5.3 FEJEZET
A KONTÉNEREK, ÖMLESZTETTÁRU-KONTÉNEREK, MEG-KONTÉNEREK, MEMU-k TANKKONTÉNEREK, MOBIL TARTÁNYOK ÉS JÁRMŰVEK NAGYBÁRCÁVAL ÉS NARANCSSÁRGA TÁBLÁVAL VALÓ MEGJELÖLÉSE
Megjegyzés: 1. A konténerek, ömlesztettáru-konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek és mobil tartányok jelölésére és nagybárcával való ellátására tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban lásd az 1.1.4.2.1 pontot. Ha az 1.1.4.2.1 c) pont előírásait alkalmazzák, akkor csak a jelen fejezet 5.3.1.3 bekezdését és 5.3.2.1.1 pontját kell alkalmazni.
2. A GHS előírásával összhangban, az ADR szerint szükségtelen GHS piktogramok a szállítás során csak a komplett GHS címke részeként jelenhetnek meg, különállóan nem (lásd a GHS 1.4.10.4.4 pontját).
5.3.1 Nagybárcák elhelyezése
5.3.1.1 Általános előírások
5.3.1.1.1 Amikor és ahogyan ebben a szakaszban elő van írva, a konténerek, ömlesztettáru-konténerek, MEG-konténerek, MEMU-k, tankkonténerek, mobil tartányok és járművek külső felületére nagybárcákat kell erősíteni. A nagybárcáknak meg kell egyezniük a konténerben, ömlesztettáru-konténerben, MEG-konténerben, MEMU-ban, tankkonténerben, mobil tartányban vagy a járműben levő árura, a 3.2 fejezet „A” táblázat 5, esetleg 6 oszlopában előírt bárcákkal, és meg kell felelniük az 5.3.1.7 bekezdésben található leírásnak. A nagybárcákat elütő színű háttérre kell feltenni vagy pedig a külső szélét szaggatott vagy folytonos határvonallal kell jelölni. A nagybárcáknak az időjárás viszontagságaival szemben ellenállónak kell lenniük és a jelölés tartósságát az út teljes ideje alatt biztosítaniuk kell.
5.3.1.1.2 Az 1 osztálynál az összeférhetőségi csoportot nem kell a nagybárcákon feltüntetni, ha a jármű, a konténer vagy a MEMU különleges raktere több összeférhetőségi csoport anyagait szállítja. A különböző alosztályokba tartozó anyagokat vagy tárgyakat szállító járművet, konténert, ill. a MEMU különleges rakterét csak a legveszélyesebb alosztály szerinti nagybárcával kell ellátni a következő sorrendnek megfelelően:
1.1 (legveszélyesebb), 1.5, 1.2, 1.3, 1.6, 1.4 (legkevésbé veszélyes).
Amennyiben az 1.5D osztályozási kód alá tartozó anyagokat az 1.2 alosztály anyagaival vagy tárgyaival együtt szállítják, úgy a járművet, ill. a konténert az 1.1 alosztálynak megfelelően kell nagybárcával ellátni. Az 1.4 alosztály S összeférhetőségi csoportjába tartozó robbanóanyagok és -tárgyak szállítása esetén nincs szükség nagybárcára.
5.3.1.1.3 A 7 osztálynál a fő veszélyre utaló nagybárcának meg kell egyeznie az 5.3.1.7.2 pontban leírt 7D mintával. Erre a nagybárcára nincs szükség azoknál a járműveknél és konténereknél, amelyekben engedményes küldeménydarabokat szállítanak, és a kiskonténereknél. Amennyiben a járműre, konténerre, MEG-konténerre, tankkonténerre vagy mobil tartányra a 7 osztály veszélyességi bárcája és nagybárca is elő van írva, akkor a 7D számú nagybárca helyett az előírt 7A, 7B vagy 7C veszélyességi bárca felnagyított változata is elhelyezhető, amely mindkét célnak megfelel. Ez esetben a bárca nem lehet kisebb 250 mm x 250 mm-nél.
