP7	+20	+25	3115
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL-KARBONÁT	£ 100					OP7			3105
terc-AMIL-PEROXI-IZOPROPIL-KARBONÁT	£ 77	³ 23				OP5			3103
terc-AMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	£ 77		³ 23			OP7	0	+10	3115
“	£ 47	³ 53				OP8	0	+10	3119
terc-AMIL-PEROXI-PIVALÁT	£ 77		³ 23			OP5	+10	+15	3113
terc-AMIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL-HEXANOÁT	£ 100					OP7			3105
n-BUTIL-4,4-DI(terc-BUTIL-PEROXI)- -VALERÁT	> 52 – 100					OP5			3103
“	£ 52			³ 48		OP8			3108
terc-BUTIL-HIDROPEROXID	> 79 – 90				³ 10	OP5			3103	13)
“	£ 80	³ 20				OP7			3105	4) 13)
“	£ 79				> 14	OP8			3107	13) 23)
“	£ 72				³ 28	OP8			3109	13)
terc-BUTIL-HIDROPEROXID+ DI-terc-BUTIL-PEROXID	< 82 + > 9				³ 7	OP5			3103	13)
terc-BUTIL-KUMIL-PEROXID	> 42 – 100					OP8			3109
“	£ 52			³ 48		OP8			3108
terc-BUTIL-MONOPEROXI-MALEÁT	> 52 – 100					OP5			3102	3)
“	£ 52	³ 48				OP6			3103
“	£ 52			³ 48		OP8			3108
“ (paszta)	£ 52					OP8			3108
terc-BUTIL-PEROXI-ACETÁT	> 52 – 77	³ 23				OP5			3101	3)
“	> 32 – 52	³ 48				OP6			3103
“	£ 32		³ 68			OP8			3109
terc-BUTIL-PEROXI-BENZOÁT	> 77 – 100					OP5			3103
“	> 52 – 77	³ 23				OP7			3105
“	£ 52			³ 48		OP7			3106
terc-BUTIL-PEROXI-BUTIL-FUMARÁT	£ 52	³ 48				OP7			3105
terc-BUTIL-PEROXI-DIETIL-ACETÁT	£ 100					OP5	+20	+25	3113
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT	> 52 – 100					OP6	+20	+25	3113
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT	> 32 – 52		³ 48			OP8	+30	+35	3117
“	£ 52			³ 48		OP8	+20	+25	3118
“	£ 32		³ 68			OP8	+40	+45	3119
terc-BUTIL PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT + 2,2-DI(terc-BUTILPEROXI)-BUTÁN	£ 12 + £ 14	³14		³ 60		OP7			3106
“	£ 31 + £ 36		³ 33			OP7	+35	+40	3115
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL-KARBONÁT	£ 100					OP7			3105
terc-BUTIL-PEROXI-IZOBUTIRÁT	> 52 – 77		³ 23			OP5	+15	+20	3111	3)
“	£ 52		³ 48			OP7	+15	+20	3115
1-(2-terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL)-3-IZOPROPENIL-BENZOL	£ 77	³ 23				OP7			3105
“	£ 42			³ 58		OP8			3108
terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL-KARBONAT	£ 77	³ 23				OP5			3103
terc-BUTIL-PEROXI-KROTONÁT	£ 77	³ 23				OP7			3105
terc-BUTIL-PEROXI-2-METIL-BENZOÁT	£ 100					OP5			3103
terc-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	> 77 – 100					OP7	-5	+5	3115
“	£ 77		³ 23			OP7	0	+10	3115
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 52					OP8	0	+10	3119
“ [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)]	£ 42					OP8	0	+10	3118
“	£ 32	³ 68				OP8	0	+10	3119
terc-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT	£ 77	³ 23				OP7	0	+10	3115
“ (stabil vizes diszeprzió)	£ 42					OP8	0	+10	3117
terc-BUTIL-PEROXI-PIVALÁT	> 67 – 77	³ 23				OP5	0	+10	3113
“	> 27 – 67		³ 33			OP7	0	+10	3115
“	£ 27		³ 73			OP8	+30	+35	3119
terc-BUTIL-PEROXI-SZTEARIL-KARBONÁT	£ 100					OP7			3106
terc-BUTIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL-HEXANOÁT	> 37 – 100					OP7			3105
“	£ 42			³ 58		OP7			3106
“	£ 37		³ 63			OP8			3109
CIKLOHEXANON-PEROXID(OK)	£ 91				³ 9	OP6			3104	13)
“	£ 72	³ 28				OP7			3105	5)
“ (paszta)	£ 72					OP7			3106	5) 20)
“	£ 32			³ 68					mentesítve	29)
([3R-(3R,5aS,6S,8aS,9R,10R,12S,12aR**)]-DEKAHIDRO-10-METOXI-3,6,9-TRIMETIL-3,12-EPOXI-12H-PIRANO[4,3-j]-1,2-BENZODIOXEPIN)	£ 100					OP7			3106
DIACETON-ALKOHOL-PEROXIDOK	£ 57		³ 26		³ 8	OP7	+40	+45	3115	6)
DIACETIL-PEROXID	£ 27		³ 73			OP7	+20	+25	3115	7) 13)
DI-terc-AMIL-PEROXID	£ 100					OP8			3107
2,2-DI-(terc-AMIL-PEROXI)-BUTÁN	£ 57	³ 43				OP7			3105
1,1-DI(terc-AMIL-PEROXI)-CIKLOHEXÁN	£ 82	³ 18				OP6			3103
DIBENZOIL-PEROXID	> 52 – 100			£ 48		OP2			3102	3)
“	> 77 – 94				³ 6	OP4			3102	3)
“	£ 77				³ 23	OP6			3104
“	£ 62			³ 28	³ 10	OP7			3106
“ (paszta)	> 52 – 62					OP7			3106	20)
“	> 35 – 52			³ 48		OP7			3106
“	> 36 – 42	³18			£ 40	OP8			3107
“ (paszta)	£ 56,5				³15	OP8			3108
“ (paszta)	£ 52					OP8			3108	20)
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 42					OP8			3109
“	£ 35			³ 65					mentesítve	29)
DI(4-terc-BUTIL-CIKLOHEXIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	£ 100					OP6	+30	+35	3114
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 42					OP8	+30	+35	3119
“ (paszta)	£ 42					OP8	+35	+40	3118
DI-terc-BUTIL-PEROXID	> 52 – 100					OP8			3107
“	£ 52		³ 48			OP8			3109	25)
DI-terc-BUTIL-PEROXI-AZELÁT	£ 52	³ 48				OP7			3105
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-BUTÁN	£ 52	³ 48				OP6			3103
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-CIKLOHEXÁN	> 80 – 100					OP5			3101	3)
“	£ 72		³ 28			OP5			3103	30)
“	> 52 – 80	³ 20				OP5			3103
“	> 42 – 52	³ 48				OP7			3105
“	£ 42	³ 13		³ 45		OP7			3106
“	£ 27	³ 25				OP8			3107	21)
“	£ 42	³ 58				OP8			3109
“	£ 13	³ 13	³ 74			OP8			3109
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-CIKLOHEXÁN + terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT	£ 43 + £ 16	³ 41				OP7			3105
DI-n-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT	> 27 – 52		³ 48			OP7	-15	-5	3115
“	£ 27		³ 73			OP8	-10	0	3117
“ [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)]	£ 42					OP8	-15	-5	3118
DI-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT	> 52 – 100					OP4	-20	-10	3113
“	£ 52		³ 48			OP7	-15	-5	3115
DI(terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL)-BENZOL(OK)	> 42 – 100			£ 57		OP7			3106
“	£ 42			³ 58					mentesítve	29)
DI(terc-BUTIL-PEROXI)-FTALÁT	> 42 – 52	³ 48				OP7			3105
“ (paszta)	£ 52					OP7			3106	20)
DI(terc-BUTIL-PEROXI)-FTALÁT	£ 42	³ 58				OP8			3107
1,6-DI(terc-BUTIL-PEROXI-KARBONILOXI)-HEXÁN	£ 72	³ 28				OP5			3103
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-PROPÁN	£ 52	³ 48				OP7			3105
“	£ 42	³13		³ 45		OP7			3106
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-3,3,5-TRIMETIL-CIKLOHEXÁN	> 90 – 100					OP5			3101	3)
“	£ 90		³ 10			OP5			3103	30)
“	> 57 – 90	³ 10				OP5			3103
“	£ 77		³ 23			OP5			3103
“	£ 57			³ 43		OP8			3110
“	£ 57	³ 43				OP8			3107
“	£ 32	³ 26	³ 42			OP8			3107
DICETIL-PEROXI-DIKARBONÁT	£ 100					OP8	+30	+35	3120
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 42					OP8	+30	+35	3119
DICIKLOHEXIL-PEROXI-DIKARBONÁT	> 91 – 100					OP3	+10	+15	3112	3)
“	£ 91				³ 9	OP5	+10	+15	3114
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 42					OP8	+15	+20	3119
DIDEKANOIL-PEROXID	£ 100					OP6	+30	+35	3114
2,2-DI(4,4-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-CIKLOHEXIL)-PROPÁN	£ 42			³ 58		OP7			3106
“	£ 22		³ 78			OP8			3107
DI(2,4-DIKLÓR-BENZOIL)-PEROXID	£ 77				³ 23	OP5			3102	3)
“ (paszta)	£ 52					OP8	+20	+25	3118
“ (paszta szilikonolajjal)	£ 52					OP7			3106
DI(2-ETOXI-ETIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	£ 52		³ 48			OP7	-10	0	3115
DI(2-ETIL-HEXIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	> 77 – 100					OP5	-20	-10	3113
“	£ 77		³ 23			OP7	-15	-5	3115
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 62					OP8	-15	-5	3119
“ [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)]	£ 52					OP8	-15	-5	3120
DI(2-FENOXI-ETIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	> 85 – 100					OP5			3102	3)
“	£ 85				³ 15	OP7			3106
2,2-DIHIDROPEROXI-PROPÁN	£ 27			³ 73		OP5			3102	3)
DI(1-HIDROXI-CIKLOHEXIL)-PEROXID	£ 100					OP7			3106
DIIZOBUTIRIL-PEROXID	> 32 – 52		³ 48			OP5	-20	-10	3111	3)
“	£ 32		³ 68			OP7	-20	-10	3115
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 42					OP8	-20	-10	3119
DIIZOPROPIL-BENZOL-DIHIDRO-PEROXID	£ 82	³ 5			³ 5	OP7			3106	24)
DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT	> 52 – 100					OP2	-15	-5	3112	3)
DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT	£ 52		³ 48			OP7	-20	-10	3115
“	£ 32	³ 68				OP7	-15	-5	3115
DI(4-KLÓR-BENZOIL)-PEROXID	£ 77				³ 23	OP5			3102	3)
“ (paszta)	£ 52					OP7			3106	20)
“	£ 32			³ 68					mentesítve	29)
DIKUMIL-PEROXID	> 52 – 100					OP8			3110	12)
“	£ 52			³ 48					mentesítve	29)
DILAUROIL-PEROXID	£ 100					OP7			3106
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 42					OP8			3109
DI(2-METIL-BENZOIL)-PEROXID	£ 87				³ 13	OP5	+30	+35	3112	3)
DI(3-METIL-BENZOIL)-PEROXID+ BENZOIL-(3-METIL-BENZOIL)- -PEROXID + DIBENZOIL-PEROXID	£ 20 + £18 + £4		³ 58			OP7	+35	+40	3115
DI(4-METIL-BENZOIL)-PEROXID (paszta szilikonolajjal)	£ 52					OP7			3106
2,5-DIMETIL-2,5-DI(BENZOIL-PEROXI)-HEXÁN	> 82 – 100					OP5			3102	3)
“	£ 82			³ 18		OP7			3106
“	£ 82				³ 18	OP5			3104
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-HEXÁN	> 90 – 100					OP5			3103
“	> 52 – 90	³ 10				OP7			3105
“	£ 77			³ 23		OP8			3108
“	£ 52	³ 48				OP8			3109
“ (paszta)	£ 47					OP8			3108
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-3-HEXIN	> 52 – 86	³ 14				OP5			3103	26)
“	£ 52			³ 48		OP7			3106
“	> 86 – 100					OP5			3101	3)
2,5-DIMETIL-2,5-DI(2-ETIL-HEXANOIL-PEROXI)-HEXÁN	£ 100					OP5	+20	+25	3113
2,5-DIMETIL-2,5-DIHIDROPEROXI-HEXÁN	£ 82				³ 18	OP6			3104
2,5-DIMETIL-2,5-DI(3,5,5-TRIMETIL-HEXANOIL-PEROXI)-HEXÁN	£ 77	³ 23				OP7			3105
1,1-DIMETIL-3-HIDROXI-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT	£ 52	³ 48				OP8	0	+10	3117
DI(3-METOXI-BUTIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	£ 52		³ 48			OP7	-5	+5	3115
DIMIRISZTIL-PEROXI-DIKARBONÁT	£ 100					OP7	+20	+25	3116
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 42					OP8	+20	+25	3119
DI(2-NEODEKANOIL-PEROXI-IZOPROPIL)-BENZOL	£ 52	³ 48				OP7	-10	0	3115
DI-n-NONANOIL-PEROXID	£ 100					OP7	0	+10	3116
DI-n-OKTANANOIL-PEROXID	£ 100					OP5	+10	+15	3114
DIPROPIONIL-PEROXID	£ 27		³ 73			OP8	+15	+20	3117
DI-n-PROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT	£ 100					OP3	-25	-15	3113
“	£ 77		³ 23			OP5	-20	-10	3113
DISZUKCINIL-PEROXID	> 72 – 100					OP4			3102	3) 17)
“	£ 72				³ 28	OP7	+10	+15	3116
DI(3,5,5-TRIMETIL-HEXANOIL)- -PEROXID	> 52 – 82	³18				OP7	0	+10	3115
“	> 38- 52	³48				OP8	+10	+15	3119
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 52					OP8	+10	+15	3119
“	£ 38	³ 62				OP8	+20	+25	3119
ETIL-3,3-DI(terc-AMIL-PEROXI)-BUTIRÁT	£ 67	³ 33				OP7			3105
ETIL-3,3-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-BUTIRÁT	> 77 – 100					OP5			3103
“	£ 77	³ 23				OP7			3105
“	£ 52			³ 48		OP7			3106
1-(2-ETIL-HEXANOIL-PEROXI)-1,3-DIMETIL-BUTIL-PEROXI-PIVALÁT	£ 52	³ 45	³ 10			OP7	-20	-10	3115
1-FENIL-ETIL HIDROPEROXID	£ 38		³ 62			OP8			3109
FOLYÉKONY SZERVES PEROXID MINTA						OP2			3103	11)
FOLYÉKONY SZERVES PEROXID MINTA, HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL						OP2			3113	11)
terc-HEXIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	£ 71	³ 29				OP7	0	+10	3115
terc-HEXIL-PEROXI-PIVALÁT	£ 72		³ 28			OP7	+10	+15	3115
3-HIDROXI—1,1-DIMETIL-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	£ 77	³ 23				OP7	-5	+5	3115
3-HIDROXI—1,1-DIMETIL-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	£ 52	³ 48				OP8	-5	+5	3117
3-HIDROXI—1,1-DIMETIL-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT (stabil vizes diszperzió)	£ 52					OP8	-5	+5	3119
IZOPROPIL-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT + DI-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT + DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT	£ 32 + £ 15 – 18 + £ 12 – 15	³ 38				OP7	-20	-10	3115
“	£ 52 + £ 28 + £ 22					OP5	-20	-10	3111	3)
IZOPROPIL-KUMIL-HIDROPEROXID	£ 72	³ 28				OP8			3109	13)
3-KLÓR-PEROXI-BENZOESAV	> 57 – 86			³ 14		OP1			3102	3)
“	£ 57			³ 3	³ 40	OP7			3106
“	£ 77			³ 6	³ 17	OP7			3106
KUMIL-HIDROPEROXID	> 90 – 98	£ 10				OP8			3107	13)
KUMIL-HIDROPEROXID	£ 90	³ 10				OP8			3109	13) 18)
KUMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	£ 87	³ 13				OP7	-10	0	3115
“	£ 77		³ 23			OP7	-10	0	3115
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 52					OP8	-10	0	3119
KUMIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT	£ 77	³ 23				OP7	-10	0	3115
KUMIL-PEROXI-PIVALÁT	£ 77		³ 23			OP7	-5	+5	3115
p-MENTIL-HIDROPEROXID	> 72 – 100					OP7			3105	13)
“	£ 72	³ 28				OP8			3109	27)
METIL-CIKLOHEXANON-PEROXID(OK)	£ 67		³ 33			OP7	+35	+40	3115
METIL-ETIL-KETON-PEROXID(OK)	lásd a 8) megjegyzést	³ 48				OP5			3101	3) 8) 13)
“	lásd a 9) megjegyzést	³ 55				OP7			3105	9)
“	lásd a 10) megjegyzést	³ 60				OP8			3107	10)
METIL-IZOBUTIL-KETON-PEROXID(OK)	£ 62	³ 19				OP7			3105	22)
METIL-IZOPROPIL-KETON-PEROXID(OK)	lásd a 31) megjegyzést	³ 70				OP8			3109	31)
3,3,5,7,7-PENTAMETIL-1,2,4-TRIOXEPÁN	£ 100					OP8			3107
PEROXI-ECETSAV, D TÍPUSÚ, stabilizált	£ 43					OP7			3105	13) 14) 19)
PEROXI-ECETSAV, E TÍPUSÚ, stabilizált	£ 43					OP8			3107	13) 15) 19)
PEROXI-ECETSAV, F TÍPUSÚ, stabilizált	£ 43					OP8			3109	13) 16) 19)
PEROXI-LAURINSAV	£ 100					OP8	+35	+40	3118
PINANIL-HIDROPEROXID	> 56 – 100					OP7			3105	13)
“	£ 56	³ 44				OP8			3109
POLIÉTER-POLI(terc-BUTIL-PEROXI-KARBONÁT)	£ 52		³ 48			OP8			3107
SZILÁRD SZERVES PEROXID MINTA						OP2			3104	11)
SZILÁRD SZERVES PEROXID MINTA, HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSAL						OP2			3114	11)
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-HIDROPEROXID	£ 100					OP7			3105
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT	£ 100					OP7	+15	+20	3115
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	£ 72		³ 28			OP7	-5	+5	3115
“ (stabil vizes diszperzió)	£ 52					OP8	-5	+5	3119
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI- -PIVALÁT	£ 77	³ 23				OP7	0	+10	3115
3,6,9-TRIETIL-3,6,9-TRIMETIL-1,4,7- -TRIPEROXONÁN	£ 42	³ 58				OP7			3105	28)
“	£ 17	³ 18		³ 65		OP8			3110

Megjegyzés: (lásd a 2.2.52.4 bekezdés táblázatának utolsó oszlopát)

1) B típusú hígító mindig kicserélhető A típusú hígítóra. A B típusú hígító forráspontjának legalább 60 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint a szerves peroxid ÖBH értéke.

2) Szabad oxigéntartalom £ 4,7%.

3) „ROBBANÁSVESZÉLY” járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

4) A hígító helyettesíthető di-terc-butil-peroxiddal.

5) Szabad oxigéntartalom £ 9%.

6) Legfeljebb 9% hidrogén-peroxiddal; szabad oxigéntartalom £ 10%.

7) Csak nemfémes csomagolóeszközök használhatók.

8) Szabad oxigéntartalom > 10% és £ 10,7%, vízzel vagy víz nélkül.

9) Szabad oxigéntartalom £ 10%, vízzel vagy víz nélkül.

10) Szabad oxigéntartalom £ 8,2%, vízzel vagy víz nélkül.

11) Lásd a 2.2.52.1.9 pontot.

12) Tartályonként 2000 kg-ig a nagy méretekben végzett vizsgálatok alapján az F TÍPUSÚ SZERVES PEROXID alá sorolva.

13) „MARÓ” járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

14) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.3 d) pontjának megfelelnek.

15) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.3 e) pontjának megfelelnek.

16) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.3 f) pontjának megfelelnek.

17) Víz hozzáadásával a szerves peroxid termikus stabilitása csökken.

18) 80% alatti koncentrációnál nincs szükség „MARÓ” járulékos veszély bárcára (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

19) Keverékek hidrogén-peroxiddal, vízzel és savakkal.

20) A típusú hígítóval, vízzel vagy anélkül.

21) Legalább 25 tömeg% A típusú hígítóval és ezenkívül etil-benzollal.

22) Legalább 19 tömeg% A típusú hígítóval és ezenkívül metil-izobutil-ketonnal.

23) 6%-nál kevesebb di-terc-butil-peroxiddal.

24) Legfeljebb 8% 1-izoporpil-hidroperoxi-4-izopropil-hidroxi-benzollal.

25) B típusú hígító 110 °C-nál nagyobb forrásponttal.

26) 0,5%-nál kisebb hidroperoxid tartalommal.

27) 56% feletti koncentrációnál „MARÓ” járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

28) Szabad aktív oxigéntartalom £ 7,6%, A típusú hígítóban, amelynek forráspontja 95%-ban 200 °és 260 °C közé esik.

29) Nem tartozik az ADR 5.2 osztályra vonatkozó előírásainak hatálya alá.

30) B típusú hígító 130 °C-nál nagyobb forrásponttal.

31) Aktív oxigéntartalom £ 6,7%.

2.2.61 6.1 osztály Mérgező anyagok

2.2.61.1 Kritériumok

2.2.61.1.1 A 6.1 osztály fogalomköre azokra a mérgező anyagokra terjed ki, amelyekről tapasztalat alapján tudják vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartó behatással, belélegzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget vagy halált okozhatnak.

Megjegyzés: A géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat és élő szervezeteket, ha kielégítik ezen osztály kritériumait, ebbe az osztályba kell sorolni.

2.2.61.1.2 A 6.1 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

T Mérgező anyagok járulékos veszély nélkül:

T1 Szerves folyékony anyagok

T2 Szerves szilárd anyagok

T3 Szerves fémvegyületek

T4 Szervetlen folyékony anyagok

T5 Szervetlen szilárd anyagok

T6 Peszticidként használt folyékony anyagok

T7 Peszticidként használt szilárd anyagok

T8 Minták

T9 Egyéb mérgező anyagok

T10 Tárgyak

TF Mérgező, gyúlékony anyagok:

TF1 Folyékony anyagok

TF2 Peszticidként használt folyékony anyagok

TF3 Szilárd anyagok

TS Mérgező, önmelegedő, szilárd anyagok

TW Mérgező anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek:

TW1 Folyékony anyagok

TW2 Szilárd anyagok

TO Mérgező, gyújtó hatású anyagok:

TO1 Folyékony anyagok

TO2 Szilárd anyagok

TC Mérgező, maró anyagok:

TC1 Szerves folyékony anyagok

TC2 Szerves szilárd anyagok

TC3 Szervetlen folyékony anyagok

TC4 Szervetlen szilárd anyagok

TFC Mérgező, gyúlékony, maró anyagok

TFW Mérgező, gyúlékony anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek.

Fogalommeghatározások

2.2.61.1.3 Az ADR alkalmazásában:

A heveny mérgezőképesség LD₅₀ (közepes halálos dózis) értéke lenyelés esetén az anyag statisztikailag számított egyszeri dózisa, amely lenyelés esetén várhatóan a fiatal, felnőtt, fehér patkányok 50%-ánál okoz 14 napon belüli halált. Az LD₅₀értéket a vizsgált anyag beadott mennyiségének a vizsgált állatok testtömegére vonatkoztatott arányával (mg/kg) fejezik ki.

A heveny mérgezőképesség LD₅₀értéke bőrön át való felszívódás esetén az a dózis, amely ha fehér nyulak csupasz bőrével 24 órán át folyamatosan érintkezésbe került, nagy valószínűséggel 14 napon belül halált okoz a kísérleti állatok felénél. A kísérleti állatok számának elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy az eredmény statisztikailag szignifikáns legyen és megfeleljen a jó gyógyszerészeti gyakorlatnak. Az eredményt testtömegre vonatkoztatva mg/kg-ban fejezik ki.

A heveny mérgezőképesség LC₅₀ értéke belélegzés esetén az a gőz, köd vagy porkoncentráció, amely egy órán át tartó folyamatos belélegzés esetén fiatal, felnőtt, hím és nőstény, fehér patkányok csoportjának egyaránt felénél nagy valószínűséggel 14 napon belüli halált okoz. Szilárd anyagot akkor kell így vizsgálni, ha az anyag összmennyiségének legalább 10 tömeg%-a belélegezhető por, azaz ezen részecskefrakció aerodinamikai átmérője 10 mm vagy ennél kisebb. Folyékony anyagot akkor kell így vizsgálni, ha a szállított anyag szivárgása esetén fennáll a ködképződés lehetősége. Mind szilárd, mind folyékony anyag esetén a belélegzési mérgezőképesség vizsgálatára előkészített minta több mint 90 tömeg%-ának az előzőekben meghatározott belélegezhető tartományban kell lennie. Az eredményt egységnyi térfogatú levegőre vonatkoztatva adják meg, por és köd esetén mg/liter-ben, gőz esetén milliliter/m³-ben (ppm-ben).

Besorolás és csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.61.1.4 A 6.1 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:

– I csomagolási csoport: nagyon mérgező anyagok;

– II csomagolási csoport: mérgező anyagok;

– III csomagolási csoport: enyhén mérgező anyagok.

2.2.61.1.5 A 6.1 osztályba sorolt anyagokat, keverékeket, oldatokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagokat, keverékeket és oldatokat a 2.1 fejezet szerinti a 2.2.61.3 bekezdés megfelelő tétele alá és a megfelelő csomagolási csoportba a 2.2.61.1.6 – 2.2.61.1.11 pontban található kritériumok alapján kell besorolni.

2.2.61.1.6 A mérgezési veszély megállapításához számításba kell venni az embereken bekövetkezett véletlen mérgezési esetek tapasztalatait, valamint az egyes anyagok különleges tulajdonságait, mint a folyékony halmazállapotot, nagymértékű illékonyságot, a bőrön át való felszívódás valószínűségét, különleges biológiai hatásokat.

2.2.61.1.7 Embereken történt megfigyelések hiányában a mérgezési veszélyt állatokon végzett kísérletekből származó, rendelkezésre álló adatok segítségével a következő táblázatnak megfelelően kell meghatározni:

	Csomagolási csoport	Mérgezőképesség lenyelés esetén, LD₅₀ (mg/kg)	Mérgezőképesség bőrön át való felszívódás esetén, LD₅₀ (mg/kg)	Mérgezőképesség por és köd belélegzése esetén, LC₅₀ (mg/l)
Nagyon mérgező	I	LD₅₀ £ 5	LD₅₀ £ 50	LC₅₀ £ 0,2
Mérgező	II	5 < LD₅₀ £ 50	50 < LD₅₀ £ 200	0,2 < LC₅₀£ 2
Enyhén mérgező	III^a)	50 < LD₅₀ £ 300	200 < LD₅₀ £ 1000	2 < LC₅₀ £ 4

a) A könnygáz anyagokat a II csomagolási csoportba kell sorolni, még ha mérgezőképességük a III csomagolási csoport értékeinek felel is meg.

2.2.61.1.7.1 Ha egy anyag két vagy több mérgezési mód esetén különböző mérgezőképességű, a legnagyobb mérgezőképesség szerint kell besorolni.

2.2.61.1.7.2 A 8 osztály kritériumait kielégítő anyagok az I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel (LC₅₀) csak akkor fogadhatók el a 6.1 osztályba történő besoroláshoz, ha lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetére vonatkozó mérgezőképességük alapján legalább az I vagy a II csomagolási csoportba tartoznak. Ellenkező esetben a 8 osztályba történő besorolást kell végezni, ha az lehetséges (lásd a 2.2.8.1.4.5 pontot).

2.2.61.1.7.3 Por és köd belélegzése esetén a mérgezőképesség kritériuma az 1 órán át tartó belélegzés LC₅₀ adatain alapul. Ahol ezek az adatok rendelkezésre állnak, ezeket kell használni. Amennyiben csak a 4 órán át tartó belélegzés LC₅₀ adatai állnak rendelkezésre, ezek négyszeresével lehet helyettesíteni az előző értéket, vagyis a 4 órás LC₅₀ négyszerese egyenlőnek tekinthető az 1 órás LC₅₀-nel.

Mérgezőképesség gőz belélegzése esetén

2.2.61.1.8 A mérgező gőzöket kibocsátó folyadékokat a következő csoportok alá kell besorolni, ahol „V” jelenti a telített gőz koncentrációját (ml/m³ levegő egységben) (illékonyság) 20 °C-on és normál atmoszferikus nyomáson.

A mérgező hatás fokozata	Csomagolási csoport	Feltétel
Nagyon mérgező	I	ha V ³ 10LC₅₀ és LC₅₀ £ 1000 ml/m³
Mérgező	II	ha V ³ LC₅₀ és LC₅₀ £ 3000 ml/m³ és az I csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek
Enyhén mérgező	III^a)	ha V ³ 0,2LC₅₀ és LC₅₀ £ 5000 ml/m³ és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek

a) A könnygáz anyagokat a II csomagolási csoportba kell sorolni, még ha mérgező-képességük a III csomagolási csoport értékeinek felel is meg.

Gőz belélegzése esetén a mérgezőképesség kritériuma az 1 órán át tartó belélegzés LC₅₀ adatain alapul. Ahol ezek az adatok rendelkezésre állnak, ezeket kell használni.

