6.5 FEJEZET
A NAGYMÉRETŰ CSOMAGOLÓESZKÖZÖK (IBC-k)
GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6.5.1 Általános előírások
6.5.1.1 Az előírások hatálya
6.5.1.1.1 E fejezet előírásai azokra a nagyméretű csomagolóeszközökre (IBC-kre) vonatkoznak, amelyek használata bizonyos veszélyes anyagok szállításához a 3.2 fejezet „A” táblázat 8 oszlopában megadott csomagolási utasítások szerint engedélyezett. A 6.7, ill. a 6.8 fejezet követelményeit kielégítő mobil tartányok, ill. tankkonténerek nem tekinthetők IBC-nek. Az e fejezet követelményeit kielégítő IBC-k nem tekinthetők az ADR értelmében vett konténernek. A szöveg további részében a nagyméretű csomagolóeszközök megjelölésére csakis az IBC rövidítés szolgál.
6.5.1.1.2 Az illetékes hatóság kivételesen jóváhagyhat olyan IBC-t, ill. üzemi szerelvényeket, amelyek szigorúan véve nem felelnek meg az itt szereplő követelményeknek, de elfogadható változatot jelentenek. Ezenkívül a tudományos és műszaki haladás figyelembe vétele érdekében az illetékes hatóság ugyancsak elfogadhat olyan alternatív megoldásokat, amelyek a szállított anyaggal való összeférhetőség tekintetében legalább olyan biztonságosak, mint a meglevő gyakorlat, ill. az ütődésekkel, a rakodási igénybevételekkel és a tűzzel szembeni ellenállóképességük azonos vagy nagyobb.
6.5.1.1.3 Az IBC-k szerkezetéhez, szerelvényeihez, vizsgálatához, jelöléséhez és üzemeltetéséhez azon ország illetékes hatóságának a beleegyezése szükséges, amelyben az IBC-t jóváhagyták.
Megjegyzés: Nem kell az IBC-t jóváhagyó ország illetékes hatóságának a beleegyezése, ha a már üzembe helyezett IBC vizsgálatát végző szervezet más országban van, de a vizsgálatot az IBC jóváhagyásában meghatározott módon kell végezni.
6.5.1.1.4 Az IBC gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket) típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához szükséges, hogy a szállításra előkészített IBC képes legyen az e fejezet vonatkozó igénybevételi próbáinak elviselésére.
6.5.1.2 (fenntartva)
6.5.1.3 (fenntartva)
6.5.1.4 Az IBC-k típusát jelölő kód
6.5.1.4.1 A kód a következőkből áll: két arab számjegyből, amint azt az a) pont meghatározza; ezt egy vagy több nagybetű követi a b) pont szerinti meghatározásnak megfelelően; ezt adott esetben egy arab számjegy követi, amely az IBC kategóriát jelöli.
a) | Típus | Szilárd anyagokhoz | Folyékony anyagokhoz | |
| | gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél | 10 kPa (0,1 bar) feletti nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél | |
| Merev falú | 11 | 21 | 31 |
| Hajlékony falú | 13 | – | – |
b) Anyagok:
A acél (bármilyen minőségű vagy felületkezelésű)
B alumínium
C fa
D rétegelt falemez
F farostlemez
G papírlemez
H műanyag
L textil
M papír, többrétegű
N fém (acélt és alumíniumot kivéve)
6.5.1.4.2 Összetett IBC-k esetén két latin nagybetűt kell egymás után használni a kód második helyén. Az első jelzi az IBC belső tartályának anyagát és a második az IBC külső csomagolóeszközének anyagát.
6.5.1.4.3 Az IBC-k típusai és kódjai a következők:
Anyag | Kategória | Kód | Bekezdés |
Fém | |||
A Acél | szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél | 11A | |
| szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél | 21A | |
| folyadékokhoz | 31A | |
B Alumínium | szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél | 11B | |
| szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél | 21B | |
| folyadékokhoz | 31B | |
N Fém (acélt és alumíniumot kivéve) | szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél | 11N | |
szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél | 21N | | |
| folyadékokhoz | 31N | |
Hajlékony falú | | ||
H Műanyag | műanyagszövet belső bevonat vagy bélés nélkül | 13H1 | |
| műanyagszövet belső bevonattal | 13H2 | |
| műanyagszövet béléssel | 13H3 | |
| műanyagszövet belső bevonattal és béléssel | 13H4 | |
| műanyagfólia | 13H5 | |
L Textilszövet | belső bevonat vagy bélés nélkül | 13L1 | |
| belső bevonattal | 13L2 | |
| béléssel | 13L3 | |
| belső bevonattal és béléssel | 13L4 | |
M Papír | többrétegű | 13M1 | |
| többrétegű, vízálló | 13M2 | |
Merev falú | |||
H műanyag | szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél (vázszerkezettel) | 11H1 | |
szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél (önhordó) | 11H2 | | |
szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél (vázszerkezettel) | 21H1 | | |
| szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél (önhordó) | 21H2 | |
| folyadékokhoz (vázszerkezettel) | 31H1 | |
| folyadékokhoz (önhordó) | 31H2 | |
Összetett | |||
HZa) műanyag tartállyal | szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél, merev falú műanyag belső tartállyal | 11HZ1 | |
| szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél, hajlékony falú műanyag belső tartállyal | 11HZ2 | |
| szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél, merev falú műanyag belső tartállyal | 21HZ1 | |
| szilárd anyagokhoz nyomással történő töltésnél és/vagy ürítésnél, hajlékony falú műanyag belső tartállyal | 21HZ2 | |
| folyadékokhoz, merev falú műanyag belső tartállyal | 31HZ1 | |
| folyadékokhoz, hajlékony falú műanyag belső tartállyal | 31HZ2 | |
Papírlemez | |||
G Papírlemez | szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél | 11G | |
Fa | |||
C Közönséges fa | szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél, béléssel | 11C | |
D Rétegelt falemez | szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél béléssel | 11D | |
F Farostlemez | szilárd anyagokhoz gravitációs úton történő töltésnél és/vagy ürítésnél, béléssel | 11F | |
a) Ezt a kódot ki kell egészíteni, a Z betűt helyettesítve, a 6.5.1.4.1 b) pont szerinti nagybetűvel, amely a külső burkolathoz használt anyag fajtáját jelzi.
6.5.1.4.4 Egy „W” betű követheti az IBC kódot. A „W” betű jelzi, hogy az IBC, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de a 6.5.5 szakaszban előírtaktól eltérően gyártották és a 6.5.1.1.2 pont előírásai szerint azonos értékűnek tekinthető.
6.5.2 Jelölés
6.5.2.1 Alapjelölés
6.5.2.1.1 Minden, az ADR előírásai szerint gyártott és ADR szerinti felhasználásra szánt IBC-n jelölésnek kell lennie, amely tartós, jól olvasható és jól látható helyen van. A betűk, számok és jelek magasságának legalább 12 mm-nek kell lennie a következő tartalommal:
a) az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön:
Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a hajlékony falú ömleszettáru-konténer, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, a 6.7, ill. a 6.11 fejezetben található vonatkozó előírásoknak. Amennyiben a jelölést beütéssel viszik fel a fém csomagolóeszközökre, e jel helyett az „UN” nagybetűk is használhatók;
b) az IBC típusát a 6.5.1.4 bekezdés szerint jelölő kód;
c) egy nagybetű, amely a csomagolási csoporto(ka)t jelöli, amely(ek)re a gyártási típust jóváhagyták:
i) X az I, a II és a III csomagolási csoporthoz (csak szilárd anyagokhoz használatos IBC-k esetén);
ii) Y a II és a III csomagolási csoporthoz;
iii) Z csak a III csomagolási csoporthoz;
d) a gyártás időpontja: hónap és az év utolsó két számjegye;
e) annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte, a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[14]);
f) a gyártó neve vagy jele és az IBC-nek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele;
g) a halmazolási próba során alkalmazott terhelés kg-ban, a halmazolásra nem tervezett IBC-knél „0”-t kell feltüntetni;
h) a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kg-ban.
Az előírt alapjelölést az előző pontok sorrendjében kell felvinni. A 6.5.2.2 bekezdésben előírt és az illetékes hatóság által engedélyezett minden más jelölést úgy kell elhelyezni, hogy az alapjelölés pontosan felismerhető legyen.
Az előző a) – h) pontban és a 6.5.2.2 bekezdésben előírt jelöléseket egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek.
6.5.2.1.2 Az előző 6.5.2.1.1 a) – h) pont szerinti jelölések példái különböző IBC típusokra:
| 11A/Y/02 99 | Szilárd anyagok szállítására készült, acélból gyártott fém IBC gravitációs úton történő ürítéshez / a II és a III csomagolási csoporthoz / gyártási idő 1999. február / engedélyezve Hollandiában / a Mulder cég gyártmánya azon gyártási típusnak megfelelően, amelyet az illetékes hatóság a 007 sorozatszámmal látott el / a halmazolási próba terhelése kg-ban /a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kg-ban. |
| 13H3/Z/03 01 F/Meunier 1713 | Szilárd anyagok szállítására készült, hajlékony falú IBC műanyagszövetből, béléssel ellátva, például gravitációs úton történő töltéshez / nem halmazolható. |
| 31H1/Y/04 99 GB/9099 | Folyadékok szállítására készült, merev falú műanyag IBC, amelyet a halmazolási terhelés elviselésére alkalmas szerkezeti elemekkel láttak el. |
| 31HA1/Y/05 01 D/Müller 1683 | Folyadékok szállítására készült összetett IBC merev falú műanyag belső tartállyal és külső acél burkolattal. |
| 11C/X/01 01 | Szilárd anyagok szállítására készült fa IBC béléssel, amelyet az I, a II és a III csomagolási csoport szilárd anyagaihoz engedélyeztek |
| | |
6.5.2.1.3 Ha egy IBC egy vagy több jóváhagyott gyártási típusnak (beleértve a csomagolóeszköz vagy nagycsomagolás egy vagy több jóváhagyott gyártási típusát) megfelel, az IBC-n egynél több típusjóváhagyási jelölés is elhelyezhető, amely jelzi a megfelelő vizsgálati követelmények teljesítését. Ha az IBC-re több jelölés kerül, azokat egymás közelében kell elhelyezni és mindegyik jelölésnek teljes egészében meg kell jelennie.
