A VESZÉLYES ÁRUK NEMZETKÖZI KÖZÚTI

SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ

MEGÁLLAPODÁS

 

(ADR)

 

 

„A” ÉS „B” MELLÉKLETE

2021.

 

„A” MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ÉS
A VESZÉLYES ANYAGOKRA ÉS TÁRGYAKRA
VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

 

 

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1 FEJEZET

HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

1.1.1                Szerkezet

Az ADR „A” és „B” Melléklete kilenc részre van osztva. Az „A” Melléklet az 1 – 7. részből, a „B” Melléklet a 8. és 9. részből áll. Minden rész fejezetekből áll és minden fejezet szaka­szokat és bekezdéseket tartalmaz. Az egyes részeken belül a rész sorszáma kapcsolódik az egyes fejezetek, szakaszok és bekezdések sorszámához; például a 4. rész, 2 fejezet, 1 sza­kaszának számozása: „4.2.1”.

1.1.2                Hatály

1.1.2.1             Az ADR 2. cikk értelmében az „A” Melléklet a következőket határozza meg:

a)    azokat a veszélyes árukat, amelyek a nemzetközi szállításból ki vannak zárva;

b)    azokat a veszélyes árukat, amelyek nemzetközi szállítása engedélyezett és a szállítá­sukhoz előírt feltételeket (beleértve a mentességeket), különösen:

-       az áruk besorolását (osztályozását), beleértve a besorolási kritériumokat és a vonatkozó vizsgálati módszereket;

-       a csomagolóeszközök használatát (beleértve az egybecsomagolást);

-       a tartányok használatát (beleértve a töltést);

-       a feladási eljárásokat (beleértve a küldeménydarabok jelölését és bárcázását, a szállítóeszközök nagybárcázását és jelölését, valamint a szükséges okmányokat és információkat);

-       a csomagolóeszközök és tartányok gyártására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó előírásokat;

-       a szállítóeszközök használatát (beleértve a berakást, az együvé rakást és a kirakást).

1.1.2.2             Az „A” Melléklet bizonyos előírásai az ADR 2. cikkével összhangban, a „B” Mellékletre, ill. az „A” és a „B” Mellékletre egyaránt vonatkoznak, a következők szerint:

1.1.1      Szerkezet

1.1.2.3   (A „B” Melléklet hatálya)

1.1.2.4  

1.1.3.1   A szállítás jellegéből adódó mentességek

1.1.3.6   Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek

1.1.4      Más szabályzatok alkalmazhatósága

1.1.4.5   Nem közúti szállítás

1.2         Meghatározások és mértékegységek

1.3         A veszélyes áruk szállításában résztvevő személyek képzése

1.4         A résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettsége

1.5         Eltérések

1.6         Átmeneti előírások

1.8         A biztonsági követelmények betartását biztosító ellenőrzések, ill. a biztonságot elősegítő, egyéb intézkedések

1.9         A szállítás korlátozása az illetékes hatóságok által

1.10       Közbiztonsági előírások

3.1         Általános előírások

3.2         A veszélyes áruk felsorolása táblázat 1, 2, 14, 15 és 19 oszlopa (a 8. és a 9. rész előírásainak alkalmazása az egyes anyagokra és tárgyakra).

1.1.2.3             Az ADR 2. cikk értelmében a „B” Melléklet a veszélyes árukat szállító járművek szerkezetére, felszerelésére és üzemeltetésére vonatkozó feltételeket határozza meg, így:

–     a jármű személyzetére, felszerelésére, üzemeltetésére és az okmányokra vonatkozó követelményeket;

–     a járművek szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó követelményeket.

1.1.2.4             Az ADR 1. cikk c) pontjában a „jármű” kifejezés nem jelent szükségszerűen egy és ugyan­azon járművet. Nemzetközi egy szállítás akkor is, ha több különböző járművel végezik, fel­téve, hogy a szállítást a fuvarokmányban megjelölt feladó és a címzett között, legalább két ADR Szerződő Fél területén végzik.