Amennyiben csak a 4 órán át tartó belélegzés LC₅₀ adatai állnak rendelkezésre, ezek kétszeresével lehet helyettesíteni az előző értéket, vagyis a 4 órás LC₅₀ kétszerese egyenlőnek tekinthető az 1 órás LC₅₀-nel.

Mérgezőképesség a gőzök belélegzésekor
A csomagolási csoportok határvonalai

Az ábra a besorolás megkönnyítésére grafikusan ábrázolja a mérgezési kritériumokat. Mivel a grafikus ábrázolás közelítő pontosságú, az egyes csomagolási csoportok határvonalára vagy azok közelébe eső anyagokat a számszerű kritériumok alapján kell ellenőrizni.

Folyékony anyagok keverékei

2.2.61.1.9 A folyékony anyagok olyan keverékeit, amelyek a belélegzési mérgezés veszélyével bírnak, a következő kritériumok szerint kell a veszélyességi kategóriák alá besorolni:

2.2.61.1.9.1 Ha a keveréket alkotó minden egyes mérgező anyagra az LC₅₀ értéke ismeretes, a csomagolási csoportot a következők szerint kell meghatározni:

a) a keverék LC₅₀ értékének kiszámítása:

LC₅₀ , ahol

f_i = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya;

LC_50i = az i-edik alkotórész átlagos halálos koncentrációja ml/m³-ben;

b) az egyes alkotórészek illékonyságának kiszámítása:

ml/m³, ahol

P_i = az i-edik alkotórész parciális nyomása kPa-ban 20 °C-on és normál atmoszférikus nyomáson;

c) az illékonysági arány kiszámítása LC₅₀-re:

;

d) felhasználva az LC₅₀ (keverék) és R kiszámított értékét, a keverékére meghatározható a csoport:

I csomagolási csoport R ³ 10 és LC₅₀ (keverék) £ 1000 ml/m³;

II csomagolási csoport R ³ 1 és LC₅₀ (keverék) £ 3000 ml/m³, ha a keverék az I csomagolási csoport kritériumainak nem felel meg;

III csomagolási csoport R ³ 1/5 és LC₅₀ (keverék) £ 5000 ml/m³, ha a keverék sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumainak nem felel meg.

2.2.61.1.9.2 A mérgező alkotórészekre vonatkozó LC₅₀ értékek hiányában a keverék a következő egyszerűsített mérgezési küszöb próbák alapján rendelhető valamely csoporthoz. Ha ilyen mérgezési küszöb vizsgálatokat használunk, meg kell határozni a leginkább korlátozó csoportot és ezt kell használni a keverék szállításához.

2.2.61.1.9.3 Valamely keverék csak akkor sorolható az I csomagolási csoportba, ha mindkét következő kritériumot teljesíti:

a) A folyékony keverék mintáját elpárologtatjuk és levegővel hígítjuk 1000 ml/m³ elpárologtatott keverék vizsgálati atmoszférát alakítva ki a levegőben. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten 1000 ml/m³ vagy ennél kisebb LC₅₀ értékkel rendelkezik.

b) A folyékony keverékkel egyensúlyban levő gőzmintát 9-szeres levegőtérfogattal hígítjuk a vizsgálati atmoszféra kialakításához. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten a keverék LC₅₀ értékének 10-szeresével egyenlő vagy nagyobb illékonysággal rendelkezik.

2.2.61.1.9.4 Valamely keverék csak akkor sorolható a II csomagolási csoportba, ha mindkét következő kritériumot teljesíti és a keverék nem elégíti ki az I csomagolási csoportra vonatkozó kritériumokat:

a) A folyékony keverék mintáját elpárologtatjuk és levegővel hígítjuk 3000 ml/m³ elpárologtatott keverék vizsgálati atmoszférát alakítva ki a levegőben. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten 3000 ml/m³ vagy ennél kisebb LC₅₀ értékkel rendelkezik.

b) A folyékony keverékkel egyensúlyban levő gőzmintát használjuk a vizsgálati atmoszféra kialakításához. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten a keverék LC₅₀ értékével egyenlő vagy nagyobb illékonysággal rendelkezik.

2.2.61.1.9.5 Valamely keverék csak akkor sorolható a III csomagolási csoportba, ha mindkét következő kritériumot teljesíti és a keverék nem elégíti ki sem az I, sem a II csomagolási csoportra vonatkozó kritériumokat:

a) A folyékony keverék mintáját elpárologtatjuk és levegővel hígítjuk 5000 ml/m³ elpárologtatott keverék vizsgálati atmoszférát alakítva ki a levegőben. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten 5000 ml/m³ vagy ennél kisebb LC₅₀ értékkel rendelkezik.

b) A folyékony keverék gőzkoncentrációját megmérjük és ha a gőzkoncentráció 1000 ml/m³-rel egyenlő vagy annál nagyobb, az illékonyság feltételezetten a keverék LC₅₀ értékének 1/5-ével egyenlő vagy annál nagyobb.

A keverékek lenyelési és bőrön keresztüli mérgezőképességének meghatározására szolgáló módszerek

2.2.61.1.10 A keverékek 6.1 osztályba történő besorolásához és a megfelelő csomagolási csoport meghatározásához a lenyelési és bőrön keresztüli mérgezőképesség alapján (lásd a 2.2.61.1.3 pontot) meg kell határozni a keverék heveny LD₅₀ értékét.

2.2.61.1.10.1 Ha a keverék csak egy hatóanyagot tartalmaz, és ennek az LD₅₀ értéke ismeretes, a szállítandó keverékre megbízható lenyelési vagy bőrön keresztüli heveny mérgezőképességi adatok hiányában a lenyelési LD₅₀ érték a következő képlettel határozható meg:

2.2.61.1.10.2 Ha a keverék egynél több hatóanyagot tartalmaz, három módszer lehetséges a keverék lenyelési vagy bőrön keresztüli LD₅₀ értékének meghatározására. A legalkalmasabb módszer a szállítandó keverékre megbízható lenyelési vagy bőrön keresztüli mérgezőképességi adatok beszerzése. Ha megbízható, pontos adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a következő módszerek valamelyike használható:

a) A készítményt a keverék legveszélyesebb alkotórésze alapján soroljuk be, mintha ez az alkotórész olyan koncentrációban lenne jelen, mint az összes hatóanyag együttesen; vagy

b) A következő képletet alkalmazzuk:

ahol:

C = a keverékben az A, B, … Z alkotórész %-os koncentrációja;

T = az A, B, … Z alkotórész lenyelési LD₅₀ értéke;

T_M = a keverék lenyelési LD₅₀ értéke.

Megjegyzés: Ez a képlet használható a bőrön keresztüli mérgezőképesség meghatározá-sához is, amennyiben ez az információ ugyanarra a fajra vonatkozóan minden alkotórészre rendelkezésre áll. E képlet használata nem veszi figyelembe az erősítő vagy védő hatásokat.

Peszticidek besorolása

2.2.61.1.11 Minden peszticid hatóanyagot és ezek készítményeit, amelyekre az LC₅₀ és/vagy az LD₅₀ érték ismeretes és amelyek a 6.1 osztályba vannak besorolva, a 2.2.61.1.6 – 2.2.61.1.9 pontban található kritériumok szerint kell a megfelelő csomagolási csoporthoz hozzárendelni. Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyeknek járulékos veszélye van, a 2.1.3.10 bekezdésben található veszélyességi rangsor táblázat alapján kell besorolni és a megfelelő csomagolási csoporthoz hozzárendelni.

2.2.61.1.11.1 Ha a peszticid készítmény lenyelési vagy bőrön keresztüli mérgezőképesség LD₅₀ értéke nem ismeretes, de hatóanyagainak LD₅₀ értéke ismeretes, akkor a készítmény LD₅₀ értéke a 2.2.61.1.10 pontban leírt eljárás alkalmazásával határozható meg.

Megjegyzés: A használatos peszticidekre vonatkozóan LD₅₀ mérgezőképességi adatok találhatók a „WHO Ajánlás a peszticidek osztályozására veszélyességük alapján és az osztályozási irányelvek” kiadványban, amely az International Programme on Chemical Safety, World Health Organization (WHO), CH-1211 Geneva 27, Switzerland címen szerezhető be. Bár ez a dokumentum felhasználható a peszticidek LD₅₀ értékeinek forrásaként, ennek osztályozási rendszere nem használható a peszticidek szállítási besorolásához és a csomagolási csoportokhoz történő hozzárendeléséhez, azt az ADR előírásai szerint kell elvégezni.

2.2.61.1.11.2 A peszticid szállításánál használt helyes szállítási megnevezést a hatóanyag, a peszticid halmazállapota és a lehetséges járulékos veszélyek alapján kell megválasztani (lásd a 3.1.2 szakaszt).

2.2.61.1.12 Ha a 6.1 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriákba kerülnek át, mint ahová 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolására lásd a 2.1.3 szakaszt is.

2.2.61.1.13 A 2.2.61.1.6 – 2.2.61.1.11 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.61.1.14 Azok az anyagok, oldatok és keverékek – kivéve a peszticidként használt anyagokat és készítményeket –, amelyek toxicitása (mérgezőképessége) a 1272/2008 EK rendelet[4]⁾ szerint nem tartozik az akut 1., 2. vagy 3. kategóriába, a 6.1 osztályba nem tartozó anyagoknak tekinthetők.

2.2.61.2 A szállításból kizárt anyagok

2.2.61.2.1 A 6.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor fogadhatók el szállításra, ha megtették a szükséges óvintézkedéseket, hogy kizárják a veszélyes bomlás, ill. polimerizálódás lehetőségét normális szállítási körülmények között. A polimerizálódás kizárásához szükséges óvintézkedésekre lásd a 3.3 fejezet 386 különleges előírását. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.61.2.2 A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

– azok a vízmentes vagy oldatban levő hidrogén-cianidok, amelyek nem felelnek meg az UN 1051, 1613, 1614 vagy 3294 tétel leírásának;

– a fém-karbonilok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van, az UN 1259 nikkel-tetrakarbonil és az UN 1994 vas-pentakarbonil kivételével;

– a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin (TCDD) olyan koncentrációban, amely a 2.2.61.1.7 pontban foglalt feltételek alapján nagyon mérgező;

– az UN 2249 diklór-dimetil-éter, szimmetrikus;

– a foszfid készítmények a mérgező, gyúlékony gázok fejlődését gátló adalékok nélkül.

2.2.61.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos veszély							Osztályozási kód			UN szám				Az anyag vagy tárgy megnevezése
Mérgező anyagok járulékos veszély nélkül
										1583				KLÓRPIKRIN KEVERÉK, M.N.N.
										1602				MÉRGEZŐ, FOLYÉKON, SZÍNEZÉK, M.N.N. vagy
										1602				MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY, SZÍNEZÉK INTERMEDIER, M.N.N.
										1693				FOLYÉKONY KÖNNYGÁZ ANYAG, M.N.N.
										1851				MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY GYÓGYSZER, M.N.N.
										2206				MÉRGEZŐ IZOCIANÁTOK, M.N.N. vagy
										2206				MÉRGEZŐ IZOCIANÁT OLDATOK, M.N.N.
										3140				FOLYÉKONY ALKALOIDÁK, M.N.N. vagy
							folyékony	T1		3140				FOLYÉKONY ALKALOIDA SÓK, M.N.N.
							anyagok^a)			3142				FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ FERTŐTLENÍTŐSZER, M.N.N.
										3144				FOLYÉKONY NIKOTINVEGYÜLET, M.N.N. vagy
										3144				FOLYÉKONY NIKOTIN KÉSZÍTMÉNY, M.N.N.
										3172				ÉLŐ SZERVEZETEKBŐL KIVONT FOLYÉKONY TOXINOK, M.N.N.
										3276				MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY NITRILEK, M.N.N.
										3278				MÉRGEZŐ FOLYÉKONY SZERVES FOSZFORVEGYÜLET, M.N.N.
										3381				BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 200 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 500-szorosa
		Szerves anyagok								3382				BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 1000 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 10-szerese
										2810				SZERVES, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

										1544				SZILÁRD ALKALOIDOK, M.N.N. vagy
										1544				SZILÁRD ALKALOIDA SÓK, M.N.N.
										1601				SZILÁRD, MÉRGEZŐ FERTŐTLENÍTŐSZER, M.N.N.
										1655				SZILÁRD NIKOTINVEGYÜLET, M.N.N. vagy
										1655				SZILÁRD NIKOTIN KÉSZÍTMÉNY, M.N.N.
							szilárd	T2		3143				SZILÁRD, MÉRGEZŐ SZÍNEZÉK, M.N.N. vagy
							anyagok^{a, b)}			3143				SZILÁRD, MÉRGEZŐ, SZÍNEZÉK INTERMEDIER, M.N.N.
										3249				MÉRGEZŐ, SZILÁRD GYÓGYSZER, M.N.N.
										3439				MÉRGEZŐ, SZILÁRD NITRILEK, M.N.N.
										3448				SZILÁRD KÖNNYGÁZ ANYAG, M.N.N.
										3462				ÉLŐ SZERVEZETEKBŐL KIVONT SZILÁRD TOXINOK, M.N.N.
										3464				MÉRGEZŐ, SZILÁRD, SZERVES FOSZFORVEGYÜLET, M.N.N.
										2811				MÉRGEZŐ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

										2026				FENIL-HIGANY VEGYÜLET, M.N.N.
										2788				FOLYÉKONY, SZERVES ÓNVEGYÜLET, M.N.N.
		Szerves								3146				SZILÁRD, SZERVES ÓNVEGYÜLET, M.N.N.
		fémvegyületek^c,d)						T3		3280				FOLYÉKONY, SZERVES ARZÉNVEGYÜLET, M.N.N.
										3281				FOLYÉKONY, FÉM-KARBONILEK, M.N.N.
										3465				SZILÁRD, SZERVES ARZÉNVEGYÜLET, M.N.N.
										3466				SZILÁRD, FÉM-KARBONILEK, M.N.N.
										3282				MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N.
										3467				SZILÁRD, MÉRGEZŐ, SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N.

										1556				FOLYÉKONY ARZÉNVEGYÜLET, M.N.N., szervetlen, beleértve: arzenátok, m.n.n.; arzenitek, m.n.n.; arzén-szulfidok, m.n.n.
										1935				CIANID OLDAT, M.N.N.
							folyékony	T4		2024				FOLYÉKONY HIGANYVEGYÜLET, M.N.N.
							anyagok^e)			3141				SZERVETLEN, FOLYÉKONY ANTIMONVEGYÜLET, M.N.N.
										3440				FOLYÉKONY SZELÉNVEGYÜLET, M.N.N.
										3287				SZERVETLEN, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
		Szervetlen								3381				BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 200 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 500-szorosa
		anyagok								3382				BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 1000 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 10-szerese

										2570			KADMIUMVEGYÜLET
										2630			SZELENÁTOK vagy
										2630			SZELENITEK
										1549			SZERVETLEN, SZILÁRD ANTIMONVEGYÜLET, M.N.N.
										1557			SZILÁRD ARZÉNVEGYÜLET, M.N.N., szervetlen, beleértve: arzenátok, m.n.n.; arzenitek, m.n.n.; arzén-szulfidok, m.n.n.
										1564			BÁRIUMVEGYÜLET, M.N.N.
						szilárd		T5		1566			BERILLIUMVEGYÜLET, M.N.N.
						anyagok^f,g)				1588			SZERVETLEN, SZILÁRD CIANIDOK, M.N.N.
										1707			TALLIUMVEGYÜLET, M.N.N.

										2025			SZILÁRD HIGANYVEGYÜLET, M.N.N.
										2291			OLDHATÓ ÓLOMVEGYÜLET, M.N.N.
										2856			FLUORO-SZILIKÁTOK, M.N.N.
										3283			SZILÁRD SZELÉNVEGYÜLET, M.N.N.
										3284			TELLÚRVEGYÜLET, M.N.N.
										3285			VANÁDIUMVEGYÜLET, M.N.N.
										3288			SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

										2992			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYKARBAMÁT PESZTICID
										2994			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYARZÉN PESZTICID
										2996			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYSZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID
										2998			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYTRIAZIN PESZTICID
										3006			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYTIOKARBAMÁT PESZTICID
										3010			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYRÉZ ALAPÚ PESZTICID
						folyékony^h)		T6		3012			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYHIGANY ALAPÚ PESZTICID
										3014			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYHELYETTESÍTETT NITRO-FENOL PESZTICID
										3016			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYBIPIRIDILIUM PESZTICID
										3018			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYSZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID
										3020			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYSZERVES ÓN PESZTICID
										3026			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYKUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID
										3348			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYFENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID
	Peszticidek									3352			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYPIRETROID PESZTICID
	Peszticidek									2902			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONYPESZTICID, M.N.N.

										2757			SZILÁRD, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID
										2759			SZILÁRD, MÉRGEZŐ ARZÉN PESZTICID
										2761			SZILÁRD, MÉRGEZŐ SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID
										2763			SZILÁRD, MÉRGEZŐ TRIAZIN PESZTICID
										2771			SZILÁRD, MÉRGEZŐ TIOKARBAMÁT PESZTICID
										2775			SZILÁRD, MÉRGEZŐ RÉZ ALAPÚ PESZTICID
										2777			SZILÁRD, MÉRGEZŐ HIGANY ALAPÚ PESZTICID
						szilárd^h)		T7		2779			SZILÁRD, MÉRGEZŐ HELYETTESÍTETT NITROFENOL PESZTICID
										2781			SZILÁRD, MÉRGEZŐ BIPIRIDILIUM PESZTICID
										2783			SZILÁRD, MÉRGEZŐ SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID
										2786			SZILÁRD, MÉRGEZŐ SZERVES ÓN PESZTICID
										3027			SZILÁRD, MÉRGEZŐ KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID
										3048			ALUMÍNIUM-FOSZFID PESZTICID
										3345			SZILÁRD, MÉRGEZŐ FENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID
										3349			SZILÁRD, MÉRGEZŐ PIRETROID PESZTICID
										2588			SZILÁRD, MÉRGEZŐ PESZTICID, M.N.N.

	Minták							T8		3315			MÉRGEZŐ VEGYIANYAG MINTA


	Egyéb mérgező							T9		3243			MÉRGEZŐ FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
	anyagokⁱ⁾

	Tárgyak							T10		3546			MÉRGEZŐ ANYAGOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.

Mérgező anyagok járulékos veszéllyel
										3071			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy
										3071			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N.
										3080			MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY IZOCIANÁTOK, M.N.N. vagy
										3080			MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY IZOCIANÁT OLDAT, M.N.N.
										3275			MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY NITRILEK, M.N.N.
					folyékony^j,k)			TF1		3279			MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY SZERVES FOSZFORVEGYÜLET, M.N.N.
										3383			BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 200 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 500-szorosa
										3384			BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 1000 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 10-szerese
										2929			MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, SZERVES ANYAG, M.N.N.


										2991			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY KARBAMÁT PESZTICID
										2993			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY ARZÉN PESZTICID
										2995			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID
										2997			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY TRIAZIN PESZTICID
										3005			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY TIOKARBAMÁT PESZTICID
Gyúlékony										3009			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY RÉZ ALAPÚ PESZTICID
TF					peszticidek (lobbanás-pont					3011			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY HIGANY ALAPÚ PESZTICID
					peszticidek (lobbanás-pont			TF2		3013			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY HELYETTESÍTETT NITRO-FENOL PESZTICID
					legalább 23 °C)					3015			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY BIPIRIDILIUM PESZTICID
										3017			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID
										3019			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY SZERVES ÓN PESZTICID
										3025			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID
										3347			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY FENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID
										3351			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY PIRETROID PESZTICID
										2903			FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY PESZTICID, M.N.N.

					szilárd			TF3		1700			KÖNNYGÁZ GYERTYÁK
										2930			MÉRGEZŐ SZILÁRD, GYÚLÉKONY SZERVES ANYAG, M.N.N.
										3535			MÉRGEZŐ SZILÁRD, GYÚLÉKONY, SZERVETLEN ANYAG, M.N.N.

Önmelegedő								TS		3124			ÖNMELEGEDŐ, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
szilárd^c)

					folyékony			TW1		3385			BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, VÍZZEL REAKTÍV, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 200 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 500-szorosa
Vízzel reaktív^d)										3386			BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, VÍZZEL REAKTÍV, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 1000 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 10-szerese
TW										3123			VÍZZEL REAKTÍV, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

					szilárdⁿ⁾			TW2		3125			VÍZZEL REAKTÍV, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.


					folyékony			TO1		3387			BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 200 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 500-szorosa
Gyújtó hatású^l)										3388			BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 1000 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 10-szerese
TO										3122			MÉRGEZŐ GYÚJTÓ HATÁS FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

					Szilárd			TO2		3086			GYÚJTÓ HATÁSÚ, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

										3277		MÉRGEZŐ, MARÓ KLÓR-FORMIÁTOK, M.N.N.
				folyékony					TC1	3361		MÉRGEZŐ, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
			szerves							3389		BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, MARÓ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 200 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 500-szorosa
										3390		BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, MARÓ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 1000 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 10-szerese
										2927		MÉRGEZŐ MARÓ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

				szilárd				TC2		2928		MÉRGEZŐ, MARÓ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
Maró^m)
Maró^m)
TC				folyékony				TC3		3389		BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, MARÓ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 200 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 500-szorosa
			szervetlen							3390		BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, MARÓ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 1000 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 10-szerese
										3289		MÉRGEZŐ MARÓ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

				szilárd				TC4		3290		MÉRGEZŐ, MARÓ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.


											2742		MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY KLÓR-FORMIÁTOK, M.N.N.
										3362		MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
Gyúlékony, maró								TFC		3488		BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 200 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 500-szorosa
										3489		BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 1000 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 10-szerese

Gyúlékony, vízzel reaktív								TFW		3490		BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke én legfeljebb 200 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 500-szorosa
											3491		BELÉLEGEZVE MÉRGEZŐ, VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., melynek LC₅₀értéke legfeljebb 1000 ml/m³ és telített gőzének koncentrációja legalább az LC₅₀ 10-szerese

a) A peszticidként használt, alkaloidokat vagy nikotint tartalmazó anyagokat és készítményeket az UN 2588 mérgező, szilárd peszticid, m.n.n., a 2902 mérgező, folyékony peszticid, m.n.n. vagy a 2903 folyékony, mérgező, gyúlékony peszticid, m.n.n. tétel alá kell besorolni.

b) A laboratóriumi vagy kísérleti célokra, valamint gyógyszerészeti termékek gyártására használt hatóanyagokat, ill. ezek más anyagokkal alkotott finom porát (triturátumát) és keverékét mérgezőképességük alapján kell besorolni (lásd 2.2.61.1.7 – 2.2.61.1.11).

c) Az enyhén mérgező, önmelegedő anyagok és az öngyulladó szerves fémvegyületek a 4.2 osztály anyagai.

d) Az enyhén mérgező, vízzel reaktív anyagok és a vízzel reaktív szerves fémvegyületek a 4.3 osztály anyagai.

e) A higany-fulminát legalább 20 tömeg% vízzel (vagy víz és alkohol keverékével) nedvesítve az 1 osztály UN 0135 számú anyaga.

f) A ferri-cianidok, a ferro-cianidok és az alkáli-tiocianátok nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá.

g) Azok az ólomsók és ólompigmentek, amelyek a 0,07 M sósavoldattal 1:1000 arányban vegyítve, 23 °C ± 2 °C-on történő, egy órán keresztül tartó keverés után legfeljebb 5%-ban oldódnak, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.

h) Az ilyen peszticiddel átitatott tárgyak, mint pl. papírtányérok, papírszalagok, vattacsomók, műanyag lapok stb. légmentesen zárt burkolatban nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.

i) Az ADR előírásainak hatálya alá nem tartozó szilárd anyagok és mérgező folyékony anyagok keverékei az UN 3243 tétel alatt szállíthatók anélkül, hogy a 6.1 osztály besorolási kritériumait alkalmazni kellene, amennyiben az anyag berakodása során, ill. a csomagolóeszköz, a konténer vagy a jármű lezárása során szabad folyadék szemmel nem látható. Minden csomagolóeszköznek meg kell felelni a gyártási mintának, ami sikeresen elviselte a II csomagolási csoportra vonatkozó tömörségi próbát. Ez a tétel nem használható az I csomagolási csoportba tartozó folyadékot tartalmazó szilárd anyagokhoz.

j) A nagyon mérgező és a mérgező, gyúlékony, folyékony anyagok 23 °C alatti lobbanás-ponttal a 3 osztály anyagai, a 2.2.61.1.4 – 2.2.61.1.9 pontok meghatározása szerint belélegzés esetén nagyon mérgező anyagok kivételével. Azok a folyékony anyagok, amelyek belélegzés esetén nagyon mérgezőek, a 3.2 „A” táblázat (2) oszlopban feltüntetett helyes szállítási megnevezésükben vagy a (6) oszlopban szereplő 354 különleges előírásban „belélegezve mérgező”-ként vannak jelölve.

k) Azok a gyúlékony folyékony anyagok, amelyek enyhén mérgezőek, a peszticidként használt anyagok és készítmények kivételével, 23 °C és 60 °C közötti lobbanásponttal a 3 osztály anyagai.

l) A gyújtó hatású, enyhén mérgező anyagok az 5.1 osztály anyagai.

m) A gyengén maró, enyhén mérgező anyagok a 8 osztály anyagai.

n) Az UN 1360, 1397, 1432, 1714, 2011 és 2013 szám alá besorolt fémfoszfidok a 4.3 osztály anyagai.

2.2.62 6.2 osztály Fertőző anyagok

2.2.62.1 Kritériumok

2.2.62.1.1 A 6.2 osztály fogalomkörébe a fertőző anyagok tartoznak. Az ADR értelmében a fertőző anyagok olyan anyagok, amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy kórokozókat tartalmaznak. A kórokozók olyan mikroorganizmusok (beleértve a baktériumokat, vírusokat, parazitákat, gombákat) és más hatóanyagok, pl. a prionok, amelyek képesek ember vagy állat megbetegedését okozni.

Megjegyzés: 1. A géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat és élő szervezeteket, biológiai termékeket, diagnosztikai mintákat és a szándékosan megfertőzött élő állatokat ebbe az osztályba kell besorolni, ha kielégítik ennek az osztálynak a feltételeit.

A nem szándékosan vagy természetes úton fertőződött élő állatok szállítására csak az érintett feladási, tranzit és rendeltetési ország rendszabályai vonatkoznak.

2. Azok a növényi, állati vagy baktérium forrásokból származó toxinok, amelyek nem tartalmaznak semmiféle fertőző anyagot vagy élő szervezetet, vagy nem fertőző anyagban vagy élő szervezetben vannak, a 6.1 osztály UN 3172 vagy UN 3462 szám alá tartozó anyagok.

2.2.62.1.2 A 6.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

I1 Emberekre ártalmas, fertőző anyagok

I2 Csak állatokra ártalmas, fertőző anyagok

I3 Kórházi hulladék

I4 Biológiai anyagok.

Fogalommeghatározások

2.2.62.1.3 Az ADR alkalmazásában:

Biológiai termékek azok a termékek, amelyeket élő szervezetekből az illetékes nemzeti közegészségügyi hatóságok előírásai szerint – szükség esetén az ilyen hatóságok speciális engedélyével – gyártanak és forgalmaznak, és a humán- vagy állatgyógyászatban megelőzésre, kezelésre vagy diagnosztizálásra vagy ezekkel kapcsolatos kutatásra, kísérleti vagy vizsgálati célokra szolgálnak. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a félkész vagy kész termékek, pl. a vakcinák.

A tenyészet olyan eljárás eredménye, amely által a kórokozókat szándékosan szaporítják. Ez a meghatározás nem terjed ki az e pontban meghatározott, betegtől származó mintára.

A gyógyászati vagy kórházi hulladékok az állatok állatorvosi vagy emberek gyógykezeléséből vagy biológiai kutatásból származó hulladékok.

A betegtől származó minta olyan, közvetlenül emberből vagy állatból levett anyag, beleértve többek között a váladékot, székletet, vért és alkotóelemeit, szövetmintákat, testnedveket, keneteket, valamint testrészeket, amelyet kutatás, vizsgálat, kórmeghatározás, gyógykezelés vagy kórmegelőzés céljából szállítanak.

Besorolás

2.2.62.1.4 A fertőző anyagokat a 6.2 osztályba, az UN 2814, az UN 2900, az UN 3291, az UN 3373, ill. 3549 tételekhez kell sorolni.

A fertőző anyagok a következő kategóriákra vannak felosztva:

2.2.62.1.4.1 „A” kategória: Olyan fertőző anyag, amelyet olyan formában szállítanak, hogy kitettség esetén képes – egyébként egészséges – emberben vagy állatban tartós egészségkárosodást, életveszélyes vagy halálos megbetegedést okozni. Az e kritériumot kielégítő anyagokra* tájékoztató példák találhatók az ebben a bekezdésben levő táblázatban.

Megjegyzés: Kitettség az, ha ember vagy állat fizikai kapcsolatba kerül a védőcsomagolásból kiszabadult fertőző anyaggal

a) Azokat a fertőző anyagokat, amelyek ezeket a kritériumokat kielégítik és csak emberi, vagy emberi és állati megbetegedést okoznak, az UN 2814 tételhez kell besorolni. Azokat a fertőző anyagokat, amelyek csak állati megbetegedést okoznak, az UN 2900 tételhez kell besorolni;

b) Az UN 2814, ill. az UN 2900 tételhez történő besorolást a páciens, ill. az állat ismert kórtörténetére, a helyi járvány körülményekre, a páciens, ill. az állat tüneteire vagy a páciens, ill. az állat egyedi körülményeinek szakszerű megítélésére kell alapozni.

