1.2 FEJEZET

MEGHATÁROZÁSOK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

1.2.1                Meghatározások

Megjegyzés:   Ez a szakasz minden általános és különleges meghatározást tartalmaz.

 

Az ADR alkalmazásában:

A

ADN: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás;

Aeroszol vagy aeroszol csomagolás: a 6.2.6 szakasz követelményeit kielégítő, fémből, üvegből vagy műanyagból készült, nem utántölthető tartályból álló tárgy, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázt tartalmaz valamilyen folyékony, pépszerű vagy por alakú anyaggal együtt vagy akár nélküle, olyan adagoló szerkezettel, amely lehetővé teszi a tartalomnak gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta, por formájában, folyadék vagy gáz alakban való kibocsátását;

Állandósult nyomás: a nyomástartó tartály tartalmának nyomása a termikus és diffúziós egyensúly elérése után;

Állati eredetű anyagok: az állati tetemek, állati testrészek, az állati eredetű élelmiszer és takarmány;

„Amely országba vagy amely országon keresztül” (radioaktív anyagok szállításánál): az az ország, amelybe vagy amelyen keresztül a küldeményt szállítják, e fogalom kifejezetten kizárja azt az országot, amely fölött a küldeményt légi úton szállítják, feltéve, hogy nincs tervezett leszállás abban az országban;

Áruszállító egység: a közúti jármű, a vasúti kocsi, a konténer, a tankkonténer, a mobil tartány és a MEG-konténer;

ASTM: American Society for Testing and Materials (Amerikai Anyagvizsgálati Társaság), (ASTM International, 100 Barr Harbor Drive, PO Box C700, West Conshohocken, PA, 19428-2959, United States of America);

Átalakított csomagolóeszköz: különösen

a)    az olyan fémhordók,

i)       amelyeket nem UN típusúból alakítottak át a 6.1 fejezet előírásainak megfelelő, UN típusúvá; vagy

ii)      amelyeket a 6.1 fejezetnek megfelelő valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át; vagy

iii)     amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét (pl. a nem levehető tetőt) kicserélték;

b)    az olyan műanyag hordók,

i)       amelyeket egyik UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át (pl. 1H1-ből 1H2-vé); vagy

ii)      amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét kicserélték.

Az átalakított hordókra a 6.1 fejezet ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket az azonos típusú, új hordókra kell alkalmazni;

                        Átalakított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

Átalakított nagycsomagolás: lásd nagycsomagolás;

Átmérő (tartányköpenynél): a tartányköpeny belső átmérője;

B

Battériás jármű: olyan jármű, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és tartósan ehhez a járműhöz rögzített elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a battériás jármű elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2.2.2.1.1 pontban meghatározott gázok szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Bélés: olyan különálló tömlő vagy zsák, beleértve nyílásainak zárószerkezeteit, amelyet a csomagolóeszközbe (nagycsomagolásba, IBC-be) helyeztek el, de nem alkotja annak szerves részét;

Belső csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a szállításhoz külső csomagolással kell ellátni;

Belső tartály: olyan tartály, amelyet külső csomagolással kell ellátni ahhoz, hogy befogadó funkcióját betöltse;

Berakás: a berakó által végzett minden, a berakó fogalom meghatározásában szereplő tevékenység;

Berakó: az a vállalkozás, amelyik:

a)    a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműre, a járműbe vagy konténerbe berakja; vagy

b)    a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműre rakja;

Biztonsági szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett belső nyomás kialakulásának meg­akadályozása a tartányban;

Biztonsági tartály (radioaktív anyagok szállításánál): a csomagolási elemeknek a tervező által meghatározott együttese, amelynek feladata a radioaktív anyagok kiszabadulásának megakadályozása a szállítás során;

C

CGA: Compressed Gas Association (Sűrített Gáz Egyesület), (CGA, 14501 George Carter Way, Suite 103,Chantilly VA 20151, United States of America);

CIM: a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok [a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B Függeléke] módosított kiadása;

Címzett: a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi;

CMR: a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény (Genf, 1956. május 19.) módosított kiadása;

CNG (compressed natural gas rövidítése): lásd sűrített földgáz;

Criticality safety index (CSI): lásd kritikussági biztonsági mutatószám (CSI)

CSC Egyezmény: „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” módosított kiadása, kiadja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), London (Magyar­országon kihirdette a 2003. évi LXIV. törvény);

Cs

Cseppfolyósított földgáz (LNG): az UN 1972 tétel alá sorolt, magas metántartalmú mélyhűtött, cseppfolyósított földgáz;

Cseppfolyósított autógáz (LPG): kis nyomáson cseppfolyósított gáz, amely egy vagy több, kizárólag az UN 1011, 1075, 1965, 1969 vagy 1978 tételhez sorolt könnyű szénhidrogénből áll, és amely főként propánt, propilént, butánt, bután izomereket, butént tar­talmaz, valamint nyomokban más szénhidrogén gázokat;

Megjegyzés:  1.   A más UN tételhez sorolt gyúlékony gázok nem tekinthetők LPG-nek.

                   2.  Az UN 1075 tétel tekintetében lásd a 2.2.2.3 bekezdés táblázatában a 2F osztályozási kódon belül az UN 1965 tételhez tartozó 2. megjegy­zést.

Cserefelépítmény: lásd konténer;

Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik (bővebb magyarázat a 2. részben található):

I csomagolási csoport:      nagyon veszélyes anyagok;

II csomagolási csoport:     közepesen veszélyes anyagok;

III csomagolási csoport:    kevésbé veszélyes anyagok;

Megjegyzés: Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csoma­golási csoporthoz vannak hozzárendelve.

Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz;

Csomagolóeszköz (csomagolás): egy vagy több tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály betölthesse befogadó és egyéb biztonsági funkcióját (lásd még átalakított csomagolóeszköz, belső csomagolóeszköz, felújított csoma­golóeszköz, finomlemez csomagolóeszköz, IBC, ismételten felhasznált csomagolóeszköz, kármentő csomagolás, kombinált csomagolás, köztes csomagolóeszköz, külső csomagoló­eszköz, nagycsomagolás, összetett csomagolóeszköz és portömör csomagolóeszköz);

D

Dózisteljesítmény: az adott pontban mért, időegységre vonatkoztatott környezeti dózisegyenérték vagy irány szerinti dózisegyenérték, az adott esettől függően;

E

Égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés: olyan fűtőberendezés, amely valamilyen folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működik a motortól függetlenül, ehhez a jármű meghajtására szolgáló motor hulladékhője nem használható;

Egyesítőcsomagolás: olyan – radioaktív anyagok esetében egyetlen feladó által használt – burkolat, amit egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására használnak a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljából.

Egyesítőcsomagolás például:

a)    a rakományképző eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak vagy halmazolnak és műanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy más alkalmas módon rögzítenek; vagy

b)    a külső védőcsomagolás, mint pl. láda vagy rekesz;

EK Irányelv: az Európai Közösség illetékes intézményei által hozott olyan előírás, amely az elérendő eredmény tekintetében kötelező mindazokra a tagállamokra, amelyek címzettjei az irányelvnek, de a végrehajtás formáját és módszerét a nemzeti hatóságok választhatják meg;

EN (szabvány*): Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által kiadott európai szabvány (CEN, Avenue Marnix 17, B-1000 Brussels);

Engedély:

Egyoldalú engedély (radioaktív anyagok szállításánál): a mintadarab olyan enge­délye, amelyet csak a mintadarab származási országa illetékes hatóságnak kell meg­adnia. Amennyiben a származási ország nem ADR Szerződő Fél, akkor valamelyik ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell ezt az engedélyt elismernie (lásd a 6.4.22.8 bekezdést).