1.1.3                Mentességek

1.1.3.1             A szállítás jellegéből adódó mentességek

Az ADR előírásait nem kell alkalmazni:

a)    a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az áru kiskeres­kedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabad­idő vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltéte­lek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. Amennyiben ez az áru magánszemély által vagy magánszemély részére megtöltött, újra­tölthető tartályokban szállított gyúlékony folyékony anyag, akkor az összmennyiség egy tartályban legfeljebb 60 liter, egy szállítóegységen legfeljebb 240 liter lehet. Az IBC-ben, nagycsomagolásban, ill. tartányban lévő veszélyes áru nem tekinthető kis­kereskedelmi csomagolásban lévőnek;

b)    (törölve)

c)    a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként, beleértve a nagyméretű csomagolóeszközöket (IBC-et) és nagycsomagolásokat is, leg­feljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meg­határozott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályo­zására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra. Ugyancsak nem alkal­mazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra;

d)    a veszélyhelyzet elhárításában illetékes hatóságok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításokra, amennyiben a szállítás a veszélyhelyzet elhárítása érdekében szükséges, különösen:

–       a veszélyes árut tartalmazó, balesetet szenvedett, sérült vagy meghibásodott járműveket szállító járművek által végzett szállításokra; és

–       a rendkívüli eseményben vagy balesetben érintett veszélyes áru összegyűjtésére és a legközelebbi megfelelő, biztonságos helyre történő elszállítására;

e)    emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló, veszélyhelyzetben történő szállításokra, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek;

f)     üres, tisztítatlan, telepített tárolótartályok, amelyekben a 2 osztály A, O vagy F csoport­jába tartozó gázok, a 3 vagy a 9 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozó anyagok vagy a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozó peszticidek voltak, azzal a feltétellel, hogy:

–       minden rajtuk lévő nyílás – az esetleges nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásainak kivételével – légmentesen le van zárva;

–       megtették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szokásos szállítási körülmények között a tartalom ne szivárogjon ki; és

–       a rakomány úgy van rögzítve rekeszben, kalodában vagy egyéb kezelőeszközben, ill. magán a járművön vagy a konténerben, hogy szokásos szállítási körülmények között ne lazuljon ki, ill. ne mozduljon el.

Ez a mentesség nem vonatkozik az olyan telepített tárolótartályokra, amelyekben érzéket­lenített robbanóanyag vagy az ADR által a szállításból kizárt anyag volt.

Megjegyzés:   A radioaktív anyagokra lásd még az 1.7.1.4 bekezdést is.

1.1.3.2             A gázok szállítására vonatkozó mentességek

Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok (tárgyak) a következők:

a)     a szállítást végző jármű tüzelőanyag-tartályaiban/-palackjaiban levő gázok, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely olyan berendezésének működtetésére szolgálnak, amelyet a szállítás alatt használnak vagy használni szándékoznak (pl. hűtőkészülék).

Ez esetben a gáz vagy a jármű motorjához és/vagy a segéd-berendezéshez közvetlenül csatlakoztatott, olyan rögzített tüzelőanyag-tartályban/-palackban vagy olyan szállításra szolgáló nyomástartó tartályban szállítható, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak.

A tüzelőanyag-tartályok/-palackok (beleértve az 1.1.3.3 bekezdés a) pontja szerint megengedett tüzelőanyag-tartályokat is) együttes térfogata nem haladhatja meg szállító­egységenként az 54000 MJ energia egyenértéknek megfelelő energia mennyiséget (MJ-ban) vagy tömeget (kg-ban).

Megjegyzés 1.     Az 54000 MJ energia egyenérték az 1.1.3.3 bekezdés a) pontja szerinti tüzelőanyag mennyiségi korlátnak (1500 l) felel meg. A tüzelő­anyagok energia tartalmára lásd a következő táblázatot.