Megjegyzés: 1. Az UN 2814 tétel esetében a helyes szállítási megnevezés „EMBEREKRE ÁRTALMAS FERTŐZŐ ANYAG”. Az UN 2900 tétel esetében a helyes szállításimegnevezés „csak ÁLLATOKRA ÁRTALMAS FERTŐZŐ ANYAG”.

2. A következő táblázat felsorolása nem teljes. Azokat a fertőző anyagokat, beleértve az új vagy kialakult patogéneket, amelyek nem szerepelnek a táblázatban, de ugyanazon kritériumoknak megfelelnek, szintén az „A” kategóriába kell besorolni. Ezen kívül, ha egy anyag esetében kétséges, hogy kielégíti-e a kritériumokat, akkor az „A” kategóriába kell besorolni.

3. A következő táblázatban a dőlt betűvel szedett mikroorganizmusok baktériumok vagy gombák.

Tájékoztató példák az „A” kategóriába tartozó anyagokra, amelyek minden formájukban ebbe a kategóriába tartoznak – kivéve, ha másként van jelölve (lásd 2.2.62.1.4.1)

UN szám és megnevezés	Mikroorganizmus
UN 2814 Emberekre ártalmas fertőző anyag	Bacillus anthracis (csak ha tenyészet)
	Brucella abortus (csak ha tenyészet)
	Brucella melitensis (csak ha tenyészet)
	Brucella suis (csak ha tenyészet)
	Burkholderia mallei - Pseudomonas mallei - takonykór (csak ha tenyészet)
.	Burkholderia pseudomallei - Pseudomonas pseudomallei (csak ha tenyészet)
	Chlamydia psittaci - madár törzsek (csak ha tenyészet)
	Clostridium botulinum (csak ha tenyészet)
	Coccidioides immitis (csak ha tenyészet)
	Coxiella burnetii (csak ha tenyészet)
	Krími-kongói haemorrhagiás láz vírus
	Dengue vírus (csak ha tenyészet)
	Keleti ló encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
UN 2814 Emberekre ártalmas fertőző anyag (folyt.)	Escherichia coli, verotoxigén (csak ha tenyészet)^a)
	Ebola vírus
	Flexal vírus
	Francisella tularensis (csak ha tenyészet)
	Guanarito vírus
	Hantaan vírus
	Hantavírus, amely vesetünetekkel járó haemorrhagiás lázat okoz
	Hendra vírus
	Hepatitis B vírus (csak ha tenyészet)
	Herpes B vírus (csak ha tenyészet)
	Humán immunhiány vírus (csak ha tenyészet)
	Erősen patogén madárinfluenza vírus (csak ha tenyészet)
	Japán encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
	Junin vírus
	Kyasanur erdei betegség vírus
	Lassa vírus
	Machupo vírus
	Marburg vírus
	Majomhimlő vírus
	Mycobacterium tuberculosis (csak ha tenyészet)^a)
	Nipah vírus
	Omszki haemorrhagiás láz vírus
	Poliovírus (csak ha tenyészet)
	Veszettség vírus (csak ha tenyészet)
	Rickettsia prowazekii (csak ha tenyészet)
	Rickettsia rickettsii (csak ha tenyészet)
	Rift-völgyi láz vírus (csak ha tenyészet)
	Orosz tavaszi-nyári encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
	Sabia vírus
	Shigella dysenteriae 1 típus (csak ha tenyészet)^a)
	Kullancs hordozta encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
	Himlő vírus
	Venezuelai ló encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
	Nyugat-nílusi vírus (csak ha tenyészet)
	Sárgaláz vírus (csak ha tenyészet)
	Yersinia pestis (csak ha tenyészet)
UN 2900 Csak állatokra ártalmas fertőző anyag	Afrikai sertésláz vírus (csak ha tenyészet)
	Madár paramyxo vírus 1 típus - velogén Newcastle-betegség (baromfipestis) vírus (csak ha tenyészet)
	Klasszikus sertésláz vírus (csak ha tenyészet)
	Száj- és körömfájás vírus (csak ha tenyészet)
	Lumpy skin disease vírus (csak ha tenyészet)
	Mycoplasma mycoides - fertőző szarvasmarha tüdő- és mellhártya-gyulladás (csak ha tenyészet)
	Kis termetű kérődző pestis vírus (csak ha tenyészet)
UN 2900 Csak állatokra ártalmas fertőző anyag (folyt.)	Marhavész vírus (csak ha tenyészet)
	Juhhimlő vírus (csak ha tenyészet)
	Kecskehimlő vírus (csak ha tenyészet)
	Sertés hólyaggyulladás vírus (csak ha tenyészet)
	Hólyagos szájgyulladás vírus (csak ha tenyészet)

a) A diagnosztikai és a klinikai célú tenyészeteket „B” kategóriájú fertőző anyagnak is be lehet sorolni.

2.2.62.1.4.2 „B” kategória: Olyan fertőző anyag, amely nem elégíti ki az „A” kategóriába történő besorolás kritériumait. A „B” kategóriába tartozó fertőző anyagokat az UN 3373 tételhez kell besorolni.

Megjegyzés: Az UN 3373 tétel esetében a helyes szállítási megnevezés: „B” KATEGÓRIÁJÚ BIOLÓGIAI ANYAG.

2.2.62.1.5 Kivételek

2.2.62.1.5.1 Azok az anyagok, amelyek nem tartalmaznak fertőző anyagokat, vagy amelyek nem valószínű, hogy emberi vagy állati megbetegedést okoznak, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki.

2.2.62.1.5.2 Az emberi vagy állati megbetegedést nem okozó mikroorganizmust tartalmazó anyagok nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki.

2.2.62.1.5.3 Azok az anyagok, amelyekben a bennük lévő kórokozók olyan módon vannak semlegesítetve vagy inaktiválva, hogy már nem jelentenek egészségi kockázatot, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki.

Megjegyzés: Azok a gyógyászati eszközök, amelyekből a szabad folyadékot eltávolították, úgy tekinthetők, hogy megfelelnek e pont előírásainak és nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.

2.2.62.1.5.4 Azok az anyagok (ideértve az élelmiszer- és a vízmintákat is), amelyekben a kórokozók koncentrációja természetesen előforduló szinten van és a fertőzési kockázatuk nem tekinthető jelentősnek, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki.

2.2.62.1.5.5 A felszívóanyagra csöppentett, megszáradt vér nem tartozik az ADR előírásainak hatálya alá.

2.2.62.1.5.6 A belső vérzés megállapítására szolgáló székletminta nem tartozik az ADR előírásainak hatálya alá.

2.2.62.1.5.7 A vérátömlesztés céljából és a szervátültetéshez, ill. vérátömlesztéshez használt vérkészítmények előállítása céljából gyűjtött vér és vér alkotórészek, a szervátültetésre szolgáló szövetek és szervek, valamint az ezekkel kapcsolatos célból levett minták nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.

2.2.62.1.5.8 Azok az emberi, ill. állati minták, amelyeknél elenyésző annak a valószínűsége, hogy kórokozókat tartalmaznak, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha olyan csomagolásban szállítják, amely megakadályozza, hogy kiszivárogjanak, és az „emberi minta, az ADR/RID egyéb előírásainak betartása nélkül szállítható”, ill. „állati minta, az ADR/RID egyéb előírásainak betartása nélkül szállítható” felirattal meg vannak jelölve.

A csomagolás akkor elégíti ki az előző követelményt, ha megfelel a következőknek:

a) A csomagolásnak három részből kell állnia:

i) szivárgásmentes elsődleges tartály(ok)ból;

ii) szivárgásmentes másodlagos csomagolásból; és

iii) olyan külső csomagolásból, amely űrtartalmának, tömegének és rendeltetésének megfelelően erős, és legalább egy oldalfelületének mérete legalább 100 mm × 100 mm;

b) Folyadékok esetén az elsődleges tartály(ok) és a másodlagos csomagolás közé az elsődleges tartály(ok) teljes tartalmának felszívására elegendő nedvszívó párnázóanyagot kell helyezni, hogy a folyékony anyag a szállítás során történő kiszabadulása vagy kiszivárgása esetén ne érhesse el a külső csomagolást, ill. ne okozza sem a párnázóanyag, sem a külső csomagolás sérülését;

c) Amennyiben több törékeny elsődleges tartály van elhelyezve egyetlen másodlagos csomagolásban, úgy ezeket egyenként be kell burkolni vagy úgy kell elválasztani egymástól, hogy ne érintkezhessenek egymással.

Megjegyzés: 1. Annak eldöntését, hogy valamely anyag ezen alpont alapján kivételnek számít-e a páciens, ill. az állat ismert kórtörténetének, tüneteinek, egyedi körülményeinek és a helyi járvány körülményeknek a szakszerű megítélésére kell alapozni. Az ezen alpont szerint szállítható minta lehet pl.

– a koleszterinszint, vércukorszint, hormonszint, prosztata specifikus antitesetek (PSA) meghatározására szolgáló vér- és vizeletminta;

– a nemfertőző emberi vagy állati betegségekben a szív-, máj-, vesefunkció vagy terápiás célú gyógyszerszint meghatározásához szükséges minta;

– a biztosítás kötésnél vagy foglalkoztatáskor szükséges, kábítószer vagy alkohol kimutatására szolgáló minta

– a terhesség kimutatására szolgáló minta;

– a rák kimutatása céljából vett szövettani minta; és

– emberben vagy állatban lévő antitestek kimutatására szolgáló minta fertőzésre utaló gyanú nélkül (pl. oltóanyaggal létrehozott immunitás értékelése, autoimmun betegségek kórmeghatározása, stb) .

2. Légi szállítás esetén az e pont szerint kivételnek számító minták csomagoló-eszközeinek meg kell felelniük az a) – c) pontok feltételeinek.

2.2.62.1.5.9 Kivéve

a) a kórházi hulladékokat (UN 3291 és 3549);

b) az olyan gyógyászati eszközöket és felszereléseket, amelyek „A” kategóriába tartozó fertőző anyagot tartalmaznak vagy azzal szennyezettek (UN 2814, ill. UN 2900); és

c) az olyan gyógyászati eszközöket és felszereléseket, amelyek valamely más osztály kritériumainak megfelelő veszélyes anyagot tartalmaznak vagy azzal szennyezettek,

azok a gyógyászati eszközök és felszerelések, amelyek fertőző anyagot tartalmazhatnak vagy azzal szennyeződhettek, és amelyeket fertőtlenítés, tisztítás, sterilizálás, javítás vagy értékelés céljából szállítanak, nem tartoznak e bekezdésen kívül az ADR többi előírásainak hatálya alá, amennyiben olyan csomagolóeszközben vannak, amelyet úgy terveztek és gyártottak, hogy normális szállítási körülményk között nem törhet el, nem lyukadhat ki, és a tartalom nem szivároghat ki belőle. A csomagolóeszközt olyanra kell tervezni, hogy megfeleljen a 6.1.4, ill. a 6.6.4 szakasz konstrukciós követelményeinek.

A csomagolóeszköznek a 4.1.1.1 és a 4.1.1.2 bekezdés általános csomagolási előírásainak kell megfelelnie, és 1,2 m magasságból történő ejtés után is meg kell tudnia tartani a gyógyászati eszközt, ill. felszerelést.

A csomagolóeszközön fel kell tüntetni a „HASZNÁLT GYÓGYÁSZATI ESZKÖZ”, ill. a „HASZNÁLT GYÓGYÁSZATI FELSZERELÉS” feliratot. Ha egyesítőcsomagolást használnak, akkor azt ugyanígy meg kell jelölni, kivéve, ha jól látható a csomagolóeszközön lévő felirat.

2.2.62.1.6 –
2.2.62.1.8 (fenntartva)

2.2.62.1.9 Biológiai termékek

Az ADR alkalmazásában a biológiai termékek a következő csoportokra vannak osztva:

a) olyan termékek, amelyeket az illetékes hatóságok követelményei szerint állítanak elő és csomagolnak be, és végső csomagolás (kiszerelés), illetve elosztás céljából szállítanak, hivatásos egészségügyi személyzet vagy magánszemély által történő egyéni gyógykezelés céljára. Az ebbe a csoportba tartozó anyagok nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá;

b) olyan termékek, amelyek nem elégítik ki előző a) pont kritériumait, és amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy fertőző anyagot tartalmaznak, és az „A” vagy a „B” kategóriába való feltételeknek megfelelnek. Az ebbe a csoportba tartozó anyagokat az UN 2814, az UN 2900, ill. az UN 3373 tételhez kell besorolni.

Megjegyzés: Egyes engedélyezett biológiai termékek csak a világ egyes részein képezhetnek biológiai veszélyt. Ilyen esetben az illetékes hatóság előírhatja, hogy ezek a biológiai termékek feleljenek meg a fertőző anyagokra vonatkozó követelményeknek vagy egyéb korlátozásokat foganatosíthat.

2.2.62.1.10 Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek

Azokat a géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat, amelyek nem elégítik ki a fertőző anyagok meghatározását, a 2.2.9 szakasz szerint kell besorolni.

2.2.62.1.11 Gyógyászati vagy kórházi hulladék

2.2.62.1.11.1 Azokat a gyógyászati vagy kórházi hulladékokat, amelyek

a) „A” kategóriába tartozó fertőző anyagot tartalmaznak, ahogy az megfelelő az UN 2814, az UN 2900 vagy az UN 3549 tételhez kell besorolni. Az emberek gyógykezeléséből vagy állatok állatorvosi kezeléséből származó, „A” kategóriába tartozó fertőző anyagokat tartalmazó szilárd gyógyászati hulladékokat az UN 3549 tételhez lehet besorolni. Az UN 3549 tétel nem alkalmazható a biológiai kutatásból származó, ill. folyékony hulladékokhoz.

b) „B” kategóriába tartozó fertőző anyagot tartalmaznak, az UN 3291 tételhez kell besorolni.

Megjegyzés: 1. Az UN 3549 tétel helyes szállítási megnevezése „EMBEREKRE ÁRTALMAS, „A” KATEGÓRIÁJÚ GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, szilárd” vagy „csak ÁLLATOKRA ÁRTALMAS „A” KATEGÓRIÁJÚ GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, , szilárd”.

2. Ezen előírások szerint kell besorolni a Bizottság 2000/532/EK[5]⁾ módosított határozata mellékletét képező hulladékjegyzék szerinti 18 01 03 számú (Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásból és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok – szülészeti, illetve az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok – egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében) és a 18 02 02 számú (Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásból és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok – állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok – egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében) gyógyászati vagy klinikai hulladékokat a páciens, ill. az állat orvosi, ill. állatorvosi diagnózisa alapján.

2.2.62.1.11.2 Azokat a gyógyászati vagy kórházi hulladékokat, amelyekről okkal feltételezhető, hogy csekély annak a valószínűsége, hogy fertőző anyago(ka)t tartalmaznak, az UN 3291 tételhez kell besorolni. A besoroláshoz a nemzetközi, regionális vagy belföldi hulladék jegyzékek is figyelembe vehetők.

Megjegyzés: 1. Az UN 3291tétel esetében a helyes szállítási megnevezés:

„NEM SPECIFIKÁLT KÓRHÁZI HULLADÉK M.N.N.” vagy „(BIO)GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, M.N.N.” vagy „SZABÁLYOZOTT GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, M.N.N.”

2. Az előző besorolási kritériumokkal ellentétben nem tartoznak az ADR hatálya alá a Bizottság 2000/532/EK⁾ módosított határozata mellékletét képező hulladékjegyzék szerinti 18 01 04 számú (Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásból és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok – szülészeti, illetve az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok – hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében) és a 18 02 03 számú (Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásból és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok – állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok – hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében) gyógyászati vagy klinikai hulladékok.

2.2.62.1.11.3 Azok a fertőtlenített gyógyászati vagy kórházi hulladékok, amelyek korábban fertőző anyago(ka)t tartalmaztak, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba való besorolás kritériumát sem elégítik ki.

2.2.62.1.11.4 (törölve)

2.2.62.1.12 Fertőzött állatok

2.2.62.1.12.1 Élő állatok fertőző anyag szállítására nem használhatók, kivéve, ha az anyag más módon nem szállítható. Azokat az élő állatokat, amelyeket szándékosan megfertőztek vagy amelyekről ismert vagy gyanítható, hogy fertőző anyagot tartalmaznak, csak az illetékes hatóság által jóváhagyott feltételek szerint lehet szállítani.

Megjegyzés: Az illetékes hatóságnak a jóváhagyást az élő állatok szállítására vonatkozó szabályok alapján, a veszélyes áru szállítási szempontok figyelembevételével kell kiadnia. Azt, hogy melyik hatóság állapítja meg a feltételeket és mik a jóváhagyás szabályai nemzeti szinten kell szabályozni.

Ha nincs olyan jóváhagyás, amelyet ADR Szerződő Fél illetékes hatósága adott ki, az ADR Szerződő Fél illetékes hatósága elismerhet olyan jóváhagyást, amelyet olyan ország illetékes hatósága adott ki, amely nem ADR Szerződő Fél.

Az élő állatok szállítását szabályozó előírásokat tartalmaz pl. Tanács 2004. december 22-i 2005/1/EK rendelete az állatoknak a szállítás közbeni védelméről (lásd az EU Hivatalos Lapja, L 3. szám, 2005.01.05.) a hatályos formájában.

2.2.62.1.12.2 (törölve)

2.2.62.2 A szállításból kizárt anyagok

Gerinces vagy gerinctelen élő állatok fertőző anyagok szállítására nem használhatók, hacsak az anyag más módon nem szállítható, ill. a szállítást az illetékes hatóság jóvá nem hagyta (lásd a 2.2.62.1.12.1 pontot).

2.2.62.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

	Osztályozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Fertőző anyagok
Emberekre ártalmas	I1	2814	EMBEREKRE ÁRTALMAS FERTŐZŐ ANYAG
anyagok

Csak állatokra	I2	2900	csak ÁLLATOKRA ÁRTALMAS FERTŐZŐ ANYAG
ártalmas anyagok

		3291	NEM SPECIFIKÁLT KÓRHÁZI HULLADÉK, M.N.N. vagy
Kórházi hulladék	I3	3291	(BIO)GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, M.N.N. vagy
		3291	SZABÁLYOZOTT GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, M.N.N,
		3549	EMBEREKRE ÁRTALMAS,„A” KATEGÓRIÁJÚ GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, szilárd vagy
		3549	csak ÁLLATOKRA ÁRTALMAS, „A” KATEGÓRIÁJÚ GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, szilárd

Biológiai anyagok	I4	3373	„B” KATEGÓRIÁJÚ BIOLÓGIAI ANYAG

2.2.7 7 osztály Radioaktív anyagok

2.2.7.1 Fogalommeghatározás

2.2.7.1.1 Radioaktív anyag minden olyan anyag, amely radionuklidokat tartalmaz és mind az aktivitás koncentráció, mind a küldemény teljes aktivitása nagyobb, mint a 2.2.7.2.2.1 – 2.2.7.2.2.6 pontban meghatározott érték.

2.2.7.1.2 Szennyezettség

Szennyezettségen értendő valamely radioaktív anyag jelenléte egy felületen 0,4 Bq/cm²-nél nagyobb mennyiségben béta-, gamma-sugárzók és csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy 0,04 Bq/cm²-nél nagyobb mennyiségben minden más alfa-sugárzó esetén.

Nem tapadó szennyezettség az olyan szennyezettség, amely rendes kezelési feltételek között a felületről eltávolítható.

Tapadó szennyezettség a nem tapadó szennyezettség kivételével minden más szennyezettség.

2.2.7.1.3 Különleges fogalmak meghatározása

A₁ és A₂

A₁-en a különleges formájú radioaktív anyagok azon aktivitása értendő, amely a 2.2.7.2.2.1 táblázatban fel van tüntetve vagy a 2.2.7.2.2.2 pont szerint van levezetve és az ADR előírásaihoz az aktivitás határok megállapítására használatos.

A₂-n a különleges formájú radioaktív anyagoktól eltérő, más radioaktív anyagok azon aktivitása értendő, amely a 2.2.7.2.2.1 táblázatban fel van tüntetve vagy a 2.2.7.2.2.2 pont szerint van levezetve, és az ADR előírásaihoz az aktivitás határok megállapítására használatos.

A besugárzatlan tórium olyan tórium, amely 232-tórium grammonként legfeljebb 10^–7 g 233-uránt tartalmaz.

A besugárzatlan urán olyan urán, amely 235-urán grammonként legfeljebb 2·10³ Bq plutóniumot, 235-urán grammonként legfeljebb 9·10⁶ Bq hasadási terméket és 235-urán grammonként legfeljebb 5·10^–3 g 236-uránt tartalmaz.

Csekély toxicitású alfa-sugárzók: természetes urán, szegényített urán, természetes tórium, 235-urán vagy 238-urán, 232-tórium, 228-tórium és 230-tórium, ha ezeket ércek vagy fizikai vagy kémiai koncentrátumok tartalmazzák; és a 10 napnál rövidebb felezési idejű alfa-sugárzók.

Hasadónuklidok: 233-urán, 235-urán, 239-plutónium és 241-plutónium.

Hasadóanyag a bármely hasadónuklidot tartalmazó anyag. Nem tartozik e meghatározás alá:

a) a besugárzatlan természetes urán vagy szegényített urán;

b) az olyan természetes vagy szegényített urán, amit csak termikus reaktorokban sugároztak be;

c) az összesen 0,25 g-nál kevesebb hasadónuklidot tartalmazó anyag;

d) az a), a b) és/vagy a c) pont alattiak bármilyen kombinációja.

A kivételek csak arra az esetre vonatkoznak, ha a küldeménydarabban (vagy ha csomagolás nélkül szállítják, akkor a küldeményben) nincs másik, hasadónuklidot tartalmazó anyag.

Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag: Olyan radioaktív anyag, amelynek fajlagos aktivitása természeténél fogva korlátozott, vagy olyan radioaktív anyag, amelyre becsült közepes fajlagos aktivitás határérték vonatkozik. Az LSA anyagot körülvevő árnyékoló anyagot a becsült közepes fajlagos aktivitás meghatározásánál nem szabad figyelembe venni.

A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag olyan szilárd radioaktív anyag vagy kapszulába zárt szilárd radioaktív anyag, amelynek diszpergálódási képessége korlátozott és nem por formájú.

Különleges formájú (special form) radioaktív anyag:

a) szétterjedésre nem képes szilárd radioaktív anyagot; vagy

b) radioaktív anyagot tartalmazó, tömören lezárt kapszulát jelent.

Low specific activity (LSA): lásd kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag.

Egy radionuklid fajlagos aktivitása a nuklid egységnyi tömegére jutó aktivitás. Egy anyag fajlagos aktivitását úgy kell tekinteni, mint egy olyan anyagnak az egységnyi tömegére jutó aktivitását, amelyben a radionuklidok lényegében egyenletesen vannak eloszlatva.

Surface contaminated object (SCO): lásd szennyezett felületű tárgy (SCO).

Szennyezett felületű tárgy (SCO): A szennyezett felületű tárgy (SCO) olyan szilárd tárgy, amely önmagában nem radioaktív, de amelynek felületén radioaktív anyag van eloszlatva (radioaktív anyaggal van szennyezve).

Az urán (természetes, szegényített, dúsított) a következőket jelenti:

A természetes urán olyan urán, amelyben az uránizotópok természetben előforduló eloszlásúak (kb. 99,28 tömeg% 238-urán és 0,72 tömeg% 235-urán). Ez lehet kémiailag elkülönített urán is.

A szegényített urán olyan urán, amelynek százalékos 235-urán tartalma kisebb, mint a természetes uráné.

A dúsított urán olyan urán, amelynek százalékos 235-urán tartalma nagyobb, mint 0,72%.

Mind a természetes, mind a dúsított, mind a szegényített uránban kis százalékban 234-urán is jelen van.

2.2.7.2 Besorolás

2.2.7.2.1 Általános előírások

2.2.7.2.1.1 A radioaktív anyagokat a 2.2.7.2.4 és a 2.2.7.2.5 pont előírásai szerint, a 2.2.7.2.3 pontban meghatározott anyagjellemzők figyelembevételével kell a 2.2.7.2.1.1 táblázatban megadott valamely UN számhoz rendelni.

2.2.7.2.1.1 táblázat – UN számhoz való hozzárendelés

UN szám

Helyes szállítási megnevezés és leírás^a)

Engedményes küldeménydarabok (1.7.1.5)

UN 2908

UN 2909

UN 2910

UN 2911

UN 3507

RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN –

ÜRES CSOMAGOLÓESZKÖZ

RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN –

TERMÉSZETES URÁNBÓL vagy SZEGÉNYÍTETT URÁNBÓL vagy TERMÉSZETES TÓRIUMBÓL KÉSZÜLT GYÁRTMÁNYOK

RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN –

KORLÁTOZOTT ANYAGMENNYISÉG

RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN –

KÉSZÜLÉKEK vagy GYÁRTMÁNYOK

RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-HEXAFLUORID, küldeménydarabonként 0,1 kg-nál kevesebb, nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b),c)

Kis fajlagos aktivitású radioaktív anyag (2.2.7.2.3.1)

UN 2912

UN 3321

UN 3322

UN 3324

UN 3325

KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-I),

nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-II),

nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-III),

nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-II), HASADÓ

KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-III), HASADÓ

Szennyezett felületű tárgyak (2.2.7.2.3.2)

UN 2913

UN 3326

RADIOAKTÍV ANYAG, SZENNYEZETT FELÜLETŰ TÁRGYAK (SCO-I, SCO-II vagy SCO-III), nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, SZENNYEZETT FELÜLETŰ TÁRGYAK (SCO-I vagy SCO-II )

A típusú küldeménydarabok (2.2.7.2.4.4)

UN 2915

UN 3327

UN 3332

UN 3333

RADIOAKTÍV ANYAG, A TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN,

nem különleges formában, nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, A TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN,

nem különleges formában

RADIOAKTÍV ANYAG, A TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN, KÜLÖNLEGES FORMÁBAN, nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, A TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN, KÜLÖNLEGES FORMÁBAN

B(U) típusú küldeménydarabok (2.2.7.2.4.6)

UN 2916

UN 3328

RADIOAKTÍV ANYAG, B(U) TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN

nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, B(U) TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN

B(M) típusú küldeménydarabok (2.2.7.2.4.6)

UN 2917

UN 3329

RADIOAKTÍV ANYAG, B(M) TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN

nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, B(M) TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN

C típusú küldeménydarabok (2.2.7.2.4.6)

UN 3323

UN 3330

RADIOAKTÍV ANYAG, C TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN

nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, C TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN

Külön megegyezés (2.2.7.2.5)

UN 2919

UN 3331

RADIOAKTÍV ANYAG, KÜLÖN MEGEGYEZÉS ALAPJÁN SZÁLLÍTOTT, nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, KÜLÖN MEGEGYEZÉS ALAPJÁN SZÁLLÍTOTT

Urán-hexafluorid (2.2.7.2.4.5)

UN 2977

UN 2978

UN 3507

RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ URÁN-HEXAFLUORID

RADIOAKTÍV ANYAG, URÁN-HEXAFLUORID, nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b)

RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-HEXAFLUORID, küldeménydarabonként 0,1 kg-nál kevesebb, nem hasadó vagy hasadó-engedményes^b),c)

a) A helyes szállítási megnevezés a „helyes szállítási megnevezés és leírás” oszlopban található nagybetűs rész. Az UN 2909, 2911, 2913 és 3326 tételeknél a „vagy” szóval elválasztva másik helyes szállítási megnevezés van megadva, ilyen esetben csak a megfelelő helyes szállítási megnevezést szabad használni.

b) A „hasadó-engedményes” kifejezés csak a 2.2.7.2.3.5 pont szerint mentesített anyagra vonatkozik

c) Az UN 3507 tételre lásd még a 3.3 fejezet 369 különleges előírását.

2.2.7.2.2 A radionuklid alapértékek meghatározása

2.2.7.2.2.1 Az egyedi radionuklidokra a 2.2.7.2.2.1 táblázat a következő alapértékeket tartalmazza:

a) A₁ és A₂ TBq-ben;

b) mentességi aktivitás koncentráció határ az anyagra Bq/g-ban; és

c) mentességi aktivitás határ a küldeményre Bq-ben.