Többoldalú engedély (radioaktív anyagok szállításánál): az olyan engedély, amelyet a mintadarabnak, ill. a szállításnak a származási, ill. kiindulási országa illetékes hatósága ad, és mindazon országok illetékes hatósága, amely országba vagy amely országon keresztül a küldeményt szállítják

ENSZ előírás: „A közúti járművekre, a közúti járművekbe szerelhető alkatrészekre, ill. a közúti járműveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról és az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről” szóló Egyezmény (1958. évi Egyezmény módosított formában) mellékletét képező előírás (Magyarországon kihirdette az 1960. évi 21. tvr.);

ENSZ Minta Szabályzat: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására kiadvány huszonegyedik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/ Rev.21) mellékletét képező Minta szabályzat;

F

Fa IBC: merev vagy összecsukható fa testből és bélésből (de nem belső csomagolásból), továbbá szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Fahordó: fából kör keresztmetszettel, domború palásttal készült csomagolóeszköz, dongákból és fenekekből összeállítva és abroncsokkal ellátva;

Fedett jármű: olyan jármű, amelynek karosszériája lezárható szekrényből áll;

Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél meg­bízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;

Felújított csomagolóeszköz: különösen

a)    az olyan fémhordók, amelyeket

i)       az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, a belső és külső korróziós nyomokat és a külső bevonatokat és bárcákat;

ii)      visszaállítottak eredeti alakjukra és körvonalukra, peremeiket (ha vannak) kiegyengették és tömítették és minden, nem beépített tömítésüket kicserélték;

iii)     tisztítás után, de festés előtt megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kitörések, az anyagvastagság jelentős csökkenése, fémkifáradás, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

b)    az olyan műanyag hordók és kannák,

i)       amelyeket az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, külső bevonatot és bárcát;

ii)      amelyek minden, nem beépített tömítését kicserélték; és

iii)     amelyeket tisztítás után megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kopások, törések, repedések, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

Fémhidrid tároló rendszer: önálló, teljes hidrogén tároló rendszer, amely a tartályból, a fémhidridből, a nyomáscsökkentő szerkezetből, a zárószelepből, az üzemi szerelvényekből és belső szerkezeti elemekből áll, és amely kizárólag hidrogén szállítására szolgál;

Fém IBC: fém-testből, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényekből álló IBC;

Finomlemez csomagolóeszköz: olyan kör, ellipszis, négyszög vagy sokszög keresztmetszetű (vagy kúp alakú), valamint kúpos nyakú vagy vödör alakú, ónozott acéllemezből vagy finomlemezből 0,5 mm-nél kisebb falvastagsággal, lapos vagy domború fenékkel, egy vagy több töltőnyílással készült csomagolóeszköz, amely nem esik a hordóra vagy kannára vonatkozó meghatározás alá;

Folyékony anyag: olyan anyag, amelynek gőznyomása 50 °C-on legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 101,3 kPa nyomáson 20 °C-on nem teljesen gáz alakú, és

a)    olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson legfeljebb 20 °C; vagy

b)    az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva folyékony; vagy

c)    a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint nem pasztaszerű;

Megjegyzés: A „folyékony állapotban történő szállítás” a tartányokra vonatkozó elő­írások tekintetében:

– az előző meghatározás szerint folyékony anyag szállítása, vagy

– olyan szilárd anyag szállítása, amelyet olvasztott állapotban adnak át a szállításra.

G

Gáz: olyan anyag, amelynek

a)    gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b)    20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakú;

Gázhordó: szállításra használt, hegesztett, nyomástartó tartály legalább 150 liter, de leg­feljebb 1000 liter víztérfogattal (pl. hengeres tartály gördítőabroncsokkal; csúszótalpakra erősített, gömb alakú tartály);

Gázpatron: lásd gázzal töltött kis méretű tartály;

Gázzal töltött kis méretű tartály (gázpatron): a fémből készült, legfeljebb 1000 ml víz­térfogatú és a műanyagból vagy üvegből készült, legfeljebb 500 ml víztérfogatú, nem után­tölthető tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz, és szeleppel is ellátható;

GHS: a „Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rend­szere” nyolcadik módosítása, amelyet az ENSZ ST/SG/AC.10/30/Rev.8 jelű kiadványa tartalmaz;

Gy

Gyúlékony alkotórész (aeroszoloknál): a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, III. rész 31.1.3 szakaszához fűzött 1 – 3. megjegyzésben meghatározott gyúlékony folyékony anyag, gyúlékony szilárd anyag, ill. gyúlékony gáz és gázkeverék. Ez a                                                     meghatározás nem terjed ki a piroforos, az önmelegedő és a vízzel reaktív anyagokra. A kémiai égéshőt a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: ASTM D 240, ISO/FDIS 13943: 1999 (E/F) 86.1 – 86.3, ill. NFPA 30B;

Gyűjtőmegnevezés: az anyagok vagy tárgyak meghatározott csoportját jelentő tétel (lásd a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontját);

H

Hajlékony falú IBC: fóliából, szövetből vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testből álló IBC, szükség esetén belső bevonattal vagy béléssel, a megfelelő üzemi és kezelő szerelvényekkel felszerelve;

Hajlékony falú IBC rendszeres karbantartása: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

Hajlékony falú ömlesztettáru-konténer: lásd ömlesztettáru-konténer;

Használati élettartam: kompozit palackoknál és nagypalackoknál a palack, ill. nagypalack megengedett használati ideje, években kifejezve;

Hordó: fémből, papírlemezből, műanyagból, rétegelt falemezből vagy más alkalmas anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos nyakú, kör keresztmetszetű tartályokat vagy vödröket. A fahordók és a kannák nem tartoznak ezen meghatározás alá;

Hulladék: olyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon történő ártalmatlanítás céljából szállítanak;

Hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány: olyan rögzített tartány, lesze­relhető tartány, tankkonténer vagy tartányos cserefelépítmény, amelyet elsődlegesen veszé­lyes hulladékok szállítására használnak, és a hulladékok töltését, ill. ürítését szolgáló speciális kialakítása, ill. felszerelése megfelel a 6.10 fejezet előírásainak. Az olyan tartány, amely mindenben megfelel a 6.7 vagy a 6.8 fejezet előírásainak, nem minősül „hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány”-nak;

I

IAEA: International Atomic Energy Agency (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, NAÜ), (IAEA, P.O.Box 100, A-1400 Wien);

IAEA Regulations for the Safe Transport of Radioactive Material: lásd NAÜ Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására;

                        IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz;

ICAO: International Civil Aviation Organization (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet), (ICAO, 999 University Street, Montreal, Quebec H3C 5H7, Canada);

ICAO Műszaki Utasítások: a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Chicagoi Egyezmény 18. Függelékét kiegészítő, a Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló Műszaki Utasítások, amelyet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO, Montreal) ad ki (Magyarországon kihirdette a 2009. évi LXXXVIII. törvény);

Illetékes hatóság: az a hatóság vagy hatóságok vagy egyéb szervezet vagy szervezetek, amelye(ke)t az egyes országokban, az egyes esetekre a belföldi jogszabályok szerint kijelölnek;

IMDG Kódex: az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS egyezmény), 1974, A rész, VII. fejezetének végrehajtására szolgáló Veszélyes Áruk Nemzet­közi Tengerészeti Kódexe, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO, London), ad ki. (Magyarországon kihirdette a 2001. évi XI. törvény);

IMO: International Maritime Organization (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet), (IMO, 4 Albert Embankment, London SE1 7SR, United Kingdom);

Irányítási rendszer (radioaktív anyagok szállításánál): a stratégia és a célkitűzések meg­hatá­rozására, ill. a célkitűzések hatékony teljesítése céljából kialakított, egymással össze­függő és interaktív elemek együttese (rendszere);

Ismételten felhasznált csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet megvizsgáltak és minden olyan sérüléstől mentesnek találtak, amely befolyásolná a teljesítőképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a csomagolóeszközökre is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetőségű termékkel töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenőrzött elosztási láncban szállítanak;

Ismételten felhasznált nagycsomagolás: lásd nagycsomagolás;

ISO (szabvány): a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) (1, rue de Varembé – CH-1204 Geneva 20) által kiadott nemzetközi szabvány;

J

Jármű: lásd battériás jármű, fedett jármű, nyitott jármű, ponyvás jármű és tartányjármű;

Járműszemélyzet tagja: a járművezető és minden olyan személy, aki biztonsági, köz­biztonsági, oktatási vagy üzemi okból kíséri a járművezetőt;