6.5.2.2 Kiegészítő jelölés
6.5.2.2.1 Minden egyes IBC-n rajta kell lenni a 6.5.2.1 bekezdésben előírt jelölésnek és ezenkívül a következő adatoknak, amelyek feltüntethetők egy ellenőrzés céljából könnyen hozzáférhető helyre tartósan felerősített, korrózióálló fémlapon:
Kiegészítő jelölés | az IBC kategóriája | ||||
| Fém | Merev falú műanyag | Összetett | Papír-lemez | Fa |
Űrtartalom literbena) 20 °C-on | X | X | X | | |
Saját tömeg kg-bana) | X | X | X | X | X |
Próbanyomás kPa-ban vagy bar-bana) (ha van ilyen) | | X | X | | |
Legnagyobb töltési/ürítési nyomás kPa-ban vagy bar-bana) (ha van ilyen) | X | X | X | | |
A test anyaga és legkisebb vastagsága mm-ben | X | | | | |
Az utolsó tömörségi próba időpontja (hónap és év) (ha van ilyen) | X | X | X | | |
Az utolsó felülvizsgálat időpontja (hónap és év) | X | X | X | | |
A gyártó sorozatszáma | X | | | | |
a) A mértékegységet fel kell tüntetni.
6.5.2.2.2 A megengedett legnagyobb halmazolási terhelést a 6.5.2.2.2.1 és a 6.5.2.2.2.2 ábrán látható jelképpel kell feltüntetni. A jelképnek tartósnak és jól látható kell lennie.
6.5.2.2.2.1 ábra 6.5.2.2.2.2 ábra
A jelképnek legalább 100 x 100 mm nagyságúnak kell lennie. A tömeget legalább 12 mm magas számokkal, ill. betűkkel kell feltüntetni. A nyomtatási terület méretnyilak által meghatározott jelein belüli területnek négyzet alakúnak kell lennie. Ahol a méretek nincsenek pontosan meghatározva, az egyes elemek arányának az ábrázolttal közel azonosnak kell lennie. A jelkép fölött feltüntetett tömeg nem lehet nagyobb, mint a gyártási típus vizsgálat (lásd a 6.5.6.6.4 pontot) során alkalmazott terhelés és 1,8 hányadosa.
6.5.2.2.3 A 6.5.2.1 bekezdésben előírt jelölésen kívül a hajlékony falú IBC-ket el lehet látni az ajánlott emelési módra utaló piktogrammal.
6.5.2.2.4 Az összetett IBC típusok belső tartályán fel kell tüntetni a 6.5.2.1.1 pont b), c), d) alpontjában előírt jelöléseket, ahol ez utóbbi a műanyag belső tartály gyártásának időpontjára vonatkozik, továbbá az e) és f) alpontban előírtakat. Az UN csomagolóeszköz jelet nem szabad elhelyezni. A jelöléseket a 6.5.2.1.1 pontban megadott sorrendben kell feltüntetni. Azoknak tartósnak, olvashatónak kell lenniük és olyan hozzáférhető helyre kell felvinni, hogy a belső tartálynak a külső burkolatba történő beszerelése után is könnyen ellenőrizhető legyen. Ha a belső tartály jelölése a külső burkolat kialakítása miatt ellenőrzés céljából nem hozzáférhető, akkor a belső tartályon lévő jelölést a külső burkolaton meg kell ismételni, ami elé a „belső tartály” szavakat kell írni. Ennek a másolatnak tartósnak, jól olvashatónak kell lennie, és olyan helyre kell felvinni, hogy könnyen ellenőrizhető legyen.
A műanyag belső tartály gyártási időpontját alternatívaként a belső tartályon, a jelölés többi része mellett is fel lehet tüntetni. Ebben az esetben a fennmaradó jelölésből a dátum elhagyható. Példa a megfelelő jelölésre:
Megjegyzés: 1.Másfajta jelölési mód is elfogadható, ha tartós, jól látható és olvasható formában tartalmazza a minimálisan szükséges információt.
2.A belső tartály gyártási időpontja eltérhet az összetett IBC-n feltüntetett gyártási (lásd a 6.5.2.1 bekezdést), javítási (lásd a 6.5.4.5.3 pontot) vagy átalakítási (lásd a 6.5.2.4 bekezdést) időponttól.
6.5.2.2.5 Amennyiben az összetett IBC úgy van kialakítva, hogy külső burkolata eltávolítható az üresen történő szállításhoz (pl. ha újrahasználat céljából az IBC-t az eredeti feladónak visszaküldik), minden levehető részen fel kell tüntetni a gyártási hónapot és évet, a gyártó nevét vagy jelét és az IBC-nek az illetékes hatóság által meghatározott egyéb azonosítóját [lásd a 6.5.2.1.1 f) pontot].
6.5.2.3 A gyártási típusnak való megfelelőség
A jelölés azt jelzi, hogy az IBC azonos a sikeresen bevizsgált gyártási típussal és a jóváhagyásban szereplő követelményeknek megfelel.
6.5.2.4 Az átalakított összetett IBC-k (31HZ1) jelölése
Az eredeti IBC-ről a 6.5.2.1.1 pontban és a 6.5.2.2 bekezdésben előírt jelöléseket el kell távolítani vagy véglegesen olvashatatlanná kell tenni, és az ADR előírásai szerint átalakított IBC-re új jelölést kell felvinni.
6.5.3 Gyártási előírások
6.5.3.1 Általános előírások
6.5.3.1.1 Az IBC-knek a külső környezet okozta károsodással szemben ellenállónak vagy alkalmas módon védettnek kell lenniük.
6.5.3.1.2 Az IBC-ket úgy kell gyártani és lezárni, hogy normális szállítási körülmények között, beleértve a rezgések, a hőmérséklet-, a páratartalom- vagy a nyomásváltozás hatását, a tartalomból semmi ne szabadulhasson ki.
6.5.3.1.3 Az IBC-ket és zárószerkezeteiket olyan anyagból kell gyártani, amely a tartalommal összeférhető, vagy belülről védeni kell, hogy ne álljon fenn a veszélye annak, hogy
a) a tartalom az IBC-t megtámadva annak használatát veszélyessé teszi;
b) a tartalom reakciója vagy bomlása következik be, vagy az IBC anyagával káros vagy veszélyes vegyületek képződnek.
6.5.3.1.4 A tömítéseket, ha vannak, olyan anyagból kell készíteni, amelyet az IBC-ben szállított anyag nem támad meg.
6.5.3.1.5 Valamennyi üzemi szerelvényt úgy kell elhelyezni vagy védeni, hogy a szállított anyag kiszabadulásának kockázata a szállítás és kezelés során bekövetkező sérülések esetén a legcsekélyebb mértékűre korlátozódjék.
6.5.3.1.6 Az IBC-t, tartozékait, valamint az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy a tartalom elvesztése nélkül ellen tudjanak állni a tartalom belső nyomásának és azoknak az igénybevételeknek, amelyeknek normális kezelési és szállítási körülmények között ki vannak téve. A halmazolásra szánt IBC-ket ennek megfelelően kell kialakítani. Az IBC valamennyi rögzítő és emelő berendezésének megfelelő szilárdságúnak kell lennie ahhoz, hogy normális kezelési és szállítási körülmények között se jelentős alakváltozást, se meghibásodást ne szenvedjenek, és ezeket a berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy az IBC egyetlen része se legyen túlzott igénybevételnek kitéve.
6.5.3.1.7 Ha az IBC egy keretszerkezetben levő testből áll, azt oly módon kell kialakítani, hogy:
a) a test ne ütődjön vagy dörzsölődjön úgy a keretszerkezethez, hogy az a test sérülését okozza;
b) a test mindig a keretszerkezeten belül maradjon;
c) a szerelvényeket úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy ne sérülhessenek meg, ha a test és a keretszerkezet közötti kapcsolat lehetővé teszi a relatív tágulást vagy elmozdulást.
6.5.3.1.8 Ha az IBC-t alsó ürítőszeleppel szerelik fel, ennek zárt helyzetben rögzíthetőnek kell lennie és sérülés ellen az egész ürítőrendszert megfelelően védeni kell. Azokat a szelepeket, amelyek emeltyű segítségével záródnak, ill. nyitódnak, úgy kell kialakítani, hogy véletlen kinyílás ellen védhetők legyenek és nyitott vagy zárt helyzetük könnyen felismerhető legyen. A folyékony anyagok szállítására szolgáló IBC-ken az ürítő nyílásokat egy második zárószerkezettel is fel kell szerelni, pl. vakkarimával vagy ezzel egyenértékű készülékkel.
6.5.4 Vizsgálat, tanúsítás és felülvizsgálat
6.5.4.1 Minőségbiztosítás: Annak biztosítására, hogy minden legyártott, javított, ill. átalakított IBC megfeleljen e fejezet előírásainak, az IBC-ket olyan minőségbiztosítási program szerint kell gyártani, javítani, ill. átalakítani és bevizsgálni, amelyet az illetékes hatóság kielégítőnek tart.
Megjegyzés: Az alkalmazható eljárás(ok)ra megfelelő útmutatást ad az ISO 16106:2006 szabvány: „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolásai, közepes méretű szállítótartályok (IBC-k) és nagyméretű csomagolások. Útmutató az ISO 9001 alkalmazásához”.
6.5.4.2 Vizsgálati követelmények: Az IBC-ket gyártási típus vizsgálatnak kell alávetni, és ha szükséges, a 6.5.4.4 bekezdés szerinti, első alkalommal, ill. időszakosan végzendő vizsgálatoknak és felülvizsgálatoknak.
6.5.4.3 Tanúsítás: Minden IBC gyártási típusra bizonyítványt kell kiállítani és jelölést kell hozzárendelni (lásd a 6.5.2 szakaszt), amely tanúsítja, hogy a gyártási típus a szerelvényeivel együtt kielégíti a vizsgálati követelményeket.
6.5.4.4 Vizsgálat, felülvizsgálat
Megjegyzés: A javított IBC-k vizsgálatára, felülvizsgálatára lásd a 6.5.4.5 bekezdést is.
