6.11 FEJEZET
AZ ÖMLESZTETTÁRU-KONTÉNEREK TERVEZÉSÉRE,
GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ
KÖVETELMÉNYEK
6.11.1 (fenntartva)
6.11.2 Alkalmazás és általános követelmények
6.11.2.1 Az ömlesztettáru-konténereket és üzemi és szerkezeti szerelvényeiket úgy kell tervezni és gyártani, hogy a tartalom elvesztése nélkül ellenálljanak a tartalom által kifejtett belső nyomásnak és a normális kezelés és szállítás során fellépő feszültségeknek.
6.11.2.2 Ha a konténer ürítőszeleppel van ellátva, annak zárt állásban rögzíthetőnek kell lennie és a teljes ürítőrendszert alkalmas módon védeni kell a sérülésektől. A karos zárószerkezetű szelepnek a nem szándékos nyitással szemben biztosíthatónak kell lennie, és nyitott, ill. zárt állásának jól észlelhetőnek kell lennie.
6.11.2.3 Az ömlesztettáru-konténerek típusát jelölő kód
A következő táblázat tartalmazza az ömlesztettáru-konténerek típusát jelölő kódokat:
Az ömlesztettáru-konténer típusa | Kód |
Ponyvás ömlesztettáru-konténer | BK1 |
Zárt ömlesztettáru-konténer | BK2 |
Hajlékony falú ömlesztettáru-konténer | BK3 |
6.11.2.4 A tudományos és műszaki haladás figyelembe vétele érdekében az illetékes hatóság elfogadhat olyan alternatív megoldásokat, amelyek legalább olyan biztonságosak, mintha e fejezet követelményeit teljesítették volna.
6.11.3 A CSC előírásainak megfelelő, ömlesztett áru szállításra használt, BK1 és BK2 konténerek tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások
6.11.3.1 Tervezési és gyártási követelmények
6.11.3.1.1 E szakasz tervezési és gyártási követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha az ömlesztettáru-konténer megfelel az ISO 1496-4:1991 „1 sorozatú teherkonténerek - Meghatározások és vizsgálat - 4 rész: Nem nyomástartó konténerek száraz áruhoz” szabványnak és a konténer portömör.
6.11.3.1.2 Az ISO 1496-4:1991 „1 sorozatú teherkonténerek - Meghatározások és vizsgálat - 1 rész: Általános rendeltetésű teherkonténerek” szabvány szerint tervezett és vizsgált konténereket olyan üzemi berendezéssel kell ellátni, amelyek – a konténerhez való csatlakozásukkal együtt – úgy vannak kialakítva, hogy annyira megerősítsék a homlokfalakat és a konténer hosszirányú teherbírását, ami ahhoz szükséges, hogy a konténer megfeleljen az ISO 1496-4:1991 szabvány megfelelő vizsgálati követelményeinek.
6.11.3.1.3 Az ömlesztettáru-konténernek portömörnek kell lennie. Ha a konténer portömörré tételéhez bélést használnak, azt megfelelő anyagból kell készíteni. A béléshez használt anyag szilárdságának és a bélés kialakításának meg kell felelnie a konténer befogadóképességének és szándékolt használatának. A bélés egyesítéseinek és zárásainak el kell viselniük a normális kezelés és szállítás során fellépő nyomásokat és ütéseket. A szellőztetett ömlesztettáru-konténereknél az esetleges bélés nem akadályozhatja a szellőző szerkezetek működését.
6.11.3.1.4 A billentéssel ürített ömlesztettáru-konténerek üzemi berendezéseinek alkalmasnak kell lenniük a teljes töltőtömeg megtartására a döntött helyzetben.
6.11.3.1.5 Minden eltolható tetőt, ill. oldal- vagy homlokfal szakaszt olyan zárószerkezettel kell ellátni, amelynek rögzítőszerkezete úgy van kialakítva, hogy zárt helyzetét a talajon álló megfigyelő észlelhesse.