Javított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

K

Kanna: fémből vagy műanyagból készült, négy- vagy sokszög keresztmetszetű, egy- vagy többnyílású csomagolóeszköz;

Kármentő csomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott, szivárgó vagy nem megfelelő veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

Kármentő nagycsomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amely

a)    gépi mozgatásra alkalmas kivitelű; és

b)    befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de térfogata legfeljebb 3 m3;

amelybe sérült, meghibásodott, szivárgó vagy nem megfelelő veszélyes áru küldemény­darabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

 

Kármentő nyomástartó tartály: olyan 3000 liter víztérfogatot meg nem haladó befogadó-képességű nyomástartó tartály, amelybe sérült, meghibásodott, szivárgó vagy nem megfelelő nyomástartó tartály(oka)t lehet elhelyezni pl. újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

Kérelmező: megfelelőség-értékelés vonatkozásában a gyártó vagy valamely Szerződő Fél országában felhatalmazott képviselője. Időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálat vonatkozásában a kérelmező a vizsgálóhely, az üzemben tartó vagy valamely Szerződő Fél országában felhatalmazott képviselőjük;

Megjegyzés: Megfelelőség-értékelési kérelmet kivételes esetben harmadik fél (pl. az 1.2.1 szakasz meghatározása szerinti tankkonténer üzemben tartó) is benyújthat.

Kezelő szerelvény (hajlékony falú IBC-knél): az IBC testéhez erősített vagy az IBC test folytatásaként kialakított fül, hurok, szem vagy keret;

Kirakás: a kirakó által végzett minden, a kirakó fogalom meghatározásában szereplő tevékenység;

Kirakó: az a vállalkozás, amelyik:

a)    a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműről lerakja; vagy

b)    a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműről lerakja, a járműből vagy konténerből kirakja; vagy

c)    a veszélyes árut tartányból (tartányjárműből, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből), battériás járműből, MEMU-ból vagy MEG-konténerből lefejti, ill. az ömlesztett veszélyes árut a járműből, nagykonténerből, kiskonténerből vagy ömlesztettáru-konténerből kirakja;

Kiskonténer: lásd konténer;

Kizárólagos használat (radioaktív anyagok szállításánál): ahol az ADR előírja, a jármű vagy a nagykonténer egyetlen feladó általi használata, amikor is a szállítás előtt, alatt és után az összes be- és kirakási műveletet, valamint a szállítást a feladó vagy a címzett utasítása szerint végzik;

Kombinált csomagolás: szállítási csomagolóeszköz-kombináció, amely egy vagy több belső csomagolóeszközből áll, amelye(ke)t külső csomagolóeszközbe helyeztek el a 4.1.1.5 bekezdésnek megfelelően;

Megjegyzés: A kombinált csomagolás „belső csomagolás”-a nem tévesztendő össze az összetett csomagolás „belső tartály”-ával.

Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető vagy más hasonló szerkezet), amely

     tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

     kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállító­eszközzel – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;

     a rakodást és a különböző szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

     kialakításánál fogva az áru egyszerűen berakható és kirakható;

     a radioaktív anyagok szállítására használt konténerek kivételével befogadóképessége legalább 1 m3.

 

Ezen kívül:

 

A kiskonténer olyan konténer, amelynek befogadóképessége legfeljebb 3 m3;

A nagykonténer

       a)  olyan konténer, amely nem felel meg a kiskonténer meghatározásának;

       b)  „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény (CSC)” értelmében:

olyan méretű konténer, amelynek az alsó négy sarokkal behatárolt területe

         i)      legalább 14 m2 (150 négyzetláb); vagy

ii)     legalább 7 m2 (75 négyzetláb), ha felső sarokelemekkel rendelkezik;

 

A nyitott konténer nyitott tetejű konténer vagy szállítólap alapú konténer;

A ponyvás konténer a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott konténer;

A zárt konténer teljesen zárt konténer, padlózattal, merev tetővel, merev oldal- és homlok­falakkal. Ide tartozik az a nyitható tetejű konténer is, amelynek teteje a szállítás alatt zárva tartható;

A cserefelépítmény olyan konténer, amely az EN 283 Európai Szabvány (1991. évi kiadás) szerint a következő jellemzőkkel bír:

     szilárdság szempontjából csak szárazföldi (vasúti és közúti) és ro-ro-hajón történő szállításra van méretezve;

     nem halmazolható;

     a közúti járművekről a jármű rakfelületén levő berendezéssel saját támasztólábaira lerakható, ill. visszarakható;

 

Megjegyzés: A „konténer” fogalom nem terjed ki a hagyományos csomagoló­eszközökre, IBC-kre, tankkonténerekre és járművekre. Radioaktív anyagok szállításánál azonban a konténerek csomagolóeszközként használhatók.

Köpenyes palack: LPG szállítására szolgáló, legfeljebb 13 l víztérfogatú, bevonatos, hegesztett belső acélpalack, ráöntött zártcellás műanyag védőbevonattal, amely nem távolítható el és az acél palack falának külső felületére tapad;

Köztes csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a belső csomagolások vagy tár­gyak és a külső csomagolás közé helyeznek;

Kritikus hőmérséklet: az a hőmérséklet, amely felett az anyag nem létezhet folyékony halmazállapotban;

Kritikussági biztonsági mutatószám (CSI) hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabhoz, egyesítőcsomagoláshoz vagy konténerhez (radioaktív anyagok szállításánál): olyan szám, amelyet a hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások vagy kon­ténerek együttes mennyiségének korlátozására használnak;

Küldemény: olyan veszélyes áru küldeménydarab(ok) vagy rakomány, amelyet a feladó szállításra átad;

Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a feladásra kész csomagoló­eszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A fogalom kiterjed a gázok szállítására használt, ezen fejezet szerinti tartályokra, valamint az olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók. A radioaktív anyagok szállí­tását kivéve, nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak, sem a tartányban szállított anyagokra;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést, a 4.1.9.1.1 pontot és a 6.4 fejezetet.

Küldeménydarab tömege: ellenkező meghatározás hiányában a küldeménydarab bruttó tömege. Az áru szállításához használt konténer és tartány tömege a bruttó tömegbe nem számít bele;

Külső csomagolóeszköz: az összetett csomagolás vagy kombinált csomagolás külső védelme felszívó anyaggal, tömítőanyaggal és minden egyéb elemmel, ami szükséges a belső tartályok vagy belső csomagolóeszközök befogadásához és védelméhez;

L

Láda: fémből, fából, rétegelt falemezből, farostlemezből, papírlemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból készült, négyszögletes vagy sokszög alakú oldalakkal rendelkező teljes falú csomagolóeszköz. Kis nyílások engedélyezettek olyan célokra, mint a könnyebb megfogás vagy felnyitás vagy a besorolási követelmények kielégítése, amennyiben nem befolyásolják a csomagolóeszköz integritását a szállítás alatt;

Légmentesen zárt tartány: olyan tartány, amelyen:

     nincs se biztonsági szelep, se hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés, se vákuumszelep; vagy

     van rajta biztonsági szelep, ami előtt a 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, de nincs rajta vákuumszelep.

A folyékony anyagok szállítására szolgáló, legalább 4 bar nyomásra méretezett tartány, ill. a szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására szolgáló tartány – a tervezési nyomásától függetlenül – szintén légmentesen zártnak tekinthető, ha

     van rajta biztonsági szelep, ami előtt a 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, és van rajta a 6.8.2.2.3 pont előírásának megfelelő vákuumszelep is; vagy

     nincs rajta se biztonsági szelep, se hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés, de van rajta a 6.8.2.2.3 pont előírásának megfelelő vákuumszelep.