6.5.4.4.1 Minden fém, merev falú műanyag és összetett IBC-t az illetékes hatóság által elfogadott módon meg kell vizsgálni:
a) az üzembe helyezés előtt (ill. átalakítás után) és azután legalább öt évenként az alábbiak tekintetében:
i) a gyártási típusmintának való megfelelőség, beleértve a jelöléseket;
ii) a belső és külső állapot;
iii) az üzemi szerelvények kifogástalan működése.
Az esetleges hőszigetelést csak olyan mértékben kell eltávolítani, amennyire az az IBC test megfelelő vizsgálatához szükséges;
b) legalább két és fél évenként az alábbiak tekintetében:
i) külső állapot;
ii) az üzemi szerelvények kifogástalan működése.
Az esetleges hőszigetelést csak olyan mértékben kell eltávolítani, amennyire az az IBC test megfelelő vizsgálatához szükséges.
Minden IBC-nek minden szempontból meg kell felelnie a gyártási típusának.
6.5.4.4.2 Minden olyan fém, merev falú műanyag és összetett IBC-t, amelyet folyadékokhoz vagy nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz használnak, megfelelő tömörségi próbának kell alávetni. Ez a próba a 6.5.4.1 bekezdésben előírt minőségbiztosítási program része, mely igazolja, hogy a csomagolóeszköz megfelel a 6.5.6.7.3 pont szerinti vizsgálati szintnek:
a) a szállításhoz történő első használat előtt;
b) legfeljebb két és féléves időközönként.
Ehhez a vizsgálathoz az IBC-n rajta kell lenni az elsődleges, alsó zárószerkezetének. Az összetett IBC belső tartálya a külső burkolat nélkül is vizsgálható, ha ez a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja.
6.5.4.4.3 Az egyes vizsgálatokról, felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyvet az IBC tulajdonosának legalább a következő felülvizsgálat időpontjáig meg kell őriznie. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat, ill. felülvizsgálat eredményeit és a vizsgálatot, felülvizsgálatot végző azonosítását (lásd még a jelölési előírásokat a 6.5.2.2.1 pontban).
6.5.4.4.4 Az illetékes hatóság bármely időpontban megkövetelheti annak bizonyítását – e fejezet előírásainak megfelelő próbák szerint eljárva –, hogy az IBC kielégíti a gyártási típus vizsgálatára vonatkozó előírásokat.
6.5.4.5 Javított IBC-k
6.5.4.5.1 Amennyiben az IBC ütközés (pl. baleset) révén vagy más okból megsérül, az IBC-t ki kell javítani vagy más módon helyre kell állítani (lásd az IBC rendszeres karbantartása meghatározást az 1.2.1 szakaszban), hogy a gyártási típusnak megfeleljen. A merev műanyag IBC megsérült testét, ill. az összetett IBC megsérült belső tartályát ki kell cserélni.
6.5.4.5.2 Az ADR-ben előírt minden más vizsgálaton kívül az IBC-t javítás után a 6.5.4.4 bekezdésben előírt teljes körű vizsgálatnak kell alávetni és az előírt vizsgálati jegyzőkönyvet el kell készíteni.
6.5.4.5.3 A gyártó által felvitt UN gyártási típus jelölés közelében tartós módon fel kell tüntetni a javítás utáni vizsgálatokat végző szervre utaló, következő jelöléseket:
a) annak az államnak a jelét, ahol a vizsgálatokat végezték;
b) a vizsgálatokat végző nevét vagy engedélyezett jelét; és
c) a vizsgálatok időpontját (hónap, év).
6.5.4.5.4 A 6.5.4.5.2 pont szerint végzett vizsgálatok úgy tekinthetők, hogy megfelelnek a két és félévenként és az ötévenként végzendő időszakos vizsgálatokra vonatkozó előírásoknak.
6.5.5 Különleges követelmények az IBC-kre
6.5.5.1 Különleges követelmények a fém IBC-kre
6.5.5.1.1 Ezek a követelmények a szilárd vagy folyékony anyagok szállítására szolgáló, fém IBC-kre vonatkoznak. A fém IBC-k három fajtája használatos:
a) 11A, 11B, 11N a gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására;
b) 21A, 21B, 21N a 10 kPa-nál (0,1 bar-nál) nagyobb túlnyomással töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására;
c) 31A, 31B, 31N a folyékony anyagok szállítására.
6.5.5.1.2 A testet olyan alkalmas, alakítható fémből kell készíteni, amelynek hegeszthetősége bizonyított. A hegesztési varratokat szakszerűen kell elkészíteni és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedést.
6.5.5.1.3 Gondoskodni kell arról, hogy az egymással határos különböző fémek révén létrejövő elektrolitikus korrózió elkerülhető legyen.
6.5.5.1.4 Azokon az alumíniumból gyártott IBC-ken, amelyek gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgálnak, nem lehet védelem nélküli, nem rozsdamentes acélból készített mozgó rész, mit pl. fedelek, zárószerkezetek stb., amelyek az alumíniumhoz való súrlódás vagy nekiütődés révén veszélyes reakciót válthatnának ki.
6.5.5.1.5 A fém IBC-ket olyan fémből kell készíteni, amely teljesíti a következő követelményeket:
a) acél esetében a szakadási nyúlás %-os értéke nem lehet kisebb, mint
ahol
Rm a használt acél m
b) alumínium és ötvözetei esetében a szakadási nyúlás %-ban nem lehet kisebb, mint
, de legalább 8%.
A szakadási nyúlás meghatározásához használt próbatesteket a hengerlési irányra merőlegesen kell kivágni és úgy kell befogni, hogy az
,
ahol
L0 = a próbatest mérési jeltávolsága a vizsgálat előtt;
d = a próbatest átmérője;
A = a próbatest keresztmetszeti területe.
6.5.5.1.6 Legkisebb falvastagság
Az 1500 l-nél nagyobb űrtartalmú, fém IBC-knek meg kell felelniük a legkisebb falvastagságra vonatkozó következőelőírásoknak:
a) Az Rm ´ A0 = 10 000 értékkel bíró referencia acélnál a falvastagság nem lehet kisebb a következő értékeknél:
Falvastagság (T) mm-ben | |||
11A, 11B, 11N típus | 21A, 21B, 21N, 31A, 31B, 31N típus | ||
nem védett | védett | nem védett | védett |
T = C/2000 + 1,5 | T = C/2000 + 1,0 | T = C/1000 + 1,0 | T = C/2000 + 1,5 |
ahol
A0 = az alkalmazott referencia acél minimális szakadási nyúlása (százalékban) a szakítóvizsgálat során (lásd a 6.5.5.1.5 pontot);
b) az a) pontban említett referencia acéltól eltérő más fémeknél a legkisebb falvastagság a következő képlettel számítható:
ahol
e1 = a felhasznált fém szükséges azonos értékű falvastagsága, mm;
e0 = a referencia acél szükséges minimális falvastagsága, mm;
Rm1 = a felhasználandó fém szavatolt minimális szakítószilárdsága, N/mm2; [lásd a c) pontot]
A1 = a felhasznált fém minimális szakadási nyúlása (százalékban) a szakítóvizsgálat során (lásd a 6.5.5.1.5 pontot);
A falvastagság azonban semmilyen esetben sem lehet 1,5 mm-nél kisebb.
c) A b) pontban leírt számítás céljából a felhasználandó fém szavatolt minimális szakítószilárdságának (Rm1) a nemzeti vagy nemzetközi szabványok szerinti legkisebb értéknek kell lennie. Ausztenites acélok esetében azonban az anyagszabványok szerint meghatározott Rm legkisebb érték 15%-kal növelhető, ha az anyag minőségére vonatkozó bizonylatban nagyobb érték szerepel. Ha a szóban forgó anyagra nincs anyagszabvány, az Rm értékének az anyag minőségére vonatkozó bizonylatban szereplő legkisebb értéket kell venni.
6.5.5.1.7 Nyomáskiegyenlítési követelmények: A folyadékok szállítására szolgáló IBC-nek elegendő mennyiségű gőzt kell tudni kiszabadítania ahhoz, hogy tűz hatására bekövetkező melegedése során elkerülhető legyen a csomagolóeszköz-test repedése. Ez hagyományos nyomás-kiegyenlítő szerkezetekkel vagy más szerkezeti megoldással érhető el. Ezeknek a szerkezeteknek a működését kiváltó nyomás nem lehet nagyobb, mint 65 kPa (0,65 bar) és nem lehet kisebb, mint az IBC-ben előálló összes túlnyomás (azaz a töltet gőznyomása növelve a levegő vagy egyéb inert gáz parciális nyomásával és mindez csökkentve 100 kPa-lal (1 bar-ral) 55 °C-on, a 4.1.1.4 bekezdésében meghatározott maximális töltési fok mellett. A szükséges nyomáskiegyenlítő szerkezeteket a gőztérben kell elhelyezni.
6.5.5.2 Különleges követelmények a hajlékony falú IBC-kre
6.5.5.2.1 Ezeket a követelményeket a következő hajlékony falú IBC-kre kell alkalmazni:
13H1 Műanyagszövet belső bevonat vagy bélés nélkül
13H2 Műanyagszövet belső bevonattal
13H3 Műanyagszövet béléssel
13H4 Műanyagszövet, belső bevonattal és béléssel
13H5 Műanyagfólia
13L1 Textilszövet belső bevonat vagy bélés nélkül
13L2 Textilszövet belső bevonattal
13L3 Textilszövet béléssel
13L4 Textilszövet, belső bevonattal és béléssel
13M1 Papír, többrétegű
13M2 Papír, többrétegű, vízálló
A hajlékony falú IBC-k csak szilárd anyagok szállítására szolgálnak.
6.5.5.2.2 A testet megfelelő anyagból kell gyártani. Az anyag szilárdságának és az IBC gyártási módszerének igazodnia kell az IBC űrtartalmához és rendeltetéséhez.
6.5.5.2.3 A 13M1 és 13M2 típusú, hajlékony falú IBC-k gyártásához használt minden anyagnak legalább 24 órán át tartó, vízbe való merítés után meg kell őriznie annak a szakítószilárdságnak legalább 85%-át, amelyet az anyag kiegyenlített klimatizálása után 67% vagy ennél kisebb relatív nedvességtartalom mellett mértek.