6.11.3.2 Üzemi szerelvények
6.11.3.2.1 A töltő- és ürítőszerkezeteket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. A töltő- és ürítőszerkezeteket a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell. A zárószerkezetek nyitott és zárt helyzetét és zárási irányát jól láthatóan fel kell tüntetni.
6.11.3.2.2 A nyílások tömítéseit úgy kell kialakítani, hogy az ömlesztettáru-konténer kezelése, töltése és ürítése ne okozza sérülésüket.
6.11.3.2.3 Ha szellőzésre van szükség, az ömlesztettáru-konténert légcserét biztosító eszközzel kell ellátni, akár természetes légáramlás biztosításával, pl. nyílásokkal, vagy aktív elemekkel, pl. ventilátorokkal. A szellőzést úgy kell biztosítani, hogy soha ne jöhessen létre vákuum a konténerben. A gyúlékony anyagok vagy gyúlékony gázokat vagy gőzöket kibocsátó anyagok szállítására szolgáló konténerek szellőző elemeit úgy kell kialakítani, hogy ne képezzenek gyújtóforrást.
6.11.3.3 Vizsgálat
6.11.3.3.1 Az e szakasz követelményei szerint ömlesztettáru-konténerként használt, karbantartott és minősített konténereket a CSC előírásai szerint kell vizsgálni és jóváhagyni.
6.11.3.3.2 Az ömlesztettáru-konténerként használt és minősített konténereket a CSC szerint kell időszakos vizsgálatnak alávetni.
6.11.3.4 Jelölés
6.11.3.4.1 Az ömlesztettáru-konténerként használt konténereket a CSC szerint „Biztonsági jóváhagyási táblá”-val kell megjelölni.
6.11.4 A nem a CSC előírásainak megfelelő, ömlesztett áru szállításra használt, BK1 és BK2 konténerek tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások
Megjegyzés: Ha az e szakasz előírásainak megfelelő konténereket szilárd anyagok ömlesztett szállítására használják, a fuvarokmányba a következő bejegyzést kell tenni: „A(z) ... illetékes hatósága által jóváhagyott BK(x)[52]) ömlesztettáru-konténer” (lásd az 5.4.1.1.17 pontot).
6.11.4.1 Az e szakasz alkalmazásában az ömlesztettáru-konténer fogalom alá tartoznak az „offshore” ömlesztettáru-konténerek, a billenőputtonyok, az ömlesztettáru-silók, a cserefelépítmények, a konténerteknők, a görgős konténerek és a járművek rakodótere.
Megjegyzés: Ezen ömlesztettáru-konténerek közé tartoznak az UIC által kiadott, a 7.1.3 szakaszban említett IRS 50591 (Görgős felépítmények vízszintes irányú átrakáshoz - A nemzetközi forgalomban való részvételt szabályozó műszaki előírások)[53]) és az IRS 50592 (Kombinált forgalom szállítóegységei (kivéve a félpótkocsikat) függőleges irányú átrakáshoz teherkocsikon történő szállításhoz – Minimális követelmények)[54]3) előírásoknak megfelelő konténerek is, amelyek azonban nem felelnek meg a CSC előírásainak.
6.11.4.2 Az ömlesztettáru-konténereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elég erősek legyenek a normális kezelés és szállítás során fellépő ütődések és igénybevételek elviselésére, beleértve a szállítási módok közötti átrakás során fellépő igénybevételeket is.
6.11.4.3 (fenntartva)
6.11.4.4 Az ömlesztettáru-konténereket az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia és a jóváhagyásnak tartalmaznia kell a 6.11.2.3 bekezdés szerinti, az ömlesztettáru-konténer típusát jelölő kódot és adott esetben a vizsgálatra vonatkozó követelményeket.
