1.10 FEJEZET

KÖZBIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

Megjegyzés:   E fejezet alkalmazásában a „közbiztonság” alatt értendők azok a rendszabá­lyok és óvintézkedések, amelyek célja, hogy a lehető legkevesebbre csök­kent­sék a veszélyes áruk eltulajdonítását, ill. a velük való visszaéléseket, amelyek az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet veszélyeztethetik.

1.10.1              Általános előírások

1.10.1.1           Mindenkinek, aki a veszélyes áru szállításával kapcsolatba kerül, felelősségéhez mérten figyelembe kell vennie az ebben a fejezetben meghatározott közbiztonsági követelményeket.

1.10.1.2           Veszélyes áru szállításával csak megfelelően azonosított szállító, fuvarozó bízható meg.

1.10.1.3           Az átmeneti tárolóhelyeken, ill. terminálokon, jármű telephelyeken, kikötőkön és rendező-pályaudvarokon belül a veszélyes áruk szállítása során átmeneti tárolásra használt területeket megfelelően biztosítani kell, jól meg kell világítani, és ha lehetséges és indokolt, az illetéktelenek elől el kell zárni.

1.10.1.4           Veszélyes áruk szállítása során a járműszemélyzet minden tagjának fényképes személy­azonosító okmányt kell magánál tartania.

1.10.1.5           Az 1.8.1 szakasz és a 7.5.1.1 bekezdés szerinti biztonsági ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a megfelelő közbiztonsági intézkedésekre is.

1.10.1.6           Az illetékes hatóság vagy az általa elismert szerv által kiállított, a 8.2.1 szakaszban meghatározott, érvényes járművezetői oktatási bizonyítványokról az illetékes hatóságnak naprakész nyilvántartást kell vezetnie.

1.10.2              Közbiztonsági képzés

1.10.2.1           Az 1.3 fejezetben meghatározott képzésnek és ismeretfelújító oktatásnak a közbiztonsági szempontok tudatosítására is ki kell terjedniük. A közbiztonsággal kapcsolatos ismeret­felújító oktatást nem kell feltétlenül a szabályozásban bekövetkezett változások oktatásával összekapcsolni.

1.10.2.2           A közbiztonsági szempontok tudatosítása során foglalkozni kell a közbiztonsági kockázat jellegével, a közbiztonsági kockázat felismerésével, a kockázatkezelés és -csökkentés módszereivel és a közbiztonság megsértése esetén teendő intézkedésekkel. Ha közbiztonsági terv szükséges, foglalkozni kell annak tudatosításával is, a résztvevők felelősségének és feladatainak, ill. a közbiztonsági terv végrehajtásában való részvételüknek arányában.

1.10.2.3           Még a veszélyes áru szállításával kapcsolatos munkakör betöltése előtt kell az érintetteknek ilyen képzésben részesülniük, ill. ellenőrizni kell, hogy ilyen képzésben részesültek-e, és a képzést rendszeres időközönként ismeretfelújító oktatással kell kiegészíteni.

1.10.2.4           Minden közbiztonsági képzésre vonatkozó iratot a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tennie. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell meg­őriznie.

1.10.3              A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukra vonatkozó előírások

Megjegyzés:   Az illetékes hatóságok a szállítás biztonságán kívül egyéb okokból – az ADR közbiztonsági előírásain túlmenően – további közbiztonsági előírásokat is hozhatnak (lásd az ADR Megállapodás 4. cikk 1. pontját). Annak érdekében, hogy a robbanóanyagok különböző közbiztonsági jelölése ne akadályozza a nemzet­közi, ill. a multimodális szállításokat, ajánlott, hogy az ilyen jelölések formája egyezzen meg valamelyik nemzetközileg összehangolt mintával (pl.: a Bizottság 2008/43/EK irányelvében foglaltakkal).

1.10.3.1           A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk meghatározása

1.10.3.1.1        A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk azok, amelyekkel terrorista cselek­mények során vissza lehet élni, ami súlyos következményekkel járhat, pl. tömeges balesetet vagy tömegpusztítást idézhet elő, vagy – különösen a 7 osztály estében – súlyos társadalmi-gazdasági zavart okozhat.

1.10.3.1.2        A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk (a 7 osztályba tartozók kivételével) a következő 1.10.3.1.2 táblázatban felsorolt és a megadottnál nagyobb mennyiségben szállított áruk.

