6.3 FEJEZET

A 6.2 OSZTÁLY „A” KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ FERTŐZŐ ANYAGAIHOZ (UN 2814 és UN 2900) HASZNÁLT CSOMAGOLÓESZKÖZÖK GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

 

Megjegyzés:   E fejezet követelményei nem vonatkoznak a 6.2 osztály anyagainak szállí­tá­sára használt, a 4.1.4.1 bekezdés P621 csomagolási utasítása szerinti csoma­goló­eszközökre.

6.3.1                Általános előírások

6.3.1.1             E fejezet követelményei az „A” kategóriába tartozó fertőző anyagok (UN 2814 és UN 2900) szállítására használt csomagolóeszközökre vonatkoznak.

6.3.2                A csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények

6.3.2.1             A csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények – 6.1.4 szakaszban meghatározottak szerint – a jelenleg használt csomagolásokon alapulnak. A tudományos és műszaki haladás figyelembevételének érdekében az ezen fejezetben található csomagolóeszközöktől eltérő jellemzőjű csomagolóeszközök is használhatók, amennyiben ezek ugyanolyan hatékony­ságúak, az illetékes hatóság által elfogadhatók és képesek sikeresen elviselni a 6.3.5 szakasz­ban leírt próbákat. Az ADR-ben leírtaktól eltérő vizsgálati módszerek is használhatók, amennyiben egyenértékűek és az illetékes hatóság elfogadja.

6.3.2.2             A csomagolóeszközöket az illetékes hatóság szerint megfelelő minőségbiztosítási program alapján kell gyártani és vizsgálni annak biztosítására, hogy minden egyes csomagolóeszköz kielégítse a jelen fejezet követelményeit.

Megjegyzés:   Az alkalmazható eljárás(ok)ra megfelelő útmutatást ad az ISO 16106:2006 szabvány: „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolásai, közepes méretű szállítótartályok (IBC-k) és nagyméretű csomagolások. Útmutató az ISO 9001 alkalmazásához”.

6.3.2.3             A csomagolóeszköz gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket) típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához szükséges, hogy a szállításra előkészített küldeménydarab képes legyen az e fejezet vonatkozó igénybevételi próbáinak elviselésére.

6.3.3                A csomagolóeszközök típusát jelölő kód

6.3.3.1             A csomagolóeszközök típusát jelölő kódok a 6.1.2.7 bekezdésben találhatók.

6.3.3.2             A csomagolási kódot egy „U” vagy „W” betű követheti. Az „U” betű a 6.3.5.1.6 pont elő­írásainak megfelelő különleges csomagolóeszközre utal. A „W” betű azt jelenti, hogy a csomagolóeszköz, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de a 6.1.4 szakaszban előírtaktól eltérően gyártották, és a 6.3.2.1 bekezdés előírásai értelmében egyenértékűnek tekinthető.

6.3.4                Jelölés

Megjegyzés:     1.       A jelölés arra utal, hogy a csomagolóeszköz, amelyen a jelölés van, megfelel a sikeresen bevizsgált gyártási típusnak és megfelel a jelen fejezet előírásainak, amelyek a csomagolóeszköz gyártására, nem pedig annak használatára vonatkoznak.

                          2.       A jelölésnek az a célja, hogy megkönnyítse a csomagolóeszköz gyártók, felújítók és felhasználók, a szállítást/fuvarozást végzők és a szabályozó hatóságok feladatainak teljesítését.

                          3.       A jelölés nem mindig ad teljes felvilágosítást a vizsgálati szintekről és egyéb részletekről, holott szükséges lehet ezek figyelembe vétele is, ezeknek a vizsgálati jegyzőkönyvben, jelentésekben vagy a vizsgálatokat sikeresen kiállt csomagolóeszközök nyilvántartásában kell utána nézni.

