1.8 FEJEZET

BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSÁT BIZTOSÍTÓ ELLENŐRZÉSEK, ILL. A BIZTONSÁGOT ELŐSEGÍTŐ EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

1.8.1                A veszélyes áruk hatósági ellenőrzése

1.8.1.1             A Szerződő Felek illetékes hatóságai illetékességi területükön bármikor ellenőrizhetik, hogy a veszélyes áru szállítással kapcsolatos előírásokat, beleértve a közbiztonsági intézkedésekre vonatkozókat is az 1.10.1.5 bekezdés szerint, betartják-e.

Az ellenőrzést azonban úgy kell végezni, hogy az ne veszélyeztessen sem személyeket, sem javakat, sem a környezetet, ill. ne zavarja jelentősen a közúti közlekedést.

1.8.1.2             A veszélyes áruk szállításában résztvevőknek (lásd 1.4 fejezet) az ellenőrzéshez szükséges minden, saját feladataikra vonatkozó információt haladéktalanul az illetékes hatóság vagy képviselője rendelkezésére kell bocsátaniuk.

1.8.1.3             A veszélyes áruk szállításában résztvevő vállalkozások (lásd 1.4 fejezet) telephelyén történő ellenőrzés céljából az illetékes hatóságok helyszíni vizsgálatot is tarthatnak, megnézhetik a szükséges okmányokat, a veszélyes áruból, ill. a csomagolóeszközből vizsgálat céljából mintát vehetnek, feltéve, hogy mindezzel nem veszélyeztetik a biztonságot. A veszélyes áruk szállításában résztvevőknek (lásd 1.4 fejezet) ellenőrzés céljára a járműveket, a jármű alkatrészeket, a felszereléseket és a berendezéseket is hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben az lehetséges, ill. ésszerű. Amennyiben a hatóság szükségesnek ítéli, kijelölhet valakit a vállalkozástól, hogy elkísérje az illetékes hatóság képviselőjét.

1.8.1.4             Amennyiben az illetékes hatóságok azt tapasztalják, hogy az ADR előírásait nem tartották be, megtilthatják a küldemény feladását vagy megszakíthatják a szállítást, amíg a tapasztalt hiányosságokat ki nem küszöbölik, ill. más, megfelelő intézkedést is hozhatnak. A jármű feltartóztatása történhet a helyszínen vagy – biztonsági okokból – a hatóságok által kiválasztott más helyen. Ezek az intézkedések azonban nem zavarhatják jelentősen a közúti közlekedést.

1.8.2                Hivatali együttműködés

1.8.2.1             A Szerződő Felek hivatalainak együtt kell működniük az ADR végrehajtásában.

1.8.2.2             Ha egy Szerződő Fél megállapítja, hogy területén a veszélyes áruk szállításának biztonságát egy olyan vállalkozás nagyon súlyos vagy ismételt szabálytalansága veszélyezteti, amelynek székhelye egy másik Szerződő Fél területén van, az ilyen szabálytalanságról értesítenie kell a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát. Azon Szerződő Fél illetékes hatóságai, amelynek területén a súlyos vagy ismételt szabálytalanságot megállapították, felkérhetik azon Szerződő Fél illetékes hatóságait, amelyben a vállalkozás székhelye van, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a szabálytalanság elkövetője vagy elkövetői ellen. A személyekre vonatkozó adatok nem adhatók át, kivéve, ha a súlyos vagy ismételt szabálytalanság miatti büntetőeljáráshoz van rá szükség.

1.8.2.3             Az értesített illetékes hatóságoknak a vállalkozással szemben hozott intézkedéseikről – ha ilyenre szükség volt – értesíteniük kell azon Szerződő Fél illetékes hatóságait, amelyben a szabálytalanságot megállapították.

1.8.3                Biztonsági tanácsadó

1.8.3.1             Minden vállalkozásnak, amely veszélyes árut közúton felad, szállít, fuvaroz vagy ezekhez kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez, egy vagy több veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie, aki azért felelős, hogy segítse megelőzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet.

1.8.3.2             A Szerződő Felek illetékes hatóságai rendelkezhetnek úgy, hogy ezeket a követelményeket nem kell alkalmazni azon vállalkozások estében:

a)    amelyek tevékenysége olyan mennyiségekre terjed ki, melyek szállítóegységenként nem haladják meg az 1.1.3.6 és az 1.7.1.4 bekezdésben, valamint a 3.3, 3.4 és 3.5 fejezetben meghatározott értékeket; vagy

b)    amelyek fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyes áru szállítás, ill. az ezzel kapcsolatos csomagolás, töltés, be- és kirakás, de esetenként részt vesznek olyan veszélyes áruk belföldi szállításában vagy az ehhez kapcsolódó csomagolásában, töltésében, be- és kirakásában, amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.

1.8.3.3             A tanácsadó fő feladata, hogy a vállalkozás vezetőjének felelőssége mellett minden lehetséges módon és ténykedéssel elősegítse, hogy a vállalkozás az érintett tevékenységét a hatályos szabályoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabb módon végezze.

A tanácsadónak a vállalkozás tevékenységére vonatkozóan különösen a következők a feladatai:

–     annak figyelemmel kísérése, hogy betartják-e a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokat;

–     tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően;

–     éves jelentés készítése a vállalkozás vezetősége, vagy adott esetben a helyi hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni.

A tanácsadónak ezen kívül kötelessége figyelemmel kísérni a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a következők gyakorlati végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat:

–     a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását;

–     azt, hogy a vállalkozás figyelembe veszi-e a szállítójárművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket;

–     a veszélyes áruk szállítására, csomagolására, töltésére, be- és kirakására használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárásokat;

–     a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, beleértve az előírások változásainak nyomon követését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását;

–     a szállítás vagy a csomagolás, töltés, be- és kirakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszély-elhárítási eljárások alkalmazását;

–     a szállítás vagy a csomagolás, töltés, be- és kirakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, vagy amennyiben szükséges, jelentés készítését;

–     a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását;

–     az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogi előírások és különleges követelmények figyelembe­vételét;

–     annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk feladásában, szállításában, csomagolásában, töltésében, be- és kirakásában résztvevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak;

–     a veszélyes áruk szállításakor, csomagolásakor, töltésekor, be- és kirakásakor fennálló kockázat tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát;

–     olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók;

–     olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek a csomagolással, töltéssel, be- és kirakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják;

–     az 1.10.3.2 bekezdésben meghatározott közbiztonsági terv meglétét.

1.8.3.4             A tanácsadó lehet a vállalkozás vezetője is, a vállalkozásban más feladatkört is ellátó sze-mély vagy a vállalkozás közvetlen alkalmazásában nem álló személy, amennyiben alkalmas a tanácsadó feladatainak ellátására.

1.8.3.5             Minden érintett vállalkozásnak az illetékes hatóság vagy az egyes Szerződő Felek által e célra kijelölt testület kérésére közölnie kell, hogy ki a tanácsadója.

1.8.3.6             Ha egy szállítás, ill. az áruk csomagolása, töltése, be- vagy kirakása közben bekövetkezett baleset személyeket, anyagi javakat vagy a környezetet érinti, vagy bennük kárt okoz, az érintett vállalkozás tanácsadójának a lényeges információk összegyűjtése után baleseti jelentést kell készítenie a vállalkozás vezetősége vagy adott esetben a helyi hatóság részére. Ez a jelentés azonban nem helyettesíti a vállalkozás vezetésének jelentését, amely bármilyen más nemzetközi vagy belföldi szabályozás alapján szükséges.

1.8.3.7             A tanácsadónak a közúti szállításra érvényes bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A bizonyítványt az illetékes hatóságnak vagy az egyes Szerződő Felek által e célra kijelölt testületnek kell kiadnia.

1.8.3.8             A bizonyítvány megszerzéséhez a jelöltnek képzésben kell részt vennie, és a Szerződő Fél illetékes hatósága által jóváhagyott vizsgát kell tennie.

1.8.3.9             A képzés fő célja, hogy a jelölt megfelelő tudást szerezzen a veszélyes áruk szállításában, csomagolásában, töltésében, be- és kirakásában rejlő kockázatokról, a vonatkozó jog­szabályokról, rendeletekről és hatósági előírásokról, valamint az 1.8.3.3 bekezdés szerinti feladatokról.

1.8.3.10           A vizsgát az illetékes hatóságnak vagy az általa kinevezett vizsgáztató szervezetnek kell megszerveznie. Képzőszerv nem lehet vizsgáztató szervezet.