6.11.4.5 Ha a veszélyes áru megtartásához bélésre van szükség, annak ki kell elégítenie a 6.11.3.1.3 pont előírásait.
6.11.5 A BK3 hajlékony falú ömlesztettáru-konténerek tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások
6.11.5.1 Tervezési és gyártási követelmények
6.11.5.1.1 A hajlékony falú ömlesztettáru-konténernek portömörnek kell lennie.
6.11.5.1.2 A hajlékony falú ömlesztettáru-konténernek teljesen zártnak kell lennie, hogy megakadályozza a tartalom kiszabadulását.
6.11.5.1.3 A hajlékony falú ömlesztettáru-konténernek vízhatlannak kell lennie.
6.11.5.1.4 A hajlékony falú ömlesztettáru-konténer veszélyes áruval közvetlenül érintkező
a) részeit a veszélyes áru nem támadhatja meg, sem lényegesen nem gyengítheti,
b) ezek a részek nem okozhatnak veszélyes hatást, pl. reakció katalizálását vagy a veszélyes áruval való reakciót, és
c) nem engedhetik a veszélyes árut áthatolni, ami a szokásos szállítási körülmények között veszélyt okozhat.
6.11.5.2 Üzemi szerelvények és kezelőeszközök
6.11.5.2.1 A töltő- és ürítőszerkezeteket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során sérülés ellen biztosítva legyenek. A töltő- és ürítőszerkezeteket a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.
6.11.5.2.2 Ha a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer emelőfüllel, függesztőszerkezettel van ellátva, annak ki kell állnia normális kezelési és szállítási körülmények között fellépő nyomóerőt és dinamikus erőhatásokat.
6.11.5.2.3 A kezelőeszközöknek elég szilárdnak kell lenniük az ismételt használathoz.
6.11.5.3 Vizsgálat
6.11.5.3.1 Minden egyes hajlékony falú ömlesztettáru-konténer gyártási típusát a jelölés felvitelét engedélyező illetékes hatóság által meghatározott eljárás szerint, a 6.11.5 szakaszban előírt vizsgálatoknak kell alávetni, és ugyanennek az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni.
6.11.5.3.2 A vizsgálatokat a gyártási típus minden olyan módosítása után is meg kell ismételni, ami megváltoztatja hajlékony falú ömlesztettáru-konténer szerkezetét, anyagát vagy gyártási módját.
6.11.5.3.3 A próbákat a szállításra kész hajlékony falú ömlesztettáru-konténeren kell végrehajtani. A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert az engedélyezett legnagyobb tömegig kell megtölteni, a terhelést egyenletesen elosztva. A hajlékony falú ömlesztettáru-konténerben szállítandó anyag helyettesíthető más anyaggal, kivéve, ha ez meghamisítaná a próbák eredményét. A helyettesítő anyagnak ugyanolyan fizikai jellemzőinek kell lennie (tömeg, szemcseméret stb.), mint a szállítandó anyagnak. Abból a célból, hogy elérjék a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer megkövetelt össztömegét, kiegészítő terhek is használhatók, pl. ólomszemcsét tartalmazó zsákok, feltéve, hogy ezeket oly módon helyezik el, hogy nem hamisítják meg a próbák eredményét.
6.11.5.3.4 A hajlékony falú ömlesztettáru-konténereket az illetékes hatóság szerint megfelelő minőségbiztosítási program alapján kell gyártani, felújítani és vizsgálni annak biztosítására, hogy minden egyes hajlékony falú ömlesztettáru-konténer kielégítse a jelen fejezet követelményeit.
6.11.5.3.5 Ejtőpróba
6.11.5.3.5.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú ömlesztettáru-konténer típusnál.
6.11.5.3.5.2 Előkészítés a próbához
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert a megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell megtölteni.
