1.7 FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A RADIOAKTÍV ANYAGOKRA
1.7.1 Hatály és alkalmazási terület
Megjegyzés: 1. A radioaktív anyagok szállítása során bekövetkező nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén az emberek, az anyagi javak és a környezet védelme érdekében az illetékes nemzeti, ill. nemzetközi szervezetek által megállapított előírásokat kell betartani. Ezek közé tartoznak azok a felkészülésre és beavatkozásra vonatkozó intézkedések, amelyeket a nemzeti, ill. nemzetközi követelmények szerint, és a nemzeti, ill. nemzetközi veszélyhelyzeti intézkedésekkel összhangban és következetesen hoztak meg.
2. A felkészülésre és beavatkozásra vonatkozó intézkedéseket a fokozatosság elvére kell alapozni, figyelembe véve az azonosított veszélyeket és lehetséges következményeiket, beleértve a nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén a küldemény tartalma és a környezet között bekövetkező reakció folytán egyéb veszélyes anyagok képződését is. Az ilyen eljárások kialakításához útmutatás található a „Preparedness and Response for a Nuclear or Radiological Emergency” ( Nukláris vagy radiológiai veszélyhelyzetre való felkészülés és azok elhárítása) IAEA Biztonsági Előírások Sorozat No. GSR 7, IAEA, Vienna (2015), a „Criteria for Use in Preparedness and Response for a Nuclear or Radiological Emergency” (Nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetre való felkészülés és azok elhárítására vonatkozó követelmények) IAEA Biztonsági Előírások Sorozat No. GSG-2, IAEA, Vienna (2011), az „Arrangements for Preparedness for a Nuclear or Radiological Emergency” (Intézkedések a nukleáris ill. radiológiai veszélyhelyzetre való felkészüléshez), IAEA Biztonsági Előírások Sorozat No. GS-G-2.1, IAEA, Vienna (2007) és az „Arrangements for the Termination of a Nuclear or Radiological Emergency” (Intézkedések nukleáris ill. radiológiai veszélyhelyzet megszüntetéséhez) IAEA Biztonsági Előírások Sorozat No. GSG-11, IAEA, Vienna (2018) kiadványokban.
1.7.1.1 Az ADR olyan szabályokat állapít meg, amelyek által a radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos sugárzásból, kritikusságból vagy hőhatásból eredően az embereket, javakat vagy környezetet érő veszélyek megfelelően kezelhetők. Ezek a szabályok az IAEA „Regulations for the Safe Transport of Radioactive material” (Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására), INAÜBiztonsági Előírások Sorozat SSR–6 (Rev.1) (Bécs 2018.) kiadásán alapulnak. Magyarázatok a NAÜ Biztonsági Előírások Sorozat No. SSG-26 (Rev.1) számú „Útmutató a radioaktív anyagok biztonságos szállításáranak 2018-as kiadású előírásaihoz”, NAÜ, Bécs, (2019.) kiadványban találhatók.
1.7.1.2 Az ADR célja olyan követelmények kialakítása, amelyek betartása garantálja a biztonságot, az emberek, a javak és a környezet védelmét az ionozáló sugárzás káros hatásaival szemben a radioaktív anyagok szállítása során. Ez a védelem azáltal érhető el, hogy követelményeket támaszt:
a) a radioaktív tartalom megtartására;
b) a külső dózisteljesítmény korlátozására;
c) a kritikusság megelőzésére; és
d) a hőhatás okozta károk megelőzésére.
Ezek a követelmények elsősorban azáltal teljesülnek, hogy a járművek és a küldeménydarabok tartalmának határértékei, ill. a küldeménydarab-minták minőségi követelményei a radioaktív tartalom veszélyességének függvényében különböző fokozatokra vannak meghatározva. Másodsorban a küldeménydarabokra, kezelésükre, a csomagolóeszköz karbantartására vonatkozó, a radioaktív tartalom fajtáját figyelembe vevő feltételek meghatározásával. Harmadsorban az adminisztratív ellenőrzések előírásával, – vagy ahol szükséges – az illetékes hatóság általi jóváhagyás megkövetelésével. Végül pedig további védelmet biztosítanak az emberek, a javak és a környezet védelme céljából, a veszélyhelyzeti beavatkozások tervezésére és előkészítésére hozott intézkedések.
