9.7 FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK A TARTÁNYJÁRMŰVEKRE (RÖGZÍTETT TARTÁNYOKRA), AZ 1 m3-NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ BATTÉRIÁS JÁRMŰVEKRE, A VESZÉLYES ÁRUK 1 m3-NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ LESZERELHETŐ TARTÁNYBAN, 3 m3-NÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ TANKKONTÉNERBEN, MOBIL TARTÁNYBAN VAGY MEG-KONTÉNERBEN VALÓ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ (KÉSZ, ill. BEFEJEZETT) JÁRMŰVEKRE (EX/III, FL, AT, JÁRMŰVEKRE)

9.7.1                Általános előírások

9.7.1.1             A tartányjármű a járműből vagy az azt helyettesítő közúti futómű-elemekből, egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll.

9.7.1.2             A hordozó-járműhöz erősített leszerelhető tartánynak a tartányjárműre vonatkozó előírásoknak meg kell felelnie.

9.7.2                A tartányokra vonatkozó követelmények

9.7.2.1             A fémből készült rögzített vagy leszerelhető tartányoknak meg kell felelniük a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeinek.

9.7.2.2             Abban az esetben, ha a MEG-konténer elemei palackok, nagypalackok, gázhordók vagy palackkötegek, a 6.2 fejezet, ha tartányok, a 6.8 fejezet vonatkozó követelményeit kell betartani.

9.7.2.3             A fémből készült tankkonténereknek a 6.8 fejezet, a mobil tartányoknak a 6.7 fejezet, illetve – ahol alkalmazható – az IMDG Kódex (lásd az 1.1.4.2 bekezdést) vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük.

9.7.2.4             A szálvázas műanyagból gyártott tartányoknak a 6.9 fejezet követelményeinek kell megfelelniük.

9.7.2.5             A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányoknak a 6.10 fejezet követelményeinek kell megfelelniük.

9.7.3                Rögzítőelemek

9.7.3.1             A rögzítőelemeket úgy kell kialakítani, hogy a normál szállítási körülmények között fellépő statikus és dinamikus igénybevételeket el tudják viselni. Rögzítőelemnek számítanak a szerkezeti szerelvények (lásd az 1.2.1 fejezetet) járműre való rögzítésére használt minden fajta tartószerkezetek.

9.7.3.2             Tartányjárművek, battériás járművek és tankkonténert, leszerelhető tartányt, mobil tartányt, MEG-konténert vagy UN MEG-konténert hordozó járművek esetén a rögzítőelemeknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő, külön-külön fellépő, statikus erők elviselésére kell alkalmasnak lenniük:

       menetirányban: a legnagyobb bruttó tömeg kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással (g)[16]);

       vízszintesen a menetirányra merőlegesen: a legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással (g)16);

       függőlegesen felfelé: a legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással (g)16); és

        függőlegesen lefelé: a legnagyobb bruttó tömeg kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással (g)16).

Megjegyzés:   E bekezdés követelményei nem vonatkoznak az ISO 1161:2016 „1 sorozatú teherkonténerek – Sarok és köztes elemek című szabványnak megfelelő el­forgatható rögzítőelemekre. Az ilyen rögzítőelemek járműhöz való erősíté­sére azonban vonatkoznak ezek a követelmények.

9.7.3.3             A tartányjárművek, a battériás járművek és a leszerelhető tartányt hordozó járművek rögzítőelemeinek a 6.8.2.1.11 – 6.8.2.1.13, a 6.8.2.1.15 és a 6.8.2.1.16 pontban meg­határozott minimális igénybevételeket kell elviselniük.

9.7.4                Az FL járművek elektromos testelése

Az FL tartányjárművek fémből vagy szálvázas műanyagból készült tartányait, ill. az FL battériás jármű elemeit a jármű alvázával legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó fémes kapcsolatot nem szabad létesíteni.

Megjegyzés:   Lásd még a 6.9.1.2 bekezdést és a 6.9.2.14.3 pontot is.

9.7.5                A tartányjárművek stabilitása

9.7.5.1             A talajon támaszkodó felület teljes szélességének (az ugyanazon tengely jobb és bal oldali gumiabroncsának a talajjal érintkező legkülső pontjai közötti távolságnak) legalább akkorának kell lennie, mint a terhelt tartányjármű tömegközéppont magasságának 90 %-a. Nyerges szerelvényeknél a terhelt félpótkocsit hordozó egység tengelyeire eső tömeg nem haladhatja meg a terhelt nyerges szerelvény összes névleges tömegének 60%-át.

