6.4 FEJEZET

A RADIOAKTÍV ANYAGOT TARTALMAZÓ KÜLDEMÉNY­DARABOK GYÁRTÁSÁRA, VIZS­GÁLATÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA, VALAMINT AZ ILYEN ANYAGOK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.4.1                (fenntartva)

6.4.2                Általános követelmények

6.4.2.1             A küldeménydarabot úgy kell megtervezni a tömegére, térfogatára és alakjára vonatkozólag, hogy könnyen és biztonságosan kezelhető és szállítható legyen, továbbá, hogy a szállítás alatt a szállítóeszközön vagy azon belül megfelelően rögzíteni lehessen.

6.4.2.2             A kivitelnek olyannak kell lennie, hogy a küldeménydarabon bármely emelő szerelvény rendeltetésszerű használat közben ne romoljon el, és ha a meghibásodás mégis bekövetkezik, az ne rontsa a küldeménydarabnak azt a képességét, hogy megfeleljen a többi ADR elő­írásnak. A kivitelnél figyelembe kell venni a hirtelen emelés miatt szükséges biztonsági tényezőket.

6.4.2.3             Az emelő szerelvényeket, ill. a küldeménydarab külső felületén lévő minden olyan tartozékot, amit a küldeménydarab emelésére lehet használni, úgy kell megtervezni, hogy azok vagy elbírják a küldeménydarab tömegét a 6.4.2.2 bekezdés előírásainak megfelelően, vagy eltávolíthatónak kell lenniük, vagy úgy kell kialakítani, hogy a szállítás idejére  használatra alkalmatlanná lehessen tenni.

6.4.2.4             Amennyire csak lehetséges, a csomagolást úgy kell tervezni, hogy a külső felületeken kiálló kiemelkedések ne legyenek, és könnyen lehessen a szennyezettségtől mentesíteni.

6.4.2.5             Amennyire lehetséges, a küldeménydarab külső burkolatát úgy kell tervezni, hogy az a vizet ne gyűjtse össze és ne tartsa meg.

6.4.2.6             Bármely, a szállítás idejére a küldeménydarabhoz mellékelt szerkezet, amely nem része a küldeménydarabnak, nem csökkentheti annak biztonságát.

6.4.2.7             A küldeménydarabnak a tartályok zárószerkezeteinek bármilyen meghibásodása vagy a küldeménydarab egészének sérülése nélkül ellen kell tudnia állni a normális szállítási feltételek között valószínűleg fellépő gyorsulási, rezgési vagy rezonancia hatásoknak. Különösen a csavarokat, csavaranyákat és más biztonsági szerkezeteket kell úgy tervezni, hogy többszöri, megismételt használat után is megelőzhető legyen lazulásuk vagy nem szándékos kinyílásuk.

6.4.2.8             A küldeménydarab tervezésénél figyelembe kell venni az öregedési folyamatokat.

6.4.2.9             A csomagolás anyagainak és bármely alkatrészének vagy szerkezetének fizikailag és kémiailag összeférhetőnek kell lennie egymással és a radioaktív tartalommal. Figyelembe kell venni viselkedésüket besugárzás hatására is.

6.4.2.10           Minden olyan szelepet, amelyen keresztül a radioaktív tartalom kiszabadulni képes, illeték­telen működtetéssel szemben védetté kell tenni.

6.4.2.11           A küldeménydarab tervezésekor figyelembe kell venni a normális szállítási feltételek mellett valószínűleg előforduló környezeti hőmérsékleteket és nyomásokat.

6.4.2.12           A küldeménydarabot úgy kell tervezni, hogy elegendő árnyékolást biztosítson ahhoz, hogy normális szállítási feltételek között, a legnagyobb radioaktív tartalom mellett, amelyre a küldeménydarabot tervezték, a dózisteljesítmény a küldeménydarab külső felületének egyetlen pontján sem haladja meg a 2.2.7.2.4.1.2, a 4.1.9.1.11, ill. a 4.1.9.1.12 pontban meghatározott értékeket, figyelembe véve a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 3.3) b) és 3.5) pontját.

6.4.2.13           A más veszélyes tulajdonságokkal is rendelkező radioaktív anyagoknál a küldeménydarab tervezésekor ezeket a veszélyes tulajdonságokat számításba kell venni; lásd a 2.1.3.5.3 és a 4.1.9.1.5 pontot.

6.4.2.14           A csomagolóeszköz gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket) típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához szükséges, hogy a szállításra előkészített küldeménydarab képes legyen az e fejezet vonatkozó igénybevételi próbáinak elviselésére.

6.4.3                (fenntartva)

6.4.4                Az engedményes küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

Az engedményes küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a 6.4.2.1-6.4.2.13  bekezdésben meghatározott követelményeknek, továbbá  ha a 2.7.2.3.5 a) -f) alpont előírásainak valamelyike szerint engedélyezett hasadóanyagot tartalmaz, a 6.4.7.2 bekezdésben meghatározott követelményeknek.

6.4.5                Az ipari küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.5.1             Az IP-1, IP-2 és IP-3 típusú küldeménydaraboknak a 6.4.2 szakasz és a 6.4.7.2 bekezdés követelményeit kell kielégíteniük.

6.4.5.2             Az IP-2 típusú küldeménydarab esetében, ha alávetnék a 6.4.15.4 és a 6.4.15.5 bekezdésben meghatározott vizsgálatoknak, akkor nem következhet be:

a)    a radioaktív tartalom elvesztése vagy szétszóródása; és

b)    a küldeménydarab bármely külső felületén a legnagyobb dózisteljesítmény 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

6.4.5.3             Az IP-3 típusú küldeménydarabnak a 6.4.7.26.4.7.15 bekezdésben meghatározott minden követelményt ki kell elégítenie.

6.4.5.4             Alternatív követelmények az IP-2 és IP-3 típusú küldeménydarabokra

6.4.5.4.1          Egy küldeménydarab IP-2 típusú küldeménydarabként akkor használható, ha:

a)    eleget tesz a 6.4.5.1 bekezdés követelményeinek;

b)    úgy tervezték, hogy megfeleljen a 6.1 fejezetben az I vagy II csomagolási csoportra előírt követelményeknek; és

c)     ha alávetnék a 6.1 fejezetben a I vagy II csomagolási csoportra előírt vizsgálatoknak, akkor nem következne be:

i)      a radioaktív tartalom elvesztése vagy szétszóródása; és

ii)     a küldeménydarab bármely külső felületén a legnagyobb dózisteljesítmény 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

 

6.4.5.4.2          A mobil tartány IP-2 vagy IP-3 típusú küldeménydarabként is használható, ha:

a)    eleget tesz a 6.4.5.1 bekezdés követelményeinek;

b)    úgy tervezték, hogy megfeleljen a 6.7 fejezetben előírt követelményeknek, és képes 265 kPa próbanyomás elviselésére; és

c)     úgy tervezték, hogy bármilyen kiegészítő árnyékolással van is ellátva, a normális kezelési és szállítási feltételek között ellenáll a statikus és dinamikus hatásoknak, és nem következhet be a mobil tartány bármely külső felületén a legnagyobb dózisteljesítmény 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

6.4.5.4.3          A mobil tartányokon kívül más tartányokat is lehet IP-2 vagy IP-3 típusú küldemény­darabként a 4.1.9.2.5 táblázatban előírtak szerint LSA-I és LSA-IIanyagok  szállítására használni, ha:

a)    eleget tesz a 6.4.5.1 bekezdés követelményeinek;

b)    úgy tervezték, hogy megfeleljen a 6.8 fejezetben előírt követelményeknek; és

c)     úgy tervezték, hogy bármilyen kiegészítő árnyékolással van is ellátva, a normális kezelési és szállítási feltételek között ellenáll a statikus és dinamikus hatásoknak, és nem következhet be tartány bármely külső felületén a legnagyobb  dózisteljeítmény 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

6.4.5.4.4          Tartósan zárt kialakítású konténerek is használhatók IP-2 vagy IP-3 típusú küldemény-darabként, ha:

a)    a radioaktív tartalom csak szilárd anyag;

b)    kielégítik a 6.4.5.1 bekezdés követelményeit; és

c)     tervezésük olyan, hogy megfeleljenek az ISO 1496-1:1990 „1. sorozat Teher-konténerek – Meghatározások és Vizsgálatok – 1. rész: Általános teherkonténerek” szabványban és annak 1:1993, 2:1998, 3:2005, 4:2006 és 5:2006 módosításában meghatározott követelményeknek, kivéve a méreteket és a terhelési határokat. Ezeket úgy kell tervezni, hogy ha alávetnék az ezen előírásban meghatározott próbáknak és a normális szállítási körülmények mellett előforduló gyorsulásoknak, nem következne be:

i)      a radioaktív tartalom elvesztése vagy szétszóródása; és

ii)     a konténer bármely külső felületén a legnagyobb dózisteljesítmény 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

6.4.5.4.5          A fém IBC-k is használhatók IP-2 vagy IP-3 típusú küldeménydarabként, ha:

a)    kielégítik 6.4.5.1 bekezdés előírásait; és

b)    a kivitelük megfelel a 6.5 fejezetben az I vagy II csomagolási csoportra vonatkozó követelményeknek és ha alávetnék a 6.5 fejezetben előírt vizsgálatoknak, de az ejtési próbát olyan helyzetben végeznék, hogy a legnagyobb sérülést szenvedje, nem következne be:

i)      a radioaktív tartalom elvesztése vagy szétszóródása; és

ii)     az IBC bármely külső felületén a legnagyobb dózisteljesítmény 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

 

6.4.6                Az urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.6.1             Az urán-hexafluoridhoz tervezett küldeménydaraboknak ki kell elégíteniük az ADR máshol található azon előírásait, amelyek az anyag radioaktív és hasadó tulajdonságai miatt vonat­koz­nak rájuk. A 6.4.6.4 bekezdésben engedélyezett kivétellel a 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot az ISO 7195:2005 „Nukleáris energia – Az urán-hexafluorid (UF6) csomago­lása a szállításhoz” szabvány és a 6.4.6.2 és a 6.4.6.3 bekezdés előírásainak megfelelően kell csomagolni és szállítani.

6.4.6.2             Minden küldeménydarabot, amelyet 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluorid tartalomra terveztek, úgy kell kialakítani, hogy a küldeménydarab kielégítse a következő előírásokat:

a)    az ISO 7195:2005 szabványban meghatározott szivárgás és elfogadhatatlan feszültség fellépése nélkül elviselje a 6.4.21.5 bekezdésben meghatározott szerkezeti vizsgálatot, kivéve ha a 6.4.6.4 bekezdésben másként van engedélyezve;

b)    az urán-hexafluorid elvesztése vagy kiszóródása nélkül elviselje 6.4.15.4 bekezdésben meghatározott szabadejtési próbát; és

c)     a biztonsági tartály törése nélkül elviselje a 6.4.17.3 bekezdésben meghatározott hőpróbát, kivéve ha a 6.4.6.4 bekezdésben másként van engedélyezve.

6.4.6.3             A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokat nem szabad nyomás csökkentő szerkezetekkel ellátni.

6.4.6.4             A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluorid tartalomra tervezett küldeménydarabok több­oldalú engedéllyel akkor is szállíthatók, ha a küldeménydarabot:

a)    az ISO 7195:2005 szabványtól eltérő nemzeti vagy nemzetközi szabványok szerint tervezték, azonban a biztonság szintje azonos; és/vagy

b)    úgy tervezték, hogy szivárgás és elfogadhatatlan feszültség fellépése nélkül elviseljék a 2,76 MPa-nál kisebb próbanyomást, mint azt a 6.4.21.5 bekezdés előírja; és/vagy

c)     9000 kg vagy ennél több urán-hexafluorid tartalomra tervezték és a küldeménydarab nem elégíti ki a 6.4.6.2 c) pont előírásait.

Egyébként a 6.4.6.16.4.6.3 bekezdés követelményeit kell kielégíteni.

6.4.7                Az A típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.7.1             Az A típusú küldeménydarabok kivitelének olyannak kell lennie, hogy megfeleljen a 6.4.2 szakasz általános követelményeinek, valamint a 6.4.7.26.4.7.17 bekezdésben meg­határozott követelményeknek.

6.4.7.2             A küldeménydarab legkisebb külső mérete nem lehet 10 cm-nél kisebb.

6.4.7.3             A küldeménydarab külső oldalán megfelelő szerkezetnek (pl. ólomzárnak) kell lenni, amely nem könnyen törhető össze, és amelynek sértetlen állapota bizonyítja, hogy a küldemény­darabot nem nyitották fel.

6.4.7.4             Minden rögzítő szerelvénynek a küldeménydarabon olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a szerelvényekben ébredő erők se normális szállítási körülmények, se baleseti körülmények esetén ne okozzák azt, hogy a küldeménydarab a továbbiakban nem felel meg az ADR előírásainak.