 

Tüzelőanyag	Energia tartalom
Dízelolaj	36 MJ/liter
Benzin	32 MJ/liter
Földgáz, biogáz	35 MJ// Nm3a)
Cseppfolyósított autógáz (LPG)	24 MJ/liter
Etanol	21 MJ/liter
Biodízel	33 MJ/liter
Emulziós tüzelőanyag	32 MJ/liter
Hidrogén	11 MJ/ Nm3a)

 

    a)Egy Nm³ (normál m³) az a gázmennyiség, amely 0 °C hőmérsékleten és 1,01325 bar (0,101325MPa) nyomáson 1 m³ térfogatot kitölt.

 A teljes befogadóképesség nem haladhatja meg:

                        – az 1080 kg-ot LNG és CNG esetén;

                        – a 2250 litert LPG esetén.

 

                   2.  A járműre rögzített konténer a jármű szerves részének tekinthető, ezért az ilyen konténer szállítás alatti használatra szolgáló berende­zésének működtető tüzelőanyagra is vonatkozik ez a mentesség.

b)    (törölve)

c)    a 2.2.2.1 bekezdés szerinti A és O csoport gázai, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 20 °C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és a gáz nem csepp­folyósított, ill. nem mélyhűtött cseppfolyósított gáz. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is;

Megjegyzés: Ez a mentesség nem vonatkozik a lámpákra. Lámpákra lásd az 1.1.3.10 bekezdést.

d)    a jármű üzemelése során használt felszerelésekben (pl. tűzoltó készülékben) lévő gázok, beleértve a tartalék alkatrészekben (pl. felfújt gumiabroncsban) lévő gázokat is. Ez a mentesség arra az esetre is vonatkozik, ha felfújt gumiabroncsokat rakományként szállítanak;

e)    a járművek különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és üres, tisztítatlan cseretartályai, amelyeket ugyanazon szállítóegységben szállítanak;

f)     az élelmiszerekben (ideértve a szénsavas italokat is) levő gázok, az UN 1950 tétel alá tartozók kivételével;

g)    sport céljára használt labdákban lévő gázok.

h)    (törölve)

1.1.3.3             Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek

Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok a következők:

a)    a szállítási tevékenységet végző jármű tüzelőanyag tartályaiban lévő tüzelőanyag, amely a jármű meghajtására vagy bármely olyan berendezésének működtetésére szolgál, amelyet a szállítás alatt használnak vagy használni szándékoznak.

       Ez esetben a tüzelőanyag vagy olyan, a jármű motorjához és/vagy a segéd-berendezés­hez közvetlenül csatlakoztatott, rögzített tüzelőanyag tartályban szállítható, amely meg­felel a jogszabályi előírásoknak, vagy hordozható tüzelőanyag tartályban (pl. kannában) szállítható.

       A rögzített tartályok együttes térfogata nem haladhatja meg szállítóegységenként az 1500 litert és a pótkocsira szerelt tartály térfogata nem haladhatja meg az 500 litert. Szállítóegységenként legfeljebb 60 liter szállítható hordozható tüzelőanyag tartályok­ban. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a segélyszolgálatok által üzemeltetett jár­művekre;

Megjegyzés   1.   A járműre rögzített konténer a jármű szerves részének tekinthető, ezért az ilyen konténer szállítás alatti használatra szolgáló berendezésének működtetésére szolgáló tüzelőanyagra is vonatkozik ez a mentesség.

                   2.  A tüzelőanyag-tartályok/-palackok együttes befogadó­képessége (bele­értve a gáz halmazállapotú tüzelőanyagot tartalmazó tartályokat is) nem haladhatja meg az 54000 MJ ener­gia egyenértéket [lásd az 1.1.3.2 bekezdés a) pont­jának 1. Megjegyzését].

b)    (törölve)

c)    (törölve)

1.1.3.4             A különleges előírások szerinti és a korlátozott, ill. engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentességek

Megjegyzés:   A radioaktív anyagokra lásd még az 1.7.1.4 bekezdést is.