Legnagyobb nettó tömeg: egyetlen csomagolás tartalmának legnagyobb tiszta tömege, vagy belső csomagolások és ezek tartalmának legnagyobb együttes tömege kg-ban;

Legnagyobb normál üzemi nyomás (radioaktív anyagok szállításánál): a közepes tenger­szint feletti levegőnyomást meghaladó azon legnagyobb nyomás, amely a biztonsági tartály belsejében a szállítás során fennálló környezeti feltételeknek megfelelő hőmérsékleti és nap­sugárzási viszonyok mellett, szellőztetés, segédrendszer általi külső hűtés vagy szállítás köz­beni üzemi ellenőrzés nélkül egy év alatt kialakulhat;

Legnagyobb űrtartalom: a tartály vagy csomagolóeszköz (beleértve az IBC-t és a nagy­csomagolást is) legnagyobb befogadóképessége m3-ben vagy literben;

Legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás): a tartány üzemi helyzetében, annak felső részén kialakulható, következő három nyomás közül a legnagyobb:

a)    a tartányban a töltés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett töltési nyomás);

b)    a tartányban az ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett ürítési nyomás); és

c)    az a tényleges túlnyomás, amelyet a tartányra annak tartalma (beleértve azokat az idegen gázokat is, amelyeket tartalmazhat) a legnagyobb üzemi hőmérsékleten fejt ki.

Hacsak a 4.3 fejezetben levő különleges előírások másként nem rendelkeznek, az üzemi nyo­más (túlnyomás) számszerű értéke nem lehet kisebb, mint a tartalom gőznyomása (abszolút nyomása) 50 °C-on.

A biztonsági szelepekkel (hasadótárcsával vagy anélkül) felszerelt tartányok esetén azonban a legnagyobb üzemi nyomásnak (túlnyomásnak) a biztonsági szelepekre előírt nyitó­nyomással kell egyenlőnek lennie. Ez a követelmény nem vonatkozik a 2 osztály sűrített, cseppfolyósított és oldott gázainak szállítására szolgáló tartányokra. (lásd még próbanyomás, tervezési nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

 

Megjegyzés:  1.   A legnagyobb üzemi nyomás nem vonatkozik a 6.8.2.1.14 a) pont szerinti, gravitációs ürítésű tartányokra.

                   2.  A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

                   3.  A zárt mélyhűtő tartályokra lásd a 6.2.1.3.6.5 ponthoz fűzött me­jegy­zést.

Leszerelhető tartány: olyan, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartány, de nem rög-zített tartány, nem mobil tartány, nem tankkonténer és nem battériás jármű vagy MEG-konténer eleme, amelyet nem úgy alakítottak ki, hogy az árut a rakomány megbontása nélkül lehessen szállítani, és amelyet rendes körülmények között csak üres állapotban lehet emelni;

Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak;

LPG: lásd cseppfolyósított autógáz (LPG);

M

Megengedett legnagyobb bruttó tömeg:

a)    (IBC-knél) az IBC, az üzemi és a szerkezeti szerelvények tömegének, valamint a legnagyobb nettó rakomány tömegnek az összege;

b)    (tartányoknál) a tartány saját tömege és a szállításra megengedett legnagyobb rakomány össztömege;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Megfelelőség biztosítása (radioaktív anyagoknál): az illetékes hatóság által alkalmazott rendszeres intézkedési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADR köve­telményei a gyakorlatban megvalósuljanak;

Megfelelőség-értékelés: egy termék megfelelőségének ellenőrzése az 1.8.6 és az 1.8.7 szakasznak a típusjóváhagyásra, a gyártás felügyeletére és az üzembe helyezés előtti vizsgálatra vonatkozó előírásai szerint;

MEG-konténer: lásd többelemes gázkonténer;

Megtartó rendszer (radioaktív anyagok szállításánál): a hasadóanyagnak és a csomagolási elemeknek a tervező által meghatározott és az illetékes hatóság által jóváhagyott együttese, amelynek feladata a kritikussági biztonság fenntartása;

Megtartási idő: az az időtartam, ami a kezdeti töltési körülmények létrejöttétől addig telik el, amíg a nyomás a hőfelvétel következtében a nyomáshatároló eszköz(ök) legkisebb nyitó­nyomását eléri a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tartányban;

Megjegyzés:      A mobil tartányokra lásd a 6.7.4.1 bekezdést.

Mélyhűtő tartály: szállításra használt, hőszigetelt, nyomástartó tartály mélyhűtött, csepp­folyósított gázokhoz, legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (lásd még nyitott mélyhűtő tartály);

MEMU: lásd robbanóanyag előállító mobil egység;

Merev falú belső tartály (összetett IBC-knél): olyan tartály, amely üres állapotban, a záró­szerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. Minden belső tartályt, amely nem „merev falú”, „hajlékony falú”-nak kell tekinteni;

Merev falú IBC rendszeres karbantartása: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

Merev falú műanyag IBC: merev műanyag testből álló IBC, amely vázszerkezettel rendel­kezhet, és a megfelelő üzemi szerelvényekkel látható el;

Minőségbiztosítás: bármely szervezet vagy szerv által alkalmazott rendszeres ellenőrzési és felügyeleti program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADR biztonsági előírásai a gyakorlatban megvalósuljanak;

Minta (radioaktív anyagok szállításánál): a 2.2.7.2.3.5 f) pont alapján mentesített hasadó­anyag, a különleges formájú radioaktív anyag, a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag, a küldeménydarab vagy a csomagolás leírása, ami lehetővé teszi az ilyen tárgy pontos azono­sítását. A leíráshoz adatlapok, szerkezeti rajzok, az előírásokkal való egyezőséget tanúsító jelentések és más mértékadó doku­mentumok tartozhatnak;

m.n.n. (másként meg nem nevezett) tétel: olyan gyűjtőmegnevezés, amelyhez olyan anyagok, keverékek, oldatok vagy tárgyak rendelhetők, amelyek

a)    nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint megemlítve; és

b)    az m.n.n. tétel megnevezésének, osztályának, osztályozási kódjának és csomagolási csoportjának megfelelő kémiai, fizikai és/vagy veszélyes tulajdonságokkal rendel­keznek;

Mobil tartány: a 6.7 fejezetben, ill. az IMDG Kódexben található meghatározás szerinti, multi­modális tartány, amelyhez a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában mobil tartány utasítás (T-jel) van feltüntetve; amennyiben a 2.2.2.1.1 pontban meghatározott gázok szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;

Mobil tartány üzemben tartója: lásd tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója;

Műanyagszövet (hajlékony falú IBC-knél): alkalmas műanyagból álló nyújtott szalagokból vagy monoszálakból készült anyag;

Műszaki megnevezés: elfogadott kémiai – adott esetben biológiai – megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot);

N

Nagycsomagolás: olyan csomagolóeszköz, amelynél a belső csomagolások vagy tárgyak egy külső csomagolóeszközbe vannak helyezve és

a)    gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

b)    amelynek befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de térfogata legfeljebb 3 m3;

Az átalakított nagycsomagolás olyan fém vagy merev falú műanyag nagycsomagolás,

a)    amelyet nem UN típusúból alakítottak át UN típusúvá; vagy

b)    amelyet valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át.

Az átalakított nagycsomagolásokra az ADR ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket az azonos típusú, új nagycsomagolásokra kell alkalmazni (lásd még a gyártási típus meghatározását a 6.6.5.1.2 pontban).

Az ismételten felhasznált nagycsomagolás újratöltésre szánt nagycsomagolás, amelyet megvizsgáltak és minden olyan sérüléstől mentesnek találtak, amely befolyásolná a teljesítőképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a nagycsomagolásokra is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetőségű termékkel töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenőrzött elosztási láncban szállítanak;

Nagykonténer: lásd konténer;

Nagyméretű csomagolóeszköz (IBC): a 6.1 fejezetben nem említett, merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek

a)    űrtartalma

i)       nem haladja meg a 3 m3-t a II és a III csomagolási csoportba tartozó, szilárd és folyékony anyagok esetében;

ii)      nem haladja meg az 1,5 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev falú műanyag, összetett, papírlemez vagy fa IBC-kbe vannak csomagolva;

iii)     nem haladja meg a 3 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok fém IBC-kbe vannak csomagolva;

iv)     nem haladja meg a 3 m3-t a 7 osztály radioaktív anyagai esetében;

b)    gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

c)    a szállítás és kezelés során fellépő erőhatásoknak oly módon áll ellen, mint azt a 6.5 fejezet szerinti próbák meghatározzák (lásd még fa IBC, fém IBC, hajlékony falú IBC, merev falú műanyag IBC, összetett IBC műanyag belső tartállyal és papírlemez IBC).