A vizsgáztató szervezetet írásban kell kinevezni. A kinevezést, amely korlátozott időtartamú is lehet, a következő kritériumok alapján kell kiadni:

–     a vizsgáztató szervezet szakmai alkalmassága;

–     a vizsgáztató szervezet által javasolt vizsgáztatási forma részletes leírása, beleértve az 1.8.3.12.5 pont szerinti elektronikus vizsga infrastruktúráját és szervezését, abban az esetben, ha ilyen vizsgát kívánnak tartani;

–     a vizsgáztatás pártatlanságának biztosítására vonatkozó intézkedések;

–     a szervezet függetlensége bármely, biztonsági tanácsadót alkalmazó természetes vagy jogi személytől.

1.8.3.11           A vizsga célja meggyőződni arról, hogy a jelölt az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítvány megszerzéséhez elegendő szintű tudással rendelkezik-e a tanácsadóra háruló, az 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához. A vizsgának legalább a következő témákra kell kiter­jednie:

a)    A veszélyes árukkal kapcsolatos balesetek lehetséges következményeinek és a balesetek fő okainak ismerete;

b)    A belföldi jog, a nemzetközi megállapodások és egyezmények előírásai, különös tekintettel az alábbiakra:

-       a veszélyes áruk besorolása (az oldatok és keverékek besorolási eljárása, az anyag­felsorolás felépítése, a veszélyes áru osztályok és az osztályba sorolás elvei, a szállított veszélyes áruk jellemzői, fizikai, kémiai és toxikológiai (mérgező) tulajdonságai);

-       általános csomagolási előírások, a tartányokra és tankkonténerekre vonatkozó előírások (típusok, kódolás, jelölés, szerkezeti felépítés, első alkalommal végzett és időszakos vizsgálatok);

-       jelölés, bárcázás, nagybárcák és narancssárga táblák elhelyezése (a küldemény­darabok jelölése és bárcázása, a nagybárcák és a narancssárga táblák elhelyezése és eltávolítása);

-       bejegyzések a fuvarokmányokba (szükséges információk);

-       a szállítás lebonyolítása és a feladási korlátozások (teljes rakomány, ömlesztett szállítás, szállítás IBC-kben, szállítás konténerekben, szállítás rögzített és leszerel­hető tartányokban);

-       utasok szállítása;

-       együvé rakási tilalmak és elővigyázatossági intézkedések az együvé rakáskor;

-       az áruk elkülönítése;

-       a szállított mennyiség korlátozása és a mentesített mennyiségek;

-       árukezelés és elhelyezés (csomagolás, töltés, be- és kirakás, töltési fok, átmeneti tárolás és elkülönítés);

-       csomagolás, töltés, berakás előtti és kirakás utáni tisztítás, ill. gáztalanítás;

-       személyzet, szakképzés;

-       jármű okmányok (fuvarokmány, írásbeli utasítás, jármű jóváhagyási igazolás, a járművezető oktatási bizonyítványa, az eltérésekről szóló megállapodások okmányai, egyéb okmányok);

-       írásbeli utasítás (az utasítás végrehajtása és a jármű személyzet egyéni védő­felszerelései);

-       a járművek felügyeletére vonatkozó előírások (várakozás);

-       forgalmi szabályok és korlátozások;

-       környezetszennyező anyagok működés közbeni kibocsátása vagy véletlen kifolyása;

-       a szállítóeszközökre vonatkozó követelmények.

1.8.3.12           A vizsga

1.8.3.12.1        A vizsgának írásbelinek kell lennie, ami kiegészíthető szóbeli vizsgával is.

1.8.3.12.2        Minden vizsgát az illetékes hatóságnak vagy az általa kinevezett vizsgáztató szervezetnek felügyelnie kell. Amennyire csak lehetséges, mindenféle manipulációt és csalást ki kell zárni. A jelöltek személyazonosságát ellenőrizni kell. A nemzetközi és a belföldi szabály­zatokon kívül egyéb segédanyagot az írásbeli vizsgán nem szabad használni. Minden vizsga dokumentumot nyomtatott vagy elektronikus dokumentum formában rögzíteni kell és meg kell őrizni.

1.8.3.12.3        Elektronikus eszközöket csak akkor szabad használni, ha a vizsgáztató szervezet bocsátja rendelkezésre. Az elektronikus eszköz csak olyan lehet, amelybe a vizsgázó nem tud további adatokat bevinni, csak a feltett kérdésre tud válaszolni.

1.8.3.12.4        Az írásbeli vizsgának két részből kell állnia:

a)    A jelöltnek egy kérdőívet kell kapnia. A kérdőívnek legalább 20 kiegészítendő kérdést kell tartalmaznia, amelyek legalább az 1.8.3.11 bekezdésben felsorolt témákra terjednek ki. Felelet-választós kérdéseket is lehet alkalmazni, ez esetben két felelet-választós kérdés egyenértékű egy kiegészítendő kérdéssel.

       A témák között különös figyelmet kell szentelni a következőknek:

-       általános megelőző és biztonsági intézkedések;

-       a veszélyes áruk besorolása;

-       általános csomagolási előírások, beleértve a tartányokra, a tankkonténerekre és a tartányjárművekre, stb. vonatkozó előírásokat;

-       a veszélyességi jelölések, bárcázás és nagybárcázás;

-       a fuvarokmányban levő bejegyzések;

-       árukezelés és rakodás;

-       a személyzet szakképzése;

-       a jármű okmányai és bizonyítványok;

-       írásbeli utasítás;

-       a szállítóeszközökre és felszerelésükre vonatkozó előírások.

b)     A jelöltnek egy esettanulmányt is ki kell dolgoznia a tanácsadó 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladataira vonatkozóan, amivel bizonyítja, hogy képes a tanácsadó feladatainak ellátására.

1.8.3.12.5        Az írásbeli vizsga részben vagy egészében elektronikus formában is lefolytatható, amelynél a válaszok rögzítése és kiértékelése elektronikus adatfeldolgozással (EDP) történik, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)     A hardvert és a szoftvert az illetékes hatóságnak vagy az általa kinevezett vizsgáztató szervezetnek ellenőriznie kell és el kell fogadnia;

b)     Biztosítani kell, hogy a rendszer műszakilag kifogástalanul működjék. Intézkedni kell arról, hogy az eszközök és/vagy az alkalmazások hibája esetén lehet-e, ill. hogyan lehet a vizsgát folytatni. Az adatbeviteli eszközökön semmilyen segítő funkció (pl. elektro­nikus keresés) nem lehet. Az 1.8.3.12.3 pont szerint rendelkezésre bocsátott elektro­nikus eszköznél ki kell zárni, hogy a vizsgázó bármely más eszközzel kapcsolatba léphessen a vizsga során;

c)      Minden vizsgázó végső válaszait naplózni kell. Az eredmény kiértékelésének egyértel­műnek és átláthatónak kell lennie.

1.8.3.13           A Szerződő Felek rendelkezhetnek úgy, hogy azok a jelöltek, akik olyan vállalkozásnál kívánnak dolgozni, amely bizonyos veszélyes áruk szállítására szakosodott, csak az e tevé­kenységgel kapcsolatos témákból vizsgázzanak. Ezek a veszélyes árucsoportok a következők lehetnek:

–     1 osztály;

–     2 osztály;

–     7 osztály;

–     3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály;

–     az UN 1202, 1203, 1223, 3475 számú anyagok, és az UN 1268 és 1863 alá tartozó repülőgép tüzelőanyagok.

Az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítványból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy csak azokra, az e bekezdésben foglalt árucsoport(ok)ra érvényes, amelyekből a jelölt az 1.8.3.12 bekezdés szerinti követelményeknek megfelelően vizsgát tett.

1.8.3.14           Az illetékes hatóságnak vagy a vizsgáztató szervezetnek a vizsgakérdésekből gyűjteményt kell készítenie.

1.8.3.15           Az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítványt az 1.8.3.18 bekezdés szerinti formában kell kiállítani. A bizonyítványt minden Szerződő Fél köteles elismerni.

1.8.3.16           A bizonyítvány érvényessége és megújítása

1.8.3.16.1        A bizonyítvány öt évig érvényes. A bizonyítvány érvényességi idejét meg kell hosszabbítani, esetenként az érvényességének lejártától számított öt évvel, ha tulajdonosa a bizonyítvány érvényességének lejárta előtti egy éven belül sikeres vizsgát tett. A vizsgáztatást az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.

1.8.3.16.2        A vizsga célja meggyőződni arról, hogy a bizonyítvány tulajdonosa rendelkezik-e az 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához szükséges ismeretekkel. A szükséges ismeretek az 1.8.3.11 b) pontban vannak felsorolva, amely ismereteknek ki kell terjedniük a bizonyítvány kiadása (legutóbbi meghosszabbítása) óta eltelt időben az előírásokban bekövetkezett változásokra is. A vizsgát az 1.8.3.10 és 1.8.3.12 – 1.8.3.14 bekezdésben előírtak szerint kell szervezni és felügyelni. A bizonyítvány tulajdonosának azonban nem kell az 1.8.3.12.4 b) pontban említett esettanulmányt kidolgoznia.