 

1.10.3.1.2 táblázat: A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk felsorolása

 

Osz­tály

Alosz­tály

Anyag vagy tárgy

Mennyiség

 

 

 

Tartányban

(l) c)

Ömleszt­ve
(kg) d)

Küldemény­darabban
(kg)

1

1.1

Robbanóanyagok és -tárgyak

a)

a)

0

 

1.2

Robbanóanyagok és -tárgyak

a)

a)

0

 

1.3

C összeférhetőségi csoportba tartozó robbanóanyagok és -tárgyak

a)

a)

0

 

1.4

UN 0104, 0237, 0255, 0267, 0289, 0361, 0365, 0366, 0440, 0441, 0455, 0456, 0500, 0512 és 0513 alá tartozó robbanótárgyak

a)

a)

0

 

1.5

Robbanóanyagok

0

a)

0

 

1.6

Robbanótárgyak

a

a)

0

2

 

Gyúlékony, nem mérgező gázok (a csak F betűt vagy csak FC betűket tartalmazó osztá­lyozási kódok)

3000

a)

b)

 

 

Mérgező gázok (T, TF, TC, TO, TFC vagy TOC betű(ke)t tartalmazó osztályo­zási kódok), az aeroszolok kivételével

0

a)

0

3

 

I és II csomagolási csoportba tartozó gyúlékony folyékony anyagok

3000

a)

b)

 

 

Érzéketlenített robbanóanyagok

0

a)

0

4.1

 

Érzéketlenített robbanóanyagok

a)

a)

0

4.2

 

I csomagolási csoportba tartozó anyagok

3000

a)

b)

4.3

 

I csomagolási csoportba tartozó anyagok

3000

a)

b)

5.1

 

I csomagolási csoportba tartozó, gyújtó hatású, folyékony anyagok

3000

a)

b)

 

 

Perklorátok, ammónium-nitrát, ammónium-nitrát műtrágyák és ammónium-nitrát emulziók, szuszpenziók vagy gélek

3000

3000

b)

6.1

 

I csomagolási csoportba tartozó mérgező anyagok

0

a)

0

6.2

 

„A” kategóriába tartozó fertőző anyagok  (UN 2814 és 2900, az állati eredetű anyagok kivételével) és  „A” kategóriába tartozó gyógyászati hulladék (UN 3549)

 

a)

0

0

8

 

I csomagolási csoportba tartozó maró anya­gok

3000

a)

b)

 

a)     Tárgytalan.

b)     Az 1.10.3 szakasz előírásait nem kell alkalmazni, akármennyi is a szállított mennyiség.

c)      Az ebben az oszlopban megadott értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 vagy 12 oszlopa szerint a tartányban való szállítás megengedett. Azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek tartányban való szállítása nem megengedett, ezen oszlop utasítása tárgytalan.

d)     Az ebben az oszlopban megadott értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 vagy 17 oszlopa szerint az ömlesztett szállítás megengedett. Azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek ömlesztett szállítása nem megengedett, ezen oszlop utasítása tárgytalan.

 

1.10.3.1.3        A 7 osztályba tartozó veszélyes áruk közül nagy közbiztonsági kockázattal járó radioaktív anyagok azok, amelyeknél egy küldeménydarab aktivitása eléri vagy meghaladja a 3000A2 szállítási közbiztonsági küszöbértéket (lásd a 2.2.7.2.2.1 pontot is), kivéve a következő radionuklidokat, amelyekre a szállítási közbiztonsági küszöbértéket az 1.10.3.1.3 táblázat tartalmazza.

1.10.3.1.3 táblázat: Egyes radionuklidokra vonatkozó szállítási közbiztonsági küszöbérték

Elem

Radionuklid

Szállítási közbiztonsági
küszöbérték

 (TBq)

Amerícium

Am-241

0,6

Arany

Au-198

2

Kadmium

Cd-109

200

Kaliformium

Cf-252

0,2

Kűrium

Cm-244

0,5

Kobalt

Co-57

7

Kobalt

Co-60

0,3

Cézium

Cs-137

1

Vas

Fe-55

8000

Germánium

Ge-68

7

Gadolínium

Gd-153

10

Irídium

Ir-192

0,8

Nikkel

Ni-63

600

Palládium

Pd-103

900

Prométium

Pm-147

400

Polónium

Po-210

0,6

Plutónium

Pu-238

0,6

Plutónium

Pu-239

0,6

Rádium

Ra-226

0,4

Ruténium

Ru-106

3

Szelén

Se-75

2

Stroncium

Sr-90

10

Tallium

TI-204

200

Túlium

Tm-170

200

Itterbium

Yb-169

3

 

1.10.3.1.4        Radionuklid keverékeknél annak megállapítása, hogy vajon a szállítási közbiztonsági küszöb­értéket elérték vagy túlhaladták-e, számítással történhet úgy, hogy a jelen lévő minden egyes radionuklidra összegezni kell a radionuklid aktivitása és a rá vonatkozó szállítási közbiztonsági küszöbérték hányadosát. Amennyiben ez az összeg kisebb 1-nél, úgy a keverék radioaktivitási küszöbértékét nem érték el, ill. nem haladták túl.