1.7.1.3 Az ADR előírásait a radioaktív anyagok közúti szállítására kell alkalmazni, beleértve a radioaktív anyagok használatával együtt járó szállításokat is. A „szállítás” magában foglal a radioaktív anyag mozgatásával kapcsolatos minden tevékenységet, a csomagolóeszköz tervezését, gyártását, karbantartását és javítását, a radioaktív rakomány előkészítését, feladását, berakását, szállítását (beleértve a közbenső tárolását), kirakását és átvételét a rendeltetési helyen. Az ADR által a minőségi követelmények meghatározásánál alkalmazott különböző fokozatok három általános súlyossági szinttel jellemezhetők:
a) szokásos szállítási körülmények (rendkívüli esemény nélkül);
b) kisebb balesetek fellépése során fennálló szállítási körülmények;
c) a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények.
1.7.1.4 Az ADR előírásait nem kell alkalmazni a következő anyagokra és tárgyakra:
a) a szállítóeszköz szerves részét képező radioaktív anyagok;
b) valamely létesítményen belül mozgatott radioaktív anyagok, amelyek a létesítményben érvényben levő, megfelelő biztonsági előírások hatálya alá esnek, és ez a mozgatás nem vesz igénybe közutat vagy vasutat;
c) a személyekbe vagy élő állatokba diagnosztikai vagy kezelési célra bevitt vagy beültetett radioaktív anyagok;
d) a személyek szervezetében vagy testén lévő radioaktív anyagok, amelyek véletlenül vagy szándékosan kerültek a szervezetükbe vagy szennyeződtek meg vele, és akiket emiatt orvosi kezelés céljából szállítanak;
e) a fogyasztási cikkekben levő, hatóságilag engedélyezett radioaktív anyagok, azok végső felhasználónak történt eladását követően;
f) a természetben előforduló radionuklidokat tartalmazó természetes anyagok és ércek (feldolgozva is lehetnek), amennyiben az anyag aktivitás koncentrációja nem nagyobb, mint a 2.2.7.2.2.1 táblázatban meghatározott vagy a 2.2.7.2.2.2 a) és a 2.2.7.2.2.3 – 2.2.7.2.2.6 pont szerint számított érték 10-szerese. Azoknál a természetes anyagoknál és érceknél, amelyek olyan, természetben előforduló radionuklidokat tartalmaznak, amelyek nincsenek szekuláris egyensúlyban, az aktivitás koncentrációt a 2.2.7.2.2.4 pont szerint kell kiszámítani;
g) nem radioaktív szilárd tárgyak, amelyek felületükön sehol nem tartalmaznak a 2.2.7.1.2 pontban a „szennyezettség” meghatározásánál megadott határoknál nagyobb mennyiségben radioaktív anyagokat.
1.7.1.5 Az engedményes küldeménydarabok szállítására vonatkozó különleges előírások
1.7.1.5.1 A 2.2.7.2.4.1 pont szerinti engedményes küldeménydarabokra, amelyek korlátozott meny-nyiségű radioaktív anyagot, készüléket, gyártmányt és üres csomagolóeszközöket tartalmazhatnak, az 5 – 7. részek előírásai közül csak a következőket kell betartani:
a) az 5.1.2.1, az 5.1.3.2 bekezdésben, az 5.1.5.2.2, az 5.1.5.2.3 pontban, 5.1.5.4 és az 5.2.1.10 bekezdésben, az 5.4.1.2.5.1 f) pont (i) és (ii) alpontjában, az 5.4.1.2.5.1 i) pontjában és a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 3.1), 4.3), 5.1) – 5.4) és 6) pontjában meghatározott előírásokat; és
b) a 6.4.4 szakaszban az engedményes küldeménydarabokra meghatározott követelményeket;
kivéve, ha a radioaktív anyag egyéb veszélyes tulajdonsággal is rendelkezik és a 3.3 fejezet 290 és 369 különleges előírása szerint nem a 7 osztályba kell sorolni, ez esetben a radioaktív anyagra a másik osztály előírásainak kiegészítéseképpen az előző a) és b) pontok előírásai közül csak azok érvényesek, amelyek alkalmazhatók rá.