1.8.3.17           (törölve)

 

1.8.3.18           A bizonyítvány formája

A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének bizonyítványa

A bizonyítvány száma: ……………………………………………………………………....

A bizonyítványt kiállító állam megkülönböztető jele: ………………………………………...

Vezetéknév: ……………………………………………………………………………………

Utónév (-nevek): …………………………………………………………………………..

Születési idő és hely: …………………………………………………………………………..

Állampolgárság: ……………………………………………………………………………….

A tulajdonos aláírása: ………………………………………………………………………….

Érvényes: .    ...............................................-ig

veszélyes árut

q közúton      q vasúton      q belvízi úton

szállító, fuvarozó, ill. az ehhez kapcsolódó feladást, csomagolást, töltést, be- és kirakást végző vállalkozások esetében.

Kiállította: ……………………………………………………………………………………...

Dátum: ................................................

Aláírás: ……………………………………………

1.8.3.19           A bizonyítvány kiterjesztése

Ha egy tanácsadó teljesíti a 1.8.3.16.2 pont követelményeit és a bizonyítványa hatályát az érvényességi időtartamán belül kiterjeszti, az új bizonyítvány csak addig lesz érvényes, ameddig az előző bizonyítvány.

1.8.4                Az illetékes hatóságok és az általuk kijelölt szervezetek jegyzéke

A Szerződő Feleknek közölniük kell az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságával azoknak a hatóságoknak, ill. az általuk kijelölt szervezeteknek a címét, amelyek az ADR végrehajtására vonatkozó belföldi jogszabályaik szerint illetékesek. Minden esetben meg kell adni az ADR azon előírásait, amelyre vonatkozóan illetékesek, ill. azt a címet, amelyre a kérelmeket be lehet nyújtani.

Az ENSZ EGB Titkárságának a kapott információk alapján jegyzéket kell összeállítania és azt napra kész állapotban kell tartania. A jegyzéket és módosításait meg kell küldenie a Szerződő Feleknek.

1.8.5                A veszélyes árukkal kapcsolatos eseményekről szóló jelentés

1.8.5.1             Amennyiben a veszélyes áru berakása, töltése, szállítása vagy kirakása során valamely Szerződő Fél területén jelentős baleset vagy káresemény következett be, a berakónak, a töltőnek a szállítónak, a fuvarozónak, a kirakónak ill. a címzettnek  meg kell győződnie arról, hogy az eseménytől számított legfeljebb egy hónapon belül az érintett Szerződő Fél illetékes hatósága számára az 1.8.5.4 bekezdésben szereplő minta szerinti jelentés készül.

1.8.5.2             A Szerződő Félnek ezután szükség esetén jelentést kell készítenie az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkársága számára a többi Szerződő Fél informálása céljából.

 

1.8.5.3             Az 1.8.5.1 bekezdés szerinti jelentést akkor kell elkészíteni, ha a következő események közül egy vagy több bekövetkezett: a veszélyes áru kiszabadult vagy kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn, személyi sérülés, anyagi kár vagy a környezet károsodása következett be, vagy a hatóságok beavatkoztak. Ennek megítélésénél a következő kritériumokat kell alkalmazni:

A „személyi sérülés” olyan esemény, amelyben a szállított veszélyes áruval közvetlenül kapcsolatba hozható sérülés vagy haláleset következik be, és a sérülés:

a)    intenzív orvosi kezelést igényel,

b)    legalább egy napos kórházi tartózkodást igényel, vagy

c)    legalább három, egymást követő napig munkaképtelenséget okoz.

A „veszélyes áru kiszabadulás”

a)    a 0 vagy az 1 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 50 kg vagy 50 l mennyiségben,

b)    a 2 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 333 kg vagy 333 l mennyiségben, vagy

c)    a 3 vagy a 4 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 1000 kg vagy 1000 l mennyiségben

történő szabaddá válása.

A „veszélyes áru kiszabadulás” kritériuma akkor is teljesül, ha a veszélyes áru ki­sza­badulásának közvetlen veszélye állt fenn az előzőekben említett mennyiségekben. Ezt rendszerint akkor kell feltételezni, ha a szerkezeti sérülés következtében a csomagolóeszköz nem alkalmas a további szállításra, vagy ha bármilyen más okból a megfelelő biztonsági szint már nem áll fenn (pl. a tartányok vagy konténerek deformálódása, a tartány felborulása vagy a közvetlen közelben levő tűz miatt).

A 6.2 osztály veszélyes árui esetén a jelentési kötelezettség a mennyiségtől függetlenül fennáll.

Ha az eset radioaktív anyaggal történik, a „veszélyes áru kiszabadulás” kritériumai a következők:

a)    radioaktív anyag bármilyen kiszabadulása a küldeménydarabból;

b)    olyan sugárterhelés bekövetkezése, amely meghaladja a dolgozók és a lakosság ionizáló sugárzással szembeni védelmét szabályozó előírások határértékeit a „Radiation Protection and Safety of Radiation Sources: International Basic Safety Standards” (Sugárvédelem és radioaktív sugárforrások biztonsága: Alapvető nemzetközi biztonsági előírások), NAÜ Biztonsági Előírások Sorozat No. GSR 3. Rész, NAÜ, Bécs (2014); vagy

c)    ha okkal feltételezhető, hogy a küldeménydarab valamelyik biztonsági funkciójának (megtartás, árnyékolás, hővédelem vagy kritikusság) jelentős csökkenése következett be, ami a küldeménydarabot alkalmatlanná teszi a további szállításra kiegészítő biztonsági intézkedések nélkül.

Megjegyzés:   Azon küldeményekre, amelyek nem szolgáltathatók ki, lásd a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 6) bekezdését.

Az „anyagi kár” vagy a „környezet károsodása” a veszélyes áru kiszabadulását jelenti, függetlenül annak mennyiségétől, ha a kár becsült értéke meghaladja az 50 000 eurót. A veszélyes árut tartalmazó szállítóeszközben és a közlekedési infrastruktúrában keletkezett kárt ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni.

A „hatósági beavatkozás” a hatóságok vagy kárelhárító szolgálatok közvetlen beavatkozása a veszélyes áruval kapcsolatos eseménybe, és személyek legalább három órára történő evakuálása vagy közforgalmú közlekedési útvonalak (utak, vasútvonalak) legalább három órára történő lezárása a veszélyes áru által okozott veszélyhelyzet miatt.

Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet.

1.8.5.4             A veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről készítendő jelentés mintája

 

 

                 A veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről készítendő jelentés a       RID/ADR 1.8.5 szakasza szerint

 

A szállító/a fuvarozó/a vasúti infrastruktúra üzemeltetője …………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… Cím: …………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. A kapcsolattartó neve:……………………………….Telefon: …….…….Fax: ………………

 

                         (Ezt a fedlapot az illetékes hatóságnak a jelentés továbbítása előtt el kell távolítania.)

 

 

1. Közlekedési alágazat
□    Vasút					□    Közút
Kocsiszám (nem kötelező megadni)					Jármű rendszám (nem kötelező megadni)
……………………………………………………..					……………………………………………………
2. Az esemény ideje és helye
Év: ………….…………			Hónap: …….………….		Nap: ……………….…		Időpont: ………………
Vasút					Közút
□    Állomás					□    Lakott területen
□    Rendezőpályaudvar					□    Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely
□    Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely					□    Lakott területen kívül
Helység/ország: ………………………………….					Helység/ország: ………………………………
vagy
□    Nyílt pálya
A vonal megnevezése:……………………..
Kilométerszelvény: …………………………
3. Topográfia
□    Emelkedő/lejtő
□    Alagút
□    Híd/aluljáró
□    Kereszteződés
4. Különleges időjárási körülmények
□    Eső
□    Hó
□    Jég
□    Köd
□    Felhőszakadás
□    Vihar
□    Hőmérséklet: ….... °C
5. Az esemény leírása
□    Kisiklás/az útpálya elhagyása
□    Összeütközés
□    Eldőlés/felborulás
□    Tűz
□    Robbanás
□    Szivárgás
□    Műszaki hiba
Az esemény kiegészítő leírása:
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………........
………………………………………………………………………………………………………………
6. Az érintett veszélyes áruk
UN szám1)	Osz­tály	Csomago­lási csoport		A szabadba jutott termék becsült meny­nyisége (kg vagy l) 2)	Az árut befogadó eszköz3)	Az árut befogadó eszköz anyaga		Az árut befogadó eszköz meghibá­sodásának típusa4)
1)  Gyűjtőmegnevezések alá tartozó veszélyes áruk esetén, amelyekre a 274 különleges előírás vonatkozik, a műszaki megnevezést is meg kell adni.					2)  A 7 osztálynál az értéket az 1.8.5.3 bekezdés kritériumai szerint kell megadni.
3)  A megfelelő számot kell feltüntetni:					4)  A megfelelő számot kell feltüntetni:
1 Csomagolóeszköz					1 Szivárgás
2 IBC					2 Tűz
3 Nagycsomagolás					3 Robbanás
4 Kiskonténer					4 Szerkezeti hiba
5 Vasúti kocsi
6 Jármű
7 Tartálykocsi
8 Tartányjármű
9 Battériás kocsi
10 Battériás jármű
11 Vasúti kocsi leszerelhető tartánnyal
12 Leszerelhető tartány
13 Nagykonténer
14 Tankkonténer
15 MEG-konténer
16 Mobil tartány
7. Az esemény oka (ha egyértelműen ismert)
□    Műszaki hiba
□    Hibás rakomány rögzítés
□    Üzemi ok (vasútüzem)
□    Egyéb:
8. Az esemény következménye
A veszélyes áruval kapcsolatba hozható személyi sérülés:
□    Halott(ak) (száma: ….....)
□    Sérült(ek) (száma: .........)
A veszélyes áru kiszabadulása:
□    Igen
□    Nem
□    A veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen kockázata
Áru/környezeti kár:
□    A kár becsült értéke £ 50 000 euró
□    A kár becsült értéke > 50 000 euró
Hatósági beavatkozás:
□    Történt		□    Személyek evakuálására volt szükség legalább három órára a veszélyes áru miatt
		□    A közforgalmi közlekedési útvonalak lezárására volt szükség legalább három órára a veszélyes áru miatt
□    Nem történt

Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet.

1.8.6                Az 1.8.7 szakaszban leírt megfelelőség-értékelés, időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálatok hatósági felügyelete

1.8.6.1             A vizsgáló szervezet jóváhagyása

                        Az illetékes hatóság az 1.8.7 szakaszban meghatározott megfelelőség-értékelés, időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálat, valamint az üzemi vizsgálóhely felügyelete céljából vizsgáló szervezeteket hagyhat jóvá.

1.8.6.2             Az illetékes hatóság, a megbízottja és a vizsgáló szervezet hivatali kötelessége

1.8.6.2.1          Az illetékes hatóságnak, a megbízottjának, ill. a vizsgáló szervezetnek a feladattal arányban álló módon, szükségtelen igénybevétel nélkül kell a megfelelőség-értékelést, az időszakos, a közbenső és a soron kívüli vizsgálatot elvégeznie. Az illetékes hatóságnak, a megbízottjának, ill. a vizsgáló szervezetnek figyelembe kell vennie az érintett vállalkozás méretét, szak­területét és szerkezetét, valamint a technológia viszonylagos bonyolultságát és a gyártás sorozat jellegét.

1.8.6.2.2          Az illetékes hatóságnak, a megbízottjának, ill. a vizsgáló szervezetnek azonban olyan szigorúsággal kell eljárnia és azt a biztonsági szintet kell betartania, amelynek a szállítható nyomástartó berendezésnek meg kell felelnie a 4., ill. a 6. Rész előírásai szerint.

1.8.6.2.3          Ha az illetékes hatóság, ill. megbízottja vagy a vizsgáló szervezet azt tapasztalja, hogy a 4., ill. a 6. rész követelményeit a gyártó nem tartotta be, sem típusjóváhagyási bizonyítványt, sem megfelelőségi tanúsítványt nem állíthat ki, valamint köteleznie kell a gyártót, hogy a kijavításhoz szükséges intézkedéseket megtegye.

1.8.6.3             Tájékoztatási kötelezettség

Az ADR Szerződő Feleinek közzé kell tenniük azokat a nemzeti eljárásaikat, amelyeket a vizsgáló szervezetek értékelésére, kijelölésére és felügyeletére alkalmaznak, valamint az ezen információban bekövetkezett változásokat.

1.8.6.4            Egyes vizsgálati feladatok átruházása

Megjegyzés:   Az 1.8.6.4 bekezdés nem vonatkozik az 1.8.7.6 bekezdés szerinti üzemi vizsgálóhelyekre.

1.8.6.4.1          Ha a megfelelőség-értékeléssel, az időszakos, a közbenső vagy a soron kívüli vizsgálattal kapcsolatos egyes feladatok elvégzésére a vizsgáló szervezet más szervezet (pl. alvállalkozó, leányvállalat) szolgáltatásait veszi igénybe, a vizsgáló szervezet akkreditációjának erre a szervezetre is ki kell terjednie, vagy ezt a szervezetet külön akkreditálni kell. Külön akkreditáció esetén a szervezetet az EN ISO/IEC 17025:2017 szabvány szerint (a 8.1.3 cikk kivételével) kell megfelelően akkreditálni, és annak érdekében, hogy az akkreditációjának megfelelően tudja végrehajtani a vizsgálatokat, a vizsgáló szervezetnek független és pártatlan vizsgáló labora­tóriumként kell a szervezetet elismernie. Egyébként a szervezetet az EN ISO/IEC 17020: 2012 szabvány szerint (a 8.1.3 cikk kivételével) kell akkreditálni. A vizsgáló szer­vezetnek biztosítani kell, hogy ez a szervezet a ráruházott feladatok elvégzéséhez meg­állapított követelményeknek ugyanolyan szakképzettséggel és ugyanolyan biztonsággal megfelel, mint ahogy az a vizsgáló szervezetre elő van írva (lásd az 1.8.6.8 bekezdést), valamint felügyelnie is kell ezt a szervezetet. Ezen intézkedéseiről a vizsgáló szervezetnek értesítenie kell az illetékes hatóságot.

1.8.6.4.2          A vizsgáló szervezet teljes felelősséggel tartozik az ilyen szervezet által elvégzett feladatért, bárhol is végezzék a feladatot.

1.8.6.4.3          A megfelelőség-értékelést, időszakos, közbenső vagy soron kívüli vizsgálatot teljes egészében nem ruházhatja át a vizsgáló szervezet. Az értékelést és a bizonyítvány, tanúsítvány kiállítását csak a vizsgáló szervezet maga végezheti.

1.8.6.4.4          A feladatok átruházása nem történhet a kérelmező beleegyezése nélkül.

1.8.6.4.5          Az előzőekben említett szervezetek minősítésével, ill. az általuk végzett munka értékelésével kapcsolatos dokumentumokat a vizsgáló szervezetnek az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

1.8.6.5             A vizsgáló szervezetekre háruló tájékoztatási kötelezettség

Minden vizsgáló szervezetnek tájékoztatnia kell a jóváhagyó hatóságát a következőkről:

a)    a típusjóváhagyási bizonyítvánnyal kapcsolatos minden elutasításról, korlátozásról, felfüggesztésről és visszavonásról, kivéve azokat az eseteket, amelyekre az 1.8.7.2.4 pont előírásai vonatkoznak;

b)    minden olyan körülményről, amely az illetékes hatóság által kiadott jóváhagyás érvényességi területét vagy feltételeit befolyásolja;

c)    az elvégzett megfelelőség-értékelési tevékenységre vonatkozó minden információ kérésről, amelyet az 1.8.1 szakasz vagy az 1.8.6.6 bekezdés alapján az ellenőrző, felügyelő illetékes hatóságtól kapott;

d)    a hatóság kérésére a jóváhagyása érvényességi területén végzett megfelelőség-értékelési tevékenységéről, és minden egyéb tevékenységéről, beleértve a feladatok átruházását is.

1.8.6.6             Az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell a vizsgáló szervezet felügyeletéről, és ha azt állapítja meg, hogy a jóváhagyott szervezet nem felel meg a jóváhagyásban vagy az 1.8.6.8 bekezdésben foglaltaknak, vagy nem követi az ADR előírásaiban meghatározott eljárásokat, a jóváhagyást vissza kell vonnia vagy korlátoznia kell az érvényességét.

1.8.6.7             Ha egy vizsgáló szervezet jóváhagyását visszavonták vagy az érvényességét korlátozták, vagy a vizsgáló szervezet felhagyott a tevékenységgel, az illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy az iratokat vagy egy másik vizsgáló szervezet kezelje vagy biztosítani kell, hogy az iratok továbbra is hozzáférhetők legyenek.

1.8.6.8             A vizsgáló szervezetnek:

a)    szervezetbe integrált, alkalmas, hozzáértő, szakképzett és gyakorlott személyzettel kell rendelkeznie, hogy műszaki feladatait megfelelő módon végezhesse;

b)    alkalmas és elegendő berendezésnek és felszerelésnek kell rendelkezésére állnia;

c)    részrehajlás nélkül kell működnie, és minden olyan hatástól mentesnek kell lennie, ami ebben akadályozhatná;

d)    a gyártók és más szervezetek kereskedelmi és tulajdonjogi védelmet élvező tevékenységeit üzleti titokként kell kezelnie;

e)    egyértelműen el kell különítenie a vizsgáló szervezeti funkcióit és az ezzel nem kapcsolatos tevékenységet;

f)     dokumentált minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkeznie;

g)    biztosítania kell, hogy a vonatkozó szabványokban és az ADR-ben szereplő vizs­gálatokat elvégezzék; és

h)    az 1.8.7 és az 1.8.8 szakaszban foglaltak szerinti célszerű és megfelelő jegyző­köny­vezési és okirat nyilvántartási rendszert kell működtetni.