6.4.7.5             A küldeménydarab tervezésekor -40 °C … +70 °C hőmérséklet-tartományt kell alapul venni a csomagolás alkotóelemeihez. Figyelembe kell venni a folyadéktartalom fagyási hőmér­sékletét és a csomagolás anyagainak e hőmérséklet-tartományban bekövetkező lehet­séges károsodását.

6.4.7.6             A tervezési és a gyártási technikának meg kell felelnie a belföldi és a nemzetközi előírásoknak vagy más olyan követelményeknek, amelyek az illetékes hatóság számára elfogadhatóak.

6.4.7.7             A konstrukciónak tartalmaznia kell egy kényszerrögzítő szerkezettel biztonságosan lezárt biztonsági tartályt, amely nem tud véletlenül vagy a küldeménydarabban esetleg keletkező nyomás hatására kinyílni.

6.4.7.8             A különleges formájú radioaktív anyag úgy tekinthető, mint a biztonsági tartály egyik alkotóeleme.

6.4.7.9             Ha a biztonsági tartály a küldeménydarab egy önálló egységét képezi, a biztonsági tartálynak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a csomagolás bármely más részétől független kényszerrögzítő szerkezettel biztonságosan lezárható legyen.

6.4.7.10           A biztonsági tartály bármely alkatrészének tervezésekor, ahol szükséges, figyelembe kell venni a folyadékok és más megtámadható anyagok radiolítikus bomlását, valamint a kémiai reakció és radiolízis általi gázfejlődést.

6.4.7.11           A biztonsági tartálynak meg kell őriznie radioaktív tartalmát a környezeti nyomás 60 kPa-ig történő csökkenése során is.

6.4.7.12           Minden szelepet, amely nem nyomáscsökkentő szelep, burkolattal kell védeni, hogy a szelepből jövő bármely szivárgást megtartsa.

6.4.7.13           Azt a sugárárnyékolást, amelyik egy olyan elemét veszi körül a küldeménydarabnak, amely a biztonsági tartály része, úgy kell tervezni, hogy megakadályozza ennek az elemnek nem szándékos kikerülését az árnyékolásból. Ahol a sugárárnyékolás és benne az ilyen elem különálló szerkezetet képez, a sugárárnyékolást el kell látni kényszerrögzítésű biztonságos zárószerkezettel, amely független a csomagolás bármely más részétől.

6.4.7.14           A küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy ha a 6.4.15 szakaszban meghatározott vizsgálatoknak alávetnék, nem következne be:

a)    a radioaktív tartalom elvesztése vagy szétszóródása; és

b)    a küldeménydarab bármely külső felületén a legnagyobb dózisteljesítmény 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.

6.4.7.15           A folyékony radioaktív anyagokhoz használatos küldeménydarab tervezésénél biztosítani kell, hogy legyen elegendő üres tér a tartalom hőmérséklet-változásának és a töltés során fellépő, ill. az egyéb erőhatások kiegyenlítésére.

Folyékony anyagot tartalmazó A típusú küldeménydarab

6.4.7.16           A folyékony radioaktív anyagot tartalmazó A típusú küldeménydarabnak továbbá meg kell felelnie:

a)    az előző 6.4.7.14 a) pontban meghatározott követelményeknek, ha a küldeménydarabot alávetik a 6.4.16 szakaszban meghatározott vizsgálatoknak; és

b)    a következők egyikének:

i)      annyi felszívóképes anyaggal kell ellátni, amennyi a folyadéktartalom kétszeresét képes felszívni. Az ilyen felszívóképes anyagot alkalmas módon kell elhelyezni, hogy szivárgás esetén a folyékony anyaggal érintkezni tudjon; vagy

ii)     olyan biztonsági tartállyal kell ellátni, amely egy elsődleges, belső és egy másodlagos, külső visszatartó elemből készült, amely olyan kialakítású, hogy a folyadéktartalmat teljes mértékben magába zárja és biztosítja annak megtartását a másodlagos, külső részben abban az esetben, ha az elsődleges, belső alkatrész kilyukadna.

Gázokat tartalmazó A típusú küldeménydarab

6.4.7.17           Annak az A típusú küldeménydarabnak, amelyet gázok számára terveztek, meg kell akadályoznia a radioaktív tartalom elvesztését vagy szétterjedését, ha a küldeménydarabot alávetnék a 6.4.16 szakaszban meghatározott vizsgálatoknak, kivéve a trícium gáz vagy nemesgázok befogadására tervezett A típusú küldeménydarabot..

6.4.8                A B(U) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.8.1             A B(U) típusú küldeménydarabokat úgy kell tervezni, hogy kielégítsék a 6.4.2 szakaszban meghatározott követelményeket, továbbá a 6.4.7.26.4.7.15 bekezdés követelményeit, kivéve a 6.4.7.14 a) pontban meghatározottakat, és ezenkívül kielégítsék a 6.4.8.26.4.8.15 bekezdésben meghatározott követelményeket.

6.4.8.2             A küldeménydarabot úgy kell megtervezni, hogy a 6.4.8.5 és a 6.4.8.6 bekezdésben meg­határozott környezeti feltételek mellett a radioaktív tartalom által a küldeménydarabon belül fejlesztett hő 6.4.15 szakasz szerinti normális szállítási feltételek között oly módon nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a küldeménydarabot, hogy az a zártságra és sugárárnyékolásra vonatkozó követelményeket ne teljesítse, ha a küldeménydarab egy hétig felügyelet nélkül marad. Különösen az olyan hőhatásra kell figyelmet fordítani, ami a következők közül egyet vagy többet okozhat:

a)    megváltoztathatja a radioaktív tartalom elhelyezkedését, geometriai alakját vagy fizikai állapotát; vagy ha az anyag fémtokba vagy tartályba van zárva (pl. tokozott fűtőele­mek), előidézheti a fémtok, tartály vagy a radioaktív anyag deformációját vagy meg­olvadását;

b)    csökkenti a csomagolás hatékonyságát a sugárárnyékoló anyag eltérő hőtágulása, repedése vagy megolvadása miatt;

c)     nedvességgel együtt felgyorsítja a korróziót.

6.4.8.3             A küldeménydarabot úgy kell tervezni, hogy a 6.4.8.5 bekezdésben meghatározott környezeti feltételek között és napbesugárzás nélkül a küldeménydarab hozzáférhető felületének hőmérséklete ne haladja meg az 50 °C-ot, kivéve, ha a küldeménydarabot kizárólagos használat mellett szállítják.

6.4.8.4             A kizárólagos használat mellett szállított küldeménydarab szállítás alatt könnyen hozzá­férhető bármely felületének legmagasabb hőmérséklete napbesugárzás nélkül, a 6.4.8.5 bekezdésben meghatározott környezeti körülmények között nem haladhatja meg a 85 °C-ot. Figyelembe vehetők a személyek védelmét szolgáló védőfalak vagy árnyékolások is anélkül, hogy a védőfalat vagy az árnyékolást vizsgálatnak kellene alávetni.

6.4.8.5             A környezeti hőmérsékletet 38 °C-nak kell feltételezni.

6.4.8.6             A napbesugárzási körülményeket a 6.4.8.6 táblázatban meghatározottak szerint kell feltételezni.

6.4.8.6 táblázat   Napbesugárzási adatok

Eset

A felület alakja és elhelyezkedése

Napi 12 óra napbesugárzás (W/m2)

1

Szállítás közben vízszintesen elhelyezkedő és lefelé néző, sík felületek

0

2

Szállítás közben vízszintesen elhelyezkedő és felfelé néző, sík felületek

800

3

Szállítás közben függőlegesen elhelyezkedő felületek

200a)

4

Egyéb (nem vízszintesen elhelyezkedő) lefelé néző felületek

200a)

5

Minden más felület

400a)

a)    Szükség esetén szinusz függvényt lehet használni egy felvett elnyelési együtthatóval, és a szomszédos tárgyaktól származó lehetséges reflexió hatásai elhanyagolhatók.

6.4.8.7             Az olyan hővédelemmel rendelkező küldeménydarabot, amely megfelel a 6.4.17.3 bekezdésben ismertetett hőpróba előírásainak, úgy kell kialakítani, hogy a hővédelem hatásos maradjon, ha a küldeménydarabot alávetik a 6.4.15 szakaszban meghatározott vizsgálatnak és a 6.4.17.2 a) és b), ill. a 6.4.17.2 b) és c) pontban meghatározott próbáknak, attól függően, melyik alkalmasabb. A küldeménydarab külsején levő ilyen védelem felszakítás, vágás, kaparás, dörzsölés vagy durva kezelés révén nem válhat hatástalanná.

6.4.8.8             A küldeménydarabot úgy kell megtervezni, hogy ha alávetnék:

a)    a 6.4.15 szakaszban meghatározott próbáknak, a radioaktív tartalom vesztesége nem lenne több, mint 10–6A2/h; és

b)    a 6.4.17.1, a 6.4.17.2 b) a 6.4.17.3 és a 6.4.17.4 bekezdésben meghatározott próbáknak, és ezenkívül vagy:

i)      a 6.4.17.2 c) pontban meghatározott próbának, ha a küldeménydarab tömege nem több, mint 500 kg, külső méretei alapján átlagos sűrűsége nem nagyobb 1000 kg/m3-nél, és radioaktív tartalma – nem különleges formájú radioaktív anyagból – meghaladja az 1000A2 értéket; vagy

ii)     a 6.4.17.2 a) pontban meghatározott próbának minden más küldeménydarab esetén,

akkor kielégítené a következő követelményeket:

         elegendő árnyékoló hatása maradna, amely biztosítja, hogy a dózisteljeítmény a küldeménydarab felületétől 1 m távolságban nem haladja meg a 10 mSv/h értéket a legnagyobb radioaktív tartalom esetén, amelynek befogadására a küldeménydarabot tervezték; és

         a radioaktív tartalom halmozott vesztesége egy hét alatt 85-kripton esetén nem lenne több, mint 10A2, ill. minden más radionuklidból A2.

Amikor különféle radionuklid keverékek vannak jelen, a 2.2.7.2.2.42.2.7.2.2.6 pont szerinti módszert kell alkalmazni, kivéve a 85-kripton esetében, ahol A2(i) tényleges értékének 10A2 használható. Az előző a) pont szerinti esetben számításba kell venni a 4.1.9.1.2 pont szerinti nem-tapadó külső szennyezettségi határokat.

6.4.8.9             A 105A2-nél nagyobb aktivitású radioaktív tartalomra tervezett küldeménydarabokat úgy kell kialakítani, hogy ha alávetnék a 6.4.18 szakaszban ismertetett fokozott vízbe merítési próbának, a biztonsági tartály nem repedne meg.

6.4.8.10           Az aktivitás-kibocsátás engedélyezett határát a szűrőktől, ill. a mechanikus hűtőrendszertől függetlenül be kell tartani.

6.4.8.11           A küldeménydarabban a biztonsági tartályon nem lehet nyomás csökkentő szerkezet, amelyen keresztül a radioaktív tartalom a 6.4.15 és a 6.4.17 szakaszban meghatározott vizsgálatok körülményei között a környezetbe juthatna.

6.4.8.12           A küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy ha a legnagyobb üzemi nyomáson alávetnék a 6.4.15 és a 6.4.17 szakaszban meghatározott vizsgálatoknak, a biztonsági tartályban a feszültség nem érne el olyan értéket, amely a küldeménydarabot olyan módon befolyásolná hátrányosan, hogy az nem tudná a vonatkozó követelményeket teljesíteni.

6.4.8.13           A küldeménydarab legnagyobb normális üzemi nyomása nem haladhatja meg a 700 kPa (túlnyomás) értéket.

6.4.8.14           A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy bármely, a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyaghoz hozzátett, de annak részét nem képező szerkezet, ill. a csomagolóeszköz bármely belső eleme ne befolyásolja kedvezőtlenül a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag viselkedését.

6.4.8.15           A küldeménydarabot -40…+38 °C környezeti hőmérsékletre kell tervezni.

6.4.9                A B(M) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.9.1             A B(M) típusú küldeménydaraboknak meg kell felelniük a 6.4.8.1 bekezdésben a B(U) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelményeknek, azzal a kivétellel, hogy azoknál a küldeménydaraboknál, amelyeket kizárólag meghatározott országokba vagy meghatározott országok között szállítanak, az ezen országok illetékes hatóságainak engedélyével a 6.4.7.5, a 6.4.8.46.4.8.6 és a 6.4.8.96.4.8.15 bekezdésben megadottaktól eltérő körülmények feltételezhetők. A 6.4.8.4 és 6.4.8.96.4.8.15 bekezdésben a B(U) típusú küldemény­darabokra meghatározott követelményeket – amennyire csak lehetséges – be kell tartani.

6.4.9.2             A B(M) típusú küldeménydarabok szállítás alatti szakaszos szellőztetése engedélyezhető, amennyiben a szellőztetés működésének ellenőrzési gyakorlata az érintett illetékes hatóság számára elfogadható.