5.3.1.1.4 A 9 osztálynál a nagybárcának az 5.2.2.2.2 pontban szereplő 9 számú bárcával kell megegyeznie, a 9A számú bárca nagybárcaként nem használható.
5.3.1.1.5 A több osztályba tartozó árukat tartalmazó konténerekre, MEG-konténerekre, MEMU-kra, tankkonténerekre, mobil tartányokra vagy járművekre nem szükséges a járulékos veszélyre utaló nagybárca elhelyezése, ha az ezen nagybárcának megfelelő veszélyt már egy fő vagy járulékos veszélyre utaló nagybárca jelöli.
5.3.1.1.6 Azokat a nagybárcákat, amelyek nem a szállított veszélyes árukra vagy azok maradékára utalnak, el kell távolítani vagy le kell takarni.
5.3.1.1.7 Ha a nagybárca összehajtható tartóra van rögzítve, akkor azt úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy a szállítás közben ne csukódjon be, ill. ne nyíljon ki és ne lazuljon meg (különösen ütközés vagy véletlen folytán).
5.3.1.2 Konténerek, ömlesztettáru-konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek és mobil tartányok nagybárcával való megjelölése
Megjegyzés: Ez a bekezdés nem vonatkozik a cserefelépítményekre, kivéve a tartányos cserefelépítményeket és a kombinált közúti/vasúti szállításban használt cserefelépítményeket.
A nagybárcákat a konténerek, ömlesztettáru-konténerek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek mindkét oldalára és mindkét végére, a hajlékonyfalú ömlesztettáru-konténereknek két szemben lévő oldalára kell elhelyezni.
Ha egy többkamrás tankkonténer, ill. többkamrás mobil tartány két- vagy többfajta veszélyes árut tartalmaz, a tartánykamrában levő anyagra utaló nagybárcá(ka)t mindkét oldalon a megfelelő tartánykamránál kell elhelyezni, a tankkonténer, ill. a mobil tartány két végére pedig az oldalt levő mindegyik fajta bárcából egyet-egyet kell elhelyezni. Ha minden tartánykamrán ugyanolyan nagybárcáknak kell lenniük, akkor ezekből a tankkonténer, ill. mobil tartány mindkét oldalára és mindkét végére csak egyet kell elhelyezni.
5.3.1.3 A konténereket, ömlesztettáru-konténereket, MEG-konténereket, tankkonténereket és mobil tartányokat szállító járművek nagybárcával való megjelölése
Megjegyzés: Ez a bekezdés nem vonatkozik a tartányos cserefelépítményeken és kombinált vasúti-közúti szállításban használt cserefelépítményeken kívül más cserefelépítményeket szállító járművek nagybárcával való megjelölésére; az ilyen járművekre lásd az 5.3.1.5 bekezdést.
Ha a szállító járművön levő konténerekre, ömlesztettáru-konténerekre, MEG-konténerekre, tankkonténerekre vagy mobil tartányokra erősített nagybárcák kívülről nem láthatók, akkor ugyanolyan nagybárcákat kell elhelyezni a járművek mindkét oldalára és hátuljára. Egyébként a járműveket nem kell nagybárcával megjelölni.
5.3.1.4 Ömlesztett árut szállító járművek, tartányjárművek, battériás járművek, MEMU-k és leszerelhető tartányos járművek nagybárcával való megjelölése
5.3.1.4.1 A nagybárcákat a jármű mindkét oldalára és hátuljára el kell helyezni.
Ha egy többkamrás tartányjármű, ill. a járművön levő többkamrás leszerelhető tartány két- vagy többfajta veszélyes árut tartalmaz, a tartánykamrában levő anyagra utaló nagybárcá(ka)t mindkét oldalon a megfelelő tartánykamránál kell elhelyezni, a jármű hátulján pedig az oldalt levő mindegyik fajta nagybárcából egyet-egyet kell elhelyezni. Ha minden tartánykamrán ugyanolyan nagybárcáknak kell lenniük, akkor ezekből a jármű mindkét oldalára és hátuljára csak egyet kell elhelyezni.