6.3.4.1             Minden csomagolóeszközön, amelyet az ADR szerinti használatra szánnak, rajta kell lenni a jelölésnek, amely tartós, jól látható, olyan helyen van és a csomagoló­eszközhöz képest olyan méretű, hogy könnyen olvasható legyen. A 30 kg bruttó tömeget meghaladó küldemény­daraboknál a jelölést vagy annak megismétlését a csomagolóeszköz tetejére vagy egyik oldalára kell felvinni. A betűknek, számoknak és szimbólumoknak legalább 12 mm magasnak kell lenniük, kivéve a 30 l vagy annál kisebb űrtartalmú, ill. a legfeljebb 30 kg nettó tömegű csomagolóeszközöket, amelyeken legalább 6 mm magasnak kell lenniük és az 5 l vagy annál kisebb űrtartalmú, ill. a legfeljebb 5 kg nettó tömegű csomagoló¬eszközöket, ahol megfelelő méretűnek kell lenniük.

6.3.4.2             A jelen szakasz és a 6.3.5 szakasz követelményeit kielégítő csomagolóeszközöket a követ­kező jelölésekkel kell ellátni:

a)    az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön:   .

        Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, a 6.7, ill. a 6.11 fejezetben található vonatkozó előírásoknak;

b)    a csomagolóeszköz típusát a 6.1.2 szakasz szerint jelölő kód;

c)     a „CLASS 6.2” szöveg;

d)    a gyártási év (az utolsó két számjegy);

e)    annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte, a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[12]⁾;

f)     a gyártó neve vagy jele, vagy a csomagolóeszköznek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele;

g)    a 6.3.5.1.6 bekezdés követelményeit kielégítő csomagolóeszközöknél az előző b) pont szerint előírt jelölés után közvetlenül egy „U” betűt kell írni.

6.3.4.3             A jelölést a 6.3.4.2 bekezdés a) – g) pontjai szerinti sorrendben kell felvinni; az ezekben a pontokban előírt jelöléseket egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek. Példaként lásd a 6.3.4.4 bekezdést.

Az illetékes hatóság által engedélyezett kiegészítő jelölések nem zavarhatják a 6.3.4.1 bekezdés szerinti jelölések pontos azonosíthatóságát.

6.3.4.4             Példa a csomagolóeszköz jelölésére

4G/CLASS 6.2/06 S/SP-9989-ERIKSSON

a 6.3.4.2 a, b), c) és d) szerint a 6.3.4.2 e) és f) szerint

6.3.5                A csomagolóeszközök vizsgálati követelményei

6.3.5.1             A vizsgálatok végrehajtása és gyakorisága

6.3.5.1.1          Minden egyes csomagolóeszköz gyártási típusát a jelölés felvitelét engedélyező illetékes hatóság által meghatározott eljárás szerint, az e szakaszban előírt vizsgálatoknak kell alávetni, és ugyanennek az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni.

6.3.5.1.2          A csomagolóeszközök gyártási típusának sikeresen ki kell állnia az e fejezetben előírt vizsgálatokat, mielőtt az adott típusú csomagolóeszközt használatba vennék. A csomagoló­eszköz gyártási típusát a tervezési méret, az anyag és falvastagság, a gyártási és összeállítási mód határozza meg, de beleérthetők a különféle felületkezelések. Egy gyártási típus tartalmazza azokat a csomagolóeszközöket is, amelyek a gyártási típustól csupán kisebb szerkezeti magasságukban térnek el.

6.3.5.1.3          A vizsgálatokat a gyártásból vett mintákon az illetékes hatóság által meghatározott időközönként meg kell ismételni.

6.3.5.1.4          A vizsgálatokat minden olyan módosítás után is meg kell ismételni, ami megváltoztatja a csomagolóeszköz szerkezetét, anyagát vagy gyártási módját.

6.3.5.1.5          Az illetékes hatóság engedélyezheti azon csomagolóeszközök szelektív vizsgálatát, amelyek csak kismértékben térnek el egy bevizsgált típustól, pl. kisebb nettó tömegű elsődleges tartályokat tartalmaznak; vagy amelyek, pl. hordók és ládák esetén a külső méret(ek)et tekintve valamivel kisebbek.