6.5.5.2.4 A egyesítéseket varrással, hőhegesztéssel, ragasztással vagy ezekkel egyenértékű eljárással kell elkészíteni. A varrással kialakított egyesítések minden végét el kell dolgozni.
6.5.5.2.5 A hajlékony falú IBC-knek kielégítő ellenállással kell rendelkezniük az ultraibolya sugárzás hatására, a klimatikus hatásokra vagy a rendeltetés szerint szállított anyag hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben.
6.5.5.2.6 Amennyiben a műanyagból készült, hajlékony falú IBC-t az ultraibolya sugarak ellen védeni kell, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a csomagolóeszköz-test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.
6.5.5.2.7 A test anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.
6.5.5.2.8 Az IBC test gyártásához már használt tartályokból származó anyag nem használható. Az ugyanazon gyártási sorozatból származó hulladékok vagy gyártási maradékok azonban felhasználhatók. Ismételten felhasználhatók az elemek, mint például rögzítők és rakodólap alapok, feltéve hogy ezek a korábbi használat során semmiféle módon nem károsodtak.
6.5.5.2.9 Megtöltött állapotban a magasság és a szélesség aránya nem haladhatja meg a 2:1 értéket.
6.5.5.2.10 A bélést alkalmas anyagból kell készíteni. A felhasznált anyag szilárdságának és a bélés kialakításának meg kell felelni az IBC űrtartalmának és rendeltetésének. Az egyesítéseknek és zárószerkezeteknek portömörnek kell lenniük és ellen kell tudni állniuk a normális kezelési és szállítási feltételek mellett előforduló nyomásoknak és ütéseknek.
6.5.5.3 Különleges követelmények a merev falú műanyag IBC-kre
6.5.5.3.1 Ezek a követelmények a szilárd vagy folyékony anyagok szállítására szolgáló, merev falú műanyag IBC-kre vonatkoznak. A merev falú műanyag IBC-k következő típusai használatosak:
11H1 halmazoláskor a teljes terhelés elviselésére alkalmas vázszerkezetű, gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz való IBC
11H2 önhordó típusú, gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz való IBC
21H1 az IBC-k halmazolásakor a teljes terhelés elviselésére alkalmas vázszerkezetű, nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz való IBC
21H2 önhordó típusú, nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz való IBC
31H1 az IBC halmazolásakor a teljes terhelés elviselésére alkalmas kialakítású vázszerkezettel rendelkező IBC folyadékokhoz
31H2 önhordó típusú, folyadékokhoz való IBC.
6.5.5.3.2 A testet ismert minőségi jellemzőjű, alkalmas műanyagból kell gyártani és űrtartalmának és rendeltetésszerű felhasználási módjának megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie. Az anyagnak kielégítő ellenállást kell tanúsítania a tartalmazott anyag és esetleg az ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedését. A benne levő tartalom esetleges áthatolása normális szállítási feltételek között nem okozhat veszélyt.
6.5.5.3.3 Amennyiben az ultraibolya sugarak ellen védelem szükséges, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Ezeknek az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment- vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.
6.5.5.3.4 A test anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.
6.5.5.3.5 A merev falú műanyag IBC gyártásához az ugyanazon gyártási eljárásból származó gyártási maradékok vagy őrlemények kivételével más használt anyag nem használható fel.
6.5.5.4 Különleges követelmények az összetett IBC-kre belső műanyag tartállyal
6.5.5.4.1 Ezeket a követelményeket a szilárd anyagok és folyadékok szállítására szolgáló, következő típusú IBC-kre kell alkalmazni:
11HZ1 összetett IBC merev falú műanyag belső tartállyal gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz
11HZ2 összetett IBC hajlékony falú műanyag belső tartállyal gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz
21HZ1 összetett IBC merev falú műanyag belső tartállyal nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz
21HZ2 összetett IBC hajlékony falú műanyag belső tartállyal nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz
31HZ1 összetett IBC merev falú műanyag belső tartállyal folyadékokhoz
31HZ2 összetett IBC hajlékony falú műanyag belső tartállyal folyadékokhoz.
Ezt a kódot ki kell egészíteni, a Z betűt helyettesítve, a 6.5.1.4.1 b) pont szerinti nagybetűvel, amely a külső burkolathoz használt anyag fajtáját jelzi.
6.5.5.4.2 A belső tartály nem arra szolgál, hogy a tartályfunkciót a külső burkolat nélkül betöltse. A „merev falú” belső tartály olyan tartály, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. A nem „merev falú” belső tartályokat „hajlékony falú”-nak kell tekinteni.
6.5.5.4.3 A külső burkolat normál esetben merev anyagból készül, és olyan alakú, hogy megvédje a belső tartályt a kezelés és szállítás során bekövetkező fizikai sérülésekkel szemben, de nem feladata a tartályfunkció betöltése. Ahol rakodólap alapzat szükséges, az is beleértendő.
6.5.5.4.4 A teljesen körbeérő külső burkolattal rendelkező összetett IBC-t úgy kell kialakítani, hogy a belső tartály sértetlensége a tömörségi és a folyadéknyomás-próbát követően könnyen megállapítható legyen.
6.5.5.4.5 A 31HZ2 típusú IBC-k űrtartalma nem haladhatja meg az 1250 litert.
6.5.5.4.6 A belső tartályt ismert minőségi jellemzőjű, alkalmas műanyagból kell gyártani és űrtartalmának és rendeltetésszerű felhasználási módjának megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie. Az anyagnak kielégítő ellenállást kell tanúsítania a tartalmazott anyag és esetleg az ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedését. A benne levő tartalom esetleges áthatolása normális szállítási feltételek között nem okozhat veszélyt.
6.5.5.4.7 Amennyiben az ultraibolya sugárzás ellen védelem szükséges, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Ezeknek az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment- vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.
6.5.5.4.8 A belső tartály anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.
6.5.5.4.9 A belső tartály gyártásához az ugyanazon gyártási eljárásból származó gyártási maradékok vagy őrlemények kivételével más, használt anyag nem használható fel.
6.5.5.4.10 A 31HZ2 típusú IBC-k belső tartályának legalább háromrétegű fóliából kell állnia.
6.5.5.4.11 A külső burkolat szerkezete és anyagának szilárdsága feleljen meg az összetett IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának.
6.5.5.4.12 A külső burkolatnak mentesnek kell lennie minden olyan kiszögelléstől, ami a belső tartályt megsérthetné.
6.5.5.4.13 A fém külső burkolatokat megfelelő vastagságú, alkalmas fémből kell készíteni.
6.5.5.4.14 A fából készült külső burkolathoz felhasznált fának jól kiérleltnek, kereskedelmi szárazságúnak és olyan hibától mentesnek kell lennie, ami a burkolat bármely részének szilárdságát csökkentené. A tető és fenék vízálló farostlemezből, pl. keménylemezből, faforgácslemezből vagy egyéb, alkalmas típusból is készíthető.
6.5.5.4.15 A rétegelt falemez burkolatokhoz felhasznált rétegelt falemezt jól kiérlelt, hántolással, vágással vagy fűrészeléssel nyert furnérból kell készíteni, amely kereskedelmi szárazságú és olyan hibáktól mentes, amelyek a burkolat bármely részének szilárdságát csökkentenék. A szomszédos rétegeket vízálló ragasztóval kell összeragasztani. A burkolat szerkezetében a rétegelt falemezzel együtt más alkalmas anyagok is használhatók. A burkolat lapjait a sarokoszlopokhoz vagy homloklapokhoz szilárdan hozzá kell szegezni vagy erősíteni, vagy azonos mértékben alkalmas eszközökkel össze kell erősíteni.
6.5.5.4.16 A farostlemezből készült külső burkolatok falait vízálló farostlemezből, pl. keménylemezből, faforgácslemezből vagy egyéb alkalmas típusból kell készíteni. A burkolatok egyéb részei más alkalmas anyagokból is készíthetők.
6.5.5.4.17 A papírlemez külső burkolatokhoz jó minőségű és ellenállóképes, tömör- vagy hullámpapírlemezt (három vagy többrétegűt) kell használni, amely megfelel a burkolat űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. A külső felület vízállóságának olyan mértékűnek kell lenni, hogy a Cobb-módszerrel végzett vízfelvétel-próba 30 perce alatt a tömegnövekedés ne haladja meg a 155 g/m2 értéket – lásd az ISO 535:1991 szabványt. A papírlemeznek megfelelő hajlítószilárdsággal kell rendelkeznie. A papírlemezt úgy kell kiszabni, átmetszés nélkül völgyelni és réselni, hogy az összeállításnál ne repedjen meg, a felülete ne törjön meg és ne hasasodjon ki. A hullámpapírlemez hullámosított rétegét a fedőrétegekhez szilárdan hozzá kell ragasztani.
6.5.5.4.18 A papírlemez külső burkolat végei elláthatók fakerettel vagy teljes egészében fából készíthetők. Erősítésként falécek alkalmazhatók.
6.5.5.4.19 A papírlemez külső burkolatok palástillesztéseit vagy ragasztószalaggal kell leragasztani, vagy át kell lapolni és össze kell ragasztani, vagy fémkapoccsal össze kell tűzni. Az átlapolásnak kielégítő mértékűnek kell lennie. Ha a zárás ragasztással vagy ragasztószalaggal történik, vízálló ragasztót kell használni.
6.5.5.4.20 Amennyiben a külső burkolat műanyagból van, a 6.5.5.4.6 – 6.5.5.4.9 pont vonatkozó követelményeit kell alkalmazni annak figyelembevételével, hogy ebben az esetben a belső tartályra vonatkozó követelményeket kell az összetett IBC külső burkolatára is alkalmazni.
6.5.5.4.21 A 31HZ2 típusú IBC-k külső burkolatának a belső tartályt mindenütt teljesen körül kell vennie.
6.5.5.4.22 Az IBC szerves részét képező rakodólap alapzatnak ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött IBC gépi kezelésére.
6.5.5.4.23 A rakodólapot, ill. az IBC szerves részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy az IBC alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.