6.4.10              A C típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.10.1           A C típusú küldeménydarabokat úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek a 6.4.2 szakaszban meghatározott követelményeknek, a 6.4.7.26.4.7.15 bekezdés követelményeinek, kivéve a 6.4.7.14 a) pontot, a 6.4.8.2 – 6.4.8.6, a 6.4.8.10 – 6.4.8.15, továbbá a 6.4.10.26.4.10.4 bekezdésben meghatározott követelményeknek.

6.4.10.2           A küldeménydarabnak meg kell felelnie a 6.4.8.8 b) és a 6.4.8.12 bekezdésben szereplő vizsgálatokra előírt értékelési kritériumoknak 0,33 W·m-1·K-1 hővezetéssel és 38 °C hőmérséklettel jellemezhető környezetbe történő beágyazást követően, az egyensúly beállta után. Az értékelés során kiindulási körülményként azt kell feltételezni, hogy a külde­ménydarab mindenféle hőszigetelése sértetlen marad, a küldeménydarab legnagyobb normál üzemi nyomáson van és a környezeti hőmérséklet 38 °C.

6.4.10.3           A küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy ha az a legnagyobb normál üzemi nyomáson lenne és alávetnék:

a)    a 6.4.15 szakaszban meghatározott próbáknak, akkor a radioaktív tartalom vesztesége legfeljebb 10-6A2/h lenne; és

b)    a 6.4.20.1 bekezdésben meghatározott próbák sorozatának, akkor:

i)      elegendő mértékű árnyékolása maradna ahhoz, hogy a dózisteljesítmény a külde­ménydarab felületétől 1 m távolságban ne legyen több, mint 10 mSv/h a leg­nagyobb radioaktív tartalom esetében, aminek megtartására a küldemény­darabot tervezték; és

ii)     a radioaktív tartalom halmozott vesztesége egy hét alatt 85-kripton esetén nem lenne több, mint 10A2, illetve minden más radionuklid esetén mint A2.

Amikor különféle radionuklidok keverékei vannak jelen, a 2.2.7.2.2.42.2.7.2.2.6 pont előírásait kell alkalmazni, kivéve a 85-kripton esetében, ahol A2(i) értékéül 10A2 használható. Az előző a) pont szerinti esetben számításba kell venni a 4.1.9.1.2 pont szerinti külső szennyezettségi határokat.

6.4.10.4           A küldeménydarabot úgy kell kialakítani, hogy a 6.4.18 szakaszban ismertetett fokozott vízbe merítési próba elvégzése után a biztonsági tartály ne repedjen meg.

6.4.11              A hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó követelmények

6.4.11.1           A hasadóanyagot úgy kell szállítani, hogy:

a)    a szubkritikus állapot fennmaradjon mind szokásos, normális szállítási körülmények között, mind baleset esetén; különösen a következő eshetőségekre kell tekintettel lenni:

i)      víz szivárgása a küldeménydarabba vagy a küldeménydarabból;

ii)     a beépített neutronelnyelők vagy moderátorok hatékonyságának elvesztése;

iii)    a radioaktív tartalom lehetséges átrendeződése vagy a küldeménydarabon belül, vagy a küldeménydarabból való kiszóródás eredményeként;

iv)    a távolság csökkenése a küldeménydarabokon belül vagy a küldeménydarabok között;

v)     a küldeménydarabok vízbe merülése vagy hóba temetődése; és

vi)    a hőmérséklet-változások; és

b)    megfeleljen:

i)      a 6.4.7.2 bekezdés előírásainak, kivéve a csomagolatlan anyagot, ha azt a 2.2.7.2.3.5 e) alpont kefejezetten megengedi;

ii)     az ADR máshol található előírásainak, amelyek az anyag radioaktív tulajdonságai miatt vonatkoznak rájuk;

iii)    a 6.4.7.3 bekezdés előírásainak, kivéve, ha az anyag a 2.2.7.2.3.5 pont szerint mentességet élvez;

iv)    a 6.4.11.46.4.11.14 bekezdés előírásainak, kivéve, ha az anyag a 2.2.7.2.3.5 pont, a 6.4.11.2 vagy a 6.4.11.3 bekezdés szerint mentességet élvez.

6.4.11.2           A hasadóanyagot tartalmazó olyan küldeménydarabok, amelyek megfelelnek a d) alpont és az a) – c) alpontok valamelyike előírásainak, mentesülnek a 6.4.11.46.4.11.14 bekezdés követel­ményei alól.

a)    Bármilyen formában hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok, feltéve hogy:

i)      a küldeménydarab legkisebb külső mérete is legalább 10 cm;

ii)     a küldeménydarab kritikussági biztonsági mutatószámát (CSI) a következő képlettel számolják:

*    a plutónium bármilyen izotóp összetételben lehet, amennyiben a Pu-241 mennyisége a küldeménydarabban kevesebb, mint a Pu-240 izotópé.

ahol a Z értéket a 6.4.11.2 táblázatból kell venni.

iii)    Egyik küldeménydarab CSI értéke sem lehet nagyobb 10-nél.

b)    Bármilyen formában hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok, feltéve hogy:

i)      a küldeménydarab legkisebb külső mérete is legalább 30 cm;

ii)     a küldeménydarab, miután alávetették a 6.4.15.16.4.15.6 bekezdés szerinti próbáknak:

          megtartja a hasadóanyag tartalmat;

       a küldeménydarab minden befoglaló (külső) mérete legalább 30 cm marad;

       egy 10 cm élhosszúságú kocka nem tud belehatolni;

iii)    a küldeménydarab kritikussági biztonsági mutatószámát (CSI) a következő képlettel számolják:

*  a plutónium bármilyen izotóp összetételben lehet, amennyiben a Pu-241 mennyi­sége a küldeménydarabban kevesebb, mint a Pu-240 izotópé.

ahol a Z értéket a 6.4.11.2 táblázatból kell venni.

iv)    Egyik küldeménydarab CSI értéke sem lehet nagyobb 10-nél.

c)     Bármilyen formában hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok, feltéve hogy:

i)      a küldeménydarab legkisebb külső mérete is legalább 10 cm;

ii)     a küldeménydarab, miután alávetették a 6.4.15.16.4.15.6 bekezdés szerinti próbáknak:

          megtartja a hasadóanyag tartalmat;

          a küldeménydarab minden befoglaló (külső) mérete legalább 10 cm marad;

          egy 10 cm élhosszúságú kocka nem tud belehatolni;

iii)    a küldeménydarab kritikussági biztonsági mutatószámát (CSI) a következő képlettel számolják:

*  a plutónium bármilyen izotóp összetételben lehet, amennyiben a Pu-241 mennyi­sége a küldeménydarabban kevesebb, mint a Pu-240 izotópé.

iv)    A hasadónuklid össztömege egyik küldeménydarabban sem lehet 15 g-nál több.

d)    Egy küldeménydarabban nem lehet több berillium, deutériumban dúsított hidrogén­tartalmú anyag, grafit vagy a szén egyéb, allotrop módosulata, mint a küldeménydarabban lévő hasadónuklid tömege, kivéve, ha ezen anyagok legnagyobb összkoncentrációja nem nagyobb, mint 1 g az anyag bármely 1000 gramjában. A rézötvözetekben lévő, legfeljebb 4 tömeg% berilliumot nem kell figyelembe venni.

6.4.11.2 táblázat  A kritikussági biztonsági mutatószám 6.4.11.2 bekezdés szerinti     számításához tartozó Z értékek

Dúsítása)

Z

1,5%-ig dúsított urán

2200

5%-ig dúsított urán

850

10%-ig dúsított urán

660

20%-ig dúsított urán

580

100%-ig dúsított urán

450

a)    Ha egy küldeménydarabban különböző dúsítású 235-urán van, akkor a leg­nagyobb  dúsításhoz tartozó Z értéket kell használni.

6.4.11.3           A legfeljebb 1000 g plutóniumot tartalmazó olyan küldeménydarabok mentesülnek a 6.4.11.46.4.11.14 bekezdés követel­ményei alól, feltéve hogy:

a)    a plutónium legfeljebb 20%-a hasadónuklid;

b)    a küldeménydarab kritikussági biztonsági mutatószámát (CSI) a következő képlettel számolják:

a plutónium tömege (g)

1000

           CSI = 50 × 2 ×

 

c)     ha a plutónium mellett urán is jelen van, az urán tömege legfeljebb a plutónium töme­gének 1%-a lehet.

6.4.11.4           Ha a kémiai vagy fizikai forma, az izotóp összetétel, a tömeg vagy koncentráció, a mode­rálási arány vagy sűrűség, vagy a geometriai elrendezés nem ismeretes, a 6.4.11.86.4.11.13 bekezdés szerinti értékelést kell elvégezni, feltételezve, hogy minden ismeretlen értékű paraméter értéke a legnagyobb neutron sokszorozódást adó érték, amely az ezen értékelésben ismert feltételeknek és paramétereknek felel meg.

6.4.11.5           A besugárzott nukleáris üzemanyag esetében a 6.4.11.86.4.11.13 bekezdés szerinti értéke­lésnek a demonstrált izotóp összetételen kell alapulnia, amely biztosítja vagy

a)    a besugárzás története során a legnagyobb neutronsokszorozódást; vagy

b)    a küldeménydarab értékeléséhez a neutron sokszorozódás óvatos becslését. Besugárzás után, de a szállítást megelőzően mérést kell végezni az izotóp összetétel konzervatív voltának bizonyítására.

6.4.11.6           A küldeménydarabnak olyannak kell lennie, hogy miután alávetették a 6.4.15 szakaszban meghatározott vizsgálatnak,

a)    a küldeménydarab minden befoglaló (külső) mérete legalább 10 cm marad; és

b)    egy 10 cm élhosszúságú kocka nem tud belehatolni.

6.4.11.7           A küldeménydarabot -40 °C … +38 °C környezeti hőmérsékletre kell tervezni, kivéve, ha az illetékes hatóság mást ír elő a küldeménydarab-minta engedélyében.

6.4.11.8           Az egyenként szigetelt küldeménydaraboknál azt kell feltételezni, hogy víz tud be- vagy kiszivárogni a küldeménydarab valamennyi üreges részébe, beleértve a biztonsági tartályt. Azonban, ha a kialakítás olyan, hogy egyes üreges részekbe a víz be- vagy kiszivárgásának megakadályozására különleges megoldással rendelkezik – még akkor is, ha emberi tévedés történne –, az ilyen üreges részekre vonatkozóan feltételezni lehet a szivárgásmentességet. A különleges megoldásnak a következők valamelyikét kell tartalmaznia:

a)    többrétegű, megbízható vízszigetelés, amelyek közül legalább kettő hézagmentes maradna, ha a küldeménydarabot alávetnék a 6.4.11.13 b) pontban meghatározott vizs­gálatoknak; szigorú minőségellenőrzés a küldeménydarabok gyártása, karban­tartása és javítása során; és különleges vizsgálatok valamennyi küldeménydarab szállítás előtti zártságának kimutatására; vagy

b)    csak a legfeljebb 5 tömeg% urán-235 dúsítású urán-hexafluoridot tartalmazó külde­mény­darabokra:

i)      a küldeménydaraboknál a 6.4.11.13 b) pontban előírt vizsgálatok után nincs fizikai érintkezés a szelep ill. a dugó és a csomagolás bármely más része között, kivéve a csatlakozások eredeti pontjait, és ezenkívül a 6.4.17.3 bekezdésben előírt próba után a szelepek ésa  dugók szivárgásmentesek maradnak; és

ii)     a csomagolóeszközök gyártásánál, karbantartásánál és javításánál magas szintű minőségellenőrzés vizsgálatokkal összekapcsolva minden küldeménydarab tömörségének bizonyítására az egyes szállítások előtt.

6.4.11.9           Fel kell tételezni, hogy a megtartó rendszert a körülvevő legalább 20 cm-es vízréteg (vagy ezzel egyenértékű más anyag) által létrehozott közvetlen reflexió vagy olyan nagyobb járulékos reflexió éri, amelyet a csomagolást körülvevő anyag biztosít. Azonban, ha bizo­nyít­ható, hogy a megtartó rendszer a 6.4.11.13 b) pontban leírt vizsgálatok után is a csoma­golásban marad, a 6.4.11.10 c) pontban feltételezhető a küldeménydarab legalább 20 cm-es vízréteg általi közvetlen reflexiója.

6.4.11.10         A küldeménydarabnak szubkritikusnak kell lennie a 6.4.11.8 és a 6.4.11.9 bekezdés körülményei között és a legnagyobb neutron sokszorozódást eredményező küldeménydarab feltételek mellett, ami felléphet

a)    normális szállítási feltételek között (esemény mentes);

b)    a 6.4.11.12 b) pontban előírt vizsgálatok során;

c)     a 6.4.11.13 b) pontban előírt vizsgálatok során.