6.11.5.3.5.3 Vizsgálati eljárás
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert rugalmatlan és vízszintes felületű ütközőlapra kell ejteni. Az ütközőlap legyen:
a) egy darabból álló és elég masszív, hogy ne mozdulhason el;
b) sima felületű, amely mentes minden olyan helyi hibától, amely befolyásolhatná a vizsgálat eredményét;
c) elég szilárd, hogy a vizsgálati körülmények között ne deformálódjon és ne sérülhessen meg a vizsgálat hatására;
d) elég nagy, hogy a vizsgált hajlékony falú ömlesztettáru-konténer teljes egészében a felületére essék.
Az ejtés után a hajlékony falú ömlesztettáru-konténert a megfigyelés céljára vissza kell állítani függőleges helyzetbe.
6.11.5.3.5.4 Ejtési magasság a következő:
III csomagolási csoport: 0,8 m.
6.11.5.3.5.5 Elfogadási feltétel
a) Nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű elfolyása a záráson vagy a varrásokon keresztül a felütközéskor nem tekintendő a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer tönkremenetelének, feltéve, hogy miután a hajlékony falú ömlesztettáru-konténert függőleges helyzetbe állították, további szivárgás nem következik be.
b) Nem következhet be olyan sérülés, ami miatt nem lenne biztonságos a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer mentési vagy ártalmatlanítási célból történő szállítása.
6.11.5.3.6 Emelési próba felülről
6.11.5.3.6.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú ömlesztettáru-konténer típusnál.
6.11.5.3.6.2 Előkészítés a próbához
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert a megengedett legnagyobb nettó tömeg hatszorosáig kell – a terhelést egyenletesen elosztva – megtölteni.
6.11.5.3.6.3 Vizsgálati eljárás
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert rendeltetésszerűen fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 5 perc időtartamig
6.11.5.3.6.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be sem a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer, sem emelőszerkezeteinek olyan sérülése, amely a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer biztonságát a szállítás vagy kezelés során csökkentené. Nem következhet be a tartalom elvesztése.
6.11.5.3.7 Billentési próba
6.11.5.3.7.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú ömlesztettáru-konténer típusnál.
6.11.5.3.7.2 Előkészítés a próbához
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert a megengedett legnagyobb bruttó tömeggel kell megtölteni.
6.11.5.3.7.3 Vizsgálati eljárás
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert valamely felső részére kell átbillenteni, az emelvény szélétől legtávolabb eső oldalának felemelésével, úgy, hogy rugalmatlan és vízszintes felületnek ütközzön. Az ütközőlap legyen:
a) egy darabból álló és elég masszív, hogy ne mozdulhason el;
b) sima felületű, amely mentes minden olyan helyi hibától, amely befolyásolhatná a vizsgálat eredményét;
c) elég szilárd, hogy a vizsgálati körülmények között ne deformálódjon és ne sérülhessen meg a vizsgálat hatására;
d) elég nagy, hogy a vizsgált hajlékony falú ömlesztettáru-konténer teljes egészében a felületére essék.
6.11.5.3.7.4 Minden hajlékony falú ömlesztettáru-konténer billentési magassága következő:
III csomagolási csoport: 0,8 m.
6.11.5.3.7.5 Elfogadási feltétel
Nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű elfolyása a záráson vagy a varrásokon keresztül a felütközéskor nem tekintendő a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer tönkremenetelének, feltéve, hogy további szivárgás nem következik be.
6.11.5.3.8 Felállítási próba
6.11.5.3.8.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú ömlesztettáru-konténernél, amely felülről vagy oldalról való emelésre van kialakítva.
6.11.5.3.8.2 Előkészítés a próbához
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert űrtartalmának legalább 95%-áig és megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell megtölteni.
6.11.5.3.8.3 Vizsgálati eljárás
Az egyik oldalára fektetett hajlékony falú ömlesztettáru-konténert legfeljebb az összes emelőszerkezetének felénél fogva legalább 0,1 m/s sebességgel függőleges helyzetbe kell felemelni, amíg a talajtól elválik.