2.2.7.2.2.1 táblázat – Radionuklid alapértékek az egyes radionuklidokra

Radionuklid (rendszám)	A₁	A₂	Mentességi aktivitás koncentráció határ anyagra	Mentességi aktivitás határ küldeményre
Radionuklid (rendszám)	(TBq)	(TBq)	(Bq/g)	(Bq)
Aktínium (89)
Ac-225 ^a)	8 ´ 10^–1	6 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Ac-227 ^a)	9 ´ 10^–1	9 ´ 10^–5	1 ´ 10^-1	1 ´ 10³
Ac-228	6 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Ezüst (47)
Ag-105	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ag-108m ^a)	7 ´ 10^–1	7 ´10^–1	1 ´10¹ ^b)	1 ´ 10⁶ ^b)
Ag-110m ^a)	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Ag-111	2 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Alumínium (13)
Al-26	1 ´ 10^–1	1 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Amerícium (95)
Am-241	1 ´ 10¹	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴
Am-242m ^a)	1 ´ 10¹	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰ ^b)	1 ´ 10⁴ ^b)
Am-243 ^a)	5 ´ 10⁰	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰ ^b)	1 ´ 10³ ^b)
Argon (18)
Ar-37	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁶	1 ´ 10⁸
Ar-39	4 ´ 10¹	2 ´ 10¹	1 ´ 10⁷	1 ´ 10⁴
Ar-41	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁹
Arzén (33)
As-72	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
As-73	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
As-74	1 ´ 10⁰	9 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
As-76	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
As-77	2 ´ 10¹	7 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Asztácium (85)
At-211 ^a)	2 ´ 10¹	5 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Arany (79)
Au-193	7 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Au-194	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Au-195	1 ´ 10¹	6 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Au-198	1 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Au-199	1 ´ 10¹	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Bárium (56)
Ba-131 ^a)	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ba-133	3 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ba-133m	2 ´ 10¹	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ba-135m	2 ´ 10¹	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ba-140 ^a)	5 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
Berillium (4)
Be-7	2 ´ 10¹	2 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Be-10	4 ´ 10¹	6 ´ 10^–1	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁶
Bizmut (83)
Bi-205	7 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Bi-206	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Bi-207	7 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Bi-210	1 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Bi-210m ^a)	6 ´ 10^–1	2 ´ 10^–2	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Bi-212 ^a)	7 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
Berkélium (97)
Bk-247	8 ´ 10⁰	8 ´ 10^–4	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴
Bk-249 ^a)	4 ´ 10¹	3 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Bróm (35)
Br-76	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Br-77	3 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Br-82	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Szén (6)
C-11	1 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
C-14	4 ´ 10¹	3 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Kalcium (20)
Ca-41	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁵	1 ´ 10⁷
Ca-45	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Ca-47 ^a)	3 ´ 10⁰	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Kadmium (48)
Cd-109	3 ´ 10¹	2 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁶
Cd-113m	4 ´ 10¹	5 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Cd-115 ^a)	3 ´ 10⁰	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Cd-115m	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Cérium (58)
Ce-139	7 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ce-141	2 ´ 10¹	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Ce-143	9 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ce-144 ^a)	2 ´ 10^–1	2 ´ 10^–1	1 ´ 10² ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
Kalifornium (98)
Cf-248	4 ´ 10¹	6 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Cf-249	3 ´ 10⁰	8 ´ 10^–4	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
Cf-250	2 ´ 10¹	2 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Cf-251	7 ´ 10⁰	7 ´ 10^–4	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
Cf-252	1 ´ 10^–1	3 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Cf-253 ^a)	4 ´ 10¹	4 ´ 10^–2	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Cf-254	1 ´ 10^–3	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
Klór (17)
Cl-36	1 ´ 10¹	6 ´ 10^–1	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁶
Cl-38	2 ´ 10^–1	2 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Kűrium (96)
Cm-240	4 ´ 10¹	2 ´ 10^–2	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Cm-241	2 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Cm-242	4 ´ 10¹	1 ´ 10^–2	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Cm-243	9 ´ 10⁰	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴
Cm-244	2 ´ 10¹	2 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Cm-245	9 ´ 10⁰	9 ´ 10^–4	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
Cm-246	9 ´ 10⁰	9 ´ 10^–4	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
Cm-247 ^a)	3 ´ 10⁰	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴
Cm-248	2 ´ 10^–2	3 ´ 10^–4	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
Kobalt (27)
Co-55	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Co-56	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Co-57	1 ´ 10¹	1 ´ 10¹	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Co-58	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Co-58m	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Co-60	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Króm (24)
Cr-51	3 ´ 10¹	3 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Cézium (55)
Cs-129	4 ´ 10⁰	4 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Cs-131	3 ´ 10¹	3 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Cs-132	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Cs-134	7 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Cs-134m	4 ´ 10¹	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁵
Cs-135	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Cs-136	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Cs-137 ^a)	2 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁴ ^b)
Réz (29)
Cu-64	6 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Cu-67	1 ´ 10¹	7 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Diszprózium (66)
Dy-159	2 ´ 10¹	2 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Dy-165	9 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Dy-166 ^a)	9 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Erbium (68)
Er-169	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Er-171	8 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Európium (63)
Eu-147	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Eu-148	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Eu-149	2 ´ 10¹	2 ´ 10¹	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Eu-150 (rövid felezési idejű)	2 ´ 10⁰	7 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Eu-150 (hosszú felezési idejű)	7 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Eu-152	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Eu-152m	8 ´ 10^–1	8 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Eu-154	9 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Eu-155	2 ´ 10¹	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Eu-156	7 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Fluor (9)
F-18	1 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Vas (26)
Fe-52 ^a)	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Fe-55	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁶
Fe-59	9 ´ 10^–1	9 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Fe-60 ^a)	4 ´ 10¹	2 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Gallium (31)
Ga-67	7 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ga-68	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Ga-72	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Gadolínium (64)
Gd-146 ^a)	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Gd-148	2 ´ 10¹	2 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Gd-153	1 ´ 10¹	9 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Gd-159	3 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Germánium (32)
Ge-68 ^a)	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Ge-69	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Ge-71	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁸
Ge-77	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Hafnium (72)
Hf-172 ^a)	6 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Hf-175	3 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Hf-181	2 ´ 10⁰	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Hf-182	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Higany (80)
Hg-194 ^a)	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Hg-195m ^a)	3 ´ 10⁰	7 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Hg-197	2 ´ 10¹	1 ´ 10¹	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Hg-197m	1 ´ 10¹	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Hg-203	5 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Holmium (67)
Ho-166	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁵
Ho-166m	6 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Jód (53)
I-123	6 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
I-124	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
I-125	2 ´ 10¹	3 ´ 10⁰	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
I-126	2 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
I-129	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´10²	1 ´ 10⁵
I-131	3 ´ 10⁰	7 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
I-132	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
I-133	7 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
I-134	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
I-135 ^a)	6 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Indium (49)
In-111	3 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
In-113m	4 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
In-114m ^a)	1 ´ 10¹	5 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
In-115m	7 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Irídium (77)
Ir-189 ^a)	1 ´ 10¹	1 ´ 10¹	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Ir-190	7 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Ir-192	1 ´ 10⁰ ^c)	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Ir-193m	4 ´ 10¹	4 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Ir-194	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Kálium (19)
K-40	9 ´ 10^–1	9 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
K-42	2 ´ 10^–1	2 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
K-43	7 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Kripton (36)
Kr-79	4 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10³	1 ´ 10⁵
Kr-81	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Kr-85	1 ´ 10¹	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵	1 ´ 10⁴
Kr-85m	8 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10³	1 ´ 10¹⁰
Kr-87	2 ´ 10^–1	2 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁹
Lantán (57)
La-137	3 ´ 10¹	6 ´ 10⁰	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
La-140	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Lutécium (71)
Lu-172	6 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Lu-173	8 ´ 10⁰	8 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Lu-174	9 ´ 10⁰	9 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Lu-174m	2 ´ 10¹	1 ´ 10¹	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Lu-177	3 ´ 10¹	7 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Magnézium (12)
Mg-28 ^a)	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Mangán (25)
Mn-52	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Mn-53	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁹
Mn-54	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Mn-56	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Molibdén (42)
Mo-93	4 ´ 10¹	2 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁸
Mo-99 ^a)	1 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Nitrogén (7)
N-13	9 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁹
Nátrium (11)
Na-22	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Na-24	2 ´ 10^–1	2 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Nióbium (41)
Nb-93m	4 ´ 10¹	3 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Nb-94	7 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Nb-95	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Nb-97	9 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Neodímium (60)
Nd-147	6 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Nd-149	6 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Nikkel (28)
Ni-57	6 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Ni-59	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁸
Ni-63	4 ´ 10¹	3 ´ 10¹	1 ´ 10⁵	1 ´ 10⁸
Ni-65	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Neptúnium (93)
Np-235	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Np-236 (rövid felezési idejű)	2 ´ 10¹	2 ´ 10⁰	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Np-236 (hosszú felezési idejű)	9 ´ 10⁰	2 ´ 10^–2	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Np-237	2 ´ 10¹	2 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰ ^b)	1 ´ 10³ ^b)
Np-239	7 ´ 10⁰	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Ozmium (76)
Os-185	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Os-191	1 ´ 10¹	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Os-191m	4 ´ 10¹	3 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Os-193	2 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Os-194 ^a)	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Foszfor (15)
P-32	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁵
P-33	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁵	1 ´ 10⁸
Protaktínium (91)
Pa-230 ^a)	2 ´ 10⁰	7 ´ 10^–2	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Pa-231	4 ´ 10⁰	4 ´ 10^–4	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
Pa-233	5 ´ 10⁰	7 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Ólom (82)
Pb-201	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Pb-202	4 ´ 10¹	2 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Pb-203	4 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Pb-205	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Pb-210 ^a)	1 ´ 10⁰	5 ´ 10^–2	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁴ ^b)
Pb-212 ^a)	7 ´ 10^–1	2 ´ 10^–1	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
Palládium (46)
Pd-103 ^a)	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁸
Pd-107	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁵	1 ´ 10⁸
Pd-109	2 ´ 10⁰	5 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Prométium (61)
Pm-143	3 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Pm-144	7 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Pm-145	3 ´ 10¹	1 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Pm-147	4 ´ 10¹	2 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Pm-148m ^a)	8 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Pm-149	2 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Pm-151	2 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Polónium (84)
Po-210	4 ´ 10¹	2 ´ 10^–2	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Prazeodímium (59)
Pr-142	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Pr-143	3 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁶
Platina (78)
Pt-188 ^a)	1 ´ 10⁰	8 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Pt-191	4 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Pt-193	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Pt-193m	4 ´ 10¹	5 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Pt-195m	1 ´ 10¹	5 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Pt-197	2 ´ 10¹	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Pt-197m	1 ´ 10¹	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Plutónium (94)
Pu-236	3 ´ 10¹	3 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Pu-237	2 ´ 10¹	2 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Pu-238	1 ´ 10¹	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴
Pu-239	1 ´ 10¹	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴
Pu-240	1 ´ 10¹	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
Pu-241 ^a)	4 ´ 10¹	6 ´ 10^–2	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Pu-242	1 ´ 10¹	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴
Pu-244 ^a)	4 ´ 10^–1	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴
Rádium (88)
Ra-223 ^a)	4 ´ 10^–1	7 ´ 10^–3	1 ´ 10² ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
Ra-224 ^a)	4 ´ 10^–1	2 ´ 10^–2	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
Ra-225 ^a)	2 ´ 10^–1	4 ´ 10^–3	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Ra-226 ^a)	2 ´ 10^–1	3 ´ 10^–3	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁴ ^b)
Ra-228 ^a)	6 ´ 10^–1	2 ´ 10^–2	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
Rubídium (37)
Rb-81	2 ´ 10⁰	8 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Rb-83 ^a)	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Rb-84	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Rb-86	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Rb-87	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Rb (természetes)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Rénium (75)
Re-184	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Re-184m	3 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Re-186	2 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Re-187	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁶	1 ´ 10⁹
Re-188	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Re-189 ^a)	3 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Re (természetes)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁶	1 ´ 10⁹
Ródium (45)
Rh-99	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Rh-101	4 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Rh-102	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Rh-102m	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Rh-103m	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁸
Rh-105	1 ´ 10¹	8 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Radon (86)
Ra-222 ^a)	3 ´ 10^–1	4 ´ 10^–3	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁸ ^b)
Ruténium (44)
Ru-97	5 ´ 10⁰	5 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Ru-103 ^a)	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ru-105	1 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Ru-106 ^a)	2 ´ 10^–1	2 ´ 10^–1	1 ´ 10² ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
Kén (16)
S-35	4 ´ 10¹	3 ´ 10⁰	1 ´ 10⁵	1 ´ 10⁸
Antimon (51)
Sb-122	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁴
Sb-124	6 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Sb-125	2 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Sb-126	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Szkandium (21)
Sc-44	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Sc-46	5 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Sc-47	1 ´ 10¹	7 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Sc-48	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Szelén (34)
Se-75	3 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Se-79	4 ´ 10¹	2 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Szilícium (14)
Si-31	6 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Si-32	4 ´ 10¹	5 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Szamárium (62)
Sm-145	1 ´ 10¹	1 ´ 10¹	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Sm-147	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Sm-151	4 ´ 10¹	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁸
Sm-153	9 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Ón (50)
Sn-113 ^a)	4 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Sn-117m	7 ´ 10⁰	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Sn-119m	4 ´ 10¹	3 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Sn-121m ^a)	4 ´ 10¹	9 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Sn-123	8 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Sn-125	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Sn-126 ^a)	6 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Stroncium (38)
Sr-82 ^a)	2 ´ 10^–1	2 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Sr-83	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Sr-85	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Sr-85m	5 ´ 10⁰	5 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Sr-87m	3 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Sr-89	6 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Sr-90 ^a)	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10² ^b)	1 ´ 10⁴ ^b)
Sr-91 ^a)	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Sr-92 ^a)	1 ´ 10⁰	3 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Trícium (1)
T (H-3)	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁶	1 ´ 10⁹
Tantál (73)
Ta-178 (hosszú felezési idejű)	1 ´ 10⁰	8 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Ta-179	3 ´ 10¹	3 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Ta-182	9 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Terbium (65)
Tb-149	8 ´ 10^–1	8 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Tb-157	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Tb-158	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Tb-160	1 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Tb-161	3 ´ 10¹	7 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Technécium (43)
Tc-95m ^a)	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Tc-96	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Tc-96m ^a)	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Tc-97	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10³	1 ´ 10⁸
Tc-97m	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Tc-98	8 ´ 10^–1	7 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Tc-99	4 ´ 10¹	9 ´ 10^–1	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Tc-99m	1 ´ 10¹	4 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Tellúr (52)
Te-121	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Te-121m	5 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Te-123m	8 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Te-125m	2 ´ 10¹	9 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Te-127	2 ´ 10¹	7 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Te-127m ^a)	2 ´ 10¹	5 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Te-129	7 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Te-129m ^a)	8 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Te-131m ^a)	7 ´ 10^–1	5 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Te-132m ^a)	5 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Tórium (90)
Th-227	1 ´ 10¹	5 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Th-228 ^a)	5 ´ 10^–1	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰ ^b)	1 ´ 10⁴ ^b)
Th-229	5 ´ 10⁰	5 ´ 10^–4	1 ´ 10⁰ ^b)	1 ´ 10³ ^b)
Th-230	1 ´ 10¹	1 ´ 10^–3	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁴
Th-231	4 ´ 10¹	2 ´ 10^–2	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Th-232	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Th-234 ^a)	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10³ ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
Th (természetes)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁰ ^b)	1 ´ 10³ ^b)
Titán (22)
Ti-44 ^a)	5 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
Tallium (81)
Tl-200	9 ´ 10^–1	9 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Tl-201	1 ´ 10¹	4 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Tl-202	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Tl-204	1 ´ 10¹	7 ´ 10^–1	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁴
Túlium (69)
Tm-167	7 ´ 10⁰	8 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Tm-170	3 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Tm-171	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁸
Urán (92)
U-230 (gyors tüdő-abszorpció)^{a, d)}	4 ´ 10¹	1 ´ 10^–1	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)
U-230 (közepes tüdő-abszorpció) ^{a, e)}	4 ´ 10¹	4 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
U-230 (lassú tüdő-abszorpció)^a, f)	3 ´ 10¹	3 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
U-232 (gyors tüdő-abszorpció)^d)	4 ´ 10¹	1 ´ 10^–2	1 ´ 10⁰ ^b)	1 ´ 10³ ^b)
U-232 (közepes tüdő-abszorpció)^e)	4 ´ 10¹	7 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
U-232 (lassú tüdő-abszorpció)^f)	1 ´ 10¹	1 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
U-233 (gyors tüdő-abszorpció)^d)	4 ´ 10¹	9 ´ 10^–2	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
U-233 (közepes tüdő-abszorpció)^e)	4 ´ 10¹	2 ´ 10^–2	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
U-233 (lassú tüdő-abszorpció)^f)	4 ´ 10¹	6 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
U-234 (gyors tüdőabszorpció)^d)	4 ´ 10¹	9 ´ 10^–2	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
U-234 (közepes tüdő-abszorpció)^e)	4 ´ 10¹	2 ´ 10^–2	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
U-234 (lassú tüdő-abszorpció)^f)	4 ´ 10¹	6 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
U-235 (minden tüdő-abszorpciós típus)^a,d,e,f)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁴ ^b)
U-236 (gyors tüdő-abszorpció)^d)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
U-236 (közepes tüdő-abszorpció)^e)	4 ´ 10¹	2 ´ 10^–2	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
U-236 (lassú tüdő-abszorpció)^f)	4 ´ 10¹	6 ´ 10^–3	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
U-238 (minden tüdő-abszorpciós típus)^{d, e ,f)}	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁴ ^b)
U (természetes)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁰ ^b)	1 ´ 10³ ^b)
U (20%-ig vagy kevésbé dúsított) ^g)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
U (szegényített)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10⁰	1 ´ 10³
Vanádium (23)
V-48	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁵
V-49	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
Volfrám (74)
W-178 ^a)	9 ´ 10⁰	5 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
W-181	3 ´ 10¹	3 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
W-185	4 ´ 10¹	8 ´ 10^–1	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁷
W-187	2 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
W-188 ^a)	4 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Xenon (54)
Xe-122 ^a)	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁹
Xe-123	2 ´ 10⁰	7 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁹
Xe-127	4 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10³	1 ´ 10⁵
Xe-131m	4 ´ 10¹	4 ´ 10¹	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁴
Xe-133	2 ´ 10¹	1 ´ 10¹	1 ´ 10³	1 ´ 10⁴
Xe-135	3 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10³	1 ´ 10¹⁰
Ittrium (39)
Y-87 ^a)	1 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Y-88	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Y-90	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁵
Y-91	6 ´ 10^–1	6 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁶
Y-91m	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Y-92	2 ´ 10^–1	2 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Y-93	3 ´ 10^–1	3 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁵
Itterbium (70)
Yb-169	4 ´ 10⁰	1 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁷
Yb-175	3 ´ 10¹	9 ´ 10^–1	1 ´ 10³	1 ´ 10⁷
Cink (30)
Zn-65	2 ´ 10⁰	2 ´ 10⁰	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Zn-69	3 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10⁴	1 ´ 10⁶
Zn-69m ^a)	3 ´ 10⁰	6 ´ 10^–1	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Cirkónium (40)
Zr-88	3 ´ 10⁰	3 ´ 10⁰	1 ´ 10²	1 ´ 10⁶
Zr-93	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ´ 10³ ^b)	1 ´ 10⁷ ^b)
Zr-95 ^a)	2 ´ 10⁰	8 ´ 10^–1	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁶
Zr-97 ^a)	4 ´ 10^–1	4 ´ 10^–1	1 ´ 10¹ ^b)	1 ´ 10⁵ ^b)

a) A következő anyaelemeknél az A₁ és/vagy az A₂ értékek tartalmazzák a 10 napnál rövidebb felezési idejű bomlástermékeik hozzájárulását az alábbiak szerint:

Mg-28 Al-28

Ar-42 K-42

Ca-47 Sc-47

Ti-44 Sc-44

Fe-52 Mn-52m

Fe-60 Co-60m

Zn-69m Zn-69

Ge-68 Ga-68

Rb-83 Kr-83m

Sr-82 Rb-82

Sr-90 Y-90

Sr-91 Y-91m

Sr-92 Y-92

Y-87 Sr-87m

Zr-95 Nb-95m

Zr-97 Nb-97m, Nb-97

Mo-99 Tc-99m

Tc-95m Tc-95

Tc-96m Tc-96

Ru-103 Rh-103m

Ru-106 Rh-106

Pd-103 Rh-103m

Ag-108m Ag-108

Ag-110m Ag-110

Cd-115 In-115m

In-114m In-114

Sn-113 In-113m

Sn-121m Sn-121

Sn-126 Sb-126m

Te-118 Sb-118

Te-127m Te-127

Te-129m Te-129

Te-131m Te-131

Te-132 I-132

I-135 Xe-135m

Xe-122 I-122

Cs-137 Ba-137m

Ba-131 Cs-131

Ba-140 La-140

Ce-144 Pr-144m, Pr-144

Pm-148m Pm-148

Gd-146 Eu-146

Dy-166 Ho-166

Hf-172 Lu-172

W-178 Ta-178

W-188 Re-188

Re-189 Os-189m

Os-194 Ir-194

Ir-189 Os-189m

Pt-188 Ir-188

Hg-194 Au-194

Hg-195m Hg-195

Pb-210 Bi-210

Pb-212 Bi-212, Tl-208, Po-212

Bi-210m Tl-206

Bi-212 Tl-208, Po-212

At-211 Po-211

Rn-222 Po-218, Pb-214, At-218, Bi-214, Po-214

Ra-223 Rn-219, Po-215, Pb-211, Bi-211, Po-211, Tl-207

Ra-224 Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208, Po-212

Ra-225 Ac-225, Fr-221, At-217, Bi-213, Tl-209, Po-213, Pb-209

Ra-226 Rn-222, Po-218, Pb-214, At-218, Bi-214, Po-214

Ra-228 Ac-228

Ac-225 Fr-221, At-217, Bi-213, Tl-209, Po-213, Pb-209

Ac-227 Fr-223

Th-228 Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208, Po-212

Th-234 Pa-234m, Pa-234

Pa-230 Ac-226, Th-226, Fr-222, Ra-222, Rn-218, Po-214

U-230 Th-226, Ra-222, Rn-218, Po-214

U-235 Th-231

Pu-241 U-237

Pu-244 U-240, Np-240m

Am-242m Am-242, Np-238

Am-243 Np-239

Cm-247 Pu-243

Bk-249 Am-245

Cf-253 Cm-249

b) Az anyaelemeket és a velük szekuláris egyensúlyban levő bomlástermékeiket a következő felsorolás tartalmazza (a figyelembe veendő aktivitás csak az anyaelem aktivitása):

Sr-90 Y-90

Zr-93 Nb-93m

Zr-97 Nb-97

Ru-106 Rh-106

Ag-108m Ag-108

Cs-137 Ba-137m

Ce-144 Pr-144

Ba-140 La-140

Bi-212 Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)

Pb-210 Bi-210, Po-210

Pb-212 Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)

Rn-222 Po-218, Pb-214, Bi-214, Po-214

Ra-223 Rn-219, Po-215, Pb-211, Bi-211, Tl-207

Ra-224 Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)

Ra-226 Rn-222, Po-218, Pb-214, Bi-214, Po-214, Pb-210, Bi-210, Po-210

Ra-228 Ac-228

Th-228 Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb212, Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)

Th-229 Ra-225, Ac-225, Fr-221, At-217, Bi-213, Po-213, Pb-209

Th-term.[6] Ra-228, Ac-228, Th-228, Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208 (0,36),
Po-212 (0,64)

Th-234 Pa-234m

U-230 Th-226, Ra-222, Rn-218, Po-214

U-232 Th-228, Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)

U-235 Th-231

U-238 Th-234, Pa-234m

U-term.6 Th-234, Pa-234m, U-234, Th-230, Ra-226, Rn-222, Po-218, Pb-214, Bi-214, Po-214,
Pb-210, Bi-210, Po-210

Np-237 Pa-233

Am-242m Am-242

Am-243 Np-239

c) A mennyiség a bomlási sebesség mérésével vagy a forrástól előírt távolságban a dózisteljesítmény mérésével határozható meg.

d) Ezek az értékek csak olyan uránvegyületekre vonatkoznak, amelyek kémiai alakja normális szállítási körülmények között és baleset esetén is UF₆, UO₂F₂ vagy UO₂(NO₃)₂.

e) Ezek az értékek csak olyan uránvegyületekre vonatkoznak, amelyek kémiai alakja normális szállítási körülmények között és baleset esetén is UO₃, UF₄, UCl₄ vagy hatvegyértékű uránvegyület.

f) Ezek az értékek az előző d) és e) pont alatt meghatározottakon kívüli egyéb más uránvegyületekre vonatkoznak.

g) Ezek az értékek csak a besugárzatlan uránra vonatkoznak.

2.2.7.2.2.2 Az egyedi radionuklidokra:

a) ha nincsenek a 2.2.7.2.2.1 táblázatban felsorolva, a 2.2.7.2.2.1 pont szerinti radionuklid alapértékek meghatározásához többoldalú engedély szükséges. Ezeknél a radionukli-doknál az anyagra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció határt és a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határt a „Radiation Protection and Safety of Radiation Sources: International Basic Safety Standards” (Sugárvédelem és Radioaktív Sugárforrások Biztonsága: Alapvető nemzetközi biztonsági előírások), IAEA Biztonsági Előírások Sorozat No. GSR 3.rész, NAÜ, Bécs (2014) ) által meghatározott alapelvek szerint kell meghatározni. A Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) ajánlása szerint, a tüdő-abszorpciós típusnak megfelelő dózis tényezővel számított A₂ érték használata is me-gengedett, ha mind a normális szállítási körülmények között, mind a baleset esetén lévő kémiai alakokat figyelembe veszik. Alternatívaként a 2.2.7.2.2.2 táblázatban található radionuklid alapértékek az illetékes hatóság engedélye nélkül használhatók;

b) ha a radioaktív anyag készülékben vagy gyártmányban van, ill. készülék vagy egyéb gyártmány alkotórészét képezi és megfelel a 2.2.7.2.4.1.3 c) alpontnak, a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határra a 2.2.7.2.2.1 táblázat szereplő alapértékek helyett alternatív érték is megengedett, amihez többoldalú engedély szükséges. Az ilyen, küldeményre vonatkozó, alternatív mentességi aktivitás határt a GSR 3. részeáltal meghatározott alapelvek szerint kell meghatározni.

2.2.7.2.2.2 táblázat – Radionuklid alapértékek ismeretlen radionuklidokra vagy keverékekre

Radioaktív tartalom	A₁	A₂	Mentességi aktivitás koncentráció határ anyagra	Mentességi aktivitás határ küldeményre
Radioaktív tartalom	(TBq)	(TBq)	(Bq/g)	(Bq)
Csak béta- vagy gamma-sugarakat kibocsátó nuklidok jelenléte ismert	1 ´ 10^-1	2 ´ 10^-2	1 ´ 10¹	1 ´ 10⁴
Alfa-sugarakat kibocsátó nuklidok jelenléte ismert, de neutron sugárzóké nem	2 ´ 10^-1	9 ´ 10^-5	1 ´ 10^-1	1 ´ 10³
Neutron sugárzó nuklidok jelenléte ismert vagy nem áll tényleges adat rendelkezésre	1 ´ 10^-3	9 ´ 10^-5	1 ´ 10^-1	1 ´ 10³

2.2.7.2.2.3 A 2.2.7.2.2.1 táblázatban nem szereplő radionuklidokra az A₁és A₂számításakor az olyan radioaktív bomlási lánc, amelyben a radionuklidok a természetben előforduló arányban szerepelnek, és sem tíz napnál nagyobb, sem a kiindulási radionuklid felezési idejénél nagyobb felezési idejű bomlástermék nem szerepel, egy radionuklidnak tekintendő. Ekkor a figyelembe veendő aktivitás és az alkalmazandó A₁vagy A₂ érték a kiindulási radionuklidra érvényes érték. Az olyan radioaktív bomlási láncokban, amelyekben a bomlástermék felezési ideje nagyobb mint tíz nap, vagy nagyobb, mint a kiindulási radionuklid felezési ideje, a kiindulási nuklidot és az ilyen bomlásterméket úgy kell kezelni, mint különböző nuklidok keverékét.

2.2.7.2.2.4 Radionuklid keverékekre a 2.2.7.2.2.1 pont szerinti radionuklid alapértékek a következők szerint határozhatók meg:

, ahol

f(i) – a keverékben az i-edik radionuklid aktivitásának vagy aktivitás koncentrációjának részaránya;

X(i) – az i-edik radionuklidra vonatkozó A₁vagy A₂érték, ill. az anyagra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció határ vagy a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határ;

X_m– keverék esetén a származtatott A₁vagy A₂érték, ill. az anyagra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció határ vagy a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határ.

2.2.7.2.2.5 Amennyiben minden egyes radionuklid azonossága ismert, azonban néhány radionuklid aktivitása ismeretlen, a radionuklidok csoportokba foglalhatók. Az egyes radionuklid csoportokra azután a 2.2.7.2.2.4 és a 2.2.7.2.4.4 pont szerinti képlet alkalmazása során a megfelelő legkisebb vonatkozó radionuklid értéket lehet alkalmazni. A csoportba sorolás alapja az összes alfa-aktivitás és az összes béta/gamma-aktivitás lehet, amennyiben ezek ismeretesek, amikor is az alfa-sugárzókra illetve béta/gamma-sugárzókra a legkisebb radionuklid értéket kell alkalmazni.

2.2.7.2.2.6 Azokra az egyedi radionuklidokra vagy radionuklid-keverékekre, amelyeknél tényleges adatok nem állnak rendelkezésre, a 2.2.7.2.2.2 táblázat értékeit kell alkalmazni.