6.4.11.11         (fenntartva)

6.4.11.12         A normális szállítási feltétekre egy N számot kell képezni oly módon, hogy az N külde­ménydarab ötszöröse az elrendezésre és a küldeménydarab azon feltételeire nézve szub­kritikus legyen, amelyek a legnagyobb neutronsokszorozódást eredményezik össz­hangban a következőkkel:

a)    nincs semmi a küldeménydarabok között és a küldeménydarabok halmazát minden oldalról legalább 20 cm-es reflektáló vízréteg veszi körül; és

b)    küldeménydarabok állapotának feltételezetten vagy demonstráltan olyannak kell lennie, mintha alávetették volna azokat a 6.4.15 szakaszban meghatározott próbáknak.

6.4.11.13         A szállítás baleseti feltételeire egy N számot kell képezni oly módon, hogy az N küldemény­darab kétszerese az elrendezésre és a küldeménydarab azon feltételeire nézve szubkritikus legyen, amelyek a legnagyobb neutronsokszorozódást eredményezik összhangban a követ­kezőkkel:

a)    hidrogéntartalmú moderátor van a küldeménydarabok között és a halmazt minden oldalról legalább 20 cm vastag reflektáló vízréteg veszi körül; és

b)    a 6.4.15 szakaszban meghatározott próbákkal, amelyeket a következők közül a jobban korlátozó követ:

i)      a 6.4.17.2 b) pontban meghatározott próba és vagy a 6.4.17.2 c) pontban meghatározott próba, ha a küldeménydarab tömege nem több, mint 500 kg, külső méretei alapján átlagos sűrűsége nem nagyobb 1000 kg/m3-nél, vagy a 6.4.17.2 a) pontban meghatározott próba minden más küldeménydarab esetén; amit a 6.4.17.3 bekezdésben meghatározott próba követ és végül a 6.4.19.16.4.19.3 bekezdésben meghatározott próbákkal zárul a vizsgálat; vagy

ii)     a 6.4.17.4 bekezdésben meghatározott próba; és

c)     Ha a hasadóanyag bármely része kiszabadul a biztonsági tartályból a 6.4.11.13 b) pontban leírt próba után, akkor fel kell tételezni, hogy a hasadóanyag az elrendezésben levő minden küldeménydarabból kiszabadul és minden hasadóanyagot olyan konfigu­rációban és moderációban kell elrendezni, ami a legnagyobb neutron sokszorozódást eredményezi a legalább 20 cm-es vízréteg szoros reflexiójának megfelelő mértékben.

6.4.11.14         A kritikussági biztonsági mutatószámot (CSI) a hasadó anyagot tartalmazó küldemény­darabokra úgy kell meghatározni, hogy 50-et el kell osztani a 6.4.11.12 és a 6.4.11.13 bekezdésben levezetett két N érték közül a kisebbel (azaz CSI = 50/N). A kritikussági biztonsági mutatószám lehet nulla, amennyiben a küldeménydarabok korlátlan száma kritikus alatti (szubkritikus) (azaz N mindkét esetben ténylegesen végtelen).

6.4.12              Vizsgálati eljárások és a megfelelőség bizonyítása

6.4.12.1           A 2.2.7.2.3.1.3, a 2.2.7.2.3.1.4, a 2.2.7.2.3.3.1, a 2.2.7.2.3.3.2, a 2.2.7.2.3.4.1, a 2.2.7.2.3.4.2 pontban és a 6.4.26.4.11 szakaszban előírt követelményeknek való megfelelőséget a következőkben felsorolt eljárások bármelyikével vagy valamely kombinációjukkal kell bizonyítani:

a)    Különleges formájú radioaktív anyag vagy kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag esetén a mintán, a prototípuson vagy a gyártásból kivett csomagoláson elvégzett vizsgálatokkal, amikor is a vizsgálatokhoz felhasznált mintadarab vagy csomagolás tartalmának, amennyire csak lehetséges hasonlítania kell a radioaktív tartalom várható összetételére, és a vizsgálandó mintadarabot vagy csomagolást úgy kell előkészíteni, ahogyan azt szállításra átadják.

b)    Megfelelő mértékben hasonló esetben korábban elvégzett bizonyítási eljárásra való hivatkozással.

c)     Olyan, alkalmas léptékű modelleken végzett vizsgálatokkal, amelyek tartalmazzák a vizsgált mintadarab lényeges jellemzőit, olyan esetekben, amikor a mérnöki tapasztalat szerint az ilyen vizsgálatok eredményei tervezési célokra alkalmasak. Amennyiben ilyen modellt használnak, bizonyos vizsgálati paramétereket, mint pl. az átdöfő rúd átmérőjét vagy a halmazolási terhelést, megfelelően módosítani kell.

d)    Számítással vagy ésszerű indokok alapján, amennyiben a számítási eljárások és a paraméterek általánosan elfogadottak, megbízhatók vagy hagyományosak.

6.4.12.2           Miután a mintadarab, prototípus vagy minta vizsgálata megtörtént, megfelelő értékelési módszert kell alkalmazni annak tanúsítására, hogy a 2.2.7.2.3.1.3, a 2.2.7.2.3.1.4, a 2.2.7.2.3.3.1, a 2.2.7.2.3.3.2, a 2.2.7.2.3.4.1, a 2.2.7.2.3.4.2 pont vizsgálatokra vonatkozó előírásait és a 6.4.26.4.11 szakasz követelményeit betartották.

6.4.12.3           Minden mintadarabot a próbák előtt azonosítás céljából meg kell vizsgálni, és a hiányosságokat vagy sérüléseket jegyzőkönyvezni kell a következők szerint:

a)    eltérés a gyártási mintától;

b)    gyártási hibák;

c)     korrózió vagy más elhasználódás; és

d)    külső alakváltozás.

A küldeménydarab biztonsági tartályának egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. A mintadarab külső jellegzetességeinek egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, hogy a mintadarab bármely részére egyszerűen és világosan hivatkozni lehessen.

6.4.13              A biztonsági tartály és a sugárárnyékolás sértetlenségének vizsgálata és a biztonsági kritikusság értékelése

A 6.4.156.4.21 szakaszban meghatározott minden egyes próba, vizsgálati csoport ill.alkalmazandó vizsgálatsorozat után:

a)         a hibákat és a sérülést azonosítani és jegyzőkönyvezni kell;

b)    meg kell határozni, hogy a biztonsági tartály és a sugárárnyékolás megőrizte-e zártságát a vizsgált küldeménydarabra vonatkozóan a 6.4.26.4.11 szakaszban előírt mértékben; és

c)     hasadóanyagot tartalmazó küldeménydaraboknál meg kell határozni, hogy a 6.4.11.16.4.11.14 bekezdésben előírt értékelésnél az egy vagy több küldeménydarabra alkalmazott feltételezések és körülmények érvényesek-e.

6.4.14              Ütközőlap ejtési vizsgálatokhoz

A 2.2.7.2.3.3.5 a), a 6.4.15.4, a 6.4.16 a), a 6.4.17.2 és a 6.4.20.2 bekezdésben meghatározott ejtési vizsgálatokhoz az ütközőlapnak olyan jellegű sima, vízszintes felületűnek kell lennie, hogy a mintadarab felütközése során létrejött elmozdulás vagy alakváltozás által okozott ellenállás növekedése ne növelje észrevehető módon a mintadarab károsodását.

6.4.15              Vizsgálat a normális szállítási körülmények elviselésének bemutatására

6.4.15.1           A vizsgálat vízpermet, szabadejtési, halmazolási és átdöfési próbából áll. A küldeménydarab mintadarabjait alá kell vetni a szabadejtési, halmazolási és átdöfési próbáknak, előtte azonban minden esetben el kell végezni a vízpermet-próbát. Egy mintadarabot lehet használni az összes vizsgálathoz, feltéve, hogy a 6.4.15.2 bekezdés követelményei teljesülnek.

6.4.15.2           A vízpermet-próba és az utána következő vizsgálat közötti időtartamnak annyinak kell lennie, hogy a víz beszívódása a legnagyobb mértékű legyen a mintadarab külsejének észre­vehető száradása nélkül. Ha semmi nem szól ellene, akkor ennek az időtartamnak két órának kell lennie, ha a vízpermet egyszerre négy irányból hat. Nem kell szünetet tartani, ha a víz­permet a négy irányból egymás után éri a mintadarabot.

6.4.15.3           Vízpermetpróba: A mintadarabot úgy kell alávetni a vízpermetpróbának, hogy az ki legyen téve legalább egy óra hosszat tartó, óránként mintegy 5 cm intenzitású esőnek megfelelő hatásnak.

6.4.15.4           Szabadejtési próba: a mintadarabot úgy kell az ütközőlapra ejteni, hogy a vizsgálandó – biztonsági szempontból legfontosabb – részeket a legnagyobb károsodás érje.

a)    A mintadarab legalsó pontjától az ütközőlap felső felületéig mért ejtési magasság nem lehet kevesebb, mint a 6.4.15.4 táblázatban a tömeg függvényében megadott távolság. Az ütközőlapnak olyannak kell lennie, ahogyan a 6.4.14 szakaszban meg van határozva.

b)    Az 50 kg-nál nem nagyobb tömegű, szögletes, papírlemez vagy fa küldeménydarabok egy külön példányát 0,3 m magasságból mindegyik sarkára le kell ejteni.

c)     A 100 kg-nál nem nagyobb tömegű hengeres papírlemez küldeménydarabok egy külön példányát 0,3 m magasságból mindkét végén a kör alakú perem minden egyes körnegyedére le kell ejteni.

6.4.15.4 táblázat         Ejtési magasságok a küldeménydarabok normális szállítási körül­ményeinek vizsgálatához

A küldeménydarab tömege (kg)

Szabad ejtési magasság (m)

     a küldeménydarab tömege < 5 000

1,2

  5 000 £ a küldeménydarab tömege < 10 000

0,9

10 000 £ a küldeménydarab tömege < 15 000

0,6

15 000 £ a küldeménydarab tömege

0,3

 

6.4.15.5           Halmazolási próba: kivéve azokat az eseteket, amikor a csomagolás alakja a halmazolást nem teszi lehetővé, a mintadarabot 24 órán át olyan nyomóterhelés hatásának kell kitenni, amely a következő terhelések közül a nagyobb:

a)    a küldeménydarab legnagyobb tömegének ötszörösével megegyező terhelés; és

b)    a küldeménydarab függőleges vetületi felülete és 13 kPa szorzatával megegyező terhelés.

A terhelésnek egyenletesen kell a mintadarab két, egymással szemben levő oldalára hatnia, amelyek közül az egyik az alaplap legyen, amelyen a küldeménydarab általában nyugszik.

6.4.15.6           Átdöfési próba: A mintadarabot kemény, sík, vízszintes lapra kell helyezni, amelynek nem szabad észrevehető módon elmozdulnia a próba végrehajtása során.

a)    A 3,2 cm-es átmérőjű hengeres, félgömbben végződő, 6 kg tömegű rudat hossz­tenge­lyével függőlegesen úgy kell a mintadarab leggyengébb részének közepére ejteni, hogy ha elég mélyen hatol be, éppen a biztonsági tartályt találja el. A próba végre­hajtása során a rúd nem szenvedhet észrevehető alakváltozást.

b)    Az ejtési magasságnak a rúd alsó végétől a mintadarab felső felületén azon pontig, ahová az ejtés irányul, 1 m-nek kell lennie.

6.4.16     Folyadékok és gázok szállítására tervezett A típusú küldeménydarabok kiegészítő vizsgálata

Egyetlen vagy más-más mintadarabot kell a következő próbák mindegyikének alávetni, kivéve, ha a próbák valamelyike bizonyíthatóan szigorúbb a kérdéses mintadarabra, mint a többi. Ez utóbbi esetben egy mintadarabot kell a legszigorúbb próbának alávetni.

a)    Szabadejtési próba: A mintadarabot úgy kell az ütközőlapra ejteni, hogy a védelmet a legnagyobb károsodás érje. Az ejtési magasságnak a mintadarab legalsó részétől az ütközőlap felső felületéig 9 m-nek kell lennie. Az ütközőlapnak olyannak kell lennie, ahogy a 6.4.14 szakaszban meg van határozva.

b)    Átdöfési próba: A mintadarabot alá kell vetni a 6.4.15.6 bekezdésben meghatározott próbának, azzal az eltéréssel, hogy az ejtési magasságot a 6.4.15.6 b) pontban meghatározott 1 m-ről 1,7 m-re kell növelni.

6.4.17              Vizsgálatok a szállítás közben bekövetkező balesetekkel szembeni ellenálló képesség bemutatására

6.4.17.1           A mintadarabot a 6.4.17.2 és a 6.4.17.3 bekezdésben meghatározott próbák halmozott hatásának kell alávetni a felsorolás sorrendjében. A próbákat követően vagy ugyanezt vagy egy másik mintadarabot vízbe merítési próbá(k)nak kell alávetni a 6.4.17.4 bekezdésben és ha alkalmazható, a 6.4.18 szakaszban meghatározottak szerint.