1.7.1.5.2 Az ADR összes többi részének vonatkozó előírását az engedményes küldeménydarabokra be kell tartani.
1.7.2 Sugárvédelmi program
1.7.2.1 A radioaktív anyagok szállításához sugárvédelmi program szükséges, amely a sugárvédelmi követelmények kellő figyelembevételét célzó intézkedéseket tartalmaz.
1.7.2.2 A személyek sugárterhelése nem haladhatja meg az erre meghatározott dóziskorlátokat. A védelmet és biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson. Az optimáláskor tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmi tényezőkre, azzal, hogy az egyéni dózisok megállapításánál figyelembe kell venni a dózismegszorításokat. Rendszerszemléletű megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a szállítás és az egyéb tevékenységek kapcsolatát.
1.7.2.3 A programban alkalmazott intézkedések jellegét és mértékét a sugárterhelés nagyságához és valószínűségéhez kell igazítani. A programnak tartalmaznia kell az 1.7.2.2, az 1.7.2.4 és az 1.7.2.5 bekezdés és a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 1.1) pontja követelményeit. A program dokumentumait ellenőrzés céljából, kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
1.7.2.4 Amennyiben a szállítási tevékenység során a foglalkozási sugárterhelésből eredő effektív dózis vagy:
a) valószínűleg évi 1 és 6 mSv között van, akkor a munkahely sugárellenőrzésén vagy az egyéni sugárterhelés ellenőrzésén alapuló dózis értékelési programot kell működtetni; vagy
b) valószínűleg meghaladja az évi 6 mSv-et, akkor egyéni sugárterhelési ellenőrzést kell végezni.
A munkahely sugárellenőrzésének, ill. az egyéni sugárterhelési ellenőrzések adatairól megfelelő nyilvántartást kell vezetni.
Megjegyzés: Amennyiben a szállítási tevékenység során a foglalkozási sugárterhelésből eredő effektív dózis nagy valószínűséggel nem haladja meg az évi 1 mSv-et, akkor nincs szükség sem különleges munkarendre, sem részletes megfigyelésre, sem dózisértékelési programra, ill. egyéni nyilvántartás vezetésére.
1.7.2.5 A dolgozóknak (lásd a 7.5.11 szakasz CV33 előírása 3. megjegyzését) sugárvédelemből megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük, amely kiterjed az őket érő foglalkozási sugárterhelés, ill. a tevékenységük folytán esetleg másokat érő sugárterhelés korlátozása érdekében betartandó óvintézkedésekre.
1.7.3 Irányítási rendszer
1.7.3.1 Az ADR előírásainak való megfelelőség biztosítása érdekében az ADR hatálya alá tartozó, az 1.7.1.3 bekezdésben meghatározott minden tevékenységre az illetékes hatóság által elfogadott, nemzetközi, nemzeti vagy egyéb szabványokon alapuló irányítási rendszert kell kialakítani és működtetni. Annak a tanúsítványnak, hogy a gyártási mintára vonatkozó követelményeket teljes mértékben teljesítették, az illetékes hatóság rendelkezésére kell állnia. A gyártónak, a feladónak és a felhasználónak – kérésre –:
a) rendelkezésre kell bocsátania a gyártás és a használat ellenőrzéséhez szükséges berendezéseket; és
b) az illetékes hatóság számára bizonyítani kell a ADR előírásainak való megfelelőséget.
Amennyiben az illetékes hatóság engedélye szükséges, ezen engedély kiadása az irányítási rendszer alkalmasságának függvénye.
1.7.4 Külön megegyezés
1.7.4.1 A külön megegyezés az illetékes hatóság által jóváhagyott előírásokat jelenti, amelyek betartásával az ADR radioaktív anyagokra vonatkozó követelményeinek nem mindenben megfelelő küldemény szállítható.
Megjegyzés: A külön megegyezés nem tekinthető az 1.5.1 szakasz szerinti ideiglenes eltérésnek.
1.7.4.2 Azok a küldemények, amelyeknél a radioaktív anyagokra vonatkozó valamely előírást nem lehet betartani, csak külön megegyezés alapján szállíthatók. Az illetékes hatóság akkor engedélyezheti egy küldemény vagy egy előre tervezett küldemény sorozat ADR előírásaitól eltérő külön megegyezés alapján történő szállítását, ha megbizonyosodott arról, hogy az ADR radioaktív anyagokra vonatkozó előírásait valóban nem lehet betartani és az ADR által megkövetelt biztonsági szintet az ADR más előírásaihoz más eszközökkel el lehet érni. A teljes szállítási biztonságnak legalább olyan szintűnek kell lennie, mintha az ADR minden vonatkozó előírását betartották volna. Az ilyen típusú nemzetközi küldeményekhez többoldalú engedélyre van szükség.
