6.2 FEJEZET

A NYOMÁSTARTÓ TARTÁLYOK, AZ AEROSZOLOK,
A GÁZZAL TÖLTÖTT, KISMÉRETŰ TARTÁLYOK (GÁZPATRONOK) ÉS A GYÚLÉKONY, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZT TARTALMAZÓ ÜZEMANYAGCELLA KAZETTÁK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Megjegyzés:   Az aeroszolok, a gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok) és a gyúlé­kony, cseppfolyósított gázt tartalmazó üzemanyagcella kazetták nem tartoznak a 6.2.16.2.5 szakaszok hatálya alá.

6.2.1                Általános követelmények

6.2.1.1             Tervezés és gyártás

6.2.1.1.1          A nyomástartó tartályokat és zárószerkezetüket úgy kell méretezni, gyártani, bevizsgálni és felszerelni, hogy a normális szállítási feltételek mellett és normális használatot feltételezve minden fellépő igénybevételt, beleértve a kifáradást is, elviseljenek.

6.2.1.1.2          (fenntartva)

6.2.1.1.3          A legkisebb falvastagság semmilyen esetben sem lehet kisebb a tervezésre és gyártásra vonatkozó műszaki szabványokban meghatározott értéknél.

6.2.1.1.4          Hegesztett nyomástartó tartályokhoz csak hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel.

6.2.1.1.5          A palackok, nagypalackok, gázhordók és palackkötegek próbanyomásának a 4.1.4.1 bekez­dés P200 csomagolási utasításában, a nyomás alatti vegyszereknél a 4.1.4.1 bekezdés P206 csomagolási utasításában előírtnak kell lennie. A zárt mélyhűtő tartályoknál a próba­nyomás­nak a 4.1.4.1 bekezdés P203 csomagolási utasításában előírtnak kell lennie. A fém-hidrid tárolórendszer próbanyomásának a 4.1.4.1 bekezdés P205 csomagolási utasításában előírtnak kell lennie. Adszorbeált gázoknál a palack próbanyomásának a 4.1.4.1 bekezdés P208 csomagolási utasításában előírtnak kell lennie.

6.2.1.1.6          A köteget alkotó nyomástartó tartályokat szerkezeti szerelvényekkel kell egységbe építeni. A nyomástartó tartályokat úgy kell rögzíteni, hogy se a szerkezeti szerelvényekhez képest ne mozdulhassanak el, se oly módon, ami veszélyes helyi feszültség halmozódást okozna. A csőrendszert (pl. gyűjtőcsöveket, szelepeket, nyomásmérőket) úgy kell méretezni és kialakítani, hogy az ütközések okozta sérülésekkel és a szállítás során fellépő szokásos erőhatásokkal szemben védve legyenek. A gyűjtőcső próbanyomásának legalább akkorának kell lennie, mint a palackokénak. A cseppfolyósított, mérgező gázok esetén mindegyik nyomástartó tartálynak elválasztó szeleppel kell rendelkeznie, ami biztosítja, hogy minden egyes nyomástartó tartály külön tölthető legyen és a szállítás alatt tartalmuk egymással ne cserélődhessen ki.

Megjegyzés:   A cseppfolyósított, mérgező gázok a 2T, 2TF, 2TC, 2TO, 2TFC, ill. 2TOC osztályozási kód alá tartoznak.

6.2.1.1.7          Kerülni kell a különböző fémek érintkezését, ami a galvanikus hatás folytán károsodást okozhat.

6.2.1.1.8          A mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt zárt mélyhűtő tartályok gyártására vonatkozó kiegészítő követelmények

6.2.1.1.8.1       Minden egyes nyomástartó tartályra meg kell állapítani a felhasznált fém mechanikai tulajdonságait, beleértve az ütőszilárdságot és a hajlítási együtthatót.

Megjegyzés:   Az ütőszilárdságra (a fajlagos ütőmunkára) vonatkozóan a 6.8.5.3 bekezdés részletezi az alkalmazható vizsgálati követelményeket.

6.2.1.1.8.2       A nyomástartó tartályokat hőszigetelni kell. A hőszigetelést az ütések ellen burkolattal kell védeni. Ha a nyomástartó tartály és a burkolat közötti tér légüres (vákuumszigetelés), a védőburkolatot úgy kell méretezni, hogy egy elismert műszaki szabályzat szerint számítva legalább 100 kPa (1 bar) külső nyomásnak vagy legalább 200 kPa (2 bar) (túlnyomás) számított kritikus felszakítási nyomásnak álljon ellen maradandó alakváltozás nélkül. Ha a burkolat gáztömören zár (pl. vákuumszigetelés esetén), megfelelő szerkezettel kell meg­akadályozni, hogy a nyomástartó tartályon vagy szerelvényein bekövetkező tömítetlenség esetén a szigetelőrétegben veszélyes nyomás keletkezzék. A berendezésnek meg kell akadályoznia, hogy a szigetelésbe nedvesség hatoljon be.

6.2.1.1.8.3       Azok a zárt mélyhűtő tartályok, amelyek atmoszférikus nyomáson –182 °C alatti forrás­pontú, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgálnak, nem tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek az oxigénnel vagy az oxigénben dús környezettel veszélyes módon reagálhatnak, ha a hőszigetelés olyan részén helyezkednek el, ahol fennáll annak a veszélye, hogy oxigénnel vagy oxigénben dús környezettel érintkeznek.

6.2.1.1.8.4       A zárt mélyhűtő tartályokat megfelelő emelő és rögzítő szerkezetekkel kell tervezni és ellátni.

6.2.1.1.9          Az acetilénhez használt nyomástartó tartályok gyártására vonatkozó kiegészítő köve­telmények

                        Az UN 1001 oldott acetilénhez és az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt nyomás­tartó tartályokat olyan, egyenletesen elosztott, porózus anyaggal kell kitölteni, amely megfelel az illetékes hatóság által elfogadott szabvány vagy műszaki szabályzat által meghatározott követelményeknek és vizsgálatoknak, és amely:

a)    összeférhető a nyomástartó tartállyal, és sem az acetilénnel, sem az oldószerrel (az UN 1001 oldott acetilén esetén) nem alkot káros vagy veszélyes vegyületet;

b)    képes megakadályozni az acetilén bomlásának terjedését a porózus anyagban.

Az UN 1001 oldott acetilén esetén az oldószernek összeférhetőnek kell lennie a nyomástartó tartállyal.

6.2.1.2             Szerkezeti anyagok

6.2.1.2.1         A nyomástartó tartályok és zárószerkezetük anyaga, amely a veszélyes áruval közvetlenül érintkezik csak olyan lehet, amelyet a szállítandó veszélyes áru nem támad meg, ill. nem gyengít, és amely nem fejt ki veszélyes hatást, pl. reakció katalizálást vagy a veszélyes áruval való reakciót.

6.2.1.2.2          A nyomástartó tartályokat és zárószerkezetüket a tervezésre és gyártásra vonatkozó műszaki szabványokban és a nyomástartó tartályban szállítandó veszélyes anyagra vonatkozó csomagolási utasításban meghatározott anyagból kell gyártani. Az anyagnak a tervezésre és gyártásra vonatkozó műszaki szabványban meghatározottak szerint ellenállónak kell lennie a ridegtöréssel és a feszültség alatti korróziós repedezéssel szemben.

6.2.1.3             Üzemi szerelvények

6.2.1.3.1          A nyomásnak kitett szelepeket, csővezetékeket és más szerelvényeket – a nyomáscsökkentő szerkezetek kivételével – úgy kell tervezni és gyártani, hogy a repesztőnyomásuk a nyomástartó tartály próbanyomásának legalább 1,5-szerese legyen.

6.2.1.3.2          Az üzemi szerelvényeket úgy kell kialakítani vagy elrendezni, hogy normális szállítási és kezelési körülmények között ne sérülhessenek úgy meg, hogy a nyomástartó tartály tartalma a szabadba jusson. A nyomáscsökkentő szelepekhez vezető gyűjtőcső vezetéknek elegen­dően hajlékonynak kell lennie, hogy ne következhessen be a szelepek és a csővezeték nyíródása és a nyomástartó tartály tartalmának kiszabadulása. A töltő- és ürítő szelepeknek és a védőkupakoknak a nem szándékos nyitással szemben védhetőnek kell lenniük. A szele­peket a 4.1.6.8 bekezdésben előírt módon védeni kell.

6.2.1.3.3          A kézzel nem mozgatható. ill. nem gördíthető nyomástartó tartályokat olyan szerkezettel (pl. csúszótalppal, emelőfülekkel, kampókkal) kell ellátni, amely lehetővé teszi gépi beren­dezéssel való biztonságos kezelésüket, és ezt úgy kell tartályra felszerelni, hogy ne okozzák sem a nyomástartó tartály gyengülését, sem pedig meg nem engedhető igénybevételét.

6.2.1.3.4          Az önálló nyomástartó tartályokat a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása 2) bekezdése vagy a P205 csomagolási utasítás, ill. a 6.2.1.3.6.4 és a 6.2.1.3.6.5 pontok szerint kell nyomáscsökkentő szerkezettel ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell kiala­kí­tani, hogy megakadályozzák az idegen anyagoknak a tartályba való bejutását, a gáz kiszi­várgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását. A nyomáscsökkentő szerkezeteket a gyúlékony gázzal töltött, gyűjtőcsővel összekapcsolt, vízszintes helyzetű nyomástartó tartályokon úgy kell elhelyezni, hogy a lefúvás a szabad levegőbe akadály­talanul történhessen, és normális szállítási körülmények mellett a kiszabaduló gáz ne ütközzön magának a nyomástartó tartálynak.

6.2.1.3.5          A térfogatra töltött nyomástartó tartályokat szintjelzővel kell ellátni.

6.2.1.3.6          A zárt mélyhűtő tartályokra vonatkozó kiegészítő követelmények

6.2.1.3.6.1       A gyúlékony mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló zárt mélyhűtő tartályok minden töltő- és ürítőnyílását legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, ahol az első egy zárószelep, a második pedig egy sapka vagy azzal egyenértékű, más szerkezet.

6.2.1.3.6.2       Azokon a csővezeték szakaszokon, amelyek mindkét végükön zárhatóak, és azokon a részeken, ahol folyékony anyag maradhat vissza, a csővezetékben a túlzott nyomás kialakulásának elkerülésére automatikus nyomáscsökkentő rendszert kell alkalmazni.

6.2.1.3.6.3       A zárt mélyhűtő tartályoknál minden csatlakozáson jól látható módon fel kell tüntetni a rendeltetését (pl. gőzfázis, folyadékfázis).

6.2.1.3.6.4       Nyomáscsökkentő szerkezetek

6.2.1.3.6.4.1    A zárt mélyhűtő tartályokat legalább egy nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezetnek olyan típusúnak kell lennie, ami ellenáll a dinamikus hatásoknak, beleértve a folyadék hullámzását is.

6.2.1.3.6.4.2    A zárt mélyhűtő tartályok ezenkívül a 6.2.1.3.6.5 pont követelményeinek kielégítésére a rugó­terhelésű szerkezettel (szerkezetekkel) párhuzamosan hasadótárcsával is elláthatók.

6.2.1.3.6.4.3    A nyomáscsökkentő szerkezet csatlakozásának akkora keresztmetszetűnek kell lennie, amekkora lehetővé teszi, hogy a szükséges ürítési mennyiség akadálytalanul eljuthasson a nyomáscsökkentő szerkezethez.

6.2.1.3.6.4.4    Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetnek a megengedett legnagyobb töltési fok mellett is a zárt mélyhűtő tartály gőzterében kell lennie és a szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy biztosítva legyen a gőz akadálytalan távozása.

6.2.1.3.6.5       A nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítménye és beállítása

Megjegyzés:   A zárt mélyhűtő tartályok nyomáscsökkentő szerkezetei szempontjából a meg­engedett legnagyobb üzemi nyomás a megtöltött, zárt mélyhűtő tartály tetején, üzemi helyzetben megengedett legnagyobb tényleges túlnyomás, beleértve a töltés és ürítés során fellépő legnagyobb tényleges nyomást.

6.2.1.3.6.5.1    A nyomáscsökkentő szerkezetnek legalább a megengedett legnagyobb üzemi nyomáson automatikusan ki kell nyílnia, és a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 110%-ának megfelelő nyomáson teljesen nyitva kell lennie. Lefúvás után a szerkezetnek a nyitónyomásánál legfeljebb 10%-kal alacsonyabb nyomáson záródnia kell és minden, ennél alacsonyabb nyomáson zárva kell maradnia.

6.2.1.3.6.5.2    A hasadótárcsákat olyan névleges nyomásra kell beállítani, ami a próbanyomás és a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 150%-ának megfelelő nyomás közül az alacsonyabb értékkel egyenlő.

6.2.1.3.6.5.3    A vákuumszigetelt, zárt mélyhűtő tartályoknál a vákuum csökkenése esetén a beépített nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményének elégnek kell lennie ahhoz, hogy a nyomás (beszámítva a nyomás növekedését) a zárt mélyhűtő tartályban ne lépje túl a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 120%-át.

6.2.1.3.6.5.4    A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges teljesítményét az illetékes hatóság által elismert műszaki szabályzat[4]) szerint kell meghatározni.

6.2.1.4             A nyomástartó tartályok engedélyezése

6.2.1.4.1          A nyomástartó tartályok megfelelőségét a gyártásukkor kell értékelni az illetékes hatóság által előírt módon. A nyomástartó tartályokat egy vizsgáló szervezetnek kell megvizsgálnia és engedélyeznie. A műszaki dokumentációnak a tervezés és a gyártás részletes leírását, valamint a gyártás és a vizsgálat teljes dokumentációját tartalmaznia kell.

6.2.1.4.2          A minőségbiztosítási rendszernek meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak.

6.2.1.5             Üzembe helyezés előtti vizsgálat

6.2.1.5.1          Az új nyomástartó tartályokat – a zárt mélyhűtő tartályok és a fém-hidrid tárolórendszerek kivételével – a gyártás során és az üzembe helyezés előtt a vonatkozó tervezési szabványoknak megfelelően vizsgálatnak kell alávetni, amelynek a következőkre kell kiterjednie:

Elegendő számú nyomástartó tartály mintadarabon:

a)    a szerkezeti anyag mechanikai jellemzőinek vizsgálatára;

b)    a legkisebb falvastagság ellenőrzésére;

c)     a szerkezeti anyag minden egyes gyártási sorozaton belüli azonosságának (minőségének) ellenőrzésére;

d)    a nyomástartó tartály külső és belső állapotának vizsgálatára;

e)    a nyakmenet vizsgálatára;

f)     a tervezési szabványoknak való megfelelőség ellenőrzésére.

Minden egyes nyomástartó tartályon:

g)    folyadéknyomás-próbára. A nyomástartó tartálynak a tervezési és gyártási műszaki szabványokban vagy szabályzatokban meghatározott elfogadási feltételeknek kell megfelelnie;

Megjegyzés:   Az illetékes hatóság hozzájárulása esetén a folyadéknyomás-próba gázzal végzett vizsgálattal helyettesíthető, ha az ilyen eljárás nem okoz semmiféle veszélyt.

h)    a gyártási hibák vizsgálatára és értékelésére. A hibákat ki kell javítani vagy a nyomás­tartó tartályt használatra alkalmatlanná kell tenni. Hegesztett nyomástartó tartályok esetén különös figyelmet kell fordítani a hegesztés minőségére;

i)      a nyomástartó tartályon levő jelölések vizsgálatára;

j)      ezen kívül az UN 1001 oldott acetilén és az UN 3374 oldószermentes acetilén szállítására használt nyomástartó tartályoknál ellenőrizni kell a porózus anyag megfelelő alkalmazását és állapotát, ill. ha van, az oldószer mennyiségét.

6.2.1.5.2          A zárt mélyhűtő tartályok egy megfelelő mintadarabján el kell végezni a 6.2.1.5.1 a), b), d) és f) pontban meghatározott vizsgálatokat. Ezen kívül a zárt mélyhűtő tartályok minta­darabján a vonatkozó tervezési és gyártási előírások szerint radiográfiás, ultrahangos vagy más alkalmas, roncsolásmentes vizsgálati módszerrel meg kell vizsgálni a hegesztéseket. A burkolat hegesztését nem kell így vizsgálni.

Ezen kívül minden zárt mélyhűtő tartályt alá kell vetni az üzembe helyezés előtti vizsgálatnak és a 6.2.1.5.1 g), h) és i) pontban meghatározott vizsgálatoknak, valamint tömörségi próbának és összeszerelés után ellenőrizni kell az üzemi szerelvények kielégítő működését.

6.2.1.5.3          A fém-hidrid tárolórendszereknél ellenőrizni kell, hogy a fém-hidrid tárolórendszerben használt tartályok egy megfelelő mintadarabján elvégezték a 6.2.1.5.1 a), b), c), d), e) (ha alkalmazható rá), f), g), h) és i) pontban meghatározott vizsgálatokat. Ezen kívül a fém-hidrid tárolórendszerek egy megfelelő mintadarabján el kell végezni a 6.2.1.5.1 c) és f) pontban, valamint, ha alkalmazható rá, a 6.2.1.5.1 e) pontban meghatározott vizsgálatokat és a fém-hidrid tárolórendszer külső állapotát is meg kell vizsgálni.

                        Ezen kívül minden fém-hidrid tárolórendszert alá kell vetni az üzembe helyezés előtti vizsgálatnak és a 6.2.1.5.1 h) és i) pontban meghatározott vizsgálatoknak, valamint tömörségi próbának és ellenőrizni kell az üzemi szerelvények kielégítő működését..

6.2.1.6             Időszakos vizsgálat

6.2.1.6.1          Az újratölthető nyomástartó tartályokat – a mélyhűtő tartályok kivételével – az illetékes hatósága által felhatalmazott szervezet által időszakos vizsgálatnak kell alávetni, amelynek a következőkre kell kiterjednie:

a)    a nyomástartó tartály külső állapotának vizsgálatára, valamint a szerelvények és a külső jelölések ellenőrzésére;

b)    a nyomástartó tartály belső állapotának vizsgálatára (pl. a belső vizsgálattal, a legkisebb falvastagság ellenőrzésével);

c)     a menetek vizsgálatára, ha korrózió jelei mutatkoznak vagy ha a szerelvényeket eltávolították;

d)    folyadéknyomás-próbára és szükség esetén alkalmas vizsgálati eljárással az anyagjellemzők ellenőrzésére;

e)    az üzemi szerelvények, az egyéb tartozékok és a nyomáscsökkentő szerkezetek ellenőrzésére, amennyiben azokat újra üzembe helyezik.

Megjegyzés:     1.       Az illetékes hatóság hozzájárulása esetén a folyadéknyomás-próba helyettesíthető gázzal végzett vizsgálattal, ha az ilyen eljárás nem okoz semmiféle veszélyt.

                          2.       A varrat nélküli acél palackok és nagypalackok esetén a 6.2.1.6.1 b) pont szerinti vizsgálat és a 6.2.1.6.1 d) pont szerinti folyadéknyomás-próba az ISO 16148:2016 „Gázpalackok. Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalac­kok és nagypalackok. Akusztikus emissziós vizsgálat (AT) és az azt követő ultrahangos vizsgálat (UT) az időszakos ellenőrzéshez és vizsgálathoz” című szabvány szerinti eljárással helyettesíthető.

                          3.       A 6.2.1.6.1 b) pont szerinti vizsgálat és a 6.2.1.6.1 d) pont szerinti folya­déknyomáspróba varrat nélküli alumíniumötvözet gázpalackoknál az ISO 10461:2005 + A1:2006 szabvány, ill. varrat nélküli acél gáz­palackoknál az ISO 6406:2005 szabvány szerint végzett ultrahangos vizsgálattal helyettesíthető.

                          4.       Az időszakos vizsgálatok gyakoriságára vonatkozóan lásd a 4.1.4.1 bekezdés P200, a nyomás alatti vegyszereknél a 4.1.4.1 bekezdés P206 csomagolási utasítását, .