A vizsgáló szervezetet az EN ISO/IEC 17020: 2012 szabvány (a 8.1.3 cikk kivéte­lével) szerint akkreditálni is kell, a 6.2.2.11, a 6.2.3.6 bekezdés és a 6.8.4 szakasz TA4 és TT9 különleges előírásának megfelelően.

Az új tevékenységet kezdő vizsgáló szervezetet ideiglenesen is jóvá lehet hagyni. Az ideiglenes kijelölés előtt az illetékes hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a vizsgáló szervezet megfelel az EN ISO/IEC 17020:2012 szabvány (a 8.1.3 cikk kivételével) követel­ményeinek. Annak érde­kében, hogy a vizsgáló szervezet tovább folytathassa ezt az új tevé­kenységet, a tevékenység első évében akkreditálni kell.

1.8.7                A megfelelőség-értékelésre és az időszakos vizsgálatokra vonatkozó előírások

Megjegyzés: E szakasz alkalmazásában az „illetékes szervezet”az a szervezet, amelyet az UN nyomástartó tartályok tanúsítására a 6.2.2.11 bekezdés, a nem UN nyo­más­tartó tartályok jóváhagyására a 6.2.3.6 bekezdés, valamint a 6.8.4 szakasz TA4 és TT9 különleges előírása határoz meg.

1.8.7.1             Általános előírások

1.8.7.1.1          Az 1.8.7 szakasz szerinti eljárásokat a nem UN nyomástartó tartályok engedélyezése során a 6.2.3.6 bekezdés, a tartányok, a battériás járművek és a MEG-konténerek jóváhagyása során a 6.8.4 szakasz TA4 és TT9 különleges előírása szerint kell alkalmazni.

                        Az 1.8.7 szakasz szerinti eljárásokat az UN nyomástartó tartályok tanúsítása során a 6.2.2.11 bekezdés táblázata szerint lehet alkalmazni.

1.8.7.1.2          A kérelmező

a)    az 1.8.7.2 bekezdés szerinti típusjóváhagyás;

b)    az 1.8.7.3 bekezdés szerinti gyártás felügyelet és az 1.8.7.4 bekezdés szerinti üzembe helyezés előtti vizsgálat;

c)    az 1.8.7.5 bekezdés szerinti időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálat

iránti kérelmét a saját választása szerinti, egyetlen illetékes hatósághoz, ill. megbízottjához vagy egyetlen jóváhagyott vizsgáló szervezethez nyújthatja be.

1.8.7.1.3          A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)    a kérelmező nevét és székhelyét;

b)    megfelelőség-értékelés esetén, ha a kérelmező nem azonos a gyártóval, akkor a gyártó nevét és székhelyét;

c)    írásos nyilatkozatot arról, hogy másik illetékes hatósághoz, ill. megbízottjához vagy más vizsgáló szervezethez nem nyújtottak be ugyanilyen kérelmet;

d)    az 1.8.7.7 bekezdésben leírt műszaki dokumentációt;

e)    nyilatkozatot arról, hogy az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy a vizsgáló szervezetnek vizsgálati célból szabad belépést biztosít a gyártó-, vizsgáló- és tároló­helyekre és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt.

1.8.7.1.4          Ha a kérelmező az illetékes hatóság, ill. az általa megbízott vizsgáló szervezet részére meggyőzően bizonyítani tudja, hogy megfelel az 1.8.7.6 bekezdésben foglaltaknak, akkor üzemi vizsgálóhelyet létesíthet azokra a vizsgálatokra (vagy azok egy részére), amelyekre a 6.2.2.11, ill. a 6.2.3.6 bekezdés megengedi.

1.8.7.1.5          A gyártónak, ill. a típusjóváhagyás kérelmezőjének, ha az nem azonos a gyártóval, valamint a bizonyítványt, ill. tanúsítványt kiállító vizsgáló szervezetnek az adott típusú termékek utolsó gyártási időpontjától számított legalább 20 évig meg kell őriznie a típusjóváhagyási bizonyítványokat és a megfelelőségi tanúsítványokat, beleértve a műszaki dokumentációt is.

1.8.7.1.6          Ha a gyártó vagy a tulajdonos fel kíván hagyni a tevékenységével, a dokumentációt el kell küldenie az illetékes hatóságnak. A dokumentációt az 1.8.7.1.5 bekezdésben említett időtartam fennmaradó része alatt az illetékes hatóságnak kell megőriznie.

1.8.7.2             Típusjóváhagyás

A típusjóváhagyás a nyomástartó tartályoknak, tartányoknak, battériás járműveknek, ill. MEG-konténereknek a jóváhagyás érvényességi időtartamán belüli gyártására jogosít.

 

1.8.7.2.1          A kérelmezőnek

a)    nyomástartó tartályok esetén: a gyártani tervezett nyomástartó tartály mintadarabját az illetékes szervezet rendelkezésére kell bocsátania. Az illetékes szervezet további minta­darabokat is kérhet, ha a vizsgálati program úgy kívánja;

b)    tartányok, battériás járművek és MEG-konténerek esetén: a prototípust hozzáférhetővé kell tennie a típusvizsgálat elvégzése céljából.

1.8.7.2.2          Az illetékes szervezetnek

a)    meg kell vizsgálnia az 1.8.7.7.1 pont szerinti műszaki dokumentációt, hogy ellenőrizze, hogy a típus megfelel a vonatkozó ADR előírásoknak, a prototípust vagy prototípus sorozatot a műszaki dokumentáció szerint gyártották és reprezentálja a típust;

b)    el kell végeznie a vizsgálatokat, ill. az ADR-ben előírt próbák elvégzésénél jelen kell lennie, annak megállapítására, hogy az előírásokat alkalmazták és betartották, valamint a gyártó által alkalmazott eljárások megfelelnek a követelményeknek;

c)    felül kell vizsgálnia az (alap)anyag gyártó(k) által kiadott bizonylatokat az ADR vonat­kozó előírásai alapján;

d)    jóvá kell hagynia a szerkezeti elemek állandó kötéseinek kialakítására szolgáló eljárá­sokat, ill. ellenőriznie kell, hogy már jóváhagyták-e, valamint azt, hogy a szerkezeti elemek állandó kötését és a roncsolásmentes vizsgálatokat arra jogosult (képzett, ill. minősített) alkalmazottak végzik-e;

e)    meg kell állapodnia a kérelmezővel abban, hogy hol és milyen vizsgáló berendezésekkel hajtják végre a vizsgálatokat és a szükséges próbákat.

Az illetékes szervezetnek a kérelmező számára típusvizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítania.

1.8.7.2.3          Az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy a vizsgáló szervezetnek típusjóváhagyási bizonyítványt kell kiállítania a kérelmező részére, ha a típus megfelel az összes vonatkozó előírásnak.

                        A bizonyítványban fel kell tüntetni:

a)    a kiállító nevét és székhelyét;

b)    a gyártó és a kérelmező – ha az nem azonos gyártóval – nevét és székhelyét;

c)    arra való utalást, hogy a típusvizsgálat során az ADR melyik változatát és mely szabványokat alkalmaztak;

d)    a vizsgálatokból származó követelményeket,

e)    a megfelelő szabványokban meghatározott, a típus, ill. a típusváltozat azonosításához szükséges adatokat;

f)     a típusvizsgálati jegyzőkönyv(ek)re való hivatkozást; és

g)    a típusjóváhagyás érvényességének leghosszabb időtartamát.

A bizonyítványhoz mellékelni kell a műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek felsorolását (lásd az 1.8.7.7.1 pontot).

1.8.7.2.4          A típusjóváhagyás legfeljebb tíz évig lehet érvényes. Ha ezen időtartam alatt az ADR vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak meg, hogy a jóváhagyott típus már nem felel meg a követelményeknek, a típusjóváhagyást kiadó illetékes szervezetnek vissza kell azt vonnia és erről értesítenie kell a típusjóváhagyás tulajdonosát.

Megjegyzés:   A meglévő típusjóváhagyások legkésőbbi visszavonási időpontjára lásd a 6.2.4 szakasz, a 6.8.2.6, ill. 6.8.3.6 bekezdésben lévő táblázatok (5) oszlopát.

Ha egy típusjóváhagyás lejárt vagy visszavonták, akkor e típusjóváhagyás alapján nyomás­tartó tartály, tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tovább nem gyárható.

Ilyen esetekben, ha a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása előtt gyártott nyomástartó tartályok, tartányok, battériás-járművek, ill. MEG-konténerek a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása után még tovább használhatók, akkor a használatukra, időszakos és közbenső vizsgálatukra a lejárt, ill. visszavont típusjóváhagyás vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

Addig használhatók tovább, amíg megfelelnek az ADR követelményeinek. Ha már nem felelnek meg az ADR követelményeinek, csak abban az esetben használhatók tovább, ha azt az 1.6 fejezet vonatkozó átmeneti előírása megengedi.