6.4.17.2           Mechanikai próba: A mechanikai próba három különböző ejtési vizsgálatból áll. Minden mintadarabot a 6.4.8.8 vagy a 6.4.11.13 bekezdésben meghatározott ejtéseknek kell alávetni. Az ejtési próbák sorrendjét úgy kell megválasztani, hogy a mechanikai vizsgálat befejezése után a mintadarab károsodása az azt követő hőpróba során a legnagyobb mértékű legyen.

a)    Az 1. ejtés során a mintadarabot úgy kell az ütközőlapra ejteni, hogy az a legnagyobb sérülést szenvedje el, és az ejtési magasságnak a mintadarab legalsó pontjától az ütközőlap felső felületéig 9 m-nek kell lenni. Az ütközőlapnak olyannak kell lenni, ahogy a 6.4.14 szakaszban meg van határozva.

b)    A 2. ejtés során a mintadarabot oly módon kell ejteni, hogy abban az ütközőlapra függőlegesen rögzített hegyes rúd a legnagyobb sérülést okozza. Az ejtési magas­ságnak a mintadarab ütközésre szánt pontja és a rúd felső felülete között 1 m-nek kell lennie. A rúdnak szerkezeti acélból készült, tömör hengeres testnek kell lennie, amelynek keresztmetszete 15 cm ± 0,5 cm átmérőjű, és hosszúsága 20 cm, hacsak hosszabb rúd nem idézhet elő nagyobb károsodást. Ez esetben a legnagyobb károsodást okozó, elegendő hosszúságú rudat kell alkalmazni. A rúd felső végének sík, vízszintes felületűnek kell lennie, szélének lekerekítési sugara ne legyen több, mint 6 mm. Az ütközőlapnak, amelyből a rúd kiemelkedik, a 6.4.14 szakasz szerintinek kell lennie.

c)     A 3. ejtés során a mintadarabot dinamikus összenyomási próbának kell alávetni; a mintadarabot ütközőlapra kell fektetni, és úgy kell ráejteni 9 m magasból 500 kg tömeget, hogy a mintadarab a legnagyobb károsodást szenvedje el. A tömegnek 1 m x 1 m-es szilárd szerkezeti acél lapnak kell lennie, és vízszintes helyzetben kell leesnie. Az acél lap alsó felületének éleit és sarkait legfeljebb 6 mm-es sugárral le kell kere­kíteni Az ejtési magasságot a tömeg alsó lapja és a mintadarab legmagasabb pontja között kell mérni. Az ütközőlapnak, amelyen a mintadarab elhelyezkedik, a 6.4.14 szakasz szerintinek kell lennie.

6.4.17.3           Hőpróba: A mintadarabnak 38 °C-os környezeti hőmérsékleten termikus egyensúlyban kell lennie a 6.4.8.6 táblázatban meghatározott napbesugárzási körülmények és a radioaktív tartalomból a küldeménydarab belsejében történő – a tervezésnél alapul vett – legnagyobb mértékű hőfejlődés feltételei mellett. Alternatívaként ezen paraméterek bármelyike eltérő értékű is lehet a próba előtt és alatt, amennyiben a küldeménydarab megfelelő reakciójának értékelése során ezt figyelembe veszik.

A hőpróbának a következőkből kell állnia:

a)    a mintadarab teljes egészét 30 percig olyan termikus környezetbe kell helyezni, ami legalább akkora hőfluxust biztosít, mint a szénhidrogén-levegő keverék lángja kellően nyugodt környezeti körülmények mellett, legalább 800 °C közepes lánghőmérséklet és legalább 0,9 közepes kisugárzási tényező esetén; a mintát teljesen lánggal körülvéve a felület abszorpciós tényezőjének vagy 0,8-nak vagy olyan értékűnek kell lennie, amelyet a küldeménydarab a meghatározott tűz hatására feltételezhetően mutatna; majd ezt követően

b)    a mintadarabot elegendően hosszú ideig 38 °C-os környezeti hőmérsékletnek kell kitenni, a 6.4.8.6 táblázatban meghatározott napbesugárzási körülményeknek és a radioaktív tartalomból a küldeménydarab belsejében történő legnagyobb mértékű hőfejlődés felté­telei mellett, hogy a hőmérséklet a küldeménydarab minden részében csökkenjen és/vagy elérje a kezdeti állandósult körülményeket. Alternatívaként ezen paraméterek bár­melyike eltérő értékű is lehet a próba előtt és alatt, amennyiben a küldeménydarab viselkedésének értékelése során ezt megfelelő módon figyelembe veszik.

A próba alatt és után a mintát nem kell mesterségesen hűteni és a minta anyagának esetleges égését hagyni kell természetes módon folytatódni.

6.4.17.4           Vízbe merítési próba: A mintadarabot legalább 15 m vízoszlop nyomásával azonos nyomású víz alatt kell tartani legalább nyolc órán keresztül olyan helyzetben, amelyik a legnagyobb sérüléshez vezet. Ilyen nyomásnak tekinthető a legalább 150 kPa külső nyomás (túlnyomás).

6.4.18              Fokozott vízbe merítési próba a 105A2-nél nagyobb aktivitást tartalmazó B(U) és B(M) típusú küldeménydarabokra és C típusú küldeménydarabokra

Fokozott vízbe merítési próba: A mintadarabot legalább 200 m vízoszlop nyomásával azonos nyomású vízben (víz alatt) kell tartani legalább egy órán keresztül. Ilyen nyomásnak tekinthető a legalább 2 MPa külső nyomás (túlnyomás).

6.4.19              Hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok vízszivárgás-próbája

6.4.19.1           Az olyan küldeménydarabokat, amelyeknél a víz beszivárgást és kiszivárgást a legnagyobb reaktivitást eredményezőnek feltételezték a 6.4.11.86.4.11.13 bekezdés szerinti értékelés céljából, mentesíteni kell a próba alól.

6.4.19.2           Mielőtt a mintadarabot a következőkben ismertetett vízszivárgási próbának alávetnék, el kell végezni rajta a 6.4.17.2 b) pont szerinti próbát és a 6.4.17.2 a) vagy c) pont szerinti próbát, mint azt a 6.4.11.13 bekezdés előírja, továbbá a 6.4.17.3 bekezdésben előírt próbát.

6.4.19.3           A mintadarabot legalább 0,9 m vízoszlop nyomásával azonos víznyomás alatt kell tartani legalább nyolc órán keresztül olyan helyzetben, amelynél a legnagyobb szivárgás várható.

6.4.20              A C típusú küldeménydarabok vizsgálata

6.4.20.1           A küldeménydarabokat meghatározott sorrendben alá kell vetni a következő próbáknak:

a)    a 6.4.17.2 a), a 6.4.17.2 c), a 6.4.20.2 és a 6.4.20.3 bekezdésben előírt próbák; és

b)    a 6.4.20.4 bekezdésben előírt próba.

Az a) és b) pont szerinti próbákat nem szükséges ugyanazon a mintadarabon végrehajtani.

6.4.20.2           Átlyukasztási/felhasítási próba: A mintát szerkezeti acélból készült, függőleges, tömör acél­test károsító hatásának kell kitenni. A küldeménydarab-minta helyzetének és a felütközési pontnak a minta felületén való elhelyezkedésének olyannak kell lennie, hogy a 6.4.20.1 a) pontban meghatározott vizsgálatsorozat eredményeként a legnagyobb sérülés következzen be.

a)    A 250 kg-nál kisebb tömegű küldeménydarabot képviselő mintát az ütközőlapra kell helyezni és ki kell tenni a kiválasztott ütközési pont felett 3 m magasból leeső 250 kg tömegű acéltest hatásának. Ennél a próbánál az acéltestnek 20 cm átmérőjű, 30 cm hosszú hengeres rúdnak kell lennie, amelynek egyenes csonkakúp alakú felütköző végénél az átmérő 2,5 cm, szélének lekerekítési sugara ne legyen több, mint 6 mm. Az ütközőlapnak, amelyre a mintát állítani kell, a 6.4.14 szakasz szerintinek kell lennie;

b)    250 kg vagy nagyobb tömegű küldeménydarab esetén az acéltestet a felütköző végével felfelé az ütközőlapra kell állítani és a mintát kell ráejteni. Az ejtési magasságnak a minta felütközési pontjától az acéltest felső felületéig mérve 3 m-nek kell lennie. Ehhez a próbához az acéltestnek ugyanolyan jellemzőkkel és méretekkel kell bírnia, mint ahogy az előző a) bekezdésben meg van határozva, azzal az eltéréssel, hogy az acéltest hosszának és tömegének olyannak kell lennie, ami a minta legnagyobb mértékű sérülését okozza. Az ütközőlapnak, amelyre az acéltestet alapjával rá kell állítani, a 6.4.14 szakasz szerintinek kell lennie.

6.4.20.3           Fokozott hőpróba: a próbát a 6.4.17.3 bekezdésben meghatározott körülmények között kell végrehajtani, azzal az eltéréssel, hogy a mintadarabot a termikus környezetnek 60 perc időtartamra kell kitenni.

6.4.20.4           Ütőpróba: a mintát a legnagyobb sérülést okozó helyzetben legalább 90 m/s felütközési sebességgel kell az ütközőlapnak ütköztetni. Az ütközőlapnak a 6.4.14 szakasz szerintinek kell lennie azzal az eltéréssel, hogy az ütközőfelület bármilyen irányban elhelyezhető, ha merőleges a minta pályájára.

6.4.21              A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó csomagolóeszközök vizsgálata

6.4.21.1           Minden csomagolóeszközt és üzemi, ill. szerkezeti szerelvényeit vagy együttesen vagy külön-külön első alkalommal az üzembe helyezés előtt és később időszakonként meg kell vizsgálni. Ezt a vizsgálatot az illetékes hatóság egyetértésével kell végrehajtani és tanúsítani.

6.4.21.2           Az üzembe helyezés előtti vizsgálat a gyártási típus vizsgálatából, szerkezetvizsgálatból, tömörségvizsgálatból, víztérfogat-meghatározásból és az üzemi szerelvények kielégítő működésének vizsgálatából áll.

6.4.21.3           Az időszakos vizsgálat szemrevételezésből, szerkezetvizsgálatból, tömörségvizsgálatból és az üzemi szerelvények kielégítő működésének vizsgálatából áll. Az időszakos vizsgálat határideje legfeljebb öt év. Azokat a csomagolóeszközöket, amelyek ezen ötéves idő­tartamon belül nem kerültek vizsgálatra, szállítás előtt az illetékes hatóság által jóváhagyott program szerint kell felülvizsgálni. Ezek csak az időszakos vizsgálatra vonatkozó teljes körű program végrehajtása után tölthetők meg ismét.

6.4.21.4           A gyártási típus vizsgálatnak bizonyítania kell a gyártási típus és a gyártási program előírásainak betartását.

6.4.21.5           A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluorid befogadására szolgáló csomagolóeszközöket legalább 1,38 MPa nyomással folyadéknyomás-próbának kell alávetni, de ha a próbanyomás 2,76 MPa-nál kevesebb, a minta többoldalú jóváhagyást igényel. A csomagolóeszközök ismételt vizsgálatára más, azonos értékű, roncsolásmentes vizsgálat többoldalú jóváhagyás esetén alkalmazható.

6.4.21.6           A tömörségvizsgálatot olyan eljárással kell végezni, amely biztonsági tartálynál 0,1 ­Pa·l/s (10-6 bar·l/s) érzékenységgel képes a szivárgás megállapítására.

6.4.21.7           A csomagolóeszköz víztérfogatát 15 °C-ra vonatkoztatva ± 0,25% pontossággal kell meg­határozni. A térfogatot a 6.4.21.8 bekezdésben előírt táblán fel kell tüntetni.

6.4.21.8           Minden csomagolóeszközre nem korrodáló fémből készült táblát kell tartós módon egy könnyen hozzáférhető helyre erősíteni. A tábla felerősítésének módja nem befolyásolhatja a csomagolóeszköz szilárdságát. A táblára legalább a következő adatokat kell beütéssel vagy más hasonló eljárással felvinni:

     az engedély száma;

         a gyártó sorozatszáma;

         legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás);

         próbanyomás (túlnyomás);

         tartalom: urán-hexafluorid;

         űrtartalom literben;

         az urán-hexafluorid töltet megengedett legnagyobb tömege;

         saját tömeg;

         az üzembe helyezés előtti vizsgálat és az utoljára végrehajtott időszakos vizsgálat időpontja (hónap, év);

     a vizsgálatot végző szakértő bélyegzőlenyomata.

6.4.22              A küldeménydarab minták és anyagok engedélyezése

6.4.22.1           A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabok mintáinak engedélyezésénél:

a)    minden mintához, amely kielégíti a 6.4.6.4 bekezdés követelményeit, többoldalú engedély szükséges;

b)    minden mintához, amely kielégíti a 6.4.6.1–6.4.6.3 bekezdés előírásait a minta származási országa illetékes hatóságának egyoldalú engedélye szükséges, kivéve, ha az ADR-ben egyébként többoldalú engedély van előírva.