Ha ugyanahhoz a tartánykamrához több nagybárca van előírva, akkor a nagybárcákat egymás mellé kell elhelyezni.
Megjegyzés: Ha egy ADR szerinti szállítás során vagy végén a tartányos félpótkocsit tengerjáró hajóra vagy belvízi hajóra rakásakor lekapcsolják a vontató járműről, akkor a nagybárcákat a félpótkocsi elejére is el kell helyezni.
5.3.1.4.2 A tartánnyal vagy ömlesztettáru-konténerrel rendelkező MEMU-t a bennük lévő anyagra vonatkozóan az 5.3.1.4.1 pont szerint kell nagybárcával ellátni. Ha a tartány 1000 liternél kisebb befogadóképességű, a nagybárcák az 5.2.2.2 szerinti bárcákkal helyettesíthetők.
5.3.1.4.3 Az 1.4 alosztály S összeférhetőségi csoportjába tartozók kivételével az 1 osztály anyagait és tárgyait tartalmazó küldeménydarabokat szállító MEMU-knál a nagybárcákat a MEMU mindkét oldalára és hátuljára kell elhelyezni.
A robbanóanyag szállítására szolgáló különleges rakteret az 5.3.1.1.2 pont szerint kell nagybárcával ellátni. Az 5.3.1.1.2 pont utolsó mondata azonban erre az esetre nem érvényes.
5.3.1.5 A kizárólag küldeménydarabokat szállító járművek nagybárcával való megjelölése
Megjegyzés: Ez a bekezdés a küldeménydarabokat tartalmazó cserefelépítményeket szállító járművekre is vonatkozik, kivéve a kombinált közúti/vasúti szállítás esetét, amire lásd az 5.3.1.2 és az 5.3.1.3 bekezdést.
5.3.1.5.1 Az 1.4 alosztály S összeférhetőségi csoportjába tartozók kivételével az 1 osztály anyagait és tárgyait tartalmazó küldeménydarabokat szállító járműveknél a nagybárcákat a járművek mindkét oldalára és hátuljára kell elhelyezni.
5.3.1.5.2 A 7 osztály radioaktív anyagait csomagolóeszközökben vagy IBC-kben (az engedményes küldeménydarabok kivételével) szállító járműveknél a nagybárcákat a járművek mindkét oldalára és hátuljára kell elhelyezni.
5.3.1.6 Üres tartányjárművek, battériás járművek, MEG-konténerek, MEMU-k, tankkonténerek, mobil tartányok és előzőleg ömlesztett szállításra használt, üres járművek és konténerek nagybárcával való megjelölése
5.3.1.6.1 Az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányjárműveken, leszerelhető tartányos járműveken, battériás járműveken, MEG-konténereken, MEMU-kon, tankkonténereken, mobil tartányokon és az ömlesztett szállításra használt, üres, tisztítatlan járműveken és konténereken az előző rakomány esetében előírt nagybárcáknak kell lenniük.
5.3.1.7 A nagybárcák leírása
5.3.1.7.1 A nagybárcákat – az 5.3.1.7.2 pontban a 7 osztály nagybárcáira előírtak, valamint az 5.3.6.2 bekezdésben a „környezetre veszélyes anyag” jelölésre előírtak kivételével – az 5.3.1.7.1 ábra szerint kell kialakítani.