6.2.1.6.2          Az UN 1001 oldott acetilén és az UN 3374 oldószermentes acetilén szállítására használt nyomástartó tartályoknál csak a 6.2.1.6.1 a), c) és e) pontok szerinti vizsgálatot kell el­végezni. Ezenkívül a porózus anyag állapotát (pl. repedezettség, felső szabad tér, lazulás, össze­esés) is kell vizsgálni.

6.2.1.6.3          A zárt mélyhűtő tartályok nyomáscsökkentő szelepeit időszakos vizsgálatnak kell alávetni.

6.2.1.7             A gyártóra vonatkozó előírások

6.2.1.7.1          A gyártónak műszakilag alkalmasnak kell lennie a nyomástartó tartályok megfelelő színvonalú előállítására és rendelkeznie kell minden, ehhez szükséges erőforrással, különösen megfelelő képzettségű alkalmazottakkal:

a)    a gyártási folyamat átfogó felügyeletére;

b)    az anyagok illesztésének kivitelezésére;

c)     a megfelelő vizsgálatok végrehajtására.

6.2.1.7.2          A gyártó alkalmasságának értékelését minden esetben a jóváhagyó ország illetékes hatósága által jóváhagyott vizsgáló szervezetnek kell végeznie.

6.2.1.8             A vizsgáló szervezetekre vonatkozó előírások

6.2.1.8.1         A vizsgáló szervezeteknek a gyártó vállalatoktól függetlennek kell lenniük és kellő szakértelemmel kell rendelkezniük a szükséges vizsgálatok, ellenőrzések elvégzéséhez, ill. a jóváhagyásokhoz.

6.2.2                Az UN nyomástartó tartályokra vonatkozó követelmények

Az UN nyomástartó tartályoknak a 6.2.1 szakasz általános követelményein kívül e szakasz előírásainak is meg kell felelniük, beleértve az esetleges szabványokat. Új nyomástartó tartály vagy üzemi szerelvény gyártása a 6.2.2.1 és a 6.2.2.3 bekezdés valamelyik szabványa alapján a táblázatok jobboldali oszlopában megadott időpont után már nem engedélyezett

Megjegyzés:  1.          A gyártás időpontjában érvényes szabvány szerint gyártott UN nyomás­tartó tartályok és üzemi szerelvények továbbra is használhatók, ha alávetik a ADR időszakos vizsgálatokra vonatkozó előírásainak.

2.  Ha a következő ISO szabványok EN ISO változata rendelkezésre áll, ezek a 6.2.2.1, a 6.2.2.2, a 6.2.2.3 és a 6.2.2.4 bekezdés követelményeinek való megfelelés céljából szintén alkalmazhatók.

6.2.2.1             Tervezés, gyártás és üzembe helyezés előtti vizsgálat

6.2.2.1.1          Az UN palackok tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához a követ­ke­ző szabványokat kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük:

 

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 9809-1:1999

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból.

2018. december 31-ig

 

Megjegyzés: A szabvány 7.3 szakaszában az F tényezőre vonatkozó megjegyzés az UN palackokra nem vonatkozik.

 

ISO 9809-1:2010

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból

további intézkedésig

ISO 9809-2:2000

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 2. rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa vagy annál nagyobb szakítószilárdságú acélból.

2018. december 31-ig

ISO 9809-2:2010

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 2. rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa vagy annál nagyobb szakítószilárdságú acélból

további intézkedésig

ISO 9809-3:2000

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 3. rész: Normalizált acélpalackok.

2018. december 31-ig

ISO 9809-3:2010

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 3. rész: Normalizált acélpalackok.

további intézkedésig

ISO 9809-4:2014

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 4. rész: 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú rozsdamentes acélpalackok

további intézkedésig

ISO 7866:1999

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli alumíniumötvözet gáz­palackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat

2020. december 31-ig

 

Megjegyzés: A szabvány 7.2 szakaszában az F tényezőre vonatkozó megjegyzés az UN palackokra nem vonatkozik. 6351A-T6 vagy az­zal egyenértékű alumíniumötvözet nem megengedett.

 

ISO 7866:2012+ Cor 1:2014

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli alumíniumötvözet gáz­palackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat

további intézkedésig

 

Megjegyzés: 6351A-T6 vagy azzal egyenértékű alumíniumötvözet nem használható.

 

ISO 4706:2008

Gázpalackok – Újratölthető, hegesztett acél gázpalackok: Próbanyomás legfeljebb 60 bar

további intézkedésig

ISO 18172-1:2007

Gázpalackok – Újratölthető, hegesztett rozsdamentes acél gázpalackok – 1. rész: Próbanyomás legfeljebb 6 MPa

további intézkedésig

ISO 20703:2006

Gázpalackok – Újratölthető, hegesztett alumíniumötvözet gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat

további intézkedésig

ISO 11118:1999

Gázpalackok – Nem újratölthető fém gázpalackok – Meghatározások és vizsgálati módszerek.

2020. december 31-ig

ISO 11118:2015

Gázpalackok – Nem újratölthető fém gázpalackok – Meghatározások és vizsgálati módszerek.

további intézkedésig

ISO 11119-1:2002

Kompozit gázpalackok - Előírások és vizsgálati módszerek – 1. rész: Köpenyrészen bevont kompozit gázpalackok

2020. december 31-ig

ISO 11119-1:2012

Gázpalackok – Újratölthető kompozit gázpalackok és nagypalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. rész: Köpenyrészen bevont, szálvázas kompozit gázpalackok és legfeljebb 450 liter űrtartalmú nagypalackok

további intézkedésig

ISO 11119-2:2002

Kompozit gázpalackok - Előírások és vizsgálati módszerek – 2. rész: Teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok teherviselő fém béléstesttel

2020. december 31-ig

ISO 11119-2:2012 + Amd 1:2014

Gázpalackok – Újratölthető kompozit gázpalackok és nagypalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 2. rész: Teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok és legfeljebb 450 liter űrtartalmú nagypalackok teherviselő fém béléstesttel

további intézkedésig

ISO 11119-3:2002

Kompozit gázpalackok - Előírások és vizsgálati módszerek – 3. rész: Teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok nem-teherviselő fém vagy nemfém béléstesttel

Megjegyzés: A szabványt nem kell alkalmazni a két részből gyártott és egyesített, bélés nélküli palackokra.

2020. december 31-ig

ISO 11119-3:2013

Gázpalackok – Újratölthető kompozit gázpalackok és nagypalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 2. rész: Teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok és legfeljebb 450 liter űrtartalmú nagypalackok nem-teherviselő fém vagy nemfém béléstesttel

Megjegyzés: A szabványt nem kell alkalmazni a két részből gyártott és egyesített, bélés nélküli palackokra.

további intézkedésig

ISO 11119-4:2016

Gázpalackok – Újratölthető kompozit gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 4. rész: Legfeljebb 150 liter űrtartalmú, teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok   teherviselő fém béléstesttel

további intézkedésig

Megjegyzés:1.  Az előzőekben hivatkozott szabványok szerint a kompozit palackok tervezési élettartama legalább 15 év.

                     2.  A 15 évnél hosszabb tervezési élettartamú kompozit palackok a gyártási időtől számított 15 év letelte után nem tölthetők meg, kivéve, ha a minta sikeresen kiállta a használati élettartam vizsgálati programot. A program az első típusjóváhagyás része, és meg kell határoznia azokat a vizsgá­latokat, melyek igazolják, hogy az ennek megfelelően gyártott palackok a tervezési élettartamuk végéig biztonságosak maradnak. Az élettartam vizsgálati programot és az eredményeket a palack gyártási minta első típusjóváhagyásáért felelős ország illetékes hatóságának kell jóváhagynia. A kompozit palack használati élettartama nem hosszabbítható meg az első jóváhagyott tervezési élettartamon túl.


 

6.2.2.1.2          Az UN nagypalackok tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához következő szabványokat kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóvá­hagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhang­ban kell lenniük:

 

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 11120:1999

Gázpalackok. A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acél nagypalackok sűrített gáz szállítására. Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat

2022. december 31-ig

 

Megjegyzés: A szabvány 7.1 szakaszában az F tényezőre vonatkozó megjegyzés az UN nagypalackokra nem vonatkozik.

 

ISO 11120:2015

Gázpalackok. A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acél nagypalackok. Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat

további intézkedésig

 

ISO 11119-1:2012

Gázpalackok – Újratölthető kompozit gázpalackok és nagypalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. rész: Köpenyrészen bevont, szálvázas kompozit gázpalackok és legfeljebb 450 l űrtartalmú nagypalackok

további intézkedésig

 

ISO 11119-2:2012 + Amd 1:2014

Gázpalackok – Újratölthető kompozit gázpalackok és nagypalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 3. rész: Teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok és legfeljebb 450 l űrtartalmú nagypalackok teherviselő fém béléstesttel

további intézkedésig

ISO 11119-3:2013

Gázpalackok – Újratölthető kompozit gázpalackok és nagypalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 2. rész: Teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok és legfeljebb 450 l űrtartalmú nagypalackok nem-teherviselő fém vagy nemfém béléstesttel

Megjegyzés: A szabványt nem kell alkalmazni a két részből gyártott és egyesített, bélés nélküli palackokra.

további intézkedésig

ISO 11515:2013

Gázpalackok – Újratölthető szálvázas kompozit nagypalackok 450 l és 3000 l közötti víztérfogattal – Tervezés, gyártás és vizs­gálat

további intézkedésig

Megjegyzés:     1.       Az előzőekben hivatkozott szabványok szerint a kompozit nagypalackok tervezési élettartama legalább 15 év.

                          2.       A 15 évnél hosszabb tervezési élettartamú kompozit nagypalackok a gyár­tási időtől számított 15 év letelte után nem tölthetők meg, kivéve, ha a minta sikeresen kiállta a használati élettartam vizsgálati programot. A program az első típusjóváhagyás része, és meg kell határoznia azokat a vizsgá­latokat, melyek igazolják, hogy az ennek megfelelően gyártott nagy­palackok a tervezési élettartamuk végéig biztonságosak maradnak. Az élettartam vizsgálati programot és az eredményeket a nagypalack gyártási minta első típusjóváhagyásáért felelős ország illetékes hatóságának kell jó­váhagynia. A kompozit nagypalack használati élettartama nem hosszab­bítható meg az első jóváhagyott tervezési élettartamon túl.


 

6.2.2.1.3          Az UN acetilén palackok tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához a következő szabványokat kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóvá­hagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhang­ban kell lenniük:

                        A palackra:

 

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 9809-1:1999

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból.

2018. december 31-ig

 

Megjegyzés: A szabvány 7.3 szakaszában az F tényezőre vonatkozó megjegyzés az UN palackokra nem vonatkozik.

 

ISO 9809-1:2010

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból.

további intézkedésig

ISO 9809-3:2000

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 3. Rész: Normalizált acélpalackok.

2018. december 31-ig

ISO 9809-3: 2010

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 3. Rész: Normalizált acélpalackok.

további intézkedésig

ISO 4706:2008

Gázpalackok - Újratölthető, hegesztett  acél gázpalackok - Próbanyomás legfeljebb 60 bar

további intézkedésig

ISO 7866:2012 + Cor. 1:2014

Gázpalackok-  Újratölthető, varrat nélküli alumíniumötvözetgázpalackok Tervezés, gyártás és vizsgálat

Megjegyzés:  6351A vagy azzal egyenértékű alumíniumötvözet nem használható.

további intézkedésig

Az Acetilén palackra, beleértve a porózus anyagot:

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 3807-1:2000

Acetilén palackok – Alapkövetelmények – 1. rész: Palackok kiolvadó dugó nélkül

2020. decem­ber 31-ig

ISO 3807-2:2000

Acetilén palackok – Alapkövetelmények – 2. rész: Palackok kiolvadó dugóval

2020. decem­ber 31-ig

ISO 3807:2013

Gázpalackok – Acetilén palackok – Alapvető követelmények és típusvizsgálat

további intézkedésig

6.2.2.1.4          Az UN mélyhűtő tartályok tervezésére, gyártására és üzembe helyezés előtti vizsgálatára a következő szabványt kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük.

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 21029-1:2004

Mélyhűtő tartályok – Szállítható, vákuumszigetelt tartályok legfeljebb 1000 liter űrtartalommal – 1. Rész: Tervezés, gyártás és vizsgálat

további intézkedésig

6.2.2.1.5          Az UN fém-hidrid tárolórendszerek tervezésére, gyártására és üzembe helyezés előtti vizsgálatára a következő szabványt kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 16111:2008

Szállítható gáztároló eszközök. – Reverzibilis fém-hidridben abszorbeált hidrogén

további intézkedésig

6.2.2.1.6          Az UN palackkötegek tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához a követ­kező szabványokat kell alkalmazni. Az UN palackkötegben lévő minden palacknak a 6.2.2 szakasz követelményeinek megfelelő UN palacknak kell lennie. A megfelelőség­értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük.

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 10961:2010

Gázpalackok. – Palackkötegek – Tervezés, gyártás, vizsgálatok és felügyelet

további intézkedésig

Megjegyzés:   Egy meglévő UN palackköteg egy vagy több palackjának azonos gyártási típusú (beleértve az azonos próbanyomást) palackra történő cseréje miatt nem szükséges a meglévő palackköteg újbóli tanúsítását.

6.2.2.1.7          Az adszorbeált gázokhoz használt UN palackok tervezéséhez, gyártásához és üzembe helye­zés előtti vizsgálatához a következő szabványokat kell alkalmazni, a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményeknek azonban a 6.2.2.5 bekezdéssel összhangban kell lenniük:

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 11513:2011

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok at­moszférikus nyomás alatti nyomáson tárolt anyagokhoz (kivéve az acetilént) – Tervezés, gyártás, vizsgálat, használat és időszakos vizsgálat

további intézkedésig

ISO 9809-1:2010

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat – 1. Rész: Edzett és temperált palackok 1100 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú acélból

további intézkedésig

6.2.2.1.8          Az UN gázhordók tervezéséhez, gyártásához és üzembe helyezés előtti vizsgálatához a következő szabványokat kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy a megfelelőség-értékelési rendszerrel és a jóváhagyással kapcsolatos vizsgálati követelményekre a 6.2.2.5 bekezdés előírásait kell betartani.

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 21172-1:2015

Gázpalackok – Hegesztett acél gázhordók 3000 l térfogatig gázok szállítására – Tervezés és gyártás – 1. Rész – Térfogat 1000 l-ig

további intézkedésig

 

Megjegyzés: Ezen szabvány 6.3.3.4. szakaszától függetlenül maró anyagok szállításához használhatók az olyan hegesztett acél gázhordók, amelyek feneke homorú és nyomás hatására kidomborodik, amennyiben az ADR minden vonatkozó előírásait kielégítik.

 

ISO 4706: 2008

Gázpalackok – Újratölthető hegesztett acélpalackok – 60 bar és az alatti próbanyomással

további intézkedésig

ISO 18172-1:2007

Gázpalackok – Újratölthető, hegesztett rozsdamentes acél gáz-­ palackok – 1. rész: Próbanyomás legfeljebb 6 MPa

további intézkedésig

6.2.2.2             Szerkezeti anyagok

A nyomástartó tartályok tervezési és gyártási szabványaiban az anyagokra meghatározott követelményeken és a szállítandó gáz(ok)ra vonatkozó csomagolási utasításokban (pl. a 4.1.4.1 bekezdés P200 vagy P205 csomagolási utasításában) meghatározott korlátozásokon kívül az anyagok összeférhetőségére a következő szabványokat kell alkalmazni:

 

ISO 11114-1:2012 + A1:2017

Gázpalackok. Palack és palackszelep szerkezeti anyagainak megfelelősége a gáztöltetnek. 1. rész: Fémek

ISO 11114-2:2013

Gázpalackok. A palack és palackszelep anyagainak megfelelése a gáztöltetnek.
2. rész: Nemfémes anyagok.

6.2.2.3             Üzemi szerelvények

A zárószerkezetekre és védelmükre a következő szabványokat kell alkalmazni:

 

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 11117:1998

Gázpalackok – Szelepvédő kupakok és szelepvédelmek ipari és orvosi gázpalackokhoz – Tervezés, gyártás és vizsgálat

2014. decem­ber 31-ig

ISO 11117:2008
+ Cor. 1:2009

Gázpalackok – Szelepvédő kupakok és szelepvédelmek – Tervezés, gyártás és vizsgálat

további intézkedésig

ISO 10297:1999

Szállítható gázpalackok –Palackszelepek – Műszaki követelmények és típusvizsgálat

2008. decem­ber 31-ig

ISO 10297:2006

Szállítható gázpalackok –Palackszelepek – Műszaki követelmények és típusvizsgálat

2020. december 31-ig

ISO 10297:2014

Gázpalackok – Palackszelepek - Műszaki követelmény és típusvizsgálat

2022. december 31-ig

ISO 10297:2014 + A1:2017

Gázpalackok – Palackszelepek - Műszaki követelmény és típusvizsgálat

további intézkedésig

ISO 13340:2001

Szállítható gázpalackok – Palackszelepek nem újratölthető gázpalac­kokhoz – Műszaki követelmények és típusvizsgálat

2020. decem­ber 31-ig

ISO 14246:2014

Gázpalackok – Palackszelepek – Gyártás közbeni vizsgálatok és ellenőrzések

 2024. december 31-ig

ISO 14246: 2014 + A1:2017

Gázpalackok – Palackszelepek – Gyártás közbeni vizsgálatok és ellenőrzések

további intézkedésig

ISO 17871:2015

Gázpalackok – Gyorskioldó palackszelepek - Műszaki követelmény és típus­vizsgálat.

további intézkedésig

ISO 17871:2017

Gázpalackok - Önzáró palackszelepek – Műszaki követelmények és típusvizsgálat

Megjegyzés: Ez a szabvány  az acetilén palackok önzáró szelepeire nem vonatkozik.

további intézkedésig

 

Az UN fém-hidrid tárolórendszerek esetén a zárószerkezetekre és azok védelmére a következő szabványt kell alkalmazni:

Hivatkozás

A dokumentum címe

Gyártáshoz alkalmazható

ISO 16111:2008

Szállítható gáztároló eszközök – Reverzibilis fém-hidridben abszorbeált hidrogén

további intézkedésig

6.2.2.4             Időszakos vizsgálat

Az UN palackok és záróelemeik időszakos vizsgálatához a következő szabványokat kell alkalmazni:

Hivatkozás

A dokumentum címe

Alkalmazható

ISO 6406:2005

Varrat nélküli acél gázpalackok időszakos vizsgálata

további intézkedésig

ISO 10460:2005

Gázpalackok – Hegesztett szénacél gázpalackok – Időszakos vizsgálatok

további intézkedésig

 

Megjegyzés: A hegesztéseknek a szabvány 12.1 pontjában leírt javí­tása nem megengedett. A 12.2 pontban leírt javításhoz annak az ille­tékes hatóságnak a jóváhagyása szükséges, amelyik a 6.2.2.6 bekez­dés szerint az időszakos vizsgálatot végző szervezetet jóváhagyta

 

ISO 10461:2005

+A1:2006

Varrat nélküli alumínium-ötvözet gázpalackok – Időszakos vizsgálat

további intézkedésig

 

 

 

ISO 10462:2013

Gázpalackok – Acetilénpalackok -  Időszakos felülvizsgálat és karbantartás

további intézkedésig

ISO 11513:2011

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok atmosz­férikus nyomás alatti nyomáson tárolt anyagokhoz (kivéve az aceti­lént) – Tervezés, gyártás, vizsgálat, használat és időszakos vizsgálat

további intézkedésig

ISO 11623:2002

Szállítható gázpalackok – Kompozit gázpalackok időszakos vizsgálata

2020. decem­ber 31-ig

ISO 11623:2015

Gázpalackok –Kompozit szerkezetek – Időszakos vizsgálat és ellenőrzés

további intézkedésig

ISO 22434:2006

Szállítható gázpalackok – Palackszelepek felülvizsgálata és karbantartása

további intézkedésig

 

Megjegyzés: Ezek a követelmények az UN palackok időszakos vizsgálatától eltérő időpontban is teljesíthetők.