1.1.3.4.1          A 3.3 fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljesen felmentik az ADR előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a külön­leges előírásra hivatkozás található a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában a szóban forgó veszélyes árura vonatkozóan.

1.1.3.4.2          Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben a 3.4 fejezet feltételeit kielégítik.

1.1.3.4.3          Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben a 3.5 fejezet feltételeit kielégítik.

1.1.3.5             Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek

Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközök (beleértve az üres IBC-ket és nagycsomagolásokat), amelyekben a 2, a 3, a 4.1, az 5.1, a 6.1, a 8 és a 9 osztály anyagai voltak, nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1 – 9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására.

1.1.3.6             Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek

1.1.3.6.1          Ezen bekezdés alkalmazása céljából a veszélyes áruk a „0”, „1”, „2”, „3” vagy „4” szállítási kategóriához vannak hozzárendelve, amint az a 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopában jelez­ve van. A „0” szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazott üres, tisztítatlan csomago­ló­eszközök ugyancsak a „0” szállítási kategóriába tartoznak. A nem a „0” szállítási kategó­riába tartozó anyagokat tartalmazott üres, tisztítatlan csomagolóeszközök a „4” szállítási kategóriába tartoznak.

1.1.3.6.2          Ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk mennyisége nem haladja meg az adott szállítási kategóriára az 1.1.3.6.3 pont táblázatának 3 oszlopában jelzett értéket (ha az egy szállító­egységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a szállítási kategóriába tartoznak) vagy az 1.1.3.6.4 pont szerint számított értéket (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk különböző szállítási kategóriába tartoznak), akkor ezek az áruk küldeménydarabokban egy szállítóegységben szállíthatók a következő előírások alkalmazása nélkül:

–     1.10 fejezet, kivéve az 1 osztály UN 0029, 0030, 0059, 0065, 0073, 0104, 0237, 0255, 0267, 0288, 0289, 0290, 0360, 0361, 0364, 0365, 0366, 0439, 0440, 0441, 0455, 0456, 0500, 0512 és 0513 tételei alá tartozó robbanó tárgyakat, valamint a 7 osztály UN 2910 és 2911 tételei alá tartozó engedményes küldeménydarabokat, amennyiben az aktivitási szintjük meg­haladja az A₂ értéket;

–     5.3 fejezet;

–     5.4.3 szakasz;

–     7.2 fejezet, kivéve a 7.2.4 szakasz V5 és V8 előírását;

–     a 7.5.11 szakasz CV1 előírása;

–     8. rész, kivéve

8.1.2.1 a),

8.1.4.2 – 8.1.4.5,

8.2.3,

8.3.3, 8.3.4, 8.3.5,

8.4 fejezet,

8.5 fejezet S1 3) és 6),
                 S2 1),
                 S4,

                 S5,

                 S14 – S21 és

                 S24 előírása;

–     9. rész.

1.1.3.6.3          Ha a szállítóegységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a kategóriába tartoznak, a szállí­tóegységenkénti legnagyobb összmennyiség a következő táblázat 3 oszlopában található.

 

a)     Az UN 0081, 0082, 0084, 0241, 0331, 0332, 0482, 1005 és 1017 számú anyagnál a legnagyobb összmennyiség szállítóegységenként 50 kg.

b)     A „legnagyobb összmennyiség” minden szállítási kategóriában „1000” számított értéknek felel meg (lásd az 1.1.3.6.4 pontot is).