6.3.5.1.6          Bármely típusú elsődleges tartály elhelyezhető és szállítható egy másodlagos csomagolásban anélkül, hogy a merev falú külső csomagolóeszközzel együtt vizsgálták volna, feltéve, ha:

a)    a merev falú külső csomagolóeszköz törékeny (pl. üveg) elsődleges tartályokkal a 6.3.5.2.2 bekezdés szerinti vizsgálatokat sikeresen kiállta;

b)    a elsődleges tartályok együttes össztömege nem haladhatja meg az előző a) pont szerinti ejtőpróbánál használt elsődleges tartályok össztömegének felét;

c)     az elsődleges tartályok között és az elsődleges tartályok és a másodlagos csomagoló­eszközök külseje között a párnázóanyag vastagsága nem lehet kisebb az eredetileg vizsgált csomagolásban alkalmazott vastagságnál; ha az eredeti vizsgálatnál csak egy elsődleges tartály volt, akkor az elsődleges tartályok közötti párnázóanyag vastagsága az eredeti vizsgálatnál az elsődleges tartály és a másodlagos csomagolóeszköz külseje közötti vastagságnál nem lehet kisebb. Ha az ejtőpróbánál alkalmazott elsődleges tartályoknál kevesebb vagy kisebb elsődleges tartályokat használnak, akkor az ebből adódó hézagokat ki kell tölteni elegendő mennyiségű párnázóanyaggal;

d)    a merev falú külső csomagolóeszköz – üres állapotban vizsgálva – sikeresen kiállta a 6.1.5.6 bekezdésben leírt halmazolási próbát. Az „azonos küldeménydarabok össztömegét” az előző a) pontban az ejtőpróbánál alkalmazott csomagolóeszközök össztömege alapján kell meghatározni;

e)    a folyadékot tartalmazó elsődleges tartályokat teljesen körül kell venni felszívóképes anyaggal, amely a elsődleges tartályok teljes folyadéktartalmának felszívására elegendő mennyiségű;

f)     ha a merev falú külső csomagolóeszközt folyadékot tartalmazó elsődleges tartályok­hoz használják és nem szivárgásmentes, ill. szilárd anyagot tartalmazó elsődleges tartályokhoz használják és nem portömör, akkor szivárgásmentes bélés, műanyag zsák vagy egyéb azonos hatékonyságú eszköz alkalmazásával biztosítani kell, hogy a folyadékot, ill. szilárd anyagot szivárgás esetén is megtartsa;

g)    a 6.3.4.2 a) – f) pontban előírt jelöléseken kívül a csomagolóeszközöket a 6.3.4.2 g) pont szerinti jelöléssel is el kell látni.

6.3.5.1.7          Az illetékes hatóság bármikor előírhatja, hogy a jelen szakasz előírásainak megfelelő próbákkal igazolják, hogy a sorozatban gyártott csomagolóeszközök megfelelnek a gyártási típus követelményeinek.

6.3.5.1.8          Amennyiben a vizsgálat eredményeit nem befolyásolja és az illetékes hatóság hozzájárul, ugyanazon a mintán több vizsgálat is végezhető.

6.3.5.2             A csomagolóeszközök előkészítése a próbákhoz

6.3.5.2.1          Minden csomagolóeszköz próbadarabját úgy kell előkészíteni, mint a szállításra, azzal a különbséggel, hogy a folyékony vagy szilárd fertőző anyagot vízzel vagy, ha –18 °C-on történő kondicionálás van előírva, víz/fagyásgátló keverékkel kell helyettesíteni. Minden elsődleges tartályt űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni.

Megjegyzés:   A víz alatt értendők a –18 °C-on végzett vizsgálathoz használt, legalább 0,95 relatív sűrűségű víz/fagyásgátló oldatok is.

6.3.5.2.2          Előírt vizsgálatok és próbadarabok száma

                                    A csomagolóeszköz típusa szerint előírt vizsgálatok

a)    „A csomagolóeszköz típusa” a csomagolóeszközök csoportosítása a csomagolóeszköz fajtája és anyagának jellemzői szerint a vizsgálatok céljából

Megjegyzés:    1. Ha az elsődleges tartály két- vagy többféle anyagból készült, a megfelelő vizsgálatot a sérülékenyebb anyag határozza meg.