6.5.5.4.24 A külső burkolatot a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami az IBC-t megsérthetné.
6.5.5.4.25 A halmazolás megkönnyítésére erősítő szerkezetek, mint pl. fa tartóelemek használhatók, de ezeket a belső tartályon kívül kell elhelyezni.
6.5.5.4.26 Amennyiben az IBC-t halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék. Az ilyen IBC-t úgy kell kialakítani, hogy a terhet ne a belső tartály hordja.
6.5.5.5 Különleges követelmények a papírlemez IBC-kre
6.5.5.5.1 Ezek a követelmények a gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására szolgáló papírlemez IBC-kre vonatkoznak. A papírlemez IBC típusa:
11G papírlemez IBC.
6.5.5.5.2 A papírlemez IBC-kbe nem szabad felülről emelő szerkezetet beépíteni.
6.5.5.5.3 Szilárd és jó minőségű, tömör- vagy hullámpapírlemezt (három vagy többrétegűt) kell használni, amely megfelel az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. A külső felület vízállóságának olyan mértékűnek kell lenni, hogy a Cobb-módszerrel végzett vízfelvétel-próba 30 perce alatt a tömegnövekedés ne haladja meg a 155 g/m2 értéket – lásd az ISO 535:1991 szabványt. A papírlemeznek megfelelő hajlítószilárdsággal kell rendelkeznie. A papírlemezt úgy kell kiszabni, átmetszés nélkül völgyelni és réselni, hogy az összeállításnál ne repedjen meg, a felülete ne törjön meg és ne hasasodjon ki. A hullámpapírlemez hullámosított rétegét a fedőrétegekhez szilárdan hozzá kell ragasztani.
6.5.5.5.4 Az oldalfalaknak, a tetőnek és a fenéknek minimálisan 15 J beszakítási szilárdsággal kell rendelkezniük, az ISO 3036:1975 szabvány szerint mérve.
6.5.5.5.5 A papírlemez IBC-testeken a palást illesztéseit megfelelő mértékben át kell lapolni és azokat ragasztószalaggal kell lezárni, le kell ragasztani vagy fémkapcsokkal kell tűzni, vagy legalább azonos hatékonyságú módszerrel kell egyesíteni. Ha az egyesítés ragasztással vagy ragasztószalaggal történik, vízálló ragasztót kell használni. A fémkapcsoknak minden összeerősítendő részen teljesen át kell hatolniuk és oly módon kell azokat kialakítani vagy védeni, hogy a bélést ne dörzsölhessék vagy ne szúrhassák ki.
6.5.5.5.6 A bélést alkalmas anyagból kell készíteni. A használt anyag szilárdságának és a bélés szerkezetének meg kell felelnie az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. Az illesztéseknek és zárásoknak portömörnek kell lenniük és alkalmasnak kell lenniük a normális szállítási körülmények között fellépő nyomások és ütődések elviselésére.
6.5.5.5.7 Az IBC szerves részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött IBC gépi kezelésére.
6.5.5.5.8 A rakodólapot, ill. az IBC szerves részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy az IBC alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.
6.5.5.5.9 Az IBC-testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami az IBC-t megsérthetné.
6.5.5.5.10 A halmazolás megkönnyítésére erősítő szerkezetek, mint pl. fa tartóelemek használhatók, de ezeket a bélésen kívül kell elhelyezni.
6.5.5.5.11 Amennyiben az IBC-t halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék.
6.5.5.6 Különleges követelmények a fa IBC-kre
6.5.5.6.1 Ezeket a követelményeket a gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására szolgáló fa IBC-kre kell alkalmazni. A fa IBC-k a következő típusúak:
11C közönséges fa IBC béléssel
11D rétegelt falemez IBC béléssel
11F farostlemez IBC béléssel
6.5.5.6.2 A fa IBC-kbe nem szabad felülről emelő szerkezetet beépíteni.
6.5.5.6.3 A felhasznált anyag szilárdsága és a test gyártás módja feleljen meg az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának.
6.5.5.6.4 A fának jól kiérleltnek, kereskedelmi szárazságúnak és olyan hibáktól mentesnek kell lennie, amelyek az IBC bármely részének szilárdságát csökkentenék. Az IBC minden egyes részét egyetlen darabból vagy ezzel egyenértékű módon kell gyártani. Az elemek akkor tekinthetők az egyetlen darabból készülttel egyenértékűnek, ha a következő ragasztásos kötés típusok valamelyikét alkalmazzák: Lindermann-illesztés (fecskefarok illesztés), hornyolás, átlapolás vagy tompaillesztés, minden csatlakozásnál legalább két, hullámosított fém rögzítőelemmel, vagy akkor, ha legalább azonos hatékonyságú más eljárást alkalmaznak.
6.5.5.6.5 A rétegelt falemez testeknek legalább 3 rétegűnek kell lenniük. Jól kiérlelt, hántolással, vágással vagy fűrészeléssel nyert furnérból kell készíteni, amely kereskedelmi szárazságú és mentes az olyan hibáktól, amelyek a test bármely részének szilárdságát csökkentenék. A szomszédos rétegeket vízálló ragasztóval kell összeragasztani. A test szerkezetéhez a rétegelt falemezzel együtt más alkalmas anyagok is használhatók.
6.5.5.6.6 A farostlemezből készült testeket vízálló farostlemezből, pl. keménylemezből, faforgácslemezből vagy egyéb alkalmas típusból kell készíteni.
6.5.5.6.7 Az IBC-k lapjait szilárdan az élekhez vagy saroklécekhez kell szögezni vagy kapcsozni, vagy a homlokoldalakhoz kell szögezni vagy más alkalmas eszközökkel kell összeerősíteni.
6.5.5.6.8 A bélést alkalmas anyagból kell készíteni. A használt anyag szilárdságának és a bélés szerkezetének meg kell felelnie az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. Az illesztéseknek és zárásoknak portömörnek kell lenniük és alkalmasnak kell lenniük a normális szállítási körülmények között fellépő nyomások és ütődések elviselésére.
6.5.5.6.9 Az IBC szerves részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött IBC gépi kezelésére.
6.5.5.6.10 A rakodólapot, ill. az IBC szerves részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy az IBC alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.
6.5.5.6.11 A IBC testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami az IBC-t megsérthetné.
6.5.5.6.12 A halmazolás megkönnyítésére erősítő szerkezetek, mint pl. fa tartóelemek használhatók, de ezeket a bélésen kívül kell elhelyezni.
6.5.5.6.13 Amennyiben az IBC-t halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék.
6.5.6 Vizsgálati követelmények az IBC-kre
6.5.6.1 A vizsgálatok végrehajtása és gyakorisága
6.5.6.1.1 Minden egyes IBC gyártási típusnak sikeresen ki kell állnia az ebben a fejezetben előírt vizsgálatokat mielőtt az IBC-t használatba vennék és a jelölés felvitelét engedélyező illetékes hatóság jóváhagyná. Az IBC gyártási típusát kialakítása, nagysága, anyaga és falvastagsága, gyártásmódja és töltő- és ürítőberendezései határozzák meg; egy típushoz azonban különböző felületkezelés is tartozhat. Ugyanaz a típus magában foglalja azokat az IBC-ket is, amelyek csak csökkentett külméreteikben térnek el a gyártási típustól.
6.5.6.1.2 A vizsgálatokat a szállításra előkészített IBC-ken kell végrehajtani. Az IBC-t a megfelelő szakaszokban előírtak szerint kell megtölteni. Az IBC-kben szállítandó anyagokat helyettesíteni lehet más anyagokkal, feltéve, hogy ez a vizsgálat eredményeit nem hamisítja meg. Ha szilárd anyagok esetében más anyagot használnak, ennek ugyanolyan fizikai jellemzőkkel (tömeg, szemcseméret stb.) kell rendelkeznie, mint a szállítandó anyagnak. A küldeménydarab megkövetelt össztömegének elérése érdekében használhatók kiegészítő töltetek is, pl. ólomsöréttel töltött zacskók, feltéve, hogy ezek úgy vannak elhelyezve, hogy nem befolyásolják a vizsgálati eredményeket.
6.5.6.2 A gyártási típus vizsgálata
6.5.6.2.1 Minden egyes gyártási típusú, méretű, falvastagságú és kialakítású IBC-ből egy darabot alá kell vetni a 6.5.6.4 – 6.5.6.13 bekezdésben felsorolt próbáknak a 6.5.6.3.7 pont szerinti sorrendben. Ezeket a gyártási típus vizsgálatokat az illetékes hatóság előírásai szerint kell elvégezni.
6.5.6.2.2 A halmazolásra kialakított, 31H2 típusú merev falú műanyag IBC-k, ill. 31HH1 és 31HH2 típusú összetett IBC-k esetén a szállítani kívánt anyaggal, ill. a standardfolyadékkal való kielégítő kémiai összeférhetőség 6.5.6.3.3, ill. 6.5.6.3.5 pont szerinti bizonyításához egy másik IBC-t lehet használni. Ebben az esetben ezt a másik IBC-t is előzetes tárolásnak kell alávetni.
6.5.6.2.3 Az illetékes hatóság engedélyezheti azon IBC-k szelektív vizsgálatát, amelyek csak kis mértékben térnek el a már bevizsgált típustól, pl. külső méreteik valamivel kisebbek.
6.5.6.2.4 Amennyiben a vizsgálatoknál különálló rakodólapokat használnak, a 6.5.6.14 bekezdés szerint kiadott vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a használt rakodólapok műszaki leírását is.
6.5.6.3 Az IBC előkészítése a vizsgálathoz
6.5.6.3.1 A papír IBC-ket, a papírlemez IBC-ket és az összetett IBC-ket papírlemez külső burkolattal legalább 24 órán át olyan klímában kell tartani, amelynek hőmérséklete és relatív páratartalma szabályozott. Három lehetőség közül lehet választani. A legelőnyösebb vizsgálati klíma a 23 °C ± 2 °C és 50% ± 2% relatív páratartalom. A másik két lehetőség a 20 °C ± 2 °C és 65% ± 2% relatív páratartalom vagy a 27 °C ± 2 °C és 65% ± 2% relatív páratartalom.
Megjegyzés: Az átlagértékeknek ezen határok közé kell esniük. A rövid idejű ingadozások és a mérési korlátok az egyedi mérésektől legfeljebb ± 5% relatív páratartalom eltérést eredményezhetnek a vizsgálatok reprodukálhatóságának észrevehető csökkenése nélkül.
