9.7 FEJEZET
KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A TARTÁNYJÁRMŰVEKRE (RÖGZÍTETT TARTÁNYOKRA), AZ 1 m3-NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ BATTÉRIÁS JÁRMŰVEKRE, A VESZÉLYES ÁRUK 1 m3-NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ LESZERELHETŐ TARTÁNYBAN, 3 m3-NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ TANKKONTÉNERBEN, MOBIL TARTÁNYBAN VAGY MEG-KONTÉNERBEN VALÓ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEKRE (EX/III, FL, AT, JÁRMŰVEKRE)
9.7.1 Általános előírások
9.7.1.1 A tartányjármű a járműből vagy az azt helyettesítő közúti futómű-elemekből, egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll.
9.7.1.2 A hordozó-járműhöz erősített leszerelhető tartánynak a tartányjárműre vonatkozó előírásoknak meg kell felelnie.
9.7.2 A tartányokra vonatkozó követelmények
9.7.2.1 A fémből készült rögzített vagy leszerelhető tartányoknak meg kell felelniük a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeinek.
9.7.2.2 Abban az esetben, ha a MEG-konténer elemei palackok, nagypalackok, gázhordók vagy palackkötegek, a 6.2 fejezet, ha tartányok, a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeit kell betartani.
9.7.2.3 A fémből készült tankkonténereknek a 6.8 fejezet, a mobil tartányoknak a 6.7 fejezet, illetve – ahol alkalmazható – az IMDG Kódex (lásd az 1.1.4.2 bekezdést) vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük.
9.7.2.4 A szálvázas műanyagból gyártott tartányoknak a 6.9 fejezet követelményeinek kell megfelelniük.
9.7.2.5 A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányoknak a 6.10 fejezet követelményeinek kell megfelelniük.
9.7.3 Rögzítőelemek
9.7.3.1 A rögzítőelemeket úgy kell kialakítani, hogy a normál szállítási körülmények között fellépő statikus és dinamikus igénybevételeket el tudják viselni. Rögzítőelemnek számítanak a szerkezeti szerelvények (lásd az 1.2.1 fejezetet) járműre való rögzítésére használt minden fajta tartószerkezetek.
9.7.3.2 Tartányjárművek, battériás járművek és tankkonténert, leszerelhető tartányt, mobil tartányt, MEG-konténert vagy UN MEG-konténert hordozó járművek esetén a rögzítőelemeknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő, külön-külön fellépő, statikus erők elviselésére kell alkalmasnak lenniük:
– menetirányban: a legnagyobb bruttó tömeg kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással (g)[16]);
– vízszintesen a menetirányra merőlegesen: a legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással (g)16);
– függőlegesen felfelé: a legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással (g)16); és
– függőlegesen lefelé: a legnagyobb bruttó tömeg kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással (g)16).
Megjegyzés: E bekezdés követelményei nem vonatkoznak az ISO 1161:2016 „1 sorozatú teherkonténerek – Sarok és köztes elemek című szabványnak megfelelő elforgatható rögzítőelemekre. Az ilyen rögzítőelemek járműhöz való erősítésére azonban vonatkoznak ezek a követelmények.
9.7.3.3 A tartányjárművek, a battériás járművek és a leszerelhető tartányt hordozó járművek rögzítőelemeinek a 6.8.2.1.11 – 6.8.2.1.13, a 6.8.2.1.15 és a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott minimális igénybevételeket kell elviselniük.
9.7.4 Az FL járművek elektromos testelése
Az FL tartányjárművek fémből vagy szálvázas műanyagból készült tartányait, ill. az FL battériás jármű elemeit a jármű alvázával legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó fémes kapcsolatot nem szabad létesíteni.
Megjegyzés: Lásd még a 6.9.1.2 bekezdést és a 6.9.2.14.3 pontot is.
9.7.5 A tartányjárművek stabilitása
9.7.5.1 A talajon támaszkodó felület teljes szélességének (az ugyanazon tengely jobb és bal oldali gumiabroncsának a talajjal érintkező legkülső pontjai közötti távolságnak) legalább akkorának kell lennie, mint a terhelt tartányjármű tömegközéppont magasságának 90 %-a. Nyerges szerelvényeknél a terhelt félpótkocsit hordozó egység tengelyeire eső tömeg nem haladhatja meg a terhelt nyerges szerelvény összes névleges tömegének 60%-át.