A típusjóváhagyás megújítható, miután a megújítás idején érvényes ADR előírásoknak való megfelelőség-értékelése és teljes felülvizsgálata megtörtént. Visszavont típusjóváhagyás már nem újítható meg. Meglévő típusjóváhagyás időközi kisebb módosítása (pl. nyomástartó tartálynál kiegészítés eltérő méretű vagy űrtartalmú termékre úgy, hogy az nem befolyásolja a megfelelőséget, vagy tartányra lásd a 6.8.2.3.2 pontot) nem hosszabbítja meg és nem mó­do­sítja a bizonyítvány eredeti érvényességét.

Megjegyzés: A felülvizsgálatot és a megfelelőség-értékelést az eredeti típusjóváhagyást kiadó szervezettől eltérő szervezet is végezheti.

A típsujóváhagyást kiadó szervezetnek a típusjóváhagyáshoz szükséges összes dokumen­tumot (lásd az 1.8.7.7.1 pontot) meg kell őriznie az érvényessége teljes időtartama alatt, beleértve az esetleges megújítást is.

1.8.7.2.5          Az érvényes, lejárt vagy visszavont jóváhagyással rendelkező nyomástartó tartály, tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer átalakítása esetén a vizsgálatok és a jóváhagyás a nyomástartó tartály, tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer azon elemeire korlátozódik, amelyet átalakítottak. Az átalakításnak az átalakítás időpontjában érvényes ADR elő­írásainak kell megfelelnie. A nyomástartó tartály, tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer átalakítás által nem érintett minden elemére az első típusjóváhagyási dokumentáció továbbra is érvényes.

Az átalakítás érinthet egy vagy több nyomástartó tartályt, tartányt, battériás járművet, ill. MEG-konténert is, amelyre a típusjóváhagyás vonatkozik.

Az átalakítást jóváhagyó bizonyítványt valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy az általa kijelölt szervezetnek kell kiállítania a kérelmező számára. Tartányok, battériás járművek, ill. a MEG-konténerek esetén egy másolatot a tartány-vizsgálati könyvhöz (gép­könyvhöz) kell csatolni.

Az átalakításra vonatkozó jóváhagyási bizonyítvány iránti minden kérelmet egyetlen illetékes hatósághoz vagy az általa kijelölt szervezethez kell benyújtani.

1.8.7.3             A gyártás felügyelete

1.8.7.3.1          Annak biztosítására, hogy a terméket a típusjóváhagyás előírásai szerint gyártják, az illetékes szervezetnek felügyelnie kell a gyártási folyamatot.

1.8.7.3.2          A kérelmezőnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítására, hogy a gyártási folyamat megfelel a vonatkozó ADR előírásoknak, valamint a típusjóváhagyási bizonyítvány, ill. mellékletei előírásainak.

1.8.7.3.3          Az illetékes szervezetnek:

a)    ellenőriznie kell az 1.8.7.7.2 pontban leírt műszaki dokumentációnak való meg­felelőséget;

b)    ellenőriznie kell, hogy a gyártási folyamatban olyan termékek készülnek, amelyek a rájuk vonatkozó követelményeknek és dokumentációnak megfelelnek;

c)    ellenőriznie kell az anyagok nyomonkövethetőségét, valamint a specifikációk alapján az (alap)anyag bizonylatokat;

d)    ellenőriznie kell, hogy a szerkezeti elemek állandó kötését és a roncsolásmentes vizsgálatokat arra jogosult (képzett, ill. minősített) alkalmazottak végzik-e;

e)    meg kell állapodnia a kérelmezővel a helyszínben, ahol a vizsgálatokat és a szükséges próbákat elvégzik; és

f)     az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalnia.

1.8.7.4             Az üzembe helyezés előtti vizsgálat

1.8.7.4.1          A kérelmezőnek

a)    az ADR-ben előírt jelölést fel kell vinnie; és

b)    az illetékes szervezet rendelkezésére kell bocsátania az 1.8.7.7 bekezdésben leírt műszaki dokumentációt.

1.8.7.4.2          Az illetékes szervezetnek:

a)    el kell végeznie a szükséges vizsgálatokat és méréseket, annak ellenőrzésére, hogy a terméket a típusjóváhagyásnak és a vonatkozó előírásoknak megfelelően gyártották;

b)    az üzemi szerelvények gyártói által rendelkezésre bocsátott tanúsítványok alapján ellenőriznie kell az üzemi szerelvényeket;

c)    az elvégzett vizsgálatokra, ellenőrzésekre, valamint az elfogadott műszaki dokumentá­cióra vonatkozóan az üzembe helyezés előtti vizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítania a kérelmező számára;

d)    ha a gyártás megfelel az előírásoknak, akkor a gyártás megfelelőségére vonatkozó írásbeli tanúsítványt kell kiállítania, és el kell látnia az illetékes szervezet nyilvántartási jelével; és

e)    ellenőriznie kell, hogy a típusjóváhagyás az ADR típusjóváhagyásra vonatkozó előírásainak (beleértve a hivatkozott szabványokat is) megváltozása után továbbra is érvényes-e.

                        A d) pont szerinti tanúsítvány és a c) pont szerinti jegyzőkönyv több, azonos típusú tételre is vonatkozhat (csoportos tanúsítvány vagy csoportos jegyzőkönyv).

1.8.7.4.3         A bizonyítványban legalább a következőket kell feltüntetni:

a)    az illetékes szervezet nevét és székhelyét;

b)    a gyártó nevét és székhelyét, és ha nem a gyártó a kérelmező, akkor a kérelmező nevét és székhelyét is;

c)    arra való utalást, hogy az üzembe helyezés előtti vizsgálat során az ADR melyik változatát és mely szabványokat alkalmaztak;

d)    a vizsgálatok eredményét;

e)    a vizsgált termék(ek) azonosításához szükséges adatokat, de legalább a sorozatszámot, ill. nem újratölthető palackoknál a gyártási tétel számát, és

f)     a típusjóváhagyás számát.

1.8.7.5             Időszakos, közbenső és soronkívüli vizsgálatok

1.8.7.5.1          Az illetékes szervezetnek:

a)    el kell végeznie az azonosítást és ellenőriznie kell a dokumentációnak való megfelelőséget;

b)    végre kell hajtania a vizsgálatokat és jelen kell lennie a próbáknál, hogy ellenőrizze, hogy a követelményeket betartották;

c)    a vizsgálatokról és a próbákról jegyzőkönyvet kell kiállítania, a jegyzőkönyv több tételre is vonatkozhat; és

d)    biztosítania kell, hogy az előírt jelölést felvigyék.

1.8.7.5.2          A nyomástartó tartályok időszakos vizsgálati jegyzőkönyvét a kérelmezőnek legalább a következő időszakos vizsgálat időpontjáig meg kell őriznie.

Megjegyzés: Tartányokra lásd a 4.3.2.1.7 pont tartány-vizsgálati könyvre (gépkönyvre) vonatkozó előírásait.

1.8.7.6             A kérelmező üzemi vizsgálóhelyének felügyelete

1.8.7.6.1          A kérelmezőnek

a)    az üzemi vizsgálóhelyet az 1.8.7.7.5 pont szerint dokumentált, a vizsgálatokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer szerint kell kialakítania és felügyelnie;

b)    teljesítenie kell a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, és biztosítania kell, hogy a minőségbiztosítási rendszer megfelelő és hatékony maradjon;

c)    az üzemi vizsgálatra képzett és hozzáértő személyzetet kell kijelölnie;

d)    ahol szükséges, el kell helyeznie a vizsgáló szervezet nyilvántartási jelét.

1.8.7.6.2          A vizsgáló szervezetnek kezdeti auditálást kell végeznie, és ha ez kielégítő, legfeljebb három évig tartó időszakra szóló engedélyt kell kiadnia. Ennek során a következő előírásokat kell betartani:

a)    az audittal igazolni kell, hogy a termék vizsgálata az ADR követelményei szerint történik;

b)    a vizsgáló szervezet felhatalmazhatja a kérelmező üzemi vizsgálóhelyét, hogy a vizsgáló szervezet nyilvántartási jelét elhelyezze minden ellenőrzött termékre;

c)    az engedély a lejárta előtti utolsó évben végzett, kielégítő eredménnyel járó audit után megújítható. Az új érvényességi időszak az előző engedély lejáratától számít;

d)    a vizsgáló szervezet auditorainak kellő szakértelemmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elvégezzék azon termékek megfelelőség-értékelését, amelyre a minőségbiztosítási rendszer kiterjed.