6.11.5.3.8.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be sem a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer, sem emelőszerkezeteinek olyan sérülése, amely a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer biztonságát a szállítás vagy kezelés során csökkentené.
6.11.5.3.9 Továbbszakadási próba
6.11.5.3.9.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú ömlesztettáru-konténer típusnál.
6.11.5.3.9.2 Előkészítés a próbához
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert a megengedett legnagyobb bruttó tömeggel kell megtölteni.
6.11.5.3.9.3 Vizsgálati eljárás
Amikor a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer a talajon van, 300 mm hosszú, a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer minden rétegén teljesen áthatoló vágást kell az egyik széles oldalfalán ejteni a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer fő tengelyére 45°-os szögben, mégpedig a fenék és a tartalom felső szintje közötti félmagasságban. A hajlékony falú ömlesztettáru-konténerre ezután a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszeresével egyenlő terhelést kell – egyenletesen elosztva – helyezni. A terhelést legalább 15 percig kell rajta tartani. Az olyan hajlékony falú ömlesztettáru-konténert, amelyet felülről vagy oldalról emelésre alakítottak ki, a terhelés eltávolítása után fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 15 perc időtartamig.
6.11.5.3.9.4 Elfogadási feltétel
A vágás eredeti hosszának 25%-ánál nagyobb mértékben nem növekedhet meg.
6.11.5.3.10 Halmazolási próba
6.11.5.3.10.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú ömlesztettáru-konténer típusnál.
6.11.5.3.10.2 Előkészítés a próbához
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténert a megengedett legnagyobb bruttó tömeggel kell megtölteni.
6.11.5.3.10.3 Vizsgálati eljárás
A hajlékony falú ömlesztettáru-konténer felső felületét 24 órán keresztül annak a terhelésnek a négyszeresével kell megterhelni, amelyre tervezték.
6.11.5.3.10.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be a tartalom elvesztése sem a vizsgálat során, sem a terhelés levétele után.
6.11.5.4 Vizsgálati jegyzőkönyv
6.11.5.4.1 A vizsgálatokról legalább a következő adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni:
1. A vizsgáló laboratórium neve és címe;
2. A vizsgálatot kérő neve és címe (ha szükséges);
3. A vizsgálati jegyzőkönyv egyedi azonosítója;
4. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte;
5. A hajlékony falú ömlesztettáru-konténer gyártója;
6. A hajlékony falú ömlesztettáru-konténer gyártási típusának leírása (pl. méretek, anyagok, zárószerkezetek, falvastagságok stb.) és/vagy fénykép(ek);
7. Legnagyobb űrtartalom / megengedett legnagyobb bruttó tömeg;
8. A vizsgálat alatti tartalom jellemzői, pl. szilárd anyagoknál a szemcseméret;
9. A vizsgálatok leírása és eredményei;
10. A vizsgálati jegyzőkönyvet alá kell írni, az aláíró nevét és beosztását fel kell tüntetni.
6.11.5.4.2 A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra előkészített hajlékony falú ömlesztettáru-konténer ezen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgálatra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóságnak kell átadni.
6.11.5.5 Jelölés
6.11.5.5.1 Minden, az ADR előírásai szerint gyártott és ADR szerinti felhasználásra szánt hajlékony falú ömlesztettáru-konténeren jelölésnek kell lennie, amely tartós, jól olvasható és jól látható helyen van. A betűk, számok és jelek magasságának legalább 24 mm-nek kell lennie a következő tartalommal:
a) az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön:
Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, a 6.7, ill. a 6.11 fejezetben található vonatkozó előírásoknak;
b) a BK3 kód;
c) egy nagybetű, amely a csomagolási csoporto(ka)t jelöli, amely(ek)re a gyártási típust jóváhagyták:
Z csak a III csomagolási csoporthoz;
d) a gyártás időpontja: hónap és az év utolsó két számjegye;
e) annak az országnak az azonosító jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte, a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[55]);
f) a gyártó neve vagy jele és a hajlékony falú ömlesztettáru-konténernek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele;
g) a halmazolási próba során alkalmazott terhelés kg-ban,
h) a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kg-ban.