                          2. A vizsgálat, ill. a viszgálathoz szükséges kondicionálás kiválasztásánál a másodlagos csomagolóeszköz anyagát nem kell figyelmbe venni.

                        A táblázat magyarázata

Ha a vizsgálandó csomagolóeszköz külső papírlemez láda műanyag elsődleges tartállyal, akkor az ejtés előtt öt próbadarabot kell vízpermet próbának (lásd a 6.3.5.3.5.1 pontot) alávetni, valamint ugyancsak az ejtés előtt másik öt darabot –18 °C-on kondicionálni kell (lásd a 6.3.5.3.5.2 pontot). Ha a csomagolóeszközben szárazjég használatos, további egy próbadarabot kell leejteni a 6.3.5.3.5.3 pontban leírtak szerint..

                        A szállításra előkészített csomagolóeszközöket a 6.3.5.3 és a 6.3.5.4 bekezdésben felsorolt vizsgálatoknak kell alávetni. A külső csomagolóeszközöknél a táblázat fejléce a követ­kezőkre vonatkozik:

f)       papírlemezre vagy hasonló anyagra, melynek szilárdságát a nedvesség gyorsan befolyásolhatja;

g)     műanyagra, ami alacsony hőmérsékleten rideggé válhat; és

h)     egyéb anyagra, mint pl. fémre, aminek minőségét a hőmérséklet és a nedvesség nem befolyásolja.

6.3.5.3             Ejtőpróba

6.3.5.3.1          Ejtési magasság és ütközőlap

                        A próbadarabokat szabadon le kell ejteni a 6.1.5.3.4 pont szerinti, rugalmatlan, vízszintes, sima, masszív és szilárd felületre 9 m magasságból.

6.3.5.3.2          A próbadarabok száma és helyzete az ejtőpróbához

6.3.5.3.2.1       Láda formájú minta esetén öt próbadarabot kell leejteni, mindegyiket a következő helyzetekben:

a)    laposan a fenéklapra,

b)    laposan a tetőlapra,

c)     laposan a leghosszabb oldallapra,

d)    laposan a legrövidebb oldallapra,

e)    valamelyik sarokra.

6.3.5.3.2.2       Hordó vagy kanna alakú minta esetén három próbadarabot kell leejteni, mindegyiket a következő helyzetekben:

a)    átlósan a felső peremre , ill. élre oly módon, hogy a tömegközéppont függőlegesen a felütközési pont felett legyen,

b)    átlósan a fenékperemre, ill élre,

c)     laposan a palástra, ill oldalra.

6.3.5.3.3          Bár a próbadarabot a megkívánt helyzetben kell elengedni, elfogadható, ha aerodinamikai okokból a felütközés nem ebben a helyzetben történik.

6.3.5.3.4          A megfelelő ejtési sorozatot követően az elsődleges tartály(ok)ból semmi sem szivároghat ki és azoknak a másodlagos csomagolásban a felszívóképes anyag által védve kell maradniuk.

6.3.5.3.5          A próbadarabok előkészítése az ejtőpróbához

6.3.5.3.5.1       Vízpermet próba papírlemez esetén

Papírlemez külső csomagolóeszköz esetén: A próbadarabot legalább 1 órán át ki kell tenni vízpermetnek, ami kb. 5 cm/óra intenzitású esőnek felel meg. Ezután alá kell vetni a 6.3.5.3.1 pontban leírt próbának.

6.3.5.3.5.2       Alacsony hőmérsékletű kondicionálás műanyagok esetén l

Műanyag elsődleges tartályok és külső csomagolóeszközök esetén: A próbadarabot és tartalmát –18 °C-os vagy még alacsonyabb hőmérsékletű atmoszférában kell tartani legalább 24 órán át és azután az ezen atmoszférából való eltávolítást követően 15 percen belül alá kell vetni a 6.3.5.3.1 pontban leírt próbának. Ha a próbadarab szárazjeget tartalmaz, a kondicionálás időtartama 4 órára csökkenthető.