 

ISO 20475:2018

Gázpalackok - Palackkötegek - Időszakos vizsgálat és ellenőrzés

további intézkedésig

 

Az UN fém-hidrid tárolórendszerek időszakos vizsgálatához a következő szabványt kell alkalmazni:

Hivatkozás

A dokumentum címe

Alkalmazható

ISO  16111:2008

Szállítható gáztároló eszközök. Reverzibilis fém-hidridben abszor­beált hidrogén

további intézkedésig

6.2.2.5             A nyomástartó tartályok megfelelőség-értékelési rendszere és gyártásának jóváhagyása

6.2.2.5.1          Meghatározások

Ezen bekezdés alkalmazásában:

A megfelelőség-értékelési rendszer a gyártó illetékes hatóság általi engedélyezésére szolgáló, a nyomástartó tartály típusjóváhagyására, a gyártó minőségbiztosítási rendszerének jóvá­hagyására és a vizsgáló szervezetek jóváhagyására kiterjedő rendszer;

A gyártási típus valamely nyomástartó tartályra vonatkozó szabványban meghatározott nyomástartó tartály típus;

Az ellenőrzés meghatározott követelmények teljesítésének megállapítása vizsgálattal vagy objektív bizonyítékok felhasználásával.

6.2.2.5.2          Általános követelmények

Illetékes hatóság

6.2.2.5.2.1       A nyomástartó tartályt jóváhagyó illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia a megfelelőség-értékelési rendszert, annak érdekében, hogy a nyomástartó tartályok megfeleljenek az ADR előírásainak. Ha egy nyomástartó tartályt jóváhagyó illetékes hatóság nem a gyártó országának illetékes hatósága, akkor a nyomástartó tartályon fel kell tüntetni mind a gyártó országának, mind a jóváhagyó országnak a jelét (lásd a 6.2.2.7 és a 6.2.2.8 bekezdést).

A jóváhagyó ország illetékes hatóságának azon ország megfelelő hatósága kérésre, amelyben a nyomástartó tartályt használják, bizonyítania kell, hogy megfelel a megfelelőség-értékelési rendszernek.

6.2.2.5.2.2       Az illetékes hatóság feladatait a megfelelőség-értékelési rendszerben részben vagy egészben átruházhatja.

6.2.2.5.2.3       Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a jóváhagyott vizsgáló szervezetek és azonosító jelölésük, továbbá az engedélyezett gyártók és azonosító jelölésük érvényes jegyzéke rendelkezésre álljon.

Vizsgáló szervezet

6.2.2.5.2.4       A vizsgáló szervezetnek az illetékes hatóság jóváhagyásával kell rendelkeznie a nyomástartó tartályok vizsgálatára és a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a)    szervezetbe integrált, alkalmas, hozzáértő, szakképzett és gyakorlott személyzettel kell rendelkeznie, hogy műszaki feladatait megfelelő módon végezhesse;

b)    alkalmas és elegendő berendezésnek és felszerelésnek kell rendelkezésére állnia;

c)     részrehajlás nélkül kell működnie, és minden olyan hatástól mentesnek kell lennie, ami ebben akadályozhatná;

d)    a gyártók és más szervezetek kereskedelmi és tulajdonjogi védelmet élvező tevékeny­ségeit üzleti titokként kell kezelnie;

e)    egyértelműen el kell különítenie a vizsgáló szervezeti funkcióit és az ezzel nem kapcsolatos tevékenységet;

f)     dokumentált minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie;

g)    biztosítania kell, hogy a nyomástartó tartályokra vonatkozó szabványokban és az ADR-ben szereplő vizsgálatokat elvégezzék; és

h)    a 6.2.2.5.6 pontban foglaltak szerinti célszerű és megfelelő jegyzőkönyvezési és okirat nyilvántartási rendszert kell működtetnie.

6.2.2.5.2.5       A nyomástartó tartályra vonatkozó szabványnak való megfelelőség biztosításához a vizsgáló szervezetnek jóvá kell hagynia a gyártási típust, meg kell vizsgálnia és felügyelnie kell a nyomástartó tartály gyártását és ezekről tanúsítványt kell kiállítania (lásd a 6.2.2.5.4 és a 6.2.2.5.5 pontot).

Gyártó

6.2.2.5.2.6       A gyártónak

a)    a 6.2.2.5.3 pont szerinti, dokumentált minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie;

b)    a típusjóváhagyást a 6.2.2.5.4 pont szerint kell megkérnie;

c)     a jóváhagyó országban az illetékes hatóság által vezetett, jóváhagyott vizsgáló szervezetek jegyzékéből ki kell választania egy vizsgáló szervezetet; és

d)    az okiratokat a 6.2.2.5.6 pont szerint kell megőriznie.

Vizsgáló laboratórium

6.2.2.5.2.7       A vizsgáló laboratóriumnak:

a)    szervezetbe integrált, szakképzett és gyakorlott, kellő számú személyzettel kell rendelkeznie; és

b)    alkalmas és elegendő berendezésnek és felszerelésnek kell rendelkezésére állnia, hogy a gyártási szabványokban előírt vizsgálatokat a vizsgáló szervezet számára elfogadható módon elvégezhesse.

6.2.2.5.3          A gyártó minőségbiztosítási rendszere

6.2.2.5.3.1       A minőségbiztosítási rendszernek a gyártó által alkalmazott minden elemre, követelményre és előírásra ki kell terjednie. Ezt szisztematikusan és rendezett módon kell dokumentálni írásban rögzített alapelvek, eljárások és utasítások formájában.

Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:

a)    a szervezeti felépítés, a tervezéssel és termék minőségével kapcsolatos személyi felelősség;

b)    a nyomástartó tartályok tervezése és tervezés-ellenőrzése során alkalmazott technikák, módszerek és eljárások;

c)     a nyomástartó tartályok gyártására, minőségellenőrzésére, minőségbiztosítására és gyártási folyamatára vonatkozó, megfelelő utasítások;

d)    minőségellenőrzési nyilvántartás, pl. vizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati eredmények és hitelesítési adatok;

e)    vezetői felülvizsgálatok a 6.2.2.5.3.2 pont szerinti auditálás alapján a minőség-biztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

f)     a vevő igényeinek kielégítését szolgáló eljárások leírása;

g)    a dokumentáció ellenőrzési és karbantartási eljárása;

h)    a nem megfelelő minőségű nyomástartó tartályok, vásárolt alkatrészek, félkész és késztermékek ellenőrzésének, kiszűrésének módja; és

i)      az érintett személyekre vonatkozó képzési program és minősítési eljárás.

6.2.2.5.3.2       A minőségbiztosítási rendszer auditálása

A minőségbiztosítási rendszert először ki kell értékelni annak eldöntéséhez, hogy a 6.2.2.5.3.1 pontban felsorolt követelményeknek az illetékes hatóság számára elfogadható módon megfelel-e.

A gyártót értesíteni kell az auditálás eredményéről. Az értesítésnek tartalmaznia kell az auditálás következtetéseit és az esetleg szükséges javításokat.

Az illetékes hatóság számára elfogadható módon időszakos auditálást kell végezni, annak biztosítására, hogy a minőségbiztosítási rendszert a gyártó fenntartja és alkalmazza. Az időszakos auditálás jegyzőkönyvét a gyártónak át kell adni.

6.2.2.5.3.3       A minőségbiztosítási rendszer fenntartása

A gyártónak a minőségbiztosítási rendszert a jóváhagyott állapotban fenn kell tartania, hogy megfelelő és hatékony legyen.

A gyártónak a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó illetékes hatóságot minden tervezett változásról értesítenie kell. A javasolt változtatásokat értékelni kell annak eldöntésére, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 6.2.2.5.3.1 pont elő­írásainak.

6.2.2.5.4          Jóváhagyási eljárás

Első típusjóváhagyás

6.2.2.5.4.1       Az első típusjóváhagyás a gyártó minőségbiztosítási rendszerének jóváhagyásából és a gyártandó nyomástartó tartály típusjóváhagyásából áll. Az első típusjóváhagyás iránti kérelemnek a 6.2.2.5.4.26.2.2.5.4.6 és a 6.2.2.5.4.9 pont előírásainak kell megfelelnie.

6.2.2.5.4.2       Ha egy gyártó valamely nyomástartó tartályra vonatkozó szabvány és az ADR előírásai szerinti nyomástartó tartályt kíván gyártani, akkor rendelkeznie kell a jóváhagyás országának illetékes hatósága által a 6.2.2.5.4.9 pontban leírt eljárás szerint kiadott gyártási típus­bizonyítvánnyal legalább egy nyomástartó tartály típusra. A bizonyítvány megszerzéséhez kérelmet kell benyújtania, és a kapott bizonyítványt meg kell őriznie. Ha annak az országnak az illetékes hatósága kéri, amelyben a tartályt használják, akkor a bizonyítványt a rendel­kezésére kell bocsátani.

6.2.2.5.4.3       Minden gyártó üzemre külön kérelmet kell benyújtani, aminek a következőket kell tartal­maznia:

a)    a gyártó nevét és székhelyét, és ezenkívül, ha a kérelmet meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak nevét és címét;

b)    a gyártó üzem címét (ha az előzőektől eltér);

c)     a minőségbiztosítási rendszerért felelős személy(ek) nevét és beosztását;

d)    a nyomástartó tartály rendeltetését és a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványt;

e)    ha egy hasonló kérelmet egy másik illetékes hatóság már elutasított, akkor az elutasítás részleteit;

f)     a gyártási típust jóváhagyó vizsgáló szervezet megnevezését;

g)    a gyártó üzemre a 6.2.2.5.3.1 pontban meghatározott dokumentációt; és

h)    a típusjóváhagyáshoz szükséges műszaki dokumentációt, ami lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a nyomástartó tartály a vonatkozó gyártási szabvány előírásainak megfelel-e. A műszaki dokumentációnak a tervezésre és a gyártási eljárásokra kell kiterjednie, és az értékeléshez szükséges mértékben legalább a következőket kell tartalmaznia:

i)      a nyomástartó tartályra vonatkozó gyártási szabványt, az esetleges alkatrészeket és szerkezeti részegységeket ábrázoló tervrajzokat;

ii)     a tervrajzok és a nyomástartó tartály tervezett használatának megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat;

iii)    a gyártási eljárás pontos meghatározásához szükséges szabványok felsorolását;

iv)    a tervezési számításokat és a felhasznált anyagok műszaki jellemzőit; és

v)     a típusjóváhagyás vizsgálati jegyzőkönyvét, amely tartalmazza a 6.2.2.5.4.9 pont szerint végrehajtott vizsgálatok eredményeit.

6.2.2.5.4.4       A 6.2.2.5.3.2 pont szerinti első auditálást az illetékes hatóság számára elfogadható módon kell végezni.

6.2.2.5.4.5       Ha az illetékes hatóság nem adja meg a jóváhagyást a gyártónak, az elutasítást írásban részletesen meg kell indokolnia.

6.2.2.5.4.6       A jóváhagyást követően az első típusjóváhagyási kérelemhez a 6.2.2.5.4.3 pont szerint benyújtott adatokban bekövetkező változásokat az illetékes hatósággal közölni kell.

További típusjóváhagyások

6.2.2.5.4.7       A további típusjóváhagyás iránti kérelemnek a 6.2.2.5.4.8 és a 6.2.2.5.4.9 pont előírásainak kell megfelelnie, feltéve, hogy a gyártó rendelkezik első típusjóváhagyással. Ilyen esetben a gyártó 6.2.2.5.3 pont szerinti minőségbiztosítási rendszerének, amelyet az első típus­jóváhagyás során kellett jóváhagyni, az új gyártási típusra is alkalmazhatónak kell lennie.

6.2.2.5.4.8       A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)    a gyártó nevét és székhelyét, és ezenkívül, ha a kérelmet meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak nevét és címét;

b)    ha egy hasonló kérelmet egy másik illetékes hatóság már elutasított, akkor az elutasítás részleteit;

c)     annak bizonyítékát, hogy rendelkezik az első típusjóváhagyással; és

d)    a 6.2.2.5.4.3 h) pontban leírt műszaki dokumentációt.

A gyártási típusjóváhagyás eljárása

6.2.2.5.4.9       A vizsgáló szervezetnek:

a)    meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt annak ellenőrzésére, hogy:

i)      a típus megfelel-e a szabványok vonatkozó előírásainak, és

ii)     a minta sorozatot a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e és az a gyártási típust megfelelően képviseli-e;

b)    ellenőriznie kell, hogy a 6.2.2.5.5 pont szerinti gyártásellenőrzéseket elvégezték-e;

c)     a minta sorozatból ki kell választania azokat a nyomástartó tartályokat, amelyeken azután a típusjóváhagyásban előírt vizsgálatok elvégzését felügyelnie kell;

d)    végre kell hajtania vagy hajtatnia a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványban meghatározott vizsgálatokat annak eldöntéséhez, hogy:

i)      a szabványt alkalmazták-e és betartották-e, és

ii)     a gyártó által alkalmazott eljárások kielégítik-e a szabvány követelményeit; és

e)    biztosítania kell, hogy a különböző típusjóváhagyási vizsgálatokat pontosan és szak­szerűen végezzék el.

Miután a gyártási típus vizsgálata kielégítő eredménnyel zárult, és a 6.2.2.5.4 pont minden vonatkozó követelménye teljesült, típusjóváhagyási bizonyítványt kell kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a gyártó nevét és székhelyét, a vizsgálatok eredményeit és következtetéseit, és a gyártási típus azonosításához szükséges adatokat.

Ha az illetékes hatóság nem adja meg a típusjóváhagyást a gyártónak, az elutasítást írásban kell részletesen megindokolnia.

6.2.2.5.4.10     A jóváhagyott gyártási típus módosítása

A gyártónak

a)    vagy értesítenie kell a jóváhagyott típus módosításáról a jóváhagyást kiadó illetékes hatóságot, ha ez a módosítás a nyomástartó tartályra vonatkozó szabvány értelmében nem eredményez új gyártási típust;

b)    vagy további típusjóváhagyást kell kérnie, ha a módosítás a nyomástartó tartályra vonatkozó szabvány értelmében új gyártási típust eredményez. A kiegészítő jóváhagyást az eredeti típusjóváhagyási bizonyítvány módosításaként kell kiadni.

6.2.2.5.4.11     Bármely másik illetékes hatóság kérésére az illetékes hatóságnak tájékoztatást kell adnia a típusjóváhagyásokról, a jóváhagyások módosításáról és a jóváhagyások visszavonásáról.

6.2.2.5.5          Gyártásellenőrzés és tanúsítás

Általános követelmények

Minden egyes nyomástartó tartályt egy vizsgáló szervezetnek vagy megbízottjának kell megvizsgálnia és tanúsítania. A gyártó a gyártás során történő ellenőrzéshez másik vizsgáló szervezetet is választhat, mint amelyik a gyártási típus vizsgálatokat végzi.

Ha a vizsgáló szervezet által elfogadható módon be tudja bizonyítani a gyártó, hogy rendelkezik gyártási műveletektől független, szakképzett, hozzáértő ellenőrökkel, akkor a vizsgálatokat ezek az ellenőrök is elvégezhetik. Ilyen esetben a gyártónak meg kell őriznie az ellenőrök képzésére vonatkozó dokumentációt.

A vizsgáló szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a nyomástartó tartályokon a gyártó által végzett ellenőrzések és vizsgálatok teljes mértékben megfelelnek-e a szabványnak és az ADR követelményeinek. Ha a vizsgáló szervezet azt állapítja meg, hogy az ellenőrzést, ill. a vizsgálatokat nem megfelelően hajtották végre, akkor a gyártó ellenőrei által végzendő vizsgálatokra vonatkozó engedélyt visszavonhatja.

A vizsgáló szervezet jóváhagyása után a gyártónak nyilatkozatot kell adnia, hogy a tartály megegyezik a jóváhagyott gyártási típussal. A nyomástartó tartály jóváhagyási jelölésének felvitelét úgy kell tekinteni, mint annak igazolását, hogy a nyomástartó tartály megfelel a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványoknak, valamint az ezen megfelelőség-értékelési rendszer és az ADR előírásainak. A vizsgáló szervezetnek vagy a vizsgáló szervezet fel­hatalmazása alapján a gyártónak minden egyes jóváhagyott nyomástartó tartályon el kell helyeznie a jóváhagyási jelölést és a vizsgáló szervezet nyilvántartási jelét.

A nyomástartó tartály megtöltése előtt a megfelelőségről tanúsítványt kell kiállítani, amit a gyártónak és a vizsgáló szervezetnek alá kell írnia.

6.2.2.5.6          Okiratok

A gyártási típus bizonyítványokat és a megfelelőségi tanúsítványokat a gyártónak és a vizsgáló szervezetnek legalább 20 évig meg kell őriznie.

6.2.2.6             A nyomástartó tartályok időszakos vizsgálatának jóváhagyási rendszere

6.2.2.6.1          Meghatározások

Ezen bekezdés alkalmazásában:

A jóváhagyási rendszer a nyomástartó tartályok időszakos vizsgálatát végző szervezet (továbbiakban: időszakos vizsgálatot végző szervezet) illetékes hatóság általi jóvá­hagyásának rendszere, beleértve az ilyen szervezet minőségbiztosítási rendszerének jóvá­hagyását is.

6.2.2.6.2          Általános követelmények

Illetékes hatóság

6.2.2.6.2.1       Az illetékes hatóságnak jóváhagyási rendszert kell kialakítania annak érdekében, hogy a nyomástartó tartályok időszakos vizsgálata megfeleljen az ADR előírásainak. Ha a nyomás­tartó tartályok időszakos vizsgálatát végző szervezetet jóváhagyó illetékes hatóság nem a nyomástartó tartály gyártását jóváhagyó ország illetékes hatósága, akkor a nyomástartó tartályon fel kell tüntetni az időszakos vizsgálatot jóváhagyó országnak a jelét is (lásd a 6.2.2.7 bekezdést).

Az időszakos vizsgálatot jóváhagyó ország illetékes hatóságának azon ország megfelelő hatósága kérésére, amelyben a nyomástartó tartályt használják, bizonyítania kell, hogy megfelel ennek a jóváhagyási rendszernek, ill. rendelkezésére kell bocsátania az időszakos vizsgálatok során készült dokumentumokat.

A jóváhagyó ország illetékes hatósága a jóváhagyási rendszernek való nem megfelelőségre utaló bizonyítékok alapján visszavonhatja a 6.2.2.6.4.1 pont szerinti jóváhagyási bizonyít­ványt.

6.2.2.6.2.2       Az illetékes hatóság feladatait ezen jóváhagyási rendszerben részben vagy egészben át­ruházhatja.

6.2.2.6.2.3       Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy az időszakos vizsgálat végzésére jóváhagyott szervezetek és azonosító jelölésük érvényes jegyzéke rendelkezésre álljon.

Időszakos vizsgálatot végző szervezet

6.2.2.6.2.4       Az időszakos vizsgálatot végző szervezetet az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia és a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a)    szervezetbe integrált, alkalmas, hozzáértő, szakképzett és gyakorlott személyzettel kell rendelkeznie, hogy műszaki feladatait megfelelő módon végezhesse;

b)    alkalmas és elegendő berendezésnek és felszerelésnek kell rendelkezésére állnia;

c)     részrehajlás nélkül kell működnie, és minden olyan hatástól mentesnek kell lennie, ami ebben akadályozhatná;

d)    biztosítania kell az információk üzleti titokként való kezelését;

e)    egyértelműen el kell különítenie az időszakos vizsgálatok végzésének szervezeti funkcióit és az ezzel nem kapcsolatos tevékenységet;

f)     a 6.2.2.6.3 pont szerinti, dokumentált minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie;

g)    a 6.2.2.6.4 pontban foglaltak szerint kell a jóváhagyás iránt folyamodnia;

h)    biztosítania kell, hogy az időszakos vizsgálatok a 6.2.2.6.5 pont szerint történjenek; és

i)      a 6.2.2.6.6 pontban foglaltak szerinti célszerű és megfelelő jegyzőkönyvezési és okirat nyilvántartási rendszert kell működtetnie.