A számítás a következő képlettel végezhető:

ahol:

Ai = a küldeménydarabban jelen lévő i-edik radionuklid aktivitása (TBq)

Ti = az i-edik radionuklid szállítási közbiztonsági küszöbértéke (TBq).

1.10.3.1.5        Amikor a radioaktív anyag más osztályok járulékos veszélyeivel is bír, az 1.10.3.1.2 táblázat kritériumait is figyelembe kell venni (lásd még az 1.7.5 szakaszt).

1.10.3.2           Közbiztonsági terv

1.10.3.2.1        A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk (lásd az 1.10.3.1.2 táblázatot) és a nagy közbiztonsági kockázattal járó radioaktív anyagok (lásd az 1.10.3.1.3 pontot) szállí­tásában részt vevő, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakaszban meghatározott szállítóknak, fuva­rozóknak, feladóknak és többi résztvevőnek olyan közbiztonsági tervet kell készíteniük, bevezetniük és annak megfelelően eljárniuk, amely legalább az 1.10.3.2.2 pontban meghatá­rozott elemeket tartalmazza.

1.10.3.2.2        A közbiztonsági tervnek legalább a következő elemekből kell állnia:

a)    a közbiztonsági rendszabályokért és óvintézkedésekért viselt felelősség részletes megosztása megfelelő hatáskörrel és képesítéssel rendelkező személyek között;

b)    az érintett veszélyes áruk, ill. veszélyes áru fajták nyilvántartása;

c)    a folyamatban levő tevékenységek felülvizsgálata és a közbiztonsági kockázat értéke­lése, beleértve a szállítási műveletek szükség szerinti megszakítását, a veszélyes áruk járművön, tartányban vagy konténerben tartását a szállítás előtt, alatt és után, ill. a veszélyes áruk átmeneti tárolását az intermodális szállítás vagy az egységek közötti átrakás során;

d)    a résztvevők felelősségével és feladatával arányban álló intézkedések egyértelmű meghatározása, amelyeket a közbiztonsági kockázat csökkentéséhez meg kell tenni, beleértve:

-       a képzést;

-       a közbiztonsági eljárásokat (pl. teendők súlyos fenyegetettség esetén; új, ill. áthelyezett alkalmazottak ellenőrzése stb.);

-       az üzemi eljárásokat [pl. útvonalak kiválasztása/használata, ahol ismeretes; hozzáférés a veszélyes árukhoz az átmeneti tárolóhelyeken (mint azt a c) pont meghatározza); érzékeny infrastruktúra közelsége stb.];

-       a közbiztonsági kockázat csökkentéséhez használandó eszközöket és forrásokat;

e)    hatékony, naprakész eljárások a közbiztonsági fenyegetettség, a közbiztonság meg­sértése, ill. a közbiztonságot érintő rendkívüli események kezelésére és jelentésére;

f)     a közbiztonsági terv értékelésére, ellenőrzésére, valamint a rendszeres felülvizsgálatára és korszerűsítésére vonatkozó eljárás;

g)    a közbiztonsági tervben szereplő szállítási információk fizikai védelmének biztosítására szolgáló intézkedések;

h)    intézkedések annak biztosítására, hogy a közbiztonsági tervben szereplő szállítási információkhoz csak az érdekeltek juthassanak hozzá. Ezek az intézkedések azonban nem akadályozhatják az ADR-ben máshol előírt információk megadását.

Megjegyzés:   A szállítónak, fuvarozónak, a feladónak és a címzettnek együtt kell működniük egymással és az illetékes hatóságokkal* a fenyegetésre vonatkozó információk kicserélésében, a megfelelő közbiztonsági intézkedések alkalmazásában és a közbiztonságot érintő rendkívüli események kezelésében.

1.10.3.3           Olyan készüléket, berendezést kell alkalmazni, ill. olyan intézkedést kell foganatosítani, amely megakadályozza, hogy a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árut (lásd az 1.10.3.1.2 táblázatot) és a nagy közbiztonsági kockázattal járó radioaktív anyagot (lásd az 1.10.3.1.3 pontot) szállító járművet, ill. rakományát eltulajdonítsák, és biztosítani kell, hogy ezek az eszközök mindig jól működjenek. Az óvintézkedések azonban nem akadályozhatják a vészhelyzet elhárítását.