Megjegyzés:  1.   A 6.7 fejezet előírásainak megfelelő mobil tartányok, ill. a 6.8 fejezet előírásainak megfelelő tankkonténerek nem tekinthetők IBC-knek.

                   2.  A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k az ADR értelmében nem tekinthetők konténereknek.

Az átalakított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC,

a)    amelyet nem UN típusúból alakítottak át UN típusúvá; vagy

b)    amelyet valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át.

Az átalakított IBC-kre az ADR ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket az azonos típusú, új IBC-kre kell alkalmazni (lásd még a gyártási típus meghatározását a 6.5.6.1.1 pontban).

A javított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC, amely ütődés vagy bár­milyen más ok (pl. korrózió, ridegedés, a gyártási típushoz képest gyengült ellenálló­képesség) miatt kijavítottak, hogy megegyezzen a gyártási típussal és képes legyen a gyártási típus vizsgálatok elviselésére. Az összetett IBC-k merev falú műanyag belső tartályának a cseréje ugyanazon gyártó eredeti gyártási típusa szerinti belső tartályra az ADR értelmében az IBC javításának minősül. A merev falú IBC-k rendszeres karbantartása azonban nem minősül javításnak. A merev falú műanyag IBC testeken és az összetett IBC-k belső tartályán nem végezhető javítás. A hajlékony falú IBC-k csak az illetékes hatóság engedélyével javíthatók;

A hajlékony falú IBC rendszeres karbantartása a hajlékony falú, műanyag vagy textilszövet IBC-ken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:

a)    tisztítás; vagy

b)    az IBC szerves részét nem képező alkotóelemek, pl. különálló bélések és zárószalagok cseréje a gyártó eredeti előírásainak megfelelővel;

amennyiben ez az IBC árumegtartó funkcióját nem befolyásolja kedvezőtlenül, ill. az IBC gyártási típusát nem változtatja meg;

A merev falú IBC rendszeres karbantartása a fém, merev falú műanyag és összetett IBC-ken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:

a)    tisztítás;

b)    a zárószerkezetek (beleértve a hozzátartozó tömítéseket) vagy az üzemi szerelvények eltávolítása és visszahelyezése vagy a gyártó eredeti előírásainak megfelelővel való cseréje, feltéve, hogy az IBC tömörségét ellenőrzik; vagy

c)    a veszélyes áru megtartására vagy az ürítési nyomás fenntartására közvetlenül nem szolgáló szerkezeti szerelvények kijavítása (pl. a tartólábak, emelő tartozékok helyre­igazítása), hogy megegyezzenek a gyártási típussal, amennyiben ez az IBC megtartó funkcióját nem befolyásolja;

Nagypalack: szállításra használt nyomástartó tartály varrat nélküli vagy kompozit kivitelben,150 liternél nagyobb, de legfeljebb 3000 liter űrtartalommal;

NAÜ: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, lásd IAEA;

NAÜ Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására: ezen előírások kiadásának egyike a következők szerint:

a)    az 1985. évi és az 1985. évi, 1990-ben módosított kiadás esetén: NAÜ Biztonsági Sorozat No. 6. (IAEA Safety Series No.6);

b)    az 1996. évi kiadás esetén: NAÜ Biztonsági Sorozat No. ST-1 (IAEA Safety Series No.ST-1);;

c)    az 1996. évi, felülvizsgált kiadás esetén: NAÜ Biztonsági Sorozat No. TS-R-1 (felülvizsgált ST-1) (IAEA Safety Series No. TS-R1 / ST-1, Revised);;

d)    az 1996. évi, 2003-ban módosított, a 2005. évi és a 2009. évi kiadás esetén: NAÜ Biztonsági Előírások Sorozat No. TS-R-1 (IAEA Safety Standards Series No.TS-R-1);;

e)    a 2012. évi kiadás esetén: NAÜ Biztonsági Előírások Sorozat No. SSR-6 (IAEA Safety Standars Series No.SSR-6);;

f)     a 2018. évi kiadás esetén: NAÜ Biztonsági Előírások Sorozat No. SSR-6 (Rev.1.) (IAEA Safety Standards Series No.SSR-6 (Rev.1));;

 

Nettó robbanóanyag tömeg (NEM): a robbanó anyag csomagolóeszköz, burkolat, ház, stb. nélküli össztömege. (A nettó robbanóanyag mennyiség (NEQ), a nettó robbanóanyag tarta­lom (NEC) vagy a nettó robbanóanyag súly (NEW) gyakran ugyanebben az értelemben hasz­nálatos);

Neutronsugárzás detektor: a neutronsugárzást érzékelő készülék. A készülékben a neutron­sugárzást mérhető elektromos jellé átalakító, légmentesen zárt elektroncső gázt tartal­mazhat;

Ny

Nyitott jármű: olyan jármű, amelynek rakfelülete csupasz, vagy csak oldalfalakkal és hátsó fallal van ellátva;

Nyitott konténer: lásd konténer;

Nyitott mélyhűtő tartály: szállításra használt, hőszigetelt tartály mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, amelyet a mélyhűtött, cseppfolyósított gáz folyamatos szellőztetésével atmosz­ferikus nyomáson tartanak;

Nyomástartó tartály: gyűjtőfogalom, amelyhez a palackok, a nagypalackok, a gázhordók, a zárt mélyhűtő tartályok, a fémhidrid-tárolórendszerek, a palackkötegek és kármentő nyomás­tartó tartályok tartoznak;

O

„Offshore” ömlesztettáru-konténer: olyan többször használható ömlesztettáru-konténer, amelyet speciálisan nyílt tengeri létesítményekhez, létesítményektől, ill. létesítmények közötti szállításra terveztek. Az „offshore” ömlesztettáru-konténert a nyílt tengeren kezelt „offshore” konténerekre vonatkozó jóváhagyási útmutató szerint kell tervezni és gyártani, amit a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC/Circ.860 dokumentuma tartalmaz;

Orsó (az 1 osztályban): műanyagból, fából, papírlemezből, fémből vagy egyéb alkalmas anyagból készített eszköz központi tengellyel és a tengely mindkét végén oldalsó tárcsával vagy anélkül. Az anyagok és tárgyak a tengely köré tekercselhetők és azokat az oldalsó tárcsák tarthatják meg;

Ö

ÖBH: lásd öngyorsuló bomlási hőmérséklet;

Ömlesztettáru-konténer: olyan megtartó rendszer (beleértve mindenfajta bélést és bevo­natot), amely a vele közvetlenül érintkező szilárd anyag szállítására szolgál. A csomagoló­eszközök, IBC-k, nagycsomagolások és tartányok nem tartoznak ide.

Az ömlesztettáru-konténer

     tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

     kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállító eszközzel – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;

     a könnyű kezelhetőséget lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

     befogadóképessége legalább 1,0 m3.

Ömlesztettáru-konténer lehet pl. konténer, „offshore” ömlesztettáru-konténer, billenőput­tony, ömlesztettáru-siló, cserefelépítmény, konténerteknő, görgős konténer, a jármű rakodó­tere;

Megjegyzés:   Ez a meghatározás csak a 6.11 fejezet követelményeinek megfelelő ömlesz­tettáru-konténerekre vonatkozik.