5.3.1.7.1 ábra
Nagybárca (a 7 osztályét kivéve)
A nagybárcák csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúak. Legalább 250 mm x 250 mm nagyságúak (a szélektől mérve). A belső vonal a nagybárca szélével párhuzamos, távolsága a nagybárca szélétől 12,5 mm. A jelkép és a belső vonal ugyanolyan színű, mint az adott veszélyes áru osztályához, ill. alosztályához tartozó bárcán. Az osztály és az alosztály jelképének, ill. számának mérete és elhelyezése arányos azzal, ami az adott veszélyes áru osztályához, ill. alosztályához tartozó bárcára az 5.2.2.2 bekezdésben elő van írva. A nagybárcán legalább 25 mm magas írásjegyekkel fel kell tüntetni az adott veszélyes áru osztályának, ill. alosztályának számát (és az 1 osztályban az összeférhetőségi csoport betűjelét) ugyanúgy, ahogy az a megfelelő bárcára az 5.2.2.2 bekezdésben elő van írva. Ahol a méretek nincsenek pontosan meghatározva, az egyes elemek arányának az ábrázolttal közel azonosnak kell lennie. Az 5.2.2.2.1 pont második mondatában, az 5.2.2.2.1.3 pont harmadik mondatában és az 5.2.2.2.1.5 pontban a bárcákra meghatározott eltérések a nagybárcákra is alkalmazhatók.
5.3.1.7.2 A 7 osztályra utaló nagybárcák mérete legalább 250 mm x 250 mm, a szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm-re fekete vonal fut körbe, egyébként a következő ábrának megfelelő kivitellel (7D sz.). A ‘7’ számjegy nem lehet 25 mm-nél kisebb. A nagybárca felső fele sárga, az alsó fele fehér, a stilizált lóhere és a feliratok feketék. Az alsó felén a „RADIOACTIVE” szó feltüntetése tetszőleges, azért, hogy a nagybárcán a küldemény UN száma feltüntethető legyen.
Nagybárca a 7 osztály radioaktív anyagaihoz
7D sz. nagybárca
Jelkép (stilizált lóhere): fekete; háttér: felső fél sárga, fehér szegéllyel, alsó fél fehér;
Az alsó félen a „RADIOACTIVE” szó látható, vagy a megfelelő UN szám, és
az alsó sarokban a ‘7’ számjegy.
5.3.1.7.3 A legfeljebb
5.3.1.7.4 Az 1 és a 7 osztály esetében, ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő az előírt nagybárcák elhelyezéséhez, ezek mérete
5.3.2 Narancssárga tábla
5.3.2.1 A narancssárga táblára vonatkozó általános előírások
5.3.2.1.1 A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.
Ha veszélyes áru szállítás során a veszélyes árut tartalmazó pótkocsit lekapcsolják a vontató járműről, a pótkocsi hátulján fent kell hagyni a narancssárga táblát. Ha a tartány az 5.3.2.1.3 pont szerint van jelölve, akkor ennek a táblának a tartányban szállított legveszélyesebb anyagra kell utalnia.
5.3.2.1.2 Ha a 3.2 fejezet „A” táblázatának 20 oszlopában van feltüntetve veszélyt jelölő szám, akkor a tartányjárműveken, battériás járműveken és szállítóegységeken, amelyek egy vagy több tartányukban veszélyes árut szállítanak, ezenkívül mindegyik tartány, mindegyik tartánykamra vagy a battériás jármű mindegyik elemének mindkét oldalán jól látható módon, a jármű hossztengelyével párhuzamosan az 5.3.2.1.1 pontban előírtakkal azonos narancssárga táblákat kell elhelyezni. Ezeken a narancssárga táblákon fel kell tüntetni az abban a tartányban, tartánykamrában, ill. battériás jármű elemben szállított anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 20 oszlopában előírt veszélyt jelölő és 1 oszlopában előírt UN számot. Ezeket a követelményeket MEMU-knál csak az
5.3.2.1.3 Az olyan tartányjárműveknél és szállítóegységeknél, amelyek egy vagy több tartányukban az UN 1202, 1203 vagy 1223 szám alá tartozó anyagokat, ill. az UN 1268 vagy 1863 alá tartozó repülőgép turbinamotorokhoz való tüzelőanyagot szállítanak, de más veszélyes anyagot nem, az 5.3.2.1.2 pontban előírt narancssárga táblákat nem szükséges elhelyezni, ha az 5.3.2.1.1 pont szerint elől és hátul elhelyezett táblákon a szállított legveszélyesebb anyagra, azaz a legalacsonyabb lobbanáspontú anyagra vonatkozó veszélyt jelölő szám és UN szám fel van tüntetve.