Az előző táblázatban a „legnagyobb összmennyiség szállítóegységenként” jelentése a következő:

–     tárgyaknál a tárgyak összes tömege kg-ban a csomagolóeszköz nélkül (az 1 osztályba tartozó tárgyaknál a robbanóanyag nettó tömege kg-ban; az ebben a mellékletben szereplő gépekben és készülékekben lévő veszé­lyes áru esetén, a bennük lévő veszélyes áru összmennyisége kg-ban vagy literben);

–     szilárd anyagoknál, cseppfolyósított gázoknál, mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál és oldott gázoknál a nettó tömeg kg-ban;

–     folyékony anyagoknál a tartalmazott veszélyes áru összmennyisége literben;

–     sűrített gázoknál, adszorbeált gázoknál és nyomás alatti vegyszereknél a tartály víz­térfogata literben.

1.1.3.6.4          Ha különböző szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat szállítanak egy szállító-egységben, akkor:

–     az „1” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 50-nel szorozva,

–     az „1” szállítási kategóriába tartozó, az 1.1.3.6.3 pont táblázatához fűzött a) megjegyzés szerinti anyagok és tárgyak mennyisége 20-szal szorozva,

–     a „2” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 3-mal szorozva, és

–     a „3” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége

együttesen nem haladhatja meg az „1000” számított értéket.

1.1.3.6.5          E bekezdés alkalmazásánál nem kell figyelembe venni azokat a veszélyes árukat, amelyek az 1.1.3.1 bekezdés a) és d) – f) pontjai, az 1.1.3.2 – 1.1.3.5, 1.1.3.7, 1.1.3.9 és 1.1.3.10 bekezdés szerint men­tességet élveznek.

1.1.3.7             Villamos energia tároló és fejlesztő rendszerek szállítására vonatkozó mentességek

Az ADR előírásait nem kell alkalmazni az olyan villamos energia tároló és fejlesztő rendszerekere (például lítium akkumulátor, villamos kondenzátor, aszimmetrikus kondenzátor, fémhidrid tároló rendszer, üzemanyagcella), amelyet:

a)    a szállítást végző járműben alkalmaznak és a jármű meg­hajtására vagy bármely beren­dezésének működtetésére szolgálnak;

b)    a szállítás során használt (vagy használni szándékozott) eszközökben (pl. laptopban) vannak és ezen eszközök működtetésére szolgálnak, kivéve az olyan eszközöket, mint például az adatrögzítők és rakománykövetők, amelyeket a küldeménydarabokra, egyesítőcsomagolásokra, konténerekre, rakterekre vagy ezekbe helyeznek el, és amelyekre csak az 5.5.4 szakasz előírásai vonatkoznak.

1.1.3.8             (fenntartva)

1.1.3.9             A szállítás során hűtés vagy kondicionálás céljára használt veszélyes árukra vonatkozó mentességek

Amikor a jármű vagy a konténer hűtése vagy kondicionálása céljából olyan veszélyes árut használnak, mely csak fojtó tulajdonságú (a környezetben rendes körülmények között jelen levő oxigént hígítja vagy kiszorítja), arra csak az 5.5.3 szakasz előírásait kell betartani.

1.1.3.10           A veszélyes árut tartalmazó lámpák szállítására vonatkozó mentességek

Az ADR előírásait nem kell alkalmazni a következő lámpákra, feltéve, hogy nem tartalmaz­nak radioaktív anyagot, ill. a 3.3 fejezet 366 különleges előírásában meghatározott mennyi­ségűnél több higanyt:

a)     a közvetlenül magánszemélyektől vagy háztartásokból begyűjtött lámpák, ha gyűjtő­helyre vagy újrahasznosító létesítménybe szállítják;

Megjegyzés:  Ez vonatkozik azokra a lámpákra is, amelyeket magánszemélyek visznek az első gyűjtőhelyre, ahonnan másik gyűjtőhelyre, közbenső feldolgo­zóba vagy újrahasznosító létesítménybe szállítják.

b)     a legfeljebb 1 g veszélyes anyagot tartalmazó lámpák, amelyek úgy vannak csomagolva, hogy egy küldeménydarabban legfeljebb 30 g veszélyes áru van, azzal a feltétellel, hogy

i)                 a lámpákat tanúsított minőségirányítási rendszer szerint gyártják;

Megjegyzés: Az ISO 9001 szabvány alkalmazható erre a célra.