6.2.2.6.3          Az időszakos vizsgálatot végző szervezet minőségbiztosítási rendszere és auditálása

6.2.2.6.3.1       Minőségbiztosítási rendszer

A minőségbiztosítási rendszernek az időszakos vizsgálatot végző szervezet által alkalmazott minden elemre, követelményre és előírásra ki kell terjednie. Ezt szisztematikusan és rendezett módon kell dokumentálni írásban rögzített alapelvek, eljárások és utasítások formájában.

A minőségbiztosítási rendszernek a következőket kell tartalmaznia:

a)    a szervezeti felépítés és a felelősségek megosztásának leírása;

b)    a vizsgálatra, minőségellenőrzésre, minőségbiztosításra és eljárás végrehajtásra vonatkozó, megfelelő utasítások;

c)     minőségellenőrzési nyilvántartás, pl. vizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati eredmények, hitelesítési adatok és bizonyítványok;

d)    vezetői felülvizsgálatok a 6.2.2.6.3.2 pont szerinti auditálás alapján a minőség-biztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

e)    a dokumentáció ellenőrzési és karbantartási eljárása;

f)     a nem megfelelő minőségű nyomástartó tartályok ellenőrzésének, kiszűrésének módja; és

g)    az érintett személyekre vonatkozó képzési program és minősítési eljárás.

6.2.2.6.3.2       Auditálás

Az időszakos vizsgálatot végző szervezetet és minőségbiztosítási rendszerét ki kell értékelni annak eldöntéséhez, hogy az ADR követelményeinek az illetékes hatóság számára elfogadható módon megfelel-e.

Az auditálást az első jóváhagyási eljárás (lásd a 6.2.2.6.4.3 pontot) részeként kell elvégezni. Auditálásra lehet szükség a jóváhagyás módosítása során is (lásd a 6.2.2.6.4.6 pontot).

Az illetékes hatóság számára elfogadható módon időszakos auditálást kell végezni annak biztosítására, hogy az időszakos vizsgálatot végző szervezet továbbra is megfeleljen az ADR követelményeinek.

Az időszakos vizsgálatot végző szervezetet értesíteni kell az auditálás eredményéről. Az értesítésnek tartalmaznia kell az auditálás következtetéseit és az esetleg szükséges javításokat.

6.2.2.6.3.3       A minőségbiztosítási rendszer fenntartása

Az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek a minőségbiztosítási rendszert a jóváhagyott állapotban fenn kell tartania, hogy folyamatosan megfelelő és hatékony legyen.

Az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó illetékes hatóságot a 6.2.2.6.4.6 pont szerinti jóváhagyás módosítási eljárás értelmében minden tervezett változásról értesítenie kell.

6.2.2.6.4          Az időszakos vizsgálatot végző szervezetek jóváhagyásának eljárása

Első jóváhagyás

6.2.2.6.4.1       Ha egy szervezet valamely nyomástartó tartályra vonatkozó szabvány és az ADR előírásai szerinti nyomástartó tartály időszakos vizsgálatát kívánja végezni, akkor rendelkeznie kell az illetékes hatóság által kiadott jóváhagyási bizonyítvánnyal, annak megszerzéséhez kérelmet kell benyújtania, és a kapott bizonyítványt meg kell őriznie.

Ha annak az országnak az illetékes hatósága kéri, amelyben a tartályt használják, akkor az írásbeli jóváhagyást a rendelkezésére kell bocsátani.

6.2.2.6.4.2       Minden időszakos vizsgálatot végző szervezetre külön kérelmet kell benyújtani, aminek a következőket kell tartalmaznia:

a)    az időszakos vizsgálatot végző szervezet nevét és székhelyét, és ezenkívül, ha a kérelmet meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak nevét és címét;

b)    minden időszakos vizsgálatot végző telephely címét;

c)     a minőségbiztosítási rendszerért felelős személy(ek) nevét és beosztását;

d)    a nyomástartó tartály rendeltetését, az időszakos vizsgálatok végzésének módját és a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványt, amelyeket a minőségbiztosítási rendszerben figyelembe vettek;

e)    minden telephelyre, a berendezésekre és a minőségbiztosítási rendszerre a 6.2.2.6.3.1 pontban meghatározott dokumentációt;

f)     az időszakos vizsgálatot végző személyzet képzésére és minősítésére vonatkozó dokumentációt; és

g)    ha egy hasonló kérelmet egy másik illetékes hatóság már elutasított, akkor az elutasítás részleteit.

6.2.2.6.4.3       Az illetékes hatóságnak:

a)    meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt annak ellenőrzésére, hogy megfelel-e a vonatkozó nyomástartó tartály szabványok és az ADR előírásainak; és

b)    el kell végeznie a 6.2.2.6.3.2 pont szerinti auditálást annak ellenőrzésére, hogy a vizsgálatokat a vonatkozó nyomástartó szabványok és az ADR előírásainak megfelelően, az illetékes hatóság által elfogadott módon végzik.

6.2.2.6.4.4       Miután az auditálás kielégítő eredménnyel zárult, és a 6.2.2.6.4 pont minden vonatkozó követelménye teljesült, jóváhagyási bizonyítványt kell kiállítani, amelyben fel kell tüntetni az időszakos vizsgálatot végző szervezet nevét, nyilvántartási jelét, minden telephely címét és a jóváhagyott tevékenység azonosításához szükséges adatokat (pl. a nyomástartó tartályok rendeltetését, az időszakos vizsgálati módszereket és a nyomástartó tartály szabványokat).

6.2.2.6.4.5       Ha az illetékes hatóság nem adja meg a jóváhagyást az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek, az elutasítást írásban részletesen meg kell indokolnia.

Az időszakos vizsgálatot végző szervezet jóváhagyásának módosítása

6.2.2.6.4.6       A jóváhagyást követően az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek közölnie kell a jóváhagyást kiadó illetékes hatósággal az első jóváhagyási kérelemhez a 6.2.2.6.4.2 pont szerint benyújtott adatokban bekövetkező változásokat. A változásokat értékelni kell annak meghatározására, hogy kielégítik-e a vonatkozó nyomástartó tartály szabványok és az ADR előírásait. Ennek során szükség lehet a 6.2.2.6.3.2 pont szerinti auditálásra. Az illetékes hatóságnak ezen változásokat írásban kell elfogadnia vagy elutasítania, és szükség esetén módosított jóváhagyási bizonyítványt kell kiadnia.

6.2.2.6.4.7       Bármely másik illetékes hatóság kérésére az illetékes hatóságnak tájékoztatást kell adnia az első jóváhagyásokról, a jóváhagyások módosításáról és a jóváhagyások visszavonásáról.

6.2.2.6.5          Időszakos vizsgálat és tanúsítás

Az időszakos vizsgálati jelölés felvitelét egy nyomástartó tartályra úgy kell tekinteni, mint annak igazolását, hogy a nyomástartó tartály megfelel a nyomástartó tartályra vonatkozó szabványoknak és az ADR előírásainak. Az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek minden jóváhagyott nyomástartó tartályon el kell helyeznie az időszakos vizsgálati jelölést és saját nyilvántartási jelét (lásd a 6.2.2.7.7 pontot).

A nyomástartó tartály megtöltése előtt az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek tanúsítványt kell kiállítania arról, hogy a nyomástartó tartály az időszakos vizsgálaton megfelelt.

6.2.2.6.6          Okiratok

A nyomástartó tartályok időszakos vizsgálatára vonatkozó tanúsítványokat (megfelelőség és nem megfelelőség esetén egyaránt), beleértve a vizsgáló berendezések helyét, az időszakos vizsgálatot végző szervezetnek a legalább 15 évig meg kell őriznie.

A nyomástartó tartály tulajdonosának a tanúsítványt a következő időszakos vizsgálatig kell megőriznie, kivéve, ha a nyomástartó tartályt a használatból véglegesen kivonják.

6.2.2.7             Az újratölthető, UN nyomástartó tartályok jelölése

Megjegyzés:   Az UN fém-hidrid tárolórendszerek jelölésére vonatkozó előírásokat a 6.2.2.9 bekezdés, az UN palackkötegek jelölésére vonatkozó előírásokat a 6.2.2.10 be­kezdés tartalmazza.

6.2.2.7.1          Az újratölthető, UN nyomástartó tartályokon jól olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni a jóváhagyási jelölést, valamint az üzemi és a gyártási jelölést. A jelöléseket tartósan (pl. beütéssel, bevéséssel vagy maratással) kell a nyomástartó tartályon elhelyezni. A jelölések a nyomástartó tartály vállrészén, a tetején vagy a nyakrészén, vagy a nyomástartó tartályhoz tartósan hozzáerősített alkatrészen (pl. hegesztett galléron vagy a zárt mélyhűtő tartály külső burkolatára hegesztett korrózióálló táblán) helyezhetők el. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés kivételével a jelölések legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 5 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 2,5 mm. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 10 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 5 mm.

6.2.2.7.2          A következő jóváhagyási jelöléseket kell feltüntetni:

a)    az Egyesült Nemzetek jelét a csomagolóeszközön:  ;

Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, a 6.7, ill. a 6.11 fejezetben található vonatkozó elő­írásoknak. Ez a jel nem használható azokon a nyomástartó tartályokon, amelyek csak a 6.2.36.2.5 szakaszok követelményeinek felelnek meg (lásd a 6.2.3.9 bekezdést);

b)    a tervezéshez, a gyártáshoz és a vizsgálathoz használt műszaki szabványok számát (pl. ISO 9809-1);

c)     a jóváhagyó állam jelét a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[5]);

Megjegyzés:      Ennek a jelnek az alkalmazásában a jóváhagyó államnak azt az államot kell tekinteni, amelynek az  illetékes hatósága, az üzembe helyezés előtti vizsgálatot és ellenőrzést engedélyezte az nyomástartó tartály gyártása során.

d)    a jelölést engedélyező ország illetékes hatósága által bejegyzett vizsgáló szervezet azonosító jelét vagy bélyegzőjét;

e)    az üzembe helyezés előtti vizsgálat végrehajtásának évét (négy számjeggyel), ferde vonallal elválasztva a hónapot (két számjeggyel) (pl. 2005/03).

6.2.2.7.3          A következő üzemi jelöléseket kell feltüntetni:

f)     a próbanyomást bar-ban kifejezve, ami elé a „PH” betűket kell írni, a nyomásérték után a „BAR” mértékegységet is ki kell írni;

g)    az üres nyomástartó tartály tömegét, beleértve minden tartósan felszerelt szerkezeti alkatrészt (pl. nyakgyűrűt, talpgyűrűt stb.) kilogrammban kifejezve, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Ez a tömeg nem tartalmazza a szelep, a szelepsapka vagy a szelepvédő, az esetleges bevonat tömegét, sem acetilénnél a porózus anyag tömegét. A tömeget az utolsó jegyre felfelé kerekített három értékes számjegyre kell megadni. Az 1 kg-nál könnyebb palackok esetén az üres tömeget az utolsó jegyre felfelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni. Az UN 1001 oldott acetilén és az UN 3374 oldószermentes acetilén esetén legalább egy tizedesjegyet, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál legalább két tizedesjegyet kell feltüntetni;

h)    a nyomástartó tartály szavatolt legkisebb falvastagságát mm-ben kifejezve, ami után a „MM” mértékegységet is ki kell írni. Ez a jelölés nem szükséges 1 l víztérfogatú nyomás­tartó tartályokra, a kompozit palackokra és a zárt mélyhűtő tartályokra;

i)      a sűrített gázokhoz, az UN 1001 oldott acetilénhez és az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üzemi nyomást bar-ban kifejezve, ami elé a „PW” rövidítést kell írni; zárt mélyhűtő tartályok esetén a megengedett legnagyobb üzemi nyomást, ami elé az „MAWP” rövidítést kell írni;

j)      a cseppfolyósított gázokhoz és a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt nyomástartó tartályokon a víztérfogatot literben kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után az „L” mértékegységet is ki kell írni. Ha a legkisebb vagy névleges víztérfogat egész szám, a tizedesvessző utáni szám­jegyek elhagyhatók;

k)     az UN 1001 oldott acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üres tartály, a töltés alatt is rajta levő szerelvények és alkatrészek, az esetleges bevonat, valamint a porózus anyag, az oldószer és a telítési gáz tömegének összegét kg-ban kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Legalább egy tizedesjegyet fel kell tüntetni, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál a tömeget az utolsó jegyre lefelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni;

l)      az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üres tartály, a töltés alatt is rajta levő szerelvények és alkatrészek, az esetleges bevonat, valamint a porózus anyag tömegének összegét kg-ban kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Legalább egy tizedesjegyet fel kell tüntetni, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál a tömeget az utolsó jegyre lefelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni.

6.2.2.7.4          A következő gyártási jelöléseket kell feltüntetni:

m)   a palack menet azonosítását (pl. 25E). Ez a jelölés nem szükséges a zárt mélyhűtő tartályokra;

Megjegyzés:      A palackok meneteinek azonosítására szolgáló jelekre vonatkozó információk megtalálhatók az ISO/TR 11364 „Gázpalackok – Össze­állítás a nemzetközi és nemzeti gőz- és gázpalack nyakmenetekről, azonosítási és jelölési rendszerükről” szabványban.

n)    a gyártó illetékes hatóság által bejegyzett jelét. Ha nem ugyanabban az országban gyártják, mint ahol jóváhagyják, akkor a gyártó jele elé a gyártási ország jelét kell írni a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[6]). Az ország jelét és a gyártó jelét szóközzel vagy ferde vonallal kell elválasztani;

o)    a gyártó által kiadott sorozatszámot;

p)    a hidrogénes elridegedés veszélyével járó gázok szállítására szolgáló, acélból készült nyomástartó tartályok és acél béléssel ellátott, kompozit nyomástartó tartályok esetén az acél összeférhetőségét jelölő „H” betűt (lásd az ISO 11114-1:2012 + A1:2017 szabványt);

q)    a korlátozott tervezési élettartamú kompozit gázpalackok és nagypalackok esetén a tervezési élettartamot jelölő „FINAL” feliratot, amit az év (4 számjeggyel) és ferde vonallal (/) elválasztva a hónap (2 számjeggyel) követ;

r)     a 15 évet meghaladó korlátozott tervezési élettartamú gázpalackok és nagypalackok, valamint a korlátlan tervezési élettartamú gázpalackok és nagypalackok esetén a gyártástól (üzembe helyezés előtti vizsgálattól) számított 15 évet jelölő „SERVICE” feliratot, amit az év (4 számjeggyel) és ferde vonallal (/) elválasztva a hónap (2 szám­jeggyel) követ.

Megjegyzés:      Attól az időponttól kezdve, amikor az első gyártási típus sikeresen kiállta a 6.2.2.1.1 pont 2. megjegyzése, ill. a 6.2.2.1.2 pont 2. megjegyzése sze­rinti használati élettartam vizsgálati programot, a továbbiakban gyártott példányokon nem szükséges feltüntetni az első használati élettartam jelölést. Azokon a palackokon és nagypalackokon, melyek gyártási típusa kiállta a használati élettartam vizsgálati programot, az első használati élettartam jelölést olvashatatlanná kell tenni.

6.2.2.7.5          Az előzőekben felsorolt jelöléseket három csoportba kell elrendezni:

         a felső csoportban a gyártási jelöléseket kell feltüntetni a 6.2.2.7.4 pontban megadott sorrendben, egymás után, kivéve a 6.2.2.7.4 q) és r) alpontban leírt jelöléseket, melyeket a 6.2.2.7.7 pont szerinti időszakos vizsgálat jelölései mellett kell feltüntetni;

         a középső csoportban a 6.2.2.7.3 pontban felsorolt üzemi jelöléseket kell feltüntetni, és ha az üzemi nyomás (i) feltüntetése is szükséges, akkor azt közvetlenül a próbanyomás (f) előtt kell feltüntetni;

         az alsó csoportban a jóváhagyási jelöléseket kell feltüntetni a 6.2.2.7.2 pontban megadott sorrendben.

Példa a palack jelölésére:

   

6.2.2.7.6          Az oldalfalon kívüli helyeken egyéb jelölések is elhelyezhetők, amennyiben kis feszült­ségnek kitett helyre viszik fel és méretük, ill. mélységük nem eredményez veszélyes feszültség halmozódást. Zárt mélyhűtő tartályok esetén ezek a jelölések a külső burkolatra erősített különálló táblán is feltüntethetők. Ezek a jelölések azonban nem lehetnek az előírt jelölésekkel ellentétesek.

6.2.2.7.7          Az előző jelöléseken kívül azokat az újratölthető, nyomástartó tartályokat, amelyek kielégíti a 6.2.2.4 bekezdés időszakos vizsgálati követelményeit, a következő jelölésekkel kell ellátni:

a)    az időszakos vizsgálatot végző szervezetet felhatalmazó országot azonosító betű(k), a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[7]). Ez a jelölés nem szükséges, ha ezt a szervezetet a gyártást engedélyező ország illetékes hatósága hatalmazta fel;

b)    az illetékes hatóság által az időszakos vizsgálat elvégzésére felhatalmazott szervezet nyilvántartási jele;

c)     az időszakos vizsgálat végrehajtásának évét (két számjeggyel), és ferde vonallal elválasztva a hónapot (két számjeggyel) (pl. 05/12). Az év jelölésére négy számjegy is használható (pl. 2005/12).

Ezeket a jelöléseket a megadott sorrendben egymás után kell feltüntetni.

6.2.2.7.8          Acetilén palackoknál az illetékes hatóság hozzájárulásával az utolsó időszakos vizsgálat dátuma és a vizsgálatot végző szervezet bélyegzője a palackhoz erősített olyan gallérra is beüthető, amelyet a szelep rögzít a palackra. A gallért úgy kell kialakítani, hogy az csak a szelepnek a palackról való leszerelésével legyen eltávolítható.

6.2.2.7.9          (törölve)

6.2.2.8             A nem újratölthető, UN nyomástartó tartályok jelölése

6.2.2.8.1          A nem újratölthető, UN nyomástartó tartályokat jól olvashatóan és maradandóan el kell látni a jóváhagyási jelöléssel, valamint a gázra és a nyomástartó tartályra vonatkozó különleges jelöléssel. A jelöléseket tartósan (pl. betűsablonnal, beütéssel, bevéséssel vagy maratással) kell a nyomástartó tartályon elhelyezni. A jelölések – a betűsablonnal felvitt jelölés kivételével – elhelyezhetők a nyomástartó tartály vállrészén, a tetején vagy a nyakrészén, vagy a nyomástartó tartályhoz tartósan hozzáerősített alkatrészen (pl. hegesztett galléron). Az „UN” csomagolóeszköz jelölésen és a „TILOS ÚJRATÖLTENI” feliraton kívül a többi jelölés legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 5 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 2,5 mm.

Az „UN” csomagolóeszköz jelölés legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű nyomástartó tartályok esetén 10 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű nyomástartó tar­tályok esetén 5 mm.

A „TILOS ÚJRATÖLTENI” felirat mérete legalább 5 mm.

6.2.2.8.2          A 6.2.2.7.26.2.2.7.4 pontokban felsorolt jelöléseket kell alkalmazni a g), h) és m) pont kivételével. Az o) pont szerinti sorozatszám helyett fel lehet tüntetni a gyártási tétel számát. Ezen kívül a „TILOS ÚJRATÖLTENI” feliratot is el kell helyezni legalább 5 mm magas betűkkel írva.

6.2.2.8.3          A 6.2.2.7.5 pont követelményeit be kell tartani.

Megjegyzés:   A nem újratölthető, nyomástartó tartályokon, méreteikre tekintettel, ezek az állandó jelölések egy címkén is feltüntethetők.