6.3.5.3.5.3       Kiegészítő ejtőpróba szárazjeget tartalmazó csomagolóeszközökre

Ha a csomagolóeszköznek szárazjeget kell tartalmaznia, a 6.3.5.3.1 és a 6.3.5.3.5.1, ill. 6.3.5.3.5.2 pontban előírt próbán kívül kiegészítő vizsgálatot kell végezni. Egy próbadarabot addig kell tárolni, amíg a szárazjég teljes mennyisége szublimál és azután a 6.3.5.3.2.1 ill. a 6.3.5.3.2.2 pont­ban leírtak közül abban a helyzetben kell leejteni, amelyikben a legnagyobb valószínűséggel következik be a csomagolóeszköz sérülése.

6.3.5.4             Átlyukasztási próba

6.3.5.4.1          7 kg vagy annál kisebb bruttó tömegű küldeménydarabok

A próbadarabot vízszintes, kemény felületre kell állítani. Legalább 7 kg tömegű, 38 mm átmérőjű és a felütközési végén legfeljebb 6 mm-es sugárral lekerekített végű hengeres acélrudat (lásd a 6.3.5.4.2 ábrát) kell ráejteni függőlegesen szabadeséssel a próbadarab felütközési felületétől a rúd felütközési végéig mért 1 m magasságból. Az első próbadarabot fenéklapjára kell állítani. Egy második próbadarabot az első alkalommal választott helyzetre merőlegesen kell elhelyezni. Az acélrúddal minden esetben az elsődleges tartály ütését kell megcélozni. Az egyes ütéseket követően a másodlagos csomagolásba való behatolás elfogadható, amennyiben az elsődleges tartály(ok)ból nem következett be szivárgás.

6.3.5.4.2          7 kg-nál nagyobb bruttó tömegű küldeménydarabok

A próbadarabokat egy hengeres acélrúd végére kell ejteni. A rudat függőlegesen egy vízszintes, kemény felületbe kell befogni. A rúd átmérőjének 38 mm-nek kell lenni és a felső végének lekerekítési sugara nem haladhatja meg a 6 mm-t (lásd a 6.3.5.4.2 ábrát). A rúdnak a felületből legalább annyira kell kiállnia, mint az elsődleges tartály(ok) közepe és a külső csomagolás legkülső felülete közötti távolság, de legalább 200 mm-re. Egy próbadarabot „fejjel lefelé” (vagyis olyan helyzetben, hogy a felső felülete van legalul) függőlegesen szabadeséssel a rúd felső végétől mért 1 m magasságból kell a rúdra ejteni. A második próbadarabot ugyanezen magasságból az első ejtésnél alkalmazott helyzethez képest merőlegesen kell ejteni. A küldeménydarabokat minden esetben úgy kell elhelyezni, hogy az acélrúd be tudjon hatolni az elsődleges tartály(ok)ba. Az egyes ütéseket követően a másodlagos csomagolóeszköz átlyukadása elfogadható, ha az elsődleges tartály(ok)ból nem következik be szivárgás.

 

6.3.5.4.2 ábra

6.3.5.5             Vizsgálati jegyzőkönyv

6.3.5.5.1          A vizsgálatokról legalább a következő adatokat tartalmazó, jegyzőkönyvet kell írásba foglalni, amit a csomagolóeszköz felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni:

1.     A vizsgáló laboratórium neve és címe;

2.     A vizsgálatot kérő neve és címe (ha szükséges);

3.     A vizsgálati jegyzőkönyv egyedi azonosítója;

4.     A vizsgálat ideje és a vizsgálati jegyzőkönyv kelte;

5.     A csomagolóeszköz gyártója;

6.     A csomagolóeszköz típus leírása (pl. méretek, anyagok, zárószerkezetek, falvastagság stb.), beleértve a gyártási módszert (pl. üreges test fúvás), ami rajzzal és/vagy fényképpel kiegészíthető;

7.     Legnagyobb űrtartalom;

8.     A vizsgálat alatti tartalom;

9.     A vizsgálatok leírása és eredményei;

10.   A vizsgálati jegyzőkönyvet alá kell írni, az aláíró nevét és beosztását fel kell tüntetni.

6.3.5.5.2          A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra előkészített csomagolás ezen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgálatra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.