       és

ii)     a lámpák vagy egyenként belső csomagolásba vannak helyezve, amelyek osztó­betétekkel vannak elválasztva egymástól, vagy a lámpákat védő párnázóanyaggal vannak körülvéve és olyan erős külső csomagolásban vannak, amely megfelel a 4.1.1.1 bekezdés általános előírásainak és képes elviselni az 1,2 m ejtési magasságú ejtőpróbát;

c)    a gyűjtőhelyről vagy újrahasznosító létesítményből szállított olyan használt, sérült vagy meghibásodott lámpák, amelyek legfeljebb 1 g veszélyes anyagot tartalmaznak és egy küldeménydarabban legfeljebb 30 g veszélyes áru van. A lámpákat olyan erős külső csomagolásba kell tenni, ami megakadályozza, hogy normális szállítási körülmények között a tartalma kiszabaduljon, és amely megfelel a 4.1.1.1 bekezdés általános elő­írásainak és képes elviselni az 1,2 m ejtési magasságú ejtőpróbát;

d)     az olyan lámpák, amelyek csak a 2.2.2.1 bekezdés szerinti A és O csoport gázait tartal­mazzák, feltéve hogy úgy vannak becsomagolva, hogy esetleges törésük esetén a repesz hatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik.

Megjegyzés:   A radioaktív anyagot tartalmazó lámpákra a 2.2.7.2.2.2 b) pont vonatkozik.

1.1.4                Más szabályzatok alkalmazhatósága

1.1.4.1             (fenntartva)

1.1.4.2             Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc

1.1.4.2.1          Az olyan küldeménydarabokat, konténereket, ömlesztettáru-konténereket, mobil tartányokat, tankkonténereket és MEG-konténereket, amelyek nem felelnek meg teljesen az ADR-nek a csomagolásra, az egybe­csomagolásra, a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására, a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, de megfelelnek az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításra a következő feltételekkel fel lehet venni:

a)    Ha a küldeménydarabok nincsenek az ADR-nek megfelelően bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások szerinti veszélyességi bárcá(k)nak és jelöléseknek kell rajtuk lenni.

b)    Az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni.

c)    A tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek, ömlesztettáru-konténerek, mobil tartányok, tankkonténerek vagy MEG-konténerek nincsenek az e Melléklet 5.3 fejezete szerint jelölve és nagybárcával ellátva, akkor az IMDG Kódex 5.3 fejezete szerinti jelöléseknek és nagybárcá(k)nak kell rajtuk lenni. Ilyen esetekben magának a járműnek a jelölésére csak az e Melléklet 5.3.2.1.1 pontjának előírásait kell alkalmazni. Üres, tisztítatlan mobil tartányokat, tankkonténereket és MEG-konténereket ezen előírás szerint egészen a tisztítóállomásig lehet szállítani (szállítási láncban történő továbbítást követően).

Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek az ADR 1 – 9 osztályába tartozó veszélyes áruk, azonban az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek.

1.1.4.2.2          Azok a szállítóegységek, amelyek az 1.1.4.2.1 c) pontban említett konténert, mobil tartányt, tankkonténert vagy MEG-konténert szállító járművön kívüli egyéb jármű(vek)ből állnak és nincsenek az ADR 5.3.1 szakasza szerint nagybárcával ellátva, de az IMDG Kódex 5.3 fejezete szerint meg vannak jelölve és el vannak látva nagybárcával, akkor vehetők fel tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításra, ha az ADR 5.3.2 szakaszának narancssárga táblával való megjelölésre vonatkozó előírásait betartják.