6.5.6.3.2 Kiegészítő intézkedéseket kell tenni, annak ellenőrzésére, hogy a 31H1 és 31H2 típusú merev falú műanyag és a 31HZ1 és 31HZ2 típusú összetett IBC-k gyártására használt műanyag megfelel-e a 6.5.5.3.2 – 6.5.5.3.4, illetve a 6.5.5.4.6 – 6.5.5.4.9 pont előírásainak.
6.5.6.3.3 Annak bizonyítására, hogy kielégítő a kémiai összeférhetőség a tartalommal, az IBC mintát hat hónapos előzetes tárolásnak kell alávetni, amely alatt az IBC minta a szállítani kívánt anyaggal van töltve, vagy olyan anyaggal, amelyről ismeretes, hogy a kérdéses műanyagra legalább ugyanolyan mértékben fejt ki feszültségi repedést, duzzadás révén lágyulást okozó vagy molekuláris degradáló hatást. Ezután a mintát alá kell vetni a 6.5.6.3.7 táblázatban felsorolt próbáknak.
6.5.6.3.4 Amennyiben a műanyag viselkedését más módon határozták meg, az előző összeférhetőségi vizsgálatoktól el lehet tekinteni. Az ilyen más eljárásoknak legalább az előző összeférhetőségi vizsgálattal azonos értékűeknek és az illetékes hatóság által elismerteknek kell lenniük.
6.5.6.3.5 A 6.5.5.3 bekezdés szerinti, polietilénből készült, merev falú műanyag IBC-knél (31H1 és 31H2 típus) és a 6.5.5.4 bekezdés szerinti, polietilénből készült belső műanyag tartállyal rendelkező összetett IBC-knél (31HZ1 és 31HZ2 típus) a folyékony töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség a 4.1.1.21 bekezdés alapján hozzárendelt standardfolyadék(ok)kal is bizonyítható a következők szerint (lásd a 6.1.6 szakaszt is).
A standardfolyadékok a polietilénnél fellépő károsító folyamatok (így a lágyulás duzzadás révén, a feszültségkorrózió, a molekula degradációs reakciók és ezek kombinációi) szempontjából reprezentálják a szállítandó anyagot.
Az IBC kielégítő kémiai összeférhetősége bizonyítható háromhetes 40 °C-on végzett tárolással a megfelelő standardfolyadék(ok)kal feltöltve; az ezen eljárással végzett tárolásra nincs szükség, ha standardfolyadékként víz van megadva. Ugyancsak nem szükséges tárolni a halmazolási próbához használt mintadarabokat, ha standardfolyadékként nedvesítőszer oldat vagy ecetsav van megadva. A tárolás után a mintadarabot a 6.5.6.4 – 6.5.6.9 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni.
Az 5.2 osztályba tartozó, 40%-nál nagyobb peroxid-tartalmú terc-butil-hidroperoxid és a peroxi-ecetsavak esetében az összeférhetőségi vizsgálat standardfolyadékkal nem végezhető el. Ezeknél az anyagoknál a kielégítő kémiai összeférhetőség bizonyításához a mintadarabot a szállítani kívánt anyaggal megtöltve hat hónapon keresztül kell szobahőmérsékleten tárolni.
A polietilénből készült IBC-kre e pont szerinti eljárás alapján kapott eredmények azokra a hasonló gyártási típusokra is elfogadhatók, amelyek belső felülete fluorozott.
6.5.6.3.6 Azoknál a 6.5.6.3.5 pont szerinti specifikációjú polietilénből készült IBC-knél, amelyek gyártási típusa kiállta a 6.5.6.3.5 pont szerinti próbát, valamely töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség úgy is bizonyítható, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják, hogy ennek a töltőanyagnak a hatása a mintadarabra – a figyelembe veendő károsodási folyamatok szempontjából – gyengébb, mint a standardfolyadék(ok)é. A relatív sűrűségre és a gőznyomásra az 4.1.1.21.2 pont feltételei érvényesek.
6.5.6.3.7 A szükséges gyártási típus vizsgálatok és sorrendjük
Az IBC típusa | Rázóvizs-gálat f) | Emelés alulról | Emelés felülrőla | Halmazolásb) | Tömörség | Folyadéknyomás | Ejtés | Továbbszakadás | Billentés | Felállításc) |
Fém: | | | | | | | | | | |
11A, 11B, 11N | - | 1. a) | 2. | 3. | - | - | 4. e) | - | - | - |
21A, 21B, 21N | - | 1. a) | 2. | 3. | 4. | 5. | 6.e) | - | - | - |
31A, 31B, 31N | 1. | 2. a) | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. e) | - | - | - |
Hajlékony falú d) | - | - | x c) | x | - | - | x | x | x | x |
Merev falú műanyag: | | | | | | | | | | |
11H1, 11H2 | - | 1. a) | 2. | 3. | - | - | 4. | - | - | - |
21H1, 21H2 | - | 1. a) | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | - | - | - |
31H1, 31H2 | 1. | 2. a) | 3. | 4. g) | 5. | 6. | 7. | - | - | - |
Összetett: | | | | | | | | | | |
11HZ1, 11HZ2 | - | 1. a) | 2. | 3. | - | - | 4. e) | - | - | - |
21HZ1, 21HZ2 | - | 1. a) | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. e) | - | - | - |
31HZ1, 31HZ2 | 1. | 2. a) | 3. | 4. g) | 5. | 6. | 7. e) | - | - | - |
Papírlemez | - | 1. | - | 2. | - | - | 3. | - | - | - |
Fa | - | 1. | - | 2. | - | - | 3. | - | - | - |
a) Az ilyen kezelési módra kialakított IBC-knél.
b) Ha az IBC halmazolásra van kialakítva.
c) Ha az IBC felülről vagy oldalról történő emelésre van kialakítva.
d) Ahol a szükséges próbát x jelzi, az azt jelenti, hogy az egyik próbát elviselt IBC-n a további próbák bármilyen sorrendben végrehajthatók.
e) Az ejtőpróba azonos kialakítású másik IBC-n is végrehajtható.
f) A rázóvizsgálat azonos kialakítású másik IBC-n is végrehajtható.
g) Az egymás utáni sorrendtől eltérően a 6.5.6.2.2 pont szerinti másik IBC közvetlenül az előzetes tárolás után vizsgálható.
6.5.6.4 Emelési próba alulról
6.5.6.4.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden fa és papírlemez IBC-nél és minden olyan IBC típusnál, amely az alulról való emeléshez el van látva szerkezettel.
6.5.6.4.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t meg kell tölteni. Egyenletesen elosztott kiegészítő terhelést kell alkalmazni. A megtöltött IBC és a kiegészítő terhelés együttes tömegének a megengedett legnagyobb bruttó tömeg 1,25-szorosát kell kitennie.
6.5.6.4.3 Vizsgálati eljárás
Az IBC-t emelővillás targoncával kétszer fel kell emelni és le kell tenni. Ennek során a villákat központosan kell elhelyezni, és azoknak egymástól olyan távolságra kell lenniük, amely a bevezetés felőli oldalméret háromnegyed részének felel meg, (hacsak a bevezetési pontok nincsenek rögzítve). A villákat a bevezetés irányában háromnegyed részig kell bevezetni. A próbát minden lehetséges irányból meg kell ismételni.
6.5.6.4.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC (beleértve a rakodólap alapot is, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
6.5.6.5 Emelési próba felülről
6.5.6.5.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként miden olyan IBC típusnál, amely el van látva a felülről való emelésre szolgáló szerkezettel és a felülről vagy oldalról történő emeléshez kialakított hajlékony falú IBC-knél.
6.5.6.5.2 Az IBC előkészítése a próbához
A fém, a merev falú műanyag és az összetett IBC-t meg kell tölteni. Egyenletesen elosztott kiegészítő terhelést kell alkalmazni. A megtöltött IBC és a kiegészítő terhelés együttes tömegének a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszeresét kell kitennie. A hajlékony falú IBC-t a töltőanyagot reprezentáló anyaggal megtöltve, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg hatszorosáig kell – a terhelést egyenletesen elosztva – megterhelni.
6.5.6.5.3 Vizsgálati eljárás
A fém és a hajlékony falú IBC-t rendeltetésszerűen fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 5 perc időtartamig.
A merev falú műanyag és összetett IBC-ket a következőképpen kell felemelni:
a) Az IBC-t mindegyik emelőszerkezet-párjánál (egymással átlósan szemben levő két emelőszerkezeténél) fogva öt perc időtartamig felemelve kell tartani, úgy hogy az emelő erők függőlegesen hassanak; és
b) az IBC-t mindegyik emelőszerkezet-párjánál (egymással átlósan szemben levő két emelőszerkezeténél) fogva öt perc időtartamig felemelve kell tartani, úgy hogy az emelő erők a középpontra a függőlegeshez képest 45°-ban hassanak.
6.5.6.5.4 A hajlékony falú IBC-knél a felülről történő emelés és az előkészítés legalább azonos hatékonyságú más módszerrel is történhet.
6.5.6.5.5 Elfogadási feltétel
a) Fém IBC-knél, merev falú műanyag IBC-knél és összetett IBC-knél: az IBC a normális szállítási körülmények között továbbra is biztonságos, nem következhet be sem észlelhető tartós alakváltozás az IBC-n (beleértve a rakodólap alapot, ha ilyen van), sem a tartalom elvesztése.
b) Hajlékony falú IBC-knél: nem következhet be olyan sérülés sem az IBC-n, sem annak emelőszerkezetén, amely az IBC biztonságát a szállítás vagy kezelés szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
6.5.6.6 Halmazolási próba
6.5.6.6.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden olyan IBC típusnál, amelyek kialakításuknál fogva egymásra halmazolhatók.
6.5.6.6.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t a megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell megtölteni. Ha a vizsgálathoz használt termék sűrűsége ezt nem teszi lehetővé, az IBC-hez egyenletesen elosztott kiegészítő terhelést kell alkalmazni úgy, hogy a vizsgálatot a megengedett legnagyobb bruttó tömeggel terhelve végezzék.