1.8.7.6.3          Az engedély érvényességi ideje alatt a vizsgáló szervezetnek időszakos felülvizsgálatokat kell tartania, hogy megbizonyosodjék, hogy a kérelmező továbbra is fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert. Ennek során a következő előírásokat kell betartani:

a)    egy 12 hónapos időszakon belül legalább két felülvizsgálatot kell tartani;

b)    a vizsgáló szervezet további szemléket, képzést, műszaki változtatásokat, vagy a minőségbiztosítási rendszer módosítását írhatja elő, ill. a kérelmező által végezhető vizsgálatok körét korlátozhatja vagy megtilthatja.

c)    a vizsgáló szervezetnek a minőségbiztosítási rendszerben bekövetkezett minden változást értékelnie kell, és meg kell vizsgálnia, hogy a megváltozott minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a kezdeti audit követelményeinek vagy teljes újraértékelés szükséges;

d)    a vizsgáló szervezet auditorainak kellő szakértelemmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elvégezzék azon termékek megfelelőség-értékelését, amelyre a minőségbiztosítási rendszer kiterjed; és

e)    a vizsgáló szervezetnek a szemléről, ill. felülvizsgálatról, és ha próbákat végeztek, azok eredményéről jegyzőkönyvet kell készítenie a kérelmező számára.

1.8.7.6.4          A vizsgáló szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy amennyiben a vonatkozó követelményeknek nem felelnek meg, a kijavításhoz szükséges intézkedések meg­történjenek. Ha a kijavításhoz szükséges intézkedések mégsem történnek meg kellő időben, az üzemi vizsgálóhely tevékenységére vonatkozó engedélyt a vizsgáló szervezet vissza­vonhatja vagy felfüggesztheti. A visszavonásról, ill. felfüggesztésről értesíteni kell az illetékes hatóságot. A vizsgáló szervezet döntésének részletes indokait a kérelmező számára jegyzőkönyvbe kell foglalni.

1.8.7.7             Dokumentáció

A műszaki dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy belőle a vonatkozó követelményeknek való megfelelőség megállapítható legyen.

1.8.7.7.1          A típusjóváhagyáshoz szükséges dokumentumok

                        A kérelmezőnek – értelemszerűen – a következő dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania:

a)    a tervezésnél és a gyártásnál alkalmazott szabványok jegyzékét;

b)    a típus és a típusvariánsok leírását;

c)    a 3.2 fejezet „A” táblázat vonatkozó oszlopában található utasításokat vagy a csak bizonyos anyagok szállítására szolgáló termékeknél az anyagok felsorolását;

d)    az általános összeállítási rajzo(ka)t;

e)    a megfelelőség-értékeléséhez szükséges részletrajzokat, amelyeken fel vannak tüntetve a számításokhoz használt méretek, a szerkezeti és az üzemi szerelvények, a jelölések és/vagy bárcák;

f)     a számításokat, az eredményeket és következtetéseket;

g)    az üzemi szerelvények jegyzékét a műszaki adataikkal, a biztonsági szerkezetekre vonatkozó információt a lefúvási teljesítmény számításával;

h)    a szabványok által a szerkezeti elemek, azok részei, a bevonatok, burkolatok, a szerkezeti és az üzemi szerelvények gyártásához előírt anyagok jegyzékét, a megfelelő anyagspecifikációkat vagy az ADR-nek való megfelelést igazoló nyilatkozatot;

i)     az állandó kötések kialakítására szolgáló jóváhagyott eljárásokat;

j)     a hőkezelési eljárás(ok) leírását; és

k)    a típusjóváhagyásra és a gyártásra a szabványokban, ill. az ADR-ben felsorolt minden vonatkozó vizsgálat végrehajtásának módját, leírását és jegyzőkönyveit.

1.8.7.7.2          A gyártás felügyeletéhez szükséges dokumentumok

A kérelmezőnek – értelemszerűen – a következő dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania:

a)    az 1.8.7.7.1 pontban felsorolt dokumentumokat;

b)    a típusjóváhagyási bizonyítvány másolatát;       

c)    a gyártási és a vizsgálati eljárások dokumentációját;

d)    a gyártási naplót;

e)    állandó kötéseket kivitelező alkalmazottak jogosultságát;

f)     a roncsolásmentes vizsgálatokat végző alkalmazottak jogosultságát;

g)    a roncsolásos és a roncsolásmentes vizsgálatok jegyzőkönyveit;

h)    a hőkezelési eljárás(ok) jegyzőkönyveit; és

i)     a hitelesítési jegyzőkönyveket.

1.8.7.7.3          Az üzembe helyezés előtti vizsgálatokhoz szükséges dokumentumok

A kérelmezőnek – értelemszerűen – a következők dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania:

a)    az 1.8.7.7.1 és az 1.8.7.7.2 pontban felsorolt dokumentumokat;

b)    a termék és alkatrészeinek anyagbizonylatait;

c)    az üzemi szerelvények anyagbizonylatait és a megfelelőségi nyilatkozatokat;

d)    megfelelőségi nyilatkozatot, beleértve a termék és a típusbizonyítványban szereplő típusvariánsok leírását.

1.8.7.7.4          Az időszakos, a közbenső és a soron kívüli vizsgálatokhoz szükséges dokumentumok

A kérelmezőnek – értelemszerűen – a következők dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania:

a)    nyomástartó tartályoknál, ha a gyártásra és az időszakos vizsgálatokra vonatkozó szabványok előírják, a különleges követelményekre vonatkozó dokumentációt;

b)    tartányoknál:

i)        tartány-vizsgálati könyvet (gépkönyvet); és

ii)       az 1.8.7.7.1 – 1.8.7.7.3 pontban említett, egy vagy több dokumentumot.

1.8.7.7.5          Az üzemi vizsgálóhely értékeléséhez szükséges dokumentumok

Az üzemi vizsgálóhely kérelmezőjének – értelemszerűen – a minőségbiztosítási rendszer következő dokumentumait kell rendelkezésre bocsátania:

a)    a szervezeti felépítést és a felelősségek megoszlását;

b)    a vizsgálatokra, a minőségellenőrzésre, a minőségbiztosításra és a munkafolyamatokra vonatkozó, megfelelő utasításokat, és a rendszeresen végzendő tevékenységeket;

c)    a minőségügyi nyilvántartást, pl. a vizsgálati jegyzőkönyveket, a vizsgálati eredmé­nyeket és hitelesítési adatokat, ill. tanúsítványokat;

d)    a vezetői felülvizsgálatokat az 1.8.7.6 bekezdés szerinti auditálás alapján a minőség­biztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

e)    a vevők igényeinek kielégítését és a jogszabályok követelményeinek betartását szolgáló eljárások leírását;

f)     a dokumentáció ellenőrzési és karbantartási eljárását;

g)    nem megfelelő termékekkel kapcsolatos eljárást;

h)    az érintett személyekre vonatkozó képzési programot és minősítési eljárást.

1.8.7.8             A szabvány szerint gyártott, jóváhagyott és vizsgált termékek

                        Az 1.8.7.7 bekezdés követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén teljesí­tettnek tekinthetők.

A vonatkozó bekezdés, ill. pont	Hivatkozás	A dokumentum címe
1.8.7.7.1 – 1.8.7.7.4	EN 12972:2018	Veszélyes anyagok szállítótartályai. A fém szállítótartályok vizsgálata, ellenőrzése és megjelölése

1.8.8                Eljárás a gázpatronok megfelelőségének értékeléséhez

A gázpatronok megfelelőség-értékelése során a következő eljárások egyikét kell alkalmazni:

a)    az 1.8.7 szakaszban leírt eljárást – az 1.8.7.5 bekezdés kivételével – a nem UN nyomástartó tartályokra; vagy

b)    az 1.8.8.1 – 1.8.8.7 bekezdésben leírt eljárást.

1.8.8.1             Általános előírások

1.8.8.1.1          A gyártást valamely Xa szervezetnek kell felügyelni és a 6.2.6 szakasz szerinti vizsgálatokat szükség szerint vagy Xa szervezetnek vagy ezen Xa szervezet által jóváhagyott IS szer­ve­zetnek kell végrehajtania; az Xa és IS szervezet meghatározása a 6.2.3.6.1 pontban található. A megfelelőség-értékelést valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának, a. megbí­zottjának vagy az általa jóváhagyott vizsgáló szervezetnek kell végrehajtania.

1.8.8.1.2          Az 1.8.8 szakasz alkalmazása esetén kérelmezőnek igazolnia, biztosítania kell, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy a gázpatronok 6.2.6 szakasz rendelkezéseinek és az ADR minden további vonatkozó előírásának való megfelelőségéért kizárólagos felelősséggel tartozik.