9.7.5.2             Az előzőeken túlmenően a folyadékok vagy olvadékok szállítására szolgáló, 3 m3-nél nagyobb befogadóképességű rögzített tartányt hordozó járműveknek (tartányjárműveknek), amelyeknél a tartány próbanyomása 4 bar-nál kisebb, meg kell felelniük az ENSZ 111. sz. előírás[17]) oldalirányú stabilitásra vonatkozó követelményeinek. Ezeket a követelményeket az először 2003. július 1-je után forgalomba helyezett járművekre kell alkalmazni.

9.7.6                A járművek hátsó védelme

A jármű hátsó részét a hátulról jövő lökésekkel szemben a tartány teljes szélességben kielégítően védő lökhárítóval kell felszerelni. A tartány hátsó fala és a lökhárító hátsó része között legalább 100 mm távolságnak kell lennie; ezt a távolságot a tartány hátsó falának leghátsó pontjától, vagy a szállított anyaggal érintkezésben lévő, kiálló tartozékoktól vagy szerelvényektől kell mérni. A por alakú vagy szemcsés anyagok szállítására használt, hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél és a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő, hátsó ürítésű, billenthető tartánnyal ellátott járműveknél nem szükséges lökhárító, ha a tartány hátsó szerelvényei el vannak látva olyan védőszerkezettel, amely a tartányt a lökhárítóhoz hasonló módon védi.

Megjegyzés:  1.Ezt az előírás nem vonatkozik a veszélyes árut tankkonténerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben szállító járművekre.

                     2.  A tartányok oldalirányú lökésekkel vagy felborulással szembeni védelmére tartányok esetében lásd a 6.8.2.1.20 és a 6.8.2.1.21 pontot, ill. mobil tartányok esetében a 6.7.2.4.3 és a 6.7.2.4.5 pontot.

9.7.7                Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés

9.7.7.1             Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezésnek meg kell felelnie a 9.2.4.7.1, a 9.2.4.7.2, a 9.2.4.7.5 pont követelményeinek és a következő feltételeknek:

a)     a kapcsoló a vezetőfülkén kívül is elhelyezhető;

b)     a fűtőberendezést a raktéren kívülről is ki lehet kapcsolni; és

c)      nem szükséges bizonyítani, hogy a hőcserélő elviseli a mérsékelt utóégéseket.

Az FL járművek esetében az előzőeken túlmenően a 9.2.4.7.3 és a 9.2.4.7.4 pont előírásainak is meg kell felelni.

9.7.7.2             Ha a járművel olyan veszélyes árut szállítanak, amelyre 1.5, 3, 4.1, 4.3, 5.1 vagy 5.2 veszélyességi bárca van előírva, akkor nem szabad a raktéren belül elhelyezni az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés működéséhez szükséges tüzelőanyagtartályt, áramforrást, porlasztó levegő (égési levegő) és fűtőlevegő beszívónyílást, illetve égéstermék kivezetőnyílást. Biztosítani kell, hogy a rakomány ne torlaszolja el a fűtőlevegő kivezető­nyílást. A rakomány legfeljebb 50 °C-ra melegedhet fel. A raktéren belül elhelyezett fűtő­berendezésnek olyannak kell lennie, hogy üzemi körülmények között a robbanóképes környezetben ne okozzon gyulladást.

9.7.8                Villamos berendezések

9.7.8.1             Az FL járművek villamos berendezéseinek a 9.2.2.1, a 9.2.2.2, a 9.2.2.4, a 9.2.2.5, a  9.2.2.6, a 9.2.2.8 bekezdés és a 9.2.2.9.1 pont követelményeinek kell megfelelniük.

A villamos berendezések kiegészítése vagy változtatása esetén a szállítandó anyagoknak megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezésekre vonatkozó követel­ményeit teljesíteni kell.

Megjegyzés:   Az átmeneti előírásokra lásd az 1.6.5 szakaszt is.

9.7.8.2             Az FL járművek villamos berendezéseinek, amelyek olyan helyen vannak, ahol robbanó­képes környezet van vagy várható, a veszélyes környezetben történő használatra alkalmasnak kell lenniük. Az ilyen berendezéseknek meg kell felelniük az IEC 60079 szabvány 0 és 14 részének általános követelményeinek és az IEC 60079 szabvány 1, 2, 5, 6, 7, 11, 18, 26 vagy 28 részének vonatkozó kiegészítő követelményeinek. A villamos berende­zéseknek meg kell felelniük a szállítandó anyag szerinti megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezéseire vonatkozó követelményeknek.