5.3.2.1.4 Ha a 3.2 fejezet „A” táblázatának 20 oszlopában van feltüntetve veszélyt jelölő szám, a csomagolás nélküli szilárd anyagokat, ill. tárgyakat, és az egyetlen UN szám alá tartozó, kizárólagos használat mellett szállítandó radioaktív anyagot küldeménydarabokban szállító, de más veszélyes árut nem tartalmazó járműveket, konténereket és ömlesztettáru-konténereket az egyes járművek, konténerek, ill. ömlesztettáru-konténerek oldalain jól látható módon, a jármű hossztengelyével párhuzamosan az 5.3.2.1.1 pontban előírtakkal azonos narancssárga táblákkal kell ellátni. Ezeken a táblákon fel kell tüntetni a járműben, a konténerben, ill. ömlesztettáru-konténerben ömlesztve szállított minden egyes anyagra, ill. a járműben vagy a konténerben lévő kizárólagos használat mellett szállítandó, küldeménydarabos radioaktív anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 20 oszlopában előírt veszélyt jelölő és 1 oszlopában előírt UN számot.
5.3.2.1.5 Ha a szállító járművön levő konténerre, ömlesztettáru-konténerre, MEG-konténerre, tankkonténerre vagy mobil tartányra erősített, az 5.3.2.1.2, ill. az 5.3.2.1.4 pontban előírt narancssárga táblák kívülről nem láthatók tisztán, akkor ugyanolyan táblákat kell elhelyezni a jármű mindkét oldalára.
Megjegyzés: Ezt a pontot nem kell alkalmazni azoknak a fedett, ill. ponyvás járműveknek a narancssárga táblával való megjelölésére, amelyek legfeljebb
5.3.2.1.6 Az olyan szállítóegységen, amelyben csak egy veszélyes anyagot szállítanak és azon kívül még nem-veszélyes anyagot sem, az 5.3.2.1.2, az 5.3.2.1.4 és az 5.3.2.1.5 pontban előírt narancssárga táblákra nincs szükség, ha az 5.3.2.1.1 pont szerinti, elöl és hátul elhelyezett táblákon a szállított anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 20 oszlopában előírt veszélyt jelölő és 1 oszlopában előírt UN szám fel van tüntetve.
5.3.2.1.7 Az 5.3.2.1.1 – 5.3.2.1.5 pont előírásai érvényesek az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított, ill. nem fertőtlenített rögzített vagy leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre, MEG-konténerekre, mobil tartányokra és battériás járművekre, üres, tisztítatlan MEMUK-ra, valamint az ömlesztett áru szállítására használt, üres, tisztítatlan vagy nem fertőtlenített járművekre és konténerekre is.
5.3.2.1.8 A nem a szállított veszélyes árura vagy árumaradékra utaló narancssárga táblát el kell távolítani vagy le kell takarni. Ha a táblákat letakarják, a letakarásnak teljesnek kell lennie, és 15 percig tartó égés után is takarnia kell a táblát.
5.3.2.2 A narancssárga tábla leírása
5.3.2.2.1 A narancssárga táblának fényvisszaverőnek kell lennie, az alapja
Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete
Ha radioaktív anyagok küldeménydarabban, kizárólagos használat mellett történő szállításánál csökkentett méretű narancssárga táblát alkalmaznak, csak az UN számot kell feltüntetni, a számok 5.3.2.2.2 pontban előírt magassága 65 mm-ig, vonalvastagsága 10 mm-ig csökkenthető.
A szilárd veszélyes anyag ömlesztett szállítására használt konténereknél, a tank-konténereknél, a MEG-konténereknél és a mobil tartányoknál az 5.3.2.1.2, az 5.3.2.1.4 és az 5.3.2.1.5 pontban előírt táblákat öntapadó fóliával, festéssel vagy bármely más, egyenértékű megoldással lehet helyettesíteni.