6.5.6.6.3 Vizsgálati eljárás
a) Az IBC-t alapzatával vízszintes, sík, kemény talajra kell állítani és egyenletesen elosztott próbaterhelést kell ráhelyezni (lásd a 6.5.6.6.4 pontot). A 31H2 típusú merev falú műanyag IBC-k, ill. a 31HH1 és 31HH2 típusú összetett IBC-k esetén a halmazolási próbát a 6.5.6.3.3 pont szerint az eredeti töltőanyaggal, ill. a 6.5.6.3.5 pont szerint a standardfolyadékkal (lásd a 6.1.6 szakaszt) megtöltött, a 6.5.6.2.2 pont szerinti másik IBC-n kell végrehajtani az előzetes tárolás után. Az IBC-t a próbaterhelésnek legalább a következő időtartamig kell kitenni:
i) a fém IBC-t 5 percig;
ii) a 11H2, 21H2 és 31H2 típusú merev falú műanyag IBC-t és az összetett IBC-t külső műanyag burkolattal, amely a halmazolási terhelést viseli (azaz a 11HH1, 11HH2, 21HH1, 21HH2, 31HH1 és 31HH2 típusúakat) 28 napig 40 °C-on;
iii) minden más IBC típust 24 óráig;
b) A próbaterhelést a következő módok egyike szerint kell alkalmazni:
i) a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött egy vagy több, azonos típusú IBC-t kell a vizsgált IBC-re ráhelyezni;
ii) megfelelő tömeget kell egy sík lapra vagy az IBC alapzatának utánzatára helyezni, amelyet azután a vizsgálandó IBC-re kell felhelyezni.
6.5.6.6.4 A ráhelyezendő próbaterhelés kiszámítása
A tehernek, amelyet az IBC-re helyeznek, meg kell egyeznie a szállítás során az IBC-re halmazolható hasonló IBC-k együttes megengedett legnagyobb bruttó tömegének legalább 1,8-szeresével.
6.5.6.6.5 Elfogadási feltétel
a) A hajlékony falú IBC kivételével minden más IBC-nél: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC (beleértve a rakodólap alapot is, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
b) Hajlékony falú IBC-nél: nem következhet be sem az IBC test olyan károsodása, ami az IBC biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
6.5.6.7 Tömörségi próba
6.5.6.7.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként és időszakos vizsgálatként olyan IBC típusoknál, amelyeket folyadékokhoz vagy nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz használnak.
6.5.6.7.2 Az IBC előkészítése a próbához
A próbát az esetleges hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. A szellőző zárószerkezeteket vagy hasonló, nem szellőző szerkezetekre kell kicserélni vagy tömören le kell zárni.
6.5.6.7.3 Vizsgálati eljárás és alkalmazandó próbanyomás
A nyomáspróbát legalább 10 perc időtartamig legalább 20 kPa (0,2 bar) állandó túlnyomással kell végrehajtani. Az IBC légtömörségét megfelelő módszerrel, pl. légnyomás-különbség méréssel vagy az IBC vízbe merítésével vagy fém IBC-knél az egyesítési helyek és varratok szappan oldattal történő bekenésével kell megállapítani. Vízbe merítés esetén a hidrosztatikai nyomás figyelembe vételéhez korrekciós tényezőt kell alkalmazni.
6.5.6.7.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be tömítetlenség.
6.5.6.8 Belső (folyadék) nyomáspróba
6.5.6.8.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként olyan IBC típusoknál, amelyeket folyadékokhoz vagy nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz használnak.
6.5.6.8.2 Az IBC előkészítése a próbához
A próbát az esetleges hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni.
6.5.6.8.3 Vizsgálati eljárás
A nyomáspróbát legalább 10 perc időtartamig kell végezni olyan hidraulikus nyomással, amely nem kisebb mint a 6.5.6.8.4 pontban megadott nyomás. Az IBC-t a próba végrehajtása alatt nem szabad megtámasztani.
6.5.6.8.4 Alkalmazandó nyomás
6.5.6.8.4.1 Fém IBC-knél:
a) a 21A, 21B és 21N típusú IBC-knél, amelyeket az I csomagolási csoport szilárd anyagaihoz használnak, 250 kPa (2,5 bar) túlnyomás;
b) a 21A, 21B, 21N, 31A, 31B és 31N típusú IBC-knél, amelyeket a II vagy a III csomagolási csoport anyagaihoz használnak, 200 kPa (2 bar) túlnyomás;
c) kiegészítő vizsgálatként a 31A, 31B, 31N típusú IBC-knél 65 kPa (0,65 bar) túlnyomás. Ezt a vizsgálatot a 200 kPa-lal (2 bar-ral) végzett próba előtt kell elvégezni.
6.5.6.8.4.2 Merev falú műanyag IBC-knél és összetett IBC-knél:
a) a 21H1, 21H2, 21HZ1 és 21HZ2 típusú IBC-knél: 75 kPa (0,75 bar) túlnyomás;
b) a 31H1, 31H2, 31HZ1 és 31HZ2 típusú IBC-knél:
a következő módszerekkel meghatározott első érték:
i) az IBC-ben mért össznyomást (azaz a betöltött anyag gőznyomásához hozzáadva a benne levő levegő vagy inert gáz parciális nyomását és 100 kPa-t levonva) 55 °C-on meg kell szorozni 1,5-ös biztonsági tényezővel; ezt az össznyomást a 4.1.1.4 bekezdés szerinti maximális töltési fok és 15 °C töltési hőmérséklet alapján kell meghatározni; vagy
ii) szállítandó anyag 50 °C-on fennálló gőznyomásának 1,75-szorosából le kell vonni 100 kPa-t, de minimálisan 100 kPa próbanyomás; vagy
iii) a szállítandó anyag 55 °C-on fennálló gőznyomásának 1,5-szereséből le kell vonni 100 kPa-t, de minimálisan 100 kPa próbanyomás;
és a következő módszerrel meghatározott második érték:
iv) a szállítandó anyag statikus nyomásának kétszerese, de legalább a víz statikus nyomásának kétszerese
közül a nagyobbik.
6.5.6.8.5 Elfogadási feltétel
a) Azoknál a 21A, 21B, 21N, 31A, 31B és 31N típusú IBC-knél, amelyeket a 6.5.6.8.4.1 a) vagy b) pont szerinti nyomáspróbának tettek ki, nem következhet be szivárgás.
b) Azoknál a 31A, 31B és 31N típusú IBC-knél, amelyeket a 6.5.6.8.4.1 c) pont szerinti próbanyomásnak tettek ki, sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem pedig szivárgás nem következhet be.
c) Merev falú műanyag IBC-knél és összetett IBC-knél: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC biztonságát a szállítás alatt befolyásolná, sem pedig szivárgás.
6.5.6.9 Ejtési próba
6.5.6.9.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden IBC típusnál.
6.5.6.9.2 Az IBC előkészítése a próbához
a) Fém IBC-nél: az IBC-t szilárd anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 95%-áig, folyékony anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni.
b) Hajlékony falú IBC-nél: az IBC-t megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell – a tartalmat egyenletesen elosztva – megtölteni.
c) Merev falú műanyag IBC-nél és összetett IBC-nél: az IBC-t szilárd anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 95%-áig, folyékony anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni. Az IBC-k vizsgálatát olyan állapotban kell elvégezni, amikor a vizsgálati minta és a tartalom hőmérsékletét –18 °C-ra vagy az alá csökkentették. A minta ilyen előkészítése esetén a 6.5.6.3.1 pontban meghatározott kondicionálástól összetett IBC-nél el lehet tekinteni. A vizsgálatnál használt folyadékot folyékony állapotban kell tartani, szükség esetén fagyásgátló hozzáadásával. Ettől a kondicionálástól el lehet tekinteni, ha a kérdéses anyagok hajlékonysága és szakítószilárdsága –18 °C-on vagy az alatt jelentősen nem csökken.
d) Papírlemez és fa IBC-nél: az IBC-t legnagyobb űrtartalmának legalább 95%-áig kell megtölteni.
6.5.6.9.3 Vizsgálati eljárás
Az IBC-t olyan módon kell 6.1.5.3.4 pont követelményeinek megfelelő, rugalmatlan, vízszintes, sima, masszív és szilárd felületre, a fenekére ejteni, ami biztosítja, hogy az IBC alapfelületének leggyengébbnek tekintett részén ütközzön fel. A 0,45 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú IBC-t ezenkívül a következőképpen is le kell ejteni:
a) a fém IBC-t az első ejtési próbánál vizsgált, az alapfelület leggyengébbnek tekintett részétől eltérő, legsérülékenyebb részre;
b) a hajlékony falú IBC-t a legsérülékenyebb oldalára;
c) a merev falú műanyag, az összetett, a papírlemez és a fa IBC-t: laposan az oldallapra, laposan a tetőlapra és az egyik sarokra.
Az egyes ejtésekhez ugyanazon vagy ugyanolyan típusú, másik IBC is használható.
6.5.6.9.4 Ejtési magasság
Szilárd és folyékony anyagoknál, ha a próbát a szállítandó szilárd vagy folyékony anyaggal vagy lényegében azonos fizikai jellemzőkkel bíró egyéb anyaggal végzik:
I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
1,8 m | 1,2 m | 0,8 m |
Folyékony anyagoknál, ha a vizsgálatot vízzel hajtják végre:
a) olyan szállítandó anyagok esetén, amelyeknek relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket:
II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
1,2 m | 0,8 m |
b) olyan szállítandó anyagok esetén, amelyeknek relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve):
II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
relatív sűrűség ´ 1,0 m | relatív sűrűség ´ 0,67 m |
6.5.6.9.5 Elfogadási feltétel
a) Fém IBC-knél: nem következhet be a tartalom elvesztése;
b) Hajlékony IBC-knél: nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű elfolyása a záráson vagy a varrásokon keresztül a felütközéskor nem tekintendő az IBC tönkremenetelének, feltéve, hogy miután az IBC-t a talajról felemelték, további szivárgás nem következik be.
c) Merev falú műanyag, összetett, papírlemez és fa IBC-knél: nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű elfolyása a záráson keresztül a felütközéskor nem tekintendő az IBC tönkremenetelének, feltéve, hogy további szivárgás nem következik be.
d) Az összes IBC-nél: nem következhet be sem olyan sérülés, ami miatt nem lenne biztonságos az IBC mentési vagy ártalmatlanítási célból történő szállítása, sem a tartalom elvesztése. Ezenkívül alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamilyen alkalmas eszközzel öt perc időtartamra teljesen el lehessen emelni a talajról.