Az IEC 60079 szabvány 14 részének  alkalmazása szempontjából a következő osztályozást kell használni:

0 zóna:            a tartány belseje, a töltő és ürítő szerelvények és gőzvisszavezető.

1 zóna:            a töltéshez és ürítéshez használt felszerelések kezelőszekrényének belseje, valamint a szellőztető szerkezetek és a biztonsági szelepek 0,5 m-es környezete.


9.7.8.3             A 0 és 1 zónán kívül elhelyezkedő, tartósan feszültség alatt levő villamos berendezésekre (beleértve a vezetékeket is), általában az 1 zóna, illetve a vezetőfülkében elhelyezett villamos berendezésekre az IEC 60079 szabvány 14 része szerinti 2 zóna követelményeit kell teljesíteni. A szállítandó anyagoknak megfelelő csoport és hőmérsékleti osztály villamos berendezésekre vonatkozó követelményeit teljesíteni kell.

9.7.9                Az EX/III járművekre vonatkozó kiegészítő biztonsági követelmények

9.7.9.1           Az EX/III járműveket a motortérben keletkező tűz leküzdésére önműködő tűzoltó készü­lékkel kell felszerelni.

9.7.9.2           A rakományt az abroncstűzzel szemben fémből készült hőszigetelő pajzzsal kell védeni.

 




[1])       Az ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.3 jelű ENSZ dokumentum. Magyarországon lásd még az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet.

[2])       ENSZ 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából)

[3])      ENSZ 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában)

[4])      A jóváhagyási igazolás kitöltéséhez útmutatás található az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság titkárságának honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm)

[5])      Az ebben a szabványban hivatkozott ISO 4009 szabványt nem kell alkalmazni.

[6])      ENSZ 55. sz. előírás (Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóvá­hagyására)

[7])      E rész előírásai elsőbbséget élveznek az IEC 60079 szabvány 14 részével szemben.

[8])       Az ENSZ 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában).

[9])      Az ENSZ 34. sz. előírás (Egységes előírások a járművek jóváhagyására a tűzveszély kiküszöbölésére figyelemmel)

[10])     Az ENSZ 110. sz. előírás (Egységes előírások

I. Sűrített földgázt (CNG) és/vagy folyékony földgázt (LNG) használó gépjárművek meghajtó rendszere külön­leges szerkezeti elemeinek jóváhagyásához

II. Sűrített földgázt (CNG) és/vagy folyékony földgázt (LNG) használó jóváhagyott különleges szerkezeti elem­típusok járművek meghajtó rendszerébe való beszerelésének jóváhagyásához)

[11])     Az ENSZ 67. sz. előírás (Egységes előírások

I. Meghajtó rendszerükben folyékony szénhidrogén gázt használó M és N kategóriás járművek különleges beren­dezéseinek jóváhagyására,

II. Meghajtó rendszerükben folyékony szénhidrogén gáz használatára szolgáló különleges berendezésekkel felszerelt M és N kategóriás jármű jóváhagyására tekintettel ilyen berendezések beépítésére)

 

[12])     ENSZ 122. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására fűtési rendszerük vonatkozásában).

[13])     Az ENSZ 89. sz. előírás: Egységes feltételek a járművek jóváhagyására:
 I. legnagyobb sebességük korlátozása vagy beállítható sebességhatároló funkciójuk szempontjából;
 II. a jóváhagyott típusú sebességkorlátozó (SLD) vagy beállítható sebességhatároló (ASLD) beépítése pontjából;
 III. a sebességkorlátozó készülékek (SLD) és beállítható sebességhatároló (ASLD) jóváhagyására.

[14])     Az ENSZ 55. sz. előírás: (Egységes feltételek a járműszerelvények mechanikus kapcsolószerkezeteinek jóváhagyására)

[15])     A gyúlékonyság tekintetében ez a követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a ponyva mintákat az ISO 3795:1989 „Közúti járművek, valamint mező- és erdőgazdasági vontatók és munkagépek – A belső anyagok égési viselkedésének meghatározása” c. szabványban meghatározott módszerrel vizsgálva az égési sebesség nem haladja meg a 100 mm/min értéket.

[16])     A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[17])     Az ENSZ 111. sz. előírás: Egységes feltételek az N és O kategóriájú tartányjárművek jóváhagyására a borulási stabilitás vonatkozásában.