Ennek az alternatív jelölésnek meg kell felelnie az ebben a bekezdésben felsorolt feltételeknek, kivéve az 5.3.2.2.1 és az 5.3.2.2.2 pontban említett, tűzállóságra vonatkozó előírásokat.
Megjegyzés: A narancssárga tábla színárnyalatának normál használati körülmények között a színdiagramon a következő koordináták összekötésével kapott területre eső színkoordinátákkal kell rendelkeznie:
| A terület sarokpontjainak színkoordinátái a színdiagramon | ||||
| x | 0,52 | 0,52 | 0,578 | 0,618 |
| y | 0,38 | 0,40 | 0,422 | 0,38 |
Fényerő tényező a fényvisszaverő színnél: b > 0,12.
Referencia középpont E, C normálfény típus, normál beesési szög 45°, 0 ° irányából mérve.
A visszavert fényerősségi együttható 5°-os beesési szögnél 0,2°-nál mérve legalább 20 kandela/(lux·m2).
5.3.2.2.2 A veszélyt jelölő és az UN számoknak
5.3.2.2.3 A veszélyt jelölő és az UN számot feltüntető narancssárga tábla mintája
Veszélyt jelölő szám (2 vagy három szám-jegy, adott esetben előtte egy X betű; lásd az 5.3.2.3 bekezdést)
UN szám (4 számjegy)
A háttér narancssárga. A keret, a vízszintes vonal és a számjegyek
feketék,
5.3.2.2.4 Az ebben a bekezdésben megadott méretek megengedett tűrése ± 10%.
5.3.2.2.5 Ha a narancssárga tábla összehajtható tartóra van rögzítve, akkor azt úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy a szállítás közben ne csukódjon be, ill. ne nyíljon ki és ne lazuljon meg (különösen ütközés vagy véletlen folytán).
5.3.2.3 A veszélyt jelölő számok jelentése
5.3.2.3.1 A veszélyt jelölő szám két vagy három számjegyből áll. A számok általában a következő veszélyekre utalnak:
2 nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása
3 folyékony anyagok (gőzök) és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony anyag
4 szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag
5 gyújtó (égést tápláló) hatás
6 mérgezőképesség vagy fertőzésveszély
7 radioaktivitás
8 maró hatás
9 spontán heves reakció veszélye.
Megjegyzés: A 9 számjegy alkalmazásának szempontjából a spontán heves reakció veszélye kiterjed az anyag természetéből adódó robbanásveszélyre, bomlási vagy polimerizációs reakció lehetőségére és az ezzel együtt járó jelentős hő vagy gyúlékony és/vagy mérgező gázok fejlődésére.
Valamely számjegy megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utal.
Ha valamely anyag veszélyessége egyetlen számjeggyel megjelölhető, akkor ezt a számjegyet második számként egy nulla követi.
A következő számjegy kombinációknak azonban különleges jelentésük van: 22, 323, 333, 362, 382, 423, 44, 446, 462, 482, 539, 606, 623, 642, 823, 842, 90 és 99, lásd a következő 5.3.2.3.2 pontot.
Ha a veszélyt jelölő szám előtt „X” betű áll, ez azt jelzi, hogy az anyag a vízzel veszélyesen reagál. Ilyen anyagoknál víz csak szakértő jóváhagyásával használható.
Az 1 osztály anyagaihoz és tárgyaihoz veszélyt jelölő számként a 3.2 fejezet „A” táblázat 3b oszlopa szerinti osztályozási kódot kell használni. Az osztályozási kód
– a 2.2.1.1.5 pont szerinti alosztály számából; és
– a 2.2.1.1.6 pont szerinti összeférhetőségi csoport betűjéből áll.