2.2.7.2.3 Egyéb anyagjellemzők meghatározása

2.2.7.2.3.1 Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag

2.2.7.2.3.1.1 (fenntartva)

2.2.7.2.3.1.2 Az LSA anyagok az alábbi három csoport egyikéhez tartoznak:

a) LSA-I

i) urán- és tóriumércek és ezen ércek koncentrátumai és természetes radionuklidokat tartalmazó egyéb ércek;

ii) természetes urán vagy szegényített urán, vagy természetes tórium, vagy ezek vegyületei vagy keverékei, amelyek nincsenek besugározva és szilárdak vagy folyékonyak;

iii) radioaktív anyagok, amelyek A₂értéke nincs korlátozva. Hasadóanyag csak akkor lehet, ha a 2.2.7.2.3.5 pont szerint mentesítve van; vagy

iv) egyéb radioaktív anyag, amelyben az aktivitás egyenletesen oszlik meg és a becsült közepes fajlagos aktivitás nem haladja meg a 2.2.7.2.2.1 – 2.2.7.2.2.6 pontban az aktivitás koncentrációra meghatározott érték 30-szorosát. Hasadóanyag csak akkor lehet, ha a 2.2.7.2.3.5 pont szerint mentesítve van;

b) LSA-II

i) a víz, legfeljebb 0,8 TBq/l trícium koncentrációval;

ii) egyéb anyagok, amelyekben az aktivitás egyenletesen oszlik meg, és amelyekben a becsült közepes fajlagos aktivitás szilárd anyagok és gázok esetében 10^-4A₂/g értéket, folyadékok esetében a 10^-5A₂/g értéket nem haladja meg;

c) LSA-III

Szilárd anyagok (pl. szilárdított hulladékok vagy felaktivált anyagok), a por alakú anyagok kivételével, amelyeknél

i) a radioaktív anyagok szilárd anyagban vagy szilárd tárgyak együttesében vagy szilárd, tömör kötőanyagban (mint beton, bitumen vagy kerámia) lényegében egyenletesen vannak eloszlatva;

ii) a szilárd anyagok becsült közepes fajlagos aktivitása az árnyékolóanyagok figyelembevétele nélkül a 2·10^-3A₂/g értéket nem haladja meg.

2.2.7.2.3.1.3 (törölve)

2.2.7.2.3.1.4 Az LSA-III anyagot a következők szerint kell vizsgálni:

A küldeménydarab teljes tartalmát reprezentáló szilárd anyag mintát hét napig környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A vizsgálathoz használt víz mennyisége annyi legyen, hogy a hétnapos vizsgálati idő végén megmaradó el nem nyelt és hatástalan szabad vízmennyiség a szilárd vizsgálati minta térfogatának legkevesebb 10%-a legyen. A víz kezdeti pH-értéke 6…8 között kell legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet. A vizsgált minta 7 napig tartó bemerülését követően kell megmérni a szabad vízmennyiség teljes aktivitását.

2.2.7.2.3.1.5 A 2.2.7.2.3.1.4 pontban meghatározott teljesítményszintnek való megfelelőséget a 6.4.12.1 és a 6.4.12.2 bekezdés szerint kell bizonyítani.

2.2.7.2.3.2 Szennyezett felületű tárgyak (SCO)

A szennyezett felületű tárgyak (SCO) a következő három csoport egyikébe tartoznak:

a) SCO-I: olyan szilárd tárgy, amelyen

i) a nem tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm²-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm²-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4 Bq/cm² értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 0,4 Bq/cm² értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

ii) a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm²-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm²-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4·10⁴ Bq/cm² értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 4·10³ Bq/cm² értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

iii) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm²-nyi részen (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm²-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4·10⁴Bq/cm² értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 4·10³ Bq/cm² értéket egyéb alfa-sugárzók esetén.

b) SCO-II: olyan szilárd tárgy, amelynek felületén olyan tapadó vagy nem tapadó radioaktív szennyezettség található, amely az a) pontban az SCO-I-re vonatkozó határokat meghaladja, és amelyen

i) a nem tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm²-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm²-nél) meghatározva, nem haladja meg a 400 Bq/cm² értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 40 Bq/cm² értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

ii) a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm²-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm²-nél) meghatározva, nem haladja meg a 8·10⁵ Bq/cm² értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8·10⁴ Bq/cm² értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

iii) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm²-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm²-nél) meghatározva, nem haladja meg a 8·10⁵Bq/cm² értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8·10⁴Bq/cm²értéket egyéb alfa-sugárzók esetén.

c) SCO-III: olyan nagyméretű szilárd tárgy, amely méreténél fogva nem szállítható az ADR-ben meghatározott küldeménydarab típusban, valamint

i) minden nyílása úgy van tömören lezárva, hogy megakadályozza a radioaktív anyag kiszabadulását a 4.1.9.2.4 e) alpontjában meghatározott körülmények között;

ii) a tárgy belseje amennyire csak lehetséges száraz;

iii) a nem tapadó radioaktív szennyezettség a külső felületeken nem haladja meg a 4.1.9.1.2 pontban meghatározott határokat; és

iv) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm²-nyi részén meghatározva, nem haladja meg a 8 x 10⁵ Bq/cm² értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8 x 10⁴ Bq/cm² értéket egyéb alfa-sugárzók esetén.

2.2.7.2.3.3 A különleges formájú radioaktív anyag

2.2.7.2.3.3.1 A különleges formájú radioaktív anyag legalább egyik méretének el kell érnie az 5 mm-t. Ha egy tömören lezárt kapszula a különleges formájú radioaktív anyag részét képezi, azt úgy kell kialakítani, hogy csak a kapszula szétroncsolásával lehessen kinyitni. A különleges formájú radioaktív anyag mintához egyoldalú engedély szükséges.

2.2.7.2.3.3.2 A különleges formájú anyagnak olyan természetűnek vagy olyan szerkezetűnek kell lenni, hogy ha alávetnék a 2.2.7.2.3.3.4 – 2.2.7.2.3.3.8 pontban meghatározott vizsgálatoknak, kielégítené a következő előírásokat:

a) nem szakad fel vagy nem törik össze a 2.2.7.2.3.3.5 a), b), c), és a 2.2.7.2.3.3.6 a) pontban ismertetett ejtési, ütési és hajlítási vizsgálat hatására (amelyik alkalmazható);

b) nem olvad meg és nem diszpergálódik a 2.2.7.2.3.3.5 d) vagy a 2.2.7.2.3.3.6 b) pont szerinti hőpróba hatására (ha az alkalmazható); és

c) a vízben mérhető aktivitás a 2.2.7.2.3.3.7 és a 2.2.7.2.3.3.8 pont szerinti kioldhatóság-vizsgálat során nem haladja meg a 2 kBq értéket; vagy helyette a zárt sugárforrásoknál az ISO 9978:1992 „Sugárzás elleni védelem – Zárt radioaktív sugárforrások – Zártságvizsgálati eljárások” szabvány alapján, a zártság mértékének megállapítására végzendő térfogati szivárgást meghatározó vizsgálat hatására nem lépi túl az elfogadott küszöböt, amely az illetékes hatóság számára elfogadható.

2.2.7.2.3.3.3 A 2.2.7.2.3.3.2 pontban meghatározott teljesítményszintnek való megfelelőséget a 6.4.12.1 és a 6.4.12.2 bekezdés szerint kell bizonyítani.

2.2.7.2.3.3.4 A különleges formájú radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a 2.2.7.2.3.3.5 pontban meghatározott ejtési, ütési, hajlítási és hőpróbának vagy a 2.2.7.2.3.3.6 pontban engedélyezett alternatív próbáknak kell kitenni. Minden vizsgálathoz használható másik mintadarab. Mindegyik vizsgálat után egy kioldhatóság- vagy térfogatveszteség-vizsgálatot kell végezni a mintán olyan eljárással, amely legalább olyan pontos, mint a nem diszpergálódó szilárd anyagra a 2.2.7.2.3.3.7 pontban megadott, ill. kapszulázott (tokozott) anyagra a 2.2.7.2.3.3.8 pontban megadott próbák.

2.2.7.2.3.3.5 A megfelelő vizsgálati eljárások a következők:

a) Ejtési próba: A mintát 9 m magasból ütközőlapra kell ejteni. Az ütközőlapnak a 6.4.14 szakaszban meghatározott kivitelűnek kell lennie.

b) Ütési próba: A mintadarabot egy ólomlapra kell helyezni, amelyik sima, szilárd felületen nyugszik, és egy acélrúd lapos végével akkora ütést kell rámérni, amely 1,4 kg tömeg 1 m magasból való függőleges ráejtésének felel meg. A rúd végének 25 mm átmérőjűnek kell lennie, a szélét 3 ± 0,3 mm-es sugárral le kell kerekíteni. Az ólom 3,5…4,5 Vickers-keménységű és max. 25 mm vastagságú legyen; a felülete pedig nagyobb legyen, mint a próbatest által befedett felület. Minden ütéshez új ólomfelületet kell használni. A bélyeg (acélrúd) úgy üsse meg a mintát, hogy azon a legnagyobb sérülést okozza.

c) Hajlítási próba: A próbát csak hosszú, vékony forrásokra kell alkalmazni, amelyeknek legkisebb hosszúsága 10 cm, és a hosszúságnak a legkisebb szélességhez viszonyított aránya legalább 10. A mintadarabot mereven, vízszintesen úgy kell befogni, hogy hosszúságának a fele nyúljon ki a befogásból. A mintadarabot úgy kell elhelyezni, hogy a mintadarab a legnagyobb sérülést szenvedje el, ha a szabad végét egy acélrúd lapos végével megütik. A rúdnak olyan erővel kell megütni a mintadarabot, hogy az egyenértékű legyen 1,4 kg tömeg 1 m magasból való függőleges ráejtésével. A rúd végének 25 mm átmérőjűnek kell lennie, a szélét 3 ± 0,3 mm-es sugárral le kell kerekíteni.

d) Hőpróba: A mintadarabot levegőn 800 °C-ra kell felhevíteni, és tíz percen át ezen a hőmérsékleten tartani, majd hagyni kell kihűlni.

2.2.7.2.3.3.6 A zárt kapszulába tokozott radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a következők alól lehet mentesíteni:

a) a 2.2.7.2.3.3.5 a) és b) pontban leírt próbák alól, feltéve, hogy helyette a mintadar-abokon az ISO 2919:2012 „Sugárvédelem. Zárt radioaktív sugárforrások. Általános követelmények és osztályozás” szabványban előírt következő ütési próbát elvégezték:

i) a 4 osztályszámozású ütési próbát, ha a különleges formájú radioaktív anyag tömege 200 g-nál kevesebb; vagy

ii) az 5 osztályszámozású ütési próbát, ha a különleges formájú radioaktív anyag tömege legalább 200 g, de 500 g-nál kevesebb; és

b) a 2.2.7.2.3.3.5 d) pontban leírt próba alól, feltéve, hogy helyette az ISO 2919: 2012 „Sugárvédelem. Zárt radioaktív sugárforrások. Általános követelmények és osztályozás” szabványban meghatározott 6 osztályszámozású hőmérsékletpróbát elvégezték.

2.2.7.2.3.3.7 A nem diszpergálódó, szilárd anyagokból álló vagy azt modellező mintadaraboknál kioldhatóság-vizsgálatot kell végezni a következők szerint:

a) A mintadarabot hét napig környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A vizsgálathoz felhasznált víz mennyiségének elégnek kell lenni ahhoz, hogy a hétnapos vizsgálati idő végén megmaradó, el nem nyelt és hatástalan szabad vízmennyiség a szilárd vizsgálati minta térfogatának legkevesebb 10%-a legyen. A víz kezdeti pH-értéke 6…8 között legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet.

b) A vizet és a mintadarabot 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell hevíteni, és négy órán át ezen a hőmérsékleten kell tartani.

c) Ezután a víz aktivitását meg kell határozni.

d) Ezt követően a mintadarabot legalább hét napon át legalább 90% relatív nedvességtartalmú és 30 °C-os mozdulatlan levegőn kell tárolni.

e) Ezután a mintadarabot az a) pontban leírtakhoz hasonlóan vízbe kell meríteni, a vizet és a mintadarabot ismét 50 °C ± 5 °C-ra fel kell melegíteni, és ezen a hőmérsékleten tartani négy órán át.

f) Ezután a víz aktivitását meg kell határozni.

2.2.7.2.3.3.8 A zárt kapszulába tokozott radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokon a minősítéshez vagy kioldhatóság- vagy térfogatveszteség-vizsgálatot kell végezni a következők szerint:

a) A kioldhatóság-vizsgálatnak a következő lépéseket kell tartalmazni:

i) A mintadarabot környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A víz kezdeti pH-értéke 6-8 között legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet.

ii) Ezután a vizet és a mintadarabot 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell hevíteni, és négy órán át ezen a hőmérsékleten tartani.

iii) Ezután meg kell határozni a víz aktivitását.

iv) Ezt követően a mintadarabot legalább hét napon át legalább 90% relatív páratartalmú és 30 °C-os mozdulatlan levegőn kell tárolni.

v) Az i), ii), iii) alatti műveletet meg kell ismételni.

b) A másik lehetőség szerinti térfogatveszteség megállapításhoz az ISO 9978:1992 „Sugárzás elleni védelem – Zárt radioaktív sugárforrások – Zártságvizsgálati eljárások” szabványban ismertetett próbákat kell alkalmazni, feltéve, hogy az illetékes hatóság számára elfogadhatók.

2.2.7.2.3.4 Kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok

2.2.7.2.3.4.1 A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag mintájához többoldalú engedély szükséges. A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagnak olyannak kell lennie, hogy a küldeménydarabban lévő összes radioaktív anyagra, figyelembe véve a 6.4.8.14 bekezdés előírásait, teljesüljenek a következő feltételek:

a) a dózisteljesítmény a nem árnyékolt radioaktív anyagtól 3 m távolságban nem haladja meg a 10 mSv/h értéket;

b) ha alávetnék a 6.4.20.3 és a 6.4.20.4 bekezdésben meghatározott próbáknak, a levegőbe történő gáz és legfeljebb 100 μm ekvivalens aerodinamikai átmérőjű részecske kibocsátás nem haladná meg a 100A₂ értéket. Mindegyik próbához külön mintadarabot lehet használni;

c) ha alávetnék a 2.2.7.2.3.1.4 pontban meghatározott próbának, a vízben mérhető aktivitás nem haladná meg a 100A₂ értéket. A próba végrehajtásánál az előző b) pontban meghatározott próbák károsító hatását figyelembe kell venni.

2.2.7.2.3.4.2 A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokat a következők szerint kell vizsgálni:

A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a 6.4.20.3 bekezdésben meghatározott fokozott hőpróbának és a 6.4.20.4 bekezdésben meghatározott ütőpróbának kell alávetni. Mindegyik próbához külön mintadarabot lehet használni. A mintadarabot minden próba után alá kell vetni a 2.2.7.2.3.1.4. pont szerinti kioldhatóság-vizsgálatnak. Minden próba után meg kell vizsgálni, hogy a a 2.2.7.2.3.4.1 pont vonatkozó követelményei teljesülnek-e.

2.2.7.2.3.4.3 A 2.2.7.2.3.4.1 és a 2.2.7.2.3.4.2 pontokban előírt követelményeknek való megfelelőséget a 6.4.12.1 és a 6.4.12.2 bekezdés szerint kell bizonyítani.

2.2.7.2.3.5 Hasadóanyagok

A hasadóanyagot és a hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabot a 2.2.7.2.1.1 táblázat megfelelő „HASADÓ” tételéhez kell sorolni, kivéve, ha a következő a) – f) alpontok valamelyikének előírásai szerint mentesítve van és a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3) pont követelményei szerint szállítják. Mindegyik előírás csak a 6.4.7.2 bekezdés követelményeinek megfelelő küldeménydarabban lévő anyagra érvényes, kivéve, ha az előírás kifejezetten megengedi a csomagolatlan anyagot.

a) Legfeljebb 1 tömeg% 235-urán tartalmú dúsított urán olyan összes plutónium- és 233-urán tartalommal, amely nem haladja meg a 235-urán tömegének 1%-át, amennyiben a hasadónuklidok az anyagban lényegében egyenletesen vannak eloszlatva. Ezenkívül ha a 235-urán fém-, oxid- vagy karbid-formában van jelen nem alkothat rácsszerű elrendeződést.

b) Uranil-nitrát folyékony oldatai az urán tömegének legfeljebb 2%-át kitevő 235-urán dúsítással, olyan összes plutónium- és 233-urán tartalommal, amely a 235-urán tömegének 0,002%-át nem haladja meg; ezenkívül a nitrogén/urán atomaránynak (N/U) legalább 2-nek kell lenni.

c) Legfeljebb 5 tömeg% 235-urán tartalmú dúsított urán, ha

i) a küldeménydarab legfeljebb 3,5 g 235-uránt tartalmaz;

ii) a küldeménydarab összes plutónium és 233-urán tartalma nem haladja meg a 235-urán tömegének 1%-át;

iii) a küldeménydarab szállítása során a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3) c) alpont által előírt, a küldeményre vonatkozó határt betartják;

d) Küldeménydarabonként összesen legfeljebb 2 g hasadónuklid, ha a küldeménydarab szállítása során a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3) d) alpont által előírt, a küldeményre vonatkozó határt betartják;

e) Összesen legfeljebb 45 g hasadónuklid küldeménydarabban vagy csomagolatlanul, ha a szállítás során a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3) e) alpont követelményeit betartják;

f) A 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3) b) alpontja, a 2.2.7.2.3.6 és az 5.1.5.2.1 pont előírásainak megfelelő hasadóanyag.

2.2.7.2.3.6 A „HASADÓ” tételhez való sorolás alól a 2.2.7.2.3.5 f) alpont alapján mentesülő hasadóanyagnak a következő körülmények között szubkritikusnak kell lenni, anélkül, hogy az együttes mennyiség korlátozására volna szükség:

a) a 6.4.11.1 bekezdés a) pontban szereplő körülmények;

b) a küldeménydarabok értékelésére vonatkozóan a 6.4.11.12 bekezdés b) pontjában és a 6.4.11.13 bekezdés b) pontjában szereplő előírások szerinti körülmények.

2.2.7.2.4 A küldeménydarabok és a csomagolatlan anyagok besorolása

Egy küldeménydarab radioaktív anyag tartalma nem haladhatja meg a küldeménydarab típusra a következőkben meghatározott határértékeket.

2.2.7.2.4.1 Engedményes küldeménydarabok besorolása

2.2.7.2.4.1.1 Egy küldeménydarabot akkor lehet engedményes küldeménydarabnak besorolni, ha a következő feltételek egyikének megfelel:

a) olyan üres csomagolóeszköz, amelyben radioaktív anyag volt;

b) olyan készüléket vagy gyártmányt tartalmaz, amely a 2.2.7.2.4.1.2 táblázat (2) és (3) oszlopában meghatározott aktivitás határt nem haladja meg;

c) természetes uránból, szegényített uránból vagy természetes tóriumból készült gyártmányt tartalmaz;

d) olyan radioaktív anyagot tartalmaz, amely a 2.2.7.2.4.1.2 táblázat (4) oszlopában meghatározott aktivitás határt nem haladja meg;

e) 0,1 kg-nál kevesebb urán-hexafluorifdot tartalmaz, amely a 2.2.7.2.4.1.2 táblázat (4) oszlopában meghatározott aktivitás határt nem haladja meg.

2.2.7.2.4.1.2 Egy radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabot akkor lehet engedményes küldeménydarabnak besorolni, ha a dózisteljesítmény a külső felületének egyetlen pontján sem haladja meg az 5 μSv/h értéket.

2.2.7.2.4.1.2 táblázat – Aktivitáshatárok engedményes küldeménydarabokra

A tartalom halmazállapota	Készülékek és gyártmányok		Anyagok
A tartalom halmazállapota	Határérték tárgyanként^a)	Határérték küldemény-darabonként^a)	Határérték küldemény-darabonként^a)
(1)	(2)	(3)	(4)
Szilárd anyagok	10^–2A₁	A₁	10^–3 A₁
különleges formájúak	10^–2A₁	A₁	10^–3 A₁
egyéb formájúak	10^–2 A₂	A₂	10^–3 A₂
Folyékony anyagok	10^–3A₂	10^–1A₂	10^–4A₂
Gázok	2 ´ 10^–2 A₂	2 ´ 10^–1 A₂	2 ´ 10^–2 A₂
trícium	2 ´ 10^–2 A₂	2 ´ 10^–1 A₂	2 ´ 10^–2 A₂
különleges formájúak	10^–3 A₁	10^–2 A₁	10^–3 A₁
egyéb formájúak	10^–3 A₂	10^–2 A₂	10^–3 A₂

a) A radionuklidokból álló keverékekre lásd a 2.2.7.2.2.4 – 2.2.7.2.2.6 pontot.

2.2.7.2.4.1.3 Azokat a radioaktív anyagokat, amelyeket bizonyos készülék vagy bizonyos gyártmány tartalmaz vagy amelyek e tárgyak alkotórészét képezik, akkor lehet az UN 2911 RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN – KÉSZÜLÉKEK vagy GYÁRTMÁNYOK tétel alá sorolni, ha:

a) a dózisteljesítmény a csomagolatlan készülék vagy gyártmány bármely pontjától 10 cm távolságban nem haladja meg a 0,1 mSv/h értéket;

b) minden készülék, ill. gyártmány a külsején „RADIOACTIVE” felirattal van ellátva, a következők kivételével:

i) a radiolumineszcens világító kijelzőjű órák és készülékek;

ii) azok a fogyasztási cikkek, amelyek vagy a 1.7.1.4 bekezdés e) pontja szerinti hatósági engedéllyel rendelkeznek, vagy amelyek aktivitása egyedileg nem haladja meg a 2.2.7.2.2.1 táblázatban a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határát (5. oszlop), amennyiben az ilyen cikkeket olyan küldeménydarabban szállítják, amelynek belső felülete „RADIOACTIVE” felirattal van ellátva úgy, hogy a küldeménydarab felnyitásakor a radioaktív anyag jelenlétére utaló figyelmeztetés láthatóvá válik; és

iii) egyéb olyan készülékek és gyártmányok, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy a „RADIOACTIVE” felirat elférjen rajtuk, ha olyan küldeménydarabban szállítják, amelynek belső felülete van ellátva a „RADIOACTIVE” felirattal úgy, hogy a küldeménydarab felnyitásakor a radioaktív anyag jelenlétére utaló figyelmeztetés láthatóvá válik;

c) az aktív anyagot a nem aktív komponensek teljesen bezárják (az olyan eszköz, amelynek kizárólagos funkciója a radioaktív anyag megtartása, nem tekinthető készüléknek vagy gyártmánynak);

d) a 2.2.7.2.4.1.2 táblázatnak a 2, ill. 3 oszlopában feltüntetett határértékek minden egyes tárgyra és minden egyes küldeménydarabra teljesülnek;

e) (fenntartva);

f) ha a küldeménydarab hasadóanyagot tartalmaz, a 2.2.7.2.3.5 a)–f) alpontjai egyikének kell megfelelni.

2.2.7.2.4.1.4 Azokat a radioaktív anyagokat, amelyek a 2.2.7.2.4.1.3 pontban meghatározottaktól eltérőek és aktivitásuk nem haladja meg a 2.2.7.2.4.1.2 táblázatnak a 4. oszlopában feltüntetett határértéket, akkor lehet az UN 2910 RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN – KORLÁTOZOTT ANYAGMENNYISÉG tétel alá sorolni, ha:

a) a küldeménydarab azon feltételek között, amelyek a normális szállítás során valószínűleg fennállnak, a tartalmat megtartja;

b) a küldeménydarab „RADIOACTIVE” felirattal van ellátva vagy

i) a küldeménydarab valamely belső felületén úgy, hogy a küldeménydarab felnyitásakor a radioaktív anyag jelenlétére utaló figyelmeztetés láthatóvá válik; vagy

ii) a küldeménydarab külsején, ha a belső felületen való elhelyezés nem lehetséges; és

c) ha a küldeménydarab hasadóanyagot tartalmaz, a 2.2.7.2.3.5 a)–f) alpontjai egyikének kell megfelelni.

2.2.7.2.4.1.5 Az urán-hexafluoridot, amely nem haladja meg a 2.2.7.2.4.1.2 táblázatnak a 4. oszlopában feltüntetett határértéket, az „UN 3507 RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-HAXAFLUORID, küldeménydarabonként 0,1 kg-nál kevesebb, nem hasadó vagy hasadó-engedményes” tételhez lehet sorolni, ha:

a) a küldeménydarabban az urán-haxafluorid tömege 0,1 kg-nál kevesebb;

b) a 2.2.7.2.4.5.2 és a 2.2.7.2.4.1.4 a) és b) pontok feltételei teljesülnek.

2.2.7.2.4.1.6 Az olyan gyártmányt, amelyben az egyetlen radioaktív anyag besugárzatlan természetes urán, besugárzatlan szegényített urán vagy besugárzatlan természetes tórium, akkor lehet az UN 2909 RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN – TERMÉSZETES URÁNBÓL vagy SZEGÉNYÍTETT URÁNBÓL vagy TERMÉSZETES TÓRIUMBÓL KÉSZÜLT GYÁRTMÁNYOK tétel alá sorolni, ha az urán vagy a tórium külső felülete fémből vagy más szilárd anyagból álló inaktív burkolattal van ellátva.

2.2.7.2.4.1.7 Valamely üres csomagolóeszközt, amely előzőleg radioaktív anyagot tartalmazott, akkor lehet az UN 2908 RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN – ÜRES CSOMAGOLÓESZKÖZ tétel alá sorolni, ha:

a) jól karbantartott és biztonságosan zárva van;

b) a szerkezetében levő urán vagy tórium külső felülete fémből vagy más szilárd anyagból álló inaktív burkolattal van ellátva;

c) a belső, nem tapadó szennyezettség szintje a felület bármely 300 cm²-nyi részén képzett átlagra nem haladja meg

i) a 400 Bq/cm²-t béta-, gamma -, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén; ill.

ii) a 40 Bq/cm²-t minden más alfa-sugárzó esetén;

d) az 5.2.2.1.11.1 pont szerint elhelyezett esetleges bárcák nem láthatóak; és

e) ha a csomagolóeszköz hasadóanyagot tartalmazott, a 2.2.7.2.3.5 pont a) – f) alpontjai egyikének kell megfelelni, vagy a kivétel szempontjából a 2.2.7.1.3 pont valamelyik előírásának.

2.2.7.2.4.1.6 Az olyan gyártmányt, amelyben az egyetlen radioaktív anyag besugárzatlan természetes urán, besugárzatlan szegényített urán vagy besugárzatlan természetes tórium, csak akkor lehet az UN 2909 RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN – TERMÉSZETES URÁNBÓL vagy SZEGÉNYÍTETT URÁNBÓL vagy TERMÉSZETES TÓRIUMBÓL KÉSZÜLT GYÁRTMÁNYOK tétel alá sorolni, ha az urán vagy a tórium külső felülete fémből vagy más szilárd anyagból álló inaktív burkolattal van ellátva.

2.2.7.2.4.2 Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyagok besorolása

Egy radioaktív anyag csak akkor sorolható be LSA anyagként, ha a 2.2.7.1.3 pont szerinti LSA anyag meghatározásnak megfelel, és a 2.2.7.2.3.1 pont, a 4.1.9.2 bekezdés és a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 2) pontjának feltételei teljesülnek.

2.2.7.2.4.3 Szennyezett felületű (SCO) tárgyak besorolása

Egy radioaktív anyag csak akkor sorolható be SCO tárgyként, ha a 2.2.7.1.3 pont szerinti SCO tárgy meghatározásnak megfelel, és a 2.2.7.2.3.2 pont, a 4.1.9.2 bekezdés és a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 2) pontjának feltételei teljesülnek.

2.2.7.2.4.4 A típusú küldeménydarabok besorolása

Radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok akkor sorolhatók be A típusú küldemény-darabként, ha a következő feltételek teljesülnek:

Az A típusú küldeménydarabok nem tartalmazhatnak nagyobb aktivitást, mint a következők egyike:

a) különleges formájú radioaktív anyagból: A₁;

b) minden más radioaktív anyagból: A₂.

Azoknál a radionuklid-keverékeknél, amelyeknél minden egyes radionuklid azonossága és aktivitása ismert, a következő feltételeket kell alkalmazni az A típusú küldeménydarabok radioaktív tartalmára:

, ahol

B(i) – a különleges formájú radioaktív anyagként jelen levő i-edik radionuklid aktivitása;

A₁(i) – az i-edik radionuklid A₁ értéke;

C(j) – a nem különleges formájú radioaktív anyagként jelen levő j-edik radionuklid aktivitása;

A₂(j) – a j-edik radionuklid A₂ értéke.

2.2.7.2.4.5 Urán-hexafluorid besorolása

2.2.7.2.4.5.1 Az urán-hexafluoridot csak az

a) UN 2977 RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ URÁN-HEXAFLUORID;

b) UN 2978 RADIOAKTÍV ANYAG, URÁN-HEXAFLUORID, nem hasadó vagy hasadó-engedményes; vagy

c) UN 3507 RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-HAXAFLUORID, küldeménydarabonként 0,1 kg-nál kevesebb, nem hasadó vagy hasadó-engedményes

tétel alá lehet sorolni.

2.2.7.2.4.5.2 Az urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydaraboknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a) az UN 2977 és a 2978 tételnél csak a küldeménydarab-mintára engedélyezett tömegű urán-hexafluoridot, az UN 3507 tételnél csak 0,1 kg-nál kevesebb urán-hexafluoridot tartalmazhatnak;

b) nem tartalmazhatnak annál nagyobb tömegű urán-hexafluoridot, mint ami 5%-nál kisebb üres teret eredményezne a küldeménydarabban azon a legnagyobb hőmérsékleten, amely arra az üzemi létesítményre van meghatározva, ahol a küldeménydarabot használni fogják; és

c) az urán-hexafluorid csak szilárd lehet, és a szállításra való átadáskor a küldeménydarab belső nyomása nem lehet nagyobb az atmoszferikus nyomásnál.