Hajlékonyfalú ömlesztettáru-konténer: olyan hajlékonyfalú konténer, melynek befogadó­képessége legfeljebb 15 m3, a fogalomba beletartozik a bélés, az üzemi és a kezelő szerelvények is;

Ponyvás ömlesztettáru-konténer: olyan nyitott tetejű ömlesztettáru-konténer, amelynek fenékrésze (beleértve a garatszerű fenék kialakítást is), oldal- és homlokfalai merevek, és hajlékony „eszközzel” van lefedve;

Zárt ömlesztettáru-konténer: olyan teljesen zárt ömlesztettáru-konténer, amelynek teteje, oldal- és homlokfalai, ill. padlója (beleértve a garatszerű fenék kialakítást is) merev. E foga­lomba beletartoznak a nyitható tetejű, oldal- és homlokfalú ömlesztettáru-konténerek is, ha a szállítás alatt zárva tarthatók. A zárt ömlesztettáru-konténereken lehetnek olyan nyílások, amelyek lehetővé teszik a gőzök és gázok, ill. a szabad levegő kicserélődését, azonban nor­mális szállítási körülmények között megakadályozzák a szilárd anyag tartalom kiszabadu­lását, valamint a csapadék és a fröccsenő víz bejutását;

Ömlesztett szállítás: csomagolatlan szilárd anyagok vagy tárgyak szállítása járművön, konténerben vagy ömlesztettáru-konténerben. A fogalom nem vonatkozik sem a csomagolt árukra (küldeménydarabokra), sem a tartányban szállított anyagokra;

Öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállításra feladott csomagolóeszközben, IBC-ben vagy tartányban levő anyagnál öngyorsuló bomlás következhet be. Az ÖBH-t a Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv II. rész 28. fejezetében található vizsgálati eljárással kell meghatározni. [Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) a francia température de decomposition auto-accélérée (TDAA), ill. az angol self-accelerating decomposition temperature (SADT) magyar megfelelője.];

Öngyorsuló polimerizálódási hőmérséklet (ÖPH): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállításra feladott csomagolóeszközben, IBC-ben vagy tartányban levő anyagnál öngyorsuló polimerizáció következhet be. Az ÖPH-t a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 28. fejezete önreaktív anyagok öngyorsuló bomlási hőmérsékletére vonatkozó vizsgálati eljárása szerint kell meghatározni. [Az öngyorsuló polimerizálódási hőmérséklet (ÖPH) a francia température de polymérisation auto-accélérée (TPAA), ill. az angol self-accelerating polymerization temperature (SAPT) magyar megfelelője.];

ÖPH: lásd Öngyorsuló polimerizálódási hőmérséklet;

Összetett IBC műanyag belső tartállyal: olyan IBC, amely merev külső burkolatot képező vázszerkezetből áll, amely a műanyag belső tartályt, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényeket veszi körül. Kialakítása olyan, hogy a belső tartály és a külső burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik, tárolják, szállítják vagy ürítik;

Megjegyzés: A „műanyag” az összetett IBC-knél a belső tartállyal kapcsolatosan használva az egyéb polimer anyagokat, mint pl. a gumit is jelenti.

Összetett csomagolóeszköz: külső csomagolásból és belső tartályból álló csomagolóeszköz, amely úgy van kialakítva, hogy a külső csomagolás és a belső tartály egységes csomagoló­eszközt alkot. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;

Megjegyzés: Az összetett csomagolás „belső tartály”-a nem tévesztendő össze a kom­binált csomagolás „belső csomagolás”-ával. Például egy 6HA1 típusú összetett (műanyag) csomagolóeszköz belső része egy ilyen belső tar­tály, mivel ezt a szokásos körülmények között nem arra van kialakítva, hogy külső csomagolás nélkül befogadó funkciót lásson el, és így nem belső csomagolás. Ahol az „összetett csomagolás” kifejezés után záró­jelben egy anyag megnevezés áll, az a belső tartályra utal.

P

Palack: legfeljebb 150 liter űrtartalmú, szállításra használt, nyomástartó tartály (lásd még palackköteg);

Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve. A palackok együttes űrtartalma legfeljebb 3000 liter lehet, a 2 osztály mérgező (a 2.2.2.1.3 pont szerint T betűvel kezdődő csoportba tartozó) gázainak szállítására használt palackkötegek űrtartalma azonban legfeljebb 1000 liter lehet;

Papírlemez IBC: papírlemez testből különálló fenékkel és tetővel vagy anélkül, szükség esetén béléssel (de nem belső csomagolással), és megfelelő szerkezeti és üzemi szerel­vényekből álló IBC;

Ponyvás jármű: a felrakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott jármű;

Ponyvás konténer: lásd konténer;

Ponyvás ömlesztettáru-konténer: lásd ömlesztettáru-konténer;

Portömör csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amely nem engedi át a szilárd tartalmat, beleértve a szállítás alatt keletkező finom szilárd anyagot is;

Próbanyomás: az üzembe helyezés előtti, ill. az időszakos vizsgálat alkalmával végzett nyomáspróba során kifejtett nyomás (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), tervezési nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

R

Radioaktív tartalom (radioaktív anyagok szállításánál): a csomagolásban együtt levő radio­aktív anyag bármely szennyezett vagy felaktivált szilárd vagy folyékony anyaggal és gázzal;

Referencia acél: a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél;

Rekesz: rácsos kialakítású (nem teljes falú) külső csomagolóeszköz;

RID: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID), amely a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke;

Robbanóanyag előállító mobil egység (MEMU): olyan egység (vagy olyan egységgel fel­szerelt jármű), amely arra szolgál, hogy nem robbanóanyagok közé tartozó veszélyes árukból robbanóanyagot állítsanak vele elő és azt közvetlenül a felhasználás helyére (a robbantólyuk­ba) juttassák. Az egység különféle tartányokat, ömlesztettáru-konténereket, a munkafolya­mathoz tartozó felszereléseket, valamint szivattyúkat, keverő és adagoló berendezést, ill. egyéb szükséges felszerelést tartalmazhat. A MEMU-nak lehet olyan különleges raktere is, amelyben robbanóanyagot tartalmazó küldeménydarabok vannak;

Megjegyzés: Annak ellenére, hogy a MEMU meghatározásában szerepel az, hogy robbanó­anyagot állítanak elő vele és azt közvetlenül a felhasználás helyére juttatják, a MEMU-ra vonatkozó követelmények csak a vele való szállításra vonatkoznak és nem az említett tevékenységekre.

Rögzített tartány: szerkezetileg tartósan a járműre szerelt, legalább 1000 liter befogadó­képességű tartány (a jármű ily módon tartányjárművé válik) vagy egy ilyen jármű alvázának elválaszthatatlan részét képező tartány;

S

Sugárzás érzékelő rendszer: olyan készülék, amelyben alkatrészként sugárzásdetektor(ok) van(nak);

Sűrített földgáz (CNG): az UN 1971 tétel alá sorolt, magas metántartalmú sűrített földgáz;

Sz

Szabályozási hőmérséklet: az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid, az önreaktív anyag, ill. a polimerizálódó anyag biztonságosan szállítható;

Szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő meg­állásokat, ill. minden olyan, közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a hely­változtatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a járműben, tartányban vagy konténerben van.

Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a közlekedési ágak, ill. a közle­kedési eszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarokmányt kérésre bemutatják, ill. a küldemény­darabokat vagy a tartányokat nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik;

Szállítási mutatószám (Transport index, TI): küldeménydarabhoz, egyesítőcsomagoláshoz, konténerhez vagy csomagolatlan LSA-I küldeményhez vagy SCO-I vagy SCO-III tárgyakhoz, radioaktív anyagok szállításánál olyan szám, amelyet a besugárzás korlátozására használnak;

Szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül;

Szállítóegység: olyan gépjármű, amelyhez nincs pótkocsi kapcsolva, vagy gépjárműből és a hozzákapcsolt pótkocsiból álló járműszerelvény;

Szállítóeszköz (közúti vagy vasúti szállításnál): közúti jármű vagy vasúti kocsi;

 

Szerkezeti acél: a 360…440 N/mm2 közötti legkisebb szakítószilárdságú acél;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szerkezeti szerelvény:

a)    tartányjármű vagy leszerelhető tartány esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

b)    tankkonténer esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

c)    battériás jármű vagy MEG-konténer elemei esetében a tartány vagy a tartály külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

d)    hajlékony falú IBC-ket kivéve, minden más IBC típusnál a test erősítő-, rögzítő-, kezelő-, védő- vagy stabilizáló-elemei (beleértve a belső műanyag tartállyal rendelkező összetett IBC-k esetében a rakodólap alapot is);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szilárd anyag:

a)    amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb; vagy

b)    az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony, vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint pasztaszerű;

T

Tálca (az 1 osztályban): fém, műanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú lemez, ame­lyet a belső, a köztes vagy a külső csomagolásba helyeznek és azokba szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak beültethetők, szilárdan rög­zíthetők és egymástól elválaszthatók legyenek;

Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, a konténer meghatározásnak megfelelő szállítóeszköz, amely a tartányból és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetővé teszik a tankkonténer hely­változtatását egyensúlyhelyzete jelentős megváltoztatása nélkül; amennyiben a 2.2.2.1.1 pontban meghatározott gázok szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadó-képességű;

Megjegyzés: A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k nem tekinthetők tank-konténereknek.

Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója: az a vállalkozás, amelynek a nevében a tankkonténert vagy a mobil tartányt üzemeltetik;

 

Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belső csomagolásként használt láda, palack, hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;

Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas befogadóedény, bele­értve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik (lásd még belső tartály, gázpatron, mélyhűtő tartály, merev belső tartály és nyomástartó tartály);

Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit. Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhető tartányt vagy rög­zített tartányt jelent az ebben a szakaszban szereplő meghatározás szerint, ill. olyan tar­tányt, amely a battériás jármű vagy a MEG-konténer elemét képezi (lásd még leszerelhető tartány, MEG-konténer, mobil tartány és rögzített tartány);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7.4.1 bekezdést.

Tartány, ill. tartánykamra befogadóképessége (űrtartalma): a tartány, ill. tartánykamra teljes belső térfogata, literben vagy m3-ben kifejezve. Ha a tartányt, ill. tartánykamrát az alakja vagy a szerkezeti kialakítása miatt nem lehet teljesen feltölteni, akkor a töltési fok meghatározásánál és a tartány jelölésénél a csökkentett befogadóképességet kell alapul venni;

Tartányjármű: a folyadékok, gáz halmazállapotú, porszerű vagy szemcsés anyagok szállí­tására használt, egy vagy több rögzített tartánnyal felszerelt jármű. A tartányjármű magán a járművön vagy az azt helyettesítő futómű-elemeken kívül egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkat­részekből áll;

Tartányköpeny (tartányoknál): a tartány azon része, amely a szállítandó anyag megtartására szolgál, beleértve a nyílásokat és zárószerkezeteiket, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket;

Megjegyzés:  A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek tekintendő;

Tartány-vizsgálati könyv (gépkönyv): olyan dokumentáció, amely tartalmazza a tartányra, battériás járműre, ill. MEG-konténerre vonatkozóan az összes fontos műszaki adatot, mint például a 6.8.2.3, a 6.8.2.4 és a 6.8.3.4 bekezdésben említett bizonyítványokat, ill. tanúsítványokat;

Teljes rakomány: egyetlen feladótól származó rakomány, amely részére egy jármű vagy nagykonténer kizárólagos használatra van fenntartva, és amelynek be- és kirakását a feladó vagy a címzett utasításai szerint végzik;

Megjegyzés: Radioaktív anyagoknál a megfelelő kifejezés a kizárólagos használat.

Tervezési élettartam: kompozit palackoknál és nagypalackoknál az a leghosszabb élettartam (években kifejezve), amelyre a palackot, ill. nagypalackot a vonatkozó szabvány szerint tervezték és jóváhagyták;

Tervezési nyomás: a próbanyomással legalább egyenlő elméleti nyomás, amely a szállított anyag veszélyességi foka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben meghaladhatja az üzemi nyomást. A tervezési nyomás csak a tartány falvastagságának meghatározására való a külső és belső erősítőelemek figyelembevétele nélkül (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túl­nyomás), próbanyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Test (az összetett IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál): maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket;

Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz, amelynek egymással gyűj­tőcsővel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2.2.2.1.1 pontban meghatározott gázok szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadó­képességű tartányok;

Megjegyzés: Az UN MEG-konténerekre lásd a 6.7 fejezetet.

Töltési fok: a gáz tömegének és a felhasználásra kész nyomástartó tartályt teljesen kitöltő víz tömegének aránya 15 °C-on;

Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti töltéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, tervezési nyomás és ürítési nyomás);

Töltő: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartányjárműbe, leszerelhető tar­tányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás járműbe vagy MEG-konténerbe tölti, ill. az ömlesztett veszélyes árut járműbe, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe rakja;

 

Tömörségi próba: tartányok, csomagolóeszközök vagy IBC-k, szerelvények és záró-szerke­zetek szivárgásmentességének meghatározására szolgáló vizsgálat;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Transport index (TI): lásd szállítási mutatószám (TI)

Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol vagy aeroszol csomagolás;

U

UIC: Union Internationale des Chemins de Fer (Nemzetközi Vasútegylet), (UIC, 16 rue Jean Rey, F-75015 Paris, France);

UNECE: United Nations Economic Commission for Europe (ENSZ Európai Gazdasági Bizottság), (UNECE, Palais des Nations, 8-14 avenue de la Paix, CH-1211 Geneva 10, Switzerland);

UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az „ENSZ Minta Szabályzat”-ból származik;

Ü

Ürítési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti ürítéskor tény­legesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, tervezési nyomás és töltési nyomás);

Üzemanyagcella: olyan elektrokémiai eszköz, amely az üzemanyag kémiai energiáját elektromos energiává, hővé és reakciótermékké alakítja át;

Üzemanyagcellás motor: berendezések meghajtására szolgáló eszköz, amely az üzemanyag­cellából, annak üzemanyag ellátójából – függetlenül attól, hogy az vele egybeépített vagy különálló –, valamint a funkciója ellátásához szükséges tartozékokból áll;

Üzemi nyomás: a sűrített gáz állandósult nyomása a megtöltött nyomástartó tartályban 15 °C referencia hőmérsékleten;

Megjegyzés: Tartányokra lásd a legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás) fogalmát.

Üzemi szerelvények:

a)    tartányoknál a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági, a fűtő- és hőszigetelő beren­dezések, adalékoló berendezés, valamint a mérőeszközök;

b)    battériás jármű vagy MEG-konténer elemeinél a töltő-, ürítő- és biztonsági beren­dezések, az összekötő csövek, valamint a mérőeszközök;

c)    IBC-knél a töltő- és ürítő-, a nyomáscsökkentő-, szellőző-, a fűtő- és hőszigetelő-beren­dezések, valamint a mérőeszközök;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

V

Vákuum-szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett vákuum kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Vállalat: lásd vállalkozás;

Vállalkozás: a természetes személy vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a hivatalos testületet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkező hatóságtól függ-e;

Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;

Védőbélés (tartányok esetén): olyan bélés vagy bevonat, ami megvédi a fémtartány anyagát a szállítandó anyagtól.

Megjegyzés: Ez a fogalom nem terjed ki az olyan bélésre vagy bevonatra, ami csak a szállítandó anyag védelmére szolgál.

Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállítását az ADR tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;

Veszélyes reakció:

a)    égés és/vagy jelentős hőfejlődés;

b)    gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése;

c)    maró anyagok képződése;

d)    vegyileg nem állandó anyagok képződése; vagy

e)    veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál);

Vészhőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;

Visszaforgatott műanyag: használt ipari csomagolóeszközökből visszanyert anyag, melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és előkészítenek;

Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv: Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” hetedik javított kiadása (ST/SG/AC.10/11/ Rev.7;

Vizsgáló szervezet: az illetékes hatóság által elismert, független vizsgáló szervezet;

Z

Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;

Zárt konténer: lásd konténer;

Zárt ömlesztettáru-konténer: lásd ömlesztettáru-konténer;

Zs

Zsák: papírból, műanyag fóliából, textilből, szövött anyagból vagy más alkalmas anyagból készült hajlékony csomagolóeszköz.