Megjegyzés: A d) pont kritériumait a 2011. január 1-je után gyártott IBC-k gyártási típusára kell alkalmazni.
6.5.6.10 Továbbszakadási próba
6.5.6.10.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú IBC típusnál.
6.5.6.10.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t űrtartalmának legalább 95%-áig és megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell – a tartalmat egyenletesen elosztva – megtölteni.
6.5.6.10.3 Vizsgálati eljárás
Amikor az IBC már a talajon van, késsel 100 mm hosszú, teljesen áthatoló vágást kell az egyik széles oldalfalán ejteni az IBC fő tengelyére 45°-os szögben, mégpedig a fenék és a tartalom szintje közötti félmagasságban. Az IBC-re ezután a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszeresével egyenlő terhelést kell – egyenletesen elosztva – helyezni. A terhelést legalább 5 percig kell rajta tartani. Az olyan IBC-t, amelyet felülről vagy oldalról emelésre alakítottak ki, a terhelés eltávolítása után fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 5 perc időtartamig.
6.5.6.10.4 Elfogadási feltétel
A vágás eredeti hosszának 25%-ánál nagyobb mértékben nem növekedhet meg.
6.5.6.11 Billentési próba
6.5.6.11.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú IBC típusnál.
6.5.6.11.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t űrtartalmának legalább 95%-áig és megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell – a tartalmat egyenletesen elosztva – megtölteni.
6.5.6.11.3 Vizsgálati eljárás
Az IBC-t oly módon kell átbillenteni, hogy felső része a merev, rugalmatlan, sima, sík és vízszintes felületnek ütközzön.
6.5.6.11.4 Billentési magasság
I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport |
1,8 m | 1,2 m | 0,8 m |
6.5.6.11.5 Elfogadási feltétel
Nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű kiszabadulása a záráson vagy a varrásokon keresztül a felütközéskor nem tekintendő az IBC tönkremenetelének, feltéve, hogy további szivárgás nem következik be.
6.5.6.12 Felállítási próba
6.5.6.12.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú IBC-nél, amely felülről vagy oldalról való emelésre van kialakítva.
6.5.6.12.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t űrtartalmának legalább 95%-áig és megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell – a tartalmat egyenletesen elosztva – megtölteni.
6.5.6.12.3 Vizsgálati eljárás
Az egyik oldalára fektetett IBC-t egyik emelőszerkezeténél, vagy amennyiben négy van, két emelőszerkezeténél fogva legalább 0,1 m/s sebességgel függőleges helyzetbe kell felemelni, amíg a talajtól elválik.
6.5.6.12.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be sem az IBC, sem emelőszerkezetének olyan sérülése, amely az IBC biztonságát a szállítás vagy kezelés során csökkentené.
6.5.6.13 Rázóvizsgálat
6.5.6.13.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden olyan IBC típusnál, amelyeket folyadékokhoz használnak.
Megjegyzés: Ezt a vizsgálatot a 2010. december 31. után gyártott IBC-k gyártási típusára kell alkalmazni (lásd még az 1.6.1.14 bekezdést is).
6.5.6.13.2 Az IBC előkészítése a próbához
Egy IBC-t kell véletlenszerűen kiválasztani, és ugyanúgy kell előkészíteni és lezárni, mint a szállításra. Az IBC-t legnagyobb űrtartalmának legalább 98%-áig kell vízzel megtölteni.
6.5.6.13.3 Vizsgálati eljárás és a vizsgálat időtartama
6.5.6.13.3.1 Az IBC-t a vizsgálóberendezés asztalának közepére kell helyezni, amely függőleges irányú, szinuszos rezgőmozgást végez, amelynek teljes amplitúdója (csúcstól-csúcsig kitérése) 25 mm ± 5%. Ha szükséges, az asztalhoz olyan kitámasztó eszközt kell erősíteni, amely meggátolja, hogy a mintadarab vízszintes irányban elmozduljon az asztalon, anélkül, hogy a függőleges irányú mozgást akadályozná.
6.5.6.13.3.2 A vizsgálatot egy órán át kell folytatni olyan frekvenciával, amelynél az IBC alapjának egy része minden periódus egy részében átmenetileg olyan mértékben felemelkedik a rázó-asztalról, hogy egy fémlemezt időnként az IBC alapja és a vizsgáló asztal közé legalább egy ponton teljes egészében be lehessen csúsztatni. A kezdeti beállított frekvencia értéket – szükség esetén – úgy kell változtatni, hogy a csomagolóeszköz ne rezonáljon. Mindazonáltal a vizsgáló frekvenciának továbbra is lehetővé kell tennie a fémlemez behelyezését az IBC alá, ahogy e bekezdés azt előírja. A fémlemez folyamatos behelyezhetősége elengedhetetlen a vizsgálat elviselése szempontjából. Az ehhez a vizsgálathoz használt fémlemeznek legalább 1,6 mm vastagnak és 50 mm szélesnek kell lennie, és elég hosszúnak ahhoz, hogy a vizsgálat végrehajtása céljából az IBC és a rázóasztal közé legalább 100 mm-re becsúsztatható legyen.
6.5.6.13.4 Elfogadási feltétel
Sem szivárgás, sem törés nem következhet be. Ezenkívül a szerkezeti elemek nem törhetnek el, ill. nem hibásodhatnak meg, pl. a hegesztések nem törhetnek el, a rögzítések nem rongálódhatnak meg.
6.5.6.14 Vizsgálati jegyzőkönyv
6.5.6.14.1 A vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az IBC felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni és amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
1. A vizsgáló laboratórium neve és címe;
2. A vizsgálatot kérő neve és címe (ha szükséges);
3. A vizsgálati jegyzőkönyv egyedi azonosítója;
4. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte;
5. Az IBC gyártója;
6. Az IBC típus leírása (pl. a méretek, az anyagok, a zárószerkezetek, a falvastagság stb.), beleértve a gyártási módszert (pl. üreges test fúvás), ami rajzokkal és/vagy fényképekkel kiegészíthető;
7. Legnagyobb űrtartalom;
8. A vizsgálat alatti tartalom jellemzői, pl. folyadékoknál a viszkozitás és a relatív sűrűség és szilárd anyagoknál a szemcseméret; merev műanyag és összetett IBC-knél a 6.5.6.8 bekezdés szerinti folyadéknyomás próbához használt víz hőmérséklete;
9. A vizsgálatok leírása és eredményei;
10. A vizsgálati jegyzőkönyvet alá kell írni, az aláíró nevét és beosztását fel kell tüntetni.
6.5.6.14.2 A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra előkészített IBC a jelen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgálatra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóságnak kell átadni.
[1]) A relatív sűrűség (d) kifejezés a „sűrűség” szinonimájának tekinthető, a szövegezés végig ilyen értelemben használja.
[2]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[3]) Lásd az ISO 2248 szabványt.
[4]) Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” ( Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) és az S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadványt.
[5]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[6]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
4) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[8]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[9]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[10]) WHO kiadvány: „Gyógyszerészeti minőségbiztosítás. Irányelvek és hasonló dokumentumok gyűjteménye, 2. kötet: Helyes gyártási gyakorlat és vizsgálat” („Quality assurance of pharmaceuticals. A compendium of guidelines and related materials. Volume 2: Good manufacturing practices and inspection”)
[11]) A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK Irányelve a tagállamok aeroszolokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 147 szám, 1975. 06.09.).
[12]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[13]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[14]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[15]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint
[16]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[17]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint
[18]) A mértékegységet fel kell tüntetni.
[19]) Lásd a 6.7.2.2.10 pontot.
[20]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[21]) Ez a képlet csak azon nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra alkalmazható, amelyek kritikus hőmérséklete jóval magasabb a lefúváskor fennálló hőmérsékletnél. Olyan gázokra, amelyek kritikus hőmérséklete a lefúváskor fennálló hőmérséklet közelében vagy az alatt van, a nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítményének számításához figyelembe kell venni a gáz további termodinamikai tulajdonságait (lásd pl. a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).
[22]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[23]) A mértékegységet fel kell tüntetni
[25]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[26]) Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt.
[27]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[28]) A mértékegységet fel kell tüntetni.
[29]) A számítások céljára g = 9,81 m/s2.
[30]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[31]) A mértékegységet fel kell tüntetni.
1) Lásd még a 7.1.3 szakaszt
[33]) Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az
[34]) A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. A 6.8.2.1.14 pont a) alpontja szerinti tartányok keresztmetszeti kialakítása azonban tartalmazhat bemélyedéseket ill. kiálló részeket, mint például zsompokat, kivágásokat vagy süllyesztett kialakítású búvónyílásokat. Ezek ehetek sík vagy alakos (konkáv vagy konvex) kialakítású fémlemezből. A horpadások és más nem szándékosan létrejött deformációk nem minősülnek süllyesztéseknek vagy kiálló részeknek. Lásd az „ ADR 6.8.2.1.18 pont 3. lábjegyzetének alkalmazására vonatkozó útmutatót” az UNECE titkárság honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.html).
[35]) A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.
[36]) Ez a képlet a következő általános képletből adódik:
e1 = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;
e0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;
Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2-ben);
A0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);
Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és
A1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.
[37]) Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.
[38]) A tartányfenéknek a köpeny falhoz való átlapoló egyesítései a radiográfiás és ultrahangos eljáráson kívül más módszerrel is vizsgálhatók.
[39]) Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vakkarimával helyettesíthető.
[41]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.
[42]) A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint.
[43]) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.
[44]) G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést).
[45]) Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.
[46]) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.
[48]) Fém-fém tömítés alkalmazása nem megengedett.
[49]) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.
[50]) A „helyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:
– az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;
– az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;
– az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók;
– az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.
[51]) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.
[52]) Az (x) helyére az esetnek megfelelően 1 vagy 2 írandó.
[54] ) Az IRS (International Railway Solution) 2020. december 1-től alkalmazandó 2. kiadása
[55]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.