5.3.2.3.2 A 3.2 fejezet „A” táblázatának 20 oszlopában feltüntetett veszélyt jelölő számok jelentése a következő:
| 20 | fojtó hatású gáz vagy más járulékos veszéllyel nem járó gáz |
| 22 | mélyhűtött, cseppfolyósított, fojtó gáz |
| 223 | mélyhűtött, cseppfolyósított, gyúlékony gáz |
| 225 | mélyhűtött, cseppfolyósított, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz |
| 23 | gyúlékony gáz |
| 238 | gyúlékony, maró gáz |
| 239 | gyúlékony gáz, amely spontán heves reakciót okozhat |
| 25 | gyújtó hatású (égést tápláló) gáz |
| 26 | mérgező gáz |
| 28 | maró gáz |
| 263 | mérgező, gyúlékony gáz |
| 265 | mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz |
| 268 | mérgező, maró gáz |
| 30 | – gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C) folyékony anyag; vagy |
| | – |
| | – önmelegedő folyékony anyag |
| 323 | gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| X323 | gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt |
| 33 | könnyen gyúló (lobbanáspont |
| 333 | piroforos folyékony anyag |
| X333 | piroforos folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál* |
| 336 | könnyen gyúló, mérgező folyékony anyag |
| 338 | könnyen gyúló, maró folyékony anyag |
| X338 | könnyen gyúló, maró folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál* |
| 339 | könnyen gyúló folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat |
| 36 | gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C), enyhén mérgező folyékony anyag vagy önmelegedő, mérgező folyékony anyag |
| 362 | gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| X362 | gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt |
| 368 | gyúlékony, mérgező, maró folyékony anyag |
| 38 | gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C) folyékony anyag, amely gyengén maró vagy önmelegedő, maró folyékony anyag |
| 382 | gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| X382 | gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt |
| 39 | gyúlékony folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat |
| 40 | gyúlékony szilárd anyag, vagy önmelegedő anyag, vagy önreaktív anyag, vagy polimerizálódó anyag |
| 423 | szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt, vagy gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt, vagy önmelegedő szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| X423 | szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt, vagy gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt, vagy önmelegedő szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt |
| 43 | öngyulladó (piroforos) szilárd anyag |
| X432 | öngyulladó (piroforos) szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* gyúlékony gázokat fejleszt |
| 44 | gyúlékony szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van |
| 446 | gyúlékony, mérgező szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van |
| 46 | gyúlékony vagy önmelegedő, mérgező szilárd anyag |
| 462 | mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| X462 | szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* mérgező gázokat fejleszt |
| 48 | gyúlékony vagy önmelegedő, maró szilárd anyag |
| 482 | maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| X482 | szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva* maró gázokat fejleszt |
| 50 | gyújtó hatású (égést tápláló) anyag |
| 539 | gyúlékony szerves peroxid |
| 55 | erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag |
| 556 | erősen gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag |
| 558 | erősen gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag |
| 559 | erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat |
| 56 | gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag |
| 568 | gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező, maró anyag |
| 58 | gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag |
| 59 | gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat |
| 60 | mérgező vagy enyhén mérgező anyag |
| 606 | fertőző anyag |
| 623 | mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| 63 | mérgező, gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C) folyékony anyag |
| 638 | mérgező, gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C), maró folyékony anyag |
| 639 | mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb |
| 64 | mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag |
| 642 | mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| 65 | mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag |
| 66 | nagyon mérgező anyag |