6.2.2.8.4          Az oldalfalon kívüli helyeken egyéb jelölések is elhelyezhetők, amennyiben kis feszült­ségnek kitett helyre viszik fel és méretük, ill. mélységük nem eredményez veszélyes feszültség halmozódást. Ezek a jelölések azonban nem lehetnek az előírt jelölésekkel ellentétesek.

6.2.2.9             Az UN fém-hidrid tárolórendszerek jelölése

6.2.2.9.1          Az UN fém-hidrid tárolórendszereken jól olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni a következő jelöléseket. A jelöléseket tartósan (pl. beütéssel, bevéséssel vagy maratással) kell a fém-hidrid tárolórendszeren elhelyezni. A jelölések a fém-hidrid tárolórendszer vállrészén, a tetején vagy a nyakrészén, vagy a fém-hidrid tárolórendszerhez tartósan hozzáerősített alkat­részen helyezhetők el. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés kivételével a jelölések legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű fém-hidrid tárolórendszerek esetén 5 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű fém-hidrid tárolórendszerek esetén 2,5 mm. Az „UN” csoma­go­lóeszköz jelölés legkisebb mérete a 140 mm vagy annál nagyobb átmérőjű fém-hidrid tároló­rendszerek esetén 10 mm, ill. a 140 mm-nél kisebb átmérőjű fém-hidrid tároló­rendszerek esetén 5 mm.

6.2.2.9.2          A következő jelöléseket kell feltüntetni:

a)    az Egyesült Nemzetek jelét a csomagolóeszközön:  .

        Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, a 6.7, ill. a 6.11 fejezet vonatkozó előírásainak;

b)    az „ISO 16111” feliratot (a tervezéshez, a gyártáshoz és a vizsgálathoz használt műszaki szabvány);

 

c)     a jóváhagyó állam jelét a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[8]);

Megjegyzés:      Ennek a jelnek az alkalmazásánál a jóváhagyó államnak azt az államot kell tekinteni, amelynek az illetékes hatósága, az üzembe helyezés előtti vizsgálatot és ellenőrzést engedélyezte, az adott nyomástartó tartály gyártása során.

d)    a jelölést engedélyező állam illetékes hatósága által bejegyzett vizsgáló szervezet azonosító jelét vagy bélyegzőjét;

e)    az üzembe helyezés előtti vizsgálat végrehajtásának évét (négy számjeggyel), ferde vonallal elválasztva a hónapot (két számjeggyel) (pl. 2011/03);

f)     a próbanyomást bar-ban kifejezve, ami elé a „PH” betűket kell írni, a nyomásérték után a „BAR” mértékegységet is ki kell írni;

g)    a névleges töltőnyomást bar-ban kifejezve, ami elé az „RCP” betűket kell írni, a nyomásérték után a „BAR” mértékegységet is ki kell írni;

h)    a gyártó illetékes hatóság által bejegyzett jelét. Ha nem ugyanabban az országban gyártják, mint ahol jóváhagyják, akkor a gyártó jele elé a gyártási ország jelét kell írni a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével5). Az ország jelét és a gyártó jelét szóközzel vagy ferde vonallal kell elválasztani;

i)      a gyártó által kiadott sorozatszámot;

j)      acél tartályok és acél béléssel ellátott, kompozit tartályok esetén az acél össze-férhetőségét jelölő „H” betűt (lásd az ISO 11114-1:2012 + A1:2017 szabványt); és

k)     korlátozott élettartamú fém-hidrid tárolórendszerek esetén a felhasználhatóság lejáratát jelölő „FINAL” feliratot, amit az év (négy számjeggyel) és ferde vonallal elválasztva a hónap (két számjeggyel) követ (pl. 2012/03).

Az előző a) – e) pont szerinti jóváhagyási jelöléseket a megadott sorrendben kell feltüntetni. A névleges töltőnyomást (g) közvetlenül a próbanyomás (f) előtt kell feltüntetni. A h) – k) pont szerinti gyártási jelöléseket a megadott sorrendben kell felvinni.

6.2.2.9.3          Az oldalfalon kívüli helyeken egyéb jelölések is elhelyezhetők, amennyiben kis feszültség­nek kitett helyre viszik fel és méretük, ill. mélységük nem eredményez veszélyes feszültség halmozódást. Ezek a jelölések azonban nem lehetnek az előírt jelölésekkel ellentétesek.

6.2.2.9.4          Az előző jelöléseken kívül azt a fém-hidrid tárolórendszert, amely kielégíti a 6.2.2.4 bekezdés szerinti időszakos vizsgálat követelményeit, a következő jelölésekkel kell ellátni:

a)    az időszakos vizsgálatot végző szervezetet jóváhagyó országot azonosító betű(k) a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével5). Ez a jelölés nem szükséges, ha ezt a szervezetet a gyártást engedélyező ország illetékes hatósága hagyta jóvá;

b)    az illetékes hatóság által az időszakos vizsgálat elvégzésére jóváhagyott szervezet nyilvántartási jele;

c)     az időszakos vizsgálat végrehajtásának évét (két számjeggyel), és ferde vonallal elválasztva a hónapot (két számjeggyel) (pl. 15/12). Az év jelölésére négy számjegy is használható (pl. 2015/12).

Ezeket a jelöléseket a megadott sorrendben egymás után kell feltüntetni.

6.2.2.10           Az UN palackkötegek jelölése

6.2.2.10.1        A palackkötegek egyes palackjait a 6.2.2.7 bekezdés szerint kell megjelölni.

6.2.2.10.2        Az újratölthető, UN palackkötegeken jól olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni a jóvá­hagyási jelölést, valamint az üzemi és a gyártási jelölést. A jelöléseket tartósan (pl. beütéssel, bevéséssel vagy maratással) kell a palackköteg keretére tartósan rögzített táblán elhelyezni. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés kivételével a jelölések legkisebb mérete 5 mm. Az „UN” csomagolóeszköz jelölés legkisebb mérete 10 mm.

6.2.2.10.3        A következő jelöléseket kell feltüntetni:

a)    a 6.2.2.7.2 pont a), b), c), d) és e) alpontja szerinti jóváhagyási jelöléseket;

b)    a 6.2.2.7.3 pont f), i) és j) alpontja szerinti üzemi jelöléseket, valamint a palackköteg keret és minden tartósan hozzáerősített rész (palackok, csővezetékek, szerelvények és szelepek) össztömegét. Az UN 1001 oldott acetilénhez és az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt palackkötegeken szere­pel­nie kell a saját tömegnek is, ahogy azt az ISO 10961:2010 szabvány B.4.2 cikk előírja; és;

c)     a 6.2.2.7.4 pont n), o) és – ahol értelmezhető – p) alpontja szerinti gyártási jelöléseket.

6.2.2.10.4        A jelöléseket három csoportba kell elrendezni:

a)    a felső csoportban a gyártási jelöléseket kell feltüntetni a 6.2.2.10.3 pont c) alpont­jában megadott sorrendben, egymás után;

b)    a középső csoportban a 6.2.2.2.10.3  pont b) alpontjában felsorolt üzemi jelöléseket kell feltüntetni, és ha a 6.2.2.7.3 pont i) alpont szerinti üzemi jelölés feltüntetése is szükséges, akkor azt közvetlenül a 6.2.2.7.3 pont f) alpont szerinti üzemi jelölés előtt kell feltüntetni;

c)     az alsó csoportban a jóváhagyási jelöléseket kell feltüntetni a 6.2.2.10.3 pont a) al­pontjában megadott sorrendben.

6.2.2.11           A megfelelőség-értékelésre és az időszakos vizsgálatra vonatkozó egyenértékű eljárás

                        A következő eljárások alkalmazása esetén a 6.2.2.5 és a 6.2.2.6 bekezdés követelményei az UN nyomástartó tartályokra teljesítettnek tekinthetők:

 

            Eljárás

Illetékes szervezet

Típusjóváhagyás (1.8.7.2)

Xa

A gyártás felügyelete (1.8.7.3)

Xa vagy IS

Üzembe helyezés előtti vizsgálat (1.8.7.4)

Xa vagy IS

Időszakos vizsgálat (1.8.7.5)

Xa vagy Xb vagy IS

Az újratölthető nyomástartó tartályok szelepeinek és a közvetlen biztonsági funkcióval rendelkező egyéb, leszerelhető tartozékainak megfelelőség-értékelését a nyomástartó tartálytól függetlenül is el lehet végezni.

Xa illetékes hatóságot, ill. megbízottját vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetet jelent.

  Xb az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, B típusú vizsgáló szervezetet jelent.

  IS a kérelmezőnek az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezet által felügyelt üzemi vizsgálóhelyét jelenti. Az üzemi vizsgálóhelynek függetlennek kell lennie a tervezési, gyártási, javítási és karbantartási tevékenységektől.

6.2.3                A nem-UN nyomástartó tartályokra vonatkozó általános követelmények

6.2.3.1             Tervezés és gyártás

6.2.3.1.1          Ha egy nyomástartó tartályt, ill. zárószerkezetét nem a 6.2.2 szakasz követelményei szerint terveznek, gyártanak, vizsgálnak és hagynak jóvá, akkor a 6.2.1 szakasz általános követel­ményei (e szakasz követelményei szerint módosítva vagy kiegészítve) és a 6.2.4, ill. 6.2.5 szakasz követelményei szerint kell tervezni, gyártani, vizsgálni és jóváhagyni.

6.2.3.1.2          Hacsak lehetséges, a falvastagságot számítással kell meghatározni, szükség esetén kísérleti szilárdsági vizsgálattal összekapcsolva. Egyéb esetben a falvastagság kísérleti úton is meghatározható.

A külső falnál és a teherviselő részeknél alkalmas szilárdsági számításokat kell végezni a nyomástartó tartályok biztonságának eléréséhez.

A nyomás elviseléséhez szükséges legkisebb falvastagságot számítással kell meghatározni, különösen figyelembe véve:

         a tervezési nyomást, ami nem lehet a próbanyomásnál kisebb;

         a tervezési hőmérsékletet, elfogadható biztonsági tényező figyelembevételével;

         a legnagyobb feszültséget és szükség esetén a feszültség halmozódásokat;

         az anyag tulajdonságaival összefüggő egyéb tényezőket.

6.2.3.1.3          Hegesztett nyomástartó tartályokhoz csak olyan hibátlanul hegeszthető anyagok használ­hatók fel, amelyek ütőszilárdsága –20 °C környezeti hőmérsékleten szavatolható.

6.2.3.1.4          Zárt mélyhűtő tartályoknál a 6.2.1.1.8.1 pont szerint megállapítandó ütőszilárdságot a 6.8.5.3 bekezdés szerint kell vizsgálni.

6.2.3.1.5          Az acetilén palackokon nem lehet kiolvadó dugó.

6.2.3.2             (fenntartva)

6.2.3.3             Üzemi szerelvények

6.2.3.3.1          Az üzemi szerelvényeknek a 6.2.1.3 bekezdés előírásainak kell megfelelniük.

6.2.3.3.2          Nyílások

A gázhordókon töltő- és ürítőnyílások, valamint a szintjelző, nyomásmérő vagy nyomás­csökkentő szerkezet csatlakoztatásához további nyílások is lehetnek. A biztonságos üzemel­tetés érdekében a nyílások száma a lehető legkevesebb legyen. A gázhordók vizsgáló­nyílással is elláthatók, amelyet hatékony zárószerkezettel kell zárni.

6.2.3.3.3          Szerelvények

a)    Ha a palack gördítést akadályozó szerkezettel van ellátva, ezt a szerkezetet nem szabad a szelepvédő sapkával egybeépíteni.

b)    A gördíthető gázhordókat gördítőabronccsal kell ellátni vagy más módon kell védeni a gördülés során bekövetkező sérülésektől (pl. korrózióálló fémbevonat felszórásával a nyomástartó tartály külső felületére).

c)     A palackkötegeket olyan szerkezettel kell ellátni, amely biztonságos kezelésüket és szállításukat lehetővé teszi.

d)    Ha szintjelző, nyomásmérő vagy nyomáscsökkentő szerkezet van felszerelve, akkor ezeket a 4.1.6.8 bekezdésben a szelepekre előírt módon kell védeni.

6.2.3.4             Üzembe helyezés előtti vizsgálat

6.2.3.4.1          Az új nyomástartó tartályokat a gyártás során és az üzembe helyezés előtt a 6.2.1.5 bekezdés követelményei szerint kell vizsgálni.

6.2.3.4.2          Az alumíniumötvözet nyomástartó tartályokra vonatkozó különleges előírások

a)    A 6.2.1.5.1 pontban előírt vizsgálatokon kívül vizsgálni kell a nyomástartó tartályfal belsejének kristályközi korróziójának lehetőségét, amennyiben réztartalmú alumíni­um­ötvözetet vagy olyan magnézium- vagy mangántartalmú alumíniumötvözetet használnak, amelynek magnéziumtartalma meghaladja a 3,5%-ot, vagy mangán-tartalma 0,5%-nál kevesebb.

b)    Az alumínium-réz ötvözet vizsgálatát a gyártónak az új ötvözetnek az illetékes hatóság részéről történő engedélyezése alkalmával kell végrehajtania, és ezt követően a gyártás során minden öntésnél meg kell ismételnie.

c)     Az alumínium-magnézium ötvözet vizsgálatát a gyártónak az új ötvözetnek és a gyártási eljárásnak az illetékes hatóság által történő engedélyezése alkalmával kell végrehajtania. Az ötvözet összetételében vagy a gyártási eljárásban bekövetkezett változás esetén a vizsgálatot meg kell ismételni.

6.2.3.5             Időszakos vizsgálat

6.2.3.5.1          Az időszakos vizsgálatokat a 6.2.1.6 bekezdés szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés:   1.         A típusjóváhagyást kiadó ország illetékes hatósága hozzájárulása esetén az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. szállítására szolgáló, 6,5 l-nél kisebb űrtartalmú, hegesztett acélpalackok folyadék­nyomás-próbája egyenértékű vizsgálati módszerrel helyettesíthető.

                          2.       A varrat nélküli acél palackoknál és nagypalackoknál a 6.2.1.6.1 b) alpont szerinti vizsgálat és a 6.2.1.6.1 d) alpont szerinti folyadéknyomás-próba helyettesíthető az EN ISO 16148:2016 „Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli, acél gázpalackok és nagypalackok – Akusztikus emissziós vizsgálat (AT) és az azt követő ultrahangos vizsgálat (UT) az időszakos vizsgálatnál” szabványnak megfelelő eljárással.

                          3.       A 6.2.1.6.1 b) pont szerinti vizsgálat és a 6.2.1.6.1 d) alpont szerinti folyadéknyomás-próba varrat nélküli acél és alumíniumötvözet gázpalackoknál és nagypalackoknál az EN ISO 18119:2018 szabvány szerint végzett ultrahangos vizsgálattal helyettesíthető. Az e szabvány B.1 cikkétől eltérően meg kell tagadni ezt a lehetőséget minden olyan gázpalack és nagypalack esetén, amelynek falvastagsága kisebb, mint a legkisebb tervezési falvastagság.

6.2.3.5.2          A zárt mélyhűtő tartályokat a 4.1.4.1 bekezdés P203 csomagolási utasítás 8) b) pontjában meghatározott gyakorisággal kell időszakos vizsgálatnak alávetni, a következők szerint:

a)    a tartály külső állapotának vizsgálatának és a szerelvények és a külső jelölés ellen­őrzésének;

b)    tömörségi próbának.

6.2.3.5.3          Általános előírások a 6.2.3.5.1 pontban előírt bizonyos időszakos vizsgálatok és próbák helyettesítésére

6.2.3.5.3.1       Ez a bekezdés csak a 6.2.4.1 bekezdésben hivatkozott szabványok vagy a 6.2.5 szakasz szerinti műszaki szabályzat szerint tervezett és gyártott nyomástartó tartály típusokra vonatkozik, amelyeknél a gyártási típus eredendő tulajdonságai nem teszik lehetővé a 6.2.1.6.1 b) vagy d) pont szerint próbák és időszakos vizsgálatok végrehajtását vagy az eredmények értelmezését.

Az ilyen nyomástartó tartályoknál ezeket a próbákat a különleges tervezési jellemzők vonatkozásában a 6.2.3.5.4 pontban szereplő (és a 3.3 fejezet valamely különleges előírása vagy a 6.2.4.2 bekezdés valamely szabványa által részletezett) alternatív módszerekkel kell helyettesíteni.

Az alternatív módszereknél meg kell határozni, hogy a 6.2.1.6.1 b) és d) pont melyik próbáját helyettesítik.

Az alternatív módszereknek a 6.2.1.6.1 a) – e) pontok többi próbájával együtt legalább azonos biztonsági szintet kell biztosítaniuk, mint a 6.2.3.5.1 pont szerinti időszakos vizsgálatnak alávetett, hasonló méretű és felhasználású nyomástartó tartályoknak.

Ezenkívül az alternatív módszer(ek)nek minden következő részletre ki kell térniük:

         az adott nyomástartó tartály típusának leírására;

         a vizsgálati eljárás(ok)ra;

         az elfogadási feltételek meghatározására;

         a nyomástartó tartályok elutasítása esetén végrehajtandó intézkedések leírására.

6.2.3.5.3.2       Roncsolásmentes vizsgálat, mint alternatív módszer

A 6.2.3.5.3.1 pontban meghatározott próbákat ki kell egészíteni vagy helyettesíteni kell egy vagy több roncsolásmentes vizsgálattal, amit minden egyes nyomástartó tartályon el kell végezni.

6.2.3.5.3.3       Roncsolásos vizsgálat, mint alternatív módszer

Ha roncsolásmentes vizsgálati módszer nem eredményez azonos biztonsági szintet, a 6.2.1.6.1 b) pontban említett belső állapot vizsgálat kivételével a 6.2.3.5.3.1 pontban meghatározott próbákat ki kell egészíteni vagy helyettesíteni kell egy vagy több roncsolásos vizsgálattal a statisztikai kiértékelésükkel együtt.

Ezenkívül az előzőekben leírt elemek mellett a roncsolásos vizsgálat esetén a részletes eljárásnak a következő elemeket is dokumentálnia kell:

         az adott nyomástartó tartályok alapsokaságának leírását;

         a vizsgálandó nyomástartó tartályok véletlen mintavételének eljárását;

         a vizsgálati eredmények statisztikai kiértékelésének eljárását, beleértve az elutasítási feltételeket;

         a minták roncsolásos vizsgálata gyakoriságának meghatározását;

         azoknak a végrehajtandó intézkedéseknek a leírását, amelyeket a használati élettartam végének meghatározásához kell használni abban az esetben, ha az elfogadási feltételek teljesülnek, de az anyagtulajdonságokban olyan romlás következett be, amely a biztonságot befolyásolja,

         az alternatív módszerrel elért biztonsági szint statisztikai kiértékelését.

6.2.3.5.4          A 6.2.3.5.3.1 pont hatálya alá tartozó köpenyes palackokat a 3.3 fejezet 674 különleges előírása szerint időszakos vizsgálatoknak kell alávetni.

6.2.3.6             A nyomástartó tartályok engedélyezése

6.2.3.6.1          Az 1.8.7 szakasz szerinti megfelelőség-értékelési eljárást és időszakos vizsgálatokat a követ­kező táblázat szerinti illetékes szervezetnek kell végeznie:

            Eljárás

Illetékes szervezet

Típusjóváhagyás (1.8.7.2)

Xa

A gyártás felügyelete (1.8.7.3)

Xa vagy IS

Üzembe helyezés előtti vizsgálat (1.8.7.4)

Xa vagy IS

Időszakos vizsgálat (1.8.7.5)

Xa vagy Xb vagy IS

  Az újratölthető nyomástartó tartályok szelepeinek és a közvetlen biztonsági funkcióval rendelkező egyéb, leszerelhető tartozékainak megfelelőség-értékelését a nyomástartó tar­tálytól függetlenül is el lehet végezni. A nem újratölthető nyomástartó tartályok szelepeinek és a közvetlen biztonsági funkcióval rendelkező egyéb, leszerelhető tartozékainak meg­felelőség-értékelését a nyomástartó tartályok értékelésével együtt kell végezni.