6.4.22.2           Minden egyes B(U) és C típusú küldeménydarab mintához egyoldalú engedély kell, kivéve:

a)    a hasadó anyag küldeménydarab mintáját, ami a 6.4.22.4, a 6.4.23.7 bekezdés és az 5.1.5.2.1 pont hatálya alá esik és amelyhez többoldalú engedély kell; és

b)    a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag B(U) típusú küldeménydarab mintáját, amelyhez többoldalú engedély kell.

6.4.22.3           Minden B(M) típusú küldeménydarab mintához, beleértve a hasadó anyagot tartalmazót, amely a 6.4.22.4, a 6.4.23.7 bekezdés és az 5.1.5.2.1 pont hatálya alá is esik, és a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagot tartalmazókat, többoldalú engedély szükséges.

6.4.22.4           Minden olyan hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarab mintához, , amely a 2.2.7.2.3.5 a) – f) alpontok, a 6.4.11.2 és a 6.4.11.3 bekezdés valamelyike szerint nincs mentesítve,, többoldalú engedély szükséges.

6.4.22.5           A különleges formájú radioaktív anyag mintájához egyoldalú engedély kell. A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag mintájához többoldalú engedély szükséges (lásd a 6.4.23.8 bekezdést is).

6.4.22.6           A 2.2.7.2.3.5 pont f) alpontja alapján a „HASADÓ” besorolás alól mentesített hasadóanyag mintájához több­oldalú engedély szükséges.

6.4.22.7           A készüléket vagy gyártmányt tartalmazó, a 2.2.7.2.2.2 pont b) alpontja alapján mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határ meghatározásához több­oldalú engedély szükséges.

6.4.22.8           Valamely ADR Szerződő Féltől származó bármely mintát, amelyhez egyoldalú engedély kell, ezen állam illetékes hatóságának kell engedélyeznie. Amennyiben az az állam, amely­ben a küldeménydarab mintát tervezték, nem ADR Szerződő Fél, a szállítás csak akkor enge­délyezett, ha:

a)    ez az állam tanúsítványt állít ki, amely szerint a küldeménydarab minta megfelel az ADR műszaki előírásainak és ezt a tanúsítványt valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatósága elismeri;

b)    amennyiben nincs tanúsítvány, ill. a küldeménydarab minta ADR Szerződő Fél általi elismerése mellékelve, a küldeménydarab mintáját valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatósága engedélyezi.

6.4.22.9           Az átmeneti előírások alapján engedélyezett mintákra lásd az 1.6.6 szakaszt.

6.4.23              Engedély iránti kérelmek és engedélyek a radioaktív anyagok szállításához

6.4.23.1           (fenntartva)

6.4.23.2           Szállítási engedély iránti kérelem

6.4.23.2.1        A szállítási engedély iránti kérelem nek tartalmaznia kell:

a)    a szállítási időszakot, amelyre az engedélyt kérik;

b)    a tényleges radioaktív tartalom adatait, a tervezett szállítási módokat, a járműtípust és a lehetséges vagy tervezett szállítási útvonalat; és

c)     annak részletezését, hogy milyen módon hajtják végre a küldeménydarab-mintának az 5.1.5.2.1 pont a) v), vi), ill. vii) alpont szerint kiállított engedélyokiratában nevesített óvórendszabályokat és adminisztratív vagy üzemi ellenőrzéseit.

6.4.23.2           Az SCO-III tárgy szállítási engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell:

a)           egy nyilatkozatot arról, hogy a küldemény milyen szempontok  és okok alapján tekinthető SCO-III tárgynak;

b)           egy igazolást az SCO-III tágy választásának bizonyításra, hogy

i)     jelenleg nem létezik alkalmas csomagolás;

ii)    egy csomagolás tervezése és/vagy gyártása vagy a tárgy szétszerelésének gyakorlati kivitelezése, műszaki vagy gazdasági szempontból nem megvalósítható;

iii)    nem  létezik más, működőképes alternatíva;

c)         a javasolt radioaktív tartalmak részletes leírását, utalva azok fizikai és kémiai állapotára és a kibocsátott sugárzás jellegére;

d)         az SCO-III tárgyak tervezésének részletes leírását, beleértve az összes műszaki rajzot és a gyártás során felhasznált anyagok jegyzékét valamint agyártási eljárásokat;

e)         minden olyan információt, amely szükséges az illetékes hatóság meggyőzéséhez ,a 4.1.9.2.4 e) pont követelményeinek ,és adott esetben a 7.5.11 szakasz CV33 (2) különleges előírás  követelményeinek teljesüléséről;

f)          a szállítási tervet;

g)         az alkalmazott irányítási rendszer specifikációját, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja.

6.4.23.3           A külön megegyezés alapján történő szállításra vonatkozó engedély iránti kérelemnek minden olyan információt tartalmaznia kell, ami szükséges az illetékes hatóság meg­győzésére, bizonyítva, hogy a szállítás során az általános biztonság legalább annak megfelel, amely fennállna akkor, ha az ADR minden vonatkozó előírását betartották volna.

Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)    felvilágosítást arra, hogy a szállítást milyen vonatkozásban és milyen okokból nem lehet az ADR vonatkozó előírásaival teljes összhangban végrehajtani;

b)    adatokat a különleges biztonsági előírásokra vagy különleges adminisztratív vagy üzemi ellenőrzésekre, amelyeket a szállítás során végre kell hajtani, hogy az ADR vonatkozó előírásaitól való eltéréseket ellensúlyozzák.

6.4.23.4           A B(U) típusú vagy C típusú küldeménydarab minta engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)    a tervezett radioaktív tartalom részletes leírását, adatokat annak fizikai és kémiai állapotára és a kibocsátott sugárzás fajtájára;

b)    a gyártási minta részletes leírását, beleértve a teljes körű szerkezeti rajzokat, anyag­jegyzéket és az alkalmazandó gyártási eljárást;

c)     jegyzőkönyvet a vizsgálatokról és azok eredményeiről, vagy számítási eljárásról vagy más bizonyítékot arra, hogy a minta a vonatkozó előírásoknak megfelel;

d)    a javasolt üzemelési és karbantartási utasításokat a küldeménydarab használatához;

e)    ha a küldeménydarab 100 kPa túlnyomásnál nagyobb legnagyobb normál üzemi nyo­másra van kialakítva, az engedély iránti kérelemnek ki kell térni a biztonsági tartály gyártásához felhasznált anyagokra, azok specifikációira, a mintavételre és az el­végzendő vizsgálatokra;

f)     ha a küldeménydarab tárolás után szállításra kerül, az öregedési folyamatokra vonatkozó feltételezéseket a biztonsági vizsgálatban és a javasolt üzemelési és karbantartási utasításokban igazolni kell;

g)    ha a tervezett radioaktív tartalom besugárzott nukleáris fűtőelem, a kérelmezőnek a biztonsági vizsgálatokban szereplő minden feltételezést, amely a fűtőelem tulajdon­sá­gaira vonatkozik, ki kell fejtenie és igazolnia kell, és le kell írnia az esetleges szállítást megelőző intézkedéseket, mint azt a 6.4.11.5 b) pont előírja;

h)    minden különleges rakodási feltételt, amely a küldeménydarabból a biztonságos hő­elvezetéshez szükséges, figyelembe véve az alkalmazásra kerülő különböző szállítási módokat, jármű- és konténertípusokat;

i)      a küldeménydarabot ábrázoló, 21 x 30 cm-nél nem nagyobb, másolható képet, ami bemutatja a küldeménydarab összeállítását;

j)      az alkalmazott irányítási rendszer specifikációját, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja; és

k)     a tárolás után szállításra kerülő küldeménydarabnál a GAP elemzési programban meghatározott módszeres eljárást az alkalmazandó előírások változásainak, a műszaki ismeretek változásainak és a küldeménydarab -  minta állapotának tárolás közben történő változásainak időszakos értékelésére.

6.4.23.5           A B(M) típusú küldeménydarab mintára vonatkozó engedély iránti kérelmének a 6.4.23.4 bekezdésben a B(U) típusú küldeménydarabra előírt adatokon kívül kiegészítésképpen a következőket kell tartalmaznia:

a)    a 6.4.7.5, a 6.4.8.46.4.8.6 és a 6.4.8.96.4.8.15 bekezdésben meghatározott azon követelmények felsorolását, amelyeknek a küldeménydarab nem felel meg;

b)    a kiegészítésként tervezett üzemeltetési óvóintézkedéseket, amelyeket a szállítás alatt kell végrehajtani, és amelyeket az ADR egyébként nem ír elő, de szükségesek ahhoz, hogy a küldeménydarab biztonsága megmaradjon vagy az előző a) pontban felsorolt hiányosságok ellensúlyozásához;

c)     a szállítási módokra vonatkozó bármilyen korlátozás bejelentését, és az esetleges külön­leges berakási, szállítási, kirakási vagy kezelési eljárásokat; és

d)    a szállítás alatt várhatóan fellépő, a tervezés során figyelembe vett, különböző környezeti feltételekre (hőmérséklet, napsugárzás) vonatkozó nyilatkozatot.

6.4.23.6           A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabok mintáira vonat­kozó engedély kérelemnek tartalmaznia kell minden információt, amely az illetékes ható­ságot meggyőzheti arról, hogy a minta megfelel a 6.4.6.1 bekezdés előírásainak és az alkal­mazott irányítási rendszer leírását, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja.

6.4.23.7           A hasadó anyagot tartalmazó küldeményre vonatkozó engedély kérelemnek tartalmaznia kell minden információt, amely az illetékes hatóságot meggyőzheti arról, hogy a minta megfelel a 6.4.11.1 bekezdés előírásainak és az alkalmazott irányítási rendszer leírását, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja.

6.4.23.8           A különleges formájú radioaktív anyag és a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag mintára vonatkozó engedély kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)    a radioaktív anyag, vagy ha kapszuláról van szó, a tartalom pontos leírását, különösen a fizikai és kémiai állapot megadásával;

b)    az alkalmazott kapszula gyártási típusának pontos leírását;

c)     jelentést az elvégzett vizsgálatokról és azok eredményeiről, vagy a számításokról, amelyek bizonyítják, hogy a radioaktív anyag megfelel az előírásoknak, vagy más bizonyítékot arra, hogy a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag kielégíti az ADR vonatkozó előírásait;

d)    az alkalmazott irányítási rendszer leírását, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja; és

e)    a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag feladása során a szállítás előtt elvégezni javasolt teendőket.

6.4.23.9           A 2.2.7.2.3.5 pont f) alpontja alapján, a 2.2.7.2.1.1 pont táblázata szerinti „HASADÓ” besorolás alól mentesített hasadóanyag mintára vonatkozó engedély kérelemnek a követke­zőket kell tartalmaznia:

a)    az anyag részletes leírását, különösen a fizikai és kémiai állapot megadásával;

b)    jelentést az elvégzett vizsgálatokról és azok eredményeiről, vagy a számításokról, amelyek bizonyítják, hogy az anyag képes megfelelni a 2.2.7.2.3.6 pont követel­mé­nyeinek;

c)     az alkalmazott irányítási rendszer leírását, mint azt az 1.7.3 szakasz előírja;

d)    nyilatkozatot a szállítás előtti különleges teendőkről.

6.4.23.10         A készüléket vagy gyártmányt tartalmazó, mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határ meghatározására vonatkozó engedély kérelemnek a követke­zőket kell tartal­maznia:

a)    a készülék, ill. gyártmány azonosító adatait, részletes leírását, hogy milyen célra kívánják használni és milyen radionuklid(ok) van(nak) benne;

b)    a készülékben, ill. gyártmányban lévő radionuklid(ok) legnagyobb aktivitását;

c)     a készülékből, ill. gyártmányból eredő legnagyobb külső dózisteljesítményt;

d)    a készülékben, ill. gyártmányban lévő radionuklid(ok) kémiai és fizikai formáját;

e)    a készülék, ill. gyártmány szerkezeti és tervezési részleteit, különösen a radionuklidnak a szokásos, normális és baleseti szállítási körülmények közötti megtartása és árnyéko­lása vonatkozásában;

f)     az alkalmazott irányítási rendszer leírását, beleértve a radioaktív sugárforrásokra, az alkatrészekre és a késztermékekre alkalmazandó minőségvizsgálati és –ellenőrzési eljárásokat, annak biztosítására, hogy a radioaktív anyagra meghatározott legnagyobb aktivitást, és a készülékre, ill. gyártmányra meghatározott legnagyobb dózisteljesítményt ne lépjék túl, valamint a készüléket, ill. gyártmányt a gyártási típusra vonatkozó előírások szerint gyártsák;

g)    az egy küldeményben és az évente összesen várhatóan szállításra kerülő készülékek és gyártmányok legnagyobb darabszámát;

h)    a „Radiation Protection and Safety of Radiation Sources: International Basic Safety Standards” (Sugárvédelem és Radioaktív Sugárforrások Biztonsága: Alapvető nemzetközi biztonsági előírások), IAEA Biztonsági Előírások Sorozat No. GSR Part 3, IAEA, Vienna (2014) kiadvány által meghatározott alapelvek és módszertan szerinti dózis értékelést, beleértve a szokásos, normális és baleseti szállítási körülményekből származó, a szállítási dolgo­zókat és a lakosságot érő egyéni dózis értékelését, és – ha szükséges – a kollektív dózis értékelését. Ezen szállítási körülményekhez olyan reprezentatív szállítási eseményeket kell alapul venni, amelyeknek a szállítmányok ki vannak téve.