1.7.5 Egyéb veszélyes tulajdonságokkal bíró radioaktív anyag
A radioaktív és hasadó tulajdonságokon kívül a küldeménydarab tartalmának minden járulékos veszélyét, így a robbanásveszélyt, gyúlékonyságot, piroforosságot, vegyi mérgezőképességet és maró hatást ugyancsak figyelembe kell venni az okmányokban, a csomago-lásnál, a bárcázásnál, a feliratozásnál, a nagybárcák elhelyezésnél, az átmeneti tárolásnál, az elkülönítésnél és a szállításnál, hogy az ADR veszélyes árukra vonatkozó minden előírása teljesüljön.
1.7.6 Hiányosságok
1.7.6.1 Az ADR-ben előírt, a dózisteljesítményre, ill. a szennyezettségre vonatkozó határértékek túllépése esetén:
a) erről a hiányosságról értesítenie kell a feladót, a szállítót, a címzettet, és minden olyan szervezetet, amely érintett lehet a szállítás során:
i) a szállítónak, ha ezt a szállítás alatt észleli; ill.
ii) a címzettnek, ha átvételkor észleli;
b) a feladónak, a szállítónak, ill. a címzettnek:
i) azonnal intézkednie kell az ebből eredő következmények elhárítására;
ii) ki kell vizsgálnia az okokat, körülményeket és következményeket;
iii) megfelelő intézkedéseket kell tennie azoknak az okoknak és körülményeknek a kiküszöbölésére, amelyek ehhez a hiányossághoz vezettek, és meg kell akadályoznia a hiányossághoz vezető hasonló okok és körülmények ismételt előfordulását; és
iv) az illetékes hatóságo(ka)t tájékoztatnia kell a hiányosság okairól és a végrehajtott vagy végrehajtandó elhárító, ill. megelőző tevékenységről;
c) a hiányosságról a feladót, ill. az illetékes hatóságo(ka)t lehetőleg minél hamarabb kell tájékoztatni, de ha besugárzás szempontjából veszélyhelyzet alakult ki vagy van kialakulóban, azonnal tájékoztatni kell őket.
[1]) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) a CCC.1/Circ.3 számú körlevéllel kiadta „A meglévő IMO-típusú mobil tartányok és közúti tartányjárművek veszélyes áruk szállítására történő további használatára vonatkozó útmutatót” („Guidance on the Continued Use of Existing IMO Type Portable Tanks and Road Tank Vehicles for the Transport of Dangerous Goods”), amelynek szövege megtalálható az IMO honlapján: www.imo.org.
* A magyar szöveg a szabványok címét a Magyar Szabványügyi Testület szabványkatalógusában szereplő fordításban közli. A szabványok szóhasználata esetenként jelentősen eltérhet az ADR szóhasználatától.
* A titkárság megjegyzése: Az ezen szakasz alapján elfogadott ideiglenes eltérések az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm) megtekinthetők.
[2]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[3]) ENSZ 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából).
[4]) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. december 14-i 98/91/EK irányelve a veszélyes áruk közúti szállítására szánt gépjárművekről és pótkocsijaikról, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó 70/156/EGK irányelv módosításáról (lásd az EK Hivatalos Lapja L011 sz., 1999.01.16., 25-36 o.).
[5]) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típusjóváhagyási előírásokról (lásd az EK Hivatalos Lapja L200 sz., 2009. 7. 31., 1. o.).
[6]) A veszélyes áruk közúti szállításában rejlő kockázatok elemzéséhez általános útmutató található az UNECE Titkárságának honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm).
[7]) A hozzárendelés az anyagban rejlő veszélyes tulajdonságokon, a csomagolás típusán és a szállított mennyiségen alapul.
* Magyarországon lásd a 2004. évi XCI. törvényt.
* Magyarországon lásd a 30/2011. (IX. 22.) BM rendeletet.
[8]) INFCIRC/274/Rev.1, IAEA, Vienna (1980)
[9]) INFCIRC/225/ Rev.5, IAEA, Vienna (2011).