  Xa illetékes hatóságot, ill. megbízottját vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetet jelent.

  Xb az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, B típusú vizsgáló szervezetet jelent.

  IS a kérelmezőnek az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020: 2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezet által felügyelt üzemi vizsgálóhelyét jelenti. Az üzemi vizsgálóhelynek függetlennek kell lennie a tervezési, gyártási, javítási és karbantartási tevékenységektől.

6.2.3.6.2          Ha a jóváhagyó ország nem valamely ADR Szerződő Fél, akkor a 6.2.1.7.2 pontban említett illetékes hatóság valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatósága.

6.2.3.7             A gyártóra vonatkozó előírások

6.2.3.7.1          Az 1.8.7 szakasz vonatkozó követelményeit kell betartani.

6.2.3.8             A vizsgáló szervezetekre vonatkozó előírások

Az 1.8.6 szakasz követelményeit kell betartani.

6.2.3.9             Az újratölthető nyomástartó tartályok jelölése

6.2.3.9.1          A jelölésre a 6.2.2.7 bekezdés előírásait kell betartani, a következő eltérésekkel.

6.2.3.9.2          Az Egyesült Nemzetek 6.2.2.7.2 a) pontban meghatározott csomagolóeszköz jelét nem szabad feltüntetni, ill. a 6.2.2.7.4. q) és r) alpont előírásait nem szabad alkalmazni.

6.2.3.9.3          A 6.2.2.7.3 j) pont helyett a következőt kell alkalmazni:

j)      a víztérfogatot literben kifejezve, ami után az „L” mértékegységet is ki kell írni. A cseppfolyósított gázokhoz használt nyomástartó tartályokon a literben kifejezett víztérfogatot az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre kell megadni. Ha a legkisebb vagy névleges víztérfogat egész szám, a tizedesvessző utáni szám­jegyek elhagyhatók.

6.2.3.9.4         A 6.2.2.7.3 g) és h) pont, valamint a 6.2.2.7.4 m) pont szerinti jelölés nem szükséges az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. gázokhoz használt nyomástartó tartályokra.

6.2.3.9.5          Ha a 6.2.2.7.7 c) pont szerint kell dátumot feltüntetni, a hónap feltüntetése nem szükséges azoknál a gázoknál, amelyekre a vizsgálati időköz 10 év vagy annál nagyobb (lásd a 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasítását).

6.2.3.9.6          A 6.2.2.7.7 pont szerinti jelölés olyan, alkalmas anyagból készült gallérra is beüthető, amelyet a szelepnek a palackra vagy gázhordóra való felszerelésekor rögzítenek, és amely gallér csak a szelepnek a palackról vagy gázhordóról való leszerelése után távolítható el.

6.2.3.9.7          A palackkötegek jelölése

6.2.3.9.7.1       A palackköteg egyedi palackjait a 6.2.3.9.16.2.3.9.6 pontok szerint kell megjelölni.

6.2.3.9.7.2       A palackkötegeket a 6.2.2.10.2 és a 6.2.2.10.3 pontok szerint kell megjelölni, azzal az eltéréssel, hogy az Egyesült Nemzetek 6.2.2.7.2 a) pontban meghatározott csomagolóeszköz jelét nem szabad feltüntetni.

6.2.3.9.7.3       A 6.2.4.2 bekezdés időszakos vizsgálatokra vonatkozó követelményeinek megfelelő palack­kötegeket az előző jelöléseken túlmenően, a következőket tartalmazó jelöléssel is el kell látni:

a)    az időszakos vizsgálatot végző szervezetet jóváhagyó országot azonosító betű(k) a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[9]). Ez a jelölés nem szükséges, ha ezt a szervezetet a gyártást engedélyező ország illetékes hatósága hagyta jóvá;

b)    az illetékes hatóság által az időszakos vizsgálat elvégzésére jóváhagyott szervezet nyilvántartási jele;

c)     az időszakos vizsgálat végrehajtásának évét (két számjeggyel), és ferde vonallal elvá­lasztva a hónapot (két számjeggyel) (pl. 15/12). Az év jelölésére négy számjegy is használható (pl. 2015/12).

Ezeket a jelöléseket a megadott sorrendben egymás után kell feltüntetni vagy a 6.2.2.10.2 pont szerinti táblán vagy a palackköteg keretére tartósan rögzített külön táblán.

6.2.3.10           A nem újratölthető nyomástartó tartályok jelölése

6.2.3.10.1        A jelölésre a 6.2.2.8 bekezdés előírásait kell betartani, azzal az eltéréssel, hogy az Egyesült Nemzetek 6.2.2.7.2 a) pontban meghatározott csomagolóeszköz jelét nem szabad feltüntetni.

6.2.3.11           Kármentő nyomástartó tartályok

6.2.3.11.1        A kármentő nyomástartó tartályban szállított nyomástartó tartály biztonságos kezelése és ártalmatlanítása céljából a kármentő nyomástartó tartálynak lehet olyan kialakítása és szerel­vényei, amilyet egyébként gázpalackoknál, ill. gázhordóknál nem alkalmaznak, pl. lapos fenekek, gyorsnyitású szerkezetek vagy nyílások a paláston.

 

6.2.3.11.2        A kármentő nyomástartó tartály biztonságos kezelésére és használatára vonatkozó utasítá­sokat a jóváhagyó ország illetékes hatóságához benyújtott kérelemben egyértelműen szere­pel­tetni kell, és a jóváhagyás részét kell képeznie. A jóváhagyásban fel kell tüntetni, hogy milyen nyomástartó tartályok szállíthatók a kármentő nyomástartó tartályban, valamint fel kell sorolni minden olyan rész gyártási anyagát, amelyek érintkezésbe kerülhetnek a ve­szé­lyes áruval.

6.2.3.11.3        A gyártónak a jóváhagyás másolatát át kell adni kármentő nyomástartó tartály tulajdo­nosának.

6.2.3.11.4        A kármentő nyomástartó tartály 6.2.3 szakasz szerinti jelölését a jóváhagyó ország illetékes hatósága határozza meg, figyelembe véve a 6.2.3.9 bekezdés alkalmazható jelölési előírásait. A jelölésnek tartalmaznia kell a kármentő nyomástartó tartály víztérfogatát és próbanyo­mását is.

6.2.4                A hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált nem UN nyomástartó tartályok

Megjegyzés:   A szabványokban megnevezett azon személyeknek, ill. szervezeteknek, akikre az ADR szerint felelősség hárul, meg kell felelniük az ADR követelményeinek.

6.2.4.1             Tervezés, gyártás és üzembe helyezés előtti vizsgálat

A típusjóváhagyási bizonyítványt az 1.8.7 szakasznak megfelelően kell kiállítani. A következő táblázatban hivatkozott szabványokat a 6.2 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményeinek való megfelelés céljából a típusjóváhagyás kiadásánál a táblá­zat (4) oszlopa szerint kell alkalmazni. A szabványokat az 1.1.5 szakasznak megfelelően kell alkalmazni. Az (5) oszlopban van meg­adva az a legkésőbbi időpont, ameddig a meglévő típusjóváhagyásokat az 1.8.7.2.4 pont szerint vissza kell vonni; ha itt nincs időpont megadva, akkor a típusjóváhagyás az eredeti lejártáig érvényes.

A hivatkozott szabványok alkalmazása 2009. január 1-je óta kötelező. A kivételek a 6.2.5 szakaszban találhatók.

Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban másként van megadva.

Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

 

 

Hivatkozás

A dokumentum címe

A vonatkozó bekezdés, ill. pont

Új típus­jóváhagyásra, ill. típus­jóváhagyás megújítására alkalmazható

Meglévő típus­jóváhagyás vissza­vonásának legkésőbbi időpontja

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

tervezésre és gyártásra

84/525/EGK Irányelv,

I Melléklet,

1-3. rész

A Tanács irányelve a tagállamok varrat nélküli acél gázpalackokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, megjelent: EK Hivatalos Lap, L300, 1984. 11. 19.

Megjegyzés: Az 84/525/EGK, 84/526/EGK és  84/527/EGK irányelvek hatályon kívül helyezése ellenére, mint azt  az EGK Hivatalos Lap 1984.11.14-i L300 száma tartalmazza, ezen irányelvek mellékletei mint szabványok alkalmazhatók maradnak a gázpalackok tervezésére, gyártására és első alkalommal végzett vizsgálatára. Ezek a melléletek e következő helyen férhetők hozzá: https://eur-lex.europa.eu/oj/direct-access.html.

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

84/526/EGK Irányelv,

I Melléklet,

1-3. rész

A Tanács irányelve a tagállamok varrat nélküli, ötvözetlen alumíniumból és alumíniumötvözetből készült gázpalackokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, megjelent: EK Hivatalos Lap, L300, 1984. 11. 19.

Megjegyzés: Az 84/525/EGK, 84/526/EGK és  84/527/EGK irányelvek hatályon kívül helyezése ellenére, mint azt  az EGK Hivatalos Lap 1984.11.14-i L300 száma tartalmazza, ezen irányelvek mellékletei mint szabványok alkalmazhatók maradnak a gázpalackok tervezésére, gyártására és első alkalommal végzett vizsgálatára. Ezek a melléletek e következő helyen férhetők hozzá: https://eur-lex.europa.eu/oj/direct-access.html.

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

84/527/EGK Irányelv,

I Melléklet,

1-3. rész

A Tanács irányelve a tagállamok hegesztett, ötvözetlen acél gáz-palackokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, megjelent: EK Hivatalos Lap, L300, 1984. 11. 19.

Megjegyzés: Az EK Hivatalos lapjának L300,1984.11.19-i számában megjelent  84/525/EGK, 84/526/EGK és  84/527/EGK Tanácsi irányelvek a hatályon kívül helyezésük ellenére,  ezeknek az irányelveknek a mellékletei  szabványként, továbbra is alkalmazhatóka gázpalackok tervezésére, gyártására valamint az üzembe helyezés előtti  vizsgálatra és ellenőrzésre. Ezek a melléletek megtalálhatók a következő címen:

https://eur-lex.europa.eu/oj/direct-access.html.

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 1442:1998 + AC: 1999

Szállítható, újratölthető hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2001. júl. 1. és 2007. jún. 30. között

2012. dec. 31.

EN 1442:1998

+ A2:2005

Szállítható, újratölthető hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

 

EN 1442:2006

+ A1:2008

Szállítható, újratölthető hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2009. jan. 1. és 2020. dec. 31. között

 

EN 1442:2017

LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető, hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 1800:1998

+ AC: 1999

Szállítható gázpalackok. Acetilén-palackok. Alapkövetelmények és fogalom  meghatározások

6.2.1.1.9

2001. júl. 1. és 2010. dec. 31. között

 

EN 1800:2006

Szállítható gázpalackok. Acetilén-palackok. Alapkövetelmények, fogalom meghatározások és típus-vizsgálat

6.2.1.1.9

2009. jan. 1. és 2016. dec. 31. között

 

EN ISO 3807:2013

Gázpalackok. Acetilénpalackok. Alapkövetel­mények és típusvizsgálat

Megjegyzés: Kiolvadó dugók nem alkalmazhatók.

6.2.1.1.9

további intézkedésig

 

EN 1964-1:1999

Szállítható gázpalackok.

Legalább 0,5 l, de legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható, varrat nélküli, acél gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai.

1. rész: 1100 MPa-nál kisebb Rm értékű acélból készült, varrat nélküli palackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2014. dec. 31-ig

 

EN 1975:1999 (a G. melléklet kivételével)

Szállítható gázpalackok. Alumíniumból és alumínium-ötvözetből készült, varrat nélküli, legalább a 0,5 l és legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2005. jún. 30-ig

 

EN 1975:1999 +A1:2003

Szállítható gázpalackok. Alumíniumból és alumínium-ötvözetből készült, varrat nélküli, legalább a 0,5 l és legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2009. jan. 1. és 2016. dec. 31. között

 

EN ISO 7866:2012 + AC:2014

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli alumíniumötvözet gáz­palackok – Tervezés, gyártás és vizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN ISO 11120:1999

Gázpalackok. A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acélpalackok sűrített gáz szállítására. Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2001. júl. 1. és 2015. jún. 30. között

a 6.2.2.7.4 p) alpont szerint „H” betűvel jelölt nagypa­lac­kokra 2015. dec. 31-ig

EN ISO 11120:1999 + A1:2013

Gázpalackok – A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acél nagypalackok sűrített gáz szállí­tására. – Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2015. jan. 1. és 2020. dec. 31. között

 

EN ISO 11120:2015

Gázpalackok – A 150 l – 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acél nagypalackok sűrített gáz szállí­tására. – Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 1964-3:2000

Szállítható gázpalackok. Legalább 0,5 l, de legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható, varrat nélküli, acél gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai.

3. Rész: 1100 MPa-nál kisebb Rm értékű korrózióálló acélból készült varrat nélküli palackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 12862:2000

Szállítható gázpalackok. Újratölthető, szállítható, alumínium ötvözetből készült, hegesztett gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 1251-2:2000

Kriogén tartályok. Szállítható, vákuumszigetelésű, legfeljebb 1000 l űrtartalmú tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, ellenőrzés és vizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

Megjegyzés: Az ebben a szabványban meghivatkozott EN 1251-1:1998 és EN 1626 szabványok az UN1972 (METÁN, MÉLYHŰ­TÖTT, CSEPP­FOLYÓSÍ­TOTT vagy FÖLDGÁZ, MÉLYHŰ­TÖTT, CSEPP­FOLYÓ­SÍTOTT) szállítására szolgáló zárt mélyhűtő tartályokra is alkalmaz­ható

EN 12257:2002

Szállítható gázpalackok. Palástfelületen erősített, varrat nélküli kompozitpalackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 12807: 2001

(az A melléklet kivételével)

Szállítható, újratölthető, forrasztott acél gázpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

2012. dec. 31.

EN 12807: 2008

Szállítható, újratölthető, forrasztott acél gázpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2009. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN 12807:2019

LPG berendezések és tartozékok - Szállítható, újratölthető, forrasztott acél gázpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez) - Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 1964-2:2001

Szállítható gázpalackok. Legalább 0,5 l, de legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható, varrat nélküli, acél gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai. 2. Rész: Legalább 1100 MPa Rm értékű acélból készült, varrat nélküli palackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2014. dec. 31-ig

 

EN ISO 9809-

1:2010

Gázpalackok. Újratölthető, varrat nél­kü­li, acél gázpalackok. Tervezés, szer­ke­zet és vizsgálatok.

1. rész: 1100 MPa-nál kisebb szakító­szilárdságú nemesített acélból készült palackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2013. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN ISO 9809-

1:2019

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok és nagypalackok tervezése, gyártása és vizsgálata – 1. rész: 1100 MPa – nál kisebb szakítószilárdságú nemesített acélból készült gázpalackok és nagypalackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2013. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN ISO 9809-

2:2010

Gázpalackok. Újratölthető, varrat nél­kü­li, acél gázpalackok. Tervezés, szer­ke­zet és vizsgálatok.

2. rész: legalább 1100 MPa szakító­szilárdságú nemesített acélból készült palackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2013. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN ISO 9809-

2:2019

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok és nagypalackok tervezése, gyártása és vizsgálata  

- 2. rész: legalább 1100 MPa szakító­szilárdságú nemesített acélból készült gázpalackok és nagypalackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN ISO 9809-

3:2010

Gázpalackok. Újratölthető, varrat nél­kü­li, acél gázpalackok. Tervezés, szer­ke­zet és vizsgálatok.

3. rész: Normalizált acél gázpalackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2013. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN ISO 9809-

3:2019

Gázpalackok – Újratölthető, varrat nélküli acél gázpalackok és nagypalackok tervezése, gyártása és vizsgálata

- 3. rész: Normalizált acél gázpalackok és nagypalackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 13293:2002

Szállítható gázpalackok. Szállítható, újratölthető, varrat nélküli, mangán-tartalmú normalizált szénacélból készült gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai sűrített, csepp-folyósított és oldott gázokhoz legfeljebb 0,5 l, illetve szén-dioxid gázhoz legfeljebb 1 l űrtartalomig

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 13322-1:2003

Szállítható gázpalackok. Újratölthető, hegesztett acélpalackok. Tervezés és szerkezeti kialakítás.

1. rész: Ötvözetlen acél

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jún. 30-ig

 

EN 13322-1:2003 + A1:2006

Szállítható gázpalackok. Újratölthető, hegesztett acélpalackok. Tervezés és szerkezeti kialakítás.

1. rész: Ötvözetlen acél

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 13322-2: 2003

Szállítható gázpalackok. Újratölthető, hegesztett acélpalackok. Tervezés és szerkezeti kialakítás.

2. rész: Korrózióálló acél

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jún. 30-ig

 

EN 13322-2: 2003 + A1:2006

Szállítható gázpalackok. Újratölthető, hegesztett acélpalackok. Tervezés és szerkezeti kialakítás.

2. rész: Korrózióálló acél

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 12245:2002

Szállítható gázpalackok. Teljes felületen erősített kompozitpalackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2014. dec. 31-ig

2019. dec. 31., a két részből gyártott és egye­sített, bélés nélküli palackokra és nagypalac­kokra

EN 12245:2009

+ A1:2011

Szállítható gázpalackok. Teljes felületen erősített kompozitpalackok

Megjegyzés: Ezt a szabványt nem szabad alkalmazni a két részből gyártott és egyesített, bélés nélküli palackokra és nagypalackokra.

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

2019. dec. 31., a két részből gyártott és egyesített, bélés nélküli palackokra és nagypalac­kokra

EN 12205:2001

Szállítható gázpalackok. Nem újratölthető, fém gázpalackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2005. jan. 1. és 2017. dec. 31. között

2018. dec. 31.

EN ISO 11118:
2015

Gázpalackok. Nem újratölthető fém gázpalackok. Követelmények és vizsgálati módszerek

6.2.3.1, 6.2.3.3 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 13110:2002

Szállítható, újratölthető, hegesztett alumíniumpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2014. dec. 31-ig

 

EN 13110:2012

Szállítható, újratölthető, hegesztett alumíniumpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 14427:2004

Szállítható, újratölthető, teljes felületen erősített kompozitpalackok cseppfolyósított szénhidrogén-gázokhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2005. jan. 1. és 2007. jún. 30. között

 

 

Megjegyzés: Ezt a szabványt csak a nyomáscsökkentő szeleppel ellátott palackokra kell alkalmazni.

 

 

 

EN 14427:2004 + A1:2005

Szállítható, újratölthető, teljes felületen erősített kompozitpalackok cseppfolyósított szénhidrogén-gázokhoz (LPG-hez).

Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jan. 1. és 2016. dec. 31. között

 

 

Megjegyzés:

1. Ezt a szabványt csak a nyomás-csökkentő szeleppel ellátott palackokra kell alkalmazni.

 

 

 

 

2. Az 5.2.9.2.1 és 5.2.9.3.1 pontban mindkét palackot alá kell vetni repesztési próbának, ha a keletkezett sérülés legalább akkora, mint a kizárási feltétel.

 

 

 

EN 14427:2014

LPG-berendezések és tartozékok –Szállítható, újratölthető, teljes felüle­ten erősített kompozitpalackok LPG-hez. Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 14208:2004

Szállítható gázpalackok. Legfeljebb 1000 l űrtartalmú, hegesztett, nyomástartó, gázszállító hordók előírásai.

Tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 14140:2003

Szállítható, újratölthető, hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Választható tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

 

EN 14140:2003 + A1:2006

LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető, hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Választható tervezés és szerkezeti kialakítás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2009. jan. 1. és 2018. dec. 31. között

 

EN 14140:2014 + AC:2015

LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető, hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Alternatív tervezés és gyártás

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 13769:2003

Szállítható gázpalackok. Palackkötegek.