2.2.7.2.4.6 B(U), B(M) és C típusú küldeménydarabok besorolása

2.2.7.2.4.6.1 A 2.2.7.2.4 pont (2.2.7.2.4.1 – 2.2.7.2.4.5 alpontok) szerint máshová nem sorolt küldeménydarabokat a származási ország illetékes hatósága által kiadott küldeménydarab-minta engedélynek megfelelően kell besorolni.

2.2.7.2.4.6.2 A B(U), B(M) és C típusú küldeménydarabok tartalma nem lehet más, mint ami a küldeménydarab-minta engedélyben meg van határozva.

2.2.7.2.5 Külön megegyezés

Egy radioaktív anyag akkor sorolható be külön megegyezés alapján szállított anyagként, ha az 1.7.4 szakasz szerint kívánják szállítani.

2.2.8 8 osztály Maró anyagok

2.2.8.1 Meghatározás, általános előírások és kritériumok

2.2.8.1.1 Maró anyagok az olyan anyagok, amelyek vegyi reakciójukkal a bőr visszafordíthatatlan károsodását okozzák, vagy elfolyás esetén képesek jelentősen megrongálni vagy akár tönkretenni más árukat vagy a szállítóeszközöket. Ugyancsak ezen osztály fogalomkörébe tartoznak azok az anyagok, amelyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöket fejlesztenek.

2.2.8.1.2 A bőrre maró hatású anyagokra és keverékekre vonatkozó általános besorolási előírások a 2.2.8.1.4 pontban találhatók. A bőr felmaródása a bőr visszafordíthatatlan károsodását jelenti, vagyis, hogy az anyaggal, ill. a keverékkel való érintkezés után szemmel látható elhalás következik be

2.2.8.1.3 A folyékony anyagoknál, ill. azoknál a szilárd anyagoknál, amelyek a szállítás alatt folyékonnyá válhatnak, ha feltételezhető, hogy a bőrre nem gyakorolnak maró hatást, figyelembe kell venni a fémfelületekre gyakorolt korróziós hatás lehetőségét, a 2.2.8.1.5.3 c) ii) pont kritériumai szerint.

2.2.8.1.4 Általános besorolási előírások

2.2.8.1.4.1 A 8 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

C1 – C11 Maró anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

C1 – C4 Savas anyagok:

C1 Szervetlen, folyékony anyagok

C2 Szervetlen, szilárd anyagok

C3 Szerves, folyékony anyagok

C4 Szerves, szilárd anyagok

C5 – C8 Bázikus jellegű anyagok:

C5 Szervetlen, folyékony anyagok

C6 Szervetlen, szilárd anyagok

C7 Szerves, folyékony anyagok

C8 Szerves, szilárd anyagok

C9 – C10 Egyéb maró anyagok:

C9 Folyékony anyagok

C10 Szilárd anyagok

C11 Tárgyak

CF Maró, gyúlékony anyagok:

CF1 Folyékony anyagok

CF2 Szilárd anyagok

CS Maró, önmelegedő anyagok:

CS1 Folyékony anyagok

CS2 Szilárd anyagok

CW Maró, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok:

CW1 Folyékony anyagok

CW2 Szilárd anyagok

CO Maró, gyújtó hatású anyagok:

CO1 Folyékony anyagok

CO2 Szilárd anyagok

CT Maró, mérgező anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

CT1 Folyékony anyagok

CT2 Szilárd anyagok

CT3 Tárgyak

CFT Maró, gyúlékony, mérgező, folyékony anyagok

COT Maró, gyújtó hatású, mérgező anyagok.

2.2.8.1.4.2 A 8 osztály anyagait és keverékeit a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:

I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok és keverékek

II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok és keverékek

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok és keverékek.

2.2.8.1.4.3 A 3.2 fejezet „A” táblázatban felsorolt anyagok 8 osztályon belüli csomagolási csoportokhoz való hozzárendelése tapasztalati alapon történt, figyelembe véve olyan kiegészítő tényezőket is, mint a belélegzési veszély (lásd a 2.2.8.1.4.5 pontot) és a vízzel való reakció (beleértve a veszélyes bomlástermékek képződését).

2.2.8.1.4.4 Az új anyagok és keverékek a 2.2.8.1.5 pont szerinti kritériumok szerint, azon érintkezési időtartam alapján rendelhetők csomagolási csoporthoz, amely ahhoz szükséges, hogy a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását okozza. A keverékeknél alternatívaként a 2.2.8.1.6 pont kritériumai is alkalmazhatók.

2.2.8.1.4.5 Azokat az anyagokat és keverékeket, amelyek kielégítik a 8 osztály feltételeit és az I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel (LC₅₀) rendelkeznek, de a lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük a III csomagolási csoportnak megfelelő vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni (lásd a 2.2.61.1.7.2 pontot).

2.2.8.1.5 Az anyagok és a keverékek csomagolási csoportokhoz való hozzárendelése

2.2.8.1.5.1 Először azokat az adatokat (beleértve az egyedi vagy ismétlődő kitettségre vonatkozó információkat) kell kiértékelni, amelyek emberekre, ill. állatokra vonatkozóan rendelkezésre állnak, mivel ezek adnak olyan információt, amely kifejezetten a bőrre való hatásra vonatkozik.

2.2.8.1.5.2 A 2.2.8.1.4.4 pont szerint történő csomagolási csoportba sorolás során figyelembe kell venni az emberen bekövetkezett baleseteknél szerzett tapasztalatokat. Az emberen szerzett tapasztalatok hiányában a csomagolási csoporthoz törénő hozzárendelést kísérletek adatai alapján kell végezni, összhangban az OECD Vizsgálati útmutatókkal7)8)9)10). Egy anyag, ill. keverék, amely az OECD Vizsgálati útmutatók7)8)9)10)szerint meghatározva nem korrozív, további vizsgálat nélkül úgy tekinthető, hogy az ADR értelmében a bőrre nem maró hatású anyag. Amennyiben az in vitro vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy az anyag, ill. keverék maró hatású és nem tartozik az I csomagolási csoportba, de a vizsgálati módszer szerint nem lehet különbséget tenni a II és a III csomagolási csoport között, akkor a II csomagolási csoportba tartozónak kell tekinteni.

2.2.8.1.5.3 A maró anyagok a következő kritériumok szerint vannak a csomagolási csoportokhoz rendelve (lásd a 2.2.8.1.5.3 pont táblázatát):

a) az I csomagolási csoport anyagai azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását okozzák legfeljebb 3 percig tartó érintkezés után 60 perces megfigyelési időtartamon belül;

b) a II csomagolási csoport anyagai azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását okozzák 3 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 60 percig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül;

c) a következő anyagok a III csomagolási csoport anyagai:

i) azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását okozzák 60 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 4 óráig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül; vagy

ii) azok az anyagok, amelyek nem okozzák a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását, de a korróziósebesség – ha mindkét fémen vizsgálják – akár az acél, akár az alumínium felületen 55 °C vizsgálati hőmérsékleten meghaladja az évi 6,25 mm-t. Az acélon végzett vizsgálathoz S235JR+CR (1.0037, ill. St 37-2), S275J2G3+CR (1.0144, ill. St 44-3), ISO 3574, Unified Numbering System (UNS) G10200 vagy hasonló típusú, vagy SAE 1020 minőségű acélt, az alumíniumon végzetthez nem eloxált 7075-T6 vagy AZ5GU-T6 minőségű alumíniumot kell használni. Elfogadott vizsgálat található a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, III. rész 37. fejezetében.

Megjegyzés: Ha az első vizsgálat (akár acélon, akár alumíniumon végzik) azt mutatja, hogy a vizsgált anyag korróziós hatású, a második vizsgálatot a másik fémen nem szükséges végrehajtani.

2.2.8.1.5.3 táblázat: a 2.2.8.1. 5.3 pont kritériumainak összefoglaló táblázata

Csomagolási csoport	Érintkezési idő	Megfigyelési időtartam	Hatás
I	≤ 3 perc	≤ 60 perc	a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodása
II	> 3 perc ≤ 1 óra	≤ 14 nap	a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodása
III	> 1 óra ≤ 4 óra	≤ 14 nap	a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodása
III	–	–	a korróziósebesség – ha mindkét fémen vizsgálják – akár az acél, akár az alumínium felületen 55 °C vizsgálati hőmérsékleten meghaladja az évi 6,25 mm-t

2.2.8.1.6 A keverékek csomagolási csoporthoz való hozzárendelésének alternatív módszerei: Lépcsőzetes megközelítéssel történő eljárás

2.2.8.1.6.1 Általános előírások

Keverékek esetén olyan információkat szükséges beszerezni vagy levezetni, amelyek alapján a besoroláshoz és a csomagolási csoporthoz való hozzárendelés céljára alkalmazandó kritériumok meghatározhatók. A besorolás és a csomagolási csoporthoz való hozzárendelés menete lépcsőzetes, és attól függ, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a keverék egészére, ill. hasonló keverékre és/vagy az összetevőire. A következő 2.2.8.1.5.3 ábrán látható folyamatábra vázolja a követendő eljárást.

2.2.8.1.6.1 ábra: Maró keverék besorolásának és csomagolási csoporthoz való hozzárendelésének lépcsőzetes megközelítése

2.2.8.1.6.2 Következtetéses elvek

Ha a keveréket nem vizsgálták a bőrmaró hatás megállapítására, viszont az egyes összetevőkre és hasonló, megvizsgált keverékekre is elegendő adat áll rendelkezésre a keverék megfelelő besorolásához és csomagolási csoporthoz rendeléséhez, akkor ezeket az adatokat kell használni a következő következtetési szabályok szerint. Ez biztosítja, hogy a besorolási eljárás folyamán a rendelkezésre álló adatokat a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk a keverék veszélyességének jellemzésére.

a) Hígítás: Ha egy bevizsgált keverék olyan hígítószerrel van hígítva, amely nem rendelkezik a 8 osztály kritériumaival és nem befolásolja a többi összetevő csomagolási csoportját, az új, hígított keverék ugyanahhoz a csomagolási csoporthoz rendelhető hozzá, mint az eredetileg bevizsgált keverék.

Megjegyzés: Bizonyos esetekben egy keverék vagy anyag hígítása a maró tulajdonság növekedéséhez vezethet. Ebben az esetben a következtetéses elv nem alkalmazható.

b) Gyártási tételek: Egy keverék valamely bevizsgált gyártási tételének és ugyannak a kereskedelmi terméknek, ugyanazon gyártó által, vagy ugyanazon gyártó felügyelete mellett gyártott másik, nem bevizsgált gyártási tételének a bőrre kifejtett maró hatása alapvetően azonosnak tekinthető, kivéve, ha okkal feltételezhető, hogy olyan jelentős változás következett be, amely a nem bevizsgált gyártási tételnek a bőrmaró képességét is megváltoztatta. Ez esetben új besorolási eljárás szükséges.

c) Az I csomagolási csoportba tartozó keverékek koncentrációjának növelése: Ha egy I csomagolási csoportba való sorolás kritériumainak megfelelő, bevizsgált keverék koncentrációját növelik, a nagyobb koncentrációjú nem bevizsgált keveréket – további vizsgálat nélkül – az I csomagolási csoportba lehet sorolni.

d) Egy csomagolási csoporton belüli interpoláció: Három, azonos összevetőket tartalmazó keverék (A, B és C) esetén, ha A keverék és B keverék bevizsgált és a bőrmaró hatás szempontjából ugyanabba a csomagolási csoportba tartozik és a nem bevizsgált C keverék ugyanazokat a 8 osztályba tartozó összetevőket tartalmazza, mint az A és B keverék, de a 8 osztályba tartozó összetevők koncentrációja az A és B keverékben levő koncentrációk közé esik, akkor feltételezhető, hogy a C keverék a bőrre kifejtett maró hatás szempontjából ugyanabba a csomagolási csoportba tartozik, mint az A és a B keverék.

e) Alapvetően azonos keverékek, ha adottak a következők:

i) két keverék: (A + B) és (C + B);

ii) a B összetevő koncentrációja a két keverékben lényegében azonos;

iii) az A összetevő koncentrációja az (A + B) keverékben azonos a C összetevő koncentrációjával a (C + B) keverékben;

iv) az A és C összetevők bőrre kifejtett maró hatás adatai ismertek és alapvetően azonosak, azaz a bőrmarás bőrre kifejtett maró hatás szempontjából ugyanabba a csomagolási csoportba tartoznak, és nem befolyásolják a B összetevő bőrre kifejtett maró képességét.

Ha az (A + B) vagy a (C + B) keveréket vizsgálati adatok alapján már besorolták, akkor a másik keverék ugyanabba a csomagolási csoportba sorolható.

2.2.8.1.6.3 Az anyagok besorolásán alapuló számítási módszer

2.2.8.1.6.3.1 Ha egy keveréket nem vizsgáltak a bőrre kifejtett maró hatás megállapítására, és hasonló keverékekre sincs megfelelő adat, akkor a keverékben lévő anyagok maró tulajdonságait kell figyelembe venni az oszályba soroláshoz és a csomagolási csoport meghatározásához.

A számítási módszer csak akkor alkalmazható, ha nincsenek olyan szinergikus hatások, amelyek a keveréket erősebben maró hatásúvá teszik, mint a benne lévő anyagok összesen. Ez a korlátozás viszont csak arra az estere vonatkozik, ha a keverék II vagy III csomagolási csoportba lenne sorolva.

2.2.8.1.6.3.2 A számítási módszer alkalmazása során minden olyan, a 8 osztályba tartozó összetevőt számításaba kell venni, amely legalább 1%-os koncentrációban van jelen, ill. az 1%-nál kisebb koncentrációban jelenlévő összetevőket is, ha a keverék bőrre maró hatásúnak való besorolása szempontjából lényeges.

2.2.8.1.6.3.3 Annak meghatározásához, hogy egy maró anyagot tartalmazó keverék marónak minősül-e, ill. a csomagolási csoportba sorolásához a 2.2.8.1.6.3 ábra folyamatábrája szerinti számítási módszert kell alkalmazni. Ennél a számítási módszernél az általános koncentrációs határértéket kell alkalmazni, ahol az I csomagolási csoportba tartozó anyagok értékelésénél az első lépésben 1%, a többi lépésben 5% szerepel.

2.2.8.1.6.3.4 Ha egy anyaghoz a 3.2 fejezet „A” táblázatában a rá vonatkozó tétel szerint vagy valamely különleges előírás alapján egyedi koncentrációs határérték (SCL) van hozzárendelve, akkor az általános koncentrációs határérték (GCL) helyett ezt a határértéket kell használni.

2.2.8.1.6.3.5 Erre a célra a számítási módszer minden egyes lépéséhez megfelelően kell alakítani az összegképletet. Ez azt jelenti, hogy az általános koncentrációs határérték helyett – ha alkalmazható – az anyag(ok)hoz rendelt egyedi koncentrációs határértéket (SCL_i)kell használni, és megfelelő behelyettesítéssel alkalmazott képlet adja a keverékben lévő különböző anyagokhoz rendelt különböző koncentrációs határértékek súlyozott átlagát:

ahol:

PGx_i = az x (I, II vagy III) csomagolási csoporthoz rendelt 1., 2. … i-edik anyag koncentrációja;

GCL = általános koncentrációs határérték;

SCL_i = az i-edik anyaghoz rendelt egyedi koncentrációs határérték;

A csomagolási csoport kritériuma akkor teljesül, ha a számítás eredménye ³ 1. A számítási módszer minden egyes lépésénél a 2.2.8.1.6.3 ábrában található általános koncentrációs határértékeket kell használni.

A képlet alkalmazására a következő megjegyzésben találhatók példák.

Megjegyzés: Példák az előző képlet alkalmazására

1. példa: Egy keverék 5%-os koncentrációban tartalmaz egy I csomagolási csoportba tartozó maró anyagot, amelynek nincs egyedi koncentrációs határértéke:

I csomagolási csopotra történő számítás:

® hozzárendelés a 8 osztály I csomagolási csoportjához.

2. példa: Egy keverék három bőrre maró hatású anyagot tartalmaz, ebből kettőnek (A és B) van egyedi koncentrációs határértéke, a harmadikra (C) az általános koncentrációs határérték vonatkozik. A keverék többi részét nem kell figyelembe venni.

X anyag és a 8 osztályon belüli csomagolási csoportja	Koncentráció (konc.) a keverékben (%)	Egyedi koncentrációs határérték (SCL) az I csomagolási csoportra	Egyedi koncentrációs határérték (SCL) az II csomagolási csoportra	Egyedi koncentrációs határérték (SCL) az III csomagolási csoportra
A, I csomagolási csoport	3	30%	nincs	nincs
B, I csomagolási csoport	2	20%	10%	nincs
C, III csomagolási csoport	10	nincs	nincs	nincs

I csomagolási csopotra történő számítás:

Az I csomagolási csoport kritériuma nem teljesül.

II csomagolási csopotra történő számítás:

A II csomagolási csoport kritériuma nem teljesül.

III csomagolási csopotra történő számítás:

A III csomagolási csoport kritériuma teljesül, a keverék a 8 osztályba, a III csomagolási csoportba tartozik.

2.2.8.1.6.3 ábra Számítási módszer

2.2.8.1.7 Ha a 8 osztály anyagai valamilyen anyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket, ill. oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, amelyekbe tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolására lásd még a 2.1.3 szakaszt.

2.2.8.1.8 A 2.2.8.1.6 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett vagy egy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó oldat vagy keverék természete olyan, az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Megjegyzés: Az ENSZ Minta Szabályzatban felsorolt UN 1910 kalcium-oxid és UN 2812 nátrium-aluminát nem tartozik az ADR előírásainak hatálya alá.

2.2.8.2 A szállításból kizárt anyagok

2.2.8.2.1 A 8 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor fogadhatók el szállításra, ha megtették a szükséges óvintézkedéseket, hogy kizárják a veszélyes bomlás, ill. polimerizálódás lehetőségét normális szállítási körülmények között. A polimerizálódás kizárásához szükséges óvintézkedésekre lásd a 3.3 fejezet 386 különleges előírását. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.8.2.2 A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

– UN 1798 királyvíz (salétromsav és sósav keveréke);

– a vegyileg nem állandó, kimerült kénsavkeverékek;

– a nem denitrált, vegyileg nem állandó nitrálósav keverékek és az elhasznált kénsav és salétromsav keverékek;

– perklórsav vizes oldata 72 tömeg%-nál több tiszta savtartalommal és a perklórsav keverékei vízen kívül más folyadékkal.

2.2.8.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos veszély				Osztályozási kód				UN szám				Az anyag vagy tárgy megnevezése
Maró anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak
								2584	FOLYÉKONY ALKIL-SZULFONSAVAK 5%-nál több szabad kénsav-tartalommal vagy
			folyékony				C1	2584	FOLYÉKONY ARIL-SZULFONSAVAK 5%-nál több szabad kénsav-tartalommal
								2837	BISZULFÁTOK VIZES OLDATAI
	szervetlen							2693	BISZULFITOK, VIZES OLDAT, M.N.N.
								3264	MARÓ, SAVAS, FOLYÉKONY SZERVETLEN ANYAG, M.N.N.

								2583	SZILÁRD ALKIL-SZULFONSAVAK 5%-nál több szabad kénsav-tartalommal vagy
			szilárd				C2	2583	SZILÁRD ARIL-SZULFONSAVAK 5%-nál több szabad kénsav-tartalommal
								1740	SZILÁRD HIDROGÉN-DIFLUORIDOK, M.N.N.
Savas								3260	MARÓ, SAVAS, SZILÁRD, SZERVETLEN ANYAG, M.N.N.
Savas
anyagok			folyékony				C3	2586	FOLYÉKONY ALKIL-SZULFONSAVAK legfeljebb 5% szabad kénsav-tartalommal vagy
								2586	FOLYÉKONY ARIL-SZULFONSAVAK legfeljebb 5% szabad kénsav-tartalommal
								2987	MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
								3145	FOLYÉKONY ALKIL-FENOLOK, M.N.N. (a C₂–C₁₂ homológokat beleértve)
	szerves							3265	MARÓ, SAVAS FOLYÉKONY SZERVES ANYAG, M.N.N.

								2585	SZILÁRD ALKIL-SZULFONSAVAK legfeljebb 5% szabad kénsav-tartalommal vagy
			szilárd				C4	2585	SZILÁRD ARIL-SZULFONSAVAK legfeljebb 5% szabad kénsav-tartalommal
								2430	SZILÁRD ALKIL-FENOLOK, M.N.N. (a C₂–C₁₂ homológokat beleértve)
								3261	MARÓ, SAVAS SZILÁRD, SZERVES ANYAG, M.N.N.

			folyékony				C5	2797	LÚGOS AKKUMULÁTOR FOLYADÉK
	szervetlen							1719	MARÓ, LÚGOS FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
								3266	MARÓ, LÚGOS FOLYÉKONY, SZERVETLEN ANYAG, M.N.N.

			szilárd				C6	3262	MARÓ, LÚGOS SZILÁRD, SZERVETLEN ANYAG, M.N.N.
Bázikus
Bázikus
jellegű anyagok			folyékony				C7	2735	MARÓ, FOLYÉKONY AMINOK, M.N.N. vagy
								2735	MARÓ, FOLYÉKONY POLIAMINOK, M.N.N.
	szerves							3267	MARÓ, LÚGOS FOLYÉKONY SZERVES ANYAG, M.N.N.
	szerves
								3259	MARÓ, SZILÁRD AMINOK, M.N.N. vagy
			szilárd			C8		3259	MARÓ, SZILÁRD, POLIAMINOK, M.N.N.
								3263	MARÓ, LÚGOS , SZILÁRD, SZERVES ANYAG, M.N.N.

								3066	FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy
			folyékony			C9		3066	FESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a festékhígítót vagy oldószert)
								1903	MARÓ, FOLYÉKONY FERTŐTLENÍTŐSZER, M.N.N.
								2801	MARÓ, FOLYÉKONY SZÍNEZÉK, M.N.N. vagy
								2801	MARÓ, FOLYÉKONY SZÍNEZÉK INTERMEDIER, M.N.N.
Egyéb maró anyagok								1760	MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

								3147	MARÓ, SZILÁRD SZÍNEZÉK, M.N.N. vagy
			szilárd^a)			C10		3147	MARÓ, SZILÁRD SZÍNEZÉK INTERMEDIER, M.N.N.
								3244	MARÓ FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
								1759	MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.



								1774	TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK TÖLTETEK, maró folyékony anyag tartalommal
								2028	FÜSTFEJLESZTŐ BOMBÁK, NEM ROBBANÓ mareó folyadékkal, gyújtószerkezet nélkül
								2794	NEDVES, SAVAS AKKUMULÁTORTELEPEK elektromosság tárolására
Tárgyak						C11		2795	NEDVES, LÚGOS AKKUMULÁTORTELEPEK elektromosság tárolására
								2800	KIFOLYÁSBIZTOS, NEDVES AKKUMULÁTORTELEPEK elektromosság tárolására
								3028	SZILÁRD KÁLIUM-HIDROXID TARTALMÚ, SZÁRAZ AKKUMULÁTORTELEPEK elektromosság tárolására
								3477	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA maró anyag tartalommal vagy
								3477	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKBEN maró anyag tartalommal vagy
								3477	ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKKEL EGYBECSOMAGOLVA, maró anyag tartalommal
								3547	MARÓ ANYAGOT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N.
Maró anyagok járulékos veszélyekkel és ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak
								3470		MARÓ, GYÚLÉKONY FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist)
								3470		MARÓ, GYÚLÉKONY FESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a festékhígítót és oldószert)
		folyékony			CF1			2734		MARÓ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY AMINOK, M.N.N. vagy
		anyagok^b)						2734		MARÓ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY, POLIAMINOK, M.N.N.
								2986		MARÓ, GYÚLÉKONY KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
Gyúlékony								2920		MARÓ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
CF
CF		szilárd			CF2			2921		MARÓ, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok

		folyékony			CS1			3301		MARÓ, ÖNMELEGEDŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Önmelegedő		anyagok
CS
CS		szilárd			CS2			3095		MARÓ, ÖNMELEGEDŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok

		folyékony			CW1			3094		MARÓ, VÍZZEL REAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Vízzel reaktív		anyagok^b)
CW
CW		szilárd			CW2			3096		MARÓ, VÍZZEL REAKTÍV SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok

		folyékony			CO1			3093
Gyújtó hatású		anyagok								GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
CO
CO		szilárd			CO2			3084		MARÓ, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok

		folyékony			CT1			3471		HIDROGÉN-DIFLUORIDOK OLDATA, M.N.N.
		anyagok^c)						2922		MARÓ, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Mérgező^d)
Mérgező^d)		szilárd			CT2			2923		MARÓ, MÉRGEZ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
CT		anyagok ^e)

		tárgyak			CT3			3506			HIGANY TARTALMÚ GYÁRTMÁNYOK
								3506			HIGANY TARTALMÚ GYÁRTMÁNYOK

Gyújtó hatású,					COT					(Ilyen osztályozási kóddal nincs gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)
mérgező anyagok^d,e)

a) Az ADR előírásainak hatálya alá nem tartozó szilárd anyagok és maró folyadékok keverékei az UN 3244 azonosító szám alatt szállíthatók anélkül, hogy a 8 osztály besorolási feltételeit alkalmazni kellene, amennyiben az anyag berakása során, ill. a csomagolóeszköz, a konténer vagy a jármű lezárásakor szabad folyadék szemmel nem látható. Minden egyes csomagolóeszköznek olyan gyártási típusnak kell megfelelni, ami sikeresen kiállta a II csomagolási csoportra előírt tömörségi próbát.

b) Azok a klór-szilánok, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

c) A túlnyomórészt mérgező tulajdonságokkal bíró klór-formiátok a 6.1 osztály anyagai.

d) Azok a maró anyagok, amelyek a 2.2.61.1.4 – 2.2.61.1.9 pont szerint belégzésre nagyon mérgezők, a 6.1 osztály anyagai.

e) az UN 2505 ammónium-fluorid, az UN 1812 szilárd kálium-fluorid, az UN 1690 szilárd nátrium-fluorid, az UN 2674 nátrium-fluoro-szilikát, az UN 2856 fluoro-szilikátok, m.n.n., az UN 3415 nátrium-fluorid oldat és az UN 3422 kálium-fluorid oldat a 6.1 osztály anyagai.

2.2.9 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

2.2.9.1 Kritériumok

2.2.9.1.1 A 9 osztály címének fogalomkörébe azok az anyagok és tárgyak tartoznak, amelyek a szállítás során olyan veszélyt képviselnek, ami nem esik a többi osztály fogalomkörébe.

2.2.9.1.2 A 9 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

M1 Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik

M2 Anyagok és tárgyak, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek

M3 Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok

M4 Lítium akkumulátorok

M5 Biztonsági felszerelések

M6 – M8 Környezetre veszélyes anyagok:

M6 Vízi környezetre veszélyes, folyékony anyagok

M7 Vízi környezetre veszélyes, szilárd anyagok

M8 Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek

M9 – M10 Magas hőmérsékletű anyagok:

M9 Folyékony anyagok

M10 Szilárd anyagok

M11 Egyéb anyagok és tárgyak, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg.

Fogalommeghatározások és besorolás

2.2.9.1.3 A 9 osztályba sorolt anyagokat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolását ezen táblázat, ill. a 2.2.9.3 bekezdés megfelelő tétele alá a 2.2.9.1.4 – 2.2.9.1.8, 2.2.9.1.10, 2.2.9.1.11, 2.2.9.11.3 és 2.2.9.1.14 pont szerint kell végezni.

Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik

2.2.9.1.4 Azon anyagok közé, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik, az azbeszt és az azbesztet tartalmazó keverékek tartoznak.

Anyagok és tárgyak, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek

2.2.9.1.5 Azon anyagok és tárgyak közé, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek, a poliklórozott és polihalogénezett bifenilek és terfenilek (PCB-k és PCT-k), valamint az ezeket az anyagokat tartalmazó keverékek, az ilyen anyagokat vagy keverékeket tartalmazó tárgyak, mint pl. transzformátorok, kondenzátorok, továbbá az ilyen anyagokat vagy keverékeket tartalmazó egyéb tárgyak tartoznak.

Megjegyzés: Az olyan keverékek, amelyek PCB- vagy PCT-tartalma nem haladja meg az 50 mg/kg értéket, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.

Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok

2.2.9.1.6 A gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok közé tartoznak azok a polimerek, amelyek legfeljebb 55 °C lobbanáspontú gyúlékony folyadékot tartalmaznak.

Lítium akkumulátorok

2.2.9.1.7 A lítium akkumulátoroknak a következő követelményeknek kell megfelelniük, hacsak az ADR-ben nincs másként előírva (pl. a 310 különleges előírás szerinti akkumulátorok gyártási mintáira vagy kisszámú gyártási sorozatokra, ill. a 376 különleges előírás szerinti sérült vagy hibás akkumulátorokra).

Megjegyzés: Az UN 3536 Lítium akkumulátorok áruszállító egységbe szerelve tételre lásd a 3.3 fejezet 389 különleges előírását.

A bármilyen formában lítiumot tartalmazó cellákat és akkumulátorokat, készülékben lévő cellákat és akkumulátorokat, ill. készülékkel egybecsomagolt cellákat és akkumulátorokat az UN 3090, 3091, 3480, ill. 3481 tétel alá kell sorolni, és akkor szállíthatók ezen tételek alatt ha megfelelnek a következő előírásoknak:

a) minden cella, ill. akkumulátor olyan típusú, ami bizonyítottan megfelel a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 38.3 bekezdés minden vizsgálati követelményének;

Megjegyzés: Az akkumulátoroknak akkor is olyan típusúnak kell lenniük, ami bizonyítottan megfelel a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 38.3 bekezdés vizsgálati követelményeinek, ha az akkumulátort alkotó cellák is ilyen típusúak.

b) minden cellában, ill. akkumulátorban szellőztető szerkezet van beépítve, vagy úgy van kialakítva, hogy a normális szállítási körülmények között kizárja a hirtelen bekövetkező repedést;

c) minden cella, ill. akkumulátor el van látva külső rövidzárlat ellen védő, hatékony eszközzel (pl. diódával, biztosítékkal, stb.);

d) a cellákat vagy párhuzamosan kapcsolt cellasorokat tartalmazó minden akkumulátor el van látva olyan hatékony eszközzel, amely a veszélyes visszáram megakadályozásához szükséges;

e) a cellákat és akkumulátorokat olyan minőségbiztosítási program szerint kell gyártani, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

i) a szervezeti felépítés leírását és a személyzet tervezéssel és termékminőséggel kapcsolatos felelősségének megoszlását;

ii) a vizsgálatokra, a minőségellenőrzésre, a minőségbiztosításra, a munkafolyamatokra vonatkozóan használandó utasításokat;

iii) a cellák gyártása során a belső rövidzárlat megelőzésére és észlelésére is kiterjedő folyamatirányítást;

iv) a minőségügyi nyilvántartást, mint pl. vizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati eredmények és hitelesítési adatok, ill. tanúsítványok; ezeket az adatokat meg kell őrizni, és az illetékes hatóság kérésére be kell mutatni;

v) a vezetői felülvizsgálatokat a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

vi) a dokumentáció ellenőrzési és karbantartási eljárását;

vii) az előző a) pontban említettek szerint vizsgált típusnak nem megfelelő cellák, ill. akkumulátorok ellenőrzésének módját;

viii) az érintett személyekre vonatkozó képzési programot és minősítési eljárást; és

ix) a végtermék sérülésmentességét biztosító eljárást.

Megjegyzés: Üzemi minőségirányításii programok is elfogadhatók. Harmadik felek tanúsítása nem szükséges, de az előző i) – ix) pontok szerinti eljárásoknak megfelelően dokumentáltnak és nyomon követhetőnek kell lenniük. A minőség-biztosítási program másolatát, kérésre, az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

f) A primer fémlítium cellákat és újratölthető lítiumion cellákat egyaránt tartalmazó és nem külső töltésre kialakított lítium akkumulátoroknak (lásd a 3.3 fejezet 387 különleges előírását) a következő feltételeknek kell megfelelniük:

i) az újratölthető lítiumion cellák csak a primer fémlítium cellákról legyenek tölthetők;

ii) az újratölthető lítiumion cellák túltöltése az akkumulátor kialakításánál fogva kizárt legyen;

iii) az akkumulátort primer lítium akkumulátorként bevizsgálták;

iv) az akkumulátor alkatrészét képező celláknak olyan típusúnak kell lenniük, ami bizonyítottan megfelel a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 38.3 bekezdés vizsgálati követelményeinek.

g) A 2003. június 30. után gyártott akkumulátorok és cellák gyártóinak és forgalmazóinak hozzáférhetővé kell tenniük a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 38.3 bekezdés 38.3.5 pontjában meghatározott vizsgálati összefoglalót.

A 3.3 fejezet 188 különleges előírása követelményeinek megfelelő lítium akkumulátorok nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.

Biztonsági felszerelések

2.2.9.1.8 A biztonsági felszerelések közé tartoznak azok a mentőeszközök és gépjármű tartozékok, amelyek megfelelnek a 3.3 fejezet 235, ill. 296 különleges előírásában szereplő leírásnak.

Környezetre veszélyes anyagok

2.2.9.1.9 (törölve)

Vízi környezetet szennyező anyagok

2.2.9.1.10 Környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyagok

2.2.9.1.10.1 Általános fogalommeghatározás

2.2.9.1.10.1.1 Környezetre veszélyes anyagok – többek között – a vízi környezetet szennyező folyékony vagy szilárd anyagok, valamint az ilyen anyagok oldatai és keverékei (készítmények és hulladékok).

A 2.2.9.1.10 pont alkalmazásában az „anyag” olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely a termék stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott eljárásból származó szennyezőt is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely az anyag stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető.

2.2.9.1.10.1.2 A vízi környezet a vízben élő vízi szervezetek, ill. a vízi életközösség szempontjából értelmezendő, amelynek a vízi szervezetek a részét képezik.11) Ezért a veszély azonosításának alapja az anyag, ill. keverék vízi toxicitása, ezt azonban módosíthatják a lebomlásra és a bioakkumulációra vonatkozó további adatok.

2.2.9.1.10.1.3 A következő besorolási eljárás célja, hogy mindenfajta anyagra, ill. keverékre alkalmazni lehessen, tudatában kell lenni azonban, hogy bizonyos esetekben, pl. fémeknél vagy nehezen oldható szervetlen vegyületeknél különleges útmutatás12) szükséges.

2.2.9.1.10.1.4 Az ebben a szakaszban használt kifejezések és betűszavak jelentése a következő:

– BCF: biokoncentrációs tényező

– BOI: biokémiai oxigénigény

– KOI: kémiai oxigénigény

– GLP: helyes laboratóriumi gyakorlat

– EC_x: a válaszban x%-os változást okozó koncentráció;

– EC₅₀: az anyag tényleges koncentrációja, amely a legnagyobb válaszreakció 50%-át eredményezi;

– ErC₅₀: a szaporodási sebesség szempontjából meghatározott EC₅₀érték;

– K_ow: oktanol/víz megoszlási együttható;

– LC₅₀ (50%-os halálos koncentráció): az anyag azon koncentrációja a vízben, amely a kísérleti állatcsoport 50%-ának (felének) elhullását okozza;

– L(E)C₅₀: LC₅₀ vagy EC₅₀;

– NOEC (No Observed Effect Concentration, nem észlelhető hatás koncentráció): észlelhető hatást még nem okozó koncentráció: az a vizsgálati koncentráció, amely közvetlenül a statisztikailag szignifikáns káros hatást okozó, legkisebb vizsgált koncentráció alatt van. A NOEC-nek a kontrolhoz viszonyítva nincs statisztikailag szignifikáns káros hatása;

– OECD Test Guidelines: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kiadott vizsgálati irányelvek.

2.2.9.1.10.2 Fogalommeghatározás és az adatokra vonatkozó követelmények

2.2.9.1.10.2.1 A környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyagok besorolásának alapvető elemei.

a) akut vízi toxicitás;

b) krónikus vízi toxicitás;

c) a bioakkumulációs hajlam vagy a tényleges bioakkumuláció; és

d) szerves vegyianyagok (biotikus vagy abiotikus) lebomlása.

2.2.9.1.10.2.2 A harmonizált nemzetközi vizsgálati módszerek alapján nyert adatok előnyösebbek, a gyakorlatban azonban a belföldi vizsgálati módszerek alapján nyert adatok is alkalmazhatók, ha egyenértékűnek tekinthetők. Általánosan elfogadott, hogy az édesvízi és a tengeri fajokra vonatkozó toxicitás azonosnak tekinthető és lehetőleg az OECD vizsgálati irányelvek vagy azzal egyenértékű módszerek alapján kell levezetni, a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) alapelvei szerint. Ha így nyert adatok nincsenek, a besorolást a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján kell elvégezni.

2.2.9.1.10.2.3 Az akut vízi toxicitás egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy rövid távú vízi expozíció esetén károsan befolyásol egy adott élő szervezetet.

Az akut (rövid távú) veszélyesség – besorolási szempontból – egy vegyianyag élő szervezetre vonatkozó akut toxicitása által okozott veszélyesség rövid időtartamú vízi expozíció során.

Az akut vízi toxicitást általában a halra vonatkozó 96 órás LC₅₀ (OECD 203 vizsgálati irányelv vagy azzal egyenértékű módszer), a rákfajokra vonatkozó 48 órás LC₅₀ (OECD 202 vizsgálati irányelv vagy azzal egyenértékű módszer) és/vagy az alga fajokra vonatkozó 72 vagy 96 órás EC₅₀ (OECD 201 vizsgálati irányelv vagy azzal egyenértékű módszer) értékek felhasználásával kell meghatározni. Ezekkel a fajokkal bármely vízi szervezetek helyettesíthetők, ill. más fajokkal, pl. békalencsével (Lemna-val) nyert adatok is használhatók, ha a vizsgálati módszer megfelelő.

2.2.9.1.10.2.4 A krónikus vízi toxicitás egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy káros hatást gyakorol a vízi szervezetekre a szervezet életciklusához viszonyítva meghatározott expozíciók során.

A hosszú távú veszélyesség – besorolási szempontból – egy vegyianyag krónikus toxicitása által okozott veszélyesség hosszú időtartamú vízi expozíciót követően.

A krónikus toxicitásra kevesebb adat áll rendelkezésre, mint az akut toxicitásra, és a vizsgálati eljárások is kevésbé egységesek. Az OECD 210 (hal korai életszakasz), 211 (vízibolha szaporodás) vizsgálati irányelv, valamint az OECD 201 (alganövekedés gátlása) vizsgálati irányelv alapján kapott adatok elfogadhatók. Egyéb, nemzetközileg elismert hiteles vizsgálatok is alkalmazhatók. A NOEC értékeket vagy más, egyenértékű EC_xértéket kell használni.

2.2.9.1.10.2.5 A bioakkumuláció (biológiai felhalmozódás) az élő szervezetbe bármilyen expozíciós úton (azaz levegőből, vízből, üledékből, talajból, táplálékkal) bekerült anyagnak az átalakítás és kiválasztás után a szervezetben maradt nettó mennyiségét jelenti.

A bioakkumulációs hajlamot általában az oktanol/víz megoszlási együtthatóval kell meghatározni, amit az OECD 107, 117 vagy 123 vizsgálati irányelv szerint meghatározott logK_ow-ban szoktak megadni. Ezzel ugyan jól jellemezhető a bioakkumulációs hajlam, de a kísérletileg meghatározott biokoncentrációs tényező (BCF) jobb eredményt ad, ezért ha lehetséges, ezt kell használni. A BCF-t az OECD 305 vizsgálati irányelv szerint kell meghatározni.

2.2.9.1.10.2.6 A lebomlás a szerves molekulák kisebb molekulákra, majd végül szén-dioxidra, vízre és sókra történő bomlása.

A környezetben való lebomlás lehet biotikus vagy abiotikus (pl. hidrolízis), ez a tény a kritériumokban figyelembe van véve. A könnyű biológiai lebonthatóság legegyszerűbben az OECD 301 vizsgálati irányelv (A–F) biológiai lebonthatósági vizsgálatával határozható meg. Ha egy anyag ezekben a vizsgálatokban közepes eredményt mutat, abból arra lehet következtetni, hogy a legtöbb környezetben gyorsan lebomlik. Tekintettel arra, hogy ezek a vizsgálatok édesvízre vonatkoznak, a tengeri környezetre alkalmasabb, OECD 306 vizsgálati irányelv alapján nyert eredményeket is figyelembe vették. Ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, a gyors lebomlásra akkor lehet következtetni, ha az ötnapos BOI és a KOI hányadosa BOI₅ /KOI ≥ 0,5.

A gyors lebonthatóság meghatározásánál az abiotikus lebomlás (pl. hidrolízis), az elsődleges biotikus és az elsődleges abiotikus lebomlás, nemvizes közegben való lebomlás és a környezetben való bizonyítottan gyors lebomlás, mind figyelembe vehető13).

Egy anyag akkor tekintendő a környezetben gyorsan lebomlónak, ha a következő kritériumoknak megfelel:

a) a 28 napos könnyű biológiai lebonthatósági vizsgálat során a következő lebomlási szinteket éri el:

i) az oldott szerves széntartalmon alapuló vizsgálatnál: 70%-ot;

ii) az oxigén fogyáson vagy a szén-dioxid képződésen alapuló vizsgálatnál: az elméleti maximumok 60%-át.

Ezeket az értékeket 10 napon belül kell elérni attól a naptól kezdve, amikor a biológiai lebomlás első alkalommal 10% felett volt, kivéve, ha az anyagot mint összetett, többkomponensű, szerkezetileg hasonló összetevőkkel rendelkező anyagot azonosították. Ebben az esetben ha kielégítő bizonyíték áll rendelkezésre, a 10 napon belüli bekövetkezési feltételtől el lehet tekinteni, és a 28 napos megfelelőségi szintet kell alkalmazni14).

b) ha csak a BOI és a KOI értékek állnak rendelkezésre: a BOI₅ /KOI ≥ 0,5; vagy

c) egyéb, meggyőző tudományos bizonyíték van arra, hogy az anyag a vízi környezetben, 28 napon belül 70% fölötti mértékben lebomlik (biotikus és/vagy abiotikus úton).

2.2.9.1.10.3 Az anyagok besorolási kategóriái és kritériumai

Egy anyagot akkor kell a „környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyag”-nak besorolni, ha a 2.2.9.1.10.3.1 táblázatban az akut-1 kategóriára, a krónikus-1 kategóriára vagy a krónikus-2 kategóriára feltüntetett kritériumoknak megfelel. Ezek a kritériumok részletesen leírják a besorolási kategóriákat. A 2.2.9.1.10.3.2 táblázat pedig diagram formájában fogalja össze a kategóriákat.

2.2.9.1.10.3.1 táblázat: A vízi környezetre veszélyes anyagok kategóriái

(lásd az 1. megj.)

a) Akut (rövid távú) veszélyesség a vízi környezetre

Akut-1 kategória (lásd a 2. megj.)
	96 órás LC₅₀ (halra)	£ 1 mg/l és/vagy
	48 órás EC₅₀ (rákokra)	£ 1 mg/l és/vagy
	72 vagy 96 órás ErC₅₀ (algákra vagy egyéb vízinövényekre)	£ 1 mg/l (lásd a 3. megj.)

b) Hosszú távú veszélyesség a vízi környezetre (lásd a 2.2.9.1.10.3.1 ábrát is)

i) Nem gyorsan lebomló anyagok (lásd a 4. megj.), amelyekre van megfelelő krónikus toxicitási adat

	Krónikus-1 kategória (lásd a 2. megj.)
	Krónikus NOEC vagy EC_x(halra)	£ 0,1 mg/l és/vagy
	Krónikus NOEC vagy EC_x(rákokra)	£ 0,1 mg/l és/vagy
	Krónikus NOEC vagy EC_x(algákra vagy egyéb vízinövényekre)	£ 0,1 mg/l
	Krónikus-2 kategória
	Krónikus NOEC vagy EC_x(halra)	£ 1 mg/l és/vagy
	Krónikus NOEC vagy EC_x(rákokra)	£ 1 mg/l és/vagy
	Krónikus NOEC vagy EC_x(algákra vagy egyéb vízinövényekre)	£ 1 mg/l

ii) Gyorsan lebomló anyagok, amelyekre van megfelelő krónikus toxicitási adat

	Krónikus-1 kategória (lásd a 2. megj.)
	Krónikus NOEC vagy EC_x(halra)	£ 0,01 mg/l és/vagy
	Krónikus NOEC vagy EC_x(rákokra)	£ 0,01 mg/l és/vagy
	Krónikus NOEC vagy EC_x(algákra vagy egyéb vízinövényekre)	£ 0,01 mg/l
	Krónikus-2 kategória
	Krónikus NOEC vagy EC_x(halra)	£ 0,1 mg/l és/vagy
	Krónikus NOEC vagy EC_x(rákokra)	£ 0,1 mg/l és/vagy
	Krónikus NOEC vagy EC_x(algákra vagy egyéb vízinövényekre)	£ 0,1 mg/l

iii) Anyagok, amelyekre nincs megfelelő krónikus toxicitási adat

	Krónikus-1 kategória (lásd a 2. megj.)
	96 órás LC₅₀ (halra)	£ 1 mg/l és/vagy
	48 órás EC₅₀ (rákokra)	£ 1 mg/l és/vagy
	72 vagy 96 órás ErC₅₀ (algákra vagy egyéb vízinövényekre)	£ 1 mg/l (lásd a 3. megj.)
	és az anyag nem bomlik le gyorsan és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ³ 500 (vagy ennek hiányában a logK_ow³ 4 ) (lásd a 4. és az 5. megj.)
	Krónikus-2 kategória
	96 órás LC₅₀ (halra)	> 1, de £ 10 mg/l és/vagy
	48 órás EC₅₀ (rákokra)	> 1, de £ 10 mg/l és/vagy
	72 vagy 96 órás ErC₅₀ (algákra vagy egyéb vízinövényekre)	> 1, de £ 10 mg/l (l. 3. megj.)
	és az anyag nem bomlik le gyorsan és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ³ 500 (vagy ennek hiányában a logK_ow³ 4 ) (lásd a 4. és az 5. megj.)

Megjegyzés: 1. A halat, a rákokat és algákat helyettesítő fajként vizsgáljuk, mint amelyek a táplálkozási szintek és a rendszertan széles skáláját ölelik fel, a vizsgálati módszerek nagymértékben szabványosítottak. Más élő szervezetekre vonatkozó adatok is figyelembe vehetők, de csak, ha azonos fajt képviselnek és a vizsgálatok kimenetei is mehegyeznek.

2. Az anyagok akut-1 és/vagy krónikus-1 kategóriába sorolása során az összegzési módszer alkalmazásához szükség van egyúttal jelezni a megfelelő M tényező értékét (lásd a 2.2.9.1.10.4.6.4 pontot).

3. Ha az algára vonatkozó ErC₅₀ toxicitás [= EC₅₀ (szaporodási ráta)] a következő legérzékenyebb faj értékének századrészénél kisebb és a besorolás eredménye kizárólag ezen a hatáson alapul, meg kell gondolni, hogy ez a toxicitás reprezentálja-e a vízi növényekre vonatkozó toxicitást. Ha bizonyítható, hogy nem ez az eset áll fenn, akkor szakértői értékelés alapján kell eldönteni, hogy a besorolást alkalmazzuk-e. A besorolásnak az ErC₅₀ értéken kell alapulnia. Olyan esetekben, amikor az EC₅₀ alapja nincs meghatározva és nem áll rendelkezésre ErC₅₀ érték, a besorolást a rendelkezésre álló legkisebb EC₅₀ alapján kell végezni.

4. A gyors lebonthatóság hiányának megállapítását vagy a könnyű biológiai lebonthatóság hiányára vagy a gyors lebomlás hiányának más bizonyítékára lehet alapozni. Ha a lebonthatóságra nincs használható adat (sem kísérletileg meghatározott, sem becsült) akkor az anyagot nem gyorsan lebomlónak kell tekinteni.

5. A kísérletileg meghatározott BCF ³ 500 értéken vagy ennek hiányában a logK_ow³ 4 értéken (ha a log K_owérték megfelelő mutatója az anyag bioakkumulációs hajlamának) alapuló bioakkumulációs hajlam. A mért logK_ow értékeket előnyben kell részesíteni a becsült adatokkal szemben, valamint a mért BCF értékeket a logK_ow értékekkel szemben.

2.2.9.1.10.3.1. ábra: Kategóriák a vízi környezetre hosszú távon veszélyes anyagokhoz

2.2.9.1.10.3.2 A következő 2.2.9.1.10.3.2 táblázat besorolási rendszere az anyagok besorolási kritériumait foglalja össze.

2.2.9.1.10.3.2 táblázat A vízi környezetre veszélyes anyagok besorolási rendszere

Besorolási kategória
Akut veszélyesség (lásd az 1. megj.)	Hosszú távú veszélyesség (lásd a 2. megj.)
	Van megfelelő krónikus toxicitási adat		Nincs megfelelő krónikus toxicitási adat (lásd az 1. megj.)
	Nem gyorsan lebomló anyagok (lásd a 3. megj.)	Gyorsan lebomló anyagok (lásd a 3. megj.)
Kategória: akut-1	Kategória: krónikus-1	Kategória: krónikus-1	Kategória: krónikus-1
L(E)C₅₀ £ 1,00	NOEC vagy EC_x £ 0,1	NOEC vagy EC_x £ 0,01	L(E)C₅₀ £ 1,00 és a gyors lebomlás hiánya és/vagy BCF ³ 500, vagy ennek hiányában logK_ow ³ 4
	Kategória: krónikus-2	Kategória: krónikus-2	Kategória: krónikus-2
	0,1 < NOEC vagy EC_x£ 1	0,01 < NOEC vagy EC_x £ 0,1	1,00 < L(E)C₅₀ £ 10,0 és a gyors lebomlás hiánya és/vagy BCF ³ 500, vagy ennek hiányában logK_ow ³ 4

Megjegyzés: 1. A halra, rákokra és/vagy algákra vagy más vízinövényekre meghatározott, (vagy kísérleti adatok hiányában a kvantitatív szerkezet-hatás összefüggés (QSAR15)) szerint becsült) mg/l-ben kifejezett L(E)C₅₀ értékeken alapuló akut toxicitási tartomány.

2. Az anyagokat a különböző krónikus kategóriákba kell sorolni, kivéve, ha van megfelelő krónikus toxicitási adat mind a három táplálkozási szintre, amelyek meghaladják a vízben való oldhatóságot vagy az 1 mg/l értéket. (A „megfelelő” azt jelenti, hogy az adatok kielégítően lefedik a szóban forgó végpontokat. Általában ez mért vizsgálati adatokat jelent, de a felesleges vizsgálatok elkerülésére egyedi esetekben lehetnek becsült adatok is, pl. QSAR vagy nyilvánvaló esetben szakértői vélemény.)

3. Halra vagy rákokra meghatározott, mg/l-ben kifejezett NOEC vagy egyenértékű EC_xértékeken, vagy más, elismert jellemzőn alapuló krónikus toxicitási tartomány.

2.2.9.1.10.4 A keverékek besorolási kategóriái és kritériumai

2.2.9.1.10.4.1 A keverékek besorolási rendszeréhez tartoznak az anyagok besorolásához használt kategóriák, azaz az akut-1, a krónikus-1 és a krónikus-2 kategória. Annak érdekében, hogy a keverék vízi környezetre való veszélyességének besorolásához az összes rendelkezésre álló adatot felhasználjuk, a következő feltételezést használjuk:

A „lényeges összetevő” a keverékben legalább 0,1 tömeg%-ban jelenlévő akut-1 és/vagy krónikus-1 kategóriába tartozó összetevő és minden más, legalább 1 tömeg%-ban jelen levő összetevő, kivéve, ha feltételezhető, hogy valamelyik 0,1 tömeg%-nál kisebb koncentrációban jelenlévő összetevő is lényeges a keverék vízi környezetre való veszélyességének besorolásához (pl. nagyon mérgező összetevők esetében).

2.2.9.1.10.4.2 A vízi környezetre való veszélyesség besorolásának menete lépcsőzetes, és attól függ, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a keverék egészére, ill. az összetevőire. A lépcsőzetes besorolás elemei a következők:

a) a keverékkel végzett vizsgálaton alapuló besorolás;

b) a következtetés elvén alapuló besorolás;

c) „a besorolt összetevők összegzése” módszer és/vagy az „összegző képlet” használata.

A követendő eljárást a következő 2.2.9.1.10.4.2 ábra mutatja.

2.2.9.1.10.4.2 ábra: A keverékek akut és hosszú távú vízi környezeti veszélyességének lépcsőzetes besorolása

A keverék egészére vannak vízi toxicitás vizsgálati adatok
	Nem		Igen	akut/ hosszú távú toxicitás szempontjából kell besorolni (2.2.9.1.10.4.3)
Hasonló keverékekre van megfelelő adat a veszélyesség megítéléséhez	Igen	A következtetési elveket kell alkalmazni (2.2.9.1.10.4.4)		akut/ hosszú távú toxicitás szempontjából kell besorolni
Nem
Minden lényeges összetevőre vannak vízi toxicitási vagy besorolási adatok	Igen	Az összegző módszert kell alkalmazni (2.2.9.1.10.4.6.1 – 2.2.9.1.10.4.6.4) a következők felhasználásával: a) az összes, krónikusnak besorolt összetevő százalékos aránya b) az akutnak besorolt összetevők százalékos aránya c) akut toxicitási adatokkal rendelkező összetevők százalékos aránya: az összegző képleteket (2.2.9.1.10.4.5.2) kell alkalmazni és az így kapott L(E)C₅₀ vagy EqNOEC_m értéket át kell számolni a megfelelő akut vagy krónikus kategóriába		akut/ hosszú távú toxicitás szempontjából kell besorolni
Nem
Az ismert összetevők veszélyességi adatait kell használni		Az összegző módszert és az összegző képletet (2.2.9.1.10.4.6.1 – 2.2.9.1.10.4.6.4) és a 2.2.9.1.10.4.6.5 pontot kell alkalmazni		akut/ hosszú távú toxicitás szempontjából kell besorolni

2.2.9.1.10.4.3 Keverékek besorolása abban az esetben, ha a keverék egészére vannak toxicitási adatok

2.2.9.1.10.4.3.1 Ha a keverék egészének vízi toxicitását megvizsgálták, akkor ezek az adatokat kell felhasználni a keverék besorolására az anyagokra elfogadott kritériumok szerint. A besorolást normál esetben a halra, a rákokra és az algákra vagy egyéb vízinövényekre kapott adatokra kell alapozni (lásd a 2.2.9.1.10.2.3 és a 2.2.9.2.10.2.4 pontot). Ha a keverék egészére nincs megfelelő akut vagy krónikus toxicitási adat, a következtetési elveket vagy az összegző módszert kell alkalmazni (lásd a 2.2.9.1.10.4.4 – 2.2.9.1.10.4.6 pontot).

2.2.9.1.10.4.3.2 A keverékek hosszú távú veszélyesség alapján történő besorolásához a lebomlásra és a egyes esetekben a bioakkumulációra vonatkozó további adatok szükségesek. A keverékek egészére nem léteznek lebomlásra és bioakkumulációra vonatkozó adatok. A lebomlásra és bioakkumulációra vonatkozó vizsgálatokat keverékekre nem alkalmazzák, mert rendszerint nehezen értelmezhetők, és a vizsgálatok csak egyedi anyagokra mértékadók.

2.2.9.1.10.4.3.3 Besorolás az akut-1 kategóriába

a) ha a keverék egészére vannak megfelelő akut toxicitási vizsgálati adatok (LC₅₀vagy EC₅₀) és az L(E)C₅₀ értéke £ 1 mg/l:

a keveréket a 2.2.9.1.10.3.1 táblázat a) pontja szerint az akut-1 kategóriába kell besorolni;

b) ha a keverék egészére vannak akut toxicitási vizsgálati adatok (LC₅₀vagy EC₅₀) és az L(E)C₅₀ értéke(k) >1 mg/l vagy nagyobb(ak), mint a vízben való oldhatóság értéke:

a keveréket az ADR értelmében nem kell akut veszélyességi kategóriába sorolni.

2.2.9.1.10.4.3.4 Besorolás a krónikus-1 és -2 kategóriába

a) ha a keverék egészére vannak megfelelő krónikus toxicitási adatok (EC_x vagy NOEC), és a vizsgált keverék EC_x vagy NOEC értéke £ 1 mg/l:

i) a keveréket a 2.2.9.1.10.3.1 táblázat b) ii) pontja (gyorsan lebomló) szerint a krónikus-1 vagy -2 kategóriába kell besorolni, ha a rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy a keverék minden lényeges összetevője gyorsan lebomló;

ii) minden más esetben a keveréket a 2.2.9.1.10.3.1 táblázat b) i) pontja (nem gyorsan lebomló) szerint a krónikus-1 vagy -2 kategóriába kell besorolni;

b) ha a keverék egészére vannak megfelelő krónikus toxicitási adatok (EC_x vagy NOEC) és a vizsgált keverék EC_x vagy NOEC értéke(i) >1 mg/l vagy nagyobb(ak), mint a vízben való oldhatóság értéke:

a keveréket az ADR értelmében nem kell hosszú távú veszélyességi kategóriába sorolni.

2.2.9.1.10.4.4 Keverékek besorolása, amelyeknél a keverék egészére nincsenek toxicitási adatok: a következtetés elvén alapuló besorolás

2.2.9.1.10.4.4.1 Ha magát a keveréket nem vizsgálták a vízi környezetre való veszélyességének megállapítására, viszont az egyes összetevőkre és hasonló, megvizsgált keverékekre elegendő adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy a keverék veszélyességét megfelelően jellemezze, akkor ezeket az adatokat kell használni a következő, elfogadott következtetési szabályok szerint. Ez biztosítja, hogy a besorolási eljárás folyamán a rendelkezésre álló adatokat a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk a keverék veszélyességének jellemzésére, anélkül, hogy további állatkísérletekre volna szükség.

2.2.9.1.10.4.4.2 Hígítás

Abban az esetben, ha egy keveréket egy már bevizsgált másik keverék vagy anyag olyan hígítószerrel történő hígításával állítottak elő, amelynek a vízi környezetre való veszélyessége azonos vagy kisebb mértékű, mint a legkevésbé toxikus eredeti összetevőjének veszélyessége, és amely valószínűleg nem befolyásolja a többi összetevő vízi környezetre való veszélyességét, akkor a keveréket az eredeti bevizsgált keverékkel, ill. anyaggal azonosan kell besorolni. Alternatívaként a 2.2.9.1.10.4.5 pont szerinti eljárás is alkalmazható.

2.2.9.1.10.4.4.3 Gyártási tételek

Egy keverék valamely bevizsgált gyártási tételének a vízi környezetre való veszélyességi besorolása és ugyannak a kereskedelmi terméknek, ugyanazon gyártó által, vagy ugyanazon gyártó felügyelete mellett gyártott másik, nem bevizsgált gyártási tételének besorolása alapvetően azonosnak tekintendő, kivéve, ha okkal feltételezhető, hogy olyan jelentős változás következett be, amely a nem bevizsgált gyártási tételnek a vízi környezetre való veszélyességi besorolását is megváltoztatta. Ez esetben új besorolási eljárás szükséges.

2.2.9.1.10.4.4.4 A legszigorúbb (krónikus-1 és akut-1) kategóriákba sorolt keverékek koncentrációjának növelése

Ha egy krónikus-1 és/vagy akut-1 kategóriába sorolt, bevizsgált keverékben a krónikus-1 és/vagy akut-1 kategóriába sorolt összetevők koncentrációját a továbbiakban növeljük, a nagyobb koncentrációjú nem bevizsgált keveréket – további vizsgálat nélkül – ugyanabba a kategóriába kell sorolni, mint az eredeti bevizsgált keveréket.

2.2.9.1.10.4.4.5 Egy toxikussági kategórián belüli interpoláció

Három, azonos összevetőket tartalmazó keverék (A, B és C) esetén, ha A keverék és B keverék bevizsgált és ugyanabba a kategóriába tartozik és a nem bevizsgált C keverék ugyanazokat a toxikológiailag aktív összetevőket tartalmazza, mint az A és B keverék, de a toxikológiailag aktív összetevők koncentrációja az A és B keverékben levő koncentrációk közé esik, akkor feltételezhető, hogy a C keverék ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az A és a B keverék.

2.2.9.1.10.4.4.6 Alapvetően azonos keverékek

Ha adottak a következők:

a) két keverék:

i) A + B;

ii) C + B,

b) a B összetevő koncentrációja a két keverékben lényegében azonos;

c) az A összetevő koncentrációja az i) pont szerinti keverékben azonos a C összetevő koncentrációjával az ii) pont szerinti keverékben;

d) az A és C vízi környezetre való veszélyességi adatai ismertek és alapvetően azonosak, vagyis ugyanabba a veszélyességi kategóriába tartoznak, és nem valószínű, hogy a B összetevő vízi toxicitását befolyásolnák,

akkor ha az i), ill. az ii) pont szerinti keveréket vizsgálati adatok alapján már besorolták, a másik keverék ugyanabba a veszélyességi kategóriába sorolható.

2.2.9.1.10.4.5 Keverékek besorolása abban az esetben, ha a keverék mindegyik összetevőjére vagy csak néhányra vannak toxicitási adatok

2.2.9.1.10.4.5.1 A keverék besorolását a besorolt összetevők koncentrációjának összegzésére kell alapozni. Az „akut”, ill. „krónikus” kategóriába sorolt összetevők százalékos aránya az össszegző módszer kiinduló adata. Az összegző módszer részletei a 2.2.9.1.10.4.6.1 – 2.2.9.1.10.4.6.4 pontokban találhatók.

2.2.9.1.10.4.5.2 Egy keverék lehet már besorolt (akut-1 és/vagy krónikus-1, krónikus-2) összetevők és olyan összetevők kombinációja, amelyekre vannak megfelelő toxicitási vizsgálati adatok. Ha a keverék egynél több összetevőjére van megfelelő toxicitási adat, akkor ezeknek az összetevőknek az együttes toxicitását a toxicitási adatok jellegétől függően a következő a), ill. b) összegző képlettel kell kiszámolni:

a) a vízi környezetre gyakorolt akut toxicitás alapján:

ahol:

C_i = az i-edik összetevő koncentrációja (tömeg%);

L(E)C_50i = az i-edik összetevő LC₅₀ vagy EC₅₀ értéke (mg/l);

n = az összetevők száma, i = 1…n ;

L(E)C_50m = a keverék azon részének L(E)C₅₀ értéke, amelyre van toxicitási adat.

A számított toxicitást kell felhasználni a keverék ezen részének az akut toxicitási veszélyességi kategóriába sorolásához, amit azután felhasználunk az összegzési módszerben.

b) a vízi környezetre gyakorolt krónikus toxicitás alapján

ahol

C_i= a gyorsan lebomló összetevők közül az i-ediknek a koncentrációja (tömeg%);

Cj = a nem gyorsan lebomló összetevők közül a j-ediknek a koncentrációja (tömeg%);

NOEC_i = a gyorsan lebomló összetevők közül az i-ediknek a NOEC értéke (vagy más, elismert jellemző a krónikus toxicitásra), (mg/l);

NOEC_j = a nem gyorsan lebomló összetevők közül a j-ediknek a NOEC értéke (vagy más, elismert jellemző a krónikus toxicitásra), (mg/l);

n = az összetevők száma, i és j = 1…n

EqNOEC_m = a keverék azon részének egyenértékű NOEC értéke, amelyre van vizsgálati adat;

Az egyenértékű toxicitás ily módon azt a tényt tükrözi, hogy a nem gyorsan lebomló anyagok eggyel szigorúbb veszélyességi kategóriába tartoznak mint a gyorsan lebomló anyagok.

A számított egyenértékű toxicitást kell felhasználni a keverék ezen részének az hosszú távú veszélyességi kategóriába sorolásához a gyorsan lebomló anyagokra vonatkozó kritériumok szerint [2.2.9.1.10.3.1 táblázat b) ii) pont], amit azután felhasználunk az összegzési módszerben.

2.2.9.1.10.4.5.3 Amikor a keverék egy részére az összegző képletet alkalmazzuk, előnyös, ha a keverék ezen része toxicitását az egyes összetevők azonos rendszertani csoportra (halra, rákra vagy algára) vonatkozó toxicitási értékeivel kiszámoljuk, és azután a kapott legnagyobb toxicitási értéket (azaz a legkisebb értéket) használjuk (vagyis a három csoport közül a legérzékenyebbre vonatkozót). Ha azonban nincs minden összetevőre azonos rendszertani csoportra vonatkozó toxicitási adat, az egyes összetevőkre vonatkozóan a toxicitási adatot úgy kell kiválasztani, mint ahogy az anyagok besorolásánál kell a toxicitási adatot kiválasztani, vagyis a legnagyobb toxicitási értéket (a legérzékenyebb vizsgálati szervezetre vonatkozót) kell használni. Az így kiszámított akut és krónikus toxicitás érték figyelembevételével kell a keverék ezen részét az akut-1 és/vagy krónikus-1, ill. -2 kategóriába sorolni, ugyanazon kritériumok alapján, mint amelyek az anyagokra vonatkoznak.

2.2.9.1.10.4.5.4 Ha egy keveréket többféleképpen sorolnak be, a legszigorúbb eredményt adó módszert kell alkalmazni.

2.2.9.1.10.4.6 Összegző módszer

2.2.9.1.10.4.6.1 Besorolási eljárás

Általában a keverékeknél a szigorúbb besorolás megelőzi a kevésbé szigorút, például a krónikus-1 kategóriába való besorolás megelőzi a krónikus-2-be való sorolást. Ennek következtében, ha a besorolás eredménye krónikus-1 kategória, a besorolási eljárás befejeződik. Mivel a krónikus-1 kategóriánál nincs szigorúbb, ezért nem szükséges a besorolási eljárást folytatni.

2.2.9.1.10.4.6.2 Az akut-1 kategóriába való sorolás

2.2.9.1.10.4.6.2.1 Először az összes, akut-1 kategóriába sorolt összetevő koncentrációját (%-ban) összeadjuk. Ha ezen összeg 25% vagy annál nagyobb, az egész keveréket az akut-1 kategóriába kell sorolni. Ha a számítás eredménye az, hogy a keverék az akut-1 kategóriába tartozik, a besorolási eljárás befejeződött.

2.2.9.1.10.4.6.2.2 A keveréknek a besorolt összetevők koncentrációjának összegzésén alapuló, akut veszélyesség szerinti besorolása a 2.2.9.1.10.4.6.2.2 táblázatban van összefoglalva.

2.2.9.1.10.4.6.2.2 táblázat: A keverék akut veszély szerinti besorolása a besorolt összetevők koncentrációjának összegzése alapján

Az adott kategóriába besorolt összetevők

koncentrációjának összege (%-ban)

A keverék besorolása

akut-1 × M^a)≥ 25%

akut-1

a) Az M tényező magyarázatára lásd a 2.2.9.1.10.4.6.4 pontot.

2.2.9.1.10.4.6.3 A krónikus-1 és krónikus-2 kategóriába való sorolás

2.2.9.1.10.4.6.3.1 Először az összes, a krónikus-1 kategóriába sorolt összetevő koncentrációját (%-ban) összeadjuk. Ha ezen összeg 25% vagy annál nagyobb, az egész keveréket a krónikus-1 kategóriába kell sorolni. Ha a számítás eredménye az, hogy a keverék a krónikus-1 kategóriába tartozik, a besorolási eljárás befejeződött.

2.2.9.1.10.4.6.3.2 Ha a keverék nem tartozik a krónikus-1 kategóriába, akkor a krónikus-2 kategóriába való sorolás szempontjából kell vizsgálni. Akkor kell a keveréket a krónikus-2 kategóriába sorolni, ha a krónikus-1 kategóriába sorolt összetevők koncentrációja összegének (%-ban) 10-szerese és a krónikus-2 kategóriába sorolt összetevők koncentrációjának összege (%-ban) 25% vagy annál nagyobb. Ha a számítás eredménye az, hogy a keverék a krónikus-2 kategóriába tartozik, a besorolási eljárás befejeződött.

2.2.9.1.10.4.6.3.3 A keveréknek a besorolt összetevők összegzésén alapuló, hosszú távú veszélyesség szerinti besorolása a 2.2.9.1.10.4.6.3.3 táblázatban van összefoglalva.

2.2.9.1.10.4.6.3.3 táblázat: A keverék hosszú távú veszélyesség szerinti besorolása a
besorolt összetevők összegzése alapján

Az adott kategóriába besorolt összetevők koncentráció összege (%-ban)		A keverék besorolása:
krónikus-1 × M^a)	≥ 25%	krónikus-1
(M^a)× 10 × krónikus-1) + krónikus-2	≥ 25%	krónikus-2

a) Az M tényező magyarázatára lásd a 2.2.9.1.10.4.6.4 pontot.

2.2.9.1.10.4.6.4 Nagyon mérgező összetevőket tartalmazó keverékek

Az olyan, akut-1 vagy krónikus-1 kategóriába sorolt összetevők, amelyek akut toxicitása jóval kisebb 1 mg/l-nél és/vagy krónikus toxicitása jóval kisebb, mint 0,1 mg/l (ha nem gyorsan lebomlók) vagy mint 0,01 mg/l (ha gyorsan lebomlók), befolyásolhatják az egész keverék toxicitását, ezért az összegző módszerben súlyozottan vannak figyelembe véve. Ha a keverékben van akut-1 vagy krónikus-1 kategóriába sorolt összetevő, a 2.2.9.1.10.4.6.2 és 2.2.9.1.10.4.6.3 pontban leírt lépcsőzetes eljárást kell alkalmazni, amelyben az összetevők százalék arányának egyszerű összeadása helyett egy súlyozott összeget használunk, amely az akut-1 és krónikus-1 kategóriájú összetevők koncentrációjának és egy tényezőnek a szorzata. Ez azt jelenti, hogy a 2.2.9.1.10.4.6.2.2, ill. a 2.2.9.1.10.4.6.3.3 táblázatok bal oldali oszlopában az akut-1, ill. krónikus-1 kategóriájú összetevők koncentrációja a megfelelő tényezővel megszorozva szerepel. A szorzótényező az összetevők toxicitása alapján van meghatározva, és a következő 2.2.9.1.10.4.6.4 táblázatban szerepel. Ezért az akut-1 és/vagy krónikus-1 kategóriába sorolt összetevőket tartalmazó keverékek összegző módszerrel történő besorolásához ismerni kell az M tényező értékét. Ehelyett az összegző képlet is alkalmazható (lásd a 2.2.9.1.10.4.5.2 pontot), ha a keverékben lévő minden, nagyon mérgező összetevőre van toxicitási adat és elegendő bizonyíték van arra, hogy a többi összetevő (beleértve azokat is, amelyekre akut és/vagy krónikus toxicitási adatok nem állnak rendelkezésre), csak enyhén vagy egyáltalán nem mérgező, és nem befolyásolják jelentősen a keverék környezetre való veszélyességét.

2.2.9.1.10.4.6.4 táblázat: A keverékek nagyon mérgező összetevőihez tartozó szorzótényezők

Akut toxicitás	M tényező	Krónikus toxicitás	M tényező
L(E)C₅₀érték		NOEC érték	Nem gyorsan lebomló összetevők	Gyorsan lebomló összetevők
0,1 < L(E)C₅₀ £ 1	1	0,01 < NOEC £ 0,1	1	-
0,01 < L(E)C₅₀ £ 0,1	10	0,001 < NOEC £ 0,01	10	1
0,001 < L(E)C₅₀ £ 0,01	100	0,0001 < NOEC £ 0,001	100	10
0,0001 < L(E)C₅₀ £ 0,001	1000	0,00001 < NOEC £ 0,0001	1000	100
0,00001 < L(E)C₅₀ £ 0,0001	10000	0,000001 < NOEC £ 0,00001	10000	1000
(további tizedes intervallumonként folytatva)		(további tizedes intervallumonként folytatva)

2.2.9.1.10.4.6.5 Keverék besorolása abban az esetben, ha nincs az összetevőkre használható információ

Abban az esetben, ha a keverék valamely lényeges összetevőjének akut és/vagy krónikus vízi toxicitására nincs használható adat, a keveréket nem lehet határozott veszélyességi kategóriába sorolni. Ebben az esetben a keveréket az ismert összetevők alapján kell besorolni.

2.2.9.1.10.5 Az 1272/2008/EK16) rendelet szerint a környezetre (vízi környezetre) veszélyesnek besorolt anyagok és keverékek

Ha a 2.2.9.1.10.3 és a 2.2.9.1.10.4 pont szerinti besoroláshoz nem áll rendelkezésre adat, akkor az anyagot, ill. keveréket:

a) a környezetre (vízi környezetre) veszélyesnek kell besorolni, ha a 1272/2008/EK¹⁵⁾ rendelet szerint a vízi akut-1, vízi krónikus-1 vagy vízi krónikus-2 kategóriába kell sorolni;

b) úgy lehet tekinteni, hogy nem veszélyes a környezetre (vízi környezetre), ha az említett rendelet szerint nem kell egyik kategóriát sem hozzárendelni.

2.2.9.1.10.6 A 2.2.9.1.10.3, a 2.2.9.1.10.4 és a 2.2.9.1.10.5 pont előírásai szerint a környezetre (vízi környezetre) veszélyesnek besorolt anyagok, ill. keverékek hozzárendelése

Azokat a környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyagokat, ill. keverékeket, amelyek nem felelnek meg sem egyetlen más osztály sem a 9 osztály egyéb anyagai kritériumainak, , a következő tételekhez kell hozzárendelni:

UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N., vagy

UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

Ezek a tételek a III csomagolási csoportba tartoznak.

Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek

2.2.9.1.11 A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok (GMM-k) és a géntechnológiával módosított élő szervezetek (GMO-k) olyan mikroorganizmusok, ill. élő szervezetek, amelyek génállományát szándékosan, géntechnológiai módosítással úgy változtatták meg, ami természetes úton nem következik be. Ezek a 9 osztályba, az UN 3245 tétel alá tartoznak, ha nem elégítik ki a mérgező anyagok vagy a fertőző anyagok meghatározását, de képesek az állatokat, növényeket vagy mikrobiológiai anyagokat oly módon megváltoztatni, ami a természetes reprodukció eredményeként rendszerint nem következik be.

Megjegyzés: 1. Azok a GMM-k és GMO-k, amelyek fertőzőek, a 6.2 osztály UN 2814, UN 2900, ill. UN 3373 szám anyagai.

2. Azok a GMM-k és GMO-k, amelyek felhasználását a származási, a tranzit és a rendeltetési ország illetékes hatóságai engedélyezték17), nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.

3. Nem tartoznak az ADR hatálya alá azok a géntechnológiával módosított élő állatok, amelyeknek a tudomány jelenlegi állása szerint nincs ismert patogén hatásuk sem emberre, sem állatra és növényre, és olyan eszközben szállítják, amely alkalmas arra, hogy biztonságosan megakadályozza mind az állatok kiszabadulását, mind az illetéktelenek állatokhoz való hozzáférését. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) légi forgalmra vonatkozó előírása, a „Live Animal Regulations, LAR” („Élő állat szállítási szabályzat”) mintául szolgálhat az élő állat szállítására alkalmas eszközre vonatkozóan.

4. Élő állatok a 9 osztályba besorolt géntechnológiával módosított mikroorganizmusok szállítására nem használhatók, hacsak az anyag más módon nem szállítható. A géntechnológiával módosított élő állatokat a származási és a rendeltetési ország illetékes hatóságának előírásai és feltételei szerint kell szállítani.

2.2.9.1.12 (törölve)

Magas hőmérsékletű anyagok

2.2.9.1.13 A magas hőmérsékletű anyagok olyan anyagok, amelyeket folyékony állapotban 100 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten, de amennyiben van lobbanáspontjuk, akkor a lobbanáspont alatti hőmérsékleten szállítanak vagy adnak át szállításra. Ide tartoznak azok a szilárd anyagok, amelyeket 240 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten szállítanak vagy adnak át szállításra.

Megjegyzés: A magas hőmérsékletű anyagok csak akkor sorolhatók a 9 osztályba, ha egyetlen más osztály feltételeit sem elégítik ki.

Egyéb anyagok és tárgyak, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg

2.2.9.1.14 A következő egyéb anyagok és tárgyak, amelyek egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg, a 9 osztályba vannak besorolva:

szilárd ammóniumvegyületek 60 °C alatti lobbanásponttal
csekély veszélyt képviselő ditionitok
erősen illékony folyékony anyagok
ártalmas gőzöket kibocsátó anyagok
allergéneket tartalmazó anyagok
vizsgáló-készletek és elsősegély felszerelések
kettős rétegű villamos kondenzátorok (0,3 Wh-nál nagyobb energiatároló-kapacitással)
járművek, belső égésű motorok és gépek

különféle veszélyes árut tartalmazó tárgyak.

Megjegyzés: A következő anyagok és tárgyak, amelyeket az ENSZ Minta Szabályzat felsorol, nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá: UN 1845 szilárd szén-dioxid (szárazjég)18), UN 2216 stabilizált halliszt (halhulladék), UN 2807 mágnesezett anyag, UN 3334 légi forgalomban szabályozott folyadék, m.n.n. és UN 3335 légi forgalomban szabályozott szilárd anyag, m.n.n.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.9.1.15 A 9 osztály anyagai és tárgyai a veszélyességük mértéke alapján a következő csomagolási csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat (4) oszlo-pában ez fel van tüntetve:

II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok.

2.2.9.2 A szállításból kizárt anyagok és tárgyak

A következő anyagok és tárgyak a szállításból ki vannak zárva:

– azok a lítium akkumulátorok, amelyek nem felelnek meg a 3.3 fejezet 188, 230, 310, 636 vagy 670 különleges előírásának;

– azoknak a tárgyaknak (pl. transzformátoroknak, kondenzátoroknak, hidraulikus beren-dezéseknek) az üres, tisztítatlan tartóedényei, amelyekben az UN 2315, 3151, 3152 vagy 3432 szám alá besorolt anyagok voltak.

2.2.9.3 A megnevezések felsorolása

		Osztályozási kód		UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén			M1	2212	AMFIBOLAZBESZT (amozit, tremolit, aktinolit, antofillit, krokidolit)
az egészséget veszélyeztetik				2590	KRIZOTILAZBESZT

				2315	FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK
Anyagok és tárgyak, amelyekből tűz esetén			M2	3151	FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK vagy
				3151	FOLYÉKONY HALOGÉNEZETT MONOMETIL-DIFENIL-METÁNOK vagy
				3151	FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK
dioxinok képződhetnek				3152	SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK vagy
				3152	SZILÁRD HALOGÉNEZETT MONOMETIL-DIFENIL-METÁNOK vagy
				3152	SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK
				3432	SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK

Gyúlékony gőzöket fejlesztő			M3	2211	HABOSÍTHATÓ POLIMER GYÖNGYÖK, amelyek gyúlékony gőzöket fejlesztenek
anyagok				3314	MŰANYAG SAJTOLÓANYAG gyúlékony gőzöket fejlesztő, massza, lemez vagy extrudált profil formában

				3090	FÉMLÍTIUM AKKUMULÁTOROK (beleértve a lítiumötvözet akkumulátorokat is)
				3091	FÉMLÍTIUM AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKBEN (beleértve a lítiumötvözet akkumulátorokat is) vagy
Lítium			M4	3091	FÉMLÍTIUM AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKKEL EGYBECSOMAGOLVA (beleértve a lítiumötvözet akkumulátorokat is)
akkumulátorok				3480	LÍTIUMION AKKUMULÁTOROK (beleértve a lítiumion polimer akkumulátorokat is)
				3481	LÍTIUMION AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKBEN (beleértve a lítiumion polimer akkumulátorokat is) vagy
				3481	LÍTIUMION AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKKEL EGYBECSOMAGOLVA (beleértve a lítiumion polimer akkumulátorokat is)
				3536	LÍTIUM AKKUMULÁTOROK ÁRUSZÁLLÍTÓ EGYSÉGBE SZERELVE lítiumion akkumulátorok vagy fémlítium akkumulátorok

				2990	ÖNFELFÚVÓ MENTŐESZKÖZ
Biztonsági felszerelések			M5	3072	NEM ÖNFELFÚVÓ MENTŐESZKÖZ, mely tartozékként veszélyes anyagokat tartalmaz
				3268	BIZTONSÁGI ESZKÖZÖK, villamos indítású

	az élő vizeket szennye-		M6	3082	KÖRNYEZETRE VESZÉLYES, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	ző folyékony anyagok

Környezetre	az élő vizeket szennye-		M7	3077	KÖRNYEZETRE VESZÉLYES, SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
veszélyes anyagok	szilárd anyagok

	géntechnológiával módosított mikro- organizmusok és			3245	GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT MIKROORGANIZMUSOK vagy
			M8	3245	GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT ÉLŐ SZERVEZETEK
	élő szervezetek

2.2.9.3 A megnevezések felsorolása (folyt.)

		Osztályozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése

	folyékony	M9	3257	MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. 100 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten, lobbanásponttal rendelkező anyagoknál lobbanáspontjuk alatti hőmérsékleten (beleértve az olvasztott fémeket, olvasztott sókat, stb.)
	anyagok
Magas hőmérsékletű
Magas hőmérsékletű
anyagok	szilárd	M10	3258	MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. 240 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten
	anyagok		3258

				Ezzel az osztályozási kóddal csak a 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt anyagok és tárgyak tartoznak a 9 osztály előírásainak hatálya alá, ezek a következők:
			1841	ACETALDEHID-AMMÓNIA
			1931	CINK-DITIONIT
			1941	DIBRÓM-DIFLUOR-METÁN
			1990	BENZALDEHID
			2071	AMMÓNIUM-NITRÁT ALAPÚ MŰTRÁGYA
			2969	RICINUSMAG vagy
			2969	RICINUSMAG LISZT vagy
			2969	RICINUSMAG PEHELY vagy
			2969	RICINUSMAG POGÁCSA
			3166	GYÚLÉKONY GÁZ ÜZEMŰ JÁRMŰ vagy
			3166	GYÚLÉKONY FOLYADÉK ÜZEMŰ JÁRMŰ vagy
Egyéb anyagok és tárgyak, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály		M11	3166	GYÚLÉKONY GÁZ ÜZEMŰ ÜZEMANYAGCELLÁS JÁRMŰ vagy
meghatározásának sem felelnek meg			3166	GYÚLÉKONY FOLYADÉK ÜZEMŰ ÜZEMANYAGCELLÁS JÁRMŰ
			3171	AKKUMULÁTOR MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰ vagy
			3171	AKKUMULÁTORRAL MŰKÖDTETETT KÉSZÜLÉK
			3316	VIZSGÁLÓKÉSZLET vagy
			3316	ELSŐSEGÉLY FELSZERELÉS
			3359	GÁZOSÍTÓSZER HATÁSA ALATT ÁLLÓ ÁRUSZÁLLÍTÓ EGYSÉG
			3363	VESZÉLYES ÁRU TÁRGYAKBAN vagy
			3363	VESZÉLYES ÁRU GÉPEKBEN vagy
			3363	VESZÉLYES ÁRU BERENDEZÉSEKBEN
			3499	KETTŐS RÉTEGŰ VILLAMOS KONDENZÁTOR (0,3 Wh-nál nagyobb energiatároló-kapacitással)
			3508	ASZIMMETRIKUS KONDENZÁTOR (0,3 Wh-nál nagyobb energiatároló-kapacitással)
			3509	ÜRES, TISZTÍTATLAN CSOMAGOLÓESZKÖZ- HULLADÉK
			3530	BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR
			3530	BELSŐ ÉGÉSŰ GÉP
			3548	KÜLÖNFÉLE VESZÉLYES ÁRUT TARTALMAZÓ TÁRGYAK, M.N.N

[1]) Ilyen jogszabályok például: a Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (az EK Hivatalos Lapja, L 226 szám, 2000. 09. 06., 3. o.) a módosított változatában; és az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 1999/45/EK Irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (lásd az EU Hivatalos Lapja, L 312. szám, 2008. november 22., p. 3-30.) a módosított változatában. Magyarországon lásd még a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt és a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletet a hulladékjegyzékről.

[2]) A táblázat azokat a tűzijáték test besorolásokat tartalmazza, amelyeket a 6 vizsgálati sorozat hiányában is lehet alkalmazni (lásd a 2.2.1.1.7.2 pontot).

[3]) A viszkozitás meghatározása: Ha a szóban forgó anyag nemnewtoni folyadék, vagy a viszkozitás kifolyópohárral nem határozható meg, változó nyírósebességű viszkoziméterrel meg kell határozni az anyag dinamikai viszkozitását 23 °C-on, különböző nyírósebességekre, majd az így kapott, nyírósebességtől függő értékekből a 0 nyírósebességre kell extrapolálni. Az így kapott dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa adja a látszólagos kinematikai viszkozitást a 0-hoz közelítő nyírósebességnél.

[4]) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (az EU Hivatalos Lapja L 353 szám, 2008. 12. 31., 1-1355. oldal)

* Magyarországon lásd még a 61/1999.(XII.1.) EüM rendelet 3. számú mellékletét.

[5]) A Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv [felváltotta a 2006/12/EK parlamenti és tanácsi irányelv (az EU Hivatalos Lapja L 114 szám, 2006. 04. 27., 9. oldal)] 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (az EK Hivatalos Lapja, L 226 szám, 2000. 09. 06., 3. o.) Magyarországon lásd még a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletet a hulladékok jegyzékéről.

6 Th-term. esetén az anyaelem a Th-232, az U-term. esetén az anyaelem az U-238.

7) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 404 „Akut dermális irritáció/korrózió”, 2015.

8) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 435 „In vitro membrán gát vizsgálat a dermális korrózióra”, 2015.

9) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 431 „In vitro bőr maró hatás: Rekonstruált humán felhám modell (RHE) vizsgálati módszer”, 2016.

10) OECD vegyianyagok vizsgálatára, No. 430 „In vitro dermális korrózió: Transzkután elektromos ellenállás vizsgálati módszer (TER)”, 2015.

7) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 404 „Akut dermális irritáció/korrózió”, 2015.

8) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 435 „In vitro membrán gát vizsgálat a dermális korrózióra”, 2015.

9) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 431 „In vitro bőr maró hatás: Rekonstruált humán felhám modell (RHE) vizsgálati módszer”, 2016.

10) OECD vegyianyagok vizsgálatára, No. 430 „In vitro dermális korrózió: Transzkután elektromos ellenállás vizsgálati módszer (TER)”, 2015.

11) Ez nem vonatkozik az olyan vízszennyező anyagokra, amelyeknél a vízi környezeten túlmenő hatásokat, pl. az emberi egészségre gyakorolt hatást is szükséges lehet figyelembe venni.

12) Megtalálható a GHS 10 Mellékletében.

13) Az adatok értelmezésére különleges útmutatás található a GHS 4.1 fejezetében és 9 Mellékletében.

14) Lásd a GHS 4.1 fejezetét és a 9 melléklet A9.4.2.2.3 pontját.

15) Különleges útmutatás található a GHS 4.1 fejezet 4.1.2.13 bekezdésében és 9. Melléklet A9.6 szakaszában.

16) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (az EU Hivatalos Lapja, L 353. szám, 2008.12.31., 1-1355. oldal).

17) Lásd a géntechnológiával módosított szervezeteknek a környezetben történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK Tanácsi Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (az EK Hivatalos Lapja, L 106. szám, 2001.04.17., 8 – 14 old.) C részét, és az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendeletét a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (az EU Hivatalos Lapja, L 268. szám, 2003. 10. 18., 1 – 23. old.), amely tartalmazza az Európai Közösség engedélyezési eljárásait. Magyarországon lásd az 1998. évi XXVII. tv-t a géntechnológiai tevékenységről, ill. a végrehajtására kiadott rendeleteket.

18) Az UN 1845 szilárd szén-dioxidra (szárazjégre) lásd az 5.5.3 szakaszt.

[7]) A Bizottság 440/2008/EK rendelete (2008. május 30.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek (lásd az EU Hivatalos Lapja, L 142. szám, 2008.05.31. p. 1-739. és L 143. szám, 2008.06.03., p 55.).