9.7.5.2 Az előzőeken túlmenően a folyadékok vagy olvadékok szállítására szolgáló, 3 m3-nél nagyobb befogadóképességű rögzített tartányt hordozó járműveknek (tartányjárműveknek), amelyeknél a tartány próbanyomása 4 bar-nál kisebb, meg kell felelniük az ENSZ 111. sz. előírás[17]) oldalirányú stabilitásra vonatkozó követelményeinek. Ezeket a követelményeket az először 2003. július 1-je után forgalomba helyezett járművekre kell alkalmazni.
9.7.6 A járművek hátsó védelme
A jármű hátsó részét a hátulról jövő lökésekkel szemben a tartány teljes szélességben kielégítően védő lökhárítóval kell felszerelni. A tartány hátsó fala és a lökhárító hátsó része között legalább 100 mm távolságnak kell lennie; ezt a távolságot a tartány hátsó falának leghátsó pontjától, vagy a szállított anyaggal érintkezésben lévő, kiálló tartozékoktól vagy szerelvényektől kell mérni. A por alakú vagy szemcsés anyagok szállítására használt, hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél és a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő, hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél nem szükséges lökhárító, ha a tartány hátsó szerelvényei el vannak látva olyan védőszerkezettel, amely a tartányt a lökhárítóhoz hasonló módon védi.
Megjegyzés: 1.Ezt az előírás nem vonatkozik a veszélyes árut tankkonténerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben szállító járművekre.
2. A tartányok oldalirányú lökésekkel vagy felborulással szembeni védelmére tartányok esetében lásd a 6.8.2.1.20 és a 6.8.2.1.21 pontot, ill. mobil tartányok esetében a 6.7.2.4.3 és a 6.7.2.4.5 pontot.
9.7.7 Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés
9.7.7.1 Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie a 9.2.4.7.1, a 9.2.4.7.2, a 9.2.4.7.5 pont követelményeinek és a következő feltételeknek:
a) a kapcsoló a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető;
b) a fűtőberendezést a raktéren kívülről is ki lehet kapcsolni; és
c) nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket.
Az FL járművek esetében az előzőeken túlmenően a 9.2.4.7.3 és a 9.2.4.7.4 pont előírásainak is meg kell felelni.
9.7.7.2 Ha a járművel olyan veszélyes árut szállítanak, amelyre 1.5, 3, 4.1, 4.3, 5.1 vagy 5.2 veszélyességi bárca van előírva, akkor nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a rakomány ne torlaszolja el a fűtőlevegő kivezetőnyílást. A rakomány legfeljebb 50 °C-ra melegedhet fel. A raktéren belül elhelyezett fűtőberendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást.
9.7.8 Villamos berendezések
9.7.8.1 Az FL járművek villamos berendezéseinek a 9.2.2.1, a 9.2.2.2, a 9.2.2.4, a 9.2.2.5, a 9.2.2.6, a 9.2.2.8 bekezdés és a 9.2.2.9.1 pont követelményeinek kell megfelelniük.
A villamos berendezések kiegészítése vagy változtatása esetén a szállítandó anyagoknak megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezésekre vonatkozó követelményeit teljesíteni kell.
Megjegyzés: Az átmeneti előírásokra lásd az 1.6.5 szakaszt is.
9.7.8.2 Az FL járművek villamos berendezéseinek, amelyek olyan helyen vannak, ahol robbanóképes környezet van vagy várható, a veszélyes környezetben történő használatra alkalmasnak kell lenniük. Az ilyen berendezéseknek meg kell felelniük az IEC 60079 szabvány 0 és 14 részének általános követelményeinek és az IEC 60079 szabvány 1, 2, 5, 6, 7, 11, 18, 26 vagy 28 részének vonatkozó kiegészítő követelményeinek. A villamos berendezéseknek meg kell felelniük a szállítandó anyag szerinti megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezéseire vonatkozó követelményeknek.