Tervezés, gyártás, azonosítás és vizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2007. jún. 30-ig

 

EN 13769: 2003 +A1:2005

Szállítható gázpalackok. Palackkötegek. Tervezés, gyártás, azonosítás és vizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2014. dec. 31-ig

 

EN ISO 10961:2012

Gázpalackok. Palackkötegek. Tervezés, gyártás, vizsgálatok és felügyelet

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2013. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN ISO 10961:2019

Gázpalackok. Palackkötegek. Tervezés, gyártás, vizsgálatok és felügyelet

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 14638-1:2006

Szállítható gázpalackok. Legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, hegesztett gyűjtőedények.

1. rész: Kísérleti módszerekkel igazolt tervezés szerint készült, hegesztett, ausztenites rozsdamentes acélpalackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 14638-3:2010 + AC:2012

Szállítható gázpalackok. Legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, hegesztett gyűjtőedények.

3. rész: Kísérleti módszerekkel igazolt tervezés szerint készült, hegesztett, ötvözetlen acél palackok

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 14893: 2006 + AC:2007

LPG-berendezések és -tartozékok. 150 l és 1000 l közötti űrtartalmú, szállítható, hegesztett nyomástartó acélhordók cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez)

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2009. jan.1. és 2016. dec. 31. között

 

EN 14893:2014

LPG-berendezések és -tartozékok. 150 l és 1000 l közötti űrtartalmú, szállít­ható, hegesztett nyomástartó acél­hor­dók cseppfolyósított szénhidrogén­gázok­hoz (LPG-hez)

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

zárószerkezetekre

EN 849:1996  (az A melléklet kivételével)

Szállítható gázpalackok. Palackszelepek. Műszaki követelmény és típusvizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2003. jún. 30-ig

2014. dec. 31.

EN 849:1996

+ A2:2001

Szállítható gázpalackok. Palackszelepek. Műszaki követelmény és típusvizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2007. jún. 30-ig

2016. dec. 31.

EN ISO 10297: 2006

Szállítható gázpalackok. Palackszelepek. Műszaki követelmény és típusvizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2009. jan. 1. és 2018. dec. 31. között

 

EN ISO 10297:2014

Gázpalackok. Palackszelepek. Műszaki követelmény és típus­vizsgálatok

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2015. jan. 1. és 2020. dec.  31. között

 

EN ISO 10297:2014 +A1:2017

Gázpalackok. Palackszelepek. Műszaki követelmény és típus­vizsgálatok

6.2.3.1 és 6.2.3.3

további intézkedésig

 

EN ISO 14245: 2010

Gázpalackok. Cseppfolyósított szén­hidrogéngáz palackja szelepének elő­írásai és vizsgálata. Önelzáró szelepek

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2013. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN ISO 14245:2019

Gázpalackok -  LPG-palack szelepeinek előírásai és vizsgálata. -  Önelzáró szelepek

6.2.3.1 és 6.2.3.3

további intézkedésig

 

EN 13152: 2001

Cseppfolyósított szénhidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Önelzáró szelepek

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

 

EN 13152: 2001 + A1:2003

Cseppfolyósított szénhidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Önelzáró szelepek

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2009. jan. 1. és 2014. dec. 31. között

 

EN ISO15995: 2010

Gázpalackok. Cseppfolyósított szén­hidrogéngáz palackja szelepének elő­írásai és vizsgálata. Kézi működtetésű szelepek

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2013. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN ISO15995:2019

Gázpalackok - LPG-palack szelepeinek előírásai és vizsgálata - Kézi működtetésű szelepek

6.2.3.1 és 6.2.3.3

további intézkedésig

 

EN 13153: 2001

Cseppfolyósított szénhidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Kézi működtetésű szelepek

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

 

EN 13153: 2001 + A1:2003

Cseppfolyósított szénhidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Kézi működtetésű szelepek

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2009. jan. 1. és 2014. dec. 31. között

 

EN ISO 13340: 2001

Szállítható gázpalackok. Nem újra­tölthető palackok szelepei.

Előírások és prototípusvizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2011. jan. 1. és 2017. dec. 31. között

2018. dec. 31.

EN 13648-1: 2008

Kriogén tartályok. A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszkö­zök. 1. rész: Kriogén üzem bizton­sági szelepei

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 1626:2008 (a B szelep kate­gória kivételé­vel)

Kriogén tartályok. Szelepek kriogén üzemhez

Megjegyzés: Ez a szabvány az UN1972 (METÁN, MÉLYHŰ­TÖTT, CSEPP­FOLYÓSÍ­TOTT vagy FÖLD­GÁZ, MÉLYHŰ­TÖTT, CSEPP­FOLYÓ­SÍTOTT) szállítására szolgáló  tartályok szelepeire is alkalmaz­ható.

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 13175:2014

LPG-berendezések és -tartozékok. Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló nyomástartó edények szelepeinek és szerelvényeinek előírásai és vizsgálata

6.2.3.1 és 6.2.3.3

2017. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN 13175: 2019 (a 6.1.6 paragrafus kivételével)

LPG-berendezések és -tartozékok - Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló nyomástartó edények szelepeinek és szerelvényeinek előírásai és vizsgálata

6.2.3.1 és 6.2.3.3

további intézkedésig

 

EN ISO 17871:
2015

Gázpalackok. Gyorskioldó palack­szelepek. Követelmény és típus­vizsgálat

6.2.3.1, 6.2.3.3 és 6.2.3.4

2017. jan 1. és 2021. dec.31. között

 

EN ISO 17871:
2015 +A1:2018

Gázpalackok. Gyorskioldó palack­szelepek. Követelmény és típus­vizsgálat

6.2.3.1, 6.2.3.3 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

 

EN 13953:2015

LPG-berendezések és -tartozékok. Biztonsági szelepek cseppfolyósított szénhidrogéngázok (LPG) szállítható, újrafeltölthető palack­jaihoz

6.2.3.1, 6.2.3.3 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

 

Megjegyzés: A szabvány hatályról szóló cikkének utolsó mondata nem alkalmazható

 

 

 

EN ISO 14246:
2014

Gázpalackok. Palackszelepek. Gyártás közbeni vizsgálatok és ellenőrzések

6.2.3.1 és 6.2.3.4

2015. jan 1. és 2020. dec.31. között

 

EN ISO 14246:
2014 + A1:2017

Gázpalackok. Palackszelepek. Gyártás közbeni vizsgálatok és ellenőrzések

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN ISO 17879:2017

Gázpalackok. Önelzáró palack­szelepek. Előírások és típusvizsgálat

6.2.3.1 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

EN 14129:2014 ( a 3.11 paragrafus megjegyzése kivételével)

LPG-berendezések és -tartozékok - Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló nyomástartó edények lefúvató szelepeiMegjegyzés: Ez a szabvány a gázhordókhoz is használható.

6.2.3.1, 6.2.3.3 és 6.2.3.4

további intézkedésig

 

6.2.4.2             Időszakos vizsgálat

A 6.2.3.5 bekezdés előírásainak való megfelelés céljából a nyomástartó tartályok időszakos vizsgálatára a következő táblázatban hivatkozott szabványokat kell alkalmazni, ahogy azt a (3) oszlop előírja. A szabványokat az 1.1.5 szakasznak megfelelően kell alkalmazni.

Hivatkozott szabvány alkalmazása kötelező.

Ha a nyomástartó tartályt a 6.2.5 szakasz előírásai szerint gyártották és a típusjóváhagyásban meg van határozva az időszakos vizsgálatra vonatkozó eljárás, akkor azt kell követni.

Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban másként van megadva.

Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

 

Hivatkozás

A dokumentum címe

Alkalmazható

(1)

(2)

(3)

időszakos vizsgálatra

EN 1251-3:2000

Kriogén tartályok. Szállítható, vákuumszigetelésű, legfeljebb 1000 l űrtartalmú tartályok.

3. rész: Üzemeltetési követelmények

további intézkedésig

EN 1968:2002 + A1:2005

(a B melléklet kivételével)

Szállítható gázpalackok. Acélból készült, varrat nélküli gázpalackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata

2022. dec. 31-ig

EN 1802:2002

(a B melléklet kivételével)

Szállítható gázpalackok. Alumíniumötvözetből készült, varrat nélküli gázpalackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata

2022. dec. 31-ig

EN ISO 18119:2018

Gázpalackok – Varratmentes acél és varratmentes alumíniumötvözetű gázpalackok és nagypalackok -  Időszakos vizsgálat és tesztelés – Időszakos vizsgálat és ellenőrzés

Megjegyzés: Az e szabvány B.1 cikkétől eltérően meg kell tagadni ezt a lehetőséget minden olyan gázpalack és nagypalack esetén, amelynek falvastagsága kisebb, mint a legkisebb tervezési falvastagság..

2023. jan. 1-től kötelező

EN ISO 10462:2013

Gázpalackok. Acetilénpalackok. Időszakos felülvizsgálat és karbantartás)

2022. dec. 31-ig

EN ISO 10462:2013 + A1:2019

Gázpalackok - Acetilénpalackok-  Időszakos felülvizsgálat és karbantartás – 1. módosítás (ISO 10462:2013 + A1:2019)

2023. jan. 1-től kötelező

EN 1803:2002

(a B melléklet kivételével)

Szállítható gázpalackok. Ötvözetlen acélból készült, hegesztett gázpalackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata

2022. dec. 31-ig

EN ISO 10460:2018

Gázpalackok – Alumíniumötvözetből, ötvözetlen és korrózióálló acélból hegesztett gázpalackok - Időszakos vizsgálat és ellenőrzés

2023. jan. 1-től kötelező

EN ISO 11623:
2015

Gázpalackok. Kompozit szerkezet. Időszakos ellenőrzés és vizsgálat

2019. jan. 1-től kötelező

EN ISO 22434: 2011

Szállítható gázpalackok. Palackszelepek felülvizsgálata és karbantartása

további intézkedésig

EN 14876:2007

Szállítható gázpalackok. Hegesztett nyomástartó acélhordók időszakos ellenőrzése és vizsgálata

további intézkedésig

EN 14912:2015

LPG-berendezések és -tartozékok. Az LPG-palackszelepek ellenőrzése és karbantartása a palackok időszakos ellenőrzésekor

2019. jan. 1-től kötelező

EN 1440:2016 (kivéve a C Függeléket)

LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető, hagyományosan hegesztett és forrasztott acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Időszakos ellenőrzés

2021. dec. 31-ig

EN 1440:2016 +A1:2018 +A2:2020 (kivéve a C Függeléket)

LPG-berendezések és -tartozékok - Szállítható, újratölthető, hagyományosan hegesztett és forrasztott acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez)- Időszakos ellenőrzés

2022. jan. 1-től kötelező

EN 16728: 2016 (kivéve a 3.5 cikket, az F és a G Függelékeket)

LPG-berendezések és -tartozékok. A hagyományosan hegesztett és forrasztott acélpalackoktól eltérő szállítható, újratölthető LPG-palackok. Időszakos ellenőrzés

2021. dec. 31-ig

EN 16728: 2016 + A1:2018 + A2:2020

LPG-berendezések és -tartozékok. A hagyományosan hegesztett és forrasztott acélpalackoktól eltérő szállítható, újratölthető LPG-palackok. Időszakos ellenőrzés

2022. jan. 1-től kötelező

EN 15888:2014

Szállítható gázpalackok – palackkötegek – Időszakos ellen­őrzés és vizsgálatok

további intézkedésig

6.2.5                A nem a hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált nyomástartó tartályokra vonatkozó követelmények

Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.2.2, ill. a 6.2.4 szakaszban nem szerepel szabvány , ill. olyan részterületet érint, amellyel a 6.2.2, ill. a 6.2.4 szakaszban szereplő szabvány nem foglalkozik.

Amint egy, a 6.2.2, ill. a 6.2.4 szakaszban újonnan meghivatkozott szabványt alkalmaznilehet, az illetékes hatóságnak vissza kell vonnia a vonatkozó műszaki szabályzat elismerését. Az alkalmazható átmeneti időszak legkésőbb az ADR következő kiadásának életbelépésével fejeződik be.

A típusjóváhagyásban a kibocsátó szervezetnek meg kell határoznia az időszakos vizsgálatra vonatkozó eljárást, ha arra vonatkozóan a 6.2.2, ill. a 6.2.4 szakaszban nincs szabvány hivatkozás, vagy a hivatkozott szabványok nem alkalmazhatók.

Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az UNECE Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza, és változás esetén gondoskodik a jegyzék frissítéséről.

Az illetékes hatóság az UNECE Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány használatát, amelyet már elfogadtak, hogy az ADR valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá.

A 6.2.1 és a 6.2.3 szakasz követelményeit és a következő követelményeket azonban ki kell elégíteni.

Megjegyzés:   E szakasz vonatkozásában a 6.2.1 szakaszban hivatkozott műszaki szabvány alatt a műszaki szabályzat értendő.

6.2.5.1             Szerkezeti anyagok

A következő előírásokban példák találhatók a felhasználható anyagokra, amelyek kielégítik a 6.2.1.2 bekezdés szerkezeti anyagokra vonatkozó követelményeit:

a)    szénacél a sűrített, a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, az oldott gázokhoz, valamint a nem a 2 osztályba tartozó anyagokhoz, amelyeket a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 3 táblázata sorol fel;

b)    ötvözött acél (különleges acél), nikkel és nikkelötvözet (pl. monel) a sűrített, a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, az oldott gázokhoz, valamint a nem a 2 osztályba tartozó anyagokhoz, amelyeket a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 3 táblázata sorol fel;

c)     réz:

i)      az 1A, az 1O, az 1F és az 1TF osztályozási kód alá tartozó gázokhoz, ha töltési nyomásuk 15 °C-ra vonatkoztatva nem haladja meg a 2 MPa-t (20 bar-t);

ii)     a 2A osztályozási kód gázaihoz és ezenkívül az UN 1033 dimetil-éterhez, az UN 1037 etil-kloridhoz, az UN 1063 metil-kloridhoz, az UN 1079 kén-dioxidhoz, az UN 1085 vinil-bromidhoz, az UN 1086 vinil-kloridhoz, valamint az UN 3300 etilén-oxid és szén-dioxid keverékhez 87%-nál nagyobb etilén-oxid tartalommal;

iii)    a 3A, a 3O és a 3F osztályozási kód alá tartozó gázokhoz;

d)    alumíniumötvözet: lásd a 4.1.4.1 bekezdésben a P200 csomagolási utasítás 10) bekezdésének „a” különleges előírását;

e)    kompozit anyagok a sűrített, a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, valamint az oldott gázokhoz;

f)     műanyagok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz; és

g)    üveg a 3A osztályozási kód gázaihoz, az UN 2187 szén-dioxid, mélyhűtött, csepp­folyósított, ill. szén-dioxid keverékek, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok kivételével, valamint a 3O osztályozási kód gázaihoz.

6.2.5.2             Üzemi szerelvények

(fenntartva)

6.2.5.3             Fémből készült palackok, nagypalackok, gázhordók és palackkötegek

A próbanyomás hatására a fémben keletkező feszültség a tartály leginkább igénybe vett helyén nem haladhatja meg az Re szavatolt legkisebb folyáshatár 77%-át.

Folyáshatáron azt a feszültséget kell érteni, amelynek hatására a próbatest mérési jelei között 2 ezrelékes (0,2%-os), illetve ausztenites acéloknál 1%-os maradó nyúlás jön létre.

Megjegyzés:   A fémlemezből készült szakítópróbatest tengelyének merőlegesnek kell lennie a hengerlés irányára. A szakadási nyúlás méréséhez olyan kör keresztmetszetű szakítópálcát kell használni, amelyen a két jel közötti „l” távolság a „d” átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű szakítópálca esetén a jelek közötti távolságot a következő képlettel kell számítani:

                     , ahol F0 a szakítópálca eredeti keresztmetszeti területe.

A nyomástartó tartályokat és zárószerkezetüket olyan alkalmas anyagból kell gyártani, amely –20 °C és +50 °C között ellenáll a ridegtörésnek és a feszültség alatti korróziós repedezésnek.

A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljesen biztonságosnak kell lenniük.

6.2.5.4             Kiegészítő előírások azokra az alumíniumötvözet nyomástartó tartályokra, amelyeket sűrí­tett gázokhoz, cseppfolyósított gázokhoz, oldott gázokhoz, gázmintákhoz (olyan túl­nyomás nélküli gázokhoz, amelyekre különleges előírások érvényesek), valamint (az aero­szolok és a gázpatronok kivételével) a túlnyomás alatti gázt tartalmazó tárgyakhoz használnak

6.2.5.4.1          Az alumíniumötvözetből készült nyomástartó tartályok anyagának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

 

 

A

B

C

D

Szakítószilárdság, Rm, MPa (N/mm2)

49 – 186

196 – 372

196 – 372

343 – 490

Folyáshatár, Re, MPa (N/mm2)
(l = 0,2% maradandó nyúlásnál)

10 – 167

59 – 314

137 – 334

206 – 412

Szakadási nyúlás (l = 5d) %-ban

12 – 40

12 – 30

12 – 30

11 – 16

Hajlítási próba (a hajlítótüske átmérője d = n·e, ahol e a mintalemez vastagsága)

n=5 (Rm £ 98) n=6 (Rm > 98)

n=6 (Rm £ 325) n=7 (Rm > 325)

n=6 (Rm £ 325) n=7 (Rm > 325)

n=7 (Rm £ 392) n=8 (Rm > 392)

Aluminium Association sorozatszáma)

1 000

5 000

6 000

2 000

a)      Lásd az „Aluminium Standards and Data” 5. kiadását, 1976. január, közzétette az Aluminium Association, 750, 3rd Avenue, New York.

A tényleges tulajdonságok az adott ötvözet összetételétől és a nyomástartó tartály végleges megmunkálásától függnek, azonban bármilyen ötvözetet is használjanak, a falvastagságot a következő képletek egyikével kell kiszámítani:

 

ahol

e       =  nyomástartó tartály legkisebb falvastagsága, mm;

PMPa =  a próbanyomás, MPa;

Pbar   =  a próbanyomás, bar;

D      =  a tartály névleges külső átmérője, mm;

Re     =  a szavatolt minimális folyáshatár, MPa (= N/mm2) 0,2%-os maradó nyúlásnál.

Az előző képletekben szereplő szavatolt minimális folyáshatár (Re) nem lehet nagyobb, mint a szavatolt minimális szakítószilárdság (Rm) 0,85-szorosa bármilyen alumínium­ötvözet esetén.

Megjegyzés:     1.       A táblázatban felsorolt minőségi adatok azokon a tapasztalatokon alapulnak, amelyeket eddig a nyomástartó tartályok gyártásához használt következő anyagokkal szereztek:

                          A oszlop: nem ötvözött, 99,5% tisztaságú alumínium;

                          B oszlop: alumínium- és magnéziumötvözetek;

                          C oszlop: alumínium-szilícium-magnézium ötvözetek, pl.: ISO/R209-
      Al-Si-Mg (Aluminium Association 6351)

                          D oszlop: alumínium-réz-magnézium ötvözetek.

                     2.  A szakadási nyúlást kör keresztmetszetű szakítópálcán mérik, amelyen a két jel közötti „l” távolság a „d” átmérő ötszöröse (l=5d). Négyszög keresztmetszetű szakítópálcák esetén a jelek közötti távolságot a következő képlettel kell kiszámítani:

                           ahol F0 a szakítópálca kezdeti keresztmetszete.

                     3.  a) A hajlítási próbát (lásd az ábrát) olyan próbatesteken kell végrehajtani, amelyeket a palástból két egyforma 3e, de legalább 25 mm széles körgyűrű kivágásával nyernek. A próbatesteknek csak a széleken szabad megmun­káltaknak lenniük.

                          b) A hajlítási próbát egy d átmérőjű tüskével és két támasztó hengerrel kell végrehajtani, amelyek egymástól d+3e távolságra vannak. A próba során a belső felületeknek nem szabad egymástól nagyobb távolságra eltávolodni, mint a tüske átmérője.

                           c) A próbatesteken nem szabad repedéseknek mutatkozniuk, ha a tüske körül egészen addig behajlanak, ameddig a belső felületük közti távolság nem haladja meg a tüske átmérőjét.

                           d) A tüske átmérője és a próbatest vastagsága közötti n aránynak meg kell felelnie a táblázatban meghatározott értéknek.