1.8.8.1.3          A kérelmezőnek

a)    el kell végeznie az 1.8.8.2 bekezdés szerinti típusvizsgálatokat minden egyes gázpatron típusra (beleértve a felhasználandó anyagokat és az adott típus változatait, pl. térfogat, nyomás, tervrajz, záró- és adagolószerkezet);

b)    a tervezésre, gyártásra, ellenőrzésre és vizsgálatra az 1.8.8.3 bekezdés szerint jóvá­hagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie;

c)    a 6.2.6 szakaszban előírt vizsgálatokhoz az 1.8.8.4 bekezdés szerint jóváhagyott vizs­gálati rendszert kell fenntartania;

d)    kérelmet kell benyújtania a Szerződő Fél valamely, választása szerinti Xa szervezetéhez a gyártás felügyeletére és a vizsgálatokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszere jóváhagyására; ha a kérelmező székhelye nem valamely Szerződő Fél területén van, akkor egy Szerződő Fél területére irányuló szállítás előtt valamely Szerződő Fél Xa szervezetéhez kell a kérelmet benyújtania;

e)    ha a gázpatron végső összeszerelése a kérelmező által gyártott alkatrészekből egy vagy több más vállalkozó által történik, akkor írásos útmutatást kell adnia arra, hogyan kell a gázpatronokat összeszerelni és megtölteni, hogy megfeleljenek a típusvizsgálati bizonyítvány előírásainak.

1.8.8.1.4          Ha a kérelmező és a gázpatront a kérelmező útmutatása szerint összeszerelő és/vagy töltő vállalkozások az Xa szervezet számára elfogadható módon bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az 1.8.7.6 bekezdésnek – kivéve az 1.8.7.6.1 d) és az 1.8.7.6.2 b) pontot –, akkor kialakíthatnak üzemi vizsgálóhelyet, amely a 6.2.6 szakaszban meghatározott vizsgálatokat vagy azok egy részét elvégezheti.

1.8.8.2             Gyártási típusvizsgálat

1.8.8.2.1          Kérelmezőnek minden egyes gázpatron típusra műszaki dokumentációt kell összeállítania, feltüntetve az alkalmazott műszaki szabvány(oka)t is. Ha olyan szabvány alkalmazását választotta, amelyre nincs hivatkozás a 6.2.6 szakaszban, az alkalmazott szabványt csatolnia kell a dokumentációhoz.

1.8.8.2.2          Kérelmezőnek őriznie kell a műszaki dokumentációt és az adott típus mintadarabjait a gyártás során és azután az adott típusvizsgálati tanúsítvány szerinti gyártás befejezésétől számított legalább öt évig, hogy az Xa szervezet rendelkezésére tudja bocsátani.

1.8.8.2.3          Kérelmezőnek gondos vizsgálat után típusvizsgálati bizonyítványt kell kiállítania, amely legfeljebb tíz évig érvényes; ezt az igazolást csatolnia kell a dokumentációhoz. A tanúsítvány felhatalmazza a kérelmezőt az adott típusú gázpatronok gyártására ezen időszak alatt.

1.8.8.2.4          Ha ezen időtartam alatt az ADR vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak meg, hogy a gyártási típus már nem felel meg a követelményeknek, a kérelmezőnek a típusvizsgálati bizonyítványát vissza kell vonnia és erről tájékoztatnia kell az Xa szervezetet.

1.8.8.2.5          Kérelmező a bizonyítvány gondos és teljes felülvizsgálata után legfeljebb újabb 10 évre újra kiadhatja azt.

1.8.8.3             A gyártás felügyelete

1.8.8.3.1          A típusvizsgálati eljárás és a gyártási folyamat Xa szervezet általi felügyeletet igényel annak biztosítására, hogy a kérelmező által jóváhagyott típus és az előállított termék megfelel a típusbizonyítvány előírásainak és az ADR vonatkozó előírásainak. Ha az 1.8.8.1.3 e) pontot alkalmazzák, az összeszerelő és töltő vállalkozást be kell vonni ebbe az eljárásba.

1.8.8.3.2          Kérelmezőnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyártási folyamat megfelel az ADR vonatkozó előírásainak, a típusbizonyítványának és mellékleteinek. Ha az 1.8.8.1.3 e) pontot alkalmazzák, az összeszerelő és töltő vállalkozást be kell vonni ebbe az eljárásba.

1.8.8.3.3          Az Xa szervezetnek

a)    ellenőriznie kell a kérelmező típusvizsgálatának megfelelőségét, valamint a gázpatronok típusának az 1.8.8.2 pontban meghatározott műszaki dokumentációnak való meg­felelőségét;

b)    ellenőriznie kell, hogy a gyártási folyamat végtermékei megfelelnek a rájuk vonatkozó követelményeknek és dokumentációnak; ha a gázpatront a kérelmező által gyártott alkatrészekből egy vagy több más vállalkozó szereli össze, az Xa szervezetnek ellenőriznie kell azt is, hogy a gázpatronok végső összeszerelés és töltés után teljes összhangban vannak minden vonatkozó előírással és a kérelmező útmutatóját helyesen alkalmazták;

c)    ellenőriznie kell, hogy az egyes részek állandó kötését és a vizsgálatokat arra jogosult (képzett, ill. minősített) alkalmazottak végzik-e;

d)    az ellenőrzés eredményeit jegyzőkönyvbe kell foglalnia.

1.8.8.3.4          Ha az Xa szervezet azt tapasztalja, hogy a kérelmező típusbizonyítványa vagy a gyártási eljárás nem megfelelő, gondoskodnia kell arról, hogy a kijavításhoz szükséges intézkedések megtörténjenek vagy intézkedjen a kérelmező bizonyítványának visszavonására.

1.8.8.4             Tömörségi próba

1.8.8.4.1          A kérelmezőnek és a kérelmező útmutatása alapján a gázpatronok végső összeszerelését és töltését végző vállalkozásoknak

a)    el kell végezniük a 6.2.6 szakasz szerinti próbákat;

b)    a próbák eredményit rögzíteniük kell;

c)    kizárólag azokra a gázpatronokra, amelyek teljes mértékben megfelelnek a típus­vizsgálati előírásoknak és az ADR vonatkozó előírásainak és sikeresen kiállták a 6.2.6 szakaszban előírt próbákat, ki kell állítaniuk a megfelelőségi tanúsítványt;

d)    az Xa szervezet általi véletlenszerű ellenőrzés céljából meg kell őrizniük az 1.8.8.7 bekezdés szerinti dokumentációt a gyártás során és a jóváhagyott típushoz tartozó gázpatronok utolsó gyártását követően legalább öt évig;

e)    el kell helyezniük a gázpatron típusát, a kérelmezőt és a gyártás időpontját vagy a sorozatszámot azonosító tartós és olvasható jelölést; ha a korlátozottan rendelkezésre álló hely miatt a jelölés nem helyezhető el teljes egészében a gázpatron palástján, akkor ezeket az információkat a gázpatronhoz erősített vagy a gázpatronnal együtt egy belső csomagolásba helyezett tartós címkén kell feltüntetni.

1.8.8.4.2          Az Xa szervezetnek

a)    a szükséges vizsgálatokat véletlenszerű időközönként, de valamely gázpatron típus gyártásának megkezdése után rövid időn belül és az után három évenként legalább egyszer el kell végeznie annak ellenőrzésére, hogy a kérelmező gyártási típus­vizsgálatához alkalmazott eljárása, valamint a gyártás és a termék vizsgálata a gyártási típus bizonyítvány és a vonatkozó előírások szerint történik;

b)    ellenőriznie kell a kérelmező által kiadott bizonyítványokat;

c)    el kell végeznie a 6.2.6 szakaszban előírt vizsgálatokat vagy jóvá kell hagynia a vizsgálati programot és az e vizsgálatokat végző üzemi vizsgálóhelyet.

1.8.8.4.3          A bizonyítványnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)    a kérelmező és – ha a végső összeszerelő nem azonos a kérelmezővel – a kérelmező írásos utasításai szerint a végső összeszerelést végző vállalkozás(ok) nevét és szék­helyét;

b)    arra való utalást, hogy a gyártás és a vizsgálat során az ADR melyik változatát és mely szabványokat alkalmaztak;

c)    a vizsgálatok eredményeit;

d)    az 1.8.8.4.1 e) pont szerinti jelölés adatait.

1.8.8.5             (fenntartva)

1.8.8.6             Az üzemi vizsgálóhely felügyelete

Ha a kérelmező vagy a gázpatronokat összeszerelő és/vagy töltő vállalkozás üzemi vizsgáló­hellyel rendelkezik, az 1.8.7.6 bekezdés előírásait – az 1.8.7.6.1 d) és az 1.8.7.6.2 b) pont kivételével – kell alkalmazni. A gázpatronok összeszerelését és/vagy töltését végző vállal­kozásnak a kérelmezőre vonatkozó előírásoknak kell megfelelnie.

1.8.8.7             Dokumentáció

Az 1.8.7.7.1, az 1.8.7.7.2, az 1.8.7.7.3 és az 1.8.7.7.5 pont előírásait kell alkalmazni.