1.1.4.2.3          A tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc esetén az 5.4.1 és az 5.4.2 szakaszban előírt okmányok és információk, illetve a 3.3 fejezet szerinti különleges előírásokban megkövetelt információk helyettesíthetők az IMDG Kódexben, ill. az ICAO Műszaki Utasításokban előírt fuvarokmánnyal, illetve információkkal, feltéve, hogy az ADR által előírt kiegészítő információk is szerepelnek benne.

Megjegyzés:   Az 1.1.4.2.1 pont szerinti szállításra lásd az 5.4.1.1.7 pontot is. Konténerben történő szállításra lásd az 5.4.2 szakaszt is.

1.1.4.3             A tengeri szállításra jóváhagyott IMO típusú mobil tartányok használata

Azok az IMO-típusú mobil tartányok (1, 2, 5 és 7 típusú IMO tartányok), amelyek nem felelnek meg a 6.7 vagy a 6.8 fejezet követelményeinek, de amelyeket 2003. január. 1-je előtt, az IMDG Kódex (29-98 módosítás) előírásai szerint gyártottak és hagytak jóvá, tovább használhatók, feltéve, hogy kielégítik az IMDG Kódex[1]⁾ vonatkozó időszakos vizsgálati és próbakövetelményeit. Ezen kívül meg kell felelniük a 3.2 fejezet „A” táblázatának 10 és 11 osz­lopában szereplő követelményeknek és az ADR 4.2 fejezet előírásainak. Lásd még az IMDG Kódex 4.2.0.1 bekezdését is.

1.1.4.4             (fenntartva)

1.1.4.5             Nem közúti szállítás

1.1.4.5.1          Ha az ADR előírásainak hatálya alá tartozó szállítást végző járművet útvonalának egy részén nem közúti szállítással továbbítják, akkor ezen az útvonalrészen csak azok a belföldi vagy nemzetközi szabályok alkalmazhatók, amelyek a veszélyes áruknak az útvonal szóban forgó részén a közúti jármű továbbítására használt szállítási móddal való szállítását esetleg szabályozzák.

1.1.4.5.2          Az előző 1.1.4.5.1 pontban hivatkozott esetben az érintett Szerződő Felek megállapodhatnak az ADR alkalmazásában a szállítás azon szakaszára, amely során a járművet nem közúton továbbítják, szükség esetén kiegészítve további követelményekkel, kivéve, ha az érintett ADR Szerződő Felek közötti ezen megállapodások ellentétesek a veszélyes áruknak az útvonal szóban forgó szakaszán a közúti jármű továbbítására alkalmazott szállítási módra vonatkozó nemzetközi konvenciók, pl. az Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS) előírásaival, amelynek ezen ADR Szerződő Felek ugyancsak szerződő felei lehetnek.

Ezeket a megállapodásokat a kezdeményező Szerződő Félnek be kell terjesztenie az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága Titkárságának, amely a Szerződő Feleket értesíti.

1.1.4.5.3          Abban az esetben, ha az ADR előírásainak hatálya alá eső szállítás a közúti útvonal egészén vagy egy részén olyan nemzetközi egyezmény előírásainak hatálya alá is esik, amely a veszélyes áruknak nem közúton való szállítását szabályozza, de hatálya egyes, gépjárművel végzett szolgáltatásokra is kiterjed, erre az útszakaszra egyidejűleg érvényesek ennek a nemzetközi egyezménynek az előírásai és az ADR azon előírásai, amelyek az említett egyezménnyel nem összeférhetetlenek. Az ADR egyéb előírásai a szóban forgó útszakaszra nem érvényesek.

1.1.5                Szabványok alkalmazása

Ha valamely szabvány alkalmazása kötelező, de a szabvány és az ADR előírásai között ellentmondás van, ilyenkor az ADR előírásait kell elsődlegesnek tekinteni. A szabvány azon előírásai (beleértve a szabványon belül normatívként hivatkozott egyéb szabványokat vagy szabványok egyes részeit), amelyek nem állnak ellentétben az ADR-rel, a szabványban meg­határozottak szerint alkalmazandók.