Megjegyzés:   A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk (lásd az 1.10.3.1.2 táblá­zatot) és a nagy közbiztonsági kockázattal járó radioaktív anyagot (lásd az 1.10.3.1.3 pontot) mozgásának ellenőrzésére a közlekedési telemetriai vagy egyéb nyomkövető módszereket kell alkalmazni, amennyiben arra alkalmasak és a hozzá szükséges eszközök rendelkezésre állnak, ill. fel vannak szerelve.

1.10.4              Az 1.1.3.6 bekezdés előírásainak értelmében nem kell betartani az 1.10.1, az 1.10.2, az 1.10.3 szakasz és a 8.1.2.1 d) pont követelményeit, ha a küldeménydarabokban szállított mennyiség egy szállítóegységben nem haladja meg az 1.1.3.6.3 pontban meghatározott mennyiséget, kivéve az UN 0029, 0030, 0059, 0065, 0073, 0104, 0237, 0255, 0267, 0288, 0289, 0290, 0360, 0361, 0364, 0365, 0366, 0439, 0440, 0441, 0455, 0456, 0500, 0512 és 0513 számú tárgyakat, valamint kivéve az UN 2910 és 2911 számú anyagokat, amennyiben az aktivitás szint meghaladja az A2 értéket (lásd az 1.1.3.6.2 pont első francia bekezdését). Ezenkívül az 1.10.1, az 1.10.2, az 1.10.3 szakasz és a 8.1.2.1 d) pont követelményeit akkor sem kell betartani, ha az előző mondatban említett szállítóegységenkénti mennyiséget tartányban vagy ömlesztve szállítják. Ezenkívül nem kell betartani e fejezet előírásait az UN 2912 KIS FAJLAGOS AKTÍVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-I) és az UN 2913 RADIO-AKTÍV ANYAG, SZENNYEZETT FELÜLETŰ TÁRGYAK (SCO-I) szállításakor sem.

1.10.5              Radioaktív anyagok esetén e fejezet előírásai teljesítettnek tekinthetők, ha betartják a Nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló Egyezmény[8]) valamint az IAEA „Nukleáris anyagok és nukleáris létesítmények fizikai védelmére vonatkozó nukleáris biztonsági ajánlások” c. kiadvány[9]) előírásait.

 

 



[1])         A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) a CCC.1/Circ.3 számú körlevéllel kiadta „A meglévő IMO-típusú mobil tartányok és közúti tartányjárművek veszélyes áruk szállítására történő további használatára vonatkozó útmutatót” („Guidance on the Continued Use of Existing IMO Type Portable Tanks and Road Tank Vehicles for the Transport of Dangerous Goods”), amelynek szövege megtalálható az IMO honlapján: www.imo.org.

*  A magyar szöveg a szabványok címét a Magyar Szabványügyi Testület szabványkatalógusában szereplő fordításban közli. A szabványok szóhasználata esetenként jelentősen eltérhet az ADR szóhasználatától.

* A titkárság megjegyzése: Az ezen szakasz alapján elfogadott ideiglenes eltérések az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm) megtekinthetők.

[2]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[3])    ENSZ 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából).

[4])    Az Európai Parlament és a Tanács 1998. december 14-i 98/91/EK irányelve a veszélyes áruk közúti szállítására szánt gépjárművekről és pótkocsijaikról, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó 70/156/EGK irányelv módosításáról (lásd az EK Hivatalos Lapja L011 sz., 1999.01.16., 25-36 o.).

[5])    Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus­jóváhagyási előírásokról (lásd az EK Hivatalos Lapja L200 sz., 2009. 7. 31., 1. o.).

[6])      A veszélyes áruk közúti szállításában rejlő kockázatok elemzéséhez általános útmutató található az UNECE Titkárságának honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm).

[7])    A hozzárendelés az anyagban rejlő veszélyes tulajdonságokon, a csomagolás típusán és a szállított mennyiségen alapul.

*      Magyarországon lásd a 2004. évi XCI. törvényt.

*      Magyarországon lásd a 30/2011. (IX. 22.) BM rendeletet.

 

[8]) INFCIRC/274/Rev.1,  IAEA, Vienna (1980)

[9])  INFCIRC/225/ Rev.5, IAEA, Vienna (2011).