6.4.23.11         Az illetékes hatóság által kiadott minden engedélyokiratot egy azonosító jelöléssel kell ellátni. Ennek a jelölésnek a következő általános alakúnak kell lennie:

Az állam jele/szám/típus kód:

a)    A 6.4.23.12 b) pontban előírtak kivételével, az engedélyt kiadó államnak a jele, a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[13]).

b)    A számot az illetékes hatóságnak kell kiadnia és ez meghatározott mintára, meghatá­rozott szállításra vagy mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határra vonatkozik. A szállítási engedélyhez kiadott jelölésnek egyértelműen kapcsolatban kell lenni a küldeménydarab-minta engedélyéhez kiadott azonosító jelöléssel.

c)     A következő kódokat az engedélyokirat típusának jelölésére a következők szerint kell alkalmazni:

AF          A típusú küldeménydarab-minta hasadóanyagokhoz

B(U)        B(U) típusú küldeménydarab-minta [B(U)F hasadóanyaghoz]

B(M)       B(M) típusú küldeménydarab-minta [B(M)F hasadóanyaghoz]

C            C típusú küldeménydarab-minta [CF hasadóanyaghoz]

IF            Ipari küldeménydarabok hasadóanyagokhoz

S             Különleges formájú radioaktív anyagok

LD          Kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok

FE          A 2.2.7.2.3.6 pont követelményeinek megfelelő hasadóanyag

T             Szállítás

X             Külön megegyezés

AL           Alternatív aktivitás határ készülék vagy gyártmány mentesített külde­mé­nyeire.

Nemhasadó vagy hasadó-engedményes urán-hexafluoridra vonatkozó küldemény-darab-minta esetében, ha az előző kódokat nem használják, a következő kódokat kell használni:

H(U)       Egyoldalú engedély

H(M)       Többoldalú engedély.

(törölve)

6.4.23.12         Ezeket az azonosító jelöléseket a következőképpen kell alkalmazni:

a)    Minden okiratot és minden küldeménydarabot el kell látni a megfelelő azonosító jelöléssel, amely a 6.4.23.11 a), b) és, c) pontban előírt szimbólumokból áll, azzal a kivétellel, hogy küldeménydaraboknál csak a megfelelő gyártási típuskódot kell a második ferde vonal után feltüntetni, azaz a T vagy X nem jelenik meg a küldeménydarab jelölésében. Amennyiben a küldemény­darab mintára és a szállításra vonatkozó engedélyek egyetlen okirattá vannak össze­fogva, a megfelelő kódokat nem kell megismételni. Például:

A/132/B(M)F:             B(M) típusú küldeménydarab hasadóanyaghoz, amelyhez több­oldalú engedély szükséges és amelyhez az illetékes ország, Ausztria hatósága a 132 azonosító jelölést adta ki (A külde­ménydarabra fel kell vinni és a küldeménydarab-minta enge­délyokiratába be kell írni);

A/132/B(M)FT:          szállítási engedély az előzőekben megjelölt azonosítóval ellátott küldeménydarabra kiadva (Csak az engedélyokiratban kell feltüntetni);

A/137/X:                    külön megegyezés, melyet Ausztria illetékes hatósága fogadott el és a 137 azonosító jelöléssel látott el. (Csak az engedély­okiratban kell feltüntetni);

A/139/IF:                   hasadóanyagokat tartalmazó ipari küldeménydarab-minta, melyet Ausztria illetékes hatósága engedélyezett és a 139 azono­sító jelöléssel látott el (mind a küldeménydarabon, mind a küldeménydarab minta engedélyében fel kell tüntetni); és

A/145/H(U):               küldeménydarab-minta hasadó engedményes urán-hexa­fluorid­ra, amelyet Ausztria illetékes hatósága engedélyezett és a 145 azonosító jelöléssel látott el (mind a küldeménydarabon, mind a küldeménydarab minta engedélyében fel kell tüntetni).

b)    Amennyiben egy többoldalú engedély a 6.4.23.20 bekezdés szerint érvényességi záradékkal lett kiadva, csak azt a jelölést kell alkalmazni, amelyet a küldeménydarab-minta származási vagy feladási országa adott ki. Amennyiben egy többoldalú engedélyt a különböző országokban egymásután kiállított engedélyokiratok révén adnak ki, akkor minden engedélyokiratban fel kell tüntetni a megfelelő azonosító jelölést és a küldeménydarabokat, amelynek gyártási típusa ebben a formában engedélyezve lett, el kell látni minden megfelelő azonosító jelöléssel.

Például a küldeménydarab

A/132/B(M)F
CH/28/B(M)F

jelölése osztrák eredetre utal, amelyet azután egy további engedélyokirat révén Svájc is engedélyezett. Az esetleges további jelöléseket a küldeménydarabon hasonló módon egymás alatt kell feltüntetni.

c)     Az engedélyokirat felülvizsgálatát a jelölés mellett közvetlenül zárójelben kell feltüntetni. Például az A/132/B(M)F (Rev.2) a küldeménydarabra vonatkozó osztrák engedélyokirat második felülvizsgálatát, vagy az A/132/B(M)F (Rev.0) a külde­mény­darab osztrák engedélyének eredeti okiratát jelenti. Az első alkalommal történő kiadás zárójelben való feltüntetése fakultatív, a Rev.0 helyett más szavak is, pl. „eredeti kiadás” alkalmazhatók. Engedély felülvizsgálati számot csak az eredeti enge­délyt kibocsátó ország adhat.

d)    A jelölés végéhez kiegészítő szimbólumok fűzhetők zárójelben (ha ezt az egyes országokban előírják), pl. A/132/B(M)F(SP503).

e)    Nem szükséges, hogy a jelölést a csomagoláson az engedélyokirat minden felül­vizsgálatakor megváltoztassák. Az ilyen jellegű jelölésváltoztatás csak akkor szük­séges, ha az engedélyokirat felülvizsgálata a küldeménydarab-minta második ferde vonal utáni betű kódjának megváltozásával jár.

6.4.23.13         Az illetékes hatóság által a különleges formájú radioaktív anyagokra vagy kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokra kiadott valamennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a)    az okirat fajtáját;

b)    az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelét;

c)     a kiadás időpontját és az érvényesség időtartamát;

d)    az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelynek alapján a különleges formájú radioaktív anyagot vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagot engedélyezték;

e)    a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag azonosítását;

f)     a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag leírását;

g)    a különleges formájú radioaktív anyag vagy a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag tervének részletes leírását, amely tartalmazhat rajzokra való hivatkozásokat;

h)    a radioaktív tartalom részletes leírását, amely tartalmazza a szóban forgó aktivitások értékét, és tartalmazhatja a fizikai és kémiai állapotának leírását;

i)      az alkalmazott irányítási rendszer részletes leírását, mint az az 1.7.3 szakaszban elő van írva;

j)      a kérelmező által szolgáltatandó, a szállítás előtt végrehajtandó különleges teendőkre vonatkozó információkra való hivatkozást;

k)     ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, hivatkozást a kérelmező kilétére;

l)      az igazolást kiállító hivatalnok nevét és aláírását.

6.4.23.14         Az illetékes hatóság által a „HASADÓ” besorolás alól mentesített anyagra  kiadott vala­mennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a)    az okirat fajtáját;

b)    az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelét;

c)     a kiadás időpontját és az érvényesség időtartamát;

d)    az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelynek alapján a mentesítést engedélyezték;

e)    a mentesített anyag leírását;

f)     a mentesített anyagra vonatkozó korlátozó előírásokat;

g)    az alkalmazott irányítási rendszer részletes leírását, mint az az 1.7.3 szakaszban elő van írva;

h)    a kérelmező által szolgáltatandó, a szállítás előtt végrehajtandó különleges teendőkre vonatkozó információkra való hivatkozást;

i)      ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, hivatkozást a kérelmező kilétére;

j)      az igazolást kiállító hivatalnok nevét és aláírását;

k)     a 2.2.7.2.3.6 pontnak való megfelelőséget bizonyító dokumentumokra való hivatkozást.

6.4.23.15         Az illetékes hatóság által a külön megegyezésekről kiadott valamennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a)    az okirat fajtáját;

b)    az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelet;

c)     a kiadás időpontját és az érvényesség időtartamát;

d)    a szállítási módo(ka)t;

e)    bármilyen korlátozást a szállítási módra, a szállító jármű, ill. a konténer típusára és szükség esetén az útvonalra vonatkozó utasításokat;

f)     az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelyek alapján a külön megegyezést jóváhagyták;

g)    a következő nyilatkozatot: „Ez az igazolás nem mentesíti a feladót azon előírások teljesítése alól, amelyet bármelyik ország kormánya hozott, amelyen keresztül vagy ahova a küldeménydarabot szállítják”;

h)    hivatkozást egy alternatív radioaktív tartalomra vonatkozó igazolásra, egy illetékes hatóság másik engedélyére, vagy kiegészítő műszaki adatokra vagy információra, ha ezt az illetékes hatóság szükségesnek tartja;

i)      a csomagolás leírását, hivatkozással a tervrajzokra vagy a tervek részletes ismerte­tésére. Ha az illetékes hatóság megfelelőnek tartja, a küldeménydarab össze­állítását mutató, 21 cm x 30 cm-nél nem nagyobb tervrajz másolat csatolása is elfogadható a csomagolás rövid leírásának mellékelésével, amely tartalmazza a gyártási anyagokat, a bruttó tömeget, a főbb külső méreteket és a megjelenést;

j)      az engedélyezett radioaktív tartalom leírását, beleértve a radioaktív tartalom bármilyen korlátozását, amely a csomagolás természetéből nem magától értetődő. Ennek tartal­maznia kell a fizikai és a kémiai tulajdonságok leírását, a vele járó aktivitásokat (bele­értve az izotópváltozatok ilyen tulajdonságait, ha ilyenek vannak), a tömegeket gramm­ban (hasadóanyagoknál, ill. az egyes hasadónuklidoknál), és azt, hogy külön­leges formájú anyagról, kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról vagy a 2.2.7.2.3.5 f) alpont szerint mentesített hasadóanyagról van-e szó;

k)     a hasadóanyagok számára tervezett küldeménydaraboknál kiegészítésként:

i)      az engedélyezett radioaktív tartalom részletes leírását;

ii)     a kritikussági biztonsági mutatószám értékét;

iii)    hivatkozást olyan dokumentációra, amely bizonyítja a küldeménydarab kritikussági biztonságát;

iv)    minden különleges sajátosságot, amelynek alapján a víz hiányát feltételezték üres terekben a kritikussági értékelés során;

v)     a kritikussági értékelésnél figyelembe vett neutron sokszorozódás megengedett változtatását (a 6.4.11.5 b) pont szerint) a tényleges besugárzási tapasztalatok alapján;

vi)    a környezeti hőmérséklet tartományt, amelyet a külön megegyezés tartalmaz;

l)      a járulékos üzemeltetési intézkedések pontos felsorolását, amelyeket a küldemény előkészítése, berakása, szállítása, kirakása és kezelése megkíván, beleértve a biztonságos hőelvezetésre vonatkozó minden különleges rakodási előírást;

m)   ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, a külön megegyezés indoklását;

n)    a külön megegyezés alapján történő szállítás miatti intézkedések leírását;

o)    hivatkozást azokra az információkra, amelyeket a kérelmező szolgáltatott a csomagolás használatára vonatkozóan vagy azokra a különleges intézkedésekre, amelyeket a szállítás megkezdése előtt el kell végezni;

p)    nyilatkozatot a tervezéskor feltételezett környezeti körülményekre vonatkozóan, ha azok nem felelnek meg a 6.4.8.5, a 6.4.8.6, illetve a 6.4.8.15 bekezdésben meghatározottaknak;

q)    minden vészhelyzeti intézkedést, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart;

r)     az alkalmazott irányítási rendszer részletes leírását, amint az az 1.7.3 szakaszban elő van írva;

s)     ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, hivatkozást a kérelmező és a szállító kilétére;

t)     az igazolást kiállító hivatalnok nevét és aláírását.