1.2.2                Mértékegységek

1.2.2.1             Az ADR-ben a következő mértékegységeka) alkalmazhatók

Fizikai mennyiség

SI-egységb)

Egyéb engedélyezett
mértékegység

A mérték­egységek
közötti arány

 

neve

jele

neve

jele

 

Hosszúság

méter

m

 

Terület, felület

négyzetméter

m2

 

Térfogat

köbméter

m3

liter

l c)

1 l = 10–3 m3

Idő

másodperc

s

perc
óra
nap

min
h
d

1 min = 60 s
1 h = 3600 s
1 d = 86 400 s

Tömeg

kilogramm

kg

gramm
tonna

g
t

1 g = 10–3 kg
1 t = 103 kg

Sűrűség

kg/m3

kg/l

1 kg/l = 103 kg/m3

Hőmérséklet

kelvin

K

Celsius-fok

°C

0 °C = 273,15 K

Hőmérséklet-különbség

kelvin

K

Celsius-fok

°C

1 °C = 1K

Erő

newton

N

1 N = 1 kg·m/s2

Nyomás

Pascal

Pa

bar

bar

1 bar = 105 Pa
1 Pa = 1 N/m2

Mechanikai feszültség

N/m2

N/mm2

1 N/mm2 = 1 MPa

Munka
Energia
Hőmennyiség

}

joule

J

kilowattóra
elektronvolt

kWh
eV

1 kWh = 3,6 MJ
1 J = 1 N·m = 1 W·s
1 eV = 0,1602·10–18 J

Teljesítmény

watt

W

1 W = 1 J/s = 1 N·m/s

Kinematikai viszkozitás

m2/s

mm2/s

1 mm2/s = 10–6 m2/s

Dinamikai viszkozitás

Pa·s

mPa·s

1 mPa·s = 10–3 Pa·s

Aktivitás

becquerel

Bq

Dózisegyenérték

sievert

Sv

a)  A korábbi, már nem törvényes mértékegységekkel adott mennyiség értékek törvényes mértékegységű értékre való átszámításához a következő kerekített értékeket kell alkalmazni:

Erő:                                                                          Mechanikai feszültség:

1 kg                    = 9,807 N                                        1 kg/mm2     = 9,807 N/mm2

1 N                     = 0,102 kg                                      1 N/mm2      = 0,102 kg/mm2

Nyomás:

1 Pa                   = 1 N/m2             = 10–5 bar             = 1,02·10–5 kg/cm2       = 0,75·10–2 Torr

1 bar                  = 105 Pa             = 1,02 kg/cm2       = 750 Torr

1 kg/cm2             = 9,807·104 Pa    = 0,9807 bar         = 736 Torr

1 Torr                 = 1,33·102 Pa      = 1,33·10–3 bar      = 1,36·10–3 kg/cm2

Munka, energia, hőmennyiség:

1 J                     = 1 N·m              = 0,278·10–6 kWh  = 1,102 kg·m    = 0,239·10–3 kcal

1 kWh                = 3,6·106 J          = 367·103 kg·m     = 860 kcal

1 kg·m                = 9,807 J            = 2,72·10–6 kWh    = 2,34·10–3 kcal

1 kcal                 = 4,19·103 J        = 1,16·10–3 kWh    = 427 kg·m

Teljesítmény:                                                                      Kinematikai viszkozitás:

1 W                    = 0,102 kg·m/s    = 0,86 kcal/h                    1 m2/s   = 104 St (stokes)

1 kg·m/s             = 9,807 W           = 8,43 kcal/h                   1 St        = 10-4 m2/s

1 kcal/h              = 1,16 W            = 0,119 kg·m/s

Dinamikai viszkozitás:

1 Pa·s                = 1 N·s/m2          = 10 P (poise)       = 0,102 kg·s/m2

1 P                     = 0,1 Pa·s           = 0,1 N·s/m2         = 1,02·10–2 kg·s/m2

1 kg·s/m2            = 9,807 Pa·s       = 9,807 N·s/m2      = 98,07 P

b)  A Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet határozatainak eredménye (Cím: Pavillon de Breteuil, Parc de St-Cloud, F–92 310 Sèvres).

c)  Írógép használata esetén, ha az 1” szám és az „l” betű nem különböztethető meg, a literre vonatkozó „l” rövidítés helyett az „L” rövidítés is megengedett.

 

 

A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a mértékegységek jele elé tett, egy szorzót jelentő, következő prefixumok (SI-prefixumok) egyikével lehet képezni.

Szorzó

A prefixum
 neve

A prefixum jele

1 000 000 000 000 000 000 =

1018

trillió

 exa

E

1 000 000 000 000 000 =

1015

billiárd

 peta

P

1 000 000 000 000 =

1012

billió

 tera

T

1 000 000 000 =

109

milliárd

 giga

G

1 000 000 =

106

millió

 mega

M

1 000 =

103

ezer

 kilo

k

100 =

102

száz

 hekto

h

10 =

101

tíz

 deka

da

0,1 =

10–1

tized

 deci

d

0,01 =

10–2

század

 centi

c

0,001 =

10–3

ezred

 milli

m

0,000 001 =

10–6

milliomod

 mikro

μ

0,000 000 001 =

10–9

milliárdod

 nano

n

0,000 000 000 001 =

10–12

billiomod

 piko

p

0,000 000 000 000 001 =

10–15

billiárdod

 femto

f

0,000 000 000 000 000 001 =

10–18

trilliomod

 atto

a

 

1.2.2.2             Kifejezett ellentétes meghatározás hiányában a „%” az ADR-ben a következőket jelenti:

a)    szilárd vagy folyékony anyagok keveréke, valamint oldatok és folyadékokkal átitatott szilárd anyagok esetén a keverék, az oldat vagy az átitatott anyag teljes tömegére vonatkoztatott tömeg%-ot;

b)    sűrített gázkeverékek esetén: ha a töltés nyomásra történik, a térfogatarányt a gázkeverék teljes térfogatának százalékában megadva; vagy ha a töltés tömegre történik, a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva;

c)    cseppfolyósított gázkeverék, valamint oldott gázkeverék esetén: a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva.

1.2.2.3             A tartályokra vonatkozó mindenféle nyomás (pl. próbanyomás, belső nyomás, a biztonsági szelepek nyitónyomása) mindig túlnyomásban van megadva (a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomásban); ezzel szemben az anyagok gőznyomása mindig abszolút nyomásban van kifejezve.

1.2.2.4             Ha az ADR töltési fokot ír elő tartályokra vagy tartányokra, ez mindig 15 °C anyag­hőmérsékletre vonatkozik, kivéve, ha más hőmérséklet van megjelölve.

 

 



[1])         A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) a CCC.1/Circ.3 számú körlevéllel kiadta „A meglévő IMO-típusú mobil tartányok és közúti tartányjárművek veszélyes áruk szállítására történő további használatára vonatkozó útmutatót” („Guidance on the Continued Use of Existing IMO Type Portable Tanks and Road Tank Vehicles for the Transport of Dangerous Goods”), amelynek szövege megtalálható az IMO honlapján: www.imo.org.

*  A magyar szöveg a szabványok címét a Magyar Szabványügyi Testület szabványkatalógusában szereplő fordításban közli. A szabványok szóhasználata esetenként jelentősen eltérhet az ADR szóhasználatától.

* A titkárság megjegyzése: Az ezen szakasz alapján elfogadott ideiglenes eltérések az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm) megtekinthetők.

[2]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[3])    ENSZ 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából).

[4])    Az Európai Parlament és a Tanács 1998. december 14-i 98/91/EK irányelve a veszélyes áruk közúti szállítására szánt gépjárművekről és pótkocsijaikról, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó 70/156/EGK irányelv módosításáról (lásd az EK Hivatalos Lapja L011 sz., 1999.01.16., 25-36 o.).

[5])    Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus­jóváhagyási előírásokról (lásd az EK Hivatalos Lapja L200 sz., 2009. 7. 31., 1. o.).

[6])      A veszélyes áruk közúti szállításában rejlő kockázatok elemzéséhez általános útmutató található az UNECE Titkárságának honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm).

[7])    A hozzárendelés az anyagban rejlő veszélyes tulajdonságokon, a csomagolás típusán és a szállított mennyiségen alapul.

*      Magyarországon lásd a 2004. évi XCI. törvényt.

*      Magyarországon lásd a 30/2011. (IX. 22.) BM rendeletet.

 

[8]) INFCIRC/274/Rev.1,  IAEA, Vienna (1980)

[9])  INFCIRC/225/ Rev.5, IAEA, Vienna (2011).