| 663 | nagyon mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb |
| 664 | nagyon mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag |
| 665 | nagyon mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag |
| 668 | nagyon mérgező, maró anyag |
| X668 | nagyon mérgező, maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* |
| 669 | nagyon mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat |
| 68 | mérgező, maró anyag |
| 69 | mérgező vagy enyhén mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat |
| 70 | radioaktív anyag |
| 768 | radioaktív, mérgező, maró anyag |
| 78 | radioaktív, maró anyag |
| 80 | maró vagy gyengén maró anyag |
| X80 | maró vagy gyengén maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* |
| 823 | maró folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| 83 | maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C) folyékony anyag |
| X83 | maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C) folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* |
| 836 | maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C), mérgező folyékony anyag |
| 839 | maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat |
| X839 | maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat és vízzel veszélyesen reagál* |
| 84 | maró, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag |
| 842 | maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt |
| 85 | maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag |
| 856 | maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag |
| 86 | maró vagy gyengén maró, mérgező anyag |
| 88 | erősen maró anyag |
| X88 | erősen maró anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál* |
| 883 | erősen maró, gyúlékony (lobbanáspont 23…60 °C) folyékony anyag |
| 884 | gyúlékony vagy önmelegedő, erősen maró, szilárd anyag |
| 885 | erősen maró és gyújtó hatású (égést tápláló) anyag |
| 886 | erősen maró és mérgező anyag |
| X886 | erősen maró és mérgező anyag, amely vízzel veszélyesen reagál* |
| 89 | maró vagy gyengén maró anyag, amely spontán heves reakciót okozhat |
| 90 | környezetre veszélyes anyag vagy különféle veszélyes anyagok |
| 99 | különféle veszélyes anyagok magas hőmérsékleten szállítva |
5.3.3 Magas hőmérsékleten szállított anyagok jelölése
Azokat a tartányjárműveket, tankkonténereket, mobil tartányokat, különleges járműveket és konténereket, ill. különlegesen felszerelt járműveket és konténereket, amelyekben olyan anyag van, amelyet folyékony állapotban 100 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten, ill. szilárd állapotban 240 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten szállítanak vagy adnak át szállításra, a járművek mindkét oldalán és hátulján és a konténerek, tankkonténerek és mobil tartányok mindkét oldalán és mindkét végén az 5.3.3 ábra szerinti jelöléssel kell ellátni.
5.3.3 ábra
Magas hőmérsékleten szállított anyag jelölése
A jelölés egyenlő oldalú háromszög alakú, vörös színű. Az oldalak hosszúsága legalább 250 mm. Ha a legfeljebb 3000 liter befogadóképességű tankkonténereken és mobil tartányokon nincs elegendő hely az előírt méretű jelölés elhelyezésére, az oldalak hosszúsága 100 mm-ig csökkenthető. Ahol a méretek nincsenek pontosan meghatározva, az egyes elemek arányának az ábrázolttal közel azonosnak kell lennie. A jelölésnek az időjárás viszontagságaival szemben ellenállónak kell lennie és a tartósságát az út teljes ideje alatt biztosítania kell.
5.3.4 (fenntartva)
5.3.5 (fenntartva)
5.3.6 A környezetre veszélyes anyagok különleges jelölése
5.3.6.1 Ha az 5.3.1 szakasz előírásai szerint nagybárcát kell alkalmazni, a 2.2.9.1.10 pont kritériumai szerint környezetre veszélyes anyagot tartalmazó konténereket, ömlesztettáru-konténereket, MEG-konténereket, tankkonténereket, mobil tartányokat és járműveket az 5.2.1.8.3 pont szerinti, „környezetre veszélyes anyag” jelöléssel is el kell látni. Ezt nem kell alkalmazni az 5.2.1.8.1 pontban felsorolt kivételekre.
5.3.6.2 A konténereken, ömlesztettáru-konténereken, MEG-konténereken, tankkonténereken, mobil tartányokon és járműveken lévő „környezetre veszélyes anyag” jelölésnek az 5.2.1.8.3 pontban és ábrán szereplőknek kell megfelelnie azzal a különbséggel, hogy a mérete legalább 250 mm x 250 mm. Ha a legfeljebb 3000 liter befogadóképességű tankkonténereken és mobil tartányokon nincs elegendő hely az előírt méretű jelölés elhelyezésére, az oldalak hosszúsága 100 mm-ig csökkenthető. Az 5.3.1 szakasz nagybárcákra vonatkozó többi előírásait erre a jelölésre értelemszerűen kell alkalmazni.