6.4.23.16         Az illetékes hatóság által kiadott valamennyi, a szállításra vonatkozó engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a)    az okirat fajtáját;

b)    az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelet;

c)     a kiadás időpontját és az érvényesség időtartamát;

d)    az alkalmazott nemzeti és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelyek alap­ján a szállítást jóváhagyták;

e)    bármilyen korlátozást a szállítási módra, a szállító jármű, ill. a konténer típusára és szükség esetén az útvonalra vonatkozó utasításokat;

f)     a következő nyilatkozatot: „Ez az igazolás nem mentesíti a feladót azon előírások teljesítése alól, amelyet bármelyik ország kormánya hozott, amelyen keresztül vagy ahova a küldeménydarabot szállítják”;

g)    a járulékos üzemeltetési intézkedések pontos felsorolását, amelyeket a küldemény előkészítése, berakása, szállítása, kirakása és kezelése megkíván, beleértve a bizton­ságos hőelvezetésre vonatkozó minden különleges rakodási előírást;

h)    a kérelmező által szolgáltatott információkra való hivatkozást a szállítás előtt végrehajtandó különleges tevékenységekre;

i)      hivatkozást a vonatkozó küldeménydarab minta engedélyokirat(ok)ra;

j)      a tényleges radioaktív tartalom leírását, beleértve a radioaktív tartalom bármilyen korlátozását, amely a csomagolás természetéből nem magától értetődő. Ennek tartalmaznia kell a fizikai és a kémiai tulajdonságok leírását, a vele járó aktivitásokat (beleértve az izotópváltozatok ilyen tulajdonságait, ha ilyenek vannak), a tömegeket grammban (hasadóanyagoknál, ill. az egyes hasadónuklidoknál), és azt, hogy különleges formájú anyagról, kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról vagy a 2.2.7.2.3.5 f) alpont szerint mentesített hasadóanyagról van-e szó;

k)     minden vészhelyzeti intézkedést, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart;

l)      az alkalmazott irányítási rendszer részletes leírását, amint az az 1.7.3 szakaszban elő van írva;

m)   ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, hivatkozást a kérelmező kilétére;

n)    az igazolást kiállító hivatalnok nevét és aláírását.

6.4.23.17         Az illetékes hatóság által a küldeménydarab-mintákra kiadott valamennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a)    az okirat fajtáját;

b)    az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelet;

c)     a kiadás időpontját és az érvényesség időtartamát;

d)    a szállítási mód esetleges korlátozását;

e)    az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelyek alapján a mintát jóváhagyták;

f)     a következő nyilatkozatot: „Ez az engedély nem mentesíti a feladót azon előírások teljesítése alól, amelyet bármely ország kormánya hozott, amelyen keresztül vagy ahova a küldeménydarabot szállítják”;

g)    hivatkozást egy alternatív radioaktív tartalomra vonatkozó igazolásra, egy illetékes hatóság másik engedélyére, vagy kiegészítő műszaki adatokra vagy információra, ha ezt az illetékes hatóság szükségesnek tartja;

h)    nyilatkozatot a szállítás engedélyezéséről, ha az 5.1.5.1.2 pont szerint a szállításhoz engedélyre van szükség, és ha az ilyen nyilatkozat elegendő;

i)      a csomagolóeszköz azonosítóját;

j)      a csomagolás leírását, hivatkozással a rajzokra vagy a tervek részletes ismertetésére. Ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, a küldeménydarab összeállítását mutató, 21 cm x 30 m-nél nem nagyobb tervrajz másolatot is csatolni kell a csomagolás rövid leírásának mellékelésével, amely tartalmazza a gyártási anyagokat, a bruttó tömeget, a főbb külső méreteket és a megjelenést;

k)     a minta ismertetését hivatkozással a rajzokra;

l)      az engedélyezett radioaktív tartalom leírását, beleértve a radioaktív tartalom bármilyen korlátozását, amely a csomagolás természetéből nem magától értetődő. Ennek tartal­maznia kell a fizikai és a kémiai tulajdonságok leírását, a vele járó aktivitásokat (bele­értve az izotópváltozatok ilyen tulajdonságait, ha ilyenek vannak), a tömegeket gramm­ban (hasadóanyagoknál a hasadónuklidok össztömegét vagy az egyes hasadó­nuklidok tömegét), és azt, hogy különleges formájú anyagról, kis mértékben diszper­gálódó radio­aktív anyagról vagy a 2.2.7.2.3.5 f) alpont szerint mentesített hasadó­anyagról van-e szó;

m)   a biztonsági tartály leírását;

n)    azoknál a hasadóanyagokat tartalmazó küldeménydarab-mintáknál, amelyekhez a 6.4.22.4 bekezdés szerint többoldalú engedély szükséges, kiegészítésként:

i)      az engedélyezett radioaktív tartalom részletes leírását;

ii)     a megtartó rendszer leírását;

iii)    a kritikussági biztonsági mutatószám értékét;

iv)    hivatkozást olyan dokumentációra, amely bizonyítja a küldeménydarab kritikussági biztonságát;

v)     minden különleges sajátosságot, amelynek alapján a víz hiányát feltételezték üres terekben a kritikussági értékelés során;

vi)    a kritikussági értékelésnél figyelembe vett neutron sokszorozódás megengedett változtatását (a 6.4.11.5 b) pont szerint) a tényleges besugárzási tapasztalatok alapján;

vii)   a környezeti hőmérséklet tartományt, amelyet a külön megegyezés tartalmaz;

o)    B(M) típusú küldeménydaraboknál a 6.4.7.5, 6.4.8.4, 6.4.8.5, 6.4.8.6 és 6.4.8.96.4.8.15 bekezdés azon előírásainak felsorolását, amelyeknek a küldeménydarab nem felel meg, és minden olyan kiegészítő információt, ami hasznos lehet más illetékes hatóságok számára;

p)    Azoknál a küldeménydarab - mintáknál, amelyek az 1.6.6.2.1 pont átmeneti előírások alá tartoznak, egy nyilatkozatot, amelyben felsorolják, hogy a küldeménydarab milyen  2021. január 1-től érvényes ADR előírásoknak nem felel meg.;

q)    a 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydaraboknál a 6.4.6.4 bekezdés rá vonatkozó előírásainak felsorolását (ha van ilyen), és minden olyan kiegészítő információt, ami hasznos lehet más illetékes hatóságok számára;

r)     a járulékos üzemeltetési intézkedések pontos felsorolását, amelyeket a küldemény előkészítése, berakása, szállítása, kirakása és kezelése megkíván, beleértve a bizton­ságos hőelvezetésre vonatkozó minden különleges rakodási előírást;

s)     hivatkozást azokra az információkra, amelyeket a kérelmező szolgáltatott a csomagoló­eszköz használatára vonatkozóan vagy azokra a különleges intézkedésekre, amelyeket a szállítás megkezdése előtt el kell végezni;

t)     nyilatkozatot a tervezéskor feltételezett környezeti feltételekre vonatkozóan, ha azok nem felelnek meg a 6.4.8.5, a 6.4.8.6, illetve a 6.4.8.15 bekezdésben meghatá­rozottaknak;

u)    az alkalmazott irányítási rendszer részletes leírását, amint az az 1.7.3 szakaszban elő van írva;

v)     minden vészhelyzeti intézkedést, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart;

w)    ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, hivatkozást a kérelmező kilétére;

x)     az igazolást kiállító hivatalnok nevét és aláírását.

6.4.23.18         Az illetékes hatóság által az 5.1.5.2.1 bekezdés d) pontja szerint kiadott, készüléket vagy gyártmányt tartalmazó, mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határ meg­határozására vonatkozó valamennyi engedélyokiratnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a)    az okirat fajtáját;

b)    az illetékes hatóság által kiadott azonosító jelet;

c)     a kiadás időpontját és az érvényesség időtartamát;

d)    az alkalmazott belföldi és nemzetközi szabályzatok felsorolását, beleértve a NAÜ „Szabályzat a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” kiadványát, amelyek alapján a mintát jóváhagyták;

e)    a készülék, ill. gyártmány azonosító adatait;

f)     a készülék, ill. gyártmány leírását;

g)    a készülék, ill. gyártmány részletes tervezési leírását;

h)    a radionuklid(ok) részletes leírását, a jóváhagyott alternatív aktivitás határt a készü­léket vagy gyártmányt tartalmazó, mentesített küldemény(ek)re;

i)      a 2.2.7.2.2.2 b) alpontnak való megfelelőséget bizonyító dokumentumokra való hivatkozást;

j)      ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja, hivatkozást a kérelmező kilétére;

k)     az igazolást kiállító hivatalnok nevét és aláírását.

6.4.23.19         Az illetékes hatóságot értesíteni kell az általa az 1.6.6.2.1, az 1.6.6.2.2 pont, a 6.4.22.2, a 6.4.22.3 és a 6.4.22.4 bekezdés szerint jóváhagyott minta alapján gyártott minden csomagoló­eszköz sorozatszámáról.

6.4.23.20         A többoldalú engedélyek a minta származási országa vagy a feladási ország illetékes hatóságai által kiadott eredeti engedélyokiratok érvényességi záradékolásával is létre­jöhet­nek. Ilyen érvényességi záradékolás történhet az eredeti engedélyokiratra vonatkozó egyet­értési észrevételezéssel vagy egy külön egyetértési okirat, melléklet, kiegészítés stb. készí­tésével azon ország illetékes hatósága által, amelyen keresztül vagy amelybe a szállítás történik.




[1])       A relatív sűrűség (d) kifejezés a „sűrűség” szinonimájának tekinthető, a szövegezés végig ilyen értelemben használja.

 

[2])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[3])    Lásd az ISO 2248 szabványt.

[4])    Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” ( Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) és az S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadványt.

[5])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[6])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

4)    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott  megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[8])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

 

[9])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[10])       WHO kiadvány: „Gyógyszerészeti minőségbiztosítás. Irányelvek és hasonló dokumentumok gyűjteménye, 2. kötet: Helyes gyártási gyakorlat és vizsgálat” („Quality assurance of pharmaceuticals. A compendium of guidelines and related materials. Volume 2: Good manufacturing practices and inspection”)

[11])    A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK Irányelve a tagállamok aeroszolokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 147 szám, 1975. 06.09.).

[12])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[13])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[14])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[15])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint

[16])    A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[17])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint

[18])    A mértékegységet fel kell tüntetni.

[19])    Lásd a 6.7.2.2.10 pontot.

[20])    A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[21])    Ez a képlet csak azon nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra alkalmazható, amelyek kritikus hőmérséklete jóval magasabb a lefúváskor fennálló hőmérsékletnél. Olyan gázokra, amelyek kritikus hőmérséklete a lefú­váskor fennálló hőmérséklet közelében vagy az alatt van, a nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítményének számításához figyelembe kell venni a gáz további termodinamikai tulajdonságait (lásd pl. a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomás­csökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).

[22])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[23])    A mértékegységet fel kell tüntetni

[24])      Lásd a 6.7.3.2.8 pontot.

[25])   A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[26])   Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt.

[27])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[28])  A mértékegységet fel kell tüntetni.

[29])   A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[30])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[31])  A mértékegységet fel kell tüntetni.

1) Lásd még a 7.1.3 szakaszt

[33])    Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az   képlettel kell kiszámítani, ahol F0 a próbatest kezdeti keresztmetszetének területe.

[34])    A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. A 6.8.2.1.14 pont a) alpontja szerinti tartányok keresztmetszeti kialakítása azonban tartalmazhat bemélyedéseket ill. kiálló részeket, mint például  zsompokat, kivágásokat vagy süllyesztett kialakítású búvónyílásokat. Ezek ehetek sík vagy alakos  (konkáv vagy konvex) kialakítású fémlemezből. A horpadások és más nem szándékosan létrejött deformációk nem minősülnek süllyesztéseknek vagy kiálló részeknek. Lásd az „ ADR 6.8.2.1.18 pont 3. lábjegyzetének alkalmazására vonatkozó útmutatót” az UNECE titkárság honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.html).

[35])    A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.

[36])      Ez a képlet a következő általános képletből adódik:  , ahol

e1  = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;

e0   = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;

Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2-ben);

A0  = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);

Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és

A1  = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.

[37])    Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.

[38])    A tartányfenéknek a köpeny falhoz való átlapoló egyesítései a radiográfiás és ultrahangos eljáráson kívül más módszerrel is vizsgálhatók.

[39])    Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vak­karimával helyettesíthető.

[40])    A „légmentesen zárt tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

[41])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[42])   A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint.

[43])   Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

[44])   G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést).

[45])     Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.

[46])   A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

[47])   A „leszerelhető tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

[48])     Fém-fém tömítés alkalmazása nem megengedett.

[49])   Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

[50])     Ahelyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:

          az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;

          az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;

          az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók;

          az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.

[51])   A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

[52])    Az (x) helyére az esetnek megfelelően 1 vagy 2 írandó.

2)    Az IRS (International Railway Solution)  2020. június 1-től alkalmazandó 1. kiadása

[54] )   Az IRS (International Railway Solution)  2020. december 1-től alkalmazandó 2. kiadása

[55])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.