                            

                                    A hajlítási próba vázlata

6.2.5.4.2          Kisebb minimális nyúlásérték azzal a feltétellel engedhető meg, hogy olyan kiegészítő vizsgálati eljárással, amelyet a nyomástartó tartály gyártási országának illetékes hatósága engedélyez, bizonyítják, hogy a tartály a szállítás tekintetében ugyanazt a biztonságot nyújtja, mint azok a tartályok, amelyeket 6.2.5.4.1 pont táblázatának értékei szerint gyártottak (lásd az EN 1975:1999 +A1:2003 szabványt is).

6.2.5.4.3          A nyomástartó tartályok falának a legvékonyabb részen a következő vastagságúnak kell lennie:

a)     legalább 1,5 mm, ha a nyomástartó tartály átmérője 50 mm-nél kisebb;

b)     legalább 2 mm, ha a nyomástartó tartály átmérője 50 mm és 150 mm között van;

c)     legalább 3 mm, ha a nyomástartó tartály átmérője 150 mm-nél nagyobb.

6.2.5.4.4          A tartályfenekek keresztmetszetének félkör, ellipszis vagy kosárív alakúnak kell lennie, és a nyomástartó tartály palástjával azonos biztonságot kell nyújtania.

6.2.5.5             Kompozit nyomástartó tartályok

A kompozit palackoknál, nagypalackoknál, gázhordóknál és kompozit anyagok felhasználásával készült palackkötegeknél a kialakításnak olyannak kell lennie, hogy a repesztő- és a próbanyomás hányadosa legalább a következő legyen:

d)     köpenyrészen bevont nyomástartó tartályoknál 1,67;

e)     a teljes felületen bevont nyomástartó tartályoknál 2,00.

6.2.5.6             Zárt mélyhűtő tartályok

A mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt zárt mélyhűtő tartályok kialakítására a következő követelményeket kell alkalmazni:

6.2.5.6.1          Nemfémes anyagok használata esetén a nyomástartó tartálynak és szerelvényeinek a legkisebb üzemi hőmérsékleten a ridegtöréssel szemben ellenállónak kell lennie.

6.2.5.6.2          A nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy még a legkisebb üzemi hőmérsékleten is kifogástalanul működjenek. Az ilyen hőmérsékleten való megbízható működést vagy minden egyes szerkezeten, vagy ugyanilyen típusú szerkezetekből vett mintán végzett próbával kell megállapítani, ill. ellenőrizni.

6.2.5.6.3          A nyomástartó tartályok nyílásait és nyomáscsökkentő szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy azok a folyadék kifröccsenését megakadályozzák.

6.2.6                Az aeroszolokra, a gázzal töltött kisméretű tartályokra (gázpatronokra) és a gyúlékony cseppfolyósított gázt tartalmazó üzemanyagcella kazettákra vonatkozó általános követelmények

6.2.6.1             Tervezés és gyártás

6.2.6.1.1          A csak egyféle gázt vagy gázkeveréket tartalmazó UN 1950 aeroszolokat, valamint UN 2037 gázzal töltött kisméretű tartályokat (gázpatronokat) fémből kell gyártani. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni az UN 1011 butánt tartalmazó aeroszolokra és gázzal töltött kisméretű tartályokra (gázpatronokra) 100 ml űrtartalomig. Az UN 1950 számú egyéb aeroszolokat fémből, műanyagból vagy üvegből kell gyártani. A legalább 40 mm külső átmérőjű fém­tartályok fenekének homorúnak kell lennie.

6.2.6.1.2          A fémtartályok űrtartalma 1000 ml-nél, a műanyag és üvegtartályoké 500 ml-nél nagyobb nem lehet.

6.2.6.1.3          Minden tartálymintadarabot (aeroszolokat és gázpatronokat) üzembe helyezés előtt a 6.2.6.2 bekezdés szerinti folyadéknyomás-próbának kell alávetni.

6.2.6.1.4          Az UN 1950 aeroszolok kibocsátószelepének és porlasztószerkezetének és az UN 2037 gázpatronok szelepének olyannak kell lennie, hogy a tartályok tömör zárását és véletlen kinyílása elleni védelmét biztosítsa. Olyan szelepek és porlasztószerkezetek, amelyek csak belső nyomásra zárnak, nem alkalmazhatók.

6.2.6.1.5          Az aeroszol csomagolás belső nyomása 50 °C-on nem haladhatja meg a gyúlékony cseppfolyósított gázoknál, sem a próbanyomás kétharmadát, sem az 1,2 MPa-t (12 bar-t), a nem gyúlékony cseppfolyósított gázoknál az 1,32 MPa-t (13,2 bar-t), és a nem gyúlékony sűrített vagy oldott gázok esetén az 1,5 MPa-t (15 bar-t). Az aeroszolokat úgy kell megtölteni, hogy a folyadék fázis 50 °C-on ne haladja meg űrtartalmuk 95%-át. A gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok) próbanyomására és töltési követelményeire a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában foglaltakat kell betartani, továbbá a próbanyomás és a víztérfogat szorzata nem haladhatja meg cseppfolyósított gázok esetén a 30 bar·litert, sűrített gázok esetén az 54 bar·litert, valamint a próbanyomás nem haladhatja meg cseppfolyósított gázok esetén a 250 bar-t, sűrített gázok esetén a 450 bar-t.

6.2.6.2             Folyadéknyomás-próba

6.2.6.2.1          A próba során alkalmazott belső nyomásnak (próbanyomásnak) az 50 °C-on fennálló belső nyomás 1,5 szeresének, de legalább 1 MPa-nak (10 bar-nak) kell lennie.

6.2.6.2.2          A folyadéknyomás-próbát minden tartálytípusból legalább öt üres tartályon el kell végezni:

a)    az előírt próbanyomásig, amely mellett semmiféle szivárgásnak vagy maradandó alakváltozásnak nem szabad fellépnie;

b)    szivárgás vagy szétrepedés bekövetkeztéig; amennyiben a tartály feneke homorú, annak kell először engednie (kidomborodnia), és a tartály csak akkor szivároghat vagy repedhet szét, ha a nyomás eléri vagy meghaladja a próbanyomás 1,2-szeresét.

6.2.6.3             Tömörségi (szivárgásmentességi) próba

Minden megtöltött aeroszol csomagolást, gázpatront és üzemanyagcella kazettát alá kell vetni a 6.2.6.3.1 pont szerinti, forró vizes (vízfürdős) vizsgálatnak vagy a 6.2.6.3.2 pont szerinti jóváhagyott, egyéb vízfürdős vizsgálatnak.

6.2.6.3.1          Forró vizes (vízfürdős) vizsgálat

6.2.6.3.1.1       A fürdő hőmérsékletét és a vizsgálat időtartamát úgy kell megválasztani, hogy a belső nyomás elérje azt a nyomást, amely 55 °C hőmérsékleten kialakulna (vagy amely 50 °C hőmérsékleten alakulna ki, ha a folyékony fázis 50 °C-on nem haladja meg az aeroszol csomagolás, gázpatron, ill. üzemanyagcella kazetta űrtartalmának 95%-át). Ha azonban a tartalom hőre érzékeny, vagy az aeroszol csomagolás, gázpatron, ill.  üzemanyagcella kazetta olyan műanyagból készült, amely az ily módon végrehajtott próba hőmérsékleténél meg­lágyulna, akkor a vizsgálatot 20....30 °C hőmérsékletű fürdőben kell végrehajtani, de ezen­felül minden 2000 darab közül egy aeroszol csomagolást, gázpatront, ill. üzemanyagcella kazettát a magasabb hőmérsékleten kell vizsgálni.

6.2.6.3.1.2       A vizsgálat során az aeroszol csomagoláson, gázpatronon, ill. üzemanyagcella kazettán semmi­féle szivárgásnak vagy maradandó alakváltozásnak nem szabad bekövetkeznie, kivéve a műanyag aeroszol csomagolásnál, gázpatronnál, ill. üzemanyagcella kazettánál a lágyulás miatt bekövetkező alakváltozást, feltéve, hogy nem szivárog.

6.2.6.3.2          Egyéb módszerek

Az illetékes hatóság jóváhagyásával egyéb módszerek is használhatók, ha azonos biztonsági szintet eredményeznek, feltéve, hogy a 6.2.6.3.2.1 és a 6.2.6.3.2.2 vagy a 6.2.6.3.2.3 pont követelményeit betartják.

6.2.6.3.2.1       Minőségbiztosítási rendszer

Az aeroszol csomagolás, gázpatron, ill. üzemanyagcella kazetta töltőjének és a szerkezeti elemek gyártójának rendelkeznie kell minőségbiztosítási rendszerrel. A minőségbiztosítási rendszerben olyan eljárást kell foganatosítani, amely biztosítja, hogy minden aeroszol csomagolást, gázpatront, ill. üzemanyagcella kazettát, amely szivárog vagy alakváltozást szenvedett, selejtnek minősítenek és nem adják fel szállításra

A minőségbiztosítási rendszernek a következőket kell tartalmaznia:

a)    a szervezeti felépítés és a felelősségek megosztásának leírása;

b)    a vizsgálatra, minőségellenőrzésre, minőségbiztosításra és eljárás végrehajtásra vonatkozó, megfelelő utasítások;

c)     minőségellenőrzési nyilvántartás, pl. vizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati eredmények, hitelesítési adatok és bizonyítványok;

d)    vezetői felülvizsgálatok a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

e)    a dokumentáció ellenőrzési és karbantartási eljárása;

f)     a nem megfelelő minőségű aeroszol csomagolások, gázpatronok, ill. üzemanyagcella kazetták ellenőrzésének, kiszűrésének módja;

g)    az érintett személyekre vonatkozó képzési program és minősítési eljárás; és

h)    a végtermék sérülésmentességét biztosító eljárás.

Az illetékes hatóság számára elfogadható módon első alkalommal és időszakosan auditálást kell végezni. Az auditálásnak biztosítania kell, hogy a jóváhagyott rendszer alkalmas és haté­kony legyen és az is maradjon. Az illetékes hatóságot a jóváhagyott rendszert érintő minden javasolt változtatásról előzetesen értesíteni kell.

 

6.2.6.3.2.2       Aeroszol csomagolások

6.2.6.3.2.2.1    Az aeroszol csomagolás töltés előtti nyomás- és tömörségi próbája

Minden üres aeroszol csomagolást legalább akkora nyomásnak kell kitenni, mint az a leg­nagyobb nyomás, amely a megtöltött aeroszol csomagolásban 55 °C-on várhatóan kialakul (vagy amely 50 °C hőmérsékleten alakulna ki, ha a folyékony fázis 50 °C-on nem haladja meg az aeroszol csomagolás űrtartalmának 95%-át). Ez a nyomás azonban nem lehet kisebb, mint az aeroszol csomagolás méretezési nyomásának kétharmada. Azt az aeroszol csomagolást, amely a próbanyomáson 3,3´10-2 mbar·l·s-1 mértékben vagy annál erősebben szivárog, eltorzul vagy más sérülést szenved, ki kell selejtezni.

6.2.6.3.2.2.2    Az aeroszol csomagolás töltés utáni vizsgálata

Töltés előtt a töltőnek biztosítania kell, hogy a peremező berendezés megfelelően legyen beállítva és az előírt hajtóanyagot használják.

Minden megtöltött aeroszol csomagolás tömegét meg kell mérni, ill. a tömörségét meg kell vizsgálni. A tömörség vizsgáló berendezésnek elegendő pontosságúnak kell lennie ahhoz, hogy legalább a 20 °C-on 2´10-3 mbar·l·s-1 mértékű szivárgást tudja érzékelni.

Azt az aeroszol csomagolást, amely szivárog, eltorzult vagy túl van töltve, ki kell selejtezni.

6.2.6.3.2.3       Gázpatronok és üzemanyagcella kazetták

6.2.6.3.2.3.1    Gázpatronok és üzemanyagcella kazetták nyomáspróbája

Minden gázpatront és üzemanyagcella kazettát legalább akkora próbanyomásnak kell kitenni, mint az a legnagyobb nyomás, amely a megtöltött tartályban 55 °C-on várhatóan kialakul (vagy amely 50 °C hőmérsékleten alakulna ki, ha a folyékony fázis 50 °C-on nem haladja meg a tartály űrtartalmának 95%-át). A próbanyomásnak a gázpatronra, ill. az üzem­anyagcella kazettára meghatározott értékűnek kell lennie, és nem lehet kisebb, mint a gázpatron, ill. üzemanyagcella kazetta méretezési nyomásának kétharmada. Azt a gáz­patront, ill. üzemanyagcella kazettát, amely a próbanyomáson 3,3´10-2 mbar·l·s-1 mértékben vagy annál erősebben szivárog, eltorzul vagy más sérülést szenved, ki kell selejtezni.

6.2.6.3.2.3.2    Gázpatronok és üzemanyagcella kazetták tömörségi próbája

Töltés és lezárás előtt a töltőnek biztosítania kell, hogy a zárószerkezet (amennyiben van) és a csatlakozó tömítő szerelvény megfelelően zárva van, és az előírt gázt használják.

Minden megtöltött gázpatronnál és üzemanyagcella kazettánál ellenőrizni kell a helyes gáz­tömeget, ill. a tömörséget meg kell vizsgálni. A tömörség vizsgáló berendezésnek elegen­dő pontosságúnak kell lennie ahhoz, hogy legalább a 20 °C-on 2´10-3 mbar·l·s-1 mértékű szivárgást tudja érzékelni.

Minden gázpatront és üzemanyagcella kazettát, amelynek gáztartalma nem a feltüntetett tömeg­határok közé esik, vagy amely szivárog vagy eltorzult, ki kell selejtezni.

6.2.6.3.3          Az illetékes hatóság hozzájárulásával mentesül a 6.2.6.3.1 és a 6.2.6.3.2 pont előírásai alól az olyan aeroszol és kisméretű tartály (gázpatron), amelynek sterilnek kell lennie, és amelyet a vízfürdős vizsgálat kedvezőtlenül befolyásolna, amennyiben:

a)    nem gyúlékony gázt tartalmaz és

i)      olyan más anyagokat tartalmaz, amelyek gyógyászati, állatgyógyászati vagy hasonló célú gyógyszerészeti termék alkotórészei; vagy

ii)     olyan más anyagokat tartalmaz, amelyeket a gyógyszerészeti termékek gyártási folyamatában használnak; vagy

iii)    gyógyászati, állatgyógyászati vagy hasonló célokra használatosak;

b)    azonos biztonságot lehet elérni azzal, hogy a gyártó más tömörségi- illetve nyomás­próbát alkalmaz, mint pl. a hélium érzékelést és olyan vízfürdős vizsgálatot, amelyet minden gyártási tételből 2000 darabonként legalább egy darabot tartalmazó, véletlen­szerűen kiválasztott mintán végeznek;

c)     az előző a) pont i) és iii) alpontja szerinti gyógyszerészeti termékeket az állami egész­ségügyi szervek engedélyével gyártották. Amennyiben az illetékes hatóság előírja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO)[10]) által kiadott helyes gyártási gyakorlatot (Good Manufacturing Practice – GMP) követik.

6.2.6.4             Hivatkozás a szabványokra

Ezen szakasz követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők:

       UN 1950 aeroszolokra: a gyártás időpontjában alkalmazandó, módosított 75/324/EGK[11]) Tanácsi Irányelv melléklete;

       az UN 2037 gázzal töltött kisméretű tartályokra (gázpatronokra), amelyek UN 1965 szén­hidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n.-t tartalmaznak: EN 417:2012 „Nem újratölthető fém gázpatronok cseppfolyósított szénhidrogén gázokhoz, szeleppel vagy szelep nélkül, szállítható berendezésekhez – Gyártás, vizsgálat és jelölés” szabvány;

       az UN 2037 gázzal töltött kisméretű tartályokra (gázpatronokra), amelyek nem mérgező, nem gyúlékony sűrített vagy cseppfolyósított gázokat tartalmaznak: EN 16509:2014 „Szállítható gázpalackok. Sűrített vagy cseppfolyósított gázzal töltött, legfeljebb 120 ml űrtartalmú, nem újratölthető, kisméretű, szállítható acélpalackok (kompakt palackok). Tervezés, felépítés, töltés és vizsgálat” szabvány. Az e szabványban előírt jelölésen kívül a gázpatronokat az „UN 2037/EN16509” jelöléssel is el kell látni.




[1])       A relatív sűrűség (d) kifejezés a „sűrűség” szinonimájának tekinthető, a szövegezés végig ilyen értelemben használja.

 

[2])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[3])    Lásd az ISO 2248 szabványt.

[4])    Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” ( Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) és az S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadványt.

[5])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[6])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

4)    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott  megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[8])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

 

[9])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[10])       WHO kiadvány: „Gyógyszerészeti minőségbiztosítás. Irányelvek és hasonló dokumentumok gyűjteménye, 2. kötet: Helyes gyártási gyakorlat és vizsgálat” („Quality assurance of pharmaceuticals. A compendium of guidelines and related materials. Volume 2: Good manufacturing practices and inspection”)

[11])    A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK Irányelve a tagállamok aeroszolokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 147 szám, 1975. 06.09.).

[12])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[13])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[14])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[15])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint

[16])    A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[17])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint

[18])    A mértékegységet fel kell tüntetni.

[19])    Lásd a 6.7.2.2.10 pontot.

[20])    A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[21])    Ez a képlet csak azon nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra alkalmazható, amelyek kritikus hőmérséklete jóval magasabb a lefúváskor fennálló hőmérsékletnél. Olyan gázokra, amelyek kritikus hőmérséklete a lefú­váskor fennálló hőmérséklet közelében vagy az alatt van, a nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítményének számításához figyelembe kell venni a gáz további termodinamikai tulajdonságait (lásd pl. a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomás­csökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).

[22])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[23])    A mértékegységet fel kell tüntetni

[24])      Lásd a 6.7.3.2.8 pontot.

[25])   A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[26])   Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt.

[27])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[28])  A mértékegységet fel kell tüntetni.

[29])   A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[30])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[31])  A mértékegységet fel kell tüntetni.

1) Lásd még a 7.1.3 szakaszt

[33])    Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az   képlettel kell kiszámítani, ahol F0 a próbatest kezdeti keresztmetszetének területe.

[34])    A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. A 6.8.2.1.14 pont a) alpontja szerinti tartányok keresztmetszeti kialakítása azonban tartalmazhat bemélyedéseket ill. kiálló részeket, mint például  zsompokat, kivágásokat vagy süllyesztett kialakítású búvónyílásokat. Ezek ehetek sík vagy alakos  (konkáv vagy konvex) kialakítású fémlemezből. A horpadások és más nem szándékosan létrejött deformációk nem minősülnek süllyesztéseknek vagy kiálló részeknek. Lásd az „ ADR 6.8.2.1.18 pont 3. lábjegyzetének alkalmazására vonatkozó útmutatót” az UNECE titkárság honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.html).

[35])    A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.

[36])      Ez a képlet a következő általános képletből adódik:  , ahol

e1  = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;

e0   = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;

Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2-ben);

A0  = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);

Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és

A1  = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.

[37])    Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.

[38])    A tartányfenéknek a köpeny falhoz való átlapoló egyesítései a radiográfiás és ultrahangos eljáráson kívül más módszerrel is vizsgálhatók.

[39])    Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vak­karimával helyettesíthető.

[40])    A „légmentesen zárt tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

[41])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[42])   A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint.

[43])   Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

[44])   G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést).

[45])     Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.

[46])   A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

[47])   A „leszerelhető tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

[48])     Fém-fém tömítés alkalmazása nem megengedett.

[49])   Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

[50])     Ahelyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:

          az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;

          az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;

          az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók;

          az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.

[51])   A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

[52])    Az (x) helyére az esetnek megfelelően 1 vagy 2 írandó.

2)    Az IRS (International Railway Solution)  2020. június 1-től alkalmazandó 1. kiadása

[54] )   Az IRS (International Railway Solution)  2020. december 1-től alkalmazandó 2. kiadása

[55])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.