A jelölést az előző, a) – h) pontok sorrendjében kell felvinni, az e bekezdésben előírt jelöléseket egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek.
6.11.5.5.2 Példa a jelölésre
| BK3/Z/11 09 RUS/NTT/MK-14-10 56000/14000 | |
[1]) A relatív sűrűség (d) kifejezés a „sűrűség” szinonimájának tekinthető, a szövegezés végig ilyen értelemben használja.
[2]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[3]) Lásd az ISO 2248 szabványt.
[4]) Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” ( Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) és az S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadványt.
[5]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[6]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
4) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[8]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[9]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[10]) WHO kiadvány: „Gyógyszerészeti minőségbiztosítás. Irányelvek és hasonló dokumentumok gyűjteménye, 2. kötet: Helyes gyártási gyakorlat és vizsgálat” („Quality assurance of pharmaceuticals. A compendium of guidelines and related materials. Volume 2: Good manufacturing practices and inspection”)
[11]) A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK Irányelve a tagállamok aeroszolokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 147 szám, 1975. 06.09.).
[12]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[13]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[14]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[15]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint
[16]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[17]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint
[18]) A mértékegységet fel kell tüntetni.
[19]) Lásd a 6.7.2.2.10 pontot.
[20]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[21]) Ez a képlet csak azon nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra alkalmazható, amelyek kritikus hőmérséklete jóval magasabb a lefúváskor fennálló hőmérsékletnél. Olyan gázokra, amelyek kritikus hőmérséklete a lefúváskor fennálló hőmérséklet közelében vagy az alatt van, a nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítményének számításához figyelembe kell venni a gáz további termodinamikai tulajdonságait (lásd pl. a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).
[22]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[23]) A mértékegységet fel kell tüntetni
[25]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[26]) Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt.
[27]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[28]) A mértékegységet fel kell tüntetni.
[29]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[30]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[31]) A mértékegységet fel kell tüntetni.
1) Lásd még a 7.1.3 szakaszt
[33]) Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az
[34]) A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. A 6.8.2.1.14 pont a) alpontja szerinti tartányok keresztmetszeti kialakítása azonban tartalmazhat bemélyedéseket ill. kiálló részeket, mint például zsompokat, kivágásokat vagy süllyesztett kialakítású búvónyílásokat. Ezek ehetek sík vagy alakos (konkáv vagy konvex) kialakítású fémlemezből. A horpadások és más nem szándékosan létrejött deformációk nem minősülnek süllyesztéseknek vagy kiálló részeknek. Lásd az „ ADR 6.8.2.1.18 pont 3. lábjegyzetének alkalmazására vonatkozó útmutatót” az UNECE titkárság honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.html).
[35]) A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.
[36]) Ez a képlet a következő általános képletből adódik:
e1 = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;
e0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;
Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2-ben);
A0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);
Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és
A1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.
[37]) Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.
[38]) A tartányfenéknek a köpeny falhoz való átlapoló egyesítései a radiográfiás és ultrahangos eljáráson kívül más módszerrel is vizsgálhatók.
[39]) Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vakkarimával helyettesíthető.
[41]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[42]) A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint.
[43]) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.
[44]) G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést).
[45]) Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.
[46]) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.
[48]) Fém-fém tömítés alkalmazása nem megengedett.
[49]) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.
[50]) A „helyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:
– az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;
– az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;
– az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók;
– az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.
[51]) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.
[52]) Az (x) helyére az esetnek megfelelően 1 vagy 2 írandó.
[54] ) Az IRS (International Railway Solution) 2020. december 1-től alkalmazandó 2. kiadása
[55]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.