Az IEC 60079 szabvány 14 részének alkalmazása szempontjából a következő osztályozást kell használni:
0 zóna: a tartány belseje, a töltő és ürítő szerelvények és gőzvisszavezető.
1 zóna: a töltéshez és ürítéshez használt felszerelések kezelőszekrényének belseje, valamint a szellőztető szerkezetek és a biztonsági szelepek 0,5 m-es környezete.
9.7.8.3 A 0 és 1 zónán kívül elhelyezkedő, tartósan feszültség alatt levő villamos berendezésekre (beleértve a vezetékeket is), általában az 1 zóna, illetve a vezetőfülkében elhelyezett villamos berendezésekre az IEC 60079 szabvány 14 része szerinti 2 zóna követelményeit kell teljesíteni. A szállítandó anyagoknak megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezésekre vonatkozó követelményeit teljesíteni kell.
9.7.9 Az EX/III járművekre vonatkozó kiegészítő biztonsági követelmények
9.7.9.1 Az EX/III járműveket a motortérben keletkező tűz leküzdésére önműködő tűzoltó készülékkel kell felszerelni.
9.7.9.2 A rakományt az abroncstűzzel szemben fémből készült hőszigetelő pajzzsal kell védeni.
[1]) Az ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.3 jelű ENSZ dokumentum. Magyarországon lásd még az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet.
[2]) ENSZ 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából)
[3]) ENSZ 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában)
[4]) A jóváhagyási igazolás kitöltéséhez útmutatás található az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság titkárságának honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm)
[5]) Az ebben a szabványban hivatkozott ISO 4009 szabványt nem kell alkalmazni.
[6]) ENSZ 55. sz. előírás (Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóváhagyására)
[7]) E rész előírásai elsőbbséget élveznek az IEC 60079 szabvány 14 részével szemben.
[8]) Az ENSZ 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában).
[9]) Az ENSZ 34. sz. előírás (Egységes előírások a járművek jóváhagyására a tűzveszély kiküszöbölésére figyelemmel)
[10]) Az ENSZ 110. sz. előírás (Egységes előírások
I. Sűrített földgázt (CNG) és/vagy folyékony földgázt (LNG) használó gépjárművek meghajtó rendszere különleges szerkezeti elemeinek jóváhagyásához
II. Sűrített földgázt (CNG) és/vagy folyékony földgázt (LNG) használó jóváhagyott különleges szerkezeti elemtípusok járművek meghajtó rendszerébe való beszerelésének jóváhagyásához)
[11]) Az ENSZ 67. sz. előírás (Egységes előírások
I. Meghajtó rendszerükben folyékony szénhidrogén gázt használó M és N kategóriás járművek különleges berendezéseinek jóváhagyására,
II. Meghajtó rendszerükben folyékony szénhidrogén gáz használatára szolgáló különleges berendezésekkel felszerelt M és N kategóriás jármű jóváhagyására tekintettel ilyen berendezések beépítésére)
[12]) ENSZ 122. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására fűtési rendszerük vonatkozásában).
[13]) Az ENSZ 89. sz. előírás: Egységes feltételek a járművek jóváhagyására:
I. legnagyobb sebességük korlátozása vagy beállítható sebességhatároló funkciójuk szempontjából;
II. a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó (SLD) vagy beállítható sebességhatároló (ASLD) beépítése pontjából;
III. a sebességkorlátozó készülékek (SLD) és beállítható sebességhatároló (ASLD) jóváhagyására.
[14]) Az ENSZ 55. sz. előírás: (Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóváhagyására)
[15]) A gyúlékonyság tekintetében ez a követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a ponyva mintákat az ISO 3795:1989 „Közúti járművek, valamint mező- és erdőgazdasági vontatók és munkagépek – A belső anyagok égési viselkedésének meghatározása” c. szabványban meghatározott módszerrel vizsgálva az égési sebesség nem haladja meg a 100 mm/min értéket.
[16]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[17]) Az ENSZ 111. sz. előírás: Egységes feltételek az N és O kategóriájú tartányjárművek jóváhagyására a borulási